felszíni vizek: vízfolyások, tavak

Felszíni vizek: Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. vízfolyások, tavak.

Föld történeteFöld története  Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg

hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy része a világűrbe távoztak, a maguk után hagyva a másodlagos légkört, amely a következő gázokat tartalmazta jelentős mennyiségben: H2O, CO2, CO, H2, N2, HCl, SO2, Cl2, NH3, CH4, valamint nyomokban O2-t.

A másodlagos légkört alkotó gázok döntően a vulkáni tevékenység során kerültek a légkörbe.

Néhány kutató valószínűsíti, hogy a Föld kezdeti összetétele hasonló lehetett egyes meteoritokhoz, tehát akár 15-20% vizet is tartalmazott, jóval többet, mint manapság.

A hidroszféra kialakulásaA hidroszféra kialakulása

A víznek tehát egy része a légkörbe került, kondenzálódhatott, létrehozva az első óceánokat. A gázok hatására csökkent a beérkező napsugárzás nagysága, lehűlt a felszín, s a folyamat az óceánok kialakulásához vezetett kb. 600-700 millió évvel a bolygónk kialakulása után (mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt).

A későbbi meteorbombázások és üstökös becsapódások tovább növelhették a földi vízkészletet (juvenilis víz-először veszt rész a körforgásban).

361,1 millió km361,1 millió km22 – 70,77% tenger – 70,77% tenger149,1 millió km149,1 millió km22 – 29,23% szárazulat – 29,23% szárazulat

szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szfszárazföldi félteke: 50-50% tenger-szftengeri félteke: 90-10% tenger-szftengeri félteke: 90-10% tenger-szf

eloszlásuk nem egyenleteseloszlásuk nem egyenletes

a szárazföldek eloszlása:a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70% északi félteke: 70%

déli félteke: 30%déli félteke: 30%

Víz – szárazföld aránya a Víz – szárazföld aránya a FöldönFöldön

71%

29%

Világtenger

Szárazföldek

1. A hidroszférával 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok:foglalkozó tudományok:

HidrológiaHidrológia (víztan): A hidroszféra (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány.foglalkozó tudomány.

HidrogeográfiaHidrogeográfia (vízföldrajz): A (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.vizsgálatával foglalkozó tudomány.

A természetben A természetben a víza víz állandó állandó változásban változásban körforgásban vankörforgásban van a a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között.és az élőlények között.

A körforgás részfolyamataiA körforgás részfolyamatai::

PárolgásPárolgás CsapadékCsapadék LefolyásLefolyás

KörforgásKörforgás

VízkészletVízkészlet

Földünk felületének 75%-a víz, de csak 1%-a Földünk felületének 75%-a víz, de csak 1%-a édesvíz. A Földön található teljes víz édesvíz. A Földön található teljes víz mennyisége az alábbiak szerint oszlik meg:mennyisége az alábbiak szerint oszlik meg:97,2%-a sós tengervíz kb. 1.321.890.000 km397,2%-a sós tengervíz kb. 1.321.890.000 km32,14 %-a a sarki és a gleccserek jegében lévő 2,14 %-a a sarki és a gleccserek jegében lévő vízvíz0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában az 0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelenatmoszférában van jelen0,6%-a azaz 8,7 millió km0,6%-a azaz 8,7 millió km33 édesvíz, amelyből, édesvíz, amelyből, 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt.mélységig a felszín alatt.

Képen:Képen:

Vízgyűjtő terület és Vízgyűjtő terület és vízhálózatvízhálózat

A A felszíni vízfolyásokfelszíni vízfolyások együttese egy együttese egy adott terület adott terület vízhálózatátvízhálózatát rajzolja ki. rajzolja ki.

(219 vízfolyást ábrázol)

A földfelszínnek az a része, amelyről valamely A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtővízgyűjtő területeterülete. A vízgyűjtő területet rendszerint . A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó kiemelkedéseken húzódó vízválasztóvízválasztó vonal vonal határolja. határolja.

Alpok

É D

Pó

Rajna

VízhozamVízhozam – – vízállásvízállás – – vízjárásvízjárás

Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a folyik át egy másodperc alatt a medermeder kereszt-metszetén, a folyó kereszt-metszetén, a folyó vízhozamátvízhozamát kapjuk (mkapjuk (m33/s)./s).

A A vízállásvízállás a folyó vízszintmagassága. a folyó vízszintmagassága. Vízállás alapján megkülönböztetünk:Vízállás alapján megkülönböztetünk:

- kisvizet- kisvizet

- középvizet- középvizet

- nagyvizet- nagyvizet

- árvizet.- árvizet.

VízmérceVízmérce

A vízmérce egy relatív skála, 2 centiméterenkénti beosztással. Az adott napra a napi vízállás értékét úgy számítják ki, hogy reggeli és esti mérés átlagát veszik.

Negatív?Negatív? A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a

Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg.kisvízszint magasságához adták meg.

A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők:

0 – 20% igen alacsony 21 – 40% alacsony 41 – 60% közepes 61 – 80% magas 81 – 100% igen magas

VízállásjelentésVízállásjelentés

Három-szurdok-gátHárom-szurdok-gát

A A vízjárásvízjárás a folyók vízhozamának és a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása.vízszintjének váltakozása.

Megkülönböztetünk Megkülönböztetünk Egyenletes: Egyenletes: egész évben közel azonos a

vízszint (Amazonas), (Amazonas), Ingadozó: Ingadozó: árad és apad(Duna-hány ár van?),(Duna-hány ár van?), IdőszakosIdőszakos (sivatagok folyói-vádi) (sivatagok folyói-vádi)

vízjárású folyókat.vízjárású folyókat.ezek összefüggnek éghajlatukkal: ingadozó: a mérsékelt éghajlati övezetben pl.

a kontinentális és mediterrán éghajlat folyói egyenletes: óceáni, hegyvidéki éghajlat folyói

Időszakos „vízfolyás”Időszakos „vízfolyás”

Áramlás a felszín alatt!Áramlás a felszín alatt! A felszín alatti vízáramlás legfőbb A felszín alatti vízáramlás legfőbb

hajtóereje a gravitáció. A felszínről hajtóereje a gravitáció. A felszínről beszivárgó, majd felszíni vizekben, beszivárgó, majd felszíni vizekben, forrásokban, illetve párolgás révén ismét forrásokban, illetve párolgás révén ismét a felszínre jutó (megcsapolódó) víz a felszínre jutó (megcsapolódó) víz felszín alatti útja.felszín alatti útja.

A folyók hordalékszállításaA folyók hordalékszállítása A folyók vízen kívül hordalékot is szállítanak A folyók vízen kívül hordalékot is szállítanak

magukkal.magukkal.

HordalékHordalék: : A folyókban áramló víz mozgási energiája A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldvalebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga (Sárga folyó, Tisza). folyó, Tisza).

A hordalékszállítás függ: A hordalékszállítás függ:

- a vízsebességtől,- a vízsebességtől,

- vízhozamtól.- vízhozamtól.

A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint:A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint:

iszap iszap homok homok kavics. kavics.

Szakasz jellegeSzakasz jellege

Munkavégző képesség, hordalék Munkavégző képesség, hordalék lerakásalerakása

Mutassa be ábrák, képek alapján a Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz folyóvíz

építő és romboló munkáját. építő és romboló munkáját.

MeanderezésMeanderezés

Szelidi-tó, Duna-holtág

Éghajlatváltozás, Éghajlatváltozás, lemezmozgáslemezmozgás

A folyóteraszok a folyók életében többször bekövetkező tartós szakaszjelleg-változás miatt alakulnak ki. Képződésükben a felső- és a középszakasz-jelleg cserélődése a döntő.

A Duna esetében hét ilyen teraszt írtak le, melyekből négy a legutóbbi jégkorszakok miatt képződött.

A tavakA tavak

TóTó: Minden oldalról zárt : Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.vízfelületű állóvíz.

LimnológiaLimnológia

Egyes földrészeken eltérően Egyes földrészeken eltérően tekintenek a felszíni vizekre. tekintenek a felszíni vizekre. Észak-Amerikában és jórészt Észak-Amerikában és jórészt Európában élhető ökológiai Európában élhető ökológiai rendszerként, amelytől rendszerként, amelytől ugyanakkor elvárják, hogy ugyanakkor elvárják, hogy kiszolgálja a gazdaságot is.kiszolgálja a gazdaságot is.

Tómedencék keletkezéseTómedencék keletkezése

Mélyedést tölti ki (hidrológiai Mélyedést tölti ki (hidrológiai viszonyok)viszonyok)

-külső erők (feltöltik)-külső erők (feltöltik)

Tavak keletkezhetnek: Tavak keletkezhetnek:

kimélyüléssel kimélyüléssel

vagyvagy

elgátolással.elgátolással.

I. I. Kimélyüléssel keletkező Kimélyüléssel keletkező tavaktavak::

1. 1. Árokban kialakult tavakÁrokban kialakult tavak::

Törésvonalak között lesüllyedt árokban Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek.

Pl.:Pl.: Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó,Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó,

Balaton, Velencei-tóBalaton, Velencei-tó

Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dűnék”) ezt elzárták.

Bajkál-tóBajkál-tó A Bajkál-tó (oroszul A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / Озеро Байкал / Ozero Ozero

Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava, vize a néven. A világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki. A tavat és környező területet egyedi ki. A tavat és környező területet egyedi ökoszisztémájára tekintettel 1996-ban ökoszisztémájára tekintettel 1996-ban felvették a világörökségek közé.felvették a világörökségek közé.

2. 2. Szerkezeti medencében létrejött tavakSzerkezeti medencében létrejött tavak

VVetősíkok mentén bezökkent etősíkok mentén bezökkent mélyedésekben létrejött tavak.mélyedésekben létrejött tavak.

Pl.:Pl.: Balaton, Balaton, Victória-tó, Csád-tóVictória-tó, Csád-tó

Katlan formájú, íves vetősík

3. Jégtakaró által kimélyített tavak3. Jégtakaró által kimélyített tavak::

A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. alkotnak.

Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

4. 4. Gleccserek által Gleccserek által kimélyített kimélyített tómedencéktómedencék: :

Az előzőhöz hasonlóan a Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a kőzet. Ezekben a túlmélyített túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása víz a gleccser elolvadása után. Általában kis után. Általában kis területű, nem túl mély területű, nem túl mély tavak ezek.tavak ezek.Pl.: Pl.: Poprádi-tóPoprádi-tó

Garda-tóGarda-tóGenfi-tóGenfi-tó

5. 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató)(dolinató): : Pl.: Pl.: Aggteleki-tóAggteleki-tó

6. 6. Szél által kimélyített tómedencékSzél által kimélyített tómedencék: : Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak.

Pl.: Pl.: Kiskunság szikes tavaiKiskunság szikes tavaiszegedi Fehér-tószegedi Fehér-tó

7. 7. Bányagödörben keletkezett tavakBányagödörben keletkezett tavak: : Pl.: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest)Feneketlen-tó, (Budapest)

Vadnai-tóVadnai-tó

II. II. Elgátolással keletkező Elgátolással keletkező tavaktavak::1. 1. Krátertavak, kaldera tavakKrátertavak, kaldera tavak: :

Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. jöhet létre.

Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

2. 2. Moréna elgátolásával keletkező tóMoréna elgátolásával keletkező tó (morénató)(morénató): : A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékeiGermán-Lengyel-alföld tóvidékei

Garda-tóGarda-tó

3. 3. Folyókanyarulat lefűződésével Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tókeletkező tó: : Természetes úton levágott Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

4. 4. Szél elgátolásával keletkező tóSzél elgátolásával keletkező tó::Homokbuckák vehetnek közre Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

Keresztben is elég széles:Keresztben is elég széles:

5. 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tóHegyomlással, csuszamlással keletkezett tó::Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tóPl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

6. 6. Kiváló mésztufa elgátolásával Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tókeletkezett tó: :

Pl. Plitvicei-tavakPl. Plitvicei-tavak

7. 7. Folyó elgátolásával keletkezett tóFolyó elgátolásával keletkezett tó::Pl. Tisza-tó, Pl. Tisza-tó,

MesterségesMesterséges

Tavak pusztulása:Tavak pusztulása:OkozhatjaOkozhatja::1.1. A tavakba torkolló patakok, folyók A tavakba torkolló patakok, folyók

hordalékukkal feltöltik a tavakat. hordalékukkal feltöltik a tavakat. 2.2. EutrofizációEutrofizáció

A feltöltődésnek A feltöltődésnek három szakaszahárom szakasza van van (növényborítottság):(növényborítottság):

1) Fertő állapot1) Fertő állapot2) Mocsár2) Mocsár3) Láp3) Láp

FertőFertő

MocsárMocsár

LápLáp

Ismerje fel a tavak állapotát Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, fényképeken,

ábrákon. ábrákon.

A Mohos-tőzegláp (románul Tinovul Mohoş) A Mohos-tőzegláp (románul Tinovul Mohoş) Erdélyben, Hargita megyében található. A Erdélyben, Hargita megyében található. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban. A kráter fekszik 1050 méter magasságban. A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.körülbelül 3 millió köbméter.

Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.tulajdonítható.

Tavak állapotaTavak állapota

Secchi lemezSecchi lemez

Csád-tóCsád-tó

Google Earth 2014Google Earth 2014

WikipédiaWikipédia A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb

édesvizű tó Ázsiában (31 494 km²), és a Föld édesvizű tó Ázsiában (31 494 km²), és a Föld legmélyebb tava.legmélyebb tava.

A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki.

A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.földrengések sem ritkák a tó vidékén.

A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 000 km³, ami nagyjából hasadéka. A tó űrtartalma 23 000 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-készletének. A tó fenekén 7 kilométer mély üledék készletének. A tó fenekén 7 kilométer mély üledék van.van.

Értékelje az emberi tevékenység Értékelje az emberi tevékenység szerepét a szerepét a

tavak keletkezésében és pusztulásában. tavak keletkezésében és pusztulásában.

Keletkezése:Keletkezése:-Duzzasztógát-erőmű: energiaipar-Duzzasztógát-erőmű: energiaipar-Halastó: mezőgazdaság, idegenforgalom-Halastó: mezőgazdaság, idegenforgalom-Víztározó: mezőgazdaság (öntözés, -Víztározó: mezőgazdaság (öntözés, párolgás)párolgás)BónuszPusztulása:Pusztulása:-Eutrofizáció: műtrágyázás-Eutrofizáció: műtrágyázás-Mederkotrás: iszap elhelyezés-Mederkotrás: iszap elhelyezés

Tavak hőmérsékleteTavak hőmérsékleteHazánk vizeinek egyik érdekessége, hogy Hazánk vizeinek egyik érdekessége, hogy sosem fagynak be fenékig. Ha a felszíne be is sosem fagynak be fenékig. Ha a felszíne be is fagyott, a vízfenék akkor is 4 fok körüli. Ez a fagyott, a vízfenék akkor is 4 fok körüli. Ez a halak számára létkérdés, hogy ne fagyjanak halak számára létkérdés, hogy ne fagyjanak meg. A vermelés annyit jelent, hogy a halak a meg. A vermelés annyit jelent, hogy a halak a víz aljára mennek, és keresnek maguknak egy víz aljára mennek, és keresnek maguknak egy nagyobb vermet, gödröt, ahol eltöltik a tél nagyobb vermet, gödröt, ahol eltöltik a tél nagy részét. Ilyenkor az életfolyamataikat, nagy részét. Ilyenkor az életfolyamataikat, anyagcseréjüket lecsökkentik egy minimális anyagcseréjüket lecsökkentik egy minimális szintre, nem táplálkoznak, és lehetőleg nemszintre, nem táplálkoznak, és lehetőleg nem is is mozognak.mozognak.

Télen elvermel-e a hal? 

Hullámzás-tólengésHullámzás-tólengés

Karsztjelenségek / karsztformák

cseppkő

karsztforrás

víznyelő

barlangtöbör v. dolina

barlangi patak

B

C

B

A

E

D

A

D

E

B

C

A

B

B