chicagÓi krÓnika - ne bántsd a másik magyart!

…miközben otthon egyliberális lap újságírója va-gyok... ezek a hagyomá-nyok engem nem vonza-nak. Amerikában viszonta legteljesebb mértékig re-publikánus érzelmû, sõtBush elnök – hogy nemondjam – lelkes híve va-gyok (akirõl meg vagyokgyõzõdve, hogy ha nem„ereszt ki”, a legnagyobbamerikai elnökök közöttfogja számon tartani azutókor).”

Ezek után válaszom-ban, a korom miatt, fel-ajánlottam a tegezõ for-mát, ami az emigráns új-ságírók között szokásos.Késõbb, amikor átvette aszámára megvásárolt la-pot, felkért, hogy írjakbenne. A kérésre az volt aválaszom, hogy megvá-rom, amíg látom az új laptartalmát.

Hát, nem telt el sok idõ,amikor az '56-os forrada-lom menekültjei mindnyilas gazemberek lettek,akik nem értek el semmi-féle eredményt az Ameri-kában eltöltött 50 év alatt.Írtam hozzá egy másfél-kétoldalas levelet, amire alapja 11. oldalát teljesenbetöltõ Levelek a Szer-kesztõhöz rovatban (cca.8 oldalas levélben) vála-szolt.

A levelébõl még idéze-tet sem lenne érdemes kö-zölni, annyira kritikus éselfogult az '56-osokkalkapcsolatban, akik átvet-ték az amerikai magyarszervezetek vezetését, ésnem tûrnek meg mást asoraikban.

Ez már 2006-ban, ami-kor a válaszát írta, semvolt igaz, csakhogy õ so-hasem próbált bekerülni amagyar szervezetekbe,miután szemtõl szembesenkivel nem hajlandókommunikálni, telefononsem beszélget, kizárólage-maileken keresztül tár-gyal embertársaival.

Azért egy mondatot ér-demes kiemelni a válasz-levélbõl:

„Lehet, hogy nem tûntfel Neked, de Amerikában600 ezer olyan magyar él,aki beszéli a nyelvet, tart-ja a magyar identitását,de életének legjobb dönté-sének tartja azt, hogyminden magyar szervezet-tõl légmentesen elzárta

magát. Azóta nincsenekproblémái, konfliktusai.”

Ez így, ahogy van, nemigaz! Hol van az írásbanfeltüntetett 600 ezer ma-gyar? Valóban vannak so-kan, akik az amerikai há-zastársak miatt eltávolod-tak a magyar köröktõl, éscsak egy-egy bálon vagypikniken támogatják az it-teni szervezeteket.

Ez azonban, mindenszétszórtságban élõ náci-óra ugyanígy jellemzõ,mint ránk, kivételt képez-nek a zsidók, õket a vallá-suk tartja össze.

Idén májusban, Orbánmenni Amerika címû,szokatlanul rövid tartal-mú cikkében Bartus gú-nyosan írta, hogy a NA-TO-csúcsra érkezõ Orbántamerikai részrõl senkisem fogadja, kivéve anépviseletbe öltözött ma-gyarok a Szent István Ki-rály templomban.

Amikor rövid néhánysorban közöltem Bartus-sal: „28 állam vezetõigyûlnek össze Chicagó-ban, miután Magyaror-szág is tagja a NATO-nak,Orbán Viktor vezeti a dele-gációt. Én azt hittem, ezköztudott dolog. Miért kellmarhaságot közölni az ol-vasókkal, akik néhánynap múlva úgyis megtud-ják az igazságot.”

Erre írt válaszából:„Amíg egyetlen cikketvagy közleményt a ma-gyar vagy az angol nyelvûsajtóból nem küldesz,hogy Orbán hivatalos NA-TO-küldöttség élén érke-zik Chicagóba, addig ezrémhírterjesztés.”

Az emailben egyebekközött még azt is írta:„…vedd fel a cúgos csiz-mádat, öltözz bõ gatyába,nyomjál árvalányhajaskalapot a fejedbe, és úgyjelenj meg a templom-ban.”

Befejezésül, válaszulmég azt írtam:

„Évekkel ezelõtt, 2005-ben, amikor felkértél,hogy írjak a Népszavá-nak, felhívtam egy NewYorkban élõ újságírót, akiismert téged. Õ mondta:diktátorhajlamú embervagy, akit csak a saját vé-leménye érdekel. Amikorlenyilasoztad az '56-osemigránsokat, beláttam,igazat mondott.”

Nem éreztem sem fel-háborodást, sem sajnála-tot, régóta gondolom,hogy az a magyar nyelvenmegjelenõ online publiká-ció, akár a nyomtatott for-mában mûködõ Népsza-va/Szabadság címû heti-lap, amelyik a magyaro-kat útszéli hangnembenócsárolja, nem lehet hosz-szú életû sem Magyaror-szágon, még kevésbé kül-földön, az emigrációban,vagy ha úgy tetszik, aszétszórtságban.

Azután, december 26-án Bartus László, aweboldal és a New Jersey-ben megjelenõ hetilap fõ-szerkesztõje, A diktatúravámszedõi címû írásábanválaszt adott az érdeklõ-dõk kérdésére.

„Talán sokan észlelték,hogy szenteste elõtti na-pon az Amerikai Népsza-va online nem volt elérhe-tõ, és egy olyan felirat je-lent meg, hogy soha többénem is lesz elérhetõ. Eznem volt tévedés, ez voltaz eredeti szándék. AzAN-t meg akartuk szün-tetni.

Mindez összefügg azelmúlt hetek megdöbben-tõ felismerésével, hogyMagyarországon már nemOrbán Viktor és az Orbán-rendszer a szabadság és ademokrácia legnagyobbakadálya, hanem a hiva-talos ellenzéke és az ellen-zéki sajtó. Ha az AmerikaiNépszava következetesenakar haladni az úton,amelyen elindult, akkormost már minden erejévelaz ellenzék és az ellenzékisajtó ellen kell harcolnia.Ha ebben a saját olvasótá-bora nem követi, akkornincs értelme létezésé-nek.”

A hosszú, hét oldalascikkben a szerkesztõ/tu-lajdonos többek közöttközli:

„A megdöbbentõ való-ság az, hogy az Orbán-rendszer ellen úgy lehetharcolni, ha az ellenzékisajtó ellen harcolunk,amely életben tartja.Amíg az ellenzék és az el-lenzéki sajtó nem válto-zik, addig az Orbán-ren-szert nem lehet megbuk-tatni, mert ezek tartjákéletben.

Ez a felismerés szintemegelõzi a korát, ezértvárhatóan nem arat majdosztatlan sikert, és azAmerikai Népszava a leg-durvább támadások ke-reszttüzébe kerül. Ehheztegyük hozzá, hogy Orbánhívei soha meg sem közelí-tették azokat a durva tá-madásokat, amire a libe-rális és a baloldali ellen-zék képes…

Az Amerikai Népszavaviszont arra kényszerül,hogy egy idõ után ne te-gyen különbséget a rend-szer mûködtetõi és kiszol-gálói, valamint a kollabo-ránsai között, és az Or-bán-rendszerrel együttvesse el a hivatalos ellen-zéket és a korrupt álellen-zéki sajtót.

Ezt azonban nem tehetimeg, ha nem élvezi olva-sótábora támogatását. Egylap nem állhat harcbansaját olvasóival, akikolyan kompromisszumotkötnek meg, amelyet azAmerikai Népszava sohanem fog megkötni. Ezérthatároztuk el karácsonyelõtt, hogy lekapcsoljuk,és megszüntetjük az Ame-rika Népszavát.”

Az ezután következõhosszadalmas gondolat-menetet nem érdemesidézni, talán csak a konk-lúziót:

„Az Amerikai Népszavanem szolgálja ki ezeket akorrupt igényeket és olva-sókat sem. Kell lenni egyhelynek a magyar világ-ban, ahol ragaszkodnakazokhoz az elvekhez, ame-lyek máshol természete-sek. Alig várjuk, hogy elin-duljon egy olyan párt vagymozgalom, amely együttsöpri el a diktatúrát a kol-laboránsaival és a korruptellenzékkel együtt.

Mi nem kötünk komp-romisszumot se Orbán-nal, se azokkal, akik mû-ellenzéket játszanak. Akiezt nem tudja, az nemtudja, mi az AmerikaiNépszava. Akinek ez nemtetszik, annak köszönjükaz érdeklõdését, de arrakérjük, hogy keressen ma-gának más lapot, amelyaz ízlésének megfelel. Mikeskeny úton járunk, nembaj, ha kevesen mennekrajta. Eljön az idõ, amikorsokan leszünk.”

Érdekes volt olvasni azutolsó bekezdésben találtsorokat. Bartus Lászlószerkesztõ tulajdonkép-pen melegebb éghajlatraküldi azokat az olvasóit,akik nem értenek egyet a

lap politikai irányvonalá-val. Úgy tûnik, sokan le-hetnek, ha ilyen rövidúton elküldi õket, teszi eztakkor, amikor lassan el-fogynak a hirdetõk, az ol-vasók és fõképp az elõfi-zetõk a magyar hetilapoktáborában.

Az Amerikában mûkö-dõ magyar nyelvû hetila-pok is elfogytak, a fentemlített barátom mondta,

hogy szerinte nem BartusLászló lesz a több, mintszázéves Amerikai Nép-szava utolsó szerkesztõje.Jómagam nem foglalko-zom jóslásokkal, azBartus szakterülete, hi-szen Orbán Viktorral éskormányával kapcsolat-ban annyiféle elképzelés-sel jött már elõ, hogy azoklogikusan gondolkodóember számára egyszerû-en követhetetlenek.

Az Amerikai Népszavaszerint szinte hetente bu-kik a magyar kormány,akik egyre-másra hoznakhibás és sokszor helyre-hozhatatlan döntéseket.Az AN szerint már a nyu-gati sajtóban is az Orbán-kormány ellen cikkeznekés megbélyegzik a hatal-mas többséggel megvá-lasztott kormánykoalíciót.

Pedig a 2010-ben tartottválasztáson a 176 egyéniképviselõházi választóke-rületbõl 174-et nyert a Fi-desz-KDNP koalíció, ket-tõt pedig a bukott kor-mányt képviselõ MSZP.2012-ben három helyenvoltak idõközi képviselõ-választások - halál, vagylemondás miatt -, és min-denütt fideszes nyert.

Ezek a számszerû té-nyek, és hogy 2014-benmi lesz az eredmény, aztsenki sem tudja elõremegmondani. Ugyan azAmerikai Népszavábanaz is olvasható: miutánMagyarországon diktatú-ra van, ezért Orbán Viktoraz elkövetkezõ 20-30 évrebebetonozta magát a mi-niszterelnöki székbe.

Elsõsorban elnézéstkell kérnem az olvasóktól,mert olyan témával foglal-kozom, amelyrõl a leg-többjüknek fogalmuk sin-csen. Azok, akik az Ame-rikai Magyarság elõfize-tõi, nem olvassák az Ame-rikai Népszavát, már csaka politikai hovatartozásukmiatt sem.

Jómagam évtizedek ótaismerem a lapot, hiszenaz elõzõ tulajdonossal,Kálnoky Gyulával barát-ságos viszonyban vol-

tunk, sõt magam is írtamnáluk. Így kerültem isme-retségbe Bartus Lászlóval,amikor az Amerikai Ma-gyarság fõszerkesztõje2004 decemberében beje-lentette, hogy június vé-gén megszünteti az ötvenéve mûködõ lapot.

Akkor, 2005-ben ha-vonta küldtem cikket azAmerikai Népszavának,többek között a KirályBéla Amire nincs ige címûéletrajzi könyvérõl írottrecenziót, amelyet a Ma-gyarság fõszerkesztõjenem közölt. A cikket rög-tön továbbítottam azAmerikai Népszavának,

ahol megjelent, majd vala-hogy eljutott Király Bélá-hoz, aki nem értett egyeta cikk bizonyos részével.

Az emigrációs újságoktörténelmében példa le-hetne számomra TollasTibor és Faludy Györgyviszonya, akik 1957-ben aNemzetõr és az IrodalmiÚjság szerkesztõi voltak.Õk, akkoriban megegyez-tek, hogy egymás ellen so-sem közölnek támadások-nak minõsíthetõ írásokat,amit mindig betartottak.

Hasonlóan kellene gon-dolkodnom nekem is, deidõnként felmegy nálam apumpa, fõképp, amikorBartus politikai területretér, ez a lapjában hetente,az online kiadásban pedignaponta történik. Ezen atéren teljesen egyoldalú,Orbán- és kormányelle-nes, ahogyan 2005-benteljesen pro Gyurcsány,majd késõbb pro Bajnaivolt.

Egyébként ismerkedé-sünk 2005-re tehetõ visz-sza, amikor a következõ-ket írta nekem, egy hosz-szú, négyoldalas e-mail-ben:

„Kedves Harmath István,elnézését kérem, hogy isme-retlenül zavarom, BartusLászló vagyok, újságíró, je-lenleg valamelyest részt ve-szek Kálnoky Gyula lapjá-nak, az Amerikai MagyarNépszava-Szabadságnakszerkesztésében, s én va-gyok a 168 Óra címû hetilapwashingtoni tudósítója.

Ebbõl Ön nyilván sejti,hogy a legutóbbi Chicagóikrónika ihletett meg, ésbátorított arra, hogy Öntezzel a levéllel megkeres-sem. Erre egyébként is sze-rettem volna sort keríteni,mivel írásait - úgy is, mintazok szerkesztõje és törde-lõje - nagy élvezettel olva-som, és bátorítani szeret-ném a jövõben, hogy kivá-ló tollát az eddigi hagyo-mányos mûfaja mellettmás mûfajokban is pró-bálja ki.”

Ebben a levélben töb-bek között még arról isírt:

K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. január 19. – 4. szám –

2013. január 26-án szombat este: Gála bál: ChateauRitz Hall, Chicagói Magyar Klub rendezés.

2013. február 9-én szombat este 5 órakor Szentmise,utána 6 órakor:Farsangi bál. Szent István Király Templom.

CHICAGÓI KRÓNIKA

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY

Harmath István

CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ

Ne bántsd a másik magyart!Decemberben végén, a Szentesete elõtti napon régi barátom hívott New Yorkkörnyékérõl azzal, hogy megszûnt az egyoldalú és szélsõséges politikai állás-pontot képviselõ nepszava.com weboldal. Az oldalra klikkelve a következõ angolnyelvû szöveget találtam: „This user has elected to delete their account and thecontent is no longer available.” Magyarul ez azt jelenti, hogy a honlap beszün-tette mûködését, és többé nem lesz elérhetõ.

A Chicagóban megtartott NATO-csúcson, Anders Fogh Rasmussen NATO-fõtitkár és Barack Obama

elnök üdvözlik Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét