egyház a tudástársadalomban - 2005 - varga csaba
Post on 25-Dec-2014
483 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
EGYHÁZ A TUDÁS-
TÁRSADALOMBAN
Varga Csaba szociológus,c. egyetemi docens
Stratégiakutató Intézet elnöke
www.strategiakutato.hu www.inco.hu
www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu
Varga Csaba 2
Bevezető tételek
Varga Csaba 3Stratégiakutató Intézet
21. század21. század Utópiák utáni valóság Két évezred elmerülése Káosz jellegű globalizáció A tudat százada Új tudás, új kultúra születik Tudásünnep és tudássokk Téridő típusú történelem Kreatív társadalomipar Találkozás a rokonnal Spiritualizmus százada
Utópiák utáni valóságUtópiák utáni valóság Két évezred elmerüléseKét évezred elmerülése Káosz jellegű Káosz jellegű globalizációglobalizáció A tudat századaA tudat százada Új tudás, új kultúra születikÚj tudás, új kultúra születik Tudásünnep és tudássokkTudásünnep és tudássokk Téridő típusú történelemTéridő típusú történelem Kreatív társadalomiparKreatív társadalomipar Találkozás a rokonnalTalálkozás a rokonnal Spiritualizmus Spiritualizmus századaszázada
Varga Csaba 4
Milyen a globális világ természetrajza?
» a globalizáció szubsztanciálisan egységesülés» az új típusú földi globalizáció magával hozta a
lokális világok felemelkedését » az európai keresztény világ egységes világ marad
» az európai nem keresztény világok is egységes világokká válnak
» a politikai Európa a szétszakítottság után az egységesülés felé halad
» a földi civilizáció értékprioritásai egymásra rímelnek
Varga Csaba 5
Milyen lehet az információs kori Európa?
• a pénzipar nem örökké domináns gazdaság• az információközpontú világmodell nyer• tudásalapú társadalomgazdaság születik
• a jövő a tudástársadalom modell• az egyesült Európa új víziót hirdet
• a kulturális sokféleség hálózata terjed• nemzetállam helyett tudásállam?
• a lokalitások reneszánsza kezdődik• tudásközpontú életformák sokasága
Varga Csaba 6
Kiemelés:
Egységes Európa lesz, államszövetség, de nekünk nem a politikai és gazdasági szövetség fontos, hanem az, hogy Európa a közös keresztény-
keresztyén vallás és kultúra kontinense, Európa jövője nem(csak) a globális versenyben való helytálláson múlik, hanem a kereszténység
minőségén, s a tudásközpontú Európa potenciálisan soha nem
látott esélyeket teremt(het) a kereszténység újjászületésére
Varga Csaba 7
Az emberek visszatalálnak-e a spirituális életbe?
a vallástalan spiritualitás és az Istenközpontú vallásosság között lehet választani,
a vita már régen nem az ateizmus és a teizmus között folyik,
a személyes Istenélmény és a személytelen Istenélmény-nélküliség közötti különbség,
Isten országában vagyunk, de nem tudjuk?új tudat és új lelkiség felfedezése
Varga Csaba 8
Van-e szükség új reformációra?
mindig is szükség volt és vanmost milyen reformációra van szükség?
milyen legyen a 21.századi Isten országa?milyen út vezet az Istenkirálysághoz?
miért nem készül nálunk az új reformáció programja?mi a régi és új szerepe a híveknek és lelkészeknek?hogyan lehetünk jobban az individualizált egyén
személyes lelkivezetője?az itthoni „vallási piacon” mivel és hogyan lehetünk
tartósan sikeresek?
Varga Csaba 9
Hagyományos társadalmi szakadékok
1. Ökológiai szegények - ökológiai gazdagok
2. Jövedelmi szegények - jövedelmi gazdagok
3. Jóléti szegények - jóléti gazdagok
4. Társadalmi szegények - társadalmi gazdagok
5. Térségi szegények - térségi gazdagok
6. Mobilitás szegények - mobilitás gazdagok
7. Családi szegények - családi gazdagok
Varga Csaba 10
A mai konfliktusok• Ökológia szegények - ökológia gazdagok
(integrált ökológiai javak megoszlása)
• Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek)
• Hatalom-szegények - hatalom-gazdagok (integrált hatalmi tőke elosztása)
• Média-szegények - média-gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei)
Varga Csaba 11
Új társadalmi szakadékoka XXI. század elején:
1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok
2. Információ-szegények - információ-gazdagok
3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok)
4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-
gazdagok
Varga Csaba 12
Kvantumlogika (QL)• Sokáig az arisztotelészi logika: igen - nem
• Neumann János bővítése: igen - nem - lehet
• Anatole Rapoport (poszt-koppenhágai szemlélet): igaz, hamis, meghatározatlan (még nem igazolható), értelmetlen (örökre igazolatlan marad)
• Alfred Korzybski hozzátette: zaj (+ a „van” kitiltása)
• értelmezhető (igaz, van, stb.), nem értelmezhető (hamis, nincs, stb.), értelmezhető/nemértelmezhető (lehet), értelmezetlen (meghatározatlan, zaj, stb.)
• négy görbült dimenzióban:
igen(n)…….igen(1)..igen/nem..nem(1)….…nem(n)
Varga Csaba 13
Az elméleti feladat
Globalizáció ésközvetítő rendszer
elmélet
Kozmosz és planéta-elmélet
Ember és tudatelmélet
Lokalizáció és közvetítő
rendszer elmélet
INFORMÁCIÓS KOR ELMÉLET
Tudástársadalom elmélet
Múlt és jövő-elmélet
Valláselmélet,
istenkép
Tudás-elmélet
Információ és innováció
elmélet
Varga Csaba 14
A szaknyelvek elkülönülése• Az információs társadalom alrendszerei
elkülönült nyelvet használnak
• A technológia nyelve, a gazdaság nyelve, a politika nyelve, a társadalom nyelve, stb.
• A tudomány eredményei – részben nyelvi akadályok miatt – továbbra is lassan szivárognak be a köz(össégi)nyelvbe
• A kommunikáció a politika és/vagy a tömegkultúra nyelvét használja
Varga Csaba 15
Az idolumok kezelése
• Törekvés az elavult nézetek, magunk és mások idolumainak kritikájára
• Nincs olyan gondolatrendszer, amelyben ne lennének idolumok
• Új mentális stratégia: a személyek támadása helyett az idolumok birálata
• Az idolumok mögött gyakran felsejlik a nem-tudás szabvány üressége
Varga Csaba 16
Az új szuperparadigmáról
Varga Csaba 17
A paradigma fogalma• Thomas S. Kuhn 21 féle értelemben használja a
paradigma fogalmát, Kuhn a paradigma kifejezést egyébként Polányi Mihálytól vette át
• A nem-forradalmi periódusokban a fennálló paradigmák nem haladhatók meg. A paradigmaváltások nem szabályszerűek, villámcsapás-típusú átváltások, bizonyos értelemben „irracionális” aktusok
• Négy komponens: szimbolikus általánosítás, metafizikai előfeltevés/ontológiai modell, értékek-tudások, példák
• A paradigmaváltás feltételez: új tudósközösséget – új kognitív funkciót – új beállítódást – új világlátást - stb.
Varga Csaba 18
Új szuperparadigma és új elmélet
• Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb.
• Új múlt – időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei
• Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora
• Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság
• Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója
Varga Csaba 19
Új szuperparadigma 2.• Új társadalom – a tudástársadalom, az
egységtársadalom• Új tudás – a régi és az új tudás új
szerepben• Új értelemadás – az értelem visszaszerzése
és újragondolása• Új jövő – az új civilizáció és az új tudat új
jövőt teremt• Új transzcendencia – visszatalálás a
spirituális létbe
Varga Csaba 20
Új elmélet, új filozófia
• A természettudományok egységes elmélete?
• A társadalomtudományok egységes elmélete?
• A szellemtudományok egységes elmélete?
• Az integrált egységes elmélet lehetetlen?
• Elméletalkotás új módon
• Elmélet – vissza a klasszikus filozófiához (tudomány, művészet, vallás újra együtt)
• Igazság és hipotézis
Varga Csaba 21
A valóság új felfedezései• elméleti fizika, részecskefizika, kvantumfizika az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg, gravitáció) a kvantum-
vákuummal történő interakció eredménye; az anyag végső építőkövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon-neutrinó, tau-neutrinó)) és végül a kvarkok; a hypertér kutatása; stb.
• kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló
világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása, stb.
• tudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvető része, nem pusztán az anyagi működés
eredménye, a tudat ugyanolyan elsődleges, mint a tér, az idő vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy tudata van, hanem az eltérés a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal, vagy nemcsak az ember….stb.
• intelligenciaelmélet
a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (isten-központ az agyban, a halántéklebenyben) felfedezése, stb.
Varga Csaba 22
• halál utáni élet elmélete
a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után az empatikus halál közeli élmények értelmezése (a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét), sőt klinikai halál állapota nélkül a testelhagyás kipróbálása, gyakorlása, új létformák teremtése, stb.
• káoszelmélet
a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás erőinek kényes egyensúlyai), de nem csak a természettudományokban
• közgazdasági elméletek
a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) a horizontális globalizáció (a szabad tőkeáramlás) követte, majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú – tudás- és tehetségtőke - gazdaság, vagy társadalomgazdaság) korszaka érkezhet, stb.
• jövőelmélet
tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jövö a tudat- és a tudás társadalmainak különböző fokozatai, de az érdemi áttörést csak az egységtársadalom világa hozhatja, amelynek téridő koordinátái ma ismeretlenek, stb.
Varga Csaba 23
Kvantum téridő kutatások felismerései
• Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől• Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű• a kvantumfolyamatok valószínű eseményei:
valószínűséghullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok (EWG-modell)
• szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet
• a helyhez nem kötött hatások és események elve• választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem
gyanúsan olyannal, mint egy Tervező (Isten?)• Végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt
a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet)
Varga Csaba 24
A relativitás és a kvantumelmélet alapján a jelenlegi felismerések:
eltörlődik a tér és idő kettőssége
eltörlődik az anyag és tudat (tudatosság) kettőssége
eltörlődik a test és elme kettőssége
eltörlődik a vallás és tudomány kettőssége
Varga Csaba 25
Amire kevesen gondoltak• Minden régi kommunikációs eszköz (telefon, autó, mozi,
hűtőgép, stb.) médiaeszközzé válik• A nemzetállami (politikai) televíziók egyirányú
manipulálása helyett a globális médiarendszer kvázi-plurális tematizálása
• A fogyasztó társadalom atomizált, izolált embere az új eszközökkel szuper-aktív kommunikációt folytat
• A történelem nagy eseményei (ökológiai katasztrófák, katonai háborúk, stb.) egyenesben közvetített médiaesemények
• A hatalmi (és tömegkulturális) eliteket a kommunikációs kor médiaderesre húzza és felszámolja a magánéletét
Varga Csaba 26
Technológia• Hagyományos papíralapú, nyomtatott napilapok,
hetilapok, stb.
• Hagyományos sugárzó televíziók, rádiók, stb.
• Digitális műholdas csatornák
• Mikrohullámú technológiák
• Mobiltelefon technológiák, mobil hálózatok
• Interaktív kábeltelevíziós csatornák
• Internet-alapú rádiók, televíziók
• Integrált globális és lokális technológiák (a hálózatok hálózata)
Varga Csaba 27
Technológiaelmélet és az előrejelzések
• Technológia szerepe a társadalomban
• Magastudás, szuperkreativitás, katonai-állami innováció, egyéni felfedezések
• A technológia nyitott utat a globalizációnak?
• Az új technológia+üzleti érdek kikényszeríti a gazdasági-társadalmi fordulatokat
• A titkos lovas effektus
• Két szuperhatalom technológiai előrejelzései
Varga Csaba 28
Új és globális kibertér? (UNESCO)• Az új technológiák, a planetáris hálózatok, a
globalizálódás közvetlenül sokkolja a nemzetállamokat• A változások középpontjában egy új, saját téridőt
kialakító kiber-galaxis születése van• Más kultúra: virtuális és planetáris alapokra épülő,
inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki
• Az új kibertér interaktív, nem hierarchikus, széles skálájú kommunikációt folytat és egyesíti a világ tudásait
• A hálózat felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre rendelkező műsoradók és vevők (transznacionális szegmens)
Varga Csaba 29
Az új kibertér alternatívái• Új, interaktív globális kormányzás az emberi
társadalom irányítására (1)• A globális polgári társadalom közös ügyintézése és ön-
elrendeződése (2)• Az új infokommunikációs hálózatok segítségével a
„kollektív intelligencia” létrehozása (3)• A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ
polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (4)
• Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (5)
• Az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki
Varga Csaba 30
Az új típusú globalizáció és lokalizáció
Varga Csaba 31
Mi a globalizáció?„A globalizáció éppen annyira elválaszt, mint
amennyire egyesít; elválaszt, mialatt egyesít – az elkülönülés oka ugyanis ugyanazok, mint amelyek elősegítik a világ egységesülését. Az üzleti élet, a pénzügyek, a kereskedelem és az információáramlás egész világra kiterjedő dimenzióinak kialakulása mellett megindult egy „lokalizáció”, helyhez kötő folyamat is.”
(Zygmunt Bauman: Globalizáció)
Varga Csaba 32
A globalizáció törvényei
• Az új globalizáció új fogalma
• Globalizáció és lokalizáció egyszerre
• Globalizáció funkcionalitás
szubsztancialitás
(egységesülés)
• Kvantitatív és kvalitatív globalizáció
• 21. század első felétől: globlokál világ
Varga Csaba 33
A lokalizáció elmélete
• A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás
• Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)
• A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)
• Az új társadalom első szintje
• A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás?
• Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek
Varga Csaba 34
LOKALITÁS SZERKEZET• Felső életvilág (régió, megye)
• Alsó életvilág
Környező világ (kistérség, település)
Kéznéllévő világ (család, egyén)
• Belső vált életvilág (a személyek felettes éne)
• A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai
• Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe
Varga Csaba 35
Egyén a lokalitásban – az ideális jövő
Életdíj garantált – közelebb az egészséghez
Tudás(alapú)munka és szabadság
Korlátlan tudásszerzés
Digitális családi (tudás)ház és kert
Hálózati polgár az Internet-közösségekben
Közvetlen részvétel (e-demokrácia)
Spirituális azonosulás - megvilágosodás
Varga Csaba 36
ÚJ ÜZENETEK• Az ökológiai világválság ökológiai válságként
kezelhetetlen
• A gazdasági puha világháború gazdasági világválságként nem kezelhető
• A globális térszerkezeti válság térháborúként megoldhatatlan
• Minden régi és új válság csak a tudástársadalom korszakában lehet a globlokál kezelésmód tárgya, és a problémák akkor is csak részben kezelhetők
Varga Csaba 37
Az új tudások és az új tudáselmélet
Varga Csaba 38Stratégiakutató Intézet
TUDÁSELMÉLET
• tudat és tudás típusok
• globális tudás típusok
• társadalmi tudás típusok
• lokális tudás típusok
• családi tudás típusok
• személyes tudás típusok
Varga Csaba 39
Tudáselmélet – új tudások
• formafeletti tudások• formázott köztudások• formázatlan köztudások• személyes tudások• szuperformázott magastudások• uralkodó világtudások• alávetett domináns tudások• formázott egyenrangú tudások
Varga Csaba 40
Új hipotézisek emberről és tudatról
Identitás mező
(mikro-társadalmi kozmosz)
Igazi énmező(isteni
én)
Kollektív tudat mező (társadalmi tudat, tudattalan)
Pléroma(Tiszta Fény tartománya)
Szellemi mező
(személyes tudat és
tudattalan)
Életerőmező
(asztrál test +
étertest)
Személyesfizikaimező
Fizikai világmező
(természet és
épített kör-nyezet)
Társadalmi mező Új
ember-kép,
újtudat-kép
Új ember-
kép,
újtudat-kép
Varga Csaba 41
Az egyén alapkonfliktusaiAzt hiszi, hogy:
• Nincs erős tudat és lélek
• Nincs megtartó család
• Nincs közösségi védőgyűrű
• Nincs közösségi-nemzeti identitás
• Nincs személyes mozgástér
• Nincs magas fokú köztudás
• Nincs Isten vagy legalább transzcendencia
• Nincs múlt- és jövőkép
Varga Csaba 42
Az egyén a modern világban• Az alattvaló egyén (belül) • Az alattvaló közpolgár (a politikai
társadalomban)• Az alattvaló fogyasztó (a fogyasztói
társadalomban)• Az alattvaló vállalkozó (a gazdaságban)• Az alattvaló állampolgár (a
közigazgatásban) • Az alattvaló – a negatív individualizáció• Az alattvaló – a negatív közösségi lény
Varga Csaba 43
Az egyén (az egyes személy)Az egyéni második (kvalitatív)
individualizációja indulhat meg
Az egyén csökkenő mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének
Az egyén jórészt külső korlátok nélkül tudáshoz juthat
A tudatfejlesztő kor közelében vagyunk
Varga Csaba 44
Az emberi vágy• Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél)• Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret,
tudás, pneuma) • Természeti lét: a természeti javak megőrzése (levegő,
víz, szárazföld, energia, stb.)• Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés
betegség és minden fontos betegség gyógyítható)• Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és
újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.)
• Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.)
Varga Csaba 45
A tudat értelmezése 1.• Agyi tevékenység (vagy anyag és tudat szerves
egységet alkot)
• A tudat testtől, anyagtól független szellem/energia (régi-új állítás)
• Az isteni egész egyéni darabja (teológia)
• Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció)
• A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet)
• A mai neurológia többszörös „éneket” észlel minden emberi agyban
Varga Csaba 46
A tudat 2.• Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal
(pszichológia)
• az elme nem marad az agyban, helyhez nem kötött módon áthatol/túllép a téridőn (Evans H. Walker-elmélet)
• A világról való - térhez-időhöz kötött - személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet)
• A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet)
• Az egyénektől független közös korszellem részeleme (tudásszociológia)
Varga Csaba 47
A hagyomány értelmezése
• A hagyomány fogalma: a formázott és formázatlan köztudás (és közösségi létezés) vizionált, szimbolikus, idő- és térfeletti tudása a múltról, amely személyes és csoporttudássá vagy legalább rejtetten formázott tudássá (és magatartássá) vált.
• Hagyomány típusok:
forma- és időfeletti hagyomány
formakötött és időfeletti hagyomány
formakötött és időkötött hagyomány
belső forma- és időfeletti hagyomány
belső formakötött és időkötött hagyomány
Varga Csaba 48
A hagyományalapú tudástársadalom
ha a tudástársadalom alapja a magas szinten
formázott (koncepcionális és vizionált)
köz- és személyes tudás,
akkor a feladat az, hogy:
a múltról szóló köztudás
minél inkább formázott legyen
egyszerre szimbolikus és konkrét
személyes- és köztudássá váljon
a tudástársadalomban
Varga Csaba 49
Mi lesz a nemzetállamokkal?
államok lesznek, de jórészt más típusúak nemzetek lesznek, de nem elsősorban államok
az államok digitális információs államoka nemzetek alapvetően tudásnemzetek
az új „nemzetállamok” közvetítenek globalizáció és lokalizáció között
az egyházak közvetítenek az isteni világ és az emberek között
az egyházak a nemzetek és az államok felett állnak
Varga Csaba 50
Mit válaszolunk?
Ha a vallások is globalizálódnak, ha a protestáns egyházak is globális
szereplővé válnak, akkor a magyarországi protestáns egyházak csak attól magyarok, hogy Magyarországon
vannak?
Varga Csaba 51
Információs társadalom,
tudástársadalom
Varga Csaba 52
INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 1.
Tudati-nyelvi termékek• Adat: egységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-
nyelvi alakzat• Információ: két adat viszonyának meghatározása, így
már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról)• Ismeret: összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett
információ• Tudás: értelmezett ismeretrendszer, átfogó vízió a
valóságról (avagy folyton új valóságkép)• Döntés: valóságváltoztatásra hasznosított tudásrendszer
Varga Csaba 53
INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 2.
Fizikai-technikai termékek• Jel: ember alkotta eszközzel továbbított
információ
• Értelmezett jel (Tudásjel): ember alkotta eszközzel értelmezett információ- és ismeret-rendszer (nem ember alkotta tudás ember alkotta eszközzel)
• JelDöntés: a tudásjelrendszerekkel döntéshozás és döntés-végrehajtás (nem ember alkotta tudásból nem emberi döntés - emberi kontrollal)
Varga Csaba 54
Információs és tudástársadalom
• Az információs társadalom: ember alkotta eszközzel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise)
• A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat
(egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise)
Varga Csaba 55
Információs és tudástársadalom elmélet belső paradigmái
• Információs társadalom paradigma
• Tudástársadalom paradigma
• Tudattársadalom paradigma
• Egységtársadalom paradigma
Varga Csaba 56
Az információs kor „lépcsői”
Információs kor (1980-2050?)• információs társadalom / jeltársadalom
(1990-2010-20)
• tudástársadalom / döntéstársadalom
(2000-2030-50)
• tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70)
Egységkor (2050-?)• egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz
egységesülése (2050-2070-90)
Varga Csaba 57
Régi tudástársadalmak • Tudástársadalom egykor: mindenekelőtt a kor
magas és új tudására épülő társadalom• Az elmúlt nyolc-tízezer év társadalmai
csökkenő mértékben a tudás társadalmai?• A vallások tudásai a legfontosabb
társadalomformáló erők az Özönviz(ek) után?• Az ősi tudástársadalmak üzenetei egyelőre
csak részben értelmezettek?• Hosszú még az út a régi tudások
megszerzéséig?
Varga Csaba 58
Fejlesztési szintek
• globális információs társadalom
• európai információs társadalom
• magyar információs társadalom
• regionális információs társadalom avagy intelligens régió
• intelligens kistérség
• intelligens város és falu
Varga Csaba 59
ÚJ TÁRSADALOM
• Globális társadalomszerkezet - káoszjellegű (globális és lokális központú) hálózati társadalom
• Ökológiai társadalomgazdaság/etikai gazdaság
• Tudás- és tudatfejlesztő társadalom
• A digitális állam visszafejleszti a hatalom- és szuperhatalmi szférák mindenek fölötti státuszát
• A mesterséges intelligencia és a spirituális intelligencia együttes szerepe
• Társadalmi mobilitás - tudás-mobilitás, csoportként, de egyénenként is
Varga Csaba 60
Új társadalom lokális szinten• Lokális informális közösségi hálózatok• lokális üzleti hálózatok a helyi gazdaságban• lokális logisztikai hálózatok• lokális hálózatok telefonon• lokális közösségi intézmények informális csoportjai• lokális kábeltelevíziós hálózatok• lokális Internet hálózatok, információs közösségek• lokális mobil Internet hálózatok• lokális spirituális hálózatok• A jövő: a lokális tudáshálózatok, a helyi
tudástársadalmak
Varga Csaba 61
A tudás társadalmának elmélete
1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad
2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem
3. A digitális állam a társadalomipar motorja
4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat
5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést
6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek
Varga Csaba 62
A tudás társadalmának elmélete 2.
7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az
esélyegyenlőség lehetősége9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktív
párbeszédet folytatnak10. Minden ember részt vehet a tudásalapú
gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban
töltődik fel magastudásokkal12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések
jönnek létre
Varga Csaba 63
Tudásgazdaság
Varga Csaba 64
Új gazdaságelméletAz új gazdaság fogalmai:Az új gazdaság fogalmai:
Tudásalapú gazdaságTudásalapú gazdaság
Információs és kommunikációs gazdaság
Információs és Információs és kommunikációs gazdaságkommunikációs gazdaság
e-gazdaságe-gazdaság
e-kereskedelemee--kereskedelemkereskedelem
Internet gazdaságInternet
gazdaság
Varga Csaba 65
A tudásgazdaság
• Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás
• A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.)
• Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható
• Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globális-lokális világot
Varga Csaba 66
A TÁRSADALOMGAZDASÁG• A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú
gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje vágtatva halad, az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére
• A gazdaság kilépett a gazdaság medréből – ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került, az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára
• Szociális piacgazdaság helyett a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság?
Varga Csaba 67
Új gazdaság helybengazdaság átterjed a helyi társadalomra is és a
társadalom magához vonja a gazdaságota helyi gazdaság: szintén tudásgazdaság – a
globális-nemzeti-lokális tudás bevonul a helyi gazdaságba is
lokális gazdaság reneszánsza (ami helyben megtermelhető)
globális-lokális virtuális (e-)gazdaságmindenki részvétele az új gazdaságbanmindenki nyereséget kap az új gazdaságbana közösség természetes piacszervező
Varga Csaba 68Stratégiakutató Intézet
Európai Unió E-CONTENT programja (2000)
• Tudásértékesítés(az információs közvagyon hasznosításának ösztönzése)
• Tudásidentitás(a nyelvi és kulturális alkalmazkodás erősítése)
• Tudáspiac (a piacképességet létrehozó körülmények támogatása)
• Az információszolgáltatás bővítése, a köz- és magánfeleket összehozó kísérleti projektek
• Az információtartalom testre szabása, a soknyelvűség stratégiájának elfogadása, a nyelvi infrastruktúra erősítése
• A befektetési akadályok elhárítása, a szellemi tulajdonjogok átruházásának előmozdítása
Varga Csaba 69Stratégiakutató Intézet
Magyar E-CONTENT program és akcióterv
TudásteremtésTudáselosztás
TudáskereskedelemTudáspiac (e-piac)
TudásidentitásTudáspolgár
Tudásközösség
Varga Csaba 70Stratégiakutató Intézet
TUDÁSPIAC• TUDÁSPIAC MINT ÚJ TÍPUSÚ PIAC (E-PIACTÉR)
• TUDÁSPIAC MEGSZERVEZÉSE
• TUDÁSELADÓK ÉS TUDÁSVEVŐK BEVEZETÉSE
• TUDÁSPIAC JOGI SZABÁLYOZÁSA
• TUDÁSTERMÉKEK PIACRA VITELE
• TUDÁSPIAC INGYENES SZOLGÁLTATÁSAI
• TUDÁSPIAC ÉRTÉKESÍTÉSEI
• TUDÁSPIAC PÉNZBELI NYERESÉGEI
• TUDÁSPIAC NÉPSZERŰSÍTÉSE
Varga Csaba 71Stratégiakutató Intézet
TUDÁSKERESKEDELEM• TUDÁS HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA
• TUDÁS(E-)PIACON KÖZTUDÁSOK INGYENES MEGSZEREZHETŐSÉGE
• ÚJ TUDÁSOK DIGITALIZÁLÁSA
• TUDÁSOK SZERVEZETT (E-)ELSAJÁTÍTÁSA
• TUDÁSKERESKEDELEM FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE
• REGIONÁLIS (E-)TUDÁSPIACOK LÉTREHOZÁSA
• TUDÁSVÁSÁRLÁSOK NÉPSZERŰSÍTÉSE
Varga Csaba 72
Hogyan születhet meg a magyar e-Content program?
• Átfogó kormányprogramok szükségessége
• A minisztériumok ágazati stratégiái (NKÖM, OM, IHM, GKM, stb.)
• Magyar Tartalomipari Szövetség stratégiája (a tartalomfejlesztő gazdaság programja)
• A tudásközpontok (egyetemek, kutatóintézetek, könyvtárak, múzeumok, stb. ) elképzelései
• Regionális e-content programok
Varga Csaba 73
Kultúrafejlesztés - tartalomfejlesztés• Információfejlesztésből - tudásfejlesztés
• Kultúrafejlesztésből - tartalomfejlesztés
• Három alapvető fejlesztési irány:
1. Az e-tudás, az e-kultúra fejlesztése
2. A tudás, a kultúra e-terjesztésének fejlesztése
3. A tudás és kultúra e-piacterek létrehozása
• Az információs kori tudás és kultúrafejlesztés új európai programjának neve: a tartalomfejlesztés
• Az európai tartalomfejlesztés: e-Content 2002-2005
Varga Csaba 74
A JÖVŐ ISKOLÁJA• Régi és új tudás együtt – avagy tudás a kor
magastudásához közeli színvonalon
• A diák kutató-fejlesztő személyiséggé váljon
• A pedagógus a tudás megszerzésének tudását magas szinten ismerő személyiség (szuper tudásközvetítő)
• Iskolátlanitott iskola modell - az iskola tudás- és kreativitás műhely
• Az iskola mint intézmény nem a rejtett és nyílt agresszivitások és butaságok pompázása
• Felkészítés a tudástársadalom korszakára, a globális tudáspiacon való sikeres szereplésre
Varga Csaba 75
Az egyetemipar dilemmái• Az európai egyetem intézményként,
szervezetként az Ipari Kor foglya
• Az európai egyetem a Régi Paradigmát tanítja
• Az európai egyetemen a hallgatót nem készítik fel a tudástársadalomra
• Az európai egyetemeken is a kutatás-fejlesztés (K+F) alulfinanszírozott; Magyarország még itt sem tart..
Varga Csaba 76
Az átmeneti egyetem lehetőségei
• Az Egész tudását is oktatja
• Az új tudásokat legalább önálló szakok keretében tanítja
• Minden szakon két félévig tanítja a tudástársadalom elméletét és gyakorlatát
• Minden egyetem regionális tudásközponttá válik
• Az egyetemek mellett létrejönnek a tudományparkok
Varga Csaba 77
A jövő könyvtára• Minden könyvtárban a globális új tudás
rendszerezve megtalálható legyen
• Alapművek magyarul elérhetők legyenek (e-fordítás)
• Minden könyvtárban a regionális tudás teljessége alapfelvétel
• Minden könyvtár egyedi tudások gyűjtőhelye
• Minden könyvtárban minden tudás elektronikusan elérhető legyen
• e-Könyvtárak hálózata
Varga Csaba 78
A tudás-vezérelte életmód
• A tudás(alapú és vezérlésű) gazdaságban a munka többsége tudásmunka
• A tudás(vezérelte) gazdaságban a munkaerő mindenekelőtt a tudását értékesíti
• Egy emberi életút: több tudás megszerzése (több diploma), szakaszonként más tudás(ok) hasznosítása
• A munkaidő minden héten egy tanulónapot tartalmaz (élethossziglan tartó tanulás)
• A tudástőke pénztőkére váltható
Varga Csaba 79
Új demokrácia,
új politika?
Varga Csaba 80
Új állam és e-demokrácia elmélet
• Az állam elvileg a társadalom menedzser és fejlesztő szervezete
• Az állam és a társadalom szétszakadt - az „újravarrás” egyelőre nem indult el
• Az uralkodó, hatalomtípusú állam Kelet-Európában is tarthatatlan
• Az egyeduralkodó és mindenható (okos) állam leszereplése
• A fejlesztő digitális állam ismét civilállam lesz• Képviseleti demokrácia helyett e-demokrácia• A regionális fejlesztő állam erősödése• A biztonság-garantáló állam fontossabbá válik
Varga Csaba 81
E-demokrácia - e-közigazgatás
• az elektronikus virtuális-démosz megszületése
• út a kvantitatív demokráciától a kvalitatív demokráciába (potenciálisan új demokrácia-modell)
• a globális és lokális demokrácia intézményesülése
• a választó joggal való élés e-kiterjesztése
• a választók és a választói csoportok tudásfejlesztése
• az elektronikus közvetlen részvétel megteremtése
• e-kormányzás, e-közigazgatás gyors elterjedése
• a posztmodern demokráciaelmélet kialakulása
Varga Csaba 82
Információs kor politikai nyelven
• Harminc éve már japán kormányprogram
• Európa húsz évet késik – Bangemann-jelentés
• 2000-től: Az Európai Unióban e-Europe stratégia
• Minden tagállamban stratégia és operatív program
• Minden tagállamban regionális fejlesztések (lásd intelligens régiók, városok, stb.)
• Orbán-kormány: NITS, Medgyessy-kormány: MITS
Varga Csaba 83
Új kozmológia,
új transzcendencia
Varga Csaba 84
Kozmológia – új világegyetem koncepciók (példák)?
• a világ nem egy tudattalan anyagi láncreakció eredményeként keletkezett, hanem felsőbb irányítással, amit végső soron Isten irányit és ellenőriz, mert az univerzum létrejöttének kezdetén a tudat és az időtényező hatására a megnyilvánulatlan anyagi energia elemi részecskékké, majd alapvető anyagi összetevőkké alakul (Tasi István)
• a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása kezdődik (Székely László)
Varga Csaba 85
Protestáns stratégia kérdései 1.• minél több egyes emberben elmélyülhessen a személyes
azonosulás Istennel• a megszentelt élet gyakorlása, amelynek változatlanul
része a szeretetadás képessége és gyakorlata• a nemzet új (tudás- és tudatközpontúságra koncentráló)
szerepet kaphat az egyesülő kontinensen• a protestánsok a tudáskor új tudásvilágát értsék meg s
fogadják el• a tudáskor, a globális és egyben lokális közösség
alapvetően tanulással, oktatással sajátítható el• az új korszak mediatizált kommunikációja adaptálódjon
a református és evangélikus egyházba
Varga Csaba 86
Protestáns stratégia kérdései 2.• az új globális-lokális világba vetett gyülekezetek új
(külső-belső) feladata tisztázódjon• az egyház lelkészei a tudásalapú kor sokrétű új
követelményeinek minél maximálisabb szinten feleljenek meg
• a presbitériumok tapasztalata érvényesüljön az új demokráciában
• a gyülekezetek új, közösségépítő feladatokhoz jutnak a helyi társadalomban és közigazgatásban
• az információs kor új szociális feladatainak elfogadása elkerülhetetlen
Varga Csaba 87
Protestáns stratégia kérdései 3.• a tudástársadalom kori keresztyén család új feladatai
tudatosuljanak a családi cselekvésekben• az egyház intézményesült (nagy)szervezetként újuljon
meg a tudásközpontú korban• az egyháznak mi legyen a magyar társadalom egészére
vonatkozó jövőképe, egyáltalán hogyan hívja ezt a társadalom modellt, és mit tegyen az új típusú, tudásközpontú társadalom építéséért?
• a református és protestáns vallásnak, egyháznak szüksége van új vagy megújított jövőképre, s stratégiai programra
Varga Csaba 88
Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 1.)
+ a csökkenő vallási többség (avagy kisebbség) csendes intézménye (belső száműzetés, keresztyén életmód, szeretet
központúság)+ az országon belül lassan növekvő, vagy stabilizálódó keresztény-
keresztyén vallási többség missziós központja+ újra erőszakosan hittérítő, radikálisan fellépő, politizáló front-
egyház+ lokális keresztyén szigetek (gyülekezet-csoportok) laza
szövetsége+ visszatér a misztikus gyökerekhez, az Istennel/Krisztussal való
személyes (és nem elsősorban közösségi) azonosulás egyháza+ a hagyományokat folytató, de alapvetően az új evangelizáció
letéteményese
Varga Csaba 89
Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 2.)
+ elsősorban a nemzeti összetartás (a nemzeti érzés, a kollektív nemzeti tudat és/vagy az új nemzet modell) egyháza
+ vezető célként szociális és oktató egyház, amely a sokféle bajban lévők számára menedéket kínál
+ az új paradigmák képviselője, a 21. század (a spiritualizmus, a misztikus század) egyháza, belül és kívül is dialógus-egyház,
pártolja a vallások/egyházak közötti együttműködést + kiemelten ismét teológiai és szellemi központ, s tudatosan
(mediatizált) kommunikációs egyház + az ÚJ REFORMÁCIÓ egyházaként egyszerre több prioritást
fogad el: például újra gyülekezeti egyház, ám újra szellemi-teológiai központ, közben a 21. század egyháza, a
tudástársadalom tudás-missziója, az új evangelizáció letéteményese, s kommunikációs egyház is
Varga Csaba 90
Mi a protestáns vallás (régi? új?) egyedisége?
- univerzális keresztyén vallás nemzeti nyelven?- nemzeti keresztyén vallás nemzeti célokért?
- továbbra is Istenhez vezető keresztyén vallás?- keresztyén vallás a személyes Isten szolgáltatásáért?
- univerzális vallás az új tudás-spiritualitás kínálatáért?
- nemzeti nyelvű univerzális keresztyén vallás az egységtársadalomért is?
- vagy az új keresztyén kollektív tudat vallása és az új személyesség és közösségiesség képviselője?
Varga Csaba 91
•Milyen lehet az „intelligens egyház”?
+ a tudáskorba tudáskori egyházat+ egyszerre hagyomány- és jövőközpontú
+ megérteni az új korszakot és ennek megfelelően dinamizálni az egyházat
+ minden jót megőrizni és minden új jót befogadni, avagy az új reformáció letéteményese
+ társadalomgazdaság, intelligens állam, részvételi demokrácia, tudásközpontú életforma támogatása
+ az új úton nem hátul kullogni, hanem az élre állni+ a lényeg változatlan, minden más megváltoztatható
elv alkalmazása
Varga Csaba 92
JÓ HÍRA Magyarországi Református Egyház elkészítette és az Evangélikus Egyház
folyamatosan készíti az információs és/ vagy tudáskorra, avagy a 21. század első
felére szóló stratégiáját(szakrális szervezet új módon, „digitális egyház”, egyházi portálok, „intelligens egyházmegye”, új tudások közvetítője, „intelligens gyülekezetek”,
protestáns internetes televízió, stb.)
Varga Csaba 93
Az új globális térszerkezetben
új lokalitás program
Varga Csaba 94
Új térelmélet – új világszerkezetA VILÁGSZERKEZET FŐBB CSOPORTJAI ÉS EZEK ELEMEI
TRANSZCENDENS
Transzcendens “világ” (isteni szellem “világa”)
Világegyetem
(einsteni téridő “rendszer”)
KOZMIKUS
Tejút galaxis
Naprendszer
PLANETÁRIS
Föld bolygó
Korlátozottan globális (a fejlett világ) Globális-szigetek (pld: Ausztrália, Dél-Afrika)
Kontinentális (pld: Európa, Ázsia. Észak-Amerika)
GLOBÁLIS
Globálisból egyelőre kimaradtak (pld: harmadik világ alsó fele)
Rész-kontinentális (pld: Közép-Európa) Szubregionális (pld: EU-régiók)
Nemzeti
KÖZVETITŐ RENDSZER (államcsoportok és államok)
Állami Régió (államon belül)
Kistérség (településcsoport) Település (város, falu)
LOKÁLIS
Családok
Magas tudatok, magas tudások
EMBERI
Tömegtudatok, tömegtudások
Varga Csaba 95
GLOBÁLIS TÉRSZERKEZET
• Globális világ alapszerkezete: első világ második világ harmadik-negyedik világ és kimaradt világok• Kontinensek, kontinens-részek a globális
térszerkezetben• Országokrégiók (nagyrégiók, interrégiók)• Nemzetek/államok a kontinentális
térszerkezetben
Varga Csaba 96
FORDISTA TÉRSZERKEZET FELFOGÁSfordista régió: Alain Lipietz
• Elkésett és összecsúszott magyar tér- és társadalom fejlődés
• Fordista ipar – fordista állam – fordista iskola - fordista régió-megye-város (az ipari város: a szocialista fordizmus mintája, a falu: megtűrt posztfeudalizmus)
• A társadalmi tér csak földrajzi térben létező gazdasági, társadalmi és közigazgatási térként értelmezett (főként: gazdasági régióként)
• Még részben a harminc-ötven évvel korábbi tér- és társadalom-felfogások uralkodnak - még részben a harminc-ötven évvel korábbi ember- és tudásfelfogások élnek tovább a tudományban és az oktatásban
Varga Csaba 97
ÚJ TÉRELMÉLET ELŐTT• Fordista térszerkezet – fordista térelmélet
• Posztfordista időszerkezet – posztfordista (fordista) időtér elmélet
• Információs térszerkezet – globális információstér-elmélet
• Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő-elmélet
• Kvantum téridőszerkezet – univerzális kvantumtéridő-elmélet
• Öt modell együtt: intelligens térszerkezet elmélet
Varga Csaba 98
Intelligens régiók
Stratégiakutató Intézet
INTELLIGENS RÉGIÓ
Az információs vagy tudástársadalomprogramjának regionális megvalósítása, a
tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű,koncentrált kiépülése egy-egy megyében, vagy
régióban, avagy az intelligens életfeltételekintenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitálisközigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő
tartalom-szolgáltatások elterjedése.
Varga Csaba 99
Intelligens kistérség• Ha az információs társadalom régió intelligens
híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ
• A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja
• Az intelligens életvilág szülőhelye• A helyi társadalom folytonos (tudásalapú)
újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba
Varga Csaba 100
Összefoglaló tételek
Varga Csaba 101
Integrált (leegyszerűsített) konklúziók• Sok valóság
• Sok világegyetem, sok téridő
• Sok globalizáció/lokalizáció
• Sok társadalom és társadalmi téridő
• Sok én és sok tudat minden emberben
• Sok tudás, sok tudomány ugyanarról
Varga Csaba 102
A tudásosztály stratégiái• belenyugvás-belemerülés az életvilágba, a fél-
tudások világába (a szellemi lét elvesztése)
• beágyazódás az integrált hatalmi osztályba
• kívül maradás az integrált hatalmi osztályból (új kritikai értelmiségi szerep)
• szakértői hatalom megszerzése a világszerkezet szintjein (regionális, nemzeti, globális síkon)
• a befelé koncentráló mintaélet és a másik ember szolgálata (kimunkált tudat, spirituális élet)
• tudás és társadalmi innováció az információs korban
Varga Csaba 103
Az új globális értelemadások• Nincs értelemadás (a planetáris világ önfejlődése, stb.)• Negatív értelemadások (a gonosz globális világ gonosz
cselekedetei; a vég előtti legeslegutolsó pillanat, stb.)• Technológiai értelemadások (a világ önfejlesztő
technorendszer, stb)• Pozitív értelemadások (az isteni valóság létezik; a
kereszténység reformja; szembefordulás a modernnel; új metafizika; spirituális cybervalóság és cyberpunk; globális tudás- és tudatalapú kor, stb.)
• Előjel nélküli értelemadások (négydimenziós téridő; transzperszonális valóság; vissza a természetbe és korábbi korokba, stb.)
Varga Csaba 104
Mit hoz a tudáskor?Mit hoz a tudáskor?
Felszabaduló lokalitásAlávetett lokalitás
Egyén újjászületéseIndividuum „halála”
Isten feltámadásaIsten „halála”
Információs globalitásNem teljes gazdasági és
politikai globalitás
Közlekedés a fizikai és szellemi univerzumban
Kilépés a (fizikai) univerzumba
Történelem folytatásaTörténelem vége
TudáskorÚjkapitalizmus
Varga Csaba 105
Mit hoz a tudáskor? (2)Mit hoz a tudáskor? (2)
Visszatérés az elutasított korokhoz
Az antik és a modern kor elutasítása
Tudásalapú gazdaságPénzipari gazdaság
Innovációs szupertechnológiaIpari csúcstechnológia
Digitális kormányzásKlasszikus kormányzási
modell
Részvételi demokráciaA demokrácia-típus
kifáradása
Tudásalapú társadalomHatalomalapú társadalom
TudáskorÚjkapitalizmus
Varga Csaba 106
Jövöforgatókönyvek 2100-ig
• Első korszak: 1990-2020 (2030)
információközpontú társadalom
• Második korszak: 2010-2050(2070)
tudás- és majd tudatközpontú társadalom
• Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól
egységközpontú társadalom
Varga Csaba 107
2001-2010 (világi és vallási) programja:
PÉNZKÖZPONTÚ ÚJKAPITALIZMUS
HELYETT
TUDÁSKÖZPONTÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
ÉS MI LESZ AZ EGYHÁZAK STRATÉGIÁJA??!
Varga Csaba 108
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
www.inco.hu
www.strategiakutato.hu
www.vargacsaba.hu
vargacs@strategiakutató.hu
top related