büntet-e a „büntető mediáció”, avagy mit keres a közvetítői eljárás a

Büntet-e Büntet-e aa

„„büntető mediáció”,büntető mediáció”,avagy mit keres a közvetítői eljárás a avagy mit keres a közvetítői eljárás a büntető-igazságszolgáltatás asztalán?büntető-igazságszolgáltatás asztalán?

A A közvetítői eljárás bevezetése közvetítői eljárás bevezetése

az Igazságügyi Hivatal tevékenységi körébeaz Igazságügyi Hivatal tevékenységi körébe

dr.dr. Hatvani ErzsébetHatvani Erzsébet OBmB ülésOBmB ülés

Budapest, április 24.Budapest, április 24.

A megtorlást mindenekelőtt határozott és félreismerhetetlenül emocionális jellege különbözteti

meg.

A megtorlás a jogi eljárásokba és intézményekbe merevített formájában is felháborodásból fakadó és

felháborodástól izzó jogkövetkezmény.

Ezért nem vagyunk képesek elfogadni egy büntetési rendszert, amelyből hiányzik a sértett ember, a sértett

közösség felháborodásával való szolidaritás.

Érzelmi hatásoktól mentes, tisztán célszerűségi szempontokra irányuló büntetést aligha követi a

megbánás, a bűntudat kialakulása.

(Bibó István)

Büntetőpolitikai kihívásokBüntetőpolitikai kihívások A komplex büntetőjogi reform céljaiA komplex büntetőjogi reform céljai

Az alternatív büntetési formák kiszélesítése/A diverzió intenzívebb alkalmazásaBűnmegelőzési, büntetési és integrációs érdekek következetes érvényesítéseA kettős nyomtávú büntetőpolitika érvényesítésea megsértett közösség és az áldozat a megsértett közösség és az áldozat érdekeinek érdekeinek érvényesítése érvényesítése A közösségi büntetések és intézkedések intenzívebb alkalmazásaA közösségek bűnmegelőzésben vállalt aktív szerepvállalásaA büntetőeljárás egyszerűsítéseKöltségcsökkentés

Az áldozatok szükségleteiAz áldozatok szükségletei

1.) Kevésbé formális eljárás, amelyben a sértett érdekeit is hangsúlyosabban veszik figyelembe

2.) Részvételi lehetőség az eljárásban

3.) Több információ mind az eljárásról mind annak kimeneteléről

4.) A sértettre is tekintettel lévő, fair eljárás

5.) Anyagi jóvátétel

6.) Megbánás és bocsánat kérés az elkövető részéről

Mediáció

Vállalt konfliktus a felek között

Konfliktus szereplői jelen vannak

Általában önkéntes

Ha van megállapodás, akkor az a felek közötti szerződésnek tekinthető

A konfliktusba „belépő” semleges külső fél, akit a résztvevők választanak

A tárgyalás kereteit a felek és a semleges külső fél együtt határozzák

meg

A hozzászólásokat a közösen megállapított szabályok korlátozzák

A mediátor kontrollálja a folyamatot, felek pedig a végeredményt

Privát eljárásmód

Pereskedés

Konfliktus a felek között

Konfliktus szereplői nem mindig vannak jelen

Nem önkéntes

A döntés kötelező a felekre, de fellebbezésre van lehetőségük

A konfliktusba „belépő” kijelölt külső fél

Nagymértékben formalizált eljárás

A hozzászólásokat meghatározott szabályok korlátozzák

A semleges fél kontrollálja a folyamatot és a végeredményt

Bírósági eljárásmód

A büntető ügyekben alkalmazandó A büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárás definíciójaközvetítői eljárás definíciója

(Európa Tanács)(Európa Tanács)

A büntetőügyekben történő mediáció egy olyan eljárás, amely az áldozatot és a bűnelkövetőt önkéntes alapon feljogosítja arra, hogy aktívan részt vegyenek a bűncselekményből eredő problémák megoldására egy pártatlan harmadik személy bevonásával.

A mediációra vonatkozó fontosabb A mediációra vonatkozó fontosabb európai szabályokeurópai szabályok

-Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1999. évi 19. számú Ajánlása „A mediáció alkalmazásáról büntetőjogi ügyekben” – eljárási kérdések, garanciák

-a Tanács 2001. március 15-i Kerethatározata a a Tanács 2001. március 15-i Kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról (2001/220/IB) – büntetőeljárásban a sértett jogállásáról (2001/220/IB) – 10. cikk10. cikk

-Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2006. évi 8. számú Ajánlása „A bűncselekmények áldozatainak segítéséről” – 13. cikk

Jogszabályok Jogszabályok MagyarországonMagyarországon

•A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája

•Btk. (1978. évi IV. tv.) 36. § - Tevékeny megbánás

•Be. (1998. évi XIX. tv.) 221/A. §

•2006. évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

•2006. évi CXXIII. tv. a büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységről

•1/2007. (I.25.) IRM rendelet a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról

Egyesült Királyság, USA – 1970-es évektőlAusztria (fk.) – 1989

Norvégia – 1991Franciaország – 1993

Hollandia – 1994 Dánia (pilot) – 1998

Portugália – 1999Cseh Köztársaság, Írország – 2000Spanyolország, Szlovénia– 2001

Svédország, Moldávia – 2002Bulgária – 2005

Finnország – 2006Magyarország – 2007Magyarország – 2007

A büntetőjogi mediáció alkalmazásának A büntetőjogi mediáció alkalmazásának kezdete néhány országbankezdete néhány országban

- Milyen bűncselekmények esetében alkalmazható a mediáció

- Az eljárás mely szakaszában kerülhet rá sor, az eljárás mely szereplői kezdeményezhetik

- Fiatalkorúak vagy felnőtt korúak ügyeiben alkalmazható-e

- Ki végzi a mediációt (állami, civil)

- Milyen technikát alkalmaz a mediátor

- Hogyan veszi figyelembe a mediáció eredményét a büntetőeljárásban

Milyen eltérések lehetnek a Milyen eltérések lehetnek a rendszerek között?rendszerek között?

A büntetőjogi mediáció sajátosságai és a magyar A büntetőjogi mediáció sajátosságai és a magyar

szabályozásszabályozás • Konfliktus van a felek között, bűncselekmény történt

• Az elkövető beismerő vallomást tett (nyomozati szakban)(nyomozati szakban)

• A bűncselekmény szereplői általában jelen vannak, a megállapodáshoz nélkülözhetetlenek (a megállapodás aláírásához együttes jelenlét kell)(a megállapodás aláírásához együttes jelenlét kell)

• A részvétel önkéntes, kezdeményező lehet az elkövető, a sértett, a képviselőik, de az ügyészség, a bíróság jóváhagyása kell az eljáráshoz (hivatalból az ügyészség is lehet kezdeményező, az ügyészi és bírói (hivatalból az ügyészség is lehet kezdeményező, az ügyészi és bírói szakban is szükséges az eljárás elindításához a jóváhagyás)szakban is szükséges az eljárás elindításához a jóváhagyás)

• A megállapodásnak (mindig írásbeli) feltételei vannak, meghatározott jogkövetkezményei lehetnek

• A mediátor független az eljárástól, de szervezett formában vesz részt az eljárásban, akár állami hivatal által kijelölt személy is lehet, választhatósága korlátozott (kiképzett pártfogó felügyelő a mediátor)(kiképzett pártfogó felügyelő a mediátor)

A büntetőjogi mediáció sajátosságai 2.A büntetőjogi mediáció sajátosságai 2.

• A büntetőeljárás keretében – akár állami hivatal által – végzett mediáció több formalizált elemet tartalmaz, a mediátornak számos dokumentálási kötelezettsége van, de a mediációs ülés menete zömében a mediátor és a külső felek megállapodásától függ

• Büntetőeljárásbeli következménye van, ha a felek nem vesznek részt a mediációs folyamatban, nem állapodnak meg, vagy nem tartják be a megállapodást

• Kötelező az utánkövetés, a megállapodás betartásának figyelemmel kísérése

A mediáció alapelveiA mediáció alapelvei(Európa Tanács)(Európa Tanács)

-Önkéntesség elve

-Titkosság elve

-Általános körű hozzáférhetőség elve

-A büntető-igazságszolgáltatás valamennyi szintjén történő

hozzáférhetőség elve

-A közvetítő semlegessége/pártatlansága

- a mediációs szolgálat – büntető igazságszolgáltatáson belüli –

autonómiájának elve

Tevékeny megbánásTevékeny megbánás

Nem büntethető, aki a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni, három évi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

A büntetés korlátlanul enyhíthető személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni bűncselekmények esetében, ha az elkövető az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

A mediáció alkalmazásának A mediáció alkalmazásának törvényi feltételeitörvényi feltételei

- személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), vagy- közlekedési (Btk. XIII. fejezet), vagy

- vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet)

bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban

HA a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.

Kizáró okok (Btk.)- az elkövető többszörös vagy különös visszaeső,- a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,- a bűncselekmény halált okozott,- a szándékos bűncselekményt az elkövető:

a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.

Tevékeny megbánásTevékeny megbánás

2006. évi LI. tv. Módosította a Btk.-t – 2007.01.01-től 36. §

A sikeres mediáció:

1. Büntethetőséget megszüntető ok:- Felnőtt korúaknál a max. 3 évi szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmények esetében- Fiatalkorúaknál a max. 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő

bűncselekmények esetében

2. A büntetés korlátlanul enyhíthető:- Felnőtt korúaknál a min. 3 max. 5 évi szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmények esetében

Az eljárásra vonatkozó fő szabályokAz eljárásra vonatkozó fő szabályok

- Illetékesség

- Összeférhetetlenség/kizárás

- Résztvevők

- Képviselet

- Önkéntesség

- Titoktartás

- A közvetítő semlegessége/pártatlansága

Illetékesség, összeférhetetlenség (kizárás)Illetékesség, összeférhetetlenség (kizárás)

1.)A közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész

székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője (közvetítő) folytatja le

2.)Közvetítőként nem járhat el:

•aki a büntetőeljárásban, mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint hozzátartozója [Btk. 137. § 6. pont],•az ügyben terhelt, védő, sértett, magánfél, feljelentő, ezek képviselője vagy hozzátartozója,• tanú, szakértő, szaktanácsadó,•az a pártfogó felügyelő, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár (kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt), •akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.•A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal igazgatójának haladéktalanul bejelenteni.

A közvetítői eljárás résztvevőiA közvetítői eljárás résztvevői

•a sértett és a terhelt•meghatalmazott jogi képviselő (a sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat, a büntetőügyben adott meghatalmazás és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra)•törvényes képviselő (kötelező részvétel esetei, helyettesítő részvétel)•sértett, terhelt indítványára legfeljebb két-két általuk megnevezett támogató (mediátor kizárhatja)•a mediátor bevonhat külső szakembert

ÖnkéntességÖnkéntesség

A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával

folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden

egyezségre önként kell jutniuk.

TitoktartásTitoktartás

A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről

közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.

A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után

is fennáll.

A közvetítő A közvetítő semlegessége/pártatlanságasemlegessége/pártatlansága

A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen,

a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek

tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is

tisztelettel járjanak el.

A mediáció szakaszaiA mediáció szakaszai

- Kapcsolatfelvétel a felekkel

- A konfliktus feltérképezése

- A folyamat megtervezése, a mediáció kereteinek meghatározása (helyszín, időpont, résztvevők köre stb.)

- Mediációs ülés vagy ülések – siker esetén megállapodással zárul

- A megállapodásban foglaltak teljesítéséről visszajelzés

A közvetítői eljárás folyamataA közvetítői eljárás folyamata

1.

bíróság vagy ügyész kérhet pfv-t (speciális tartalom), emellett

kötelezően meghallgatja a feleket

ügyészi határozat vagy bírói végzés a büntetőeljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra

utalásáról(a felfüggesztés időtartama max. 6 hónap)

Az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról szóló határozat, illetve a bíróság az eljárást felfüggesztő végzés kézbesítésével egyidejűleg – célhoz

kötötten – a közvetítő rendelkezésére bocsátja az iratokat.

A megyei hivatalhoz érkezést követő 8 napon belül ki kell tűzni az első közvetítői

megbeszélés időpontját, és arra az alapvető tájékoztatást is tartalmazó idézést kell küldeni

közvetítői megbeszélések a terhelttel és a sértettel,a felelősségvállalás, jóvátételi szándék, a jóvátételi igények feltárása,

a terhelt és a sértett személyes találkozásának előkészítése(ezekről feljegyzés készül)

közvetítői megbeszélés, amelyen terhelt és sértett is személyesen jelen vana megállapodás megkötése

cél: megállapodás – ha ez megszületik, írásba kell foglalni( + feljegyzés készül)

2.

A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be

lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének

letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz.

A közvetítő (hosszabb teljesítés esetén a pártfogó felügyelő) ezt követően is figyelemmel kíséri a

megállapodásban foglaltak teljesítését.Ha a terhelt nem teljesít, vagy a sértett magatartása miatt nem lehet teljesíteni, erről a Pártfogó Felügyelői Szolgálat

az ügyészt vagy a bíróságot értesíti.

a befejezéstől számított 15 napon belül jelentés és a megállapodás megküldése az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyésznek vagy bírónak, a sértettnek, a terheltnek,

képviselőiknek

3.

A megállapodásban foglaltak teljesítése, vagy a teljesítés megkezdése – a határidők szempontjából ez jelenti a

közvetítői eljárás befejezését

A közvetítői eljárás befejezéseA közvetítői eljárás befejezése

A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor•a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,•a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, •a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,•a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,•a terhelt nyilatkozatából, vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn,•az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

Az Igazságügyi és Rendészeti Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Központi Igazságügyi Minisztérium és a Központi Igazságügyi

Hivatal feladataiHivatal feladatai

•Jogszabályok megalkotása•Képzés

•Személyi háttér és infrastruktúra kialakítása•Ügymenetmodell, módszertani anyag

•Tájékoztató anyagok•Együttműködés kialakítása KIH szervezeti egységek között (ÁSSZ, JSSZ, funkcionális

egységek)•OSAP

•Intézményközi együttműködések kialakítása•Kommunikációs feladatok

Mediátori feladatok ellátása az Igazságügyi Mediátori feladatok ellátása az Igazságügyi HivatalbanHivatalban

Képesítési követelmények

„Közvetítői tevékenységet az a pártfogó felügyelő láthat el, aki az Iasz. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott képesítési követelményeknek megfelel és

- Továbbképzési és szakvizsgarendszerben akkreditált, vagy nemzetközi szervezet legalább kétszer 30 órás, tematikájában egymásra épülő mediációs tárgyú képzésben vett részt, vagy -magyar vagy külföldi egyetemi, főiskolai alap- vagy posztgraduális képzésben közvetítő (mediátor) képesítést szerzett, -és részt vett a Hivatal által szervezett legalább 90 órás belső képzésben, továbbá folyamatosan részt vesz mentori tevékenységben, mediációs tárgyú továbbképzéseken, szupervízión, esetmegbeszélésen.

Képzés - 150 óraKépzés - 150 óra(80 pártfogó felügyelő részére az Igazságügyi Hivatalban)(80 pártfogó felügyelő részére az Igazságügyi Hivatalban)

1.) 2X30 óra akkreditált mediátori képzés (Partners Hungary Alapítvány)

2.) 4x8 óra esetmegbeszélő, visszajelző csoport

3.) 2x8 óra jogszabályi háttér megismerése

4.) 2x10 óra külföldi szabályozási háttér és gyakorlat megismerése, esetelemzés

5.) 2x8 intézményi együttműködések

6.) 2x8 ügyvitel, iratminták, statisztika

•Hospitálás nem büntetőügyekben történő mediációban Hospitálás nem büntetőügyekben történő mediációban képzett mediátorok mellettképzett mediátorok mellett

•Szupervíziós, mentorálási rendszer kialakításaSzupervíziós, mentorálási rendszer kialakítása

•ko-mediátor bevonásako-mediátor bevonása

Határozatok és ügyek száma 2007. Határozatok és ügyek száma 2007. április 15-igáprilis 15-ig

333

435

050

100150200

250300350400450

Összes érkezetthatározat

Összes ügy (terhelt)száma

Érkezett ügyek számaÉrkezett ügyek száma

40

5

61

14

112

25

161

17

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

Január Február Március Április (15-ig)

Fiatal korú

Felnőtt korú

Érkezett határozatok számaÉrkezett határozatok száma

26

10

36

25

55

62

54

65

0

10

20

30

40

50

60

70

Január Február Március Április (15-ig)

Bíróság

Ügyészség

Ügyek száma megyénként (2007. ápr. 15.)Ügyek száma megyénként (2007. ápr. 15.)

88

45

3227

105

43

1018

33

18

8 71 2

92 3

68

6

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Baranya

Bács-Kiskun

Békés

B-A-ZCsongrád

FejérFőváros

Gy-M-S

Hajdú-Bihar

Heves

J-N-Sz

K-ENógrád

PestSomogy

Sz-Sz-B

TolnaVas

Veszprém

Zala

Fiatalkorúak ügyei megyei Fiatalkorúak ügyei megyei bontásban (2007. április 15-ig)bontásban (2007. április 15-ig)

18

1

11

2 2

5

21 1

18

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Legjellemzőbb bűncselekmények Legjellemzőbb bűncselekmények esetszáma (2007. ápr. 15.)esetszáma (2007. ápr. 15.)

51

149

37 40 35

63

0

20

40

60

80

100

120

140

160

„„Nehéz dolgoknál nem várható, hogy Nehéz dolgoknál nem várható, hogy egyszerre lehessen vetni és aratni, a egyszerre lehessen vetni és aratni, a

művet elő kell készíteni, hogy művet elő kell készíteni, hogy fokozatosan beérjen. Azok az ideák, fokozatosan beérjen. Azok az ideák, amelyeket az emberek megértenek, amelyeket az emberek megértenek,

általában megvalósulnak.”általában megvalósulnak.”(Bacon)(Bacon)

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!