erdészeti lapok 1949. 85. évf. 3. füzet (1949. március) · lo £0 30 4e 50 60 70 *t> 30 foo...
Post on 11-Aug-2020
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
///
Góc; es csavarosodul adatai
Im-kim -- a benőit gőcs (f •0-07-01)
Im-knt '12 benill gőcs -j *0 15 , aprő kieső gőcs jelentéktelen mértékben
?tn-kinl'14 benőtt gőcs ^'020, elvélve kieső gőcs d* 2 cm
eles sarkú
20
8. A göcsök befolyása a fa minőségére (MOSz szerint) • Influence des noeuds sur la qualité du bois (d'apres MOSz)
30
'03 038 04 05 06
Térlogotsuly tonna/m'
9. A nyomószi lárdság változása a térfogatsúly szerint. — Changement de la resistance á pression d'apres le poids spécifique.
-vány elvileg hasonlóan, de más számértékekkel -sorozza osztályokba a göcs és csavarodás a d a t a i a lap ján a fáka t (8. ábra). A gyakor l a t szempont já ból szükséges a göcsök mére tének befolyását i smern i a nyomószi lárdság é r t éké re .
A nyomószi lárdság és a t é r f o g a t sú ly között egyszerű l ineár i s összefüggés áll fenn. E z t az összefüggést természetesen a nedvesség ta r ta lom is befolyásolja, ami nyilvánvaló, mer t hiszen egyfelől a nyomószi lárdság, másfelől ped ig a t é r foga t súly is függvénye a nedvességtar ta lomnak. A 9. ábra a nyomószi lárdság vá l tozásá t t ü n t e t i fel a t é r foga t súly függvényében 10, 12, 14, 16, 18, 20 és 2 4 % nedvességtar ta lom mellett . Az ábrázo l t összefüggéseket du rva közelítéssel a <s s — k. y képlet tel lehet kifejezni, ahol a k. a nedvesség ta r t a lom függvénye. Igen durva közelítésben a szabványos nedvességt a r t a l m ú fáknál a- £ = 800. •/. A képletbe r é r téké t k g / d m 3 - b e n kell he lyet tes í teni , a m i k o r i s s u k g / c m 2 -ben adódik.
H74.04
A fa bizonyos körülmények közöt t a levegő nedvességet fel tudja venni . A nedvszívás , amely a fa legkellemetlenebb tu la jdonságá t a zsugorodásá t , illetőleg d a g a d á s á t okozza, úgy m a g y a r á z h a t ó , hogy a se j tek falába víz hatol be, s ennek következtében a sej tek fala megduzzad.
A fa vízfelvétele a levegő re la t ív nedvességének és hőfokának függvénye. Mennél n a g y o b b a levegő relat ív nedvessége, annál nagyobb a fanedvesség, és u g y a n e k k o r : mennél nagyobb a levegő hőfoka, anná l kisebb a fanedvesség. A fa add ig vesz fel vagy ad le vizet , amig v íz ta r ta lma a, levegő minden-
„Ouvrages de bois.'' Les experts hongrois les plus eminents s'efforceront à donner leur meil leurs, pour pouvoir résoudre les tâches dans ce domaine d'importance et d'intérêt primordial du point de vue internationale. Comme base de départ l 'ouvrage considère la posit ion critique Un bois sur le marché mondial , et prétend, à trouver tujours les solutions les plus économiques . Pour atteindre son but, le livre clairifie un grand nombre des notions fondamentales .
La présente étude fait égalemon partie du volume eu question. Il s'agit ici d'un chapitre très important d e la partie du vo lume (structure, poids spécifique et propriétés physiques du bois) . Il faut ici faire ressortir l ' importance de la comparaison pratique de la norme al lemande n)IN.i07i) avec celle hongroise concernant les noeuds ayant une grande influence sur la récistanee à pression du bois.
kori re la t ív nedvessége és a hőmérséklethtez iga zodó fanfedvestíég közötti egyensúlyi helyzetnek megfelel . H a a f a sem n e m vesz föl, sem nem ad le kö r nyezetének vizet , akkor az t mondjuk, hogy nedvességegyensúlyban van. Az 1. ábra a levegő relatív-nedvessége, a hőfok és fanedvesség közti összefüggés t ábrázol ja .
A fa nedvessége tu la jdonképen ál landóan hullámzik, m e r t a levegő hőfoka és nedvessége is állandóan változik Nágeli micel lar-elmélete szer int a sej tek cellulózfala szubmikroszkópikus k r i s t á lyos részekből, ú. n. micellákból vagy fibril lákból van
A F A N E D V S Z Í V Á S A É S N E D V E S S É G T A R T A L M Á N A K M É R É S E K e c s k e O d ö n
La solidité et les propriétés physiques du bois. — Là littérature teenique hongroise va bientôt s'enrichir d'une oeuvre importante sur le bois c o m m e mat ière première de construction. Le volume en quesion — de 500 pages et .avec un grand nombre de figures — va être intitulé:
Strength and Physical Qualities of Wood. — A brief explanation of the basic ideas: structure, specific weight and physical qualities of wood and subsequently a practical comparison between German and Hungarian standards concerning the snags is given.
2. Die Festigkeit und physikalischen Eigenschaften <les Holzes. —• Die Grundbegriffe: Struktur, spezifisches Gewicht und physikal ische Eigenschaften des Holzes werden kurz erläutert und die Knorrigkeitsnonn DIN 'i()7b mit der ungarischen Norm vergleichen.
lo £0 30 4e 50 60 70 *t> 30 foo
lei/epo"nedvesség ií 1. ábra. A fa nedvességéneik változása a levegő nedvessége és a h ő f o k szerint. — Changing of water-content of the wood according to atmospheric humidity and temperaturc.
felépítve. A cellulóz molekulái igen nagyok, a molekula hossza m á r a l á tha tó m é r e t e k felé közeledik, ennek e l lenére s e m lá tha tók , sem mikroszkóppal , sem ped ig u l t r amikroszkóppa l , m e r t hosszukhoz képes t rendkívü l vékonyak .
A szabad szemmel l á tha tó cel lulózrostok k r i s -tályelemekbőí épülnék fel. Az elemi k r i s t á lyok r é t e geke t a lko tnak , é s a k ívü l levők k é r e g f o r m á j á b a n veszik körül a belül levőket. Az egyes r é t egek sp i rá lisan, egymássa l e l lenté tesen c sava rodnak (2. ábra).
2. ábra. A cel lulózrostok felépítése. — Construction of ceLhilose fibres.
A kr i s tá lye lemeke t , a micel lákat a molekulá r i s vonzóerő t a r t j a össze. A víz n e m h a t o l be a micel lák belsejébe, h a n e m csak ezek közé, v a g y i s a duzzadás i n t e rmice l l á r i s an m e g y végbe . A fa a d d i g vesz fel vizet, a m í g a micel lának a v íz re k i f e j t e t t vonzóereje nagyobb , m i n t a szomszédos micel lához való vonzódása , v a g y i s m í g egyensúlyi helyzet be n e m áll .
E d d i g t a r t a f á n a k a d a g a d á s a i s . M i k o r a fa ez t az á l lapoto t e lé r te , a z t mondjuk , hogy a sej t fa l t e l í te t t . E z az ú. n. se j t fa l te l í t és i pont , vagy se j t f a l te l í tés i h a t á r s ez 2 5 — 3 0 % víz felvételekor következik be. H a a fa ezen tú l i s vesz fel nedvességet , a k k o r a nedvességtöbble t m á r n e m se j t fa l ban, h a n e m a sejt ü r e g b e n helyezkedik el, s a f a t é r f o g a t á t tovább m á r nem növeli .
Ezek s ze r i n t a víz a f ában kétfé leképen van j e len. M i n t szabad víz a s e j t ü r e g b e n és m i n t kö tö t t víz a se j t fa lban . A fa s z á r a d á s a k o r először m i n d i g a s zabad v íz fog e l távozni , s csak a z u t á n a k ö t ö t t
víz. S z á r a d á s k o r a zsugorodás is a sej t fa l te l í tés i p o n t e lhagyása u t á n fog bekövetkezni, s t a r t egé szen a tel jes k i s zá radás ig . A fa zsugorodása a vízt a r t a l o m m a l n a g y j á b a n l ineár i snak vehető. (8. ábra).
3 . álbra. A fa zsugorodása a víztartalom szerint. .— Schrin-kdng of the w o o d according to its water-content.
A f r i s sen dön tö t t f ában a szabad víz á t l a g 75%-a , a k ö t ö t t víz ped ig 2 5 % - a a teljes vízmeny-nyiségnek . E z t e rmésze tesen csak nagy á l ta lánoss á g b a n igaz, m e r t nagyon sok függ a fa fa j tá já tó l , szá rmazás i helyétől , korá tól , s a t tó l is, hogy a törzs m'ely helyéről s zá rmaz ik a kérdéses fa. Mindene s e t r e a szíj ácsban több szabad , a gesztben több köt ö t t víz van, ebből következik az is, hogy jóllehet a sz í jács m o z g á s a á l t a l ában nagyobb, egy bizonyos nedvesség elérése u t á n a szíjács kevésbbé zsugorodik, m i n t a geszt . Az egyes évgyűrűkben is egyenlőtlen a nedvesség eloszlása, így a tavaszi pasz ta több szabad , az őszi pa sz t a ped ig több kö tö t t vizet t a r t a l m a z .
Á l t a l á b a n t e h á t a n a g y o b b fa jsúlyú részeknek nagyobb a k ö t ö t t v í z t a r t a lma . E n n e k oka egészen t e rmésze te s i s , h a meggondol juk, hogy a k ö t ö t t víz a se j t ek fa lá t a lkotó f ibr i l lák közöt t foglal helyet, s miné l nagyobb a fajsúly, azaz minél vas tagabb a sej t fal , anná l nagyobb a se j t f a l a t a lkotó f ibr i l lák száma, v a g y i s anná l több vizet t u d a fa megkötni .
A nedvesség eloszlása a f ában meglehetősen egyenlőt len. Egyenlő t len ez m á r m a g á b a n a fa törzs ben, de változó a fe lvágot t f a anyagban is. A fa felülete á l t a l ában szárazabb , m i n t a belseje. A nedvesség eloszlását a fa felületétől befelé a h. ábra
I
4. ábra. A nedvesség e loszlása a fa belsejében. — Ddstri-butdon of water-content in the wood.
szemléltet i , ahol a v ízsz in tes tengelyen a favas tag-s á g a függőleges tenge lyen a fanedvesség van felrakva . A nedvesség e loszlását ábrázoló görbe különböző fák e se t én más és m á s ; ez az illető fa szá r í t á s i
módjától is függ . Olyan fák, amelyeknek nedves -ségeloszlási gö rbé jük h i r t e l en emelkedik, pl. a tölgyfa, csak nehezen és óvatosan .szár í thatok.
A fa h igroszkópossága osak nagyon kis gőzfeszül tségek esetén megfo rd í tha tó folyamat , nagyobb nedvesség ta r t a lom esetén a nedvszívás é s nedvesség- leadás között különbség van. H a a nedvességfelvételt és a s zá radás t a levegő re la t ív nedvességének függvényében ugyanazon d i a g r a m m b a n ábrázoljuk, akkor a nedvesség-fölvétel görbéje m a g a s a b b a n j á r (5. ábra). Ez azt je lent i , hogy h a pl. a f á t k i szá -
íevegóncdvessig?.'
5. álbra. A fa nedvesség-felvétele és száradása a levegő-nedvesség szerint. — Inorease of water-content and seaso-ning of the wood according to atmospheric humidi ty .
r í t juk 6%-ra , s u t á n a a fa i smé t nedvességet vesz föl, a h igroszkópikus egyensú lynak megfelelne pl. 1 5 % nedvesség ta r ta lom, ennek ellenére a fa csak 1 2 % - o t fog felvenni. E z t a je lenséget hiszterézis-nek nevezzük, s ennek oka, hogy azonos fanedvesség esetén a fában levő gőzfeszültség- a nedvesség-leadáskor kisebb, m i n t a nedvesség-fölvéte lkor .
Nagyobb hőfokon a h isz teréz ishez egyébb j e lenség is j á ru l . A megduzzad t f a ro s t u g y a n i s na gyobb hőmérsékleten a fehér jék koagulá lásához h a sonlóan megkeményedik , s ebben az á l lapotban elveszti azt a tu la jdonságá t , hogy ugyanolyan mteny-nyiségű vizet vegyen fel, m i n t annake lő t te .
Szá radás csak úgy jöhe t lé t re , h a a külső le vegő gőznyomása kisebb, m i n t a f ában levő gőznyomás, másszóval : a környezetnek s z á r a z a b b n a k kell lenni, m i n t a fának. A víz mozgása a fában mindig belülről kifelé a felület felé t a r t . A m i n t a felület a víz elpárolgása következtében nedvessége t veszít, a fa belsejéből víz sz ivárog u t á n a . E z a je lenség a diffúzió. A diffúziónak m i n d i g lépést kell t a r t an i a a fa felületi párolgásával , különben a fában káros feszültségek keletkeznek a felület g y o r s összezsugorodása, kérgesedése m i a t t .
Ha meggondol juk, hogy az út , amelyen a nedvesség a fa belsejéből a fa felületére ju t , m e n n y i r e zegzugos és bonyolult, akkor minden további nélkül világos, hogy a diffúzió csak rendkívül lassan tö r t énhe t ik ; ezzel szemben a felületi pá ro lgás különösen nagy hőfok és nagy levegő-sebesség esetén igen gyors , ezér t a diffúzió könnyen megszakad, m e r t a víz u t á n a sz ivárgása a felület gyor s páro lgásáva l nem tud lépést t a r t a n i .
A szabad víz jórésze vezetés, a kö tö t t víz viszont kizárólag diffúzió ú t j á n távozik a fából. A tű levelűek é s a lombosfák a lap jában tel jesen kü lönböző vízvezető rendszerének megfelelőleg ezeknek a fáknak szá radása is különböző. A szabad víz, a lombos fák nagymére tű csőedényein és bé l suga ra in ke resztül a r á n y l a g könnyen és gyorsan eltávozik, ezzel szemben a kö tö t t víz á td i f fundá lása a vas t ag fa lú
l ibr i form-se j teken ke re sz tü l csak igen lassan megy végbe. A tűlevelűek vékonyabbfa lu t r acheá l i s r e n d szerén á t a diffúzió lényegesen g y o r s a b b a n t ö r t é nik, v i szont a vezetés i t t a r á n y l a g l a s sabban megy végbe .
S z á r a d á s k o r a f a a h ig roszkóp ikus egyensú ly felé fog tö rekedni . A m í g a h ig roszkóp ikus egyensúly n a g y j á b a n m i n d e n f á r a azonos, a d d i g a folya-dékmozgás é s ezzel a száradás i s ebesség különböző. A s z á r a d á s i s ebesség növekszik a hőmérsék le t te l , s azzal a különbséggel , a m i a szár í tó levegő relat ív nedvessége s a fanedvesség h id roszkóp ikus egyensú lyának megfelelő re la t ív nedvesség köztott fennáll .
A meleg nem csak a r r a szolgál, hogy a felületen levő nedvessége t e lpárologtassa , h a n e m seg í t i a d i f fúziót i s . Menné l m a g a s a b b a hőfok, a n n á l erő-sebb a fa belsejében levő gőznyomás, s anná l élénkebb lesz a diffúzió i s .
A se j t fa lakon és ü r e g e k e n á t t ö r t énő diffúzió sebessége nem egyenlő a fa h á r o m f ő i r á n y á b a n , legg y o r s a b b az a szá l i r ányban , s leglassúbb é r i n t ő i r á n y b a n . I
A fa n e d v e s s é g t a r t a l m á n a k m e g á l l a p í t á s a k o r m i n d i g a fa szá raz súlyából i ndu lunk ki , azaz a fa nedves ség t a r t a lmá t a fa s zá raz s ú l y á r a vona tkoz ta t juk . A gyakor l a tban többféle nedves ség -megha t á rozó e l já rás t e r j ed t el, amelyek közül l egegyszerűbb és legbiztosabb, a k i s zá r í t á s i p róba .
K i s z á r í t á s k o r a fa m e g h a t á r o z o t t sú lyú d a r a b j á t e lek t romos szá r í tószekrényben tökéletesen kiszár í t juk, s m e g h a t á r o z z u k a fa száraz sú lyá t . A nedves-súly és száraz-súly közöt t i kü lönbség a ké rdéses f a d a r a b n e d v e s s é g t a r t a l m a , h a ezt a száraz sú lyra vonatkoz ta t juk , m e g k a p j u k a százalékos fanedves-séget . 1
A s z á r í t á s legcélszerűbb hőmérsék le te 102 C ° . E n n é l a lacsonyabb hőmérsékle ten a fa l a s sabban szárad , s nem is s zá r ad ki tökéletesen, m a g a s a b b hőmérsék le ten ped ig m á r a f ában levő egyéb anya gok is kezdenek ledeszti l lálódni , ez ped ig a m é r é s i e r e d m é n y t m e g h a m i s í t j a ,
fanedvesség: n = n A • 100 »/ 0
ahol Oez = a fa száraz súlya, ö n = a fa nedves súlya.
A fa k i s z á r í t á s á r a e lőnyösen ha szná lha tók a t ex t i l i pa rban a lka lmazot t kondicionáló készülékek. Ezekben a k i s z á r í t a n d ó f á t e g y mér l eg se rpenyőjén helyezzük el, s a z a n y a g s ú l y á t — a nélkül , hogy az t k ivennők — ál landóan e l lenőr izhet jük . A s z á r í t á s befejeződött , h a a f a sú lya m á r n e m csókken.
Gyors e r e d m é n y t kapunk , h a a fá t forgácso l juk , s úgy tesszük a s zá r í t óba . A k i s z á r í t á s így n e m t a r t tovább, á l t a l ában 2 ó r á n á l .
Kevésbbé pontos és csak r i t k á b b a n haszná l t el-, j á r á s a gőzfeszül tség mérése , m é g p e d i g úgy, hogy a f ába fú r t lyukba bizonyos idő u t á n keletkező gőzn y o m á s t v a g y h y g r o m é t e r r e l , vagy vegyi leg kezelt p a p í r sz ínvál tozásával (Diakun-eljárks) mé r jük . Mindké t e l j á rás kb . 5 — 2 0 % fanedvesség m e g h a t á rozásá ra a lka lmas , de csak akkor , h a a pon tos ságo t illetőleg n incsenek n a g y igénye ink ( 3 — 4 % ) .
Gyors , kényelmes, de ugyancsak p o n t a t l a n az e lek t romos fanedvességmérés , ez a fa ohmikus ellenál lásának v a g y ped ig d ie lek t romos á l landójának mérésén a lapul .
A fa ohmikus el lenállása a v í z t a r t a lommal ford í t o t t an a r ányos , azaz miné l k i sebb a v í z t a r t a l m a ,
annál nagyobb az ellenállása és annál kisebb a ve zetőképessége.
A száraz fa ellenállása körülbelül egymilliószor nagyobb a 3 0 % nedvességet tartalmazó fáénál. A sejtfaltel í tési pont elérése után az ellenállás már csak k i s mértékben csökken.
A z ellenállás mérésén alapuló készülékek lényege az, hogy a fába egymástól bizonyos távolságra két elektródot szúrunk, v a g y a fá t két fémlemez közé szorítjuk, s rajta elektromos áramot ve zetünk keresztül. (6. ábm). Az áramforrással sor-
V.
d r — r
t>. ábra. E lek tromos í a u e d v e s s ég-mérés, ring of the water-oontent of w o o d .
Electric measu-
bakapcsolt kondenzátort az áram a fa ellenállásától f ü g g ő hosszabb-rövidebb idő alatt feltölti , s, a feltöltés t egy a kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt gáztöltésű (Gl imm-) lámpa felvil lanása jelzi. Az áramforrás feszültsége 300—500 Volt egyenáram.
V a g y a feltöltésre szükséges időt, vagy — mint pl. a Siemens-féle készülékkel —• az áramot 'szolgáltató dinamó fordulatszámát mérjük a bekapcsolástól a lámpa felvil lanásáig.
Kényelmesebb eljárás az Adamson-íéle nedvességmérés . Ennek a lényege, hogy egy előzőleg feltöltött elektrosztatikus galvanométert párhuzamosan kapcsolunk a fával, s mérjük az t az időt, amig a műszer nyugalomba jön. Ha a fanedvességet a kondenzátor feltöltésére szükséges idő függvényében ábrázoljuk, akkor azt látjuk, hogy a keletkezett görbe, közel logaritmikus, (7. ábra) s 30%-on felül vízszintesbe mtegy át. Ennél fogva ezek az eljárások 30%-on felüli, azaz a sejtfaltel ítési határt meghaladó nedvességek mérésére már nem alkalmasak. Pontosságuk 1—2%, mérési határuk 5 — 2 2 % kö-
6 8 10 IS >i te 7
is £o 3dó mp.
7. ábra. Az - ldamson-félc íanedvességmérő görbéje. — Curve of the Adamson apparátus.
zött van, tehát a gyakorlati élet követelményeinek megfelelnek. Előnyük, hogy a mérés igen rövid időt vész igénybe, hátrányuk, hogy pontosabb mérésekre és nagyobb mérési határok között nem használhatók.
Az elektromos nedvességmérés főleg egyenlő vastag, azonos fajtájú és általában hasonló körülmények között kezelt anyagok mérésére alkalmas, mert külső körülmények a mérést meghamisítják, így különösen a felülteti beázás, mert éz a fa felületének vezetőképességét annyira megnöveli, hogy a készülék aránylag kevés belső fanedvesség esetén is a maximális nedvességet jelzi.
6.'M.98e.24
Közgazdasági életünknek igen fontos nyers anyaga a gyanta. A legfontosabb termékek közé sorolhatjuk, amiket az erdő ad. A gyanta a fenyőfélák fájában keletkezik. Ha a fá t megsértjük, a sebhelyeken folyik ki. Élettani szempontból az élőfa a sebzés helyét gyógyítani , eltömni igyekszik, hogy a nyí lt seben keresztül fertőzés ne érje, ezért választja ki ezt az ant iszept ikus anyagot. A fa testét valósággal behálózzák az egymással összefüggő , a 1 gyant á t termelő csatornácskák (a gyantajáratok) . A gyantajáratokban keletktező gyanta folyékony állapotú, h í g gyanta . A termeléskor a fából kifolyó h íg gyantát nyers gyantának nevezzük. Itt a fő oldószer a terpentin. A sebhelyen szabad levegőre j u tott nyers gyantából az oldószer elpárolog, kiválik a kolophonium: a szilárd gyanta. Ez vékony réteg
ben fi lmszerűen vonja be a sebzés helyét. Amint a sebhelyen a f i lmréteg létrejött, a „gyantafolyás" megszűnik. A gyantajáratokban levő gyanta a levelekben végbemenő asszimilációs termékekből keletkezik. Ezek az asszimiláták felhalmozódnak a gyantajáratokat körülvevő parenchimatikus sejtekben az ú. n. epithel-sejtekben és gyantává akkor alakulnak, amikor a gyantajárat ú. n. rezinogén rétegét átlépik. A gyantaszivárgás megindulása természetesen nem ilyen egyszerű, ahogy leírtam, nagyon bonyolult élettani és kémiai folyamatok játszódnak le, míg a gyantajárat falán a gyantacseppecske megjelenik és a sok cseppecske egybefolyva megindul a sebzés helye felé. Ez t csak azért bocsáj-tom előre, hogy megérthessük: sok gyantát csak o lyan. fákról csapolhatunk, amelyeknek nagy koro-
1. Die Hygroskopizität und Messung der Feuchtigkeit des Holzes. -— Trockenes Material verwenden ist eine der Grundbedingungen der Holzeinsparung. Verf. veröffentlicht demnächs t eine Reihe von Abhandlungen, in denen di" ze i lgemässen Verfahren der Holztrockung geschildert werden und gibt n u n a l s Einlei tung e inen kurzen Uberblick über die strukturalen und physikal ischen Ursachen der Hygroskopiz i tät des Holzes , s o w i e über die praktischen Methoden der Holzfeuchtigkeitsbest immung.
La hygroscopie du bois. — L'auteur explique l'essentiel de la faculté hygroscopique du bois , sa dépendence de la structure et des qualités phys iques du bois; puis il donne une descript ion de méthodes pratiques de la déterminat ion de la teneur en eau.
Higroscopicity and Measuring of the Water-Content of Wood. — T h e essence of hygroscopici ty , its features — according to the structure and physical condit ions of .he w o o d — are discussed and the- practical methods of measuring the water-content described.
G Y A N T A T E R M E L É S Ü N K I>r. H ó k o r K e z s ő
top related