iskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésről

Változások a közoktatásban

A köznevelés értékelési keretrendszere

Minősítés

Tanfelügyelet

Önértékelés

Pedagógus, vezető, intézmény értékelése saját célok mentén.

Pedagógus értékelése külső elvárások mentén.

Pedagógus, vezető, intézmény értékelése saját célok mentén.

SzaktanácsadásFejlesztő célú szakmai támogatás

Új szerepek

Szaktanácsadó tantárgygondozó - szaktanácsadás

Tanfelügyelőországos pedagógiai - szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet)

Pedagógus minősítő szakértő pedagógus életpályához kapcsolódó pedagógus minősítési rendszer

A szaktanácsadói, tanfelügyeleti és minősítési rendszer

Szaktanácsadói

tantárgygondo-

zói rendszer

TanfelügyeletPedagógus minősítési

rendszer

CélA pedagógusok

fejlesztő célú

támogatása

A pedagógusok,

intézményvezetők

intézmények álta-

lános pedagógiai

szempontok sze-

rint történő

fejlesztő

értékelése

A pedagógusok

munkájának komp-

lex értékelése an-

nak érdekében,

hogy a pedagógu-

sok az előmeneteli

rendszer megfelelő

fokozataiba

kerüljenek.

Szaktanácsadói

tantárgygondozói

rendszer

TanfelügyeletPedagógus minősítési

rendszer

Mód

szer

- szakos óra- és

foglalkozáslátogatás

- óraelemzés, megbe-

szélés a pedagógussal

- munkaközösségi

megbeszélés

- dokumentumelemzés

- jó gyakorlatok

ismertetése

- a mesterségbeli

tudás fejlesztésére

vonatkozó javaslatok

megfogalmazása

- óra- és

foglalkozás-

látogatás,

- interjú

- pedagógiai doku-

mentumok

vizsgálata

- intézményi önér-

tékelés

vizsgálata

- a pedagógus által

készített portfólió

értékelése

-a portfólió „védése”

- az intézményvezető

összegző vélemé-

nyének elemzése

- óra- és foglalkozás-

megfigyelések

-dokumentumelemzés

- a tanfelügyelet során

készült jegyzőkönyvek

elemzése

- intézményi

önértékelés vizsgálata

Szaktanácsadói

tantárgygondozói

rendszer

Tanfelügyelet Pedagógus minősítési

rendszer

Gyakoriságévente egy

látogatáslegalább ötévente

- kötelező: a gyakornokok

minősítő vizsgája

(2-4 év) és az első

minősítés (6-9 év)

- nem kötelező: a

Mesterpedagógus és a

Kutatótanár fokozathoz

szükséges minősítés

Irányítás

OFI szakmai

irányítása

alapján a

pedagógiai

intézetek végzik

Oktatási Hivatal

szervezi a

kormányhivatal

közreműködé-

sével

A minősítéseket a

kormányhivatalok

szervezik az Oktatási

Hivatal szakmai

irányításával

Szaktanácsadói

tantárgygondozói

rendszer

Tanfelügyelet Pedagógus minősítési

rendszer

Ki végzi

OFI által

felkészített

szaktanácsadók

Köznevelési

szakértők (a

szakterületen

szerepelnek az

országos szak-

értői névjegy-

zékben)

Köznevelési szakértők

(továbbá intézményve-

zető, a pedagógusképző

intézmény felkészített

oktatója)

Záródo-

kumen-

tumok

Látogatási

jegyzőkönyv

A szakértői

csoport intézke-

désre nem jogo-

sult. Megállapí-

tásait értékelő-

lap /szakértői

összegző doku-

mentum rögzíti.

A minősítő bizottság

döntését jegyzőkönyv-

ben rögzíti.

Szaktanácsadói

tantárgygondo-

zói rendszer

Tanfelügyelet Pedagógus

minősítési

rendszer

Záró

dokumen-

tumokat kapja

- pedagógus

- OFI

- pedagógus

- intézményvezető

- fenntartó

- a tanfelügyelet

elrendelője

- pedagógus

- intézményvezető

- fenntartó

- OH

- kormányhivatal

Köve

tkezm

ény

- a szaktanácsa-

dók intézkedésre

nem jogosultak

- egyéni

/intézményi

fejlesztési

javaslat szerinti

tevékenységek

- a szakértői

csoport intézkedésre

nem jogosult

- az értékelés be-

kerül a pedagógus,

vezető személyi

anyagába

- az intézmény

fejlesztési tervet

készít

- a pedagógus

magasabb

fokozatba kerül,

- vagy marad az

adott fokozatban,

- vagy munkavi-

szonya megszűnik

A tanfelügyeleti rendszert meghatározó jogszabályok, dokumentumok

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 86-87. §

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145-152. §.

Kézikönyv

Célok

A szakmai fejlődés támogatása

(intézményvezető, pedagógus)

A külső ellenőrzés egységesen történjen

Hiteles információk döntéshozóknak

(intézményvezető; fenntartó; oktatásirányítás)

Köznevelési rendszer minőségének fejlesztése

Alapelvek

Fejlesztő – együttműködésben hat (fejlesztendő területek)

Teljes körű – minden intézményvezető, pedagógus

Megalapozott – tények

Rendszerjellegű - összekapcsolódóak

Nyilvános – megismerhető

Standardizált – egységes

Érintettek érdekeltségét érvényesítő

Működtetésében hatékony

A tanfelügyeleti standardok fajtái

1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő

A pedagógusok ellenőrzése - értékelése

A vezető ellenőrzése - értékelése

Az intézmény ellenőrzése - értékelése

2. Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény)

A tanfelügyeleti standardok felépítése

1. Az ellenőrzés rendje

az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása,

a szakértők feladatainak meghatározása,

a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása

2. Eszközök

elemzési és megfigyelési szempontsorok

kérdőívek

interjúkérdések

értékelőlapok

Az értékelésbe bevontak köre

Külső szakértők

Alkalmazotti közösség

Szülői közösség

A vezető maga (önértékelés)

Fenntartó

A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai

1. Előzetes felkészülés – informálódás

a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/ vezető/ intézmény munkájáról,

azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

2. Helyszíni ellenőrzés – standard szerinti eljárások szigorú követése

óralátogatás

az interjúk elkészítése,

a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése.

3. Az ellenőrzés lezárása – tények rögzítése

a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait,

elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és a fejleszthető területeket,

az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

Az intézmény ellenőrzésének lezárása

4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítése

a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét,

a nevelőtestület elfogadja,

megküldi a fenntartónak,

közzéteszi az intézményértékelést és a fejlesztési tervet.

MIT VIZSGÁLNAK A PEDAGÓGUS ELLENŐRZÉSE SORÁN?

1. Pedagógiai módszertani felkészültséget:

módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása.

2. A tanuló személyiségének fejlesztését, az egyéni

bánásmód érvényesítését: értelmi, érzelmi, szociális és

erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás.

3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítését,

fejlesztését: a közösség belső struktúrájának feltárása,

a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés.

4. A pedagógiai folyamat tervezését: a tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.

5. A tanulás támogatását, szervezését és irányítását: a tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelését: különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése.

MIT VIZSGÁLNAK A PEDAGÓGUS ELLENŐRZÉSE SORÁN?

7. A kommunikációt, a szakmai együttműködést,

problémamegoldást: kommunikáció, együttműködés a

tanulókkal és a kollégákkal, más intézmények

pedagógusaival

8. Elkötelezettséget és szakmai felelősségvállalást a

szakmai fejlődésért: önfejlődés igénye,

kezdeményezőképesség, felelősségvállalás,

megbízhatóság, tájékozottság.

MIT VIZSGÁLNAK A PEDAGÓGUS

ELLENŐRZÉSE SORÁN?

A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei

1. Dokumentumelemzés:

- Az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai

- A nevelési és tevékenységi éves tervezés, egyéb dokumentumai

- Tematikusterv, reflexió

- Egyéb foglalkozások tervezése

- Napló

- Gyermekek alkotásai

2. Tevékenységlátogatás

- tevékenység vagy egyéb foglalkozás megtekintése

3. Interjúk

- a pedagógussal megbeszélés/beszélgetés

- az intézmény vezetőjével

MIT VIZSGÁLNAK A VEZETŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN?

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetését és operatív irányítását: a tanulás és tanítás tervezése, működése és hatékonysága.

2. A változások stratégiai vezetését és operatív irányítását: a változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása.

3. Saját stratégiai vezetést és operatív irányítást: önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

4. Mások stratégiai vezetését és operatív irányítását:

feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet

kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső

tudásmegosztás elősegítése.

5. Az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását:

a jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az

átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése

és kezelése, a vezető kapcsolatai.

MIT VIZSGÁLNAK

A VEZETŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN?

A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei

1. Dokumentumelemzés

- Vezetői pályázat

- PP

- Egymást követő 2 nevelési év

munkaterve és az éves beszámolók

- SZMSZ

- Intézményi önértékelés

- Vezetői önértékelő kérdőív

2. Kérdőíves felmérés

- A nevelőtestület tagjai

- Szülők

3. Portfolió

4. Interjúk

- Munkáltatóval készített interjú

- Az intézményvezetővel készített

interjú

- A vezetőtársakkal készített

interjú kérdései

MIT VIZSGÁLNAK AZ INTÉZMÉNYI LÁTOGATÁS

SORÁN?

1. A pedagógiai folyamatokat : Stratégiai és operatív

tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés

és korrekció.

2. Személyiség- és közösségfejlesztést: Az

egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése,

szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás

támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés.

3. Eredményeket: A mérési eredmények nyilvántartása,

feldolgozása és hasznosítása.

4. Belső kapcsolatokat, együttműködést, kommunikációt:

A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás.

5. Az intézmény külső kapcsolatait: Az intézmény

partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a

közéletben.

6. A pedagógiai munka feltételeit: A tárgyi,

infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése.

7. Az ONAP-ban megfogalmazott elvárásoknak és a

pedagógiai programban megfogalmazott intézményi

céloknak való megfelelést.

MIT VIZSGÁLNAK

AZ INTÉZMÉNYI LÁTOGATÁS SORÁN?

Az intézmény ellenőrzésének módszerei1. Dokumentumelemzés

- Alapító okirat

- PP

- SZMSZ

- Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt)

- Továbbképzési program – beiskolázási terv

- Házirend

- Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye

- Mérési eredmények adatai, elemzése (megelőző 5 év országos mérések, kompetenciamérések eredményei)

- Elégedettségmérés

- Megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és a fejlesztési tervek

Az intézmény ellenőrzésének módszerei

2. Interjú

- A fenntartó képviselője

- Az intézmény vezetője

- A pedagógusok

- A szülők képviselői

3. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel

4. A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése

Az elhangzottak után, remélem senki sem érzi úgy magát, mint a képen látható zsiráf.

Köszönöm a figyelmet!