erdélyi lászló - magyar lovagkor
Post on 06-Jul-2018
242 Views
Preview:
TRANSCRIPT
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
1/185
rdélyi László
M GY R
LOV GKOR
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
2/185
HISTORI
INCOGNIT
Az elfeledett magyar társadalomtudományok tára
III. SOROZAT: ZSEBKÖNYVEK
S z e r k e s z t ő : Bárány Attila
1
Komjáthy István:
tehetségkutatás magyar módja
2. Váczy Péter:
szimbolikus
államszemlélet
kora
agyarországon
3. Áldásy Antal: Címertan
4.
Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása
5.
Concha
G y ő z ő kilenczvenes évek reformeszméi
és
e l ő z m é n y e i k
6. Horváth Barna: z erkölcsi norma természete
7. Hóman Bálint: magyar városok az Árpádok korában
8. gróf Zichy István:
magyarság s t ö r t é n e t e
és
m ű v e l t s é g e
a
honfoglalásig
9. Mályusz Elemér: konstanzi zsinat és a magyar fókegyúri jog
10. Erdélyi László: magyar
lovagkor
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
3/185
rdélyi László
A
MAGYAR
LOVAGKOR
TÁRSADALMA ÉS M Ű V E L Ő É S E
1205 1526
A
MAGYAR
LOVAGKOR
NEMZETSÉGEI
1200 1408
ATTRAKTOR
M á r i a b e s n y ő
G ö d ö l l ő
2 13
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
4/185
Eredeti megjelenés:
.' - AGYAR LOVAGKOR
TÁRSADALJ A É f Ű V E L Ő D É S E .
A z e r z ő kiadása Athenaeum Irodalmi
és
Nyomdai
R. T.
nyomása) é.n. [1932.]
2\.fAGYAR
LOVAGKOR J\i'EMZETSÉGEI. A Szent István-Társulat
kiadása. Budapest, 1932.
A kötetet szerkesztette: Bárány Attila.
Copyright © Erdélyi László jogutóda, 2005
Hungarian Edition © ttraktor Kft., 2005, 2013
Címlapterv: CsumP Stúdió
ISSN 1786-4070
ISBN 978-615-5257-20-9
F e l e l ő s
kiadó az Attraktor Kft. ü g y v e z e t ő j e .
A nyomdai munkákért felel a Monobit Nyomda Kft. ü g y v e z e t ő j e .
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
5/185
A MAGYAR LOVAGKOR
TÁRSADALMA É M Ű V E L Ő É S E
1205 1526
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
6/185
L Ő S Z Ó
,,Magyarország társadalma
XI
századi törvényeiben
címmel
már 1907-ben feldolgoztam és közrebocsátottam azt a kincsesbá
nyát amelyet Szent István Szent László Kálmán törvényei s az
I.
II. esztergomi zsinatok határozatai nyújtanak. A
XI.
századi ál
lapotokra amelyek a XII. században is folytatódnak megbecsül
het[ et]lenek ama törvények kivált ha meggondoljuk hogy a ma
gyar királyok e l s ő
két
századában f ő l e g az e l s ő b e n éppen az alap
vetéskor csak
kevés oklevelet
írtak; hogy
zent
István
legendáit
száz évvel a szent király e l s ő törvényhozása után írták s a még
k é s ő b b készült
zent
Imre-legenda már nagyon
üres
a hiteles
egykorú
történet
megírása számára; s hogy a Szent László
Ges-
tái
c í m ű
krónika ránk marad 1300 körüli alakját a kései írás ko
rának ismeretével szövi át a Kézai- Képes- Budai- Thuróczy-
Dubnici-krónika f ő l e g a Képes-krónikában ránk maradt Márk-fé
le szöveg sok
b ő
betétje; de az Anjou-kori
szerkesztésre
valló
Szent Gellért-legendát is mely kultúrtörténeti anyagban nagyon
gazdag még inkább pedig a csaknem teljesen értéktelen Szent
László-legendát úgy a nagyot mint ennek kivonatát a kis legen
dát a XI. századba nem l l ő kései adatokkal és nevekkel keverték
iissze.
Ha a közel négyszáz hiteles törvénycikkely a
XI.
századból nem
maradt volna ránk bizony nagyon szegények volnának amaz alap
v e t ő kornak társadalmi és kulturális története dolgában.
7
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
7/185
Az
1200 körül
k e z d ő d ő magyar lovagkor társadalmának
é m ű -
v e l ő d é s é n e k megismerésére már sok ezer oklevelünk van
de
még
ezek feldolgozásánál is sok találgatástól és tévedéstó1 óvja
meg
ma-
gát az aki a lovagkor magyarországi törvényeit
összehasonlító
ala-
pon
behatóan
ismeri. A Pannonhalmi Rendtörténet írásánál igen
nagy hasznunkra vált volna az összes középkori magyar törvé
nyek összehasonlító ismerete és tartalmuknak történeti rend
szerbe való feldolgozása.
rre
akkor mellékesen nem vállalkoz
hattunk pedig éreztük hogy az Anjou- stb. kori peres iratok
gyak-
ran
hivatkoznak
általánosságban
a királyi decretumokra. Meg kel-
lett elégednünk azzal a társadalomtörténeti ismerettel amelyet a
rokon oklevelek összehasonlításából egyes esetekre kikövetkez
tettünk.
Száz meg száz oklevél
azért íródott hogy érvényt szerezzen
egy-egy törvénycikkelynek. Száz meg száz történeti adatnak
az
ad
igazi értéke hogy bennök e g i s m é t l ő d i k egy
történeti
törvény. E
történeti törvények fölismerése és hangsúlyozása
teszi
praktikussá
a
történelmet. S a történeti törvények hol jönnek létre
e r v s z e r ű
en?
Az
o r s z á g g y ű l é s e k e n
Az
i l l e t ő kor történeti t é n y e z ő i : király
f ő p a p o k bárók megyei nemesek
és
követeik városi követek össze
g y ű l n e k
és megérzik ki is mondják hogy m az ő koruk baja és
szükséglete s mi e bajra az
orvosság
mi a szükséglet kielégítésé
nek legalkalmasabb eszköze módja.
Amikor tehát a historikus azért y ű j t i
az
ezer meg ezer okle
véli stb. adatot hogy
e l ő l ü k
egy-egy történeti állapotra vagy tör
vényre következtessen: vajjon e l m e l l ő z h e t i - e éppen az i l l t ő kor
törvényhozását? Hiszen ott
készen
találja
azt a
törvényt amelyre
számtalan
oklevél
hivatkozik
amelyet száz esetben érvényesíte
nek amelyet a historikusok is keresnek és ha megtalálták
akkor
száz adatnak és helyzetnek találták meg a kulcsát.
Ez a
m e g g y ő z ő d é s
vezetett arra hogy összehasonlító eljárás
sal és rendszerezésselfeldolgozzam az 1222-1526. évi magyar tör-
vényeket s némely más forrásokat is a magyar lovagkor törvényes
állapotainak társadalmi s kulturális viszonyainak megismerésé
re.
Az
összes forrásokat ama három századra vonatkozólag nincs
8
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
8/185
módomban most feldolgozni de a többi század korviszonyait is
egységes rendszerbe szeretném
y ű j t e n i :
azért oly forráskategó
riát választok amellyel talán lehet bírnia egy embernek a rendel
kezésre álló i d ő alatt s amely forrástömeg egésze aránylag legin-
kább nyújt
teljességet a
k o r j e l l e m z ő
állapotok bajok
és
szükségle
tek orvoslatok és
ű j í t á s o k
dolgában. E
v é g b ő l
készült
,,Magyar
f,ovagkor c nagy munkám s nn k kis bemutatója a j l n kis
könyvecske. Amit ez a kis könyv n y ű j t
az a l a p v e t ő j e l l e g ű
n -
csak a magyar lovagkor állapotainak igaz megismerésére
e
sok
ban visszaveti világosságát az e l s ő századokra s az itt megismert
viszonyok sokban tovább élnek az újkori magyar társadalomtör
ténet három századán át 1848-ig.
Ez a kor és könyv tehát centrális
e l e n t ő s é g ű
a magyar történet
ismeret számára. A törvényeket a Corpus Jurisban és Kovachich
Sylloge és Vestigia
e
kiadásaiban használjuk
fel
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
9/185
1.
A
FÖLD ÉS NÉPE
Zsigmond király 1433-ban fölvette a kérdést: melyek
Magyar-
ország
azon
határai s végvidékei
amelyeknek védelmére
az
ország
lakósok az aranybulla szerint kötelesek? Kiterjednek-e ezen ha
tárok Dalmáciára, Boszniára, Szerbiára, a Szörénységre, Nagyoláh
országra, Halicsra
és
Lodomeriára? A felelet aztán többször az,
hogy a szorosan vett Magyarország határáig, délen a Dunáig, Szá
váig kötelesek az országlakósok a honvédelemben saját költségü
kön
részt
venni a királlyal együtt. Ami e határokon túl van, annak,
valamint a megszerzése, úgy a védelme is a király külön érdeke.
Nem értették
meg azt, amit Zsigmond nemcsak érzett, hanem ki
is fejezett, hogy Magyarország legjobb védelme az ha határon túl
is vannak
l ő t r t o m á n y i
s a védekezés
ott
folyik le.
Magyarország felosztását
Oláh Miklós Hungariája adja legsza
batosabban a magyar lovagkor végén 1526-36); részei: 1. Nyuga
ti-Magyarország a Dunától jobbra, 2. a Drávától délre
s ő
rész, 3.
a Duna-Tisza köze,
4.
a Tiszántúl. Magyarország négy nevezetes
folyója a Duna, Tisza, Dráva, Száva.
Ezek
kerültek bele
az ország
címerébe. Oláh Miklós ezen téves adata már elóbb is megvan Wer
ő c z y n é l
Trip. I.11., 3.
§ .ADrávától
délre van Magyar-Szlavonia
és a Szerémség, a Száván túl Horvátország
és
Bosznia királyság.
A
Duna Tisza közén
van a Kunok mezeje. A
Tiszántúl tartomá-
nyai:
Nagyoláhország vagy Havasalföld, Moldva, Erdély, Márama
ros, Szamosköz, Nyírség, Körösköz, Temesköz. Három
nehéz me-
redek
ú vezet
Erdélybe: a Meszes-út a Szamos felé, a Körös-út a
10
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
10/185
Körös felé, a Vaskapu a Maros felé. A Havasalföld f e l ő l s z ű k és
meredek a bejárás. Temesköz a Temes és Maros köze, ellenben a
lemes és Duna közét
Ji. f
kson (Maxon) mezejének hívják. Külön
terület Fogaras mint oláh hercegség.
F e l s ő M a g y a r o r s z á g o n hét bányaváros van: Körmöc-, Selmec-,
Baka-, Új-, Béla-, Libetbánya s a f ő h e l y ü k Ózólyom. Erdélyben
szászok hét városa:
Nagyszeben, Szászsebes, Nagydisznód,
és
Berethalom (Szeben m.), Szászváros, Alvinc, Segesvár.
Más né-
metek vannak Maroson, Pesten, Sopronban, Kassán, perjesen
Bártfán, Kisszebenben,
L ő c s é n .
A kunok ülései (sessio) a Duna-Tisza közt a kir. kincstárhoz
tartoznak, ú.m. Halas
és
több más falu. A kunok északi szomszé
dai a jászok vagy filiszteusok. A kunok
a r o m t e n y é s z t é s b ő l
élnek.
Kutaik nem jó
v i z ű e k
fájuk
s z ű k e n
van,
m e s s z i r ő l
hozzák; tüze
lésre nádat, trágyát használnak. Ugyanígy vannak Debrecen la
kói. De azért akad köztük oly gazdag ember, mint Biró Gáspár, ki
nek gyakran 10.000 eladó ökre van - írja Oláh Miklós 1536-ban.
Rácok
laknak a Csepel-szigeten, Tökölön, Szentmárton és Keve
m e z ő v á r o s b a n .
Oláhok vannak Erdélyben Fogarasnál és az
E r d ő s -
hegységben t.i. a régi I g f o n - e r d ő b e n Váradtól keletre. Íme a bi
zonyság, hogy
kkor még
kevés oláh volt
Magyarországon. S
ezt az
a királynéi titkár írja, aki maga is Oláh n e v ű és
e r e d e t ű
még pe
dig a
H a v a s a l f ö l d r ő l
a hunyadmegyei kenézek rokonságából való,
akiket nem említ meg, csak a
s ű r ű b b
tömegeket. Az egri völgy
ben jómódú falvakban lüttichiek (vallonok) laknak, kik franciául
beszélnek. Oroszi m e z ő v á r o s rutén lakói szabadok minden teher
t ő l csak ajtónállókat adnak a királynak, királynénak. H ű t l e n s é g e t
még sohasem követtek el, azért szabadon beléphetnek a király
és
királyné termeibe.
Miskolc lakói táncukról híresek, Simánd lakói
az a r a d - j e n ő i
já
rásban) csaknem mind sánták, vakok, ép embert nem fogadnak
be, gyermekeiket maguk teszik nyomorékká, külön nyelvet csinál
tak maguknak s koldulással énekléssel keresik kenyerüket. Rossz
h í r ű e k .
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
11/185
Miért sikerült a török betörés? Mert a f ő e m e r e k viszálykod
nak s
mert
sok abor. Igen sok ember van, ki naphosszat hentereg.
Pestnek legkedvesebb Bacchus, pedig a pesti vidék homokja sár
gadinnyét, répát, káposztát terem. De Magyarország sok vidéke
ő v e n
termi a bort, némely évben annyit, hogy nem elég a hordó,
s a kölcsön hordót borral adják vissza. Legjobb borok a szerémi so-
mogyi
baranyai,
zalai
veszprémi, soproni, pozsonyi,
egri borsodi
újvári, erdélyi és szlavoniai. Maroson, Esztergom mellett a hegy
mind be van ültetve
s z ő l ő v e l .
Nyáron a bort, vizet, gyümölcsöt
jégbe
h ű t i k
amelyet vermekbe tesznek el télen.
Általában Oláh Miklós földrajza Magyarországról nagyon sok
becses leírást
ad a természet
és
kultúra gazdaságának jellemzé
sére
A várak számát 173-ra teszi.
Ö l ~ ö r c s o r d á k
juhok kecskék
szerinte oly
ő s é g e n
vannak, hogy a szomszéd országoknak is
javára válnak; Bécs
két vásárjára
annyit hajtanak, hogy
e b b ő l
a
harmincadosok 30.000 frtot adnak be a királynak. Sok a méh méz.
Sok az e r d ő és tadállat; nemes és nép vadászhat, madarászhat
kedvére. Vannak elkerített vadaskertek is. Makson mezején 4000-
nyi szarvas,
ő z
dámvad falkákat látni. Igen sok a hal a Balaton
ban, Fertóoen, a tatai tóban, a nagyszombati halastóban. Bács vi
dékén egy aranyért 1000 halat
lehetett
kapni tenyérnyi széleset,
r ő f n y i
hosszút. Temes folyó fekete a sok haltól. A Fekete-ten
g e r b ő l Pozsonyig úsznak föl a Dunán a vizák uso, huso) s
f ő l e g
ott fogják, ahol a víz
mély
örvényes. Novemberben jég l ő t t ge
rendákkal hidalják át a Dunát, nagy zajjal kizavarják a vizát búvó
h e l y e i r ő l . Egyetlen helyen 1000-nél több vizát fogtak, 12 láb hosz
szút is. Magyaróvárról szekérszámra szállítják a rákot Bécsbe.
Sok az
ásványkincs
arany ezüst, vas, réz, ólom, só, hévvíz stb.
Oláh Miklós
e l ő t t
ötven évvel
írt
földrajzot Magyarországról
Ransanus történetíró püspök, nápolyi követ 1488), ki bejárta
egész Pannoniát és sokat é r d e z ő s k ö d ö t t a magyar uraktól, a he
lyi viszonyokkal
i s m e r ő s
e m b e r e k t ő l . Szerinte Magyarországon
4 rend van: a ő p a p i bárói, nemesi és polgári rend. Az ispánságok,
megyék szám 73.
De
ő csak 55-öt sorol fel,
mert
nem talált em
bert, aki minden ispánságot el tudott volna sorolni. A nevezetes
12
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
12/185
egyházi helyek rövid leírásában megemlíti a humanista, tudós f6
papokat. Pannonia Szenthegyén az apátságot s z e r i n t e f ő a p á t s á g -
nak
nevezik a magyarok. A
székelyeket
sziciliai legiótól származ
tatja, mely Attila seregében szolgált s halála után a mostani Szé
kelyföldre költözött. Ott a siculusok házasságba keveredtek a szom
széd magyarokkal s így magyarosodtak el.
Ő is beszél a magyar
föld
termékenységéró1
bányakincsekben, vizekben, halban valógaz
dagságáról csodás érdekességeiró1 pl. arról, hogy Kassánál egy pa
takban a vas rézzé változik,
t r m
ott közel kristály és topáz, Zó-
lyomnál egy barlang gyilkos
g ő z t
áraszt ki, hogy vannak jégbar
langok, kivirágzó kén, sóhegyek, barlangi óriás csontok (sárkány
koponyák ). Egy ily fejet Ransanus ajándékba kapott, hogy meg
mutathassa odahaza
az
olaszoknak.
z o r s z á g g y ű l é s i törvények földrajzi adataiból
kiemelhetjük
itt
azt, hogy
Pozsegát
e r ő c é t Hunyadi János idejében kétsz r nem
számítják Szlavoniához de ugyanakkor azt is mondják, hogy e r ő c e -
vár Szlavonországban van. Ez mutatja
az
ingadozást amiatt,
m rt
némely szlavoniai intézkedések, szokások kiterjednek a szom
széd területekre is, pl. a török veszély miatt a jobbágyok szabad
költözésének a korlátozása, a nyestprémmel való földbérfizetés,
il-
l e t ő l e g
ennek megváltása. Máskor Pozsega, Szerém és Valkómegye
ugyanoly elbírálásban részesül, mint Baranya, Csanád, Temes,
Zaránd és Arad megye (1478).
Pest
és ilis
vármegyék érdekessége, hogy nincs ispánjuk és
alispánjuk, m rt Budához közel nincs ezekre szükség, a bírásko
dást a szolgabírák végzik jobbmódú nemesekkel. tt tulajdonkép
pen
az az
ok, hogy rendes ispánjuk a nádor.
Örökös ispánságok
a
szepesi és a szentgyörgyi-bazini grófság, délen a Frangepáni (mod
rusi) és korbaviai grófság. Új kir. adomány volt 1452-ben Hunya
di
János lemondott kormányzó jutalmazására a besztercei örökös
grófság.
Szabad királyi várost
ismét lt n nyolcat sorolnak fel s ezek:
Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eper
j s
(1500, 1514).
Az
1498. évi törvény még
ő c s é t és
Zágrábot is
ide számította, de az 1514. évi
o r s z á g g y ű l é s a
többi
királyi
birto-
13
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
13/185
kot
így sorolta fel: Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár, Szakolca,
L ő c s e Szeben Kis-), Szeged, Visegrád a Csepel-
é
Kos-sziget
tel, Munkács
é
i ó s g y ő r vára; bányavárosok: Körmöc, Beszter
cebánya, Zólyom s a többi bányaváros még négy ugyanott), távo
labb Nagybánya, Huszvár öt várossal
é
sóbányákkal;
egyéb
kir
tartozékok:
az összes kunok
é
jászok, az összes 30-adok
é
sóka
marák, az erdélyi kir szászok, Kolozsvár, Görgény, Törcs é Dé
va várak s az erdélyi jövedelmek 1/20, 1/50, 1/100).
4
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
14/185
II
A KIRÁLY ÉS UDVARA
A magyar államot rendesen regnumnak, vagyis királyságnak,
országnak mondják, olykor Mátyás király respublicának nevezi
humanista-klasszikus módon 1464, 1472 .
királyi szék betöltése. III. ndrás 1290. évi törvényében kije
lenti, hogy ő születése jogán és rendjén, mint a királyi törzs szár
mazéka lett az ország t rmész t s ura. Albert király törvényei
ben az o r s z á g g y ű l é s tagjai Erzsébet királynét, Zsigmond magyar
király
és
Cillei Borbála leányát, mint az
ő
természetes
ú r n ő j ü k e t
említik, kit e l s ő s o r b a n illet meg az ország a születés jogán s csak
ő m i a t t a koronázzák meg férjét 1439). Erzsébet l ő t t Mária Nagy
Lajos
leánya
öröklés jogán jutott a magyar trónra, valamint
V
Ist-
ván
leánya Mária
nápolyi királyné örökösödési jogon követelte
fi-
ának és unokájának Károly Martelnek és Károly Ubertnek [Ró
bert] a magyar trónt, úgy
az
ifjú Vencel cseh királyfi pártján a ma
gyar püspöki
kar
mint
ő l e g i t i m i s t a
csoport, azért állott meg szi
lárdan a pápa nápolyi jelöltjével szemben, m rt jogérz tük azt
diktálta, hogy III. ndrás törvényes király volt s
így
egyetlen örö
köse a leánya Erzsébet kit Bécsben eljegyeztek az ifjabb
Vencel-
nek ez tehát férje lesz a királyi trón örökösének. Mikor pedig er
re elmúlt a remény, akkor a püspöki kar elpártolt e n c e l t ő l s elfo
gadta a v i s s z a m e n ő fokon legközelebbi leányörökös Mária unoká
ját.
i n d e b b ő l
következik, hogy a magyar királyok a magánjogi
birtoköröklés rendje szerint kerültek a trónra:
az
utolsó király fia
a l e g i d ő s e b b örökölte a trónt; s ha fiú nem volt, a testvére, s ha
5
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
15/185
fiutód egyáltalán nem volt, akkor az utolsó király leánya volt a
trónörökös, de helyette férje vagy a fia lett a király. Albert halála
után Erzsébetre férjül
e r ő l t e t i k
és magyar királlyá teszik .
Ulász-
ló
lengyel királyt. Ennek halála után a burgundi hatalmas herceg
fiát kínálják a magyar trónra, maga a nádor ajánlja, de az ország-
g y ű l é s
kijelenti, hogy régi hagyományos szokás szerint a magyar
nemzet mindig a magyar királyokkal legalább leányágon rokon ki-
rályt emelt a trónra, tehát most is elismeri Erzsébet és Albert ki-
rály árváját,
V
Lászlót és s e s e m ő korában egy párt é s z é r ő l tör-
tént
koronázását választás nélkül.
nnek
halálakor a Hunyadi-
Szilágyi párt forradalma dúlt országszerte. A királyválasztáson e
párt 5000 páncélossal jelent meg. Ellenmondás nem lehetett, te-
hát
m e l l ő z t é k
Albert király leányait, a szász hercegnét és a len-
gyel királynét, s kikiáltották
unyadi Mátyást
atyja érdemeiért s
elégtelenül bátyja jogtalan kivégzéseért. De már a választásra kö-
v e t k e z ő évben a f ő u r a k Albert király legközelebbi férfiörökösét,
rigyes
német római császárt kiáltották ki magyar királynak, ti-
zenkét év mulva pedig Albert ifjabb leányának fiát, a lengyel Szent
Kázmér herceget hívták be ellenkirályul, de Mátyás ezt is kiszo-
rította
az
országból. Mátyás halála után ezen Kázmér fitestvérét
Ulászlót választották magyar királlyá, tehát a legalkalmasabbnak
vélt leányági örököst. nnek fia után leánya férjét Habsburgi .
erdinándot
kiáltotta ki pártja magyar királynak. Emlegettek más
jogcímeket is, de a l e g e r ő s e b b ok mindig
az
örökösödés
l e h e t ő l e g
fiágon, s ha ez kihal, leányágon is. Az 1687. és 1722/3. évi örökö-
södési
s z e r z ő d é s e k
tehát régi, két kivétellel mindenkor malkodó
magyar törvényes szokást iktattak törvénybe. Ha van királyfi, ak-
kor Mátyás király 1486. évi nádortörvényjavaslata szerint nincs
királyválasztás.
A magyar lovagkor
hét
királyi háza négy gyermekkirályt adott
az országnak: Vencelt, Máriát,
V
Lászlót
és
II. Lajost;
ezek
alig
voltak túl a tízéves koron, mikor trónra kerültek. A húsz évhez
voltak közel: I Károly, I Lajos, Zsigmond, I. Ulászló és Mátyás.
I d ő s e b b e k
Ottó, II. Károly, Albert, II. Ulászló. Uralmuk
i d ő t a r t a -
ma Zsigmond és Nagy Lajosnál 50, 40
év I
Károly és Mátyásnál
6
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
16/185
35, 32
év
II. Ulászlónál 26
év
s ez az öt király kitölti az egész kor
nak 4/5 részét, úgyhogy a többi nyolc királyra csak 42 év marad a
226-ból. II. Lajos 10 évig uralkodott, Vencel, Mária,
I.
Ulászló, V
László
5 5
évig. II. Károly csak másfél hónapig.
A fehérvári ő r k a n o n o k s á g külön nagy
e l e n t ő s é g e
az volt, hogy
ő r i z t e a Szentkoronát. Vencel volt az
e l s ő
király aki a Szentkoronát
magához vette. E kincs aztán Ottóhoz került,
t ő l e
az erdélyi vaj
dához, végül I. Károlyhoz, aki a
k ő s z e g i
bárók miatt nem küldte
vissza Fehérvárra a királyi tekintélyhez okvetlenül szükséges ko
ronát, hanem a nádorával
ő r i z t e t t e
Budán, a tárnoki házban. Mi
kor Garay 31 évi nádorsága után Pálóczy György esztergomi ér
sek
volt a nádori helytartó, a Szentkorona megint egyházi
ő r i z e t b e
került, de csak egy évre, aztán Albert király Visegrádra vitette a
nemzeti kincset
és ő
bizalmasával, Szentgyörgyi Gróf Györggyel
ő r i z t e t t e Erzsébet özvegy királyné Gróf Györggyel ő r i z t e t t e Er
zsébet özvegy királyné unokatestvérét, Garay László mácsói lma
csói] bánt bízta meg a korona ő r z é s é v e l Majd titkon elvitette Kot
taner udvarhölggyel és
s e c s e m ő fia
megkoronázása után zálogba
adta Frigyes német királynak, ahonnan csak 23 év mulva sikerült
Mátyás királynak drága áron kiváltani 1463). Más koronával hiá
ba koronázták meg I Károlyt és I. Ulászlót.
Ez utóbbinak a fehérvári koronázása megint ránk maradt írás
ban. E szerint Ulászló a koronázás után aranysarkantyús lovago
kat avatott, majd
két
perben ítélt, aztán lóháton bejárta az utcá
kat, az egyház e l ő t t leszállt, fölment a toronyba és karddal az ab
lakban kardvágásokat tett a világtájak felé. E koronázás
törvé-
nyes
voltát
már
1446-ban
kétségbe
vonták az
o r s z á g g y ű l é s e n
mert hiányzott a Szentkorona.
Mátyás király okulva az
e l ő z m é n y e k e n
1464-ben az ország
g y ű l é s e n k o r o n a ő r ö k e t
választatott. II. Ulászló ezt a
ö v ő r e
is biz
tosítja, a
o r o n a ő r ö k n e k
adja át Visegrádot s a
o r o n a ő r s é g r e
csak
világiakat, bárókat
tart
alkalmasnak,
k e t t ő t
választat.
A koronázó eskü tartalmát III. András király koronázásánál em
lítik
e l ő s z ö r
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
17/185
A királyné
é
leányai III. András végül törvénnyé tette, hogy
a királyasszony udvarát magyarok
és
n idegenek tartsák rend
ben, magyar bárók, kiket a király választ ki.
Nagy Lajos különös tiszteletben részesítette anyját és felesé
gét
s törvényeiben, okleveleiben az ő beleegyezésüket hangsú
lyozottan kiemeli.
A királyleányok öröklésjoga e j e z ő d i k ki abban, hogy Albert az
országlakosok kérelmére nekik is beleszólást enged leányai kihá
zasításába.
A királynénak voltak külön birtokai, bandériumai és pecsétje,
amelyet a király kancellárja ő r z ö t t
A király lakása
é
familiárisai Valamint II. András az arany
bullában, úgy Albert és utódai is megígérték, hogy követei és -
miliárisai nem vesznek el útjukon
s e n k i t ő l
semmit, nem
is
száll
nak meg másnak a birtokán önkényesen.
A királyt lovag-kúria veszi körül s ehhez tartozik minden pár
baj megítélése. Vannak a királynak aulikusai, II. Ulászló mellett
tíz nemzetes úr kik a birtokaikról járó hadinépet a nagyságos bá
ró urak módjára maguk vezetik a hadjáratba s a hadisegélyt birto
kaikról nem kötelesek beszolgáltatni a vármegyének, noha azért
a megye rovói az
ő
adójukat is fölróják.
Az
aulikus
n m s k
ki
vettsége a megyével szemben csak addig tart, míg bandériumuk
kal a király kíséretében vannak vagy követségében járnak; meg
s z ű n k pedig, ha kilépnek a királyi szolgálatból vagy nem bírják
fönntartani bandériumukat. Ugyanakkor hasonló adómentességet
biztosítanak a király szakácsainak s jobbágyaiknak Szakácsi és
Vid
faluban 1500). Az udvarbelieket curiálisoknak nevezték.
A király címzése Az
összes magyar királyok felsorolják ünne
pélyes okleveleikben
az
Árpádok országcímereit s ezeken felül
öröklött vagy szerzett külföldi birtokaikat: a salernói és szent-an
gyalhegyi birtokot az Anjouk, végül Lengyelországot is; Bran
denburgot
és a római királyságot, majd császárságot és cseh ki
rályságát Zsigmond, Ausztria hercegségét Albert a zsigmondi cí
mekkel;
I.
Ulászló ezek helyébe teszi Lengyel-, Litván-, Oroszor
szágot.
V
László atyja címereihez csatolta Stiriát, Mátyás pedig
8
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
18/185
Csehország címéhez fölvette Sziléziát, Luxemburgot, Moraviát
és Lusatiát.
Királyi kancellária.
Zsigmond 1405. évi törvényében s e körül
t ű n i k
e l ő a supremus cancellarius, f ő k a n c e l l á r cím, Mátyás bécsi
hódítása után pedig a titkos kancellár.
Az
1471. évi törvény rendeli, hogy négy vagy öt kir pecsét le
gyen, t.i. aranybulla,
k e t t ő s
titkos, bírói
és g y ű r ű s
pecsét. Más
elnevezés-sor ez: privilegialis, patens
és
zárt oklevél, a végleges
és
ideiglenes é r v é n y ű oklevelek megkülönböztetésére. Legol
csóbb
az
utolsó expediálás-mód: kívül ragasztott zárópecséttel;
míg a régiesebb
ü g g ő és
hátul ragasztott nyílt pecsétlésmód ren
desen többe kerül nagyobb jogi
e l e n t ő s é g e
miatt is. Ha a királyi
pecsét elveszett, akkor a király új pecsétet vésetett és adomá
nyait újra megpecsételte. Mikor nem volt király, akkor az ország
g y ű l é s
ily köriratú
pecsétet
készíttetett
Sigillum universitatis
regni
Hungarie ahol az universitas, egyetem a nemesek és más
országlakosok, birtokosok
összességét
s csaknem köztársasági
autonómiáját fejezi ki 1445).
Királyi udvari ő t i s z t e k .
A kancellár f ő p a p volt k e z d e t t ő l fogva,
a királyi iroda
f ő i n t é z ő j e
az egyházi, jogi, politikai, udvari és dip
lomáciai tudás,
k o r s z e r ű m ű v e l t s é g
f ő k é p v i s e l ő j e . Ez rendesen
az esztergomi érsek, de olykor más
f ő p a p
a kalocsai,
g y ő r i
pécsi,
zágrábi, váradi, s ő t prépost is volt, a pécsi 1435-ben.
A királyi udvar világi
f ő t i s z t j e i
a nádor, a
kir
udvarbíró, tárnok-,
pohárnok-, asztalnok-, lovász-
és
ajtónállómester, kik közt eset
leg közös személyekben ott vannak a királynéasszony hasonló cí
ű udvari f ő t i s z t j e i is.
Úgy
mondhatjuk, hogy a
kir
udvari
f ő t i s z t k
teszik Magyaror
szág mindenkori kormányát. A kormányelnök pedig a nádor
ő
he
lyettesíti a királyt a fehérvári Szent István-napon a panaszok meg
hallgatásában; bíráskodhat mindenkin, kivéve az egyházi rendet,
de a f ő e m e r e k
f ő b e n j á r ó
pereit nem fejezheti be a király tudta
nélkül. z aranybullában a nádor még nem bíró a király és a ren
dek viszályaiban, tehát nem oly
értelemben
a l k o t m á n y ő r mint
Albert király nádortörvénye után, amikor a nádor
m e g s z ű n t
csu-
9
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
19/185
pán királyi t e t s z é s t ő l f ü g g ő kir. f ő t i s z t lenni s az országos rendek
választása alapján nyert
királyi kinevezést 1 4 3 9 - t ő l ) .
III. András király e l s ő törvénye szerint a nádorhoz hasonlóan
a tárnokmester alkancellár és a kir. udvarbíró is már nem csupán
királyi hanem országos
ő t i s z t
akiket a király az ország nemese-
inek tanácsából köteles kinevezni. Albert törvénye csak fölújítot-
ta III. András ígéretét mely e r ő s k e z ű királyok alatt feledésbe
ment és a fölújításkor is csak a nádorra gondoltak.
A nádorság legteljesebb
k i f e j l ő d é s é t
a lcgautokratikusabb ki-
rály törvénytervében érte el: Mátyás király idejében Bécs elfog-
lalásakor
m i ő n
hatalma teljességét a nagy király éppen a nádor
támogatásával akarta biztosítani házasságon kívül született fiá-
nak. A nádor lett volna e törvényterv 12. cikkelye szerint az el-
húnyt vagy t á v o l l e v ő király helyettese s az ország kormányzója.
Kormányzó
volt már II. András Nagy Lajos Zsigmond idejé-
ben is de az állás szabályozása dolgában legnevezetesebb Hunya-
di János kormányzósága. Ez maga kívánta a rábízott hatalom kor-
látozását. Korlátozták pedig aképpen hogy a kir. adományozó jo-
got a kormányzó egy helyen és egy személy javára csak 32 job-
bágytelkig gyakorolhassa; f ő p a p k i n e v e z é s t csak
az o r s z á g g y ű l é s
t ő l melléje rendelt tanács kegyelmezést pedig az o r s z á g g y ű l é s
megkérdezésével adjon.
A nádorok Anjou I.
Károly óta élethosszig viselték hivatalu-
kat. Csak néhány kivétel volt: Garay László letétele és Báthory
Istváné amaz Mátyás ez
II.
Lajos idejében mely utóbbi eset után
az
o r s z á g g y ű l é s
kimondotta törvényül hogy a nádorság élethosz-
szig tartó hivatal s a fölség ezt levélben biztosítsa amelyet a Szent-
koronával együtt kell ő r i z n i .
Kir kúria és tanács
Fellebbezések a m e g y é t ő l s a 100 forint-
nál nagyobb értékek perei a kir. kúriához kerültek. A kúriában
mint az ország rendes bírái m ű k ö t e k a nádor a kir. udvarbíró s a
kancellár;
nem
rendes kúriai bírák a tárnokmester ő u d v a r m e s t e r ,
bán és a vajda kik az e l ő b b i e k nélkül nem bíráskodhatnak. E kú-
riai mágnásbírák jogtudó helyettesei szakbírái az í t é l ő m e s t e r e k ,
kik a kir. felség tábláján bíráskodnak. Ezeken kívül vannak az al
2
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
20/185
nádor, aludvarbíró stb. Érdekes a kir. fölség személye, persona
vagy
personalis
presentia regie Maiestatis n e v e z e t ű bíró szerepe.
Az
1575. évi törvény azt rendeli, hogy ezen bíró a fölséghez be
terjesztett ő b e n j á r ó nemesi perekben úgy ítéljen, ahogy utasí
tást kapott a király úrtól. Az 1471-i törvény ezt a bíráskodást mint
e l s ő
fórumot azon
s tr
szabja meg, amikor
n m st
ölt meg
va-
laki igaz ok nélkül.
Mindezen bíráktól meg kell különböztetni a kir tanácsosokat
és assessorokat III. András 1298. évi törvényében az van, hogy a
király tartson maga mellett negyedévenkint váltakozó két püspö
köt a két
é r s e k s é g b ő l
és két nemest, akiket a parlament megvá
laszt, összesen tehát 8 nemest, akikhez a külön tanácskozó bárók
is kiküldték a maguk 8 emberét. A király minden nagyobb ügy
ben, birtok- és méltóságadományozásban ezen tanács meghallga
tásával tartozik eljárni. A ő r a n g ú a k a t tanácsosoknak nevezték, a
nemeseket pedig assessoroknak, esküdteknek. II. Ulászló egyik
o r s z á g g y ű l é s é n
azt határozták, hogy a
m g á n ü g y e k r ő l
való be
szélgetéssel ne töltsék
az
i d ő t a kir tanácsban, hanem a
f ő a j t ó n -
álló-mester csendet parancsoljon és egyenkint kérje mindegyik
nek a hozzászólását, aztán a józanabb vélemény alapján jussanak
egyetértésre 1495). Ekkor már 16 a nemesek száma, akik közül
félévig 8-at hív meg a király a tanácsülésekre s akik szigorú es
küt tettek a titoktartásra. A ő p a p és báró urak közül ugyanakkor
csak 2-2 tagja van a kir tanácsnak. A nemes assessorok 16-an az
ország négy k e r ü l e t é b ő l vannak megválasztva, s kötelesek a kú
riai ítéletek eldöntésénél is megjelenni. A kir tanácsosok fizeté
s é r ő l
a
ő p a p o k
bárók és a többi országlakosok külön-külön renden
kint gondoskodnak 1498). A
kir
tanácsosok összes száma 24, kik
félévcnkint váltakoznak. A
ő r e n d ű e k
évi fizetése 700, a közren
d ű e k é 300 arany forint.
Az
1518. évi törvény megörökítette szá
munkra az egész
kir
tanács tagjait, ú.m. a
két
érseket, ezeknek
egy-egy suffraganeusát, a nagyságos urak közül a nádort, ország
bírót, vajdát és a temesi ispánt, a nemzetcsek egregii) r e n d j é b ő l
tizenhatot.
2
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
21/185
Kir
tárnokmester és
kincstartó
Az
e l ő b b i t 1213-ban kezdik em
legetni, 1290-ben a nádor után és az alkancellár m g az udvarbí
ró
e l ő t t
említik azon fontos
kir
f ő t i s z t e k
között, akiknek
kir
kine
vezése érvénytelen
az
ország nemesi tanácsa nélkül. A kincstar
tó tisztje I Károly idejében
k e z d ő d i k .
A tárnokmester felügyel a pénzverésre az esztergomi érsek
kel megbízott embereik által. A kir. városok
és
falvak bíróitól a
pereket a tárnokmesterhez kellett fellebbezni. A thesaurarius, a
kincstartó f ő l e g 1 5 0 7 b ő l szerepel a törvényekben, teljesíti a
végvári tisztek fizetését. Mikor a törvény határozza, hogy a király
minden végvárhoz provisorokat, tiszttartókat rendeljen, ugyanak
kor azt is kimondja, hogy a kincstartó mindig a király mellett ma
radjon
ő f ö l s é g e és az
ország dolgainak alkalmasabb intézésére
és
e l l e n ő r z é s é r e .
Négy évvel utóbb már két kincstartót találunk
az
adóhátralékok ügyének erélyes behajtására 1518). A kincstartó
rendesen
ő p a p
és gazdag ember. Neki
kell
fedeznie a király élel
mezésének s egyéb ellátásának költségeit.
A mohácsi csata l ő t t Salamon máskép Szerencsés Imre volt a
kir. kincstartó, már nem papi ember, eredetileg nem is keresz
tény. Ezt
az
1525-i
o r s z á g g y ű l é s e l ű z e t t e
állásából.
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
22/185
III.
EGYHÁZI TÁRSADALOM
Püspökségek
Az
Árpádkor végén az oklevelek
és
törvények
befejezése 15 püspököt szokott felsorolni: 4-4-et a Dunától és a
Drávától délre meg a Duna és a Tisza közt, 3-at a Tiszától kelet
re. E z e k b ő l tíz
az
esztergomi érs k metropolitai hatósága alá tar
tozott
1086 táján, szász év mulva már külön metropolita a kalo
csai érs k négy suffraganeus püspökkel. Kálmán király megalapí
totta
az
esztergomi érsekség területén a nyitrai püspökséget, II
András pedig a kalocsai metropolita
t rül tén sz rv zt
meg a
menekült boszniai
és
az
új
szerémi püspökséget.
Az
1351. évi törvény f ő p a p i névsorában az t ű n i k fel, hogy a
püspökök közt három fráter van, ami a szerzetesek m e g t i s z t e l ő
címe a domonkosok és ferencesek hatása alatt. Az Árpádkor vé
ge felé szívesen vették e címet 1 2 7 0 t ő l a gazdag bencés apátsá
gok fejei és tagjai is.
Legtöbb püspököt sorol fel Mária királyné 1384-i oklevele,
összesen 26 f ő p a p o t . Itt a régibb jegyzékhez képest 11 név a több
let, kik mind dalmáciai
f ő p a p o k .
A f ő p a p i kar címe reverendus,
t i s z t e l e n d ő ; 1464-ben reverendissimus a kalocsai-bácsi érsek, kir
fó kancellár; 1495-ben már az egész püspöki kar címe reverendissi
mus, f ő t i s z t e l e n d ő . Az illustrissimus t reverendissimus cím kü
lön Estei Hippolitnak, a fejedelmi rangú egri bíbornoknak szólt. A
vezetéknevek a
ő p a p o k
felsorolásában 1435-ben még csak szór
ványosan k e z d ő d n e k
23
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
23/185
Az
1514-i lajstromban az esztergomi bíbornok konstantinápo
lyi patriarka címet is visel, s 15
f ő p p
közül csak
k e t t ő n e k
nincs
kiírva a vezetékneve.
Királyi kegyuraság
Az 1435. évi törvény a f ő p p i birtokok
és
dézsmák pereit a király személyének tartja fönn s eltiltja
e z e k t ő l
a kir tiszteket. Ez i d ő b e n öt püspökség állott betöltetlenül. Amit
Zsigmond a pápás nápolyi párt forradalmának
leverése
után el
rendelt, hogy a pápai bullák kir placet, tetszés nélkül Magyaror
szágon nem hajthatók végre, azt az o r s z á g g y ű l é s 1440-ben hatá
rozottá emelte azzal, hogy ez nem vonatkozik a római kúriához
fellebbezett lelki ügyekre.
Az
az országgylílési határozat, hogy Hunyadi János kormány
zó nagy egyházi javadalmakat tölthet be, vagyis gyakorolhatja a
kir. kegyúri kiváltságot, csak Hunyadi nagy egyházi érdemeire
való tekintettel érvényesülhetett Rómában 1446). A mohácsi
ka-
tasztrófa e l ő t t i évben az idegenek ellen háborgó köznemesi han
gulat
nyersen
tört ki abban a határozatban, hogy amely idegen
Magyarországon nem magyar kegyúrtól hanem a pápától) kapta
javadalmát, azt vízbe kell vetni. Ez már teljes félreértése a kegy
úri bemutató, de igazi betöltésre nem jogosító kiváltságnak, ha
sonló ahhoz a jogtalan határozathoz, hogy a kegyúrtól megadomá
nyozott és beiktatott plébános ne merjen m e g e r ő s í t é s t kérni a
p ü s p ö k t ő l 1504). A parasztlázadást megtorló nemesi r s z á g g y ű -
lés határozata az, amit az Egyház törvénye csak a rabszolgákra
vonatkoztatva ismert el, hogy parasztszármazású nem lehet püs
pök, s hogy püspök Rómába csak úgy utazhat, ha reversalist sze
rez be
l ő t t
a pápától, hogy
ő s z e n t s é g e
nem tölti be
az ő
javadal
mát, ha Rómában találna meghalni. De másrészt a leghelyesebb
érzék vezette a nemeseket abban a határozatukban, hogy Hunya
di kormányzó,
i l l e t ő l e g a kir kegyúr az apátságokat csak az i l l e t ő
szerzet érdemes tagjainak adományozza 1447, 1471).
Egyháziak a világi közéletben A püspökök már zent István
óta tagjai a kir törvényhozó tanácsnak, vagyis rendi jogokat gya
korolnak, mint
k é s ő b b
de nem születés, hanem hivataluk jogán.
Az
1231-i aranybulla a f ő p p o k b n keresi a közszabadság köteles
4
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
24/185
11ltalmazóit a kir. tisztekkel szemben.
F ő p a p o k m ű k ö d t e k
a kir.
k;mcelláriában, a
kir.
tanácsban, a kir. kúriában, a pénzverés ellen
irzésében s a
kir.
kincstartóságban. A megyéhez való viszonyuk
1·lsí5sorban
a kir. földesúr várispánjainak köteles
ö s s z e m ű k ö d é s é t
1·lvezi; utóbb a püspökök maguk veszik át székhelyük kir. várá
nak ispánságát,
l e g e l ő s z ö r
az esztergomi érsek 1270-ben, ki ek
kor
fölveszi
az
örökös ispán címet. A kalocsai-bácsi érsekek bácsi
iirökös ispánsága 1463-ban
k e z d ő d i k
az egri püspökök hevesi
iirökös ispánsága a XV. század végén, s az 1514-i törvény a f ő p a p
t;ívolléte miatt csak ideiglenesen kíván világi ispánt.
Az új
cím
fo-
kozhatta a
f ő p a p o k
tekintélyét, de fokozta
az
egyházi javadalom
terheit is.
z
1231-i aranybulla szerint sokan károsodnak a hamis pristaldu
sok, bírói kiküldöttek által, azért törvénybe iktatják a káptalanok
t ~ s
konventek hiteles helyi m ű k ö d é s é t hogy mintegy k ö z j e g y z ő k
legyenek a birtokosok vallomásainak k ö z h i t e l ű tanusítására. Nagy
Lajos király 1351-ben a kis
k o n v e n t e k t ő l
megvonta ezen jogosí
tást, elvette pecsétjük hiteleshelyi érvényét. Közjegyzó1mek, ami
n ő k már II. András idejében jöttek be Itáliából a pápai követekkel,
az
1405-i törvény csupán a szentszéki, egyházi perekben enged
m ű k ö d é s t . A törvény többször gondoskodott arról, hogy a hiteles
helyi tagok
k e l l ő e n
képzett és tekintélyes, megbízható emberek
legyenek.
Az
oklevelek díjait is
részletesen
meghatározták III.
Andrástól és Zsigmondtól kezdve. A legtöbb oklevél díja 24 vagy
100 dénár az oklevél nagysága szerint, de voltak
8,
10 és 12, 33,
200, 400, 1000 dénárosak is.
Egyházmegyei
és római szentszélz
z
1231-i aranybulla eltiltja a
nádort
az
egyházi személyek, diákok, házasságok, hit érek és
más ily egyházi ügyek elbírálásától. Egyházi és világi bírák hatás
köri viszályaiban a királyi személyes jelenlét dönt
f ő p a p j a i v a l és
báróival 1405). Különösen tiltották az egyházi perek megkezdé
sét
a római szentszéknél.
E l ő s z ö r
a püspöknél kellett perelni, et
lehetett fellebbezni az érsekhez a római út nagy költségeinek
elkerülésére is), harmadik fórumon Rómához. Mátyás király ural
ma 1462. évében sorolták
fel
legteljesebben
az
egyházi perek tár-
5
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
25/185
gyait s ezek a ö v e t k e z ő k : hitbér hozomány leánynegyed házas
ság végrendelet vérontás sebzés nó k és klerikusok verése kle
rikusok rágalmazása hamis eskü dézsma; ilyenek még a hittit
kok szentségek hitszakadások hitsértés esküszegés kiközösí
tés nászajándék özvegyi jog nyomorgatás uzsora stb. mikor nincs
szó i n g a t l a n s z e r z é s r ő l . Püspök helyett bíráskodhat a vikáriusa
de ez n legyen idegen.
Egyházi bandériumok
A bandériumok Magyarországon való
s z í n ű l e g 1217-ben k e z d ő d n e k m rt Kézai a magyar Attilának is
már bandériumokat tulajdonít s ily újításra a magyar nagybirto
kosok leginkább a
k r szt s
hadjáraton gondolhattak a nyugati
bárók társaságában. Azért a bárói címet is a királyi
f ő t i s z t i
nagy
birtokosok e z i d ő t á j t vették föl.
A bandérium annyi mint zászló zászlóalj páncélos lovagkori
földesúri csapat melynek élén a földesúr címeres zászlaját vitték.
A ő p a p i bandériumokat 1433- és 1498-ban sorolják föl. E l ő b b 500
utóbb 400 lovast számítottak egy bandériumra 1000 lovast egy
kir. bandériumra.
Két bandériumot állít az esztergomi és az egri
ő p a p
m rt ezek
a leggazdagabbak már 1186-ban is; egy bandériumot állít a kalo
csai pécsi váradi erdélyi és zágrábi
50
lándzsát a y ő r i és veszp
rémi lándzsáját 10 emberrel számítva ami ismét egy bandériu
mot jelent. A csanádi és bosnyák püspök csak 200 és 100 lovast
köteles hadba vinni vagy küldeni míg a vránai johannita perjel
egy,
a pannonhalmi f ő a p á t
fél
bandériumot
25
lándzsát indít a ki
jelölt harctérre.
Az
1498. évi törvény teljesebb lajstromot ad az
egyházi bandériumokról amelyek azonban kisebbek. Az egri püs
pök már csak egy bandériumot küld a nyitrai és szerémi csupán
50 lovast a m i r ő l a korábbi jegyzék egyáltalában nem szólt vala
mint az itt fél bandériumot ü l d ő káptalanokról és apátokról
sem
Legkisebb egyházi hadilleték az
50
lovas amennyit a bácsi és titeli
prépost meg a zombori apát tartozik küldeni.
A hadilleték kiállítására általában az a szabály, hogy 33-36 job
bágytelek után kell adni egy vitézt lovast. Nagyjában a bandériu
mos urak is
ezen
az alapon voltak lajstromba véve azon különb-
6
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
26/185
séggel, hogy az egyházi tizedbirtokosok hadilletéke a tized miatt
kétannyi, mint a világiaké csupán a földbirtok címén.
Egyháziak terhei mentességei é dézsmái.
Az
egyháziak adtak
e l s ő
példát a közteherviselésre, adózásra akkor, m i d ő n még álla
mi
adók nem voltak. A prelátusok egy márkát kötelesek fizetni
keresztes háborúra 1 1 3 9 - t ő l aztán 5 majd 10 lk-ot összes jöve
d e l m e i k b ő l
minden országban 1179). Magyarországon
I
Károly
és Nagy Lajos elkérték e pápai tizedeket balkáni keresztes val
lásháborúikra, aztán meghagyták a
f ő p p o k
kezében, hogy éret
tük bandériumukat kétszeres nagyságban állítsák ki vagyis nem
csak jobbágyaik száma arányában, hanem t i z e d j ö v e d e l m ü k b ő l is.
Mátyás király 1486-ban törvénnyé tette, hogy a megyei követek
és
a kerületi assessorok költségeire, kik
o r s z á g g y ű l é s r e
vagy a
kir. kúriába hivatalosak, mindenki tartozik a megye házipénztárá
ba adózni, kivéve azokat a
ő p a p
báró és más birtokos urakat, aki
ket a király névszerint hív meg az
o r s z á g g y ű l é s r e .
Itt az egyházi
birtokosok külön is fel vannak sorolva. A mohácsi csata e l ő t t az
egyháziak arany-ezüst tárgyainak és készpénzének egy tizedét
fi-
zetik adóba a haza megmentésére, s ő t még jövedelmeik felét is,
ezt már a többi birtokossal együtt.
Egyháziak mentessége
az
hogy világi bíró fölöttük nem bírás
kodhat, kivéve a birtokügyeket, amelyekben a király személyes
jelenléte ítélkezik. A másik mentesség közös a nemesekkel: a
vámmentesség, amelyet Hunyadi kormányzó a diákokra és a za
rándokokra is vonatkoztat.
Az
egyházi birtokoknál nagyobb jövedelmet adott a dézsma,
minden évi szaporulat tizedik része, az egyházmegye 4 5 várme
gyéjében minden termés és tízes állatszaporulat s királyi vám
stb. egytized része. Szent István rendelte el a tizedszedést azzal,
hogy akinek Isten tizet adott, az a í z b ő l egyet adjon vissza Isten
nek,
az
ő házának. A dézsma e g y f e l ő l szaporodott a telepítések és
f ö l d m ű v e l é s
terjedésével, másrészt fogyott a dézsmamentessé
gekkel,
e l s ő s o r b a n
az új szegény monostorok új t ö r é s ű földjein,
ahol a püspöki dézsmások a z e l ő t t
sem
szedtek tizedeket. Egyéb
ként úgy az egyháziak, mint a világiak, királyi földek, p é n z v e r ő k
7
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
27/185
és vámok évi jövedelmük tizedeit, hasonlóan a nemesek is, mind
kötelesek voltak megfizetni. Aki maga nem gazdálkodott, hanem
földjeit mind jobbágyai által m ű v e l t e t t e annak a tizedeit t rmé-
sz t s n a jobbágyainak t e r m é s é b ő l v tték ki s nem tizedelték
meg azt, amit jobbágyai mint földesúri jövedelmeket a nemesnek
vagy a bárónak vagy
az
egyházi birtokosnak
s ű r j é b e
és pincéjé
be behordtak.
A tizedmentesség akkor lett vitássá, amikor jobbágyos neme
s k t rmész t s tizedmentességét a nemesi kiváltságnak tulaj
donították s ez alapon jogot formáltak rá ajobbágytalan kis neme
sek is. Ezt a tizedmentességet Zsigmond király vívta ki ajobbágy
talan nemeseknek a konstanzi zsinaton,
s ő t
már az 1397. évi te
mesvári o r s z á g g y ű l é s e n hadi, mintegy keresztes célra lefoglalva
az egyházi tizedek felét, s ennek fizetése
alól
a jobbágytalan
ne-
meseket fölmentette. Mátyás király 1481-i törvénye néhány év
re fölmentette a tizedek alól a török
f ö l d r ő l
menekült ráncokat,
ruténeket, oláhokat és más schismatikusokat, míg m e g e r ő s ö d -
nek. Ezt több
o r s z á g g y ű l é s
megújította s az 1500. évi o r s z á g g y ű -
lés a király ruténjait csak oly földek után kötelezi tizedfizetésre,
amelyek korábban is t i z e d f i z e t ő k voltak.
i b ő l
szedtek dézsmát?
Bor
búza, rozs, árpa, zab, köles évi
t e r m é s é b ő l s bárány, méh évi szaporulatából. A tizedbe fölrótt ál
latokat megbélyegezték s a jobbágyok Szent Mihályig kötelesek
gondját viselni. Az 1481-i felsorolást 1498-ban megtoldják tön
köllyel, a báránytizedet pedig úgy értelmezik, hogy tíz bárányból
kell adni egy bárányt. Van említve malactized is,
a m i n ő
a világi
földesúrnak szintén
jár
az ő erdejében való makkoltatás címén.
Az
egyházi földesúrra nézve Nagy Lajos király kilenced-tör
vénye így alakult: e l ő s z ö r vegyék ki jobbágyától termése tizedik
részét, azután a kilencediket, amely tehát a termésnek szintén a
tizedik része. Maradt tehát a jobbágynak 8/10 rész. Az 1351-iki
törvényt 1495-ben úgy kezdik értelmezni, hogy
e l ő s z ö r
a földes
úr vegye ki a kilencedet, aztán kapja m g
az
egyházi dézsmás a
tizedet. Így a földesúr 11 -ot kapott, a püspök pedig 8,9 t:;C-ot.
Az
1507-i
o r s z á g g y ű l é s
azonban rájött, hogy a
12
év óta szokásos
kilencedszámítás helytelen s visszatértek a régibb gyakorlatra.
8
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
28/185
IV
VILÁGI TARSADALOM
Bárók
A báró szó még nincs benne az aranybullában, de meg
van az
1231. évi átdolgozásában, mely
az
eló bbinek jobbágyurak
ról szóló azon rendelkezését, hogy a királyt kísérve a szegénye
ket
ne
terheljék, a bárók
és nemesek
(kiváló nembéliek) meg
szá1lása káraira
és
terheire vonatkoztatja.
z
1267. évi aranybul
la-kivonatban a bárókról azt olvassuk, hogy a király tanácsot tar
tott s bíráskodik
v e l ő k
és ő vizsgálják meg a megyékben jogta
lanul elfoglalt nemesi birtokok ügyét, ha mind a király, mind a ne
mesek
megbíznak bennök. III. András trónraléptekor megígéri,
hogy nem engedi meg báróinak méltóságuk bérbeadását vagy he
lyettesül s megyei bíróul
nemtelennek
a kinevezését. Barones
totius regni,
az
egész ország bárói, mint külön testület adják be
leegyezésüket a püspökök
és
nemesek szászok
o r s z á g g y ű l é s i
határozataihoz.
Itt
jelentkezik
e l ő s z ö r
a kétkamarás magyar or
s z á g g y ű l é s
mert
a szinte fejedelmi rangú báróknak már derogál
együtt tanácskozni a köznemesekkel, kik mellett ekkor még meg
maradnak a
ő p a p o k
s kik nagyrészben
kir
szerviensek [scrviensek],
páncélos csatlósok voltak, a
kir
bandérium vitézei, amilyenek a
bárók, mint nagybirtokosok bandériumában is harcoltak (1298).
Nagy Lajos 1351-i törvénye a
végén
felsorolja a nagyságos,
magnificus bárókat.
Ott van a nádor, a tót-horvát, a macsói, a szö
rényi bán, a vajda,
kir
és
kir.-néi udvarbíró, tárnokmester, pohár
nok-, asztalnok-, lovász-, ajtónállómester, a pozsonyi
és
sok más
kir
ispán. A királynénak van udvarbírája,
ki
egyszersmind
kir
tár-
9
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
29/185
nokmester s van külön tárnok- és asztalnokmestere. Mindez ösz
sz s n
14 báró a meg nem nevezett sok más báró közül. Mária
királyné 1384-i átíró decretuma csak
12
bárót nevez meg,
m rt
neki nincs még szüksége külön királynéi báró
f ő t i s z t e k r e tt
kez
ő n e k a birtokról, a
f ő l a k ó h e l y r ő l
vett vezetéknevek, a Garay,
Széchy, Lindvay, Szentgyörgyi, Telegdy és \Vezsenyi s a Zambó
[Zámbó], Forgách ragadványnevek. Régi módon az atyja kereszt
nevével csak k e t t ő t neveznek meg, Filpes és Gyonis fiát.
Zsigmond király a nagyságos bárók közt t kint t sn k csak
egyet címez, Cilli grófját, de Mátyás már közös címként a specta
biles
t
magnifici címet alkalmazza báróira uralma végén, 1486-
ban,
m rt
neki is van fejedelmi rangú örökös grófja, Zápolyai Im
re, a szepesi gróf. S ez a közös címzés II. Ulászló mindegyik dec
retumában megmaradt s a grófok száma Báthoryval, Gerébbel és
Szentgyörgyivel szaporodott. Ide számították még a modrusi és
korbáviai grófokat s az országban l é v ő bárók élén említik a két
illustrissimus, méltóságos herceget, Corvint és Ujlakyt.
Bandériumos urak A bandériumokról két jegyzékünk maradt,
1433- és 1498-ból, a melyeknek összehasonlítása nagyon tanulsá
gosan mutatja 65 év változását, sok bandériumos család kicseré
l ő d é s é t
Az
e l ő b b i
bandériumjegyzék szerint a
hét
kir. bandérium
14 rendes bandériumnak felel meg; a
kir.
f ő t i s z t e k a kir. bandéri
umokon kívül vezetnek még 7 bandériumot
9
f ő t i s z t nincs említ
ve , a többi világi
úr
a saját birtokáról hadba visz 17 b-ot
42
úr ,
a f ő p a p o k é pedig 15 b., mindez összesen egy tized híján
53
ban
dérium, gy nként 500 páncélos lovassal. Vagyis a nagybirtoko
sok együtt 26.450 vitézt vittek a király táborába.
Az
1492-i tör
vény sz rint a bandériumos bárók is vagyonuk, jobbágyaik ará
nyában kötelesek hadakozni. A rác despotus 1000 huszárt ad, Bel
musovith rác szintén összes huszáraival vesz
részt
a magyar ki
rály török háborúiban. Ez mutatja, hogy a huszárság eredetét he
lyesen keresik a Balkánon.
Az 1433-i bandérium-jegyzékben a legkisebb csapat 50 lovas
és egyszer 25 lovas, Moson vármegye hadcsapata. Mivel a törvé
nyes hadkötelezettség kulcsa, arányszáma 1/33 oly értelemben,
30
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
30/185
liogy
az
1435. évi o r s z á g g y ű l é s az elóobi bandériumjegyzék alap
j;ín az egész országban 33 jobbágyra, jobbágyportára 1 lovas vi-
~ z t
számított:
azért
a bandériumos csapatok lovasainak számá
h Íl
következtethetünk az
i l l e t ő
birtokos szántóföldjeinek hold
számára is. gy jobbágyportához átlag 30 kis holdat számítha
tunk,
33
portához 1000 holdat; 50 lovas vitéz tehát nagyjában 50.000
l1oldnyi
földbirtokot jelentett.
A földbirtokosok hadcsapatait minden birtokukról azon megye
Zéíszlaja alá kellett vezetni, amelyben az i l l t ő birtokos rendesen
lakott, hacsak földesúri területe
nem
volt szabad ispánság.
II. L lászló uralma
kezdetén
törvényben mondták ki, hogy a
bandériumok fele nehéz, fele pedig
k ö n n y ű
páncélú (vagyis hu
szár
olyan mint a török spahi) legyen. Ajobbágytalan nemesek 10
kúriától küldenek egy harcost, akinek legalább lándzsája, paizsa,
íjja
és e h e t ő l e g
páncélja is legyen.
Nemesek Anonymusnál ezek a f ő e m b e r e k a kiváló nembeli
ek, de nobili genere. Kézai 80 évvel késóob már a kir. szerviense
ket és a várjobbágyokat is nemeseknek véli, pedig ezeknek a ne
mesítése csak 1260 táján k e z d ő d ö t t miután a régi nemesek, a
kir.
f
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
31/185
A nemesek közt
is
voltak osztálykülönbségek. A prediális ne
mesek nemcsak egyházi, hanem általában földesúri nemesek, rész
ben szabados szolga, hadifogoly
e r e d e t ű részben szabad állapotú
páncélos vitézek, kik földesuruk hadcsapatában
t e l j e s í t e n d ő
kato
nai szolgálatért uruktól lovagi vagy nemesi telket kaptak haszon
élvezetre.
Az országos vagy királyi nemesek is i l y e n e k b ő l lettek,
de míg azok magánjogi viszonyban maradtak, ezek közjogi véde
lemhez
és
országos jogokhoz jutottak kir. földesuruk miatt, kivált
az
idegen királyokkal szemben. A prediális nemesek, vagy 1320
táján
k e z ő ő
régibb nevükön nevezve, a nemes jobbágyok nem
kapuszámlálás arányában, hanem régi módon, házankint kötele
sek egy lovas vitézt hadba küldeni. Ellenben
az
országos neme
sek, ha tíznél kevesebb jobbágyuk van, többen állnak össze
és
ad
nak egy lovast; ha tíz jobbágyuk van, akkor
az i l l t ő
nemesek egy
maguk mennek a harcba; ha 20 jobbágyuk van akkor egy nemes
vezet a hadba egy lovast; akinek
40 jobbágya van, az két páncé
lost visz magával 1459).
Az a kulcsszám, amelynek arányában a birtokos egy-egy lo
vast köteles volt hadba vinni, 1 3 9 7 - t ő l kezdve 1/20, 1/33, 1/10
katonatartásteher egy jobbágyportán.
A prediális nemes hasonló az egytelkes országos nemeshez
abban, hogy ki van véve pl. az 1475. évi hadisegély fizetése alól.
Ez pedig zért van, mert a nemesek hadkötelezettsége csak a
honvédelem szüksége esetén teljes, amikor ez
k e t t ő s
terhet je
lent, személyit
és
anyagit, míg a király külföldi hadjáratára meg
ajánlott segély többnyire csak anyagi, a nemesek jobbágyai kezén
l e v ő
földek
j ö v e d e l m e i b ő l
szorítható ki, a jobbágytalan nemesek
t ő l tehát nem jár. Ezek csak a honvédelemre kötelesek, egy har
cos egy nemesi kúriából, mely a földjeit jobbágyok nélkül maga
m ű v e l i .
Hogy ez
m i n ő
anyagi megterhelést jelent,
k i t ű n i k
abból,
hogy méltányosabb törvény egy nemes harcos eltartására a ne
mesi kúrián kívül még tíz jobbágytelek támogatását is biztosítja.
A nemesi kúria általában adómentes; a gazdag nemes azért,
mert
úgy a lucrum cameret, mint a subsidiumot, vagyis a rendes
és
rendkívüli adót csakhamar eggyé olvasztva a nemes földbirto-
3
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
32/185
kosok jobbágytelkei fizették, mint földbértöbbletet, hiszen a kú
ria nem
m ű v e l t
földeket, maga nem termelt, jövedelemforrásai a
jobbágyok közt voltak kiosztva; a szegény nemesek pedig jobbá
gyok nélkül csak kevés földet
m ű v e l h e t t e k
csak a létminimumot
Lermelték ki s méltányos volt, hogy a gazdag nemesek adómen
tcsségében ő k is részesüljenek. Ily méltányos gondolkozás alap
ján jutottak hozzá a jobbágytalan
nemesek
a dézsmamentesség
hez is.
A nemesi
jogok
és kiváltságok
Ezeknek alapja feudális, t.i. ka
tonai érdem és a
ö v ő
katonai, lovagi szolgálat biztosítása. Gyöke
rük az aranybulláig nyúlik vissza,
s ő t
Kálmánig, aki csak félhaszon
bért fizettetett azon szabadokkal, akik katonai szolgálatot vállal
nak. Ily jogok és kiváltságok 1 a gyülekezés joga, 2 a hivatalké
pesség, 3. a bírói kiváltság,
4
a személybiztonság ítélet
e l ő t t 5
jog a kir adományokra, 6. a jogtalan foglalóknak ellenálló vissza
ű z é s joga, 7 az
ő s i s é g
öröklésének joga, 8 a megszállásoktól,
dézsmáktól, adóktól
és
vámoktól való mentesség.
1
Az
aranybulla még csak o s z t á l y g y ű l é s t engedélyez a szervi
enseknek, a fehérvári Szent István-napon, hogy f ő t i s z t j e i k ellen
közös panaszt tehessenek a király vagy nádora
e l ő t t .
1267-ben
már nemes címet kap az egész kir szerviens osztály
és 2 3
ne
mes szerviens követet kötelesek küldeni ugyanoda minden vár
m e g y é b ő l ; 1279-ben az új nemesek mint harmadik törvényhozó
rend vesznek részt a kunokról tárgyaló
o r s z á g g y ű l é s e n .
Zsigmond
király 1397-ben megyénkint négy derék nemes férfiút hívott meg
a temesvári
r s z á g g y ű l é s r e .
I Ulászló 1447-iki o r s z á g g y ű l é s é n a
proceres
et
nobiles regni, az ország
e l ő k e l ő i és
nemesei 220-an
pecsétjeiket függesztették a határozatokat tartalmazó oklevélre.
E században s a következóoen többször voltak tömeges ország
g y ű l é s e k úgyhogy 1526-ban elhatározták: ne kényszerítsék
k e t
a szokásos
i d ő n
kívül
o r s z á g g y ű l é s e k r e .
2
Az
aranybullától kezdve sokszor kimondták az
o r s z á g g y ű l é -
sek, hogy idegenek, nemtelenek se egyházi, se világi hivatalt ne
kapjanak. E b b ő l következik, hogy azokat csak nemesek kaphatják
meg, pl. az alispáni hivatalt is 1290, 1492). A magasabb állásokat
természetesen
még inkább.
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
33/185
3. A
nemesek
bírói kiváltsága abból állt, hogy rajtok a várispán
kir. uradalmi bíráskodása
m e g s z ű n t
tehát
az
ispáni segédtiszté,
az alispáné is, csak a dézsma
és új
pénz körül
f ö l m e r ü l h e t ő
köz
igazgatási perekben maradt meg az ispán bíráskodása
és
a billo
gos kir bírótól kinyomozott b ű n ü g y e k b e n
az e l l e n ő r z é s .
1240 tá
ján a billogos bírót Magyarországon a király megszünteti, s helyé
be lépnek lassankint a szerviens
és
nemes bírák, iudices servien
tium vagy iud. nobi)lium
c í m ű
szolgabírák, kik
e l ő b b
csak mint
egy bizalmi férfiak a
kir
ispán bíráskodásának l l e n ő r z é s é r e szer
viens
r é s z r ő l
utóbb aztán maguk is bírák a
kir
ispánnal vagy he
lyettesével, a viceispánnal együtt. A szerviensek bírái a nádor
ítéleteit
is e l l e n ő r i z t é k
és
ellene
esetleg
a királynál tettek pa
naszt, s azt is megtették, hogy megtagadták a törvénytelennek
vélt beiktatáson való megjelenést 1290 körül). A kir. vármegye
Zsigmond király korában alakult át autonom nemes megyévé.
E l ő b b
a kir ispán kormányzott és bíráskodott s a nemesek bizalmiai el
l e n ő r i z t é k
utóbb pedig a
nemesek
választottjai intézték a megye
minden dolgát s a király bizalmija, az ispán
e l l e n ő r i z t e
ő k e t .
4
Az
angol habeas corpus módjára a magyar aranybulla is biz
tosította a szervienst, majd
nemest
a puszta gyanú vagy vád alap
ján való letartóztatás ellen, törvényes ítélet
l ő t t
személyében
és
vagyonában. Zsigmond és Mátyás király törvénye csak oly ne
mesekkel
tett kivételt, akik familiaris viszonyban vagy tisztségök
ben h ű t l e n s é g e t követtek el. Törvényes ítéletben elmarasztalva
a nemest le kellett tartóztatnia a bírónak három napra a felek ki
békítése végett. Ha nem tudtak kibékülni, kiegyezni, akkor a bí-
ró kiszolgáltatta az elítéltet ellenfelének, hogy rajta a törvényes
büntetést
végrehajtsa, a halál- vagy más büntetést.
e ez
eset-
ben fizetés nem járt a bírónak és ellenfélnek. Szándékos gyilkos
ság
esetén
nem
lehetett
kiegyezni.
5. A nemeseknek szinte kizárólagos joguk volt a kir adomány
birtokra. Amikor 1205-ben II. András király
új
koronázó esküjé
ben a
kir
birtokokat a Szentkorona elidegeníthetetlen birtokainak
ismerte
el, akkor e birtokból már csak haszonélvezetre
lehetett
kiadni egyes részeket. A feudális kor még az egyházban is a kato-
4
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
34/185
nai érdemet
érték lt
leginkább, s pápai engedéllyel II. András
még egyházi adományait is visszaszedte s az aranybulla és változ
tatott megújításai csak a vitézi érdemekért
ny rt
adományokat, a
szerviensek mint páncélos csatlósok, lovagok igaz szolgálattal
szerzett javait biztosította a visszafoglalásokkal szemben. Ugyan
ezt látjuk a é s ő b b i királyok törvényeiben és egyéb intézkedése
iben is.
6.
Az
aranybulla záradéka a f6papoknak, jobbágyuraknak és
nemeseknek adta meg az ellenállás jogát a törvénytelen intézke
désekkel szemben. A nemesek akkor még nem köznemesek,
m rt
ezek
az
aranybulla után 40 év mulva kezdenek a magyar történe
lemben föllépni, hanem azok a nemesek, akiket 1217 körül kez
denek bárónak titulálni. Az ellenállás jogát tehát voltaképen a f6-
papi és f6úri rend kapta. De mivel a 130 évig érvényen kívül ha
gyott aranybulla nemesei
i d ő k ö z b e n
bárók lettek s a nemesi
í
met az aranybulla szerviensei vették föl azért az ellenállás jogát
is k i t e r j e s z t h e t ő n e k
vélték a nemesekre, másrészt azt is érezték
sokan, hogy az anarchiára vezet. Már
IY
Béla és III. András király
kihagyja az aranybulla revizióiból az ellenállás jogát, s ő t kihagyta
zt
maga II. András is 1231-ben. Nagy Lajos
az
aranybullával
az
ellenállás jogát is
m e g e r ő s í t e t t e
de Zsigmond újra kihagyta 1397-
ben. Ily ingadozások mellett megértjük, hogy az ellenállás jogát a
köznemesek is alkalmazták, legalább a bíróilag megkísérelt bir
tokfoglalásoknál
és
jogtalannak vélt beiktatásoknál; másrészt meg
értjük azt is, hogy a törvények ismételten szigorúan tiltják az el
lenállásnak még képletes, kardhúzással jelképezett kísérleteit is
1462, 1486). Legérdekesebb
az
ellenállás szabályozása
az
1500.
évi
o r s z á g g y ű l é s e n
19).
7. Az ő s i s é g öröklésének joga szintén nemesi jog, mely kizár
ja a nemes birtokos
é g r e n d e l k e z ő jogát abban, ami nem saját szer
zeménye s biztosítja a patrimonium, atyai örökség átháramlását a
fiörökösre, ilyen nemlétében a fitestvérre. Szent István és az arany
bulla, meg II. András szabad rendelkezést engedett fiörökös nem
létében,
s ő t
az
e l s ő
király korlátlanul; de mivel
az
aranybulla kir.
h ű b é r e s e k n e k
szerviens páncélosoknak szólt, kik elidegeníthe-
5
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
35/185
tetlen koronabirtokot használtak; azért az aranybullát hamar visz
szavonta II. András király. IV Béla 1267-iki szabadságlevele már
feudális katonai érdemhez kötötte a magtalanul elhalt szerviens
nemes birtokainak átruházását férfi rokonaira; Nagy Lajos pedig
e g y s z e r ű e n kihagyta az aranybullából a szabad
é g r e n d e l k e z é s r ő l
szóló 4 cikkelyt 1351), s ezzel külön törvény nélkül fenntartot
ta a Szentkorona tulajdonjogát s a király
h ű b é r ú r i
jogát a
szer-
v i e n s e k b ő l
lett
nemesek és
általában minden nemes jószágára,
mely csupán a közeli férfirokonokra szállt át új kir adomány vagy
kir leányfiúsítás, prefectio nélkül. A nemesi örökségen hármas
megkötöttség uralkodott:
az
aviticitas, quartalitia, fiscalitas, va
gyis
ő s i s é g
leánynegyed, kir háramlásjog.
A leánynegyedre Mátyás király azt a régi jogszokást tette tör
vénnyé, hogy ha fiágon magvaszakadt
embernek
felesége vagy
leányai maradnak, akkor a birtokot kezükön kell hagyni legalább
addig, míg bíróilag e l d ő l vajjon e birtok a leányágat örökségül és
örök
i d ő k r e
megilleti-e vagy sem.
Ezt
egy éven belül kell kimu
tatni. Ha nem illeti meg, akkor a hitbérre vonatkozólag elégítse
ki
a kir fiscus vagy
az
adományos a feleséget, a leánynegyedre néz
ve pedig a leányokat a birtok átvétele
e l ő t t .
Leánynegyedül el
kell különíteni
az
apai házat
az
apai birtokok 1/4 részével s kiháza
sításig a leányokat e birtokban kell hagyni. Kiházasításkor a leány
negyedet pénzben adja ki a fiscus vagy
az
adományos. Ha a leány
birtoktalan emberhez ment, akkor pénz helyett ingatlanban kap
ja ki a leánynegyedet, mikor házasságába atyja
és
fitestvérei be
leegyeztek 1486).
8. A nemesek mentességei: a szállás-, adó-, tized-, vámtól va
ló
mentesség Az
aranybulla
megígértette
II. András királlyal,
hogy k í s é r ő lovászai stb. szolgái részére nem követel ingyen el
látást, szállást. 1231-ben a király maga r é s z é r ő l is lemondott a
szállás ajándékairól s
kártérítést
biztosított bárói
r é s z é r ő l . Az
adómentesség is
az
aranybullában gyökerezik. Ez megígéri, hogy
s z e r v i e n s e i t ő l nem szedet collectát, amelyet a király vagy az el
maradt pénzkibocsátó haszon pótlására, vagy külföldi hadjáratára
segélyképen
y ű j t e t e t t .
Utóbb
z n
koledálásból lett az
e l s ő
álla-
6
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
36/185
i
egyenes
rendes
évi adó, a kamarahaszon s a rendkívüli segély
1 B6 1394). Ezeket a gazdasági nagy kapukra rótták ki, s így a
fiildmíveléssel
nem
foglalkozó nemesi kúriák mingyárt adómen-
esek lettek, ha minden földjük ki volt osztva jobbágy0k közt; az
t
;ín
úgy
t ű n t
föl ez az adómentesség, mint minden nemest egyfor-
án m e g i l l e t ő nemesi kiváltság, amit az aranybulla kétségkívül
Léímogatott
de a kapuadó behozatalakor nem
ismertek
még tör
vénynek. S ő t itt egyenesen de quolibet fundo curie, minden kuria
t c l e k t ő l
szedetik a három garast vagy 1/5 forintot. Csak a faluna
gyok mint adószedésben
k ö z r e m ű k ö d ő k
s
az
urak udvarában lakó
új
szerviensek és szolgák
mentesek
az adótól. A jobbágytalan ne
mesek a kapuadót kezdetben épp úgy fizették, mint a dézsmát.
Zsigmond király
az
1397.
o r s z á g g y ű l é s e n
miután
a nemesek meg-
ajánlották
neki
minden kaputól
úgy
a magukétól mint
jobbágyai-
/dtól a l 2 forintnyi
hadisegélyt
megígérte, hogy többé nem szedet
ily adót, rovást a e m e s e k t ő l és jobbágyoktól. Ezen ígéret a török
veszedelem fönnmaradása miatt nem valósulhatott meg, de
az
or
s z á g g y ű l é s adóajánlatának szavai világosan mutatják a
nemesek
akkori adózását. Hunyadi kormányzósága kezdetén, 1447-ben az
o r s z á g g y ű l é s
kijelenti, hogy jobbágytalan
és jobbágyos
nemesek
ka-
marahasznot és dézsmát régóta nem fizetnek.
Mátyás király 1467-
ben elismeri, hogy a nemesek nem fizetnek kamarahasznot, de
rovásdíjat kötelesek fizetni a nemesi
e l k e k t ő l . Kamarahasznot
fi-
zetnek a vári és egyházi nemesek, a szabad városi polgárok, a kú
nok, jászok, tatárok, oroszok, oláhok, kivéve azokat, akik urasá
guk háztartásában élnek mint m ű v e s e k szervitorok s nem gaz
dálkodnak külön. A
ö v e t k e z ő
évben azt határozta
az o r s z á g g y ű -
lés, hogy a jobbágytalan nemesek ne szoríttassanak a kamaraha-
szon helyett behozott új kir. fiskusvámnak sem a jelen hadiadónak
contributio),
sem
a tizedeknek
megfizetésére
nemesi sessiojuk
dolgában, csak a mások földjén. Az 1470-ben tartott
r s z á g g y ű l é s
kivette a taxa vagy subsidium alól
az
egytelkes nemeseket s a ne
mesek kuriáiban vagy allod[ium]jaiban majorjaiban) lakó jobbá
gyaikat és szervienseket.
7
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
37/185
A vámmentesség még a
nemesek és
egyházak népeit is meg
illette 1290), még inkább a
nemeseket
1351). Ahol a király né
pe vámot fizet, annak a földesúrnak a népe szintén fizet vámot a
király vámosainak 1470).
A é z s m m e n t e s s é g r ő l már az egyházi rendnél szóltunk.
A
nemes
úr udvari
népe tt
o r j e l l e m z ő
elnevezésekkel talál
kozunk, amelyeket
i d ő r e n d b e n
eképpen állíthatunk sorba:
1342-1470. serviens,
1342-1492. servus,
1397-1495. familiaris,
1454-1495. iobagio exercitualis,
1467-1523. servitor,
1471-1525. factor.
A törvényekben szorgos nyomozással kaptuk
ezt
az i d ő r e n -
det.
Jelentésük
a föntebbi neveknek többé-kevésbé megállapítha
tó. A
serviens
harcos udvari vitézt jelent, ki ura kenyerén él s épp
ezért
ki van véve a kamarahaszonadó fizetése alól 1342). Urának
többi cselédje a servus, szolganép, s ennek egy
része
conditiona
rius, földhözkötött szabados úrbéres. Ez
i d ő b e n
a szolga
már
ke
vésbé jelenti a régi rabot, mint inkább a z e g ő d ö t t házi népet, mely
szintén adómentes. Érdekes, hogy Mátyás kora elején a serviens
már békés
foglalkozású szántó, kovács, szabó, kinek élelme és
ruhája van a nemesek kúriáiban,
azért
adómentes, ha
nemes
van
is közöttük 1459).
z
Anjou-kor serviensét Zsigmond korában
afamiliaris
váltja
föl. z e l s ő familiarisok
éppen
három idegen származású
f ő ú r
Eberhard zágrábi, Maternus erdélyi püspök és Stibor vajda vité
zei voltak. Kiveszik akkor a hadi dézsmálás alól a jobbágytalan
nemeseket, a nemtelen famulusokat
és
a gabonát-bort nem ter-
8
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
38/185
t·léí
jobbágyokat. Hogy mi volt a familiaris, azt legvilágosabban
l.1tjuk
Mátyás 1463. évi törvényében eképpen: 100 jobbágy ura
wlenjen meg a kir. hadban páncéllal,
n y a k v é d ő v e l ,
sisakkal, mell
p;íncéllal, pajzzsal, lándzsával, s legyen vele
két
familiaris páncél
Ltl
n y a k v é d ő v e l
sisakkal, lándzsával
és
pajzzsal. A familiarisok
11raik költségén élnek.
E l ő f o r d u l
ilyen kifejezés: hatalmaskodás
i
rn
várnagyok, tisztek vagy más familiarisok a vétkesek.
~ 1 á t y á s
cseh hadjáratai idején
k e z d ő d i k
a
servitorok és factorok
1. ora: 1463-ban oly körülmények közt említik
ő k e t ,
mint 1459-
lien
a servienseket, hogy uruk
e z é b ő l
táplálkoznak. Ha a servitor
v;igy factor megszökik, az
új úr
a réginek megkeresésére tartozik
; szökevényt nyomban elbocsátani, máskülönben a servitor két
:;zeres homagiumában kell elmarasztalni. Adómentesek
az
urak
«·s
nemesek factorai
és
servitorai.
Ő f e l s é g é n e k
is vannak famu
lusai
és
servitorai. Ilyenek a
m e g y é k b ő l
kiválasztott kapitányok.
1\
factor mindig tiszt, mint a
ném t
vogt eredetileg advocatus,
v é d ő .
Hadjárat alatt ú r n ő j ü k
m ll tt
maradhattak a kúria ellátású
scnescallusok pohárnokok és asztalnokok
mint hivatali
nemesek
-
8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor
39/185
a szabad falu. Többnyire a tatárjárás után keletkeztek.
z
1290-i
törvény szerint a kir. és kir.-néi szabad falvak nem tartoztak a ne
mesi megyei) bíráskodás alá. Zsigmond király 1405 áprilisában
Budán
g y ű l é s t t rtott
a kir. földesúri
területhez
tartozó szabad
kir. falvakkal,
m e z ő v á r o s o k k l
vásáros falvakkal), városokkal, t.i.
ezek követeivel s miután a f ő p p o k t és báróit is meghallgatta,
elhatározta a szabad költözés biztosítását, a városban lakó neme
sekre is kiterjesztette a városi terhek viselését, szabályozta a ki
rálynak és f ő t i s z t j e i n e k járó ajándékokat, a városi pallosjogot és
bíráskodás három fórumát, országosan
k ö t e l e z ő v é tette
a budai
mértékeket,
e g y s z e r ű s í t e t t e
a harmincadvám lerovását, a belföl
di k e r e s k e d ő k k e l szemben megszüntette Budavár áruállító jogát
s az ötvösséget
kir.
engedélyhez kötötte. A
kir.
szabad községek
követei csak
e l ő é r t e k e z l e t e t
tartottak a királlyal, a határozatokat
az
u.a. évi augusztusi
o r s z á g g y ű l é s
foglalta törvénybe némi mó
dosításokkal, de a városok országrendisége, vagyis o r s z á g g y ű l é s -
re
k ö v e t k ü l d ő
joga
sem
az
e l ő é r t e k e z l e t e n sem
az
o r s z á g g y ű l é -
sen nem
ment
határozatba. Egyes városokat, pl. Traut, Zsigmond
már 1397-ben meghívott a temesvári
o r s z á g g y ű l é s r e
k é s ő b b is a
király tetszése
és
az egyes városok
k ö z r e m ű k ö d é s é n e k s ü r g ő s -
sége döntötte el, hogy mely városok kapjanak o r s z á g g y ű l é s r e meg
hívót. A civitatenses, városiak csak 1445-ben vannak említve a
rendek mellett, a prelati, barones és nobiles után. A kir. birtokok
1514-i
felsorolásában
l e g e l ő
top related