főkönyvi rendszer

Főkönyvi rendszer

A főkönyvi rendszer keretén belül a gazdálkodó szervezetek az eszközeiket és a forrásaikat, a kiadásaikat (költségeiket) és a bevételeiket, az azokban bekövetkezett változásokat összevontanváltozásokat összevontan, értékben tartják nyilván, illetve számolják el a kialakított számlarendnek és számlatükörnek megfelelően.

Főkönyvi rendszer

• A legmagasabb szintű szintetizáló számviteli rendszer

• Alapadatait az analitikától kapja feladás formájában

• Könyvel a főkönyvi számlalapokra és a naplókra• Az üzleti év végén a lezárt főkönyvi számlák

alapján a vagyoni, a pénzügy valamint a jövedelmi helyzetről beszámolót készít

• Bármikor képes a következő információkat szolgáltatni:– Főkönyvi számlák állományának állása– Naplók adott pillanatbeli állapota– Mérlegsorok aktuális értékadatai– Eredménykimutatás aktuális értékadatai– Főkönyvi kivonat

A rendszer működése

• A gazdálkodó szervezetekben különböző gazdasági események mennek végbe

• Ezeket a gazdasági eseményeket nyilván kell tartani a következő módon:– Analitikusan (tételesen mennyiségben és

értékben)– Szintetikusan (összevontan csak értékben)

• Egy induló vállalkozásnál első feladat – a számvitel elszámolásának kialakítása,– a kapcsolatok rögzítése,– a főkönyvi könyvelés működésének

megszervezése

A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai

I. bontási mód meghatározása

• Alábontás

első karakterek megegyeznek egymással, de valamelyik legalább egy karakterrel hosszabb:

A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai

• Mellébontásaz azonos hosszúságú főkönyvi számok közös gyűjtőszámlával rendelkeznek. Azonos hosszúságú főkönyvi számokhoz főkönyvi számlalapok tartoznak. A gyűjtőszámlákra nem lehet könyvelni.311 gyűjtőszámla

31113112 főkönyvi

számlalapok3113

II. költségelszámolási mód meghatározása

Lehetőségek:

Költség-elszámo-lási mód

könyvelés

A választás indokaielsődlegesen másodlagosan

Költségnemi könyvelés

5 A vállalkozás kis tételszámmal dolgozik, kismértékű az információigény

Elsődlegesen költségnem

5 6-7 A vállalkozás közepes méretű adottságokkal rendelkezik

Elsődlegesen költséghely

6-7 5 A vállalkozás sok telephellyel rendelkezik

A főkönyvi rendszer az adatokat a következőképpen kaphatja meg:

• A forgalmi adatok közvetlen bevitellel kerülnek a főkönyvi számlalapokra (kisvállalkozások)

• A forgalmi adatok egy része közvetlen bevitellel kerül a főkönyvi számlalapokra, másik része az analitikus nyilvántartásoktól érkezett feladások útján

• A forgalmi adatok teljes egészében az analitikáról érkeznek feladások útján kerülnek a főkönyvi számlalapokra (legkorszerűbb, közepes és nagyobb méretű vállalkozások)

• Főkönyvi feladás:

- meghatározott időszakonként az analitika értékbeni információkat szolgáltat a főkönyvi könyvelés részére

- ezzel biztosítható a gazdasági események és azok változásainak követhetősége

- több formában megjelenhet, de minden esetben bizonylat

Könyvelési tételek rögzítése

• Számlalapon

- Cél: az eszközöket, forrásokat, ráfordításokat és a bevételeket elkülönülten lehessen kimutatni

- a kialakított számlatükör szerint kell megnyitni és vezetni

- a főkönyvi számlalapok sokasága a a főkönyvi nyilvántartás

Könyvelési tételek rögzítése

• Naplókon

- a könyvelési tételek idősoros rögzítése

- pl.: banknapló, pénztárnapló, vevőnapló, szállítónapló, vegyes napló, nyitó- és zárónaplók

Egyezőség

A naplókon belül, illetve a naplók és aszámlalapok vonatkozásában egyezőségetkell biztosítani:

- a naplók tartozik és követel oldala között- a számlalapok időszaki forgalma és az ugyanarra az időszakra vonatkozó naplók forgalma között- a számlalapok és a főkönyvi kivonat között

Beszámoló

Minden gazdálkodó szervezetnek a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően beszámolót kell készítenie.

Fajtái:

- éves beszámoló

- egyszerűsített éves beszámoló

Beszámoló

Tartalma:

- mérleg

- eredménykimutatás

- kiegészítő melléklet

• Mérleg:

- egy adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz- és forrásállományát

- nincs hivatkozás a főkönyvi számlákra

- leltár szerepe

• Eredménykimutatás:

- az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja

• Kiegészítő melléklet:

- azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek

Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be.

A beszámoló készítésének alapjai a főkönyvi számlalapok (ezeket rendezni, egyeztetni, pótolni kell), majd következhet a zárás (mind a számlalapok, mind a napló vonatkozásában).

Ezután a zárlati tételek könyvelés után készíthető el a főkönyvi kivonat. (összevont vezetői információkat tartalmaz, és alkalmas arra, hogy meggyőződjünk a könyvelés helyességéről)

A zárlat munkák után készül el a beszámoló.

A számítógépes rendszertervezés

A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány. Ennek bázisai a számlalapok.

- egy számlalaphoz mindig csak egy naplókód tartozik, viszont

- egy naplókódhoz több főkönyvi szám is írható.

A kódszámrendszer• A főkönyvi rendszer azonosítója a főkönyvi szám,

mellette még három kódszám használatos.• Főkönyvi szám

a számlatükörben előforduló számlaszámok kódszáma, hossza megegyezik a legmélyebb bontású alszámla számának hosszával. Egyedi szám. (=számlaszám)

• Naplókóda kódszám a naplótípust és annak bontását jelöli

• Mérlegkóda kódszám meghatározza azt a mezőt, ahova egy adott főkönyvi számhoz tartozó értékadat a beszámolóban kerülni fog. A kódszám első pozíciója utal a beszámoló fajtájára

• Analitika azonosítójabármilyen felépítésű és típusú kódszám lehet, célja, hogy egyértelműen azonosíthatók legyenek a faladások forrásai

A törzsadatállomány

• Főkönyvi törzstartalmazza a főkönyvi számot és a hozzá tartozó megnevezést, a nyitó adatokat, valamint a nyitás dátumát.

• Naplótörzsaz idősoros nyilvántartások kezeléséhez szükséges azonosítókból és megnevezésekből áll.

• Mérlegtörzsmagában foglalja a mérlegkódot és a mérlegkódhoz tartozó sor tételének a megnevezését, valamint azt az évet, amelyre a beszámolóban szereplő értékadatok vonatkoznak.

Példa a főkönyvi rendszerre

A FŐKÖNYVI RENDSZER az alábbi tartalmú feladást kapja 2001.február 1-jén. A feladás a januári adatokat tartalmazza:

EGYSÉG: ESZKÖZANALITIKA BIZONYLAT SZÁMA: 123456

FŐKÖNYVI FELADÁS

DÁTUM: 2001. JANUÁR 31.

FŐKÖNYVI SZÁM

FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE

FORGALOM

TARTOZIK KÖVETEL

Számítástechnikai eszközök

Befejezetlen beruházások

Elszámolási betétszámla

Szállítók

Előzetesen felszámított áfa

505 000

500 000

630 000

125 000

505 000

630 000

500 000

125 000

• Töltsük ki a főkönyvi számlalapok és a naplók fejrovatait, egyúttal nyissuk is meg a számlalapokat!

• Nyitóadatok 2001. január 1-jén:• 143-T=0• 161-T=0• 384-T=900 000• 411-T=900 000• 454-K=0• 466-K=0

• Naplók:• 1 = banknapló• 3 = szállítónapló• 5 = vegyesnapló

• Könyveljünk a főkönyvi számlalapokra és naplókra a megadott feladás alapján, végül állítsuk össze január 31-i zárónappal a főkönyvi kivonatot!

NAPLÓKÓD: 5

FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001

FŐKÖNYVI SZÁM: 143 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE:

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK

KÖNYVELÉS DÁTUMA

BIZONYLAT FORGALOM

SZÁMLA DÁTUMA T K

Nyitó érték

01. 02. 01. 123456 01. 01. 31.

505 000

NAPLÓKÓD: 5

BEFEJEZETLEN BERUHÁZÁSOK

KÖNYVELÉS DÁTUMA

BIZONYLAT FORGALOM

SZÁMLA DÁTUMA T K

Nyitó érték

01.02. 01

123456

01.01.31

500 000

505 000

NAPLÓKÓD: 1

ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA

KÖNYVELÉS DÁTUMA

BIZONYLAT FORGALOM

SZÁMLA DÁTUMA T K

Nyitó érték

01.02. 01 123456 01.01. 31

900 000

630 000

NAPLÓKÓD: 5

JEGYZETT TŐKE

KÖNYVELÉS DÁTUMA

BIZONYLAT FORGALOM

SZÁMLA DÁTUMA T K

Nyitó érték 900 000

NAPLÓKÓD: 3

SZÁLLÍTÓK

KÖNYVELÉS DÁTUMA

BIZONYLAT FORGALOM

SZÁMLA DÁTUMA T K

Nyitó érték

01.02. 01

123456

01.01. 31

01.01. 31 630 000

500 000

125 000

NAPLÓKÓD: 3

FŐKÖNYVI SZÁMLALAP

ÉV: 2001

ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA

KÖNYVELÉS DÁTUMA

BIZONYLAT FORGALOM

SZÁMLA DÁTUMA T K

Nyitó érték

01.02. 01 123456 01.01. 31 125 000

NAPLÓNAPLÓKÓD: 1 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: BANKNAPLÓ

KÖNYVELÉS DÁTUMA

BIZONYLAT FŐKÖNYVI SZÁM

FORGALOM

SZÁMA DÁTUMA T K

01.01. 01

01.02. 01

NYITÓ ÉRTÉK

123456 01.01. 31

900 000

630 000

NAPLÓNAPLÓKÓD: 3 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: SZÁLLÍTÓNAPLÓ

KÖNYVELÉS DÁTUMA

FORGALOM

SZÁMA DÁTUMA T K

01.01. 01

01.02. 01

NYITÓ ÉRTÉK

123456

01.01. 31

630 000

125 000

500 000

125 000

NAPLÓNAPLÓKÓD: 5 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: VEGYESNAPLÓ

KÖNYVELÉS DÁTUMA

FORGALOM

SZÁMA DÁTUMA T K

01.01. 01

01.02. 01

NYITÓ ÉRTÉK

123456

01.01. 31

505 000

500 000

900 000

505 000

FŐKÖNYVI KIVONAT

DÁTUM: 2001. 01. 31.

FŐKÖNYVI SZÁM

FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE FORGALOM EGYENLEG

T K T K

Számítástechnikai eszközök

Befejezetlen beruházások

Elszámolási betétszámla

Jegyzett tőke

Szállítók

Előzetesen felszámított áfa

505 000

900 000

630 000

125 000

505 000

630 000

900 000

630 000

505 000

270 000

125 000

900 000

Eszközrendszer

Befektetett eszköz

Azok az anyagi és nem anyagi természetű javak, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl – közvetlenül vagy közvetve – szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Beruházás:

Magában foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésükig.

A főkönyvi könyvelésben a befektetett eszközöket és a beruházásokat az 1. számlaosztályban tartjuk nyilán az alábbi bontás szerint:

IMMATERIÁLIS JAVAK

TÁRGYI ESZKÖZÖK

INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

EGYÉB BERENDETÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

TENYÉSZÁLLATOK

BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK

HITELVISZONYT MEGTESTESTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK

A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS ALÁTÁMASZTÁSAKÉNT AGAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNEK ANALITIKUS

KÖNYVELÉST KELL VÉGEZNIÜK.

- hogy a gazdálkodó szervezet eszközállománya a bármely időpontban egyedenként, csoportosan és együttesen is ellenőrizhető legyen.

- hogy az állományban bekövetkezett változások adatai eszközönként, eszközcsoportonként, illetve főkönyvi számok szerinti bontásban, esetleg mozgásnemenkénti csoportosításban is mindenkor rendelkezésre álljanak.

Beruházások nyilvántartása

A rendszer működésének leírása

A működéshez szükséges eszközöket a gazdálkodó

szervezetek:

- beszerzik

- előállítják

- építtetik

- saját erőből maguk építik

• Beszerzés, előállítás– Immateriális javakkal, gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos– A beszerzett vagy előállított szellemi terméket azonnal aktiválják, de ez

a beruházási főkönyvi számlát nem érinti– A tárgyi eszközöket beszerzéskor és előállításkor is a befejezetlen

beruházások között kell kimutatni, egészen addig, amíg üzembe helyezésre nem kerülnek (analitikus nyilvántartólapot vezetni róluk a beruházások között nem kell)

– Előszámlázás– Utószámlázás – Jóváíró számla

• Építtetés, építkezés– Csak tárgyi eszközöknél, azon belül is csak ingatlanoknál fordulhat elő– Kivitelezés: saját vagy idegen erőből, vagy megosztva

• Saját: • Idegen: ajánlat, megrendelés, szerződéskötés (nyilvántartást kell vezetni)• Minden induló építészeti beruházásról beruházási számonként nyilvántartó

lapot kell kiállítani és vezetni az üzembe helyezésig

Számítógépes rendszerszervezés módszertana

• Adatok, adatállományok kapcsolataaz analitikus nyilvántartás adatállományát

- megrendelés-állomány

- szerződésállomány

- egyedi nyilvántartólapok állománya

- szállító állomány

képezi.

• Kódszámrendszer – Kidolgozásuk a számviteli információrendszer

központi feladata– Beruházási rendszer által használt kódszámok:

• BERUHÁZÁS SZÁMA• SZERZŐDÉS SZÁMA• MEGRENDELÉS SZÁMA• PARTNERKÓD• MOZGÁSNEMKÓD• FŐKÖNYVI SZÁM

• Törzs-adatállomány – MEGRENDELÉSTÖRZS– SZERZŐDÉSTÖRZS– BERUHÁZÁSTÖRZS– PARTNERTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS

• Forgalmi adatállomány– Könyvelése nem napi feladat

• Vezetői információk (a rendszer outputjai)– Számtalan információ előállításának

lehetősége• Befejezetlen beruházások

– Üzembe helyezett beruházások

A befektetett eszközök nyilvántartása

• Az eszközök állományba vételére akkor kerülhet sor, amikor az eszközök valamilyen tranzakció útján az adott vállalkozáshoz kerülnek.

• Állományba vételkor az eszközökről először nyilvántartólapot kell kiállítani, amely lehet:– Egyedi nyilvántartás– Csoportos nyilvántartás

Egyedi nyilvántartás

• Nagy értékű eszközökre• Olyan eszközökre, amelyek nyilvántartását

valamely okból nem lehet megoldani csoportosan

• Pl: minősített hangszerek

Csoportos nyilvántartás

• Általában kis értékű eszközök• Azok a nagyobb értékű eszközök, amelyek

azonos jellemzőkkel rendelkeznek és nem kiemeltek

• Pl: sorozatban gyártott bútorok• Csak azok az eszközök vonhatók ide,

amelyeknél a lényeges jellemzők ,valamint a beszerzés dátuma, az értékcsökkenési leírási mód, az iő, a kulcs és az érték megegyeznek

• Akár egyedi, akár csoportos a nyilvántartás vezetése, az mennyiségben ÉS értékben történik.

• A nyilvántartásoknak a jellemző adatokon túl tartalmazniuk kell az állományváltozások adatait is, az eszközök használati helyét és az eszközök tartozékait.

• Az egyedi és csoportos nyilvántartólapok vezetése mellett IDŐSOROS NYILVÁNTARTÁST (naplót) is célszerű vezetni, a kettőt rendszerint párhuzamosan.

• A napló megbontásának nincsenek előírásai,a vállalkozás saját maga dönti el felépítését

• A befektetett eszközökre az üzembe helyezés után, a használat ideére ÉRTÉKCSÖKKENÉST kell elszámolni,kivéve azokat az eszközöket, amelyekre a számviteli törvény nem engedi meg a leírást.

• Pl: telkek, képzőművészeti alkotások• Az állományba vételkor meg kell határozni azt az

időszakot, ameddig a vállalkozás használni kívánja az adott eszközt (szvit tv határozza meg az időarányos leírás mértékét)

• Kis értékű eszköz (50 Ft alatt) azonnal leírható• Értékcsökkenési leírás lehet:

• Tervezett• Terven felüli• Számviteli törvény szerinti• Adótörvény szerinti

• Tervezett leírás – Lineáris

• Azonos leírási kulcs alapján évente azonos összegű leírás

– Degresszív • Változó leírási kulcs alapján évente csökkenő összegű lerás

– Teljesítményarányos• Az értékcsökkenés évenkénti leírása a tényeges

igénybevétel alapján történik

– Abszolút összegű• A vállalkozás az évenkénti leírás összegét határozza meg

• Terven felüli leírás• Ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen

magasabb, mint piaci érétke

• Adatok, adatállományok kapcsolata

Egyedi nyilvántartás

Csoportos nyilvántartás

• Kódszámrendszer– Fő azonosító az ESZKÖZKÓD (lehet más neve is:

eszközazonosító, eszköz száma, cikkszám)– SZERVEZETI EGYSÉG KÓD– MENNYISÉGI EGYSÉG KÓD– VTSZ (vámtarifaszám)– MOZGÁSNEMKÓD– FŐKÖNYVI SZÁM– NAPLÓKÓD

Példa:

• A törzsadatállomány – ESZKÖZTÖRZS– SZERVEZETI EGYSÉG TÖRZS– MENNYISÉGI EGYSÉG TÖRZS– VTSZ TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– NAPLÓTÖRZS– DOLGOZÓTÖRZS

• A forgalmi adatállomány– A vállalkozás eszközállománya változik, az

lehet növekedés vagy csökkenés.– Ezekről bizonylatokat kell kiállítani.– A bizonylatok alapján lehet könyvelni.

• Vezetői információk (a rendszer outputjai)

Készletrendszer

Készlet

• A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan anyagi javak, amelyek rendszerint egyetlen folyamatban vesznek részt és értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék vagy szolgáltatás értékébe.

• Pl.: vásárolt anyagfélkész termékértékesítésre váró saját javak

• Nyilvántartásuk a főkönyvi számlarendszerben: a 2-es számlaosztályban a következő bontás szerint:

vásárolt készletek

ANYAGOKÁRUK

KERESKEDELMI ÁRUKKÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOKBETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK

saját előállítású készletekBEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ

TERMÉKEKNÖVENDÉK, HÍZÓ- ÉS EGYÉB ÁLLATOKKÉSZTERMÉKEK

• A készletekről analitikus nyilvántartást vezetnek, amelynek célja olyan rendszer kidolgozása,amelyből naprakészen megismerhetjük legalább a következőket:– Készletek mennyisége vagy/és értéke– Készletváltozások mennyisége vagy/és értéke– Készletekkel kapcsolatban felmerült költségek

alakulása

• Készletek kialakítása: (elsősorban)– Vásárlással– Saját előállítással

Folyamata:- ajánlatkérés- ajánlattétel- megrendelés- szerződéskötés

• A megrendelésekről azok elfogadása, visszaigazolása után a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezet a – Megrendelés száma szerint – Partnerenként– Készletenként

A készletnyilvántartás kétszintű.– Alsó szint: raktári nyilvántartás– Felső szint: analitikus nyilvántartás

Raktári nyilvántartási rendszer: EGYRAKTÁRAS

• Egy készletféleség csak egy raktárban található meg

• Ott célszerű, ahol a raktárak, boltok, viszonylag közel vannak egymáshoz

• Egy adott készletre vonatkozó információ nyeréséhez elegendő egyetlen raktár nyilvántartásából tájékozódni

Raktári nyilvántartási rendszer: TÖBBRAKTÁRAS

• Egy készletféleség több, vagy esetleg az összes raktárban is megtalálható.

• Ott célszerű alkalmazni, ahol a raktárak, boltok, távol vannak egymástól, az egységeket pedig a felhasználók közelében helyezik el

• Egy adott információ nyeréséhez rendszerint összesíteni kell a raktári nyilvántartólapok adatait.

Állományba vétel

• A készletekről nyilvántartólapot kell kiállítani. Ez lehet:

• Egyedi:– Nagy értékű készletekre vonatkozik– Olyan készletekre is, amelyeket valamely oknál fogva

nem lehet együtt kezelni

• Csoportos:– Teljesen azonos jellemzőkkel rendelkező kis értékű

készleteknél

Nyilvántartás rendszere

• A gazdálkodó szervezeten múlik a nyilvántartások vezetése és a vezetés módszere.

• Az alábbiak közül választhat:– Folyamatos nyilvántartást nem vezet– Csak értékbeni nyilvántartást vezet– Csak mennyiségi nyilvántartást vezet– Mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet

Leltár

A készleteket meghatározott időnként, a leltározási szabályzatban rögzítettek szerint leltározni kell.

FOLYAMATOS LELTÁROZÁS

FORDULÓNAPI LELTÁROZÁS

MENNYISÉGI FELVÉTEL

• A leltárfelvételi bizonylatok alapján készül a leltár.• Minimális tartalma:

– Gazdálkodó szervezet megnevezése– Leltár megjelölése– Leltározási hely adatai– Leltárbizonylatok száma– Leltározás kezdetének és végének időpontja– A leltár fordulónapja– A leltározott készletek azonosító és megjelölő adatai– A leltározott készletek fellelt mennyisége, nyilvántartási ára és

értéke– A leltár korrekciós tényezői– A leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős személyek

alárása

A számítógépes rendszerszervezés módszertana

• Adatok, adatállományok kapcsolata

• A kódszámrendszera rendszer fő azonosítója a KÉSZLETKÓD (elnevezései: KÉSZLETAZONOSÍTÓ, KÉSZLETCSOPORTKÓD, CIKKSZÁM, CIKKSZÁMCSOPORTKÓD, ANYAGSZÁM, ANYAGKÓD, ÁRUKÓD, KÉSZTERMÉKKÓD, TERMÉKKÓD)

- SZERVEZETI EGYSÉG KÓD- PARTNERKÓD- MENNYISÉGI EGYSÉG-KÓD- VTSZ- MOZGÁSNEM KÓD- DOLGOZÓKÓD- FŐKÖNYVI SZÁM- NAPLÓKÓD

• Törzsadatállomány – KÉSZLETTÖRZS– SZERVEZETI EGYSÉG-TÖRZS– PARTNERTÖRZS– MENNYISÉGI EGYSÉG-TÖRZS– VTSZ-TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS– DOLGOZÓTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– NAPLÓTÖRZS

• Forgalmi adatállomány– Törzsállományok és forgalmi állományok

lehetnek.– Törzsállomány: állandó vagy ritkán változó

adatok– Forgalmi állomány: a könyvelés adatai

szerepelnek

• Vezetői információk, a rendszer outputjai

Pénzügyi rendszer

„money makes the word go around”(a pénz forgatja a világot) KABARÉ• Pénzügy: pénzkapcsolatok és pénzmozgások

összessége• Üzleti körforgás:

• Pénzbeáramlás történhet:– Üzleti működésből– Befektetésekből– Idegen forrásból– Tulajdonosoktól

• Pénzkiáramlás oka lehet: – Üzleti működés– Beruházás– Hitelek, kölcsönök visszafizetése

• A vállalkozásoknak működésük során követeléseik és kötelezettségeik, azaz pénzügyi kapcsolataik keletkeznek a gazdaság más szereplőivel. Ezek rendezése a pénzügyi elszámolások körében történik, pénzeszközök mozgatásával.

• Pénzügyi elszámolások feladatai:– Pénzintézeteknél vezetett bankszámlákkal– Pénztárban lévő készpénzállománnyal– Vevőkkel– Hitelezőkkel– Szállítókkal– Állami költségvetéssel– Értékpapírokkal– Tulajdonosokkal, munkavállalókkal– Befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások

• A pénzügyi elszámolásokhoz tartozó tevékenységek jelentik a PÉNZÜGYI RENDSZER feladatait, amelyek sorrendben az alábbiak:– Hitelintézeti kapcsolatok bonyolítása– Pénztári feladatok ellátása– Partnerkapcsolatok bonyolítása– Költségvetési kapcsolatok bonyolítása– Pénzügyi levelezés– Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása

Pénzeszközök:

fizetési eszközként felhasználható készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk, bankbetét

A rendszer működésének leírásahitelintézeti kapcsolatok bonyolítása

• A vállalkozások a pénzeszközeiket bankszámlákon helyezik el (kivéve a készpénzben teljesíthető fizetések célára szolgáló pénzeszközök)

• A bankszámla lehet:– Elszámolási betétszámla– Kamatozó betétszámla– Elkülönített betétszámla– Deviza betétszámla– Átvezetési számla

bankszámlaszám

• A bankszámla felett csak az arra feljogosított rendelkezhet. (aláírási címpéldány) két személy

• A belföldi gyakorlatban történő fizetések történhetnek:– Átutalással– Beszedési megbízással (inkasszóval)– Okmányos meghitelezéssel (akkreditívvel)– Készpénz-helyettestőkkel (csekkel, bankkártyával)– Készpénzzel

Átutalás

• Tetszőleges tartalmú kifizetésre használható• A fizetésre kötelezett (átutaló) kezdeményezi

megbízást adva a banknak, hogy a bankszámlája terhére, partnere bankszámlája javára az adott összeget számolja el

• Bizonylata az átutalási megbízás

Beszedési megbízás

• A jogosult kezdeményezi, hogy számlavezető bankja bankszámlája javára, partnere (a kötelezett) bankszámlájának terhére valamely jogos, igazolható összeget számoljon el.

• Fajtái:– Határidős– Azonnali

Okmányos meghitelezés

• Mindkét fél által jelentős kockázattal bíró ügyletekben jut szerephez

• A pénzintézet saját nevében vállal kötelezettséget

• Valójában nem hitelviszony• A kötelezett a fedezetet biztosítja

Készpénz-helyettesítő fizetések

• Csekk – Írásbeli fizetési meghagyás– Értékpapír– A csekk kibocsátója utasítja a bankját, hogy a

feltüntetett összeget számlaköveteléséből fizesse ki a csekk bemutatójának

– Formai és tartalmi követelmények

• Bankkártya, hitelkártya– birtokosa csak természetes személy lehet

Készpénzfizetés

• Befizetés bankszámlára• Kifizetés (felvétel) bankszámláról

• Bankszámlakivonat – A pénzintézet a számlatulajdonost bankszámlakivonat

útján értesíti a a számláján történt terhelésekről és jóváírásokról.

– Minden– olyan adatot magában foglal, amelyet a bankhoz

érkező bizonylatok tartalmaznak

A rendszer működésének leírásapénztári feladatok ellátása

• A vállalkozások a készpénzforgalom és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására pénztárt létesítenek.

• A pénztár lehet forint- vagy valutapénztár.• Házipénztár működési rendje.• Pénzkezelési szabályzat.• Bevételi pénztárbizonylat – a házipénztári

bevételeknek• Kiadási pénztárbizonylat – a kifizetéseknek

• A bevételeket és kiadásokat egyaránt utalványozni (engedélyezni) kell.

• Időrendben a pénztári nyilvántartásba be kell vezetni. (pénztárkönyv vagy pénztári jelentés)

• Pénztári órák végén naponta pénztárzárlatot kell tartani.– Megállapítani a készpénzállományt– Megállapítani a kiadások és a bevételek végösszegét– Megállapítani az ellenőrző készpénzmaradvány

figyelembevételével a záró összeget– Pénztárjelentést készíteni

A rendszer működésének leírásapartnerkapcsolatok bonyolítása

• Partnerek: azok a szervezetek, amelyekkel a vállalkozás információcsere viszonyban áll, illetve amelyekkel valós folyamataiban anyagi, pénzügyi kapcsolatba kerül.

• Vevők• Szállítók

A rendszer működésének leírásaköltségvetési kapcsolatok bonyolítása

• A vállalkozás több irányú kapcsolatban áll a költségvetéssel:– Központi költségvetéssel– Nyugdíj- és egészségpénztárral– Helyi önkormányzatokkal

Kapcsolatos követelések és kötelezettségek útján.

A kapcsolatok eredményezhetnek:- kiutalási igényeket (követeléseket) pl.

- fogyasztói árkiegészítés

- dotáció- táppénz- családi pótlék

- befizetési kötelezettségeket pl. - társasági adó

- általános forgalmi adó- fogyasztási adó- személyi jövedelemadó

- munkaadói és munkavállalói járulék

- társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás- nyugdíj- és egészségbiztosítási hozzájárulás- helyi adók

A rendszer működésének leírásapénzügyi levelezés

• Fizetési felszólító levél• Késedelmi kamat-közlő levél• Egyenlegközlő levél

A rendszer működésének leírásabefektetett pénzügyi eszközök elszámolása

• Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

• Tartós, hosszú lejáratú befektetések.

A befektetett pénzügyi eszközök csoportjai

• Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban• Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban• Egyéb tartós részesedés• Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban• Egyéb tartósan adott kölcsön• Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír• Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyettesítése

• A befektetett pénzügyi eszközökről analitikus nyilvántartást vezetnek.– Tulajdoni részesedést jelentő befektetés– Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír– Tartósan adott kölcsönök

• A pénzügyi rendszer elhelyezkedhet szorosan a főkönyvi rendszerhez kapcsolódóan, de önállóan is.

Adatok és adatkapcsolatok

• Törzsadatok– Banktörzs

• A pénzintézetek nyilvántartására szolgál• Azon pénzintézetek listája, amelyeket számlavezető

bankként rendelünk a partnereinkhez.– Partnertörzs

• Vevőink, szállítóink, hatósági és költségvetési kapcsolataink nyilvántartására szolgál

– Devizatörzs • A devizapénztár, illetve az export importforgalom található a

vállalkozásnál– Főkönyvi törzs

• Számlatükör tárolására

banktörzs

partnertörzs

devizatörzs

Főkönyvi törzs

• Forgalmi adatok– A forgalmi vagy tranzakciós adatok arra szolgálnak,

hogy rögzítsék a rendszer egyedeivel kapcsolatos eseményeket, változásokat.

• Gazdasági esemény ideje• Eseményt elrendelő igazoló okmány• A gazdasági esemény jellege• Érintett partner• Összeg• Főkönyvi szám

Munkaügyi rendszer

Az ember szerepe

• A vállalati folyamatok mozgatórugója

• Új értéket hoz létre

• Legfontosabb erőforrás

• Belső képe, önálló, szabad akarata, döntőképessége, kreativitása van

• A munkaügy analitikája– A munkaviszony– A munka díjazása

• Bér- és jövedelem-elszámolás analitikája

A munkaügy analitikája

• Feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának, valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben és minőségi jellemzőiben, összetételében egyaránt.

• Erőforrásról van szó, tehát nyilván kell tartani.

A munkaviszony

• A munkaviszony a dolgozó és a vállalkozás között fennálló jogviszony.

• Munkaszerződéssel jön létre – írásban. – Kötelező tartalmi elemek:

• Munkakör• Munkavégzés helye• Személyi alapbér

Egyéb kérdésekről is rendelkezhetnek.

MT munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei

A munkaviszony

• A munkavállaló beléptetése– Alapja a munkaszerződés megkötése– Munkaügyi nyilvántartás bázisdokumentuma– Személyi törzsadatok leghitelesebb forrása– Tartalma:

• Munkavállaló személyi adatai• Foglalkozás jellege, jogviszonya• Alapbér• Gyermekek száma• Testi fogyatékosság• Beléptetés kelte• Munkaviszony jellemzői• Munkarend, munkavégzés körülményei• Egyéb információk (igazolások…)

A munkaviszony

• A foglalkoztatottak számbavétele• Különböző létszámfogalmak:

– Munkajogi létszám• A munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók száma

– Állományi létszám• A munkáltatónál folyamatosan munkát végzők

– Állományon kívüliek• A munkáltatónál munkát végeznek, denem tartoznak sem a

munkajogi, sem az állományi létszámba

A munkaviszony

• A létszámadatok vonatkozhatnak– Időpontra – ezek állapotadatok– Időszakra – ezek átlagadatok

A munkaviszony

• A munkavégzés szabályai és bizonylatai – MT• A munkáltató köteles

– Biztosítani az egészséges munkavégzés körülményeit– Megszervezni a dolgozó munkáját– A munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és információkat

megadni– Munkabért fizetni

• A munkavállaló köteles– Az előírt helyen és időben a munkavégzés helyén megjelenni– Munkaidejét munkával tölteni, munkavégzésre rendelkezésre

állni– Elvárható szakértelemmel dolgozni– Szabályokat, utasításokat,előírásokat betartani– Együttműködni– Más egészségét, testi épségét nem veszélyeztetni– Üzemi titkot megtartani

A munkaviszony

• A munkavégzés bizonylatai egyfelől a munkaidő nyilvántartására szolgálnak, másrészt a dolgozók munkateljesítményével kapcsolatos információkat adják.– Munkaidő nyilvántartó lapok– Jelenléti ív– Bélyegzőkártya– Műszaknapló

A munkaviszony

• Munkautalvány– A munkateljesítményre vonatkozó adatokat

tartalmazza– Lehet egyéni vagy csoportos

A munkaviszony

• A munkaidő– Napi 8 óra– Lehet rövidebb vagy hosszabb, de max. 12

óra– A munkarendet a munkáltató állapítja meg– Heti munkarendet legalább egy héttel előbb

köteles közölni

A munkaviszony

• A pihenőidő– A dolgozót a munkaidőn belül és a munkával töltött

időszakok között illeti meg• Munkaközi szünet• Munkanapok közötti szünet• Heti pihenőnap• Munkaszüneti nap• Szabadság

– Rendes (munkaviszonyban töltött évek után: alap + pót)

– Beteg-

– Szülési

– Fizetés nélküli

A munka díjazása

• A munkabér összetevői: – Alapbér– Bérpótlék– Kiegészítő fizetések (szabadság…)– Egyéb bér (felmondási időre, megbízás…)– Prémiumok, jutalmak

Bruttó bér fogalma

levonások: - szja

- nyugdíj és egészségbiztosítási járulék

- munkavállalói hozzájárulás

A munka díjazása

• Társadalombiztosítási ellátások– Táppénz– Gyed– Terhességi segély– Családi pótlék

• Személyi jellegű egyéb kifizetések– Pl. étkezési térítés, jubileumi jutalom, munkába járással

kapcsolatos költségtérítés

• Bérjárulékok – Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék– Egészségügyi hozzájárulás– Munkaadói járulék– Szakképzési hozzájárulás

A bér- és jövedelemelszámolás analitikája

• A bér- és jövedelemelszámolás magában foglalja a dolgozónak kifizetendő munkabér, illetve az egyéb személyi jellegű kifizetések egyénenkénti meghatározását valamint az adatszolgáltatások teljesítését.

Időszakos feladatok

• Munkaerő-forgalommal

• Be- és kilépéssel

• Jogszabályváltozással

• Évnyitással, zárással

összefüggő feladatok.

Folyamatos feladatok

• Munkabérek és személyi jellegű egyéb kifizetések számfejtése, folyósítása

• Levonások teljesítése, címzettekhez utalása

• Vállalkozót terhelő járulékok meghatározása

• Bérfeladás,bérfelosztás készítése

Jövedelmek elszámolásának bizonylatai

• Munkabérszámfejtés alapjául szolgáló bizonylatok• Személyi jellegű egyéb kifizetések• Társadalombiztosítási juttatások bizonylatai

A személyi jövedelem-nyilvántartás tartalma:dolgozó adataiadószámmunkahely nevealapbér, törzsbérbérpótlékkiegészítő fizetésekegyéb bérprémium, jutalomegyéb kifizetésektársadalombiztosítási juttatások

Jövedelemfolyósítás dokumentumai

• Munkaidő adatok• Törzsbér• Pótlékok• Kiegészítő fizetés• Egyéb bér• Prémium• Jutalom• Betegség, távollét miatti levonások• Adózott eredmény terhére történt kifizetéseket• Különféle levonások• Társadalombiztosítási juttatások

• Munkaügyi rendszerrel összefüggésben, vagy attól elkülönülten is működhet.

• Ez utóbbi azonban nem szerencsés.

Adatok és adatkapcsolatok

• Törzsadatok– Önelszámoló egységek

• FEOR szám• Bérforma típus

– Jogviszonytípusok– Jogcímtípusok– Munkarendek– Dolgozótörzs – Adóelszámolási paraméterek

• Forgalmi adatok

Termelési rendszer

Termelés:Olyan tevékenység, amelynek során az ember átalakítja és

szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi a természet tárgyait.

Termelésprogramozás:Az a művelet, amelynek keretén belül meghatározásra kerülnek a

rendelésállományból fakadó termelési feladatok a műszaki, a gyártási

valamint a szállítási kapacitások figyelembevételével.

Termelésirányítás:Feladata, hogy ahol lehet, biztosítsa a termelés eredeti ütemterv

Szerinti lebonyolítását, megoldja a problémákat, új ütemezési

változatokat dolgozzon ki.

Értékesítés:A gyártó tevékenységet végző vállalkozások tevékenysége.

• 1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele

• 2. a munkaszám• 3. a műszaki előkészítés• 4. az előkalkuláció• 5. a gyártás és raktárra vétel• 6. az utókalkuláció, termelés-elszámolás• 7. előállított termékek értékesítése

1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele

• Az ajánlat jellegét tekintve tájékozódó tevékenység (megelőzi a megrendelést), de bizonyos mértékben már kézzelfogható feltételeket is tartalmaz. Lényege az eladás, illetve a vétel szándékának közlése, meghatározott kondíciók mellett.

• Marketingeszközök az ajánlatra

• Minimális tartalmi követelmények:– Ajánlattevő adatai– Az ajánlat tárgya, részletes leírása és/vagy bemutatása– Az ajánlat érvényessége– A szállítandó mennyiség– A szállítás módja,az átadás-átvétel ideje, módja, helye– Fizetési feltételek– A tervezett vagy tényleges eladási ár

1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele

A beérkezett megrendeléseket több szempont alapján kerülnek elbírálásra, elrendezésre:– Időrendi sorrend összeállítása– Megrendelések lebontása összetevőkre– Terméksorok közti egyensúly kialakítása– Az azonos típusú megrendelések összekötése

Visszaigazolás:- anyagszükséglet, gyártókapacitás,szállítási kapacitás

biztosítása, határidők megállapítása után- A gazdálkodó szervezet erről nyilvántartást vezet

2. a munkaszám

• Munkaszám: a gyártás azonosítója, kiadása vevőnként, megrendelőkként történik.– Egyéni (vevő kapja a számot)– Csoportos (termék kapja a számot)

– A munkaszám indítását és a termelés befejezésekor a lezárását nyilvántartásban kell rögzíteni.

2. a munkaszám

• A munkaszám indításával elindul a gyártási tasak is, amelynek szerepe öntő mértékben abban van, hogy összegyűjti egy konkrét munkaszámhoz tartozóan a gyártás során kialakított bizonylatokat, kimutatásokat.

• A gyártási tasak azonosítója a munkaszám.

3. a műszaki előkészítés

• Azoknak a folyamatoknak az összessége, amelyek során a termelés megkezdése előtt kidolgozásra kerülnek meghatározott bizonylatok, kimutatások, műszaki segédletek.

• A műszaki leírás összeállítja a termékek gyártásához a szükséges dokumentációkat:– 1. Műszaki leírást– 2. Műszaki rajzokat– 3. Darabjegyzéket– 4. Technológiai leírást, műveleti sorrendet, időszükségletet– 5. Gyártási lapot

3. a műszaki előkészítés• 1. 2.

– A gyártandó termék műszaki adatai

• 3.– Megmutatja, hogy egy gyártmány összeszereléséhez milyen

alkatrészekből mekkora mennyiségre van szükség

• 4.– A műveletek sorrendjének figyelembevételével utal a gyártás során

követendő módszerekre• Várakozási idő• Előkészítési idő• Műveleti idő• Anyagmozgatási idő

• 5.– Részei: fejrész, anyagokra vonatkozó adatokat, műveleti sorrendet

tartalmazó rész

4. az előkalkuláció

• Előkalkuláció:

- egy-egy új gyártmány előállításakor végzett számítás.

- feladata: annak meghatározása, hogy az adott termék gyártásához milyen anyagokat, milyen mennyiségben kell felhasználni, valamint, hogy a gyártás milyen bér- illetve egyéb költségekkel fog járni.

4. az előkalkuláció

• Tételesen sorolja fel a tervezett anyagköltségeket valamint a tervezett egyéb költségeket

• Ebből kell kiszámolni a tervezett termék önköltségét

• Ez lehet az árképzés alapja is• Készítésénél figyelembe kell a gyártás tervezett

körülményeit is

5. a gyártás és raktárra vétel

• A gyártás célja olyan termékek, félkész termékek, alkatrészek előállítása, amelyek kielégítik a műszaki követelményeket, tükrözik a vevők igényeit, beépíthetők, illetve eladhatók.

• A termelés típusai lehetnek:– Egyedi termékek gyártása– Kis sorozatú gyártás– Sorozatgyártás– Tömeggyártás– Folyamatszerű gyártás

5. a gyártás és raktárra vétel

• Megkülönböztetünk:– Anyagot, alkatrészt– Befejezetlen termelést– Félkész terméket– Készterméket

Műszaki ellenőrzés: minőségi bizonyítvány

selejt (anyag-, munka-)

6. az utókalkuláció, termeléselszámolás

• Feladata a tényleges ráfordítások meghatározása– Felülvizsgálja a gyártási tasakok tartalmát, ellenőrzi a

bizonylatokat, kimutatásokat, nyilvántartásokat– Meghatározza a tényleges közvetlen költséget,

önköltséget– Kiszámítja a termelési összköltséget– Lezárja a munkaszámot, kiegészíti a munkaszám

nyilvántartást– Vezeti a termelés analitikus nyilvántartást– Feladást készít a főkönyvi könyvelés részére

7. előállított termékek értékesítése

• A befejezett termelés eredménye a az előállított termék mennyisége, amely a raktárban várja a kiszállítást, átvételt, értékesítést.

• Megrendelő:– Belföldi – Külföldi

Fizetés!

7. előállított termékek értékesítése

• Az árbevétel alapbizonylata a vevőszámla. Teljesítése történhet:– Átutalással– Készpénzfizetéssel

Számla tartalma:- kiállító adatai- bizonylat száma- bizonylat megnevezése- kiállítás dátuma- gazdasági esemény leírása- vevő adati- fizetés módja- fizetés határideje- teljesítés időpontja- aláírás

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Adatok, adatállományok kapcsolata

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Kódszámrendszer

• Fő azonosító: MUNKASZÁM• KÉSZLETKÓD• PARTNERKÓD• MENNYISÉGI EGYSÉGKÓD• VTSZ• MOZGÁSNEMKÓD• RAJZSZÁM• MEGRENDELÉS SZÁMA• DOLGOZÓKÓD• FŐKÖNYVI SZÁM• MŰVELETKÓD• NAPLÓKÓD• ESZKÖZKÓD

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Törzsadatállomány

• KÉSZLETTÖRZS– TERMÉKTÖRZS– ANYAGTÖRZS– SZERVEZETI EGYSÉG TÖRZS

• ÜZEM-, MŰHELYTÖRZS• RAKTÁRTÖRZS

– PARTNERTÖRZS– MENNYISÉGI EGYSÉG-TÖRZS– VTSZ-TÖRZS– MOZGÁSNEMTÖRZS– DOLGOZÓTÖRZS– FŐKÖNYVI TÖRZS– NAPLÓTÖRZS– RAJZSZÁMTÖRZS– MŰVELETI TÖRZS– ANYAGNORMATÖRZS– KAPACITÁSTÖRZS– GÉPTÖRZS– MUNKASZÁMTÖRZS

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Forgalmi adatállomány

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Vezetői információk, a rendszer outputjai

főkönyvi rendszer

Documents

tantárgyi rendszer

dokumentációs rendszer

a könyvtárellátási szolgáltató rendszer (kszr)...

rendszer-adminisztrátori ismeretek

periódusos rendszer

a fanarióta rendszer

general motors globális gyártási rendszer si...

könyvtári rendszer

pp-r nyomócső rendszer - pipelife.hu ·...

orszÁgos jÉgkÁrmÉrsÉklŐ rendszer · Ő˚˛˝˙Ő...

avreporter energia menedzsment rendszer felépítése bms...

a magyar könyvtári rendszer rövid áttekintése és...

pte diplomÁs pÁlyakÖvetŐ rendszer ......pte diplomás...

a pedagógiai rendszer

komplement rendszer

a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer ... · 151...

polg. hiv. Ügyrendje · 3. az információs és...

orszÁgos jÉgkÁrmÉrsÉklŐ rendszer - nakŐ˚˛˝˙Ő...

stp beléptető rendszer - logipix.com · s stp beléptető...

integrált rendszer