civil társadalom –utak és tévképzetek?

Civil társadalom – utak és tévképzetek?

Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens

„Mesterek és tanítványok” – 10 éves a Politikatudományi Doktori Program

Pécs, 2012. március 9.

Az állam és a nonprofit szektor kapcsolatának típusai

Funkció Model

Kormányzat dominánlt

Duális EgyüttműködőHarmadik

Szektor dominált

Finanszírozás kormányzat

kormányzat

/harmadik szektor

kormányzatharmadik

szektor

Szolgáltatás kormányzat

kormányzat

/harmadik szektor

harmadik szektor

harmadik szektor

Source: Gideon-Kramer-Salamon, 1992: 18

Értelmezés ...?

Európai Nonprofit Jogi Központ

Függetlenség-intézményesültség mátrix (FIM)

• Függetlenség tengely

Mennyire jellemző a függetlenség politikai, szakmai és anyagi értelemben mennyire biztosított a szervezeti autonómia, diverzifikált bevételi szerkezet

• Intézményesültség tengely

Függ a szektor méretétől, bevételeinek nagyságától, foglalkoztatottjainak számától, professzionalizációjától mennyire képes állami, jóléti funkciókban való részvételre

Függetlenebb

Kevésbéfüggetlen

Kevésbé

intézményesültIntézményesültebb

Skandináv-Szociáldemokrata modell

Angolszász- Liberális modell

Fejlődő (Mediterrán,

Kelet-Közép-Európa)Kontinentális -

Korporatista modell

Forrás: Bullain, 2005: 18

A harmadik szektor európai modelljeia függetlenség-intézményesültség alapján

Posztszocialista országok helyzete

• A posztszocialista térség valamennyi államának civil szektorakevésbé intézményesült és kevésbé független helyzetből indult arendszerváltáskor, azonban a három megállapított térkategória –Közép-Európa, Dél-Európa és Eurázsia – kiindulópontja különbözött.

• Közép-Kelet-Európa országainak civil szektora indult a legjobbpozícióból, és ezen országcsoport is futotta be a legnagyobbtávolságot a szociáldemokrata, a liberális vagy a korporatív modellfelé.

• Dél-Európa államai ugyan vegyes csoportot alkotnak, egyeznekazonban abban, hogy mozgékonyságuk messze kisebb afüggetlenség – intézményesültség mátrixon, köztes pozíciót foglalvael Közép-Európa és az eurázsiai térség országainak civil szektoraiközött.

Forrás: Kákai, 2009

• Eurázsia országainak civil szektora a legstatikusabb: ebben azesetben a térség még a mediterrán (fejlődő) modellből isvalamelyest kilóg, mivel sok esetben még civil szervezeteklétjogosultságát is megkérdőjelezi az állam.

• Az elkülönített térkategóriákon belül bizonyos államok civilszektora kifejezetten jól teljesít (Európa keleti részén belülUkrajna), más esetekben ez ellentétes előjelű (Dél-Európán belülSzerbia) – az előbbi esetében a „narancsos forradalom”, azutóbbiban a „buldózer-forradalom” hozott változásokat.

Forrás: Kákai, 2009

Posztszocialista országok helyzete

Független

Kevésbé független

Kevésbé

intézményesültIntézményesült

Skandináv-

Szociáldemokrata modell

Angolszász

- Liberális modell

Fejlődő (Mediterrán,Kelet-Közép-Európa)

Kontinentális -

Korporatista modell

E

D

K

6, 7 2, 3, 4, 5

1

Jelmagyarázat:

K = Közép-Európa

D = Dél Európa

E = Eurázsia

Országok:

1: Magyarország

2: Lengyelország

3: Csehország

4: Szlovákia

5: Észtország

6:Lettország

7: Litvánia

Forrás: Kákai, 2009: 39

A posztszocialista országok helye afüggetlenség – intézményesültség mátrixban

Lehetséges fejlődési irányok

Merre tartunk?

Függetlenebb

Kevésbé független

Kevésbéintézményesült

Intézményesültebb

Skandináv-szociáldemokrata

Angolszász- Liberális

Fejlődő(Mediterán,

Kelet-közép-Eu)

Kontinentális -Korporatista

Forrás: Bullain, 2005

A magyar modell …??

a liberális modell szabályozásához hasonló a magyar társas vállalkozások által jutatott adományok adókedvezményei;

mediterrán, illetve szociáldemokrata elemet jelenítenek meg a magánszemélyek adományainak adókedvezményei, illetve a mediterrán szabályozásból átkerült „1 százalékos törvény”;

a korporatív (kontinentális) modellből származik a közalapítványoknak, a normatív támogatási rendszernek és a társadalmi egyeztetési mechanizmusoknak, valamint a közhasznúságnak a formai kezelése.

A civil-nonprofit szektorba tartozó szervezetfajták

Következmények …

Forrás: KSH 1990-2012

A nonprofit szervezetek településtípusok szerinti megoszlása 1993–2010

Forrás: KSH 1995-2012

20%

22%

24%

26%

28%

30%

32%

1993 1995 2000 2003 2006 2007 2008 2009 2010

Főváros megyeszékhely egyéb város község

A nonprofit szektorbevételeinek részarányaforrások szerint 1997–2010

Forrás: KSH 1995-2012

A közalapítványok bevételeinek ésa szektoron belüli súlyának részaránya, 1994–2010

Forrás: KSH 1995-2012

A közhasznú társaságok bevételeinek és a szektoron belüli súlyának részaránya, 1994–2010

* 2007-től a kht-k helyett a nonprofit gazdasági társaság szerepel!Forrás: KSH 1995-2012

A közalapítványok és kht-k bevételeinek százalékos alakulása a szektor összbevételéhez képest, 1994–2010

* 2007-től a kht-k helyett a nonprofit gazdasági társaság szerepel!Forrás: KSH 1995-2012

A számított főállású foglalkoztatottak aránya a nonprofit

szervezetek jogi formája szerint 1996–2010

Forrás: KSH 1995-2012

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

1996 1997 1998 1999 2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Alapítvány Közalapítvány Egyesület

Kht Érdekképviselet Egyéb nonprofit szervezet

A civil szervezetek számára felajánlott 1%-ok jellemzői,

2000–2011

Megnevezés, időszak 2000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Kedvezményezett szervezetek száma, db

18 398 24 957 25 878 27 576 28 715 29 709 30 701 31 280

Rendelkezők száma, millió fő 1, 34 1,37 1,38 1,57 1,69 1, 69 1,80 1,86

Felajánlott összeg, milliárd Ft 3,7 7,0 7,7 8,4 9,3 10,1 9,97 9,96

Forrás: http://apeh.hu/data/cms184025/2_melleklet_OGY_2010.pdf

A szektor helyzetének összefoglalása

Forrás: Kuti, 2008

A szektor helyzetének összefoglalása

Forrás: Kuti, 2008

ESÉLYEK VESZÉLYEK

A szektor érdekképviseletének megszervezése A politikai kiszolgáltatottság növekedése

A szektoron belüli együttműködés erősítése Az érdekellentétek élesedése, a rivalizálás eroősődése

Világos és méltányos nonprofit szabályozás kialakítása Átláthatósági problémák, csökkenő támogatottság

Etikai kódex létrehozása, minőségbiztosítás A botrányok tovább rontják a szektor megítélését

Érvényesülő szubszidiaritási elv, növekvő támogatás A színvonal-problémák súlyosbodása

Finanszírozási tartalékok, új források feltárása A pénzügyi nehézségek állandósulása, lassuló fejlődés

A szektor humán erőforrásainak bővítése Működési esetlegességek, szakszerűtlen menedzsment

A nonprofit képzés és kutatás erôsítése Szakadék a szakmai tudás kereslete és kínálata között

A nonprofit működés szakmai támogatásának javítása A szektor kettészakadása, a kis civilek ellehetetlenülése

Aktív szerepvállalás az EU-normák alakításában Az uniós programok civil kontrolljának elmulasztása

Aktív részvétel a nemzetközi együttműködésben A passzív „követő szerep” állandósulása

További információ: kakai.laszlo@pte.hu