humán erőforrások a dél-szlovákiai régióban szabó ingrid

Post on 10-Feb-2016

26 Views

Category:

Documents

0 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei Révkomárom, 2011. november 24–25. Selye János Egyetem. Humán erőforrások a dél-szlovákiai régióban Szabó Ingrid - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG

IX. VÁNDORGYŰLÉSE

A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek

fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei

Révkomárom, 2011. november 24–25.

Selye János Egyetem

Humán erőforrások a dél-szlovákiai régióban

Szabó Ingrid

Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi Kar szabo.ingrid@selyeuni.sk

Dél-szlovákiai járások

– Komáromi járás Losonci járás– Rozsnyói járás Dunaszerdahelyi járás– Rimaszombati járás Szenci járás– Nagykürtösi járás Nyitrai járás– Nagyrőcei járás Érsekújvári járás– Tőketerebesi járás Galántai járás– Nagymihályi járás Vágsellyei járás– Kassa vidéke járás Lévai járás

Minden 3. lakos magyar nemzetiségű.

Főbb demográfiai mutatók – 1000 lakosra jutó természetes népességmozgás

Születések alacsony, elhalálozások magas száma.

Kivétel: a roma kisebbség által sűrűn lakott kistérségek.

Főbb demográfiai mutatók – a lakosság átlagos életkora

Előrehaladott elöregedés jellemző a magyar populációra.

Főbb demográfiai mutatók – öregedési index

Előrehaladott elöregedés jellemző a magyar populációra.

Főbb demográfiai mutatók –költözés

Főbb demográfiai mutatók – 1000 lakosra jutó természetes népességmozgás

Főbb demográfiai mutatók• Képzettségi mutatók:

– Pozsony – Nagyszombat – Nyitra agglomeráció megfelel a kor elvárásainak

– Csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya: 19-20% (országos átlag: 12,4%)

– Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 4-5% (országos átlag: 10%)

– Okok: • Területek rurális jellege• Oktatási intézményrendszerben mutatkozó hiányok• A terület alacsony urbanizáltsági szintje• Elöregedő lakosság

Főbb demográfiai mutatók

• Gazdasági aktivitás– Mezőgazdaságban dolgozók aránya: 9,6%

(országos átlag: 4,3%)– Ipari termelésben dolgozók: 17,4% (országos

átlag: 20,1%)– Tercier szektorban foglalkoztatottak – elmarad

az országos átlagtól

Munkanélküliségi ráta, 2010

• Külföldi tőkebefektetések: Pozsony – Nagyszombat – Zsolna – Eperjes – Kassa tengely

• Nyugat-keleti munkanélküliségi lejtő

• Szakmunkásképzés lassan reagált a munkaerőpiaci változásokra

• Jellemzően passzív munkaerő-piaci politika: munkanélküli segély, szociális segély

• Aktív eszközök (képzési programok, ideiglenes foglalkoztatás hatékonyabb lenne)

16,34

11,01

5,717,52

12,48

6,2910,11

14,55

23,226,82

33,64

23,71

28,83

24,42

17,2121,27

0

5

10

15

20

25

30

35

40

munkanelkulisegi rata, % Szlovakia

Egyéni vállakozások száma

Regionális versenyképességi index

Forrás: Podnikateľská Aliancia SlovenskaSzlovákia legproblematikusabb területei: bürokrácia, korrupció, infrastruktúra nem egyenlő megoszlása, munkaügyi szabályozások, instabil szabályozási környezet, forrásokhoz való hozzájutás, adórendszer, munkamorál, rossz képzettségi struktúra

A munkaerő migrációja• Nincs tömeges elvándorlás• Ingázó munkavállalás jellemző• Okok:

– Munkalehetőségek hiánya a lakhelyen– Magasabb magyarországi bérek (2007-2008-ig 25%-

kal)• A munkavállalók nagyvállalatoknál, a gyártásban

helyezkednek el, 1-2% középvezetőként, vezetőként nem jellemzően

• A foglalkoztatás formái: állandó alkalmazásban vagy munkaerő-kölcsönzésben

• Köszönöm a figyelmet!

szabo.ingrid@selyeuni.sk

top related