ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei...
Post on 07-Feb-2018
214 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei Ismétlődő mozdulatok értékelése
Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei
Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981)
• 0. Bevezetés• 1. Tárgy• 2. Alkalmazási terület• 3. Fogalom meghatározások• 4. Általános irányelvek
3. Fogalom meghatározások I.
• 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttműködését foglalja magába
• 3.2 munkafeladat: célul kitűzött munkaeredmény• 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt
tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések)
• 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és időbeli sorrendje
3. Fogalom meghatározások II.
• 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész
• 3.6 munkakörnyezet: tényezők, melyek az emberre hatnak a munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális)
• 3.7 munkaterhelés( vagy külső behatások)• 3.8 munka-igénybevétel: külső körülmények és
követelmények összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát
• 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológiás hatása, mely pihenéssel teljesen megszűntethető
4. Általános irányelvek
• 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása• 4.2 A munkakörnyezet kialakítása• 4.3 A munkafolyamat kialakítása
4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása
• Kialakítás a testméretek figyelembevételével• Igénybevétel csökkentése
Testhelyzetek és váltogatásuk Izomerők Testmozgások összhangja
• Jelzések, kijelzők és kezelőelemek kialakítása Jelzések és kijelzők száma, típusa Kezelőelemek száma, típusa, működtető
testrész
4.2 A munkakörnyezet kialakítása
• A, munkatér méretei • B, szellőzés• C, munkahelyi klíma• D, világítás• E, munkatér, munkaeszköz színe• F, akusztika• G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések• H, veszélyes anyag, sugárzás• I, védelem a kedvezőtlen időjárási hatások ellen
4.3 A munkafolyamat kialakítása
• A, feladatbővítés (hasonló tevékenységek esetén)• B, feladatbővítés (eltérő tevékenységek esetén)• C, tevékenységcsere• D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen
meghatározott)Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell:• E, figyelem és teljesítőképesség változása nappal és
éjszaka• F, az egyéntől, illetve életkortól függő
teljesítőképesség elérése• G, az egyéni fejlődés
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelés céla
• A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése.
• Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása.
• A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével.
• Az egészségkárosodás kockázatának előjelzése• Stb..
Az ergonómiai program várható eredményei
• Csökkenő megbetegedések, sérülések, és dolgozói kártérítési kiadások
• Növekvő munkahatékonyság• Javuló egészségi állapot• Csökkenő hiányzás és fluktuáció• Javuló alkalmazotti morál
Előkészítés
• Információgyűjtés a tevékenységről a felhasználókról a technológiáról a környezetről
• Lehetőségek és korlátok felmérése (elvi, technikai, tér-idő stb.)
• Követelményjegyzék és ütemterv készítése
Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése
• Előzetes értékelés• Módszer kidolgozása• Pilot study• Munkahelyek felvételezése• Értékelés• Megvalósítás• Ellenőrző vizsgálat
Értékelés várható eredményei
• Globális és konkrét megállapítások• Grafikus, táblázatos, szöveges információk• Minősítés
Tevékenységenként Munkahelyenként Műhelyszinten
• Felhasználás Fejlesztési stratégia Akcióterv Operatív intézkedés Kompenzáció
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésetapasztalatok
• Tervezési fázisban optimális • Rendszerszemléletű alkalmazás ("minden
mindennel összefügg") • Intuitív módszerek megerősítése (kísérleti
munkahelyek tesztelése) • Dolgozók bevonása, participáció (kérdőív) • Technikai lehetőségek előnye (video, CAAA)
Ipari munkahelyek ergonómiai értékeléseFejlesztési javaslatok
• Áttervezés, módosítás Munkahely elrendezés Szerszámok és eszközök Környezeti paraméterek
• Szervezés, ellátás Munkarend Védőfelszerelés Szociális szolgáltatások
• Kiválasztás, képzés, participáció Követelmények és terhelések ismerete Egyéni képességek és korlátok ismerete
Az ergonómiai vizsgálat helye a folyamatban
• Problémafeltárás – Hol a baj?• Tervezés – Megfelel-e az előírásoknak,
szabványoknak, ajánlásoknak?• Tesztelés – Lehet-e javítani?• Összehasonlítás – Melyik megoldás a jobb?• Értékelés – Valóban jó?• Ellenőrzés – Még mindig megfelelő? Lehet még
javítani?
Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz
A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani
20%
80%
A 80:20-as Pareto szabály
• Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az erőfeszítések 80%-a szükséges.
Alkalmazható módszerek
• Ellenőrzőlista GME list Check-Points
• Szubjektív fáradtságérzés megítélése • Video playback• Toyota módszer• Kérdőív• Számítógéppel támogatott antropometriai
értékelés (CAAA)
GME ergonómiai ellenőrzőlista
Nyak hát
Kar könyök
kéz
Derék Comb térd
Leírás
1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például:
a. előre dőlés b. elfordulás c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje
vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például
a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása b. az ujj kemény felülethez nyomása c. csukló körzése 3. Az idő egy részében guggol
vagy térdel?
4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével?
5. Dolgozik a vállával és a
kezeivel?
6. A feladatok többségét kinyújtott
és megfeszített karral végzi?
7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli?
8. Tart kinyújtott kézzel súlyos tárgyakat vagy eszközöket? P
9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? 10. Lefelé fordított tenyérrel meg
kell fognia súlyokat?
11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? b. A nyele (markolat) fémből készült? c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám
használata a kezet vagy a csuklót?
14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? 18. Megfelelően nagy a munkahely? 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely?
Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás • Jelölje a terhelt testtájakat! • Kövesse a fehér mezőket jobbra! • A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett
szempontok közül? • Ha igen, jelölje azt pipával
Váltogatják a különböző munkahelyeket? Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel,
világítással vagy a környezettel? Használnak személyes munkavédelmi eszközöket,
bakancsot, kesztyűt, szemüveget? Ön felügyeli a munkáját?
Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg!
Ergonómiai ellenőrző listák
• Anyagmozgatás és tárolás• Kéziszerszámok• Termelő berendezések biztonsága• Munkahely kialakítás fejlesztése• Világítás• Építmények• Veszélyes anyagok és tényezők kezelése• Jóléti létesítmények• Munkaszervezet
Anyagmozgatás és tárolás
• Ki vannak jelölve és szabadok a szállítási útvonalak?• A folyosók és az átjárók elég szélesek a kétirányú
forgalomhoz?• A szállítási útvonalak felülete sík, csúszás- és
akadálymentes?• A hirtelen nagy magasságkülönbséget áthidaló kis
lépcsők helyett legfeljebb 5-8% emelkedésű lejtők vannak?
• A munkaterület elrendezése a lehető legkisebb anyagmozgatást teszi szükségessé?
• Taligát, kézikocsit vagy más kerekes eszközzel történik az anyagmozgatás?
Kéziszerszámok
• Ismétlődő feladatokhoz speciális szerszámok vannak?
• A segédenergiával működő eszközök biztonságosak, a munkavédelmi eszközöket használják?
• Az állandó helyen folyó műveletekhez függesztett szerszámokat használnak?
• Az anyagok és megmunkálás alatt levő anyagok rögzítésre satukat és fogókat használnak?
• Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásához?
• A lehető legkönnyebb eszközöket használják (kivéve az ütő szerszámokat)?
Termelő berendezések biztonsága
• Védik a kezelőszerveket a véletlenszerű működtetéstől?
• A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhetők a dolgozó természetes helyzetéből?
• A különböző szabályozók könnyen megkülönböztethetők egymástól?
• A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezelőszervet?
• A kezelőszervek a működtetési sorrendben vannak elhelyezve?
• A természetes elvárásoknak megfelelően kell a kezelőszerveket működetni?
Munkahely kialakítás fejlesztése
• A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik?
• Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezelőszerveket és anyagokat a természetes helyzetükben?
• A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához?
• A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelőszervek könnyen elérhetőek?
• Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van?
A látás és a fej-nyak helyzete
Az optimális munkamagasság
A csukló helyzete
A fizikai teljesítmény befolyásoló tényezői és a szabványok
Testméretek
Erőkövetelmények
Testtartás és mozgások
EN 547-1, EN 547-1, EN 547-1Az emberi test méretei
EN 1005-4A géphez viszonyított, munka közbenitesttartások és mozgások értékelése
EN 1005-2A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása
EN
1005-4A
géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és
mozgások értékelése
EN 894-3 A kijelzők és a kezelőelemektervezésének ergonómiai követelményei
3. rész: Kezelőelemek
EN 1005-3A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok
EN 1005-4:2005 + A1: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 4. rész
A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése
• Populació meghatározása• Feladat elemzés• Szükséges ergonómiai adatok meghatározása• CAAA• Kockázatértékelés• Operátorokkal• Kockázatértékelés
A helyes testhelyzet tervezésének alapelvei
• Tervezzünk természetes testhelyzetekre• Ösztönözzünk gyakori testhelyzet változtatásra• Alkalmazzunk megfelelő háttámaszt ülő testhelyzetben• Biztosítsuk az erőkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet• Kerüljük
a fej és törzs előredőlését, a felemelt felsőkart igénylő testhelyzeteket, a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket, a mozgástartomány szélső helyzeteit tartósan igénylő
testhelyzeteket, az érzékeny szövetek igénybevételét a test
megtámasztására.
Rongycsavarás
Könyök kint
Rossz vibráció
Vállak túl magasan / alacsonyan Komfort zóna Rossz rálátás
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I.
Fenék fent Vízszintes távolság
Törzscsavarás Álló- ülőmunka Statikus munka
Hajlított csukló
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II.
PROBLÉMA
GÉP
GÉP
GÉP
EGYENES VONALÚ SZERSZÁM
A CÉL 900-OSELFORDÍTÁSA
Világítás
• A lehető legtöbbet használják a napfényt? • Ha több világítás kell, világos színezésűek a falak? • Ki vannak világítva a folyosók, lépcsők, felhajtók és
más területek, ahol emberek lehetnek?• Egyenletesen világos a munkaterület a világosság
különbségek csökkentésére?• A dolgozóknak elegendő a világítás, és így mindig
hatékonyan és kényelmesen tudnak dolgozni?• Az ellenőrző és precíziós munkához helyi világítás is
biztosított?
A színvisszaadás a megvilágító fény színhőmérsékletének és a megvilágítás erősségének függvényében
Építmények
• A dolgozókat védik a közvetlen hőtől?• Védik a munkahelyet a külső hidegtől és
melegtől?• A hideg vagy meleg hőforrásokat elszigetelik?• Hatásos elszívó rendszer teszi biztonságossá és
hatékonnyá a munkát?• A természetes légmozgás növelésével szükség
esetén javítják a beltéri klímát?• Fejlesztik és karbantartják a légcsere
berendezéseit a jó munkahelyi levegőminőség érdekében?
Nomogram az effektív hőmérséklet kiszámítására ruhában, Yaoglu nyomán Wenzel
Veszélyes anyagok és tényezők kezelése
• A zajos berendezéseket vagy részeiket szigetelik? • Az eszközöket és gépeket rendszeresen
karbantartják a zajcsökkentés érdekében?• Lehetséges a meglévő zaj mellett a kommunikáció, a
biztonságos és hatékony munka?• A dolgozókat érő rezgést csökkentik a biztonság,
egészség és munkahatékonyság növelése érdekében?
• Hő ellen és áramütés ellen jól szigetelt kézilámpákat használnak?
• A fényforrások és elektromos csatlakozások és vezetékek biztonságosak?
Jóléti létesítmények
• Jó öltöző, mosdó és egészségügyi létesítmények biztosítják a jó higiénét és megjelenést?
• A jó teljesítmény és jóérzés érdekében rendelkezésre állnak ital automaták, étkező területek és mosdók?
• A szolgáltatásokat és a jóléti létesítményeket a dolgozókkal együtt fejlesztik?
• Vannak találkozó és képző helyek a dolgozóknak?• Világosan ki vannak jelölve az egyéni védőeszköz-
használatot követelő területek?• Rendelkezésre állnak a kielégítő védelmet biztosító
egyéni védőeszközök?
Munkaszervezet
• Bevonják a dolgozókat a napi munka megszervezésébe?
• A munkaidő-beosztás tervezésekor megkérdezik a dolgozókat?
• Munkaproblémák megoldását dolgozói csoportok bevonásával végzik?
• Bevonják a dolgozókat a termelés átszervezésébe, vagy a fejlesztésbe, ha biztonságosabb, könnyebb, hatékonyabb munkát alakítanak ki?
• Elismerik a munkahelyet vagy termelékenységet fejlesztő munkások segítségét?
Szubjektív fáradtság értékelő lap
Név Személyi kód
Dátum Idő
Egység neve Beosztás
Műszak jele Vizsgálatvezető
Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben a pillanatban! 1. Satírozza be az ábrán azokat a területeket, ahol kellemetlenséget érez. 2. Értékelje a kellemetlenség mértékét az alábbi táblázatban felsorolt testtájakra bal és jobb
oldalra egyaránt. Az értékelésnél az alábbi fokozatokat használja: 10: Legrosszabb elképzelhető kellemetlenség 0: Nincs kellemetlenség Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Mellkas Kar Kézfej és csukló Csípő és comb Térd Lábszár Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Hát Kar Kézfej és csukló Derék Fenék és comb Térd Lábszár Boka, talp Egyéb
Szubjektív fáradtságérzés eredmények
Összes Ülve Állva Felváltva
JSI – Job Strain Index Munkaköri Terhelési Index alapadatai
• Az erőkifejtés mértéke !!!• Az erőkifejtés időtartama• Percenkénti ismétlődés• Kéz és csukló helyzete• A munkatevékenység sebessége !!!• Napi expozíciós idő
JSI – Job Strain Index
JSI – Job Strain Index
• Ha a számított érték (JSI) kisebb vagy egyenlő 3, akkor a munkavégzés biztonságos
• Ha az JSI érték 4-6 körüli, akkor közepes valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) esélye
• Ha a JSI érték 7, vagy annál több, akkor nagy valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) veszélye
REBA - Gyors Teljes Test Értékelés
Acsoport
Törzs
Nyak
Lábak
"A" táblázatból
Terhelés/ErőMegfogás
Bcsoport
Felkar
Alkar
Csukló
"B" táblázatból
JB
B J
JB
"C" táblázatból
A pontszám
C pontszám
B pontszám
Tevékenységpontszám
REBA pontszám
A csoport: Törzs és nyak
A csoport: Lábak
„A” táblázat és terhelés/erő
B csoport: Felkar (jobb és bal)
B csoport: Alkar (jobb és bal)
B csoport: Csukló (jobb és bal)
„B” táblázat és megfogás
„C” táblázat és tevékenység pontszám
REBA – Értékelő lap
Acsoport
Törzs
Nyak
Lábak
"A" táblázatból
Terhelés/ErőMegfogás
Bcsoport
Felkar
Alkar
Csukló
"B" táblázatból
JB
B J
JB
"C" táblázatból
A pontszám
C pontszám
B pontszám
Tevékenységpontszám
REBA pontszám
REBA: Intézkedési szintek
RULA - Gyors felsőtest értékelő módszer
• Gyors vizsgálati módszer, mely MSD bejelentések alapján a munkahely ergonómiai kivizsgálására szolgál.
• Egy olyan szűrő eszköz, amely a teljes testre ható biomechanikai és testtartásbeli terhelést vizsgálja.
• A nyakra, a törzsre és a felső végtagokra fókuszál, és ideális ülőmunkához, pl. számítógépes munkahelyekre.
• Érvényességét számítógép kezelők és szögelőgép kezelő munkások csoportjain ellenőrizték.
• Gyors és könnyen kitölthető.• A RULA pontszámok az MSD kockázat
csökkentéséhez szükséges akciók fontosságát jelzik.• Illeszkedik a többi ergonómiai módszerhez.
RULA – Értékelő lap
RULA: Intézkedési szintek
Video playback
• A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.
Toyota módszer
• A kritikus műveletek részletes elemzésének módszere, mely lehetőséget ad pl. optimális-elfogadható-elviselhetetlen kategóriákba sorolásra vagy a várható végrehajtási idő számítására. elérés megfogás és elengedés testmozgás kar mozgatás teherrel erőkifejtés (húzás, nyomás, csavarás) pozicionálás
Toyota módszer: Fizikai terhelés összesítés
Fizikai terhelés összesítéseÜtemhely-azonosító: 102M
Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés
Alapadatok K konvertálási tényező EREDMÉNY
Dátum: 96.07.04 Ütem egység/ K Alsó testrész terhelése:idő műszak tényező
Típus: 45 613 0,170 testhelyzet (P)= 1,8346 600 0,167 teheremelés (W)= 0,37 x 2 = 0,73
Változat: 47 587 0,16348 575 0,160 összesen = P + 2 x W = 2,57
Részleg: 49 563 0,15650 552 0,153
Team: 51 541 0,150 Felső testrész terhelése:52 531 0,14753 521 0,145 kar (A)= 5,9954 511 0,142 kéz (HND) = 2,44
Készítette: Szabó 55 502 0,139 erőkifejtés (HW) = 0,0056 493 0,137 szerszám (T) = 2,0057 484 0,135
Egyéb információ 58 476 0,132 Összesen = A + HND + HW + T = 10,43
Sorszám: Munkaidő/műszak= 460Megjegyzés:
Domináns kéz: Egység/műszak= 550 30-nál nagyobb pontszám esetén további részletes elemzés javasolt.
Rotáció: K tényező= egység/műszak 3600
Toyota módszer: TörzsÜtemhely-azonosító: 102M
Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelésMűvelet Ciklusidő Tömeg Szint RB Összidő/műszak Idő Gyakoriság Pontok
Művelet leírása [kg] tényező H tényező műszakonként W =sorszáma S G R RBC H = S x K TC L GxLxRBCxTC/1000
1 Termosztát tömítést berak 4 0,2 1 0,3 0,611 0,6 550 0,02 2 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 0,00 3 Termosztátot lazán szerel 5 0,764 0,004 Termosztátot meghúz 11 1,681 0,005 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,833 0,006 Vezérműfedelet felrak 5 1,5 2 0,7 0,764 0,6 550 0,357 Operátor vissza 2 0,306 0,00
8 Önellenőrzés 5 3 0,458 0,00
550 motor/műszak Összesen: 46 7,028 0,370,153 K konvertálási tényező Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04
különböző magasság azonos magasság Időtényezőkód szint RB tényező kód RBC Összes óra (H) TC
fel le > 2.5 1váll 1 4 1 0,7 1 0,6 > 2.0 és < 2.5 0,9
könyök 2 3 0,9 0,6 2 0,3 > 1.5 és < 2.0 0,8csípő 3 2 0,7 0,5 3 0,6 > 1.0 és < 1.5 0,7
térd 4 1 0,5 0,4 4 0,9 > 0.5 és < 1.0 0,6padló 5 5 1,2 < 0.5 0,5
Toyota módszer: Kar
Toyota módszer: Kéz
Ütemhely-azonosító: 102M Erő FP PI PD P
Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés 10 2 1 5 1Művelet Kód Erő Pont Ciklusidő Összidő/műszak Pontok 20 3 1 5 2
Művelet leírása G HP S H HND 30 4 2 6 2sorszáma [N] H = S x K HND = HNDP x H 40 5 3 6 2
1 Termosztát tömítést berak FP 30 4 4 0,611 2,44 50 6 4 7 3 60 7 6 8 32 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 0,00 70 9 8 8 3 80 11 12 9 43 Termosztátot lazán szerel 5 0,764 0,00 90 14 18 10 44 Termosztátot meghúz 11 1,681 0,00 100 18 27 11 45 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,833 0,00 110 22 40 12 56 Vezérműfedelet felrak 5 0,764 0,00 120 28 60 13 57 Operátor vissza 130 35 89 14 5
140 44 132 16 58 Önellenőrzés 5 150 56 194 17 6
160 70 19 6170 89 21 6180 110 23 7190 138 25 7200 174 27 7
550 motor/műszak Részösszeg: 41 5,653 210 80,153 K konvertálási tényező Összesen: 2,44 220 8
Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04 230 8240 9
FP Nyomás ujjal 250 9PI Megfogás ujjakkal 260 9PD Nyomás tenyérrel 270 10P Nyomva tartás tenyérrel 280 10
290 10300 11
EN 1005-5:2007: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 5. rész: A nagy gyakorisággal ismétlődő tevékenységek kockázatértékelése
RSI
Alkalmazási terület
• Professzionális gépek• Egészséges felnőtt lakosság• A felső végtag ismétlődő mozgásából eredő
mozgásszervi sérülésének kockázati értékelése (MSD)
• Kizárva: nyak, hát, lábak
A gép tervezője …
• értékelje az MSD kockázatát• vegye figyelembe a kapcsolódó kockázatokat (pl.
testtartás, időtartam, pihenőidő)• a forrásánál szüntesse meg a kockázatot• tájékoztassa a felhasználót• túl és alul terhelés megakadályozása• monoton helyzet elkerülése (ismétlődés
csökkentése)
RSI forrásai
• Ismétlődés• Erő• Mozgás és testtartás• Időtartam és elégtelen pihenőValamint• A tárgy jellegzetességei• Rezgés és erőbehatás• Környezeti tényezők• Egyéni és szervezeti tényezők
Veszély azonosítás
• Nincs veszély, Ha nem ciklikus a munka Ha a szellemi tevékenység a meghatározó
és a kézmozgás csekély• Az értékeléshez tudni kell
A technikai akciókat, mennyiségüket !!!!!! A ciklusidőt, Erőt, testtartást, pihenőidő hosszát és
gyakoriságát Rotációs lehetőségeket
Szűrő értékelés feltételei
• Nincs erő, vagy az ajánlott tömeghatárnál (RML) kisebb (l. 3.) • Nincs szélsőséges testhelyzet (l. 4.)
felkar 00 – 200, alkar és csukló 50 % 1/3-nál kevesebb csípéssel és erővel záró fogás
• Alacsony ismétlődés 30 s Vagy 50 % hasonló akció
• 40-nél kevesebb művelet percenként• Környezeti nehezítések hiánya
Részletes értékelés
• FCT: várható ciklusidő (másodpercben)• NTC: műveletek száma ciklusonként• FF: várható műveletgyakoriság (percre)• FF = NTC * 60 / FCT• RF: referencia műveletgyakoriság (percre),
kezenként
• OCRA index = FF / RF
Referencia műveletgyakoriság
RF = CF x PoM x ReM x AdM x FoM x (RcM x DuM)
• CF: 30 mp
• PoM : Testtartás tényező (1 … 0,5)
• ReM : Ismétlődési tényező (1 … 0,7)
• AdM : Külső tényező (1 … 0,25)
• FoM : Erő tényező (1 … 0,01)
• RcM : Pihenő-hiány tényező (0,6)
• DuM: Időtartam tényező
Kockázati szintek
• 2,2 alatt az OCRA: elfogadható• 2,3 és 3,5 között az OCRA: feltételesen• 3,5 felett: nem elfogadható
• Pl. Minden rendben, csak az erő éri el a max. izometrikus erő 30%-át, emelésnél (50N * 15%)
OCRA = 40 / (30 * 0,38) = 3,5SOK MATEK
top related