hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak...
Post on 15-Jan-2020
2 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a
halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna
Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán
Szalóky Zoltán
II. éves PhD hallgató
Környezettudomány Doktori Iskola, Környezetbiológia
Témavezető: Dr. Erős Tibor, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
2011. Június 10.
Gönyü
Hercegszántó
Braila
Calarasi
A víz parti zónájában
élőhelyeinek felmérése
A mélyvízi meder
élőhelyeinek felmérése
Célkitűzéseink
• A halfajok élőhely választása a hidrológiai és medermorfológiai
háttérváltozók alapján
• Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása nagy és mély folyókon
• Újabb adatok a Duna halfaunájáról
• Természetvédelem szempontjából értékes fajok (Natura 2000-es jelölőfajok)
elterjedéséről és szaporodó helyeiről bővebb ismeret
Gönyü-Hercegszántó (1708-1428 fkm) között eddig: szórványos adat, főleg faunisztika
Célkitűzéseink megválaszolása
1. Vízparti zóna mintavételi program
2. Mélységi mintavételi program: Új, hazánkban eddig nem használt
módszert dolgoztunk ki.
Változók felvétele a mintavételi területeken:
• abiotikus változók
• a mintavételi területek jellemzése, strukturáltsága
• mederanyag összetétel
• áramlási sebesség
• vízmélység
• vízhőmérséklet
• parttól való távolság
• vízállás és vízjárás
• vízátlátszóság
• időjárás (szél, felhőzöttség, csapadék)
• biotikus változók
• fajösszetétel és egyedszám viszonyok
• testhosszúság adatok
• korstruktúra
1. A vízparti zóna mintavételi program
Eszköz: elektromos halászgép
Mintavétel helye: rétegzett random módon meghatározva
Mintavételi egység hossza: 500 m
Napszak: éjszaka
Budapest
A vízparti zóna
mintavételeinek helyszínei
A mintavételi egységek száma: 201
teljes hossza: több, mint 100 km
Fajok száma: 46
Példányok száma: 43 ezer
dunai ingola
harcsa
2.Mélységi mintavételi program
Új módszer kidolgozása. Eszköz: elektromos kece
(elektromos mintavételi berendezéssel kombinált húzóhaló).
Budapest
A mélységi zóna
mintavételeinek helyszínei
Mintavételi egység hossza: 500 m
Szelvényenként 5 egység
Napszak: nappal
magyar bucóknémet bucók
A mintavételi egységek száma: 146
teljes hossza: 73 km
Fajok száma: 30
Példányok száma: 4208
A két módszer összehasonlítása
Eltérő eredmények. Módszerek kiegészítik egymást.
Mindkét módszer szükséges a nagy és mély folyók halainak megismeréséhez.
0 1 2 3 4 5
0.5
1
1.5
2
2.5
3
Abrbal
Abrbjo
Abrbra
Abrsap
Albalb
Angang
Aspasp
Barbar
CargibChonas
Cobelo
Cteide
Cypcar
Esoluc
Gasacu
Eudmar
Gobalb
Gymbal
Gymcer
Gymsch
Hypmol
Lepgib
LeucepLeuidu
Leuleu
Lotlot
Neoflu
Neogym
Neokes
Neomel
Neosp.
Pelcul
Perflu
Promar
Psepar
Rhoser
Rutpig
Rutrut
Sabaur
SanlucSanvol
Scaery
Silgla
Vimvim
Zinstr
Zinzin
A parti zóna mintáiba került halak relatív (x tengely)
és előfordulási (y tengely) gyakoriságai.
0 1 2 3 4
0.5
1
1.5
2
2.5
3
Abrbal
Abrbjo
Abrbra
Abrsap
Albalb
Aspasp
Barbar
Chonas
Cypcar
Gobalb
Gymbal
Gymcer
Gymsch
Leucep
Leuidu
Lotlot
Neoflu
Neogym
Neokes
Neomel
Pelcul
Promar
Rutpig
Rutrut
SabaurSanluc
Silgla
Vimvim
Zinstr
Zinzin
A meder élőhelyeinek mintáiba került halak relatív
(x tengely) és előfordulási (y tengely) gyakoriságai.
Német bucó Litorális zóna Mélységi zóna
Relatív gyakorisága 0,05 % 26 %
Előfordulási gyakorisága 5 % 63 %
ikrás német bucó
Mintavételeink
rövid értékelésedunai hal
Axis 1
43210-1-2-3-4
Ax
is 2
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
-4Ki6T
Dk2
Bp2T
Ki4T
Ki3T
Dk4Er5T
Rá1T
Dk1
Er4T
Bp4T
Bf4Rá2T
Ki2T
Er1
Er3
Bf5
Ki1T
Ár1T
Dk3
Sz2
Er4
Ku4
Bp1T
Er6TEr2
Ár2T
Bf1
Dú1
Sz4
Sz3
Ku3
Dú4T
Bp5T
Ku5
Er1T
Bp3T
Ár3T
Ár4TÁr5T
Er2T
Ár6T
Bf3
Sz1
Ku1
Dú3T
Er3T
Bf2
Dú2T
Ár7T
Ku2
Ku1T
Ku2T
Er5
Dú2
Dú1T
Dú3
Dú4
Ki5T
Gobalb
Vimvim
Gymsch
Neoflu
Aspasp
Chonas
Pelcul
Zinstr
Abrbjo
Sabaur
RutrutGymcer
Sanvol
Abrbra
Rutpig
Abrsap
Perflu
EsolucSanluc
Gymbal
Zinzin
Leuleu
Silgla
Neogym
Cargib
Albalb
Barbar
Neokes
Leuidu
Promar
Cypcar
Leucep
NeomelLotlot
kavics
homok
iszap
belfákagyag
átlmély
sebes
szikla kő
menyhal
1. Redundancia analízis:
59 helyszín, 12151 példány
törpecsík
feketeszájú géb
selymes durbincs
Mintavételeink rövid értékelése
2. Testhosszúság elemzések
testhosszúság gyakoriság eloszlás vioplot ábrája
a Göd-Sződliget Duna szakasz mintavételek adatai alapján
50
10
01
50
20
02
50
30
0
természetes part kövezés
50
10
01
50
20
02
50
30
03
50
természetes part kövezés
10
02
00
30
04
00
természetes part kövezés
süllőjászkeszeg paduc
természetes part természetes part természetes partkövezés kövezés kövezés
A kutatómunka ütemterve
1. Parti minták gyűjtése: 2010 október és november
2. Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása: 2010
szeptember, október és november, elektromos kece rutinszerű
használata
3. A mederfenéken élő dunai halállományok (különös tekintettel a
védett fajokra) fajszerkezetének és mennyiségi viszonyainak
megismerése: 2011 tavasza
4. Kiegészítő vizsgálatok 2011 nyarán
5. Adatbázis készítés: folyamatos
6. Adatelemzés, értékelés: 2011 tél
Gyakorlati jelentőség
• Élő- és ívóhely térképezési feladatok elvégzése.
• A Duna medrét érintő műszaki beavatkozások hatásainak pontosabb
becslése.
• Eredményeinkkel hozzájárulhatunk az EU tagállamaiban most kezdődő
„nagy folyós” mintavételi és minősítési módszertan kidolgozásához.
• NATURA 2000 halfajok ponttérképezése, populációk monitorozása.
• Joint Danube Survey 3-ban a mélységi mintavételi módszer bevezetése
Az Aldunán végzett mintavételi program
Calaras és Braila között (347-194 fkm)
2011. május 31. – június 06.
Alosa tanaica
Benthophilus stellatus
Acipenser nudiventris
Syngnathus abaster
Sabanejewia bulgarica
Köszönöm a figyelmet!
Gropeni, Románia 197 fkm
top related