iii. előadás az állati...

Kommunikációelmélet

III. elIII. előőadadááss

AzAz áállati kommunikllati kommunikáácicióó

A siketek (A siketek (éés helyenks helyenkéént mnt máások)sok) ááltal hasznltal hasznááltlt jelnyeljelnyel--vektvektőőll eltekintve minden emberi nyelv elseltekintve minden emberi nyelv elsőődlegesdleges kköözeze--gege (a jel(a jelööllőő tartomtartomáánya) anya) a hanghang..

Nincs olyan tNincs olyan táársadalom, ahol ne hasznrsadalom, ahol ne hasznáálnlnáának hangznak hangzóónyelvnyelvűű kommunikkommunikáácicióót.t.

A hangnak mint kommunikA hangnak mint kommunikáácicióós ks köözegnek mzegnek mááss mméédiudiu--mokkalmokkal szembeni elszembeni előőnyei:nyei:

•• nem sznem szüüksksééges, hogy a partnerek lges, hogy a partnerek láássssáák egymk egymáást (nemst (nemszszüüksksééges hozzges hozzáá fféény semny sem éés nem kell a partner fels nem kell a partner felééfordulni, vizufordulni, vizuáális figyelmlis figyelmüünket megosztani)nket megosztani)

•• nagyobb tnagyobb táávolsvolsáágban is lehetsgban is lehetsééges a hasznges a hasznáálatalata

•• igen kevigen kevéés testmozgs testmozgáással kivitelezhetssal kivitelezhetőő

•• ááltalltaláában nemban nem interferinterferááll mmááskor hasznskor hasznááltlt mméédiumokdiumok--kalkal (pl. l(pl. lááttááss--ttáájjéékozkozóóddáás), csak mags), csak magáával a hanggalval a hanggal

A differenciA differenciáált informlt informáácicióáóátadtadáás nem azs nem az ééllőőlléényny fejlettfejlett--ssééggéévelvel, sokkal ink, sokkal inkáább a csoportosbb a csoportos ééletmletmóóddal vanddal vanöösszefsszefüüggggéésben!sben!

AzAz áállat is kllat is köözzöösssséégbengben éél,l, íígy mindennapigy mindennapi ééletletééneknek ffööltltéé--teletele a sikeres kommunika sikeres kommunikáácicióó::

•• ttáársasrsas ééletlet•• szaporodszaporodááss•• ivadivadéékgondozkgondozááss•• terterüületvletvééddőő tevtevéékenyskenyséégg•• ééppííttőő tevtevéékenyskenyséég, stb.g, stb.

Erre sajErre sajáátos kifejeztos kifejezéésformsformáák alakultak ki:k alakultak ki:hangok, szhangok, szíínek, szagok, (riasztnek, szagok, (riasztóó/vonz/vonzóó) testtart) testtartááss

A kommunikA kommunikáácicióó sorsoráánn

•• egy egyed kibocsegy egyed kibocsáát egy jelzt egy jelzéést, amely egy mst, amely egy máásik egyedetsik egyedetvváálaszadlaszadáásra ksra kéésztethetsztethet

•• üüzenetek kzenetek küüldldéésese éés fogads fogadáása, informsa, informáácicióócsere tcsere töörtrtééniknik•• fontos a jeladfontos a jeladáás ms móódja, a jel fogalmi tartalma, a jeladdja, a jel fogalmi tartalma, a jeladááss

hathatáása.sa.

ÁÁllati kommunikllati kommunikáácicióó ––emberi nyelvemberi nyelv

RendelkeznekRendelkeznek--e aze az áállatok hasonlllatok hasonlóóval? Tanval? Tanííthatthatóó--e nekik?e nekik?

1.1. AzAz áállati kommunikllati kommunikáácicióó ttíípusaipusai

2.2. AzAz áállatillati éés emberi kommuniks emberi kommunikáácicióó legflegfőőbbbb

elteltéérrééseisei éés hasonls hasonlóóssáágaigai

3.3. LehetLehet--e besze beszéélni tanlni taníítani aztani az áállatokat?llatokat?

AA biokommunikbiokommunikáácicióó a sejtek ka sejtek köözzöötti,tti, ééllőő szervezet egyesszervezet egyesrréészrendszerei, tovszrendszerei, továábbbbáá a popula populáácicióó egyedei vagyegyedei vagy csocso--portjaiportjai kköözzöötti informtti informáácicióócsercseréét vizsgt vizsgáálja.lja.

MagyarorszMagyarorszáágon azgon azáállati kommunikllati kommunikáácicióókutatkutatáássáának kiemelnak kiemel--kedkedőő alakjaalakjaCsCsáányi Vilmos.nyi Vilmos.

BiokommunikBiokommunikáácicióó

AzAz üüzenet jelekbzenet jelekbőől / jelsorozatokbl / jelsorozatokbóóll ááll:ll:

•• kkéémiai (szaganyagok)miai (szaganyagok)•• taktilis (taktilis (éérintrintéésen alapulsen alapulóó))•• akusztikus (hangok)akusztikus (hangok)•• vizuvizuáálislis•• vegyesvegyes

KKéémiai kommunikmiai kommunikáácicióó

Bizonyos kBizonyos kéémiai anyagok kibocsmiai anyagok kibocsááttáássáával informval informáál. Csakl. Csak--nem mindennem minden ééllőőlléény bocsny bocsáájt ki magjt ki magáábbóól illatanyagokat.l illatanyagokat.A kommunikA kommunikáácicióó itt lehet citt lehet céélirliráányos (mindenkinek sznyos (mindenkinek szóól,l,akiaki éérzrzéékelni kkelni kéépes).pes).

FunkciFunkcióóii::••nyomjelznyomjelzőő (m(mééhek, kutyhek, kutyáák, szarvasok)k, szarvasok)••vonzvonzóó (rovarok)(rovarok)••riasztriasztóó (vadm(vadmééh, varangy)h, varangy)••ttáámadmadóó (eg(egéér, hr, höörcsrcsöög)g)••vvéédekezdekezőő (termeszek, g(termeszek, göörréény)ny)

TermTerméészetes kszetes köörrüülmlméények knyek köözzöötti ktti kéémiai jeladmiai jeladáás:s:feromonokferomonok, illatanyagok, illatanyagok

A mA mééh pusztulh pusztuláássáát egy bizonyost egy bizonyosferomonferomon (olajsav) jelzi.(olajsav) jelzi.

A dominA dominááns tns töörpeharcsarpeharcsaferomonjaferomonja menekmeneküülléésisireakcireakcióót vt váált ki a ranglt ki a rang--sorban lejjebbsorban lejjebb áállllóó egyeegye--dekbdekbőőll..

A szarvas aA szarvas a homlokmirigyvhomlokmirigyvááladladéékkááttkeni a bokrokra.keni a bokrokra.

Taktilis kommunikTaktilis kommunikáácicióó

ÉÉrintkezrintkezééssel, tapintssel, tapintáással jssal jöön ln léétre. Htre. Háárom terrom terüületenletenttööltik be szerepltik be szerepüüket:ket:

•• a szaporoda szaporodáás sors soráánn•• ivadivadéékgondozkgondozáás idejs idejéénn•• ttáársasrsas ééletletűű csoportokcsoportoktagjai ktagjai köözzöötti htti híírkrköözlzléés sors soráánn

Akusztikus kommunikAkusztikus kommunikáácicióó

A legelterjedtebb informA legelterjedtebb informáácicióáóátviteli forma aztviteli forma az áállatvilllatviláágg--banban. Fejlett hall. Fejlett hallóószervek szszervek szüükskséégesek hozzgesek hozzáá –– rengetegrengeteghangbhangbóól kell kiszl kell kiszűűrni a relevrni a releváánsns akusztikumotakusztikumot..

HatHatéékony, mertkony, mert•• nagy tnagy táávolsvolsáágokban is haszngokban is hasznáálhatlhatóó (szarvasb(szarvasbőőggéés)s)•• kköönnyennnyen éés gyorsan ks gyorsan kéépezhetpezhetőő•• akkor is hasznakkor is hasznáálhatlhatóó, ha a vizu, ha a vizuáális mlis máár nemr nem

Emberi fEmberi füül (~20.000Hz)l (~20.000Hz) infrainfra-- éés ultrahangok azs ultrahangok azáállatvilllatviláágbangban

A cerkA cerkóófmajmok hangadfmajmok hangadáásasa

((SeyfarthSeyfarth etet alal., 1980) k., 1980) küüllöönbnböözzőő vvéészhelyzetek:szhelyzetek:leopleopáárdrdsassaskkíígygyóó

http://www.bbc.co.uk/programmes/p01http://www.bbc.co.uk/programmes/p016dgw16dgw1

Akusztikus kommunikAkusztikus kommunikáácicióó

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

A legfontosabb kommunikA legfontosabb kommunikáácicióós forma azs forma az áállatvilllatviláágban.gban.

SokfSokfééleklekééppen folyhat:ppen folyhat:•• ppóóz, testtartz, testtartáás (kutya, macska, ps (kutya, macska, pááva)va)•• fejfej-- éés vs véégtagmozdulatok (majom, mgtagmozdulatok (majom, mééhek)hek)•• egyes begyes bőőrkrkéépletek (tollak, szpletek (tollak, szőőrröök) borzolk) borzoláásasa(madarak, gy(madarak, gyííkok)kok)•• (majmok) sz(majmok) száájmozdulatai, grimaszaijmozdulatai, grimaszai•• fféényjelznyjelzéés (bogarak)s (bogarak)•• szszíínjelznjelzéés (madarak)s (madarak)

testtarttesttartáás, gesztikuls, gesztikuláállááss(Darwin, 1872)(Darwin, 1872)

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

Macska agressziMacska agresszióójjáánaknak ééss fféélellel--mimi áállapotllapotáának kommuniknak kommunikáácicióó--jaja ((LeyhausenLeyhausen, 1956), 1956)

A felderA felderííttőő mmééhekhekkerektkerektááncanca kiskisttáávolsvolsáágra lgra léévvőőttááplpláállééklelklelőőhelyethelyetjelezjelez

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

A mA mééhek riszhek riszáállóó ttáánca jelzinca jelzi::

-- a ta tááplpláálléék tk táávolsvolsáággáát (a tt (a táánc sebessnc sebesséége),ge),

-- a ta tááplpláálléék mink minőősséége (gyorsabban riszge (gyorsabban riszáál)l)

•• bizonyos mbizonyos méértrtéékkűű elvonatkoztatelvonatkoztatááss éés kreativits kreativitááss

•• kivkivááltltóó inger szinger szüükskséégesges

•• genetikus tudgenetikus tudááss

•• mmáásrsróól nem kommunikl nem kommunikáálnaklnak

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

RezgRezgőőttááncnc a kapta kaptáárrbelsejbelsejéében,ben, ffüüggggőőlele--gesges felfelüületen: a Napleten: a Napiriráánynyáát a ft a füüggggőőlegeslegesiriráány helyettesny helyettesííti. Ati. Attáánc egyenesnc egyenes szakaszaka--szasza éés a fs a füüggggőőlegeslegesiriráányny ááltal alkotottltal alkotottszszöög megfelel a tg megfelel a tááplpláá--lléékforrkforrááss éés a Naps a Napiriráánya knya köözzööttittiszszöögnekgnek

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

A tA táánc knc küüllöönbnböözikzikattattóól fl füüggggőően, hogyen, hogyaz A, Baz A, B éés Cs C ttááplpláá--lléékk--lellelőőhelyekhelyek iriráá--nyanya milyen szmilyen szöögetgetzzáár be a napr be a nap áálllláá--ssáávalval..

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

A dA déélkeletlkelet--áázsiai szentjzsiai szentjáánosbogarak hnosbogarak híím egyedeim egyedei napnyugnapnyug--tata ututáán egn egéészsz ééjjel villogjjel villogóó jelet adnak a potrohukon ljelet adnak a potrohukon léévvőőlláámpmpáás segs segíítstsééggéével.vel.

A hA híímek fmek féényjelznyjelzéései a nagyobbsei a nagyobbhathatóóttáávolsvolsáágra tgra töörekvrekvééss éérdekrdekéé--benben öösszehangolva, szinkronsszehangolva, szinkron--banban villognak a svillognak a sööttéétbentben(a tengeri hal(a tengeri haláászok a fszok a féénynyiriráánynyáát kt köövetve kormvetve kormáányoznyoz--zzáákk vissza hajvissza hajóóikat a szikat a száárazfrazfööldre).ldre).

A madarak tollborzolmadarak tollborzoláása,sa, szszáárnykiterjesztrnykiterjesztéése azse az ellenellen--sséégessgesséégg éérzetrzetéének kimutatnek kimutatáássáára szolgra szolgáál. Ez a ml. Ez a műűveletveletolyan illolyan illúúzizióót kelt, mintha nagyobbak volnt kelt, mintha nagyobbak volnáának.nak.

A gyA gyííkoknkoknáál a tarl a tarééjborzoljborzoláás, a halakns, a halaknáál a kopoltyl a kopoltyúúfedfedőőkinyitkinyitáása mind asa mind a testesebbstestesebbséégetget hivatott kinyilvhivatott kinyilváánníítani.tani.A nagysA nagysáág fokozg fokozáása azsa az áállat tllat táámadmadáási szsi száándndéékkáát jelzi.t jelzi.

VizuVizuáális kommuniklis kommunikáácicióó

AzAz áállati nyelveket az emberi nyelvtllati nyelveket az emberi nyelvtőől igen eltl igen eltéérrőőnek tartjnek tartjáák.k.

Az emberi nyelvnek mint kommunikAz emberi nyelvnek mint kommunikáácicióós rendszernek azok as rendszernek azok atulajdonstulajdonsáágai, melyek azgai, melyek az áállati kommunikllati kommunikáácicióóra nemra nemjellemzjellemzőőek:ek:

1. kett1. kettőős tagols tagolááss2. szerkesztetts2. szerkesztettséég : kreativitg : kreativitáás, rekurzivits, rekurzivitááss3.3. ááthelyezhetthelyezhetőősséégg4. sz4. száándndéékosskossáágg5. nyitotts5. nyitottsáágg ++öönknkéényessnyesséégg +kultur+kulturáálislis

hagyomhagyomáányoznyozááss

A nyelvi jeleknek kA nyelvi jeleknek kéét szerkesztt szerkesztéési szintjsi szintjüük vank van

1.1. maguk a jelek kisebb alapegysmaguk a jelek kisebb alapegyséégeknek egy rgeknek egy röögzgzíítetttetthalmazhalmazáábbóóll ééppüülnek fel, pl. jel a mondat, a szlnek fel, pl. jel a mondat, a szóó stb. A legstb. A leg--kisebb jeleket akisebb jeleket a morfmorféémmááknakknak nevezznevezzüük (morfk (morféémama ppééldldáá--ulul aa kutyakutya, mert nem lehet kisebb jelekre bontani). Ezek, mert nem lehet kisebb jelekre bontani). Ezeka jelek alkotja jelek alkotjáák az elsk az elsőő ((„„felsfelsőő””) tagol) tagoláásisi szintet.szintet.

2.2. Azokat az egysAzokat az egyséégeket, amelyekbgeket, amelyekbőől ezeknek az alakjail ezeknek az alakjaifelfelééppüülnek, alnek, a fonfonéémmáákatkat (p(pééldldáául aul a kutyakutya szszóó fonfonéémmáái:i:/k/, /u/, //k/, /u/, /tyty/, /a/) m/, /a/) máár nem tekinthetjr nem tekinthetjüük jeleknek,k jeleknek, hihi--szenszen nincs jelnincs jelööltjltjüük. Ezek alkotjk. Ezek alkotjáák a mk a máásodiksodik ((„„alsalsó”ó”))tagoltagoláásisi szintet.szintet.

1. Kett1. Kettőős tagols tagolááss((kettkettőős artikuls artikuláácicióó))

AzAz áállati kommunikllati kommunikáácicióó legtlegtööbb jelrendszerbb jelrendszeréébenben egyikegyikszerkesztszerkesztéési szint semsi szint sem taltaláálhatlhatóó meg: a jelekbmeg: a jelekbőől neml nem ééppíítt--hethetőőkk úújabb jelek,jabb jelek, éés nem is bonthats nem is bonthatóók kisebb, jelentk kisebb, jelentééssnnéélklküüli egysli egyséégekre.gekre.

AzAz áállati jelrendszerekben kllati jelrendszerekben kéét kommunikt kommunikáácicióós oks ok szimulszimul--ttáánn fennfennáálllláása esetsa esetéén az ingerern az ingererőősssséég a dg a dööntntőő, ilyen, ilyenéértelemben azt mondhatjuk, hogy azrtelemben azt mondhatjuk, hogy az áállatok nyelvellatok nyelveááltalltaláábanban tagolatlantagolatlan (artikul(artikuláálatlan).latlan).

AA szerkeszthetszerkeszthetőősséég biztosg biztosíítja, hogy a megltja, hogy a megléévvőő jelekbjelekbőőll(szavakb(szavakbóól) korl) koráábban mbban méég nem hallott mondatokatg nem hallott mondatokat ééppíítt--ssüünknk vagyvagy éértsrtsüünk meg (= az emberi nyelv kreatnk meg (= az emberi nyelv kreatíív). Azv). Az ááll--lati nyelvekben a jelek szinte sohasem kombinlati nyelvekben a jelek szinte sohasem kombináállóódnak.dnak.

Az emberi nyelvekbenAz emberi nyelvekben ééppen a kombinppen a kombináácicióó lehetlehetőőssééggééneknekkkööszszöönhetnhetőően a lehetsen a lehetsééges mondatok szges mondatok szááma vma véégtelen. Eztgtelen. Eztrekurzrekurzíív szabv szabáályoklyok biztosbiztosíítjtjáák: ismk: isméételt alkalmaztelt alkalmazáástst lele--hethetőővvéé tevtevőő szabszabáályrendszer.lyrendszer.

2. Szerkeszthet2. Szerkeszthetőősséégg

Azt a szabAzt a szabáályt nevezzlyt nevezzüükk rekurzrekurzíívvnak, amelynek anak, amelynek atermterméékkéén megint el lehet vn megint el lehet véégezni a szabgezni a szabáályt. Plyt. Pééldldááululha egy fha egy főőnevet mnevet móódosdosíítunk egy jelztunk egy jelzőővel, olyasvalamitvel, olyasvalamitkapunk, amit megint csak lehet jelzkapunk, amit megint csak lehet jelzőővel mvel móódosdosíítani.tani.

piros + almapiros + alma piros almapiros alma

kis + piros almakis + piros alma kis, piros almakis, piros alma

A tetszA tetszőőlegesen hosszlegesen hosszúú megnyilatkozmegnyilatkozáás ls léétrehoztrehozáássáát)t)csupcsupáán nyelven kn nyelven kíívvüüli tli téényeznyezőők (memk (memóóriaria-- éés ers erőőforrforrááss--korlkorláátok, a ktok, a köövethetvethetőősséégg éés elemezhets elemezhetőősséég fontossg fontossáága aga asikeres kommuniksikeres kommunikáácicióóban stb.) akadban stb.) akadáályozhatjlyozhatjáák meg.k meg.

Az emberi nyelvek kAz emberi nyelvek kéépesek a repesek a reáális, irrelis, irreáális, feltlis, feltéételes,teles,hamis szituhamis szituáácicióók megkk megküüllöönbnbööztetztetéésséére, mre, múúltlt--, illetve, illetvejjöövvőőbeli esembeli eseméények lenyek leíírráássáára. Azra. Az áállati nyelvek erre nemllati nyelvek erre nemkkéépesek.pesek.

3.3. ÁÁthelyezhetthelyezhetőősséégg

Tudnak azTudnak az áállatok hazudni?llatok hazudni?

NyelvelsajNyelvelsajááttííttááss éés hazugss hazugsáág / idg / időő kifejezkifejezéése?se?

A szA száándndéékosskossáág mg méértrtééke az emberike az emberi éés azs az áállatillati kommunikommuni--kkáácicióóbanban gygyöökeresen eltkeresen eltéérrőő..

••A nyelvtudA nyelvtudáás szabad alkalmazs szabad alkalmazáása kommunikatsa kommunikatíív cv céélokralokraaz emberi nyelv sajaz emberi nyelv sajáátstsáága.ga.••AzAz áállati kommunikllati kommunikáácicióó ingervezingervezéérelt, azaz oka van, crelt, azaz oka van, cééljaljalegfeljebb csak olyanlegfeljebb csak olyan éértelemben, mint prtelemben, mint pééldldáául egy zsirul egy zsirááffhosszhosszúú nyaknyakáának, vagyis evolnak, vagyis evolúúcicióós adapts adaptáácicióó eredmeredméényenyelehet. De az emberszablehet. De az emberszabáássúú majmok (smajmok (sőőt, a kutyt, a kutyáák is)k is)kivkivéételt ktelt kéépeznek ez alpeznek ez alóól.l.

4. Sz4. Száándndéékosskossáágg

AzAz áállati kommunikllati kommunikáácicióó jelrendszerejelrendszere zzáárt rendszerrt rendszer: nem: nemlehet szabadon egylehet szabadon egy úúj jelet hozzj jelet hozzáátenni,tenni, éés a megls a megléévvőőketketsem lehet kombinsem lehet kombináálni.lni.

Az emberi nyelv ezzel szembenAz emberi nyelv ezzel szemben nyitottnyitott, amennyiben a, amennyiben ajelkjelkéészlet tetszszlet tetszőőlegesenlegesen ééss öönknkéényesen bnyesen bőővvííthetthetőő (mint(mintemlemlíítetttettüük, ennek egyik mk, ennek egyik móódja a megldja a megléévvőő jelentjelentéésessesegysegyséégek kombingek kombináálláása).sa).

5. Nyitotts5. Nyitottsáágg

•• öönknkéényes, konvencinyes, konvencióón alapuln alapulóó jelekjelek•• az emberi nyelv strukturaz emberi nyelv strukturáált,lt, kompozicionkompozicionáálislis, rekurz, rekurzíívv•• bizonyos mbizonyos méértrtéékben tanult, kulturkben tanult, kulturáálisanlisan áátadott tudtadott tudááss•• kreativitkreativitááss•• tudatosstudatossáágg éés szs száándndéékosskossáágg•• elvonatkoztatelvonatkoztatáás azs az „„ittitt éés mosts most””--ttóóll•• az ember kaz ember kéépes hazudni, fpes hazudni, féélrevezetnilrevezetni

Az emberi nyelv sajAz emberi nyelv sajáátosstossáágaigai

•• öönknkéényes jeleknyes jelek•• bizonyos mbizonyos méértrtéékig tanulkig tanuláási folyamat,si folyamat, áátadott tudtadott tudááss•• nem automatikus a jeladnem automatikus a jeladááss•• nincs elvonatkoztatnincs elvonatkoztatáás azs az „„ittitt éés mosts most””--ttóóll•• morfolmorfolóógiailag egyszergiailag egyszerűű vvéészjelszjel•• nem jelennek megnem jelennek meg úúj jelekj jelek•• nincs kreativitnincs kreativitááss

AzAz áállati nyelv sajllati nyelv sajáátosstossáágaigai

afrikai szafrikai szüürkepapagrkepapagáájj kognitkognitíívv éés kommuniks kommunikáácicióósskkéépesspesséégeinek vizsggeinek vizsgáálata (lata (IreneIrene PepperbergPepperberg))

AlexAlex 100 vok100 vokáális jelet hasznlis jelet hasznáált (tlt (táárgyak, cselekvrgyak, cselekvéések, 7sek, 7szszíín, szn, száámok 1mok 1--6)6)

http://http://alexfoundation.orgalexfoundation.org//http://http://www.youtube.comwww.youtube.com//watchwatch?v=ldYkFdu5FJk?v=ldYkFdu5FJk

ÁÁllatok beszllatok beszéédre tandre tanííttáásasa

CsimpCsimpáánzok besznzok beszéédre tandre tanííttáása:sa: GuaGua

https://www.youtube.com/watch?v=hhttps://www.youtube.com/watch?v=h--4Wl3sxtj44Wl3sxtj4

http://http://www.yorku.cawww.yorku.ca/rsheese2/10/rsheese2/1010/10/kelloggs.htmkelloggs.htm

ÁÁllatok beszllatok beszéédre tandre tanííttáásasa

1932,1932, WinthropWinthrop NilesNiles KelloggKellogg: egy: együütt nevelt egytt nevelt egy csimcsim--ppáánzbnzbéébitbit,, GuGuáátt,, éés egy embergyereket, Donaldot.s egy embergyereket, Donaldot.KelloggKellogg arra volt karra volt kíívvááncsi, hogyan hat egymncsi, hogyan hat egymáásra a ksra a kééttééllőőlléény, illetveny, illetve GuGuáárara az, hogyaz, hogy úúgy nevelik, mint egygy nevelik, mint egyembert.embert.A csimpA csimpáánzgyereket ugyannzgyereket ugyanúúgygyööltltööztettztettéék, fk, füürdettrdettéék, etettk, etettéék,k,fegyelmeztfegyelmeztéékk éés szeretts szerettéék,k,mint Donaldot, majd alapmint Donaldot, majd alappszicholpszicholóógiai teszteket vgiai teszteket véégeztekgeztekel rajtuk.el rajtuk.

BBáár nem voltak egyidr nem voltak egyidőősek (Donald 10,sek (Donald 10, GuaGua 7,5 h7,5 hóónaposnaposvolt, amikor mostohatestvvolt, amikor mostohatestvéérekkrekkéé vvááltak), a tesztekenltak), a tesztekennagyon hasonlnagyon hasonlóóan teljesan teljesíítettek, stettek, sőőtt GuaGua nnééhháány dologbanny dologbanfelfelüül is ml is múúlta embertlta embertáársrsáát.t.

A kA kíísséérletnek akkor lett vrletnek akkor lett véége, amikorge, amikor GuaGua gyorsabbgyorsabb fejlfejlőő--ddéésese ááttüüttöötte a ktte a kööztezte éés Donald ks Donald köözzöött htt húúzzóóddóó kognitkognitíívvfalat,falat, éés Donald elkezdte a majomhangokat uts Donald elkezdte a majomhangokat utáánozni,nozni, GuaGuaviszont nem kezdett el embernyelven gviszont nem kezdett el embernyelven güügygyöögni.gni.

VickiVicki (Hayes(Hayes éés Hayes, 1951)s Hayes, 1951)••beszbeszéédkdkéépzpzéést kapottst kapott••33 éév alatt 4 szv alatt 4 szóót tanult meg:t tanult meg: popppoppáá,, mommamomma,, cupcup,, upup••egyszeregyszerűű utasutasííttáásra reagsra reagáált:lt: Adj egy puszit!, Hozd ide aAdj egy puszit!, Hozd ide akutykutyáát!t!, de ezek kombin, de ezek kombináácicióójjáára nemra nemhttp://http://pubpages.unh.edu/~jel/video/Vicki.htmlpubpages.unh.edu/~jel/video/Vicki.html

Mi volt a kudarc oka?Mi volt a kudarc oka?••az emberaz ember éés a csimps a csimpáánz hangknz hangkéépzpzőő rendszere eltrendszere eltéérrőő

6060--asas éévektvektőől a kutatl a kutatáásoksok úúj irj iráánya:nya:beszbeszééd helyett absztrakt szimbd helyett absztrakt szimbóólumok hasznlumok hasznáálatalata-- jelnyelvjelnyelv-- lexigramjeleklexigramjelek

ASLASL -- AmericanAmerican SignSign LanguageLanguage jellemzjellemzőőii

--aa jelekjelek úún.n. kerkeréémmáákbkbóóll ééppüülnek fel (ezek a hangzlnek fel (ezek a hangzóó nyelvnyelv--benben a fona fonéémmááknak felelnek meg)knak felelnek meg)--kerkeréémmáákk: a k: a kéézformzformáák, a mozgk, a mozgáások, illetve azsok, illetve az artikulartikuláá--cicióóss helyek thelyek téér, amelyben a jel lr, amelyben a jel léétre jtre jöönn--aa jelnyelv kettjelnyelv kettőőss szerkesztettsszerkesztettsééggűű (mint minden emberi(mint minden emberinyelv)nyelv)

-- WashoeWashoe csimpcsimpáánz (Gardnernz (Gardner éés Gardner, 1969) eleintes Gardner, 1969) eleintepozitpozitíív eredmv eredméények, szenznyek, szenzáácicióó

••150150--350 ASL jel produkci350 ASL jel produkcióója, megja, megéértrtééss••szszüükskséég esetg esetéénn úúj jel krej jel kreáálláása, illetvesa, illetvejelek kombinjelek kombináálláása:sa: hattyhattyúú: v: vííz + madz + madáárr

••szszóórendre valrendre valóó éérzrzéékenyskenyséég:g: II tickletickle youyou././YouYou tickletickle meme..••kkéérdrdéések megvsek megváálaszollaszoláásasahttp://http://www.friendsofwashoe.org/index.htmlwww.friendsofwashoe.org/index.html

••KokoKoko gorilla (Pennygorilla (Penny PattersonPatterson, 1979), 1979)••lOOOlOOO ASL jel produkciASL jel produkcióójaja••9 k9 küüllöönbnböözzőő hangot bocshangot bocsáát ki, mindegyikhez szt ki, mindegyikhez szüükskséégegevan tudatossvan tudatossáágra valamint lgra valamint léégzgzéésséének sznek száándndéékoskos szabszabáá--lyozlyozáássáárara. Ezek m. Ezek máár tanult hangok, nem a szokr tanult hangok, nem a szokáásossos gogo--rillarilla--repertorepertoáárr rréészei.szei.••úúj jel krej jel kreáálláása:sa: gygyűűrrűű: ujj + kark: ujj + karkööttőő

áállott sllott süütemteméény:ny: ssüütemteméényny + szikla+ szikla

••sajsajáát szt szóórakoztatrakoztatáássáára hangszeren jra hangszeren jáátsziktszikhttpshttps://://www.youtube.comwww.youtube.com//watchwatch?v=M9D797ztIvA?v=M9D797ztIvAhttp://koko.org/friends/index.htmlhttp://koko.org/friends/index.html

••felismeri magfelismeri magáát a tt a tüükköörbenrbenhttps://www.youtube.com/watch?v=SNuZ4OE6vCkhttps://www.youtube.com/watch?v=SNuZ4OE6vCk

•• a jelek ta jelek tööbbsbbsééggéét a tant a tanííttóó kköözvetlenzvetlenüül a majom ell a majom előőtttthasznhasznáálja, mindent jelnek tekinteneklja, mindent jelnek tekintenek•• spontspontáán jeleln jeleléés csak ts csak tááplpláálléékkkkéérréésre vonatkoziksre vonatkozik•• sok az ismsok az isméétltlééss•• kreatkreatíív kombinv kombináácicióók ritkk ritkáákk•• nem knem kéérdeznekrdeznek•• nem kommentnem kommentáálnaklnak éérdekes dolgokatrdekes dolgokat•• csakcsak „„ittitt éés mosts most””

ÁÁllatok beszllatok beszéédre tandre tanííttáásasa(tapasztalatok)(tapasztalatok)

••nincs nyelvtan (aspektus, egyeztetnincs nyelvtan (aspektus, egyeztetéés stb.)s stb.)•• nincs fejlnincs fejlőőddéés a mondatok hosszs a mondatok hosszáában (ban (Nekem banNekem banáánnte bante banáán nekem te adnin nekem te adni.).)••MeanMean LengthLength ofof UtteranceUtterance (MLU): a morf(MLU): a morféémmáákkáátlagos sztlagos szááma a megnyilatkozma a megnyilatkozáásokbansokban

ÁÁllatok beszllatok beszéédre tandre tanííttáásasa(tapasztalatok)(tapasztalatok)

--nem vilnem viláágos, emberszabgos, emberszabáássúú majmok mennyiremajmok mennyire kkéépepe--seksek megtanulni egy jelnyelvetmegtanulni egy jelnyelvet

-- úúgy tgy tűűnik, a fnik, a főőemlemlőőssöök rendelkezhetnek szavakkal,k rendelkezhetnek szavakkal,de nem rendelkeznek a nyelv mde nem rendelkeznek a nyelv máás elemeivel (s elemeivel (morfomorfo--llóógiagia, szintaxis, pragmatika stb.), szintaxis, pragmatika stb.)

EmberszabEmberszabáássúúakak•• csakcsak „„itt + mostitt + most””•• nincs nyelvtannincs nyelvtan•• explicit tanexplicit tanííttááss•• ritkritkáán kn kéérdezrdez•• nem hasznnem hasznááll szimbszimbóólulu--mokatmokat spontspontáán mn móódondon•• MLUMLU áállandllandóó

GyerekekGyerekek•• elvonatkoztatelvonatkoztatááss „„itt+mostitt+most””--ttóóll•• nyelvtannyelvtan éés konzisztencias konzisztencia•• nincs tannincs tanííttááss•• gyakran kgyakran kéérdezrdez••szimbszimbóólumok spontlumok spontáánn referenreferen--ciciáálislis hasznhasznáálatalata•• MLU nMLU nőő

ÁÁllatok beszllatok beszéédre tandre tanííttáásasa(tapasztalatok)(tapasztalatok)

emberi nyelvemberi nyelv••kettkettőős tagols tagoláássúú••a nyelvi jeleknek ka nyelvi jeleknek kéét szerkesztt szerkesztéési szintjsi szintjüük van, az alapk van, az alap--elemeknek nincs jelentelemeknek nincs jelentééssüükk

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••tagolatlantagolatlan••a jelekba jelekbőől neml nem ééppííthetthetőőkk úújabb jelekjabb jelek éés nem iss nem is bonthabontha--ttóókk kisebb egyskisebb egyséégekregekre

ÖÖsszefoglalsszefoglalááss

emberi nyelvemberi nyelv••a jelrendszer diszkra jelrendszer diszkréét (elkt (elküüllöönnüült) jelekblt) jelekbőőll áállll

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••elkelküüllöönnüültsltséég nem igazg nem igazáán jelentkezikn jelentkezik••(kiv(kivéétel a madtel a madáárdal: tartalmazhat ismrdal: tartalmazhat isméétltlőőddőő rréészeket)szeket)

emberi nyelvemberi nyelv••nyitottnyitott••a nyelv elemei szabadon kombina nyelv elemei szabadon kombináálhatlhatóóak, aak, ajelkjelkéészlet ezszlet ezááltal is bltal is bőővvííthetthetőő

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••zzáártrt••a megla megléévvőő jeleket nem lehet kombinjeleket nem lehet kombináálni, nem lehetlni, nem lehetúúj jelet hozzj jelet hozzááadniadni

emberi nyelvemberi nyelv••produktivitproduktivitááss••bbáármirrmirőől kl kéépesek vagyunk informpesek vagyunk informáácicióótt áátadnitadni éés fogadnis fogadni

Reggel lReggel lááttam egy rttam egy róózsaszzsaszíín bn báálnlnáát.t.••a leheta lehetőősséégek szgek szááma vma véégtelen (rekurzigtelen (rekurzióó))

A Pegazus mA Pegazus mööggöötti ltti lóó kopasz. A Pegazus mkopasz. A Pegazus mööggöötti ltti lóómmööggöötti ltti lóó kopasz.kopasz.

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••a jelek szinte soha nem kombina jelek szinte soha nem kombináállóódnakdnak

emberi nyelvemberi nyelv••ááthelyezhetthelyezhetőősséég (g (áábrbráázolzolóó funkcifunkcióó))••mmúúlt, jelen, jlt, jelen, jöövvőő idejidejűű, val, valóóssáágosgos éés ks kéépzelt helyzetekpzelt helyzetekáábrbráázolzoláásasa••ttéériri--ididőői eltoli eltolááss

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••erre nem alkalmas, csakerre nem alkalmas, csak „„ittitt éés mosts most”” (kiv(kivéétel: mtel: mééhekhekttáánca)nca)

emberi nyelvemberi nyelv••lehetslehetsééges hazudni, mges hazudni, máásokat becsapnisokat becsapni

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••csupcsupáán elszigetelt esetekben figyeltn elszigetelt esetekben figyeltéék megk meg(pl. mimikri)(pl. mimikri)

emberi nyelvemberi nyelv••szszáándndéékos,kos, ingerfingerfüüggetlenggetlen••a nyelvtuda nyelvtudáás szabad alkalmazs szabad alkalmazáása kommuniksa kommunikáácicióóssccéélokralokra

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••ingervezingervezééreltrelt••oka van, coka van, céélja nemigenlja nemigen••a viselkeda viselkedéés kivs kivááltltóódik, ingerek hatdik, ingerek hatáássáárara

emberi nyelv:emberi nyelv:••öönknkéényessnyesséég a jelek nem motivg a jelek nem motivááltak, tetszltak, tetszőőlegeseklegesek

áállati kommunikllati kommunikáácicióó::••hasonlhasonlóóssáág, motivg, motivááltsltsáágg••a jelek jela jelek jelöölléési kapcsolatbansi kapcsolatban áállnak a jelllnak a jelöölt dolgokkal,lt dolgokkal,éés a viselkeds a viselkedééssel (kivssel (kivéétel: cerktel: cerkóófmajmok vfmajmok véészjelei)szjelei)

emberi nyelvemberi nyelv••adadóó--vevvevőő felcserfelcseréélhetlhetőősséégg••minden ember kminden ember kéépes informpes informáácicióó áátadtadáássáárara ééss fogadfogadáá--ssáárara isis••reflexivitreflexivitáás,s, öönmagnmagáára valra valóó utalutalááss

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••a felcsera felcseréélhetlhetőősséég nem minden esetben teljesg nem minden esetben teljesüül (kivl (kivéételtelffőőemlemlőőssöök)k)••Pl. hPl. híím madarak pm madarak páárzrzáási tsi táánca,nca, éénekeneke

emberi nyelvemberi nyelv••van visszacsatolvan visszacsatolááss••a besza beszééllőők sajk sajáátt üüzeneteiket megfigyelik, szzeneteiket megfigyelik, szüüksksééggesetesetéén javn javíítjtjáákk

áállati kommunikllati kommunikáácicióó••kkéérdrdéésesses

EmberiEmberi ÁÁllatillati1.1. diszkrdiszkréét jelekt jelek globglobáális (szerkesztetlen) jeleklis (szerkesztetlen) jelek2.2. nagy sznagy száámmúú jeljel szszűűk szk száámmúú ((maxmax. n. nééhháányny

tucat)tucat)3.3. nynyíílt rendszerlt rendszer zzáárt jelrendszerrt jelrendszer4.4. okaoka éés cs céélja vanlja van oka vanoka van5.5. elvonatkoztatottelvonatkoztatott

(absztrah(absztraháált)lt) ttéérbenrben éés ids időőben aktuben aktuáálislis6.6. tanultanuláás az elss az elsőődlegesdleges öörrööklkléés az elss az elsőődlegesdleges

LegfLegfőőbb kbb küüllöönbsnbséégek az emberigek az emberi ééssazaz áállati kommunikllati kommunikáácicióó kköözzöötttt

„„a nyelva nyelv fajspecifikusfajspecifikus emberi sajemberi sajáátstsáág,g, éés ms méég azg az intelintel--ligencialigencia alacsonyabb szintjalacsonyabb szintjéén is, a patologikusn is, a patologikus szinteszinte--kenken, olyan nyelvtud, olyan nyelvtudáást talst taláálunk, amely tlunk, amely töökkééletesenleteseneleléérhetetlen egy majom szrhetetlen egy majom száámmáára, pedig a majom sokra, pedig a majom soktekintetben feltekintetben felüülmlmúúl egy szellemileg fogyatl egy szellemileg fogyatéékos embertkos emberta probla probléémamegoldmamegoldóó kkéépesspesséégbengben éés ms máás adapts adaptíívv viselvisel--kedkedéésbensben„„

NoamNoam Chomsky: NyelvChomsky: Nyelv éés elme, 1968.s elme, 1968.

1.1. PinkerPinker, S. (1999) A nyelvi, S. (1999) A nyelvi öösztsztöön. Budapest,n. Budapest, TypotexTypotex..2.2. CrystalCrystal, D. (2003) A nyelv enciklop, D. (2003) A nyelv enciklopéédidiáája. Budapest,ja. Budapest,

Osiris KiadOsiris Kiadóó..3.3. KKáálmlmáán Ln Láászlszlóó -- TrTróón Viktor (2007): Bevezetn Viktor (2007): Bevezetéés as a

nyelvtudomnyelvtudomáányba. Tinta Knyba. Tinta Köönyvkiadnyvkiadóó, Budapest., Budapest.4.4. CsCsáányi Vilmos (2005): Bukfencnyi Vilmos (2005): Bukfenc éés Jeromos. Hogyans Jeromos. Hogyan

gondolkodnak a kutygondolkodnak a kutyáák? Vince Kiadk? Vince Kiadóó..