kassai kvártélyozási listák, 1708–1709real.mtak.hu/57724/1/korall_34_05_nemeth.pdf · 2017....
Post on 09-Mar-2021
4 Views
Preview:
TRANSCRIPT
81
H. Németh István
Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709
Annak ellenére, hogy a Magyar Királyság fejlődésének lehetőségét és történetét az országban uralkodó háborús körülmények alapvetően határozták meg, had-sereg és társadalom viszonya egészen az utóbbi évtizedig nem tartozott a történé-szek által vizsgált területek közé. Ez alól egyedül a „vitézlő rend” társadalmi bázi-sát adó parasztság jelentett kivételt, amely részben a királyi és földesúri várakban, valamint az azok környékén létrejött mezővárosokban települt le, és a 16. század közepére már jelentős és sajátos privilégiumokkal rendelkezett. A privilégiumok eredete a 15. század végén a Magyar Királyság területére menekült és eleinte a déli határvidék védelmét ellátó, többségében délszláv eredetű népességnek adott szabadságlevelekre ment vissza. E népesség mennyiségében és jellegében jelentősen megváltozott, így a kora újkorban a társadalom militarizálódásának megnövekedéséről és annak általánossá válásáról beszélhetünk.
Az állandóan egy helyben állomásozó katonai csapatok jelenléte ugyanis a Magyar Királyság területén igen hamar, a 16. század közepén, a védelmi rendszer kialakulásá-val egy időben megfi gyelhető. A német szakirodalomban hangsúlyozott jelenség, vagyis a katonaság mint önálló, bizonyos saját jogokkal felruházott/felruházódott társadalmi csoport a Magyar Királyságban jóval korábban kialakult, mint a német területeken. Valójában már akkor létrejött, amikor az Oszmán Birodalom elérte az ország, illetve az ország területéhez puff er államként kapcsolódó déli területeket.1 A szakirodalom arra is rámutat, hogy a 16. század során azokban az államokban alakult ki a magyarországihoz hasonló helyzet, ahol az Oszmán Birodalom a partvidékeket fenyegette, így például Itá-liában vagy az Ibériai-félszigeten.2 A Német-római Birodalom területén lévő álla-mokban ezek a jelenségek jóval később jelentkeztek, majd csak az európai (har-mincéves) háború általánossá válásával, valamint a 17. század második felében kialakult, szinte folyamatos háborúkkal jöttek létre.3
A város és a hadsereg, a polgár és a katonaság viszonyának vizsgálatát alap-vetően meghatározta a városok erődítésének, a korai erődvárosoknak, majd a katonaság általánossá válásával a garnizonvárosok európai elterjedésének kuta-tása. Az európai várostörténet-írásba az 1980-as évektől egyértelműen beépült az erődváros mint egyfajta barokk várostípus, a fogalom használata teljesen el-fogadottá vált. Sőt, a modern várostörténeti irodalom a korszak legjellemzőbb
1 Takáts 1908; Szentkláray 1885; Illésy 1893; Szántó 1980: 47–65; Szántó 1984; Zimányi 1960; Benczédi 1961, 1963, 1966, 1983; Ruzsás 1968; Kiss 1973; Kiss 1983; Varga 1981; Pálmány 1982, 1986; Szakály 1994. A németországi jelenségekre lásd: Nowosadtko 2004b.
2 Guidoni–Marino (eds.) 1982; Le Goff –De Seta (eds.) 1989; Muńoz 1989; Tallett 1992.3 Kroener 1988; Pröve 1995, 1996; Hohrath 1996; Gräf 1997; Nowosadtko 2004b.
82 KORALL 34.
urbanisztikai jellemzőjének tekintette.4 A német nyelvű várostörténet-írásban a 16–17. századi erődváros típusának defi niálását Edith Ennen, illetve Reinhard Rudolf Heinisch nevéhez kapcsolhatjuk. E várostípusnak a legfontosabb jellem-zőit a két német történész nem csak az erődépítés legmodernebb eredményei-nek a városokban való megjelenéséhez és annak a városépítészetet befolyásoló hatásához kötötte, hanem az urbanisztikai, gazdasági, politikai és szociális követ-kezmények együttes hatását is vizsgálta.5 Az erődvárosban állomásozó katona-ság és a civil lakosság kapcsolataival külön munkacsoport (Arbeitskreis Militär und Gesellschaft in der Frühen Neuzeit) kezdett el foglalkozni az 1990-es évek közepén. A potsdami egyetemen működő munkacsoport alapelveinek kidolgo-zásaként lehetne felfogni Bernhard R. Kroener 1988-ban megjelent tanulmá-nyát. A szerző az addigi európai szakirodalom legteljesebb összefoglalása mellett azt a folyamatot hangsúlyozta, illetve annak a folyamatnak a következményeit emelte ki, amely során a különleges alkalmakkor felfogadott katonaság fokoza-tosan állandó haderővé alakult át.6 A munkacsoport keretében publikált kötetek tulajdonképpen letették a hadsereg–társadalom témakör kutatásának alapjait.7 2000 óta önálló könyvsorozatot is jegyeznek, amelyben kiemelten és szinte kizá-rólagosan a hadtörténet társadalomtörténeti aspektusait vizsgáló tanulmányok vagy önálló monográfi ák jelennek meg.8
A városerődítések vizsgálata Magyarországon is elsősorban a városfalak urba-nisztikai hatásaira korlátozódott eleinte.9 A saarlouisi konferencián a magyar-országi városfejlődés és az állandó katonaság gazdasági és társadalmi hátterét vizsgálva N. Kiss István megállapította, hogy a 16–17. században Magyarorszá-gon nem alakult ki az erődváros típusa. Megállapítását feltehetően arra alapozta, hogy az általa is képviselt várostörténeti elképzelések alapjait a rendi-jogi, és nem a településföldrajzi, társadalmi és gazdasági jellemzők jelentették. Tanul-mányában ugyan bemutatja, hogy az Oszmán Birodalom elleni végvárrendszer-nek részét képezték olyan erődök, amelyeknek építészeti jellemzői megegyeztek a nyugat-európai jellegzetességekkel, de mivel ezek mezővárosok voltak, elutasí-totta a városok jelentőségét.10 Megállapításait Gecsényi Lajos kérdőjelezte meg, aki tanulmányaiban Győr példáján keresztül arra a folyamatra hívta fel a fi gyel-
4 Herrmann–Irsigler (Hrsg.) 1983; Stoob 1988. A Mediterráneumban is a nyugat-európaihoz hasonló fejlődésnek lehetünk tanúi: ld. erre a Jacques Le Goff és Cesare della Sera szerkeszté-sében megjelent tanulmánykötetet (Le Goff –De Seta (eds.) 1989.), továbbá az itáliai városépí-tészetről a legátfogóbb képet nyújtó, Enrico Guidoni által szerkesztett Storia dell’Urbanistica című monográfi asorozat 16. századot tárgyaló kötetét. (Guidoni–Marino (eds.) 1982: 9–29.) Lásd még a francia urbanisztikatörténet jeles képviselői által összeállított monográfi át: Lave-dan–Hugueney–Henrat (eds.) 1982.
5 Ennen 1983; Heinisch 1981.6 Kroener 1988.7 Pröve 1995, 1997; Kroener–Pröve (Hrsg.) 1996; Hagemann–Pröve (Hrsg.) 1998.8 Kroll–Krüger (Hrsg.) 2000; Meumann–Pröve (Hrsg.) 2004; Meumann–Rogge (Hrsg.) 2006;
Kaiser–Kroll (Hrsg.) 2004; Küster 2004; Engelen 2004; Anklam 2007.9 Gerő 1964; Gárdonyi 1941.10 Kiss 1983: 179–182.
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 83
met, amely során egy meglehetősen fejlett autonómiával rendelkező földesúri mezővárosban a város építészeti jellemzői mellett annak önkormányzatát, illetve társadalmát is nagy mértékben militarizálta. Az általa kiadott telekkönyvek ada-tai pedig legutóbb éppen arra sarkalták, hogy Győrt már nem csak erődváros-nak, de egyenesen garnizonvárosnak tekinti.11 Győrön kívül más városok ese-tében is számolhatunk azzal, hogy kifejlődtek bizonyos erődvárosi tényezők. Szatmár- Németi és Kassa erődítéseik, illetve a végvárrendszerben játszott szere-pük miatt már a 16. század közepétől egyre inkább a német Festungsstadtokhoz kezdtek hasonlítani. Győr mellett pedig Érsekújvár és Varasd tekinthető még olyan városnak, ahol az Udvari Haditanács szolgálatába lépő itáliai építészek el-képzelései maradéktalanul érvényesülhettek.12
Az erdővárosok-garnizonvárosok kialakulása tehát elképzelhetetlen az állandó hadsereg megjelenése nélkül. Az állandó hadsereg megjelenése híján nem ala-kulhatott ki olyan szociális kapcsolat sem, amely alapján a két társadalmi cso-port, a katonaság és a civil társadalom hosszú távon hathatott egymásra, hiszen a hatások egyáltalán nem csupán a katonaság felől érkeztek, hanem inkább köl-csönösnek mondhatók. A 16–17. századra nézve ugyan nem rendelkezünk olyan adatokkal, amely erre a tényre utalna, de a 18–19. század német városaiban már kimutatták, hogy a városokban megjelenő katonaság nem csupán terhet jelen-tett a városi lakosság számára, hanem a katonaság elpolgárosodása is kimutatható. Igaz ez az általában falun besorozott közlegényekre éppen úgy, mint a tisztikarra, bár esetükben természetesen más formában és más keretek között kell elképzelni a folyamatot. Az általában falusi társadalmi beágyazottsággal rendelkező köz-legények számos olyan viselkedési formát láthattak, és sajátíthattak el folyamatos városban lakásuk idején, amit az obsit megkapását követően sem feltétlenül hagy-tak el. A megszakítatlan városi életforma (még ha az speciális körülmények között is történt) civilizálta, elvárosiasította a közkatonákat. A tisztek esetében a német kutatás kettős folyamatról számolt be. A városban élő tisztek a 18. század folya-mán katonai szolgálatuk idején egyfelől olyan tudást sajátítottak el, olyan társa-dalmi kapcsolatokat szereztek, amelyeket később – amennyiben birtokosok lévén saját birtokukon kezdtek el gazdálkodni – gazdasági előnnyé tudtak kovácsolni. Másfelől a katonáskodó nemes tisztként bekerült a városi társadalom felsőbb réte-gei közé, a szalonok és az úri társaság szívesen látott tagjává vált, ezáltal látóköre szélesedett, az új eszmék, új ismeretek gyorsabban jutottak el hozzá.13
A 16–17. századi Magyar Királyság területén lévő városokban állomásozott katonaság esetében sajnos nem rendelkezünk olyan forrásokkal, amelyek erre
11 Gecsényi 1984, 1991, 2003.12 N. Kiss István német nyelvű tanulmányában Érsekújvár erődítéseit vizsgálva megállapította,
hogy nem az erődben telepedett le a polgári lakosság, hanem a vár környékén lévő települé-seken, így az nem tekinthető erődvárosnak. (Kiss 1983: 180.) Johann Ledentu hadmérnök tervgyűjteményében található Érsekújvár ábrázolást Borbély Andor közölte a bécsi National Bibliothek (ÖNB) kézirattárából. (ÖNB Cod. Pal. Vind. 8622. Borbély 1932: 181.)
13 Gräf 1997: 100–106.
84 KORALL 34.
a folyamatra pontosabb információkkal szolgálhatnának. A városok többségé-ben még a városlakó polgárok egymás közötti levelezése sem nagyon maradt fenn, nemhogy a polgárok és katonák közötti esetleges levélváltás maradványai. Az állandó helyőrséggel ellátott városok esetében tehát elsősorban olyan forrá-sokkal találkozunk, amelyek valamilyen különleges esemény kapcsán keletkez-tek. Ezekre a forrásokra támaszkodva azonban a városokban állomásozó kato-naság „mindennapi története” elég egyoldalúan jelenik meg,14 hiszen a források mindössze akkor örökítettek meg egy-egy katonát, ha az valamilyen sérelmes dolgot követett el városi polgár kárára. Emellett pedig ezekkel a forrásokkal is csupán két városban Kassán és Győrött végezhetők el olyan vizsgálatok, amelyek katonák és civilek érintkezését mutathatják be, mivel Varasd és Érsekújvár eseté-ben igen csekély levéltári anyag áll rendelkezésünkre.15
Kassa szabad királyi városa egyedülálló rendi-jogi helyzete és kiváló levéltári forrásai révén kiváló alkalmat nyújt arra, hogy egy nem erőd- vagy garnizonvá-rossá alakult, ám szabad királyi városi rangját megőrző település kapcsán a had-sereg és civil társadalom közötti szociális kapcsolatokat megvizsgáljuk. A város és a hadsereg kapcsolatáról már születtek eredmények, amelyek elsősorban Kassa 16. századi forrásait dolgozták fel ebből a szempontból.16 A bécsi katonai vezetés a 16. század közepétől igen nagy létszámú katonaságot rendelt Kassára. Az itt állomásozó helyőrség létszáma a békeéveknek tekinthető időszakokban a kezdeti 300–400 főről egészen a 600–800 fős átlaglétszámig kúszott fel, sőt bizonyos években elérte, esetenként meg is haladta a 2000 főt.17 A kezdeti évek katona-létszámának és az 1556. évi tűzvészben kikérdezett katonák számának ismereté-ben azt állíthatjuk, hogy ekkor szinte az összes katona a városban volt elszállá-solva.18 Kassa háztartásainak és lakosságának számához képest tehát viszonylag nagy létszámú idegen katonaság került a 16. századtól a településre. A katonaság nagy száma Kassa lakosainak és háztartásainak mennyiségéhez képest azt jelen-tette, hogy a város majd minden házába legalább egy, de a módosabb polgá-rok több helyiséggel rendelkező házaiban talán több katona is lakhatott a házak hátsó traktusaiban elhelyezkedő kamrákban.19 A város terhein még az sem segí-
14 Nem említve a problémát, az Alltagsgeschichtere lásd: Majtényi 2001.15 Gecsényi 1984, 1986, 1991, 2003; Pálff y 1999: 41–44, 60–97.16 Németh 1997, 2000, 2004/1: 280–438.17 A Kassán állomásozó katonaság létszámadatait Pálff y Géza adatainak segítségével állítottam
össze. A pontos kimutatást tartalmazó táblázatot lásd: Németh 2000: 212–213.18 Archív Mesta Košic (AMK) Schw. No. 1792., Granasztói 1975/2: 31–32. Sajnos az 1556.
évről nem rendelkezünk pontos adatokkal, de 1554-ben 450, 1557-ben pedig 800 főt rendel-tek a város védelmére. Németh 2000: 211.
19 Granasztói György véleménye szerint 1549-ben a fallal körülvett városrészben 365 háztartásra kb. 1968 fő, 1554-ben 457 háztartásra 2283 fő, míg 1557-ben 457 háztartásra 2733 fő jutott. (Granasztói 1975: 89–90, 412–413.) Részben talán erre (illetve a háztartáshoz tartozó szolga-személyzet lakhelyéül) szolgálhattak a házakban lévő kamrák is, amelyek a kassai polgárcsaládok házaiban a 16. század közepén– társadalmi hovatartozástól függően – már hol több, hol keve-sebb számban megtalálhatók voltak. Jó példa erre a Rompler család otthona illetve Bodnár Márton háza. (Granasztói 1975: 398–400, 405–408.)
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 85
tett alapvetően, hogy voltak olyan katonák, akik saját házzal bírtak a városban, hiszen a város számára e házak után tulajdonosaik nem fi zettek adót, így a többi háztulajdonosra arányosan még több adóteher esett. A probléma nagyon hason-lított a városi nemesek által birtokolt házak helyzetéhez, és a megoldás is hasonló volt: az uralkodó az 1563. évi X–XI. törvénycikkben foglaltak szerint úgy hatá-rozott, hogy e házakra is adót kell kivetni.20
A kezdeti években a kassai katonaság elszállásolása új, szokatlan és feltehe-tően rengeteg feszültséget okozó problémát jelentett.21 Megnőtt a város zsúfolt-sága, mivel a helyőrség részeként lovas alakulatok is költöztek a városba.22 A be-szállásolás során az intim szféra védelmében újabb helyiségeket hoztak létre az ingatlanokon. A városi házakhoz többnyire már eleve tartozott olyan kis kamra vagy házacska, ami a teleklábas utcahálózat következtében a városi házak hátsó és oldalsó részein volt található.23 A beszállásolt katonaság megjelenésével szinte folyamatos lett ilyen kis épületek építése a városi portákon, annál is inkább mivel ezek az építmények nem készülhettek olyan tartós anyagból, hogy azok hosz-szú ideig használhatók lettek volna. E darabontházak építése a 17. század köze-pén gyorsult meg, amikor az Erdélyi Fejedelemség újabb politikai próbálkozá-sai miatt a városban állomásozó helyőrséghez további 200 katona csatlakozott.24 Ez a szituáció vezetett ahhoz, hogy az 1660-as évek tanácsülési jegyzőkönyvei-ben már szinte minden háznál említenek ún. drabant-házakat, ahová a katoná-kat szállásolták be.25 Ugyanezekben az években merült fel a tanácsban, illetve Wesselényi Ferenc felső-magyarországi főkapitányban és Szelepchényi György-ben, hogy a katonák és polgárok közötti összetűzéseket enyhítendő, a városfalak mentén építsenek külön városi darabontházakat, amelyek az összetűzések enyhí-tése mellett a katonaság hatékonyabb bevetését is szolgálhatnák.26 A problémát csak súlyosbította az a tény, hogy az állandó helyőrség tagjai (az európai gyakor-lathoz hasonlóan) nem egyedül, hanem a családjukkal vagy akár egész rokonsá-gukkal együtt érkeztek meg a városba.27 A Kassán állomásozott helyőrség tagjai is nagy számban éltek a városi házakban családjukkal, ami az 1648 után érkezőkre is jellemző maradt.28
20 Magyar Országos Levéltár (MOL) E 249 (Ben. man.) 1603. No. 71. Prága, 1592. április 3.21 Hohrath 1996: 315.22 Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA) HFU RN 5.
1555. febr. fol. 104–107; AMK Schw. No. 1927., 1968.23 Granasztói 1975: 89–90, 412–413. A német városokra lásd: Pröve 1996: 209.24 AMK H III/2. pur. 22. fol. 362–364. 1653. február; fol. 97. 1650. november 21.; fol. 236.
1652. január 18.; fol. 316–318. 1652. augusztus 12.; fol. 362–364. 1653. február; fol. 519. 1654. április 12.
25 AMK H III/2. pur. 25. fol. 21. 1664. április; pur. 27. fol. 167. 1669. július 5.26 AMK H III/2. pur. 22. fol. 519. 1654. április 12.27 Tallett 1992: 132–133. Vö. még: Meumann 1996; Nowosadtko 1998, 2004a. Kassára: ÖStA
FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 104–107., AMK H II. 1584. Kassa, 1584. június 12., 1582. Kassa, 1582. március 7.
28 ÖStA FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 9., MOL E 211 (Lymb.) III. Ser. 22. t. 17. sz., I. Ferdinánd parancslevele a Ma gyar Kamarához, amelyben meghagyja, hogy Szegedinek és
86 KORALL 34.
Amennyiben rendelkezésre állt volna elegendő darabontház, talán nem került volna sor annyi összetűzésre a város lakossága, pontosabban a szállásadó polgá-rok, illetve a házakba telepített katonák, illetve családjaik között. A különálló épületeket azért is tartották fontosnak megépíteni, hogy „a szegény gazdák is és concivis mesterek is magok lakó házainál békességben és alkalmatlanság nélkül lehetnének.”29 A fentiek ismeretében nem csodálkozhatunk, ha egy ilyen helyzet-ben, amikor a katonaság – valóban a polgárok intimszférájába mintegy betörve – a polgárok lakásaiban éltek, viszonylag sok összetűzésről nyerhetünk informáci-ót.30 A 16. században igen jellemző volt, hogy a katonák az üresen maradt házakba húzódtak be, ahonnan nem vagy csak nagy nehézségek árán tudták őket eltávo-lítani a jogos tulajdonukat használni kívánó tulajdonosok.31 Az egyes polgárcsa-ládokhoz beszállásolt katonák mindemellett tovább növelték a város zsúfoltságát is, a házakba elszállásolt katonák „vendéglátóiknak és azok családjának házaikban alig hagynak helyet”,32 ami a polgárok és katonák közötti összetűzések és vereke-dések melegágyává vált; és a városokban egyébként sem ritka járványok terjedését is elősegítette.33 A város vezetésének már a kezdetektől gondot okoztak a polgárok és katonák közötti verekedések, összetűzések.34 A katonák és a polgárok kapcsola-tát azok a rablások és brutalitások sem javították, amelyeket a város egy-egy pana-szából ismerhetünk meg. A város lakosságának fokozatosan növekvő ellenérzé-sét, amely egyes esetekben gyűlöletté is válhatott, csak növelték a katonák által
feleségének elegendő bort és gabonát utaljanak ki. MOL E 21 (Ben. res.) 538. köt. fol. 48. 1554. július 9., illetve július 13., MOL E 41 (Litt. ad cam.) 1554. No. 70.; AMK H III/2. mac. 62. fol. 8. 1648; Németh 1997: 177.
29 Kolosváry–Óváry 1885–1890. II/2: 346; Hohrath 1996: 319–320.30 ÖStA FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 104–107., 109–111., AMK Schw. No. 2404.
Kiadta: Kolosváry–Óváry 1885–1890. II/2: 95–100. A be szál lá so lás sal felmerülő problémák eztán állandó témájául szolgáltak a város szenátusa által felterjesztett kéréseknek. A szá zad végén a kassai tanács Csonka János panaszára fordult Mátyás főherceghez a hozzá beszállásolt katona által okozott ká rok miatt. A főherceg utasította ezért Ferdinand zu Hardegget, hogy vizsgálja felül a város és Csonka János panaszait és a ká rok ról tájékoztassa. AMK H II. 1591.
31 AMK Schw. No. 1827. Pozsony, 1557. július 11., No. 1927., 1968., AMK H II. 1582. Kassa, 1582. március 7.
32 „hospitibusque et eorum familiae in eis [ti. in domibus] vix locorum concederetis” AMK Schw. No. 1927., 1968., illetve MOL E 249 (Ben. man.) 1574 No. 70. Lásd még AMK H II. 1590. Vö. Th aly 1882: 368–370. A szintén nagy létszámú helyőrséggel rendelkező Würzburgban a 17. században egyre bővülő épít ke zé sek miatt a városban egy hektárra jutó lakosság száma a század elején tapasztalható 102,4 fő/ha-ról 158 fő/ha-ra nőtt. (Sicken 1983: 131–132.)
33 Eperjes városa az 1530-as években többek között a katonák által okozott járványokkal indokolta kérését, miszerint az ural kodó a városból helyezze át őket máshová. ÖStA Haus-, Hof- und Staat-sarchiv (HHStA) UA AA Fasc. 35. 1538. június 22. fol. 94–95. Vö. Pröve 1996: 206.
34 ÖStA FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 109–111. Dersff y István is arról panaszkodott az uralkodónak, hogy a német katonák kö zött gyakorta előforduló fegyelmi vétségeket, ame-lyeket a lakosság ellen követnek el, nem tudja elintézni, mivel jelenleg nem tartózkodik Kas-sán a német Landsknecht zászlóaljaknál szokásos Schulteiß. Más joghatóságot pedig a német katonák nem hajlandók elismerni. Megemlíti, hogy az egyik német katona éppen akkoriban ölt meg egy kassai polgárt. ÖStA HHStA UA AA Fasc. 78. 1557. április fol. 88–89.
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 87
elkövetett bűnesetek, és így gyakran maguk is tettlegességhez folyamodjanak.35 A házigazda kemencéjénél melegedő katona nem csupán a németországi szakiro-dalomban sűrűn emlegetett kép, ugyanilyen történetekkel a kassai forrásokban is találkozhatunk.36 A beszállásolt katonaság beilleszkedése tehát igen nehézkes volt, és a 16. századot vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy – ha volt ilyen igény – a katona integrációja a városi, polgári életformába csak abban az esetben sikerülhetett, ha a hadi szolgálatot otthagyva változtatott addigi életformáján.37 A német példák arra mutatnak, hogy a beilleszkedés stratégiája és alapjai nagyon hasonlóak voltak Kassán is.38 A hadsereg a város számára egyben új migrációs for-rást is jelentett, főként a beházassodók révén, valamint azokon keresztül, akik már a hadseregben is valamilyen mesterséget űztek, mint ahogy arról a város panaszai folyamatosan tanúskodnak.39
A hadsereg ellátását az alattvalók a 17. század utolsó harmadától a Magyar Királyságban is közvetlenebb látták el. A bevezetett új adózási rendszer alapja ugyanis éppen a katonaság szükségleteinek elosztása volt, vagyis az adott gyalo-gos és/vagy lovas katonaság porcióit szorozták be az adott létszámmal, és azt rót-ták ki arra a városra, ahol azok állomásoztak.40 Ameddig a beszállásolás a 17. szá-zad utolsó harmadáig csak bizonyos városokra korlátozódott, addig ezt követően általánossá vált, mértéke pedig a korábbiaknál magasabb lett. A Kassát 1670 nya-rán elfoglaló Spork tábornok vezénylete alatt például 2800 katona szolgált. Ilyen mennyiségű beszállásolt katonát még sosem kellett Kassának ellátnia. Ez a lét-szám azt jelentette, hogy néhol 10–12, sőt a nagyobb házakban 20–25 katonát is el kellett helyezni.41 A többi város – addig ismeretlen módon – hasonló fel-adatokkal szembesült ezekben az években, hiszen nem csupán a felső-magyar-országi, de a többi országrészben is sor került hasonló eseményekre. A Kassával a 15. század óta szoros szövetséget tartó többi szabad királyi város (Lőcse, Bártfa, Eperjes, Kisszeben, Késmárk) helyzete sem különbözött sokban. A kisszebeni tanács kérelme szerint mintegy 80 házba 200 katonát szállásoltak be. Pozsony városa szintén a mentességek ügyében fordult az Udvari Kamarához, Szakolca pedig a közeli Nagyszombat városától kért információkat, hogyan szokták el-osztani a beszállásolt katonaságot a városi házakba.42 A városokra nehezedő teher
35 Németh 1997: 176–177; illetve lásd még: AMK H III/2. mac. 31. fol. 31–34. 1587. novem-ber, mac. 32. fol. 5. 1588. március. AMK H II. 1584. Kassa, 1584. jún. 12., H III/2. mac. 28. fol. 37; AMK H I. 8317/19. 1655. január 15.
36 Pröve 1996: 208.37 Csak néhány példát említve: Štátny Archív v Košiciach, pobočka v Košiciach (ŠtAKE pob.
KE), Kap. Roz. Cirkevné matr. Kassa I. fol. 240–241, 245.38 Pröve 1996: 210–215.39 Pröve 1996: 213. Kassára lásd: Németh 1998; AMK H III/2. pur. 5. fol. 400; AMK H III/2.
sce. 1. fol. 53. Az ekkoriban Kassára köl tö ző fegyvergyártókról lásd: Kemény 1901: 272–274, 1905: 78–79, 1906: 189.
40 Czigány 2001, 2004.41 Kerekes 1940: 130–132.42 MOL E 254 (Repr., inst.) 1673. március No. 58. Kisszeben, 1673. március 3; ÖStA FHKA
HFU RN 233 1671. május fol. 40. Pozsony, 1671. április 30.; Štátny archív v Bratislave,
88 KORALL 34.
nem csak amiatt volt nehezen elviselhető, mert a katonaság és a polgárok között esetenként súlyosabb atrocitásokra került sor, hanem mert a városokra nehezedő adó és a beszállásolás egyszerre, és ráadásul sokkal behajthatóbb módon nehe-zedett rájuk. A korábbi városi adózás rendszerében ugyanis még el lehetett érni kisebb-nagyobb engedményeket.43 A városokban állomásozó katonákkal szem-ben azonban ezt feltehetően egyik városi tanács sem merte megtenni, vagy ha megtette, az éhes katona nyomban kárpótolta magát házigazdájának vagyoná-ból. Kassa kvártélyterhei a Th ököly-felkelés idején sem csökkentek, sőt, a be-áramló nagy létszámú felkelők, akik még kisebb ellátóbázissal rendelkeztek, mint a bécsi udvar által a városokban állomásoztatott ezredek, és akikre a korábbi megállapodások természetesen nem vonatkoztak, ismételten a szabad rabláshoz hasonlatos beszállásolás és élelemellátás módszerét terjesztették el a városban.44 Ez a konfl iktushelyzet a Rákóczi-szabadságharc idején is fennállt, hiszen Kassa esetében minimum ezerfős a városban állomásozó katonaságról beszélhetünk.45 A fennmaradt források mindegyike arról tanúskodik, hogy a korábbi gyakorlat-tal ellentétben a városban állomásozó csapatok számára nem csak szállást kellett biztosítani, hanem teljes ellátásban is kellett részesíteni a Radics András ezredé-ben szolgáló katonákat. A város elkeseredett kérelmeiben már 1705 elején arról panaszkodtak, hogy a kuruc tisztek olyan szolgálatokat és felszerelést követelnek, ami még a sokszor sérelmezett „német” katonaság időszakában sem volt gyakor-lat.46 A fennmaradt beszállásolási jegyzékekből kiderül, hogy családonként átla-gosan 2–3, bizonyos esetekben 5–6, extrém esetben 10–14 katonát és annak családját kellett a város polgárainak befogadniuk, és élelemmel ellátniuk.47
A katonaság beszállásolását – egy rövid időszaktól eltekintve – a városok saját tisztviselői, illetve a tanács által kijelölt szállásmesterek/kvártélymesterek intézték. A város fennhatósága alá tartozó jogkört valóban mindössze a bevonuló német helyőrség első éveiben hagyták fi gyelmen kívül.48 Az 1676-ban Kassa városa és a főkapitány között létrejött, erre vonatkozó egyezséget az 1704-ben a város alá érkező Rákóczi Ferenccel is igyekeztek a kassai polgárok, valamint a városban élő nemesek a kapituláció során megerősíttetni, és a várható nehézségek meg-
pobočka Trnava (ŠtBr pob. Tr), MMTr, Missiles, 1682. december 3. Szakolca, 1682. december 3., 1684. november 20. Pozsony, 1684. november 20.
43 Németh 2004/1: 221–257.44 MOL A 10 (Ins. Cam. Aul.) 1686. No. 1. 1686. január 7.45 Kassa város kérelme szerint 1000 fő állomásozik a városban (AMK Schw. Nr. 12332. 1705.
október 12.). A lipóci Keczer Sándor és Berthóthy Ferenc biztosokhoz küldött Szentmártoni Imre és Árvai János utasítása szerint pedig 996 fő közlegény és a tisztek. (AMK Schw. Nr. 12355. Kassa, 1705. február 13.)
46 AMK Schw. Nr. 12353. Kassa, 1705. január 21., AMK Schw. Nr. 12332. 1705. október 12. A város kérelmei néha meghallgatásra találtak, mivel a fejedelem a militia servitiumot lecsök-kentette a város számára. A katonaság azonban nem volt hajlandó az említett rendelkezéshez tartani magát, és a lakosokat mindenféle szolgálattal terhelte, úgymint fával, sóval, fűszerrel, edényekkel, zöldségekkel. (AMK Schw. Nr. 12355. Kassa, 1705. február 13.)
47 AMK Schw. No. 12747. Kassa, 1708. július 28., Schw. No. 12914. Kassa, 1709. március 21.48 ÖStA Kriegsarchiv (KA) HKR Prot. Bd. 350. 1676. Expedit fol. 22–23. 1676. január 14.
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 89
előzése miatt rögzíteni a város kompetenciáját.49 A szállásosztóknak kiadott uta-sítások közül sajnos még egyetlen egy sem került elő a kutatás során, de a ren-delkezésre álló adatok és a külföldi analógiák alapján úgy tűnik, hogy a katonák szétosztása a házak előzetes felmérése alapján történhetett. A felmérések során elsősorban a házak befogadóképességét, illetve a ház tulajdonosának mentessé-geit vették fi gyelembe.50 A háztulajdonosokra rótt költségek meghatározása szin-tén igen nehéz, mivel csak közvetett adataink vannak arra nézve, hogy milyen szolgáltatással (Serviz) tartoznak a városi házak tulajdonosai. Az 1676-ban kötött megállapodás szerint a városban állomásozó katonaságnak a szállás mellé egyéb ellátás is járt.51 A kassaiak által 1705-ben Rákóczinak benyújtott panaszaikból ítélve a helyőrség számára a lakosoknak a szálláson kívül ágyat, ágyneműt, fát, sót, gyertyát és élelmet, valamint konyhai eszközöket kellett adniuk. A kassai tanács javaslata alapján 1705-től e szolgálat ellensúlyozásaként egyre csökkenő összege-ket igyekeztek elszámoltatni az adóban. A 18. század eleji források utalásai szerint az 1676-ban létrejött megállapodásban is így lehetett szabályozva a kérdés.52 A két megállapodás egyben azt is sugallja, hogy a kassaiak ilyen szolgáltatással koráb-ban nem tartoztak a beszállásolt királyi helyőrségnek, amit alátámaszt az is, hogy a városokra nehezedett adórendszer már teljesen más alapelveken nyugodott, annak mértékét nem a környéken vagy a városban állomásozó katonaság létszáma határozta meg. A Rákóczihoz benyújtott kérelem kapcsán arra is fény derül, hogy 1670 előtt a katonaságnak a szálláson kívül minden bizonnyal csupán a megfelelő mennyiségű gyertya járt, a házigazdáknak más felszerelést vagy élelmet nem kel-lett biztosítania számukra.53 Az 1705-ben létrejött megállapodás azonban nem léphetett életbe teljes mértékben, amire az is utal, hogy a következő években már csökkentett összeggel próbálták újra elfogadtatni a kompromisszumot.54
A Rákóczi-szabadságharc idején tehát a városban állomásozott katonaság igen nagy számban telepedett meg. A Radics-ezred katonái, valamint a velük érkezett családtagok részére a városnak megfelelő mennyiségű szállást, valamint az ezzel járó ellátást kellett biztosítania. A feladat nem volt egyszerű, hiszen a katonaság ellátásába beleértettek olyan szolgáltatásokat is, amelyekkel a város vezetésének és a városlakóknak korábban nem kellett szembesülniük. Az állandó katonaság létre-jöttével szinte egyidősek a kvártélymesterek által összeállított beszállásolási listák, amelyekben a városi lakosságnál elhelyezett katonaság számát, valamint a neki tel-jesítendő szolgáltatásokat jegyezték fel. Annak ellenére, hogy Kassa esetében ezzel a jelenséggel már a 16. század közepe óta számolhatunk, a városi levéltár alap-vetően gazdag iratanyagában nem találtunk arra példát, hogy a korai időszakra
49 AMK Schw. Nr. 12183. Kassa, 1704. augusztus 24.50 Pröve 1996: 197.51 ÖStA Kriegsarchiv (KA) HKR Prot. Bd. 350. 1676. Expedit fol. 22–23. 1676. január 14.52 AMK Schw. Nr. 12332. 1705. október 12.53 AMK Schw. Nr. 12355. Kassa, 1705. február 13., Schw. Nr. 12627. 1707. augusztus 11. Vö.
Pröve 1996: 198–203.54 AMK Schw. Nr. 12506. 1706. április 9.
90 KORALL 34.
fennmaradt volna ilyen forrás. Az alábbiakban közölt jegyzék is csupán azért áll rendelkezésre, mert a város és a beszállásolt kuruc katonaság között a korábbi évekhez hasonlóan vita keletkezett arról, hogy a város és a lakosság milyen minő-ségű és mennyiségű ellátással tartozik a katonáknak. Annak ellenére, hogy e két lista „csupán” a 18. század első éveiből származik, a magyarországi ilyen jellegű források között szinte az elsőnek tekinthető. A forrás jól bemutatja, hogy a város lakosságának esetenként akár 10–12 katonát is el kellett tartania háztartásonként, bár jellemzőbb volt az 1–3 katona jelenléte a háztartásokban. A listából jól ki-tűnik a tisztek ellátásával járó nagyobb költség, hiszen kiemelt helyet foglaltak el a jegyzékekben, ellátásukra pedig egy-egy, feltehetően módosabb háztartás vállal-kozhatott. Sajnos a jegyzék csak a katonaságot jegyezte fel, a velük egy háztartás-ban élő családtagokat már nem, így valójában nem számolhatunk a teljes katonai népességgel. A szállásadók mellé feljegyzett számadatok – ezek egyrészt a kato-nák által felhasznált fa, illetve a mellette lévő oszlopban a gyertya árát tartalmaz-zák – mindenesetre jól mutatják, hogy az egyes szállásadóra és a városra nehezedő, a hadiadón kívül fára, gyertyára fizetendő összeg milyen tetemesre rúghatott. Az ún. „excessus” a katonaság által a lakosságra nehezedő különleges, egyébként teljesen jogtalan terheket és sérelmeket tartalmazza.
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 91
FORRÁSOK
Archív Mesta Košic (AMK) Collectio Schwartzenbachiana (Schw.) Supplementum H. (H) Štátny Archív v Košiciach, pobočka v Košiciach (ŠtAKE pob. KE) Štátny archív v Bratislave, pobočka Trnava (ŠtBr pob. Trnava) Magistra Mesta Trnava (MMTr)
Österreichische National Bibliothek (ÖNB)Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA) Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Kriegsarchiv (KA)
Magyar Országos Levéltár (MOL) Magyar Kincstári Levéltárak (E) Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája (A)
Kolosváry Sándor – Óvári Kelemen (szerk.) 1885–1890: A magyar törvényhatóságok jog-szabályainak gyűjteménye. Corpus statutorurn Hungariae municipalium. 1–7. kötet, Budapest.
Kolosváry Sándor – Óvári Kelemen (szerk.) 1899: Magyar Törvénytár, Corpus Juris Hun-garici. Budapest.
92 KORALL 34.
HIVATKOZOTT IRODALOM
Anklam, Ewa 2007: Wissen nach Augenmaß. Militärische Beobachtung und Berichterstat-tung im Siebenjährigen Krieg. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 10.) Berlin.
Benczédi László 1961: Bányavidéki várőrségek folyamodványai Esterházy Pálhoz 1668–1681. Történelmi Szemle (4.) 155–159.
Benczédi László 1963: A „vitézlő rend” és ideológiája a Th ököly-felkelésben. Történelmi Szemle (6.) 33–43.
Benczédi László 1966: Katonarétegek helyzete a török elleni várháborúkban. Hadtörté-nelmi Közlemények (13.) 821–827.
Benczédi László 1983: Végváriak életviszonyai a XVII. században. In: Bodó Sándor – Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. (Studia Agri-ensia 3.) Eger, 101–111.
Czigány István 2001: Hadügyi reformkísérletek a királyi Magyarországon, 1665–1682. Hadtörténelmi közlemények (114.) 2–3. 279–296.
Czigány István 2004: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesz-tésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Budapest.
Engelen, Beate 2004: Soldatenfrauen in Preußen. Eine Strukturanalyse der Garnisonsge-sellschaft im späten 17. und 18. Jahrhundert. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 7.) Münster.
Ennen, Edith 1983: Die Festungsstadt als Forschungsgegenstand – die Herausbildung der Festungs- und Garnisonsstadt als Stadttyp. In: Herrmann, Hans-Walter – Irsi-gler, Franz (Hrsg.): Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisons- und Fes-tungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kolloquiums in Saarlouis vom 24.–27. 6. 1980) (Veröff entlichungen der Kommission für Saarländische Lan-desgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken, 19–33.
Gárdonyi Albert 1941: Középkori városaink erődjellegének kialakulása. Hadtörténelmi Közlemények (42.) 1–21.
Gecsényi Lajos 1984: Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI–XVII. Században. Hadtörténelmi Közlemények (31.) 664–686.
Gecsényi Lajos 1986: Városi önkormányzat a XVII. században Győrött. In: Arrabona. A győri Xantus János Múzeum évkönyve 22–23. Győr, 99–127.
Gecsényi Lajos 1991.: A 16–17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése.). In: Kovács Péter, E. – Kalmár János –Molnár László, V. (szerk.): Unger Mátyás Emlékkönyv. Budapest. 145–158.
Gecsényi Lajos 2003: Győr város telek- és házösszeírásai, 1564–1602. /Grund- und Haus-verzeichnisse der Festungstadt Győr/Raab, 1564–1602. (Győr városi levéltári füzetek 7.) Győr.
Gerő László 1964: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben. Századok (98.) 1053–1072.
Gräf, Holger T. 1997: Militarisierung der Stadt oder Urbanisierung des Militärs? Ein Beitrag zur Militärgeschichte der frühen Neuzeit. In: Pröve, Ralf (Hrsg.): Klio in Uniform? Probleme und Perspektiven einer modernen Militärgeschichte der Frühen Neuzeit. Köln, 89–108.
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 93
Granasztói György 1975: A városi fejlődés keretei a feudáliskori Magyarországon. (Kassa társadalma a XVI. század derekán). OSzKK Diss. 92. Kézirat.
Guidoni, Enrico – Marino, Angela (ed.) 1982: Storia dell’Urbanistica. Il Cinquecento. Roma – Bari.
Hagemann, Karen – Pröve, Ralf (Hrsg.) 1998: Landsknechte, Soldatenfrauen und Natio-nalkrieger. Militär, Krieg und Geschlechterordnung im historischen Wandel. (Geschichte und Geschlechter 26.) Frankfurt/M.
Heinisch, Reinhard Rudolf 1981: Die Stadt als Festung im 17. Jahrhundert. In: Rausch, Wilhelm (Hrsg.): Die Städte Mitteleuropas im 17. und 18. Jahrhundert. Linz/Donau, 283–310.
Herrmann, Hans-Walter – Irsigler, Franz (Hrsg.) 1983: Beiträge zur Geschichte der früh-neuzeitlichen Garnisons- und Festungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kolloquiums in Saarlouis vom 24.–27. 6. 1980) (Veröff entlichungen der Kom-mission für Saarländische Landesgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken.
Hohrath, Daniel 1996: Der Bürger im Krieg der Fürsten. Stadtbewohner und Soldaten in belagerten Städten um die Mitte des 18. Jahrhunderts. In: Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.): Krieg und Frieden. Militär und Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Paderborn, 305–329.
Illésy János 1893: A komáromi naszádosok kiváltságlevele. Hadtörténelmi Közlemények (6.) oldalszám.
Kaiser, Michael – Kroll, Stefan (Hrsg.) 2004: Militär und Religiosität in der Frühen Neu-zeit. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 4.) Münster.
Kemény Lajos 1901: A kassai fegyvergyártó céhekről. Archeológiai Értesítő (35.) 78–80.Kemény Lajos 1905: Kassai fegyvergyártókról. Archeológiai Értesítő (39.) 270–274.Kemény Lajos 1906: Üveggyártás és fegyvergyártás a XVI. században. Archeológiai Érte-
sítő (26.) 188–189.Kerekes György 1940: Polgári társadalmunk a XVII. században. Kassa.Kiss István, N. 1973: Katonaparasztság. (Földesúri hadszervezet a Zrínyiek és a zágrábi
püspökség birtokain – XVII. század). Hadtörténelmi Közlemények (20.) 319–330.Kiss István, N. 1983: Die ökonomische und soziale Basis der Verteidigung gegen die
Türken in Ungarn, 16–17. Jahrhundert. In: Herrmann – Irsigler (Hrsg.): Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisons- und Festungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kolloquiums in Saarlouis vom 24–27. 6. 1980.) (Veröffentlichungen der Kommission für Saarländische Landesgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken, 173–198.
Kroener, Bernhard R. 1988: Vom „extraordinarii Kriegsvolck” zum „miles perpetuus”. Zur Rolle der bewaff neten Macht in der europäischen Gesellschaft der Frühen Neu-zeit. Militärgeschichtliche Mitteilungen (43.) 1. 141–188.
Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.) 1996: Krieg und Frieden. Militär und Gesell-schaft in der frühen Neuzeit. Paderborn.
Kroll, Stefan – Krüger, Kersten 2000: Militär und ländliche Gesellschaft in der frü-hen Neuzeit. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 1.) Münster – Hamburg – London.
94 KORALL 34.
Küster, Sebastian 2004: Vier Monarchien – Vier Öff entlichkeiten. Kommunikation um die Schlacht bei Dettingen. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 6.) Münster.
Lavedan, Pierre – Hugueney, Jeanne – Henrat, Philippe (eds.) 1982: L`urbanisme a l`époque moderne (XVIe–XVIIIe siécles). (Bibliothéque de la société française d’ar-chéologie 13.) Genéve.
Le Goff , Jacques – De Seta, Cesare (eds.) 1989: La cittá e la mura. Roma – Bari.Majtényi György 2001: „Uraltak” vagy „önfejűek”? Diktatúrák mindennapjai a német
társadalomtörténet-írásban. Korall 5–6. 242–252.Meumann, Markus 1996: Soldatenfamilien und uneheliche Kinder: Ein soziales Pro-
blem im Gefolge der stehenden Heere. In: Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.): Krieg und Frieden. Militär und Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Paderborn, 219–236.
Meumann, Markus – Pröve, Ralf (Hrsg.) 2004: Herrschaft in der Frühen Neuzeit. Umrisse eines dynamisch-kommunikativen Prozesses. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 2.) Münster.
Muńoz, Alicia Cámara 1989: Cittá e difesa dei regni penisulari nella Spagna imperiale (secoli XVI–XVII). In: Le Goff , Jacques – De Seta, Cesare (eds.): La cittá e la mura. Roma – Bari, 80–105.
Németh István, H. 1997: Kassai katonák és polgárok a XVI. században (A hadsereg tár-sadalmi és közigazgatási hatásai egy kereskedőváros életében.). Levéltári Közlemények (68.) 143–198.
Németh István, H. 1998: Letelepedő katonák a felső-magyarországi városokban. (A sza-bad királyi városok új migrációforrásai a 16–17. században.). In: Illés Sándor – Tóth Pál Péter (szerk.): Migráció. I. kötet, Budapest, 17–26.
Németh István, H. 2000: Végvárak, városok, hadseregszállítók (A felső-magyarországi városok és a védelmi rendszer, 1526–1593). Történelmi Szemle (42.) 203–243.
Németh István, H. 2004: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarorszá-gon. A felső-magyarországi városszövetség. 1–2. kötet, Budapest.
Nowosadtko, Jutta 1998: Soldatenpartnerschaften. Stehendes Heer und weibliche Bevöl-kerung im 18. Jh. In: Hagemann, Karen – Pröve, Ralf (Hrsg.): Landsknechte, Solda-tenfrauen und Nationalkrieger. Militär, Krieg und Geschlechterordnung im historischen Wandel. (Geschichte und Geschlechter 26.) Frankfurt/M. 297–321.
Nowosadtko, Jutta 2004a: Die Schulbildung der Soldatenkinder im Fürstbistum Münster. Konfessionelle Unterschiede in den Heeren des 17. und 18. Jh. In: Kai-ser, Michael – Kroll, Stefan (Hrsg.): Militär und Religiosität in der Frühen Neuzeit. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 4.) Münster, 293–305.
Nowosadtko, Jutta 2004b: „Der Militairstand ist ein privilegierter Stand, der seine eigene Gesetze, obrigkeitliche Ordnung und Gerichtsbarkeit hat”. Die „Verstaatlichung” stehender Heere in systemtheoretischer Perspektive. In: Meumann, Markus – Pröve, Ralf (Hrsg.): Herrschaft in der Frühen Neuzeit. Umrisse eines dynamisch-kommunika-tiven Prozesses. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 2.) Münster, 121–141.
Pálff y Géza 1999: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. (A győri főkapitányság története a 16–17. században 1.) Győr.
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 95
Pálmány Béla 1982: Köznemesek a szécsényi Forgách uradalomban 1542–1848. In: Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye múltjából 5. kiadás helye, 5–93.
Pálmány Béla 1986: Végvárak sorsa Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663–1703). (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvek 12.) Salgó-tarján.
Pröve, Ralf 1995: Stehendes Heer und städtische Gesellschaft im 18. Jahrhundert. Göttin-gen und seine Militärbevölkerung 1713–1756. (Beiträge zur Militärgeschichte 47.) München.
Pröve, Ralf 1996: Der Soldat in der „guten Bürgerstube”: Das frühneuzeitliche Ein-quartierungssystem und die sozioökonomischen Folgen. In: Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.): Krieg und Frieden. Militär und Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Paderborn, 191–218.
Pröve, Ralf (Hrsg.) 1997: Klio in Uniform? Probleme und Perspektiven einer modernen Militärgeschichte der frühen Neuzeit. Köln.
Ruzsás Lajos 1968: A dunántúli védelmi vonal és a paraszt-polgári fejlődés a XVII– XVIII. században. In: Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete „Érte-kezések 1967–1968.” Budapest, 225–254.
Sicken, Bernhard 1983: Residenzstadt und Fortifi kation. Politische, soziale und wirt-schaftliche Probleme der barocken Neubefestigung Würzburgs. In: Herrmann, Hans-Walter – Irsigler, Franz (Hrsg.): Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisons- und Festungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kollo-quiums in Saarlouis vom 24.–27. 6. 1980.) (Veröff entlichungen der Kommission für Saarländische Landesgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken, 124–154.
Stoob, Heinz 1988: Die Stadtbefestigung. Vergleichende Überlegungen zur bürgerlichen Siedlungs- und Baugeschichte, besonders der frühen Neuzeit. In: Krüger, Kersten (Hrsg.): Europäische Städte im Zeitalter des Barock. Gestalt – Kultur – Sozialgefüge. (Städteforschung A/28.) Weimar – Wien, 25–54.
Szakály Ferenc 1994: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. (His-tória Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 5.) Budapest.
Szántó Imre 1980: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon, 1541–1593. Budapest, 47–65.
Szántó Imre 1984: A Zala vármegyei végvárak és mezővárosok lakosságának helyzete a XVII–XVIII. században. Hadtörténelmi Közlemények (31.) 3–33.
Szentkláray Jenő 1885: A dunai hajóhadak története. Budapest.Takáts Sándor 1908: A magyar gyalogság megalakulása. Budapest.Tallett, Frank 1992: War and society in early-modern Europe, 1495–1715. London – New
York.Th aly Kálmán 1882: Villongások elintézése a kassai polgárság és vitézlő rend között,
1560–1570. Történelmi Tár 5. 368–370.Varga J. János 1981: Szervitorok katonai szolgálata a XVI–XVII. századi dunántúli nagy-
birtokon. (Értekezések a történeti tudományok köréből új sor. 94.) Budapest.Zimányi Vera 1960: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez. Századok (94.) 286–302.
96 KORALL 34.
AMK
Sch
w. N
o. 1
2747
.K
assa
, 170
8. jú
lius 2
8.
INQ
UIS
ITIO
INTU
ITU
PRA
ESTI
TORU
M R
AD
ICSI
AN
O R
EGIM
INA
LIG
NO
RUM
ET
CAN
DEL
ARU
M A
NN
O 1
708.
Inqu
isiti
o
Inte
r inc
lyto
rum
regi
men
Rad
icsia
nu[m
], ac
regi
am, l
iber
amqu
e ci
vita
tem
Cas
sovi
ense
m, e
x pa
rte
vide
licet
con
civi
u[m
], ra
ti-on
e Se
rvic
z (in
lign
is ni
miru
m e
t can
delis
, exc
eptis
sect
ister
niis,
cul
inar
ibus
inst
rum
entis
et s
ale)
a p
rima
vide
licet
nov
embr
is an
ni 1
707
usq[
ue] a
d ul
timam
apr
ilis a
nni 1
708.
Eid
em in
clyt
o re
gim
ini a
dmin
istra
turu
m a
c ex
ejus
dem
regi
min
is fa
ctur
um,
pene
s inc
lyti
com
miss
aria
tus c
omm
issio
nem
, per
nos
infra
scrip
tos e
aten
usq[
ue] e
x pa
rte
et q
uide
m m
odo
fati
incl
yti c
omm
is-sa
riatu
s, in
clyt
aeq[
ue] m
ilitia
e ac
civ
itatis
Cas
sovi
ensis
, dep
utat
os ri
te p
erac
ta.
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Laib
per
sona
eC
ompa
nia
Lign
aC
ande
lae
Exce
ssus
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.G
eorg
ius K
ovác
s6
20St
eph[
anus
] Kov
acs
1220
Mat
thia
s Kas
say
516
Joan
nes K
ajná
r5
816
72Ab
rah[
am] V
inte
r cu[
m] B
ody
18
Joan
nes M
iskol
czy
67
201
44An
drea
s Mod
ory
relic
ta3
in d
omo
prop
riaSt
eph[
anus
] Süv
eges
cum
Anta
l6
18r[
e]l[i
]cta
Mar
tini D
eres
nihi
l pra
eten
dit
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 97
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Laib
per
sona
eC
ompa
nia
Lign
aC
ande
lae
Exce
ssus
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.M
icha
el G
yöng
yöss
y2
cu[m
] hos
pite
6r[
e]l[i
]cta
Pan
kvic
siana
25
1Jo
anne
s Rot
h10
7Jo
achi
m[u
s] P
iscse
l4
71
Mar
tinus
Pas
sár
2 in
una
dom
o2
1Jo
anne
s Kis
510
1An
drea
s Lite
rati
12
60Jo
anne
s Mel
da2
51
Step
hanu
s Hel
mec
zy2
480
120
Gas
paru
s Misk
olcz
y5
61
68M
icha
el F
üczy
2 cu
m h
ospi
te5
1r[
e]l[i
]cta
Geo
rgii
Borb
élyo
s1
curs
urum
mag
ister
cu
m h
ospi
te2
50
Sum
ma
pers
onar
um N
o.82
Flor
enor
um v
ero
172
3082
42
98 KORALL 34. O
berst
Laj
tinan
t com
pani
a
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Laib
per
sona
eC
ompa
nia
Lign
aC
ande
lae
Exce
ssus
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Le
opol
d[us
] Hot
ter
8 in
par
atha
780
1Th
omas
Hai
ndl
68
641
Andr
eas K
rasz
nay
88
641
201
20Pa
ulus
Sza
bo4
334
1M
icha
el M
iskol
czy
et S
teph
anus
Be
regs
zász
y12
1440
272
Mic
hael
Pén
tek
914
401
44Jo
anne
s Dés
y5
81
20Jo
anne
s Sam
okre
ty c
um r[
e]l[i
]cta
M
icha
elis
Gro
814
156
Joan
nes G
inth
89
148
r[e]
l[i]c
ta P
auli
Kas
say
3 cu
m h
ospi
ta6
60G
eorg
ius G
all
68
48Jo
anne
s Tal
lyay
44
Andr
eas S
áros
sy4
61
Joan
nes H
aran
gozo
1Jo
anne
s Sár
ossy
2Va
lent
inus
Kap
ás2
Joan
nes L
incz
er6
750
72Th
omas
Tor
nyos
46
144
Mic
hael
Sza
kmár
y6
in p
arat
ha6
144
Sam
uel S
erem
y5
61
44M
icha
el F
azek
as8
121
50G
aspa
rus S
ißle
r2
121
441
80D
anie
l Sm
ith4
81
68Su
mm
a pe
rson
arum
com
p[an
iae]
115
Flor
enor
um v
ero
192
7224
34
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 99G
rana
tiror
[um
] com
pani
a
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Laib
per
sona
eC
ompa
nia
Lign
aC
ande
lae
Exce
ssus
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Jo
anne
s Kaj
nár
2Ab
r[ah
am] V
inte
r cum
Bod
y2
Mar
tinus
Pas
sár
4 in
par
atha
101
44Jo
anne
s Ono
dy4
51
Step
hanu
s Sos
46
151
2Su
mm
a pe
rson
[aru
m] h
uius
co
mp[
ania
e]16
Flor
enor
um v
ero
2659
344
Vran
csicsi
ana
com
pa[n
ia]
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Laib
per
sona
eC
ompa
nia
Lign
aC
ande
lae
Exce
ssus
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.r[
e]l[i
]cta
Geo
rgii
Des
y4
Paul
us N
ebes
t2
480
1St
epha
nus S
zöllö
skey
811
160
Joan
nes O
nody
45
1St
epha
nus S
os8
614
260
2D
. Ker
cho
et L
ucas
Pau
r5
468
2M
ich[
ael]
Misk
olcz
y cu
m B
ereg
-sz
ászy
53
2072
Mic
h[ae
l] Pé
ntek
49
144
Ladi
sla[u
s] Ö
tvös
22
5040
r[e]
l[i]c
ta M
artin
i Suh
ay4
121
20G
aspa
r Pur
cz2
in p
arat
a3
144
Joan
nes H
esth
21
36M
icha
el U
pory
1 ve
xillu
m3
30Jo
anne
s Ern
an4
in p
ar[a
ta]
672
Sum
ma
pers
onar
f[um
]55
Flor
enor
um v
ero
8821
1418
100 KORALL 34.
Kere
sztu
riana
com
p[an
ia]
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Laib
per
sona
eC
ompa
nia
Lign
aC
ande
lae
Exce
ssus
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Jo
anne
s Dés
y1
secu
m1
r[e]
l[i]c
ta M
ich[
aelis
] Gro
4 in
par
[ata
]2
5060
Joan
nes P
ohan
nek
46
24G
eorg
ius L
ukac
s4
secu
m6
Joan
nes M
erte
n2
4Jo
anne
s Glo
s2
3r[
e]l[i
]cta
Pau
li K
emen
czey
4 se
para
tim9
44Ja
cobu
s Kra
l1
secu
mM
ich[
ael]
Frid
rik8
sepa
rat[i
m]
121
44Jo
anne
s Sza
bo4
secu
m1
20St
eph[
anus
] Fej
a4
in p
arat
ha6
902
Th om
as B
odná
r6
540
72M
artin
us S
áry
4 se
cum
3M
icha
el L
aska
y et
Gey
er10
230
120
Step
hanu
s Rad
vány
i1
2An
dr[e
as] S
zabo
13
3070
Joan
nes F
ucsk
o2
Mar
tinus
Gla
cz4
520
Step
hanu
s Szö
llösk
ey4
6Jo
anne
s Hes
cum
Ret
tegy
12 in
par
atha
1056
144
Th om
as Ü
vege
s3
secu
mG
eorg
ius F
eja
1 se
cum
3Sa
mue
l Csa
po3
460
1r[
e]l[i
]cta
Ven
cesla
i Ste
p3
4Su
mm
a pe
rson
ar[u
m]
92Fl
oren
orum
ver
o12
074
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 101
Alm
asia
na co
mp[
ania
]
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Laib
per
sona
eC
ompa
nia
Lign
aC
ande
lae
Exce
ssus
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.An
drea
s Ret
tegh
y2
secu
mJo
anne
s Gan
oczy
6 in
par
[ata
]8
172
Geo
rgiu
s Csö
ge5
sepa
ratim
51
20M
artin
us S
enk
1 Fu
rir se
para
tim2
1844
Luca
s Tre
ger
2 se
cum
21
Mic
hael
Gom
bos
22
Andr
eas K
lés
21
5060
Chr
istop
horu
s Töc
sinal
o2
anno
n[ae
] et
vig[
iliar
um]
mag
[iste
r] se
para
tim
41
Geo
r[gi
us] S
zilla
sy6
890
Paul
us D
utka
2 se
cum
2Su
mm
a pe
rson
ar[u
m]
30Fl
oren
or[u
m] v
ero
4350
Sum
ma
univ
ersa
per
sona
rum
390
Flor
[eno
rum
] ver
o64
350
102 KORALL 34.
ACT
UM
CA
SSO
VIA
E D
IE 2
8. J
ULI
I A[N
NO
] 170
8.
Dep
utat
i inq
uisi
tore
s
AMK
Sch
w. N
o. 1
2914
.K
assa
, 170
9. m
árci
us 2
1.
Inqu
isitio
pen
es in
clyt
i com
miss
aria
tus c
omm
issio
nem
inte
r inc
lytu
m re
gim
en T
urcs
anyi
anum
, ac
liber
am re
giam
q[ue
] civ
i-ta
tem
Cas
sovi
ense
m e
x pa
rte
vide
licet
con
civi
um, r
atio
ne S
ervi
cz a
b in
gres
su e
iusd
em in
clyt
i reg
imin
is di
e ni
miru
m fa
cto
usq[
ue] a
d ul
timam
apr
ilis i
nfra
scrip
ti pe
r inc
olas
dic
to in
clyt
o re
gim
ini a
dmni
strat
oru[
m],
per i
nfra
scrip
tos a
d id
q[ue
] eat
enus
de
puta
tos r
ite (u
ti se
quit[
ur])
per
acta
.
N[o
mi]n
a in
cola
r[um
]Pe
rson
ae m
ilita
r[um
]Li
gnum
Can
dela
e pr
o offi
cia
li-bu
s et g
rega
riis
Sale
m p
ro g
reg[
ariis
]Ex
cess
us
Offi
cial
esG
rega
riiFl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.K
abay
Pál
11
9015
Volfm
ülle
r Már
ton
144
84H
encz
el V
encz
el1
44
1784
64C
sörg
e G
yörg
y14
412
110
Dut
ka P
ál1
Obe
rst
Ibid
em Ö
tvös
1Pa
p Pé
ter
112
436
meg
vert
ékTa
más
Mitt
elpi
ttel
134
Upo
ry S
zűcz
Mih
ály
21
1236
Stau
fer Á
dám
61
7627
meg
vert
ékBe
nner
Bol
dizs
ár1
Bodn
ár T
amás
121
243
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 103
N[o
mi]n
a in
cola
r[um
]Pe
rson
ae m
ilita
r[um
]Li
gnum
Can
dela
e pr
o offi
cia
li-bu
s et g
rega
riis
Sale
m p
ro g
reg[
ariis
]Ex
cess
us
Offi
cial
esG
rega
riiFl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Ve
ncze
l Ste
pné
81
5024
Feja
Istv
ánné
290
Gaß
tgeb
Már
ton
590
244
72Tö
csin
alo
Mih
ály
81
1048
Linc
zer J
ános
12
Jern
ey M
átyá
sné
16
24
30K
ömüv
es T
amás
71
206
Hes
s Var
ga Já
nos
Üve
ges T
amás
51
1025
Erna
u Já
nos
52
284
80G
alam
bos I
stván
4Pe
reky
Gyö
rgy
330
Gro
Mih
ályn
é1
42
4690
360
Liß
Péte
r8
330
40G
inth
Szö
cs Já
nos
41
7018
Miß
kolc
zy G
áspá
r11
422
82Fü
zy M
ihál
y6
168
12G
al G
yörg
y3
60ve
szek
edés
Luká
cs G
yörg
y1
12
Mor
vay
Jáno
s2
Sáro
ssy
Jáno
s2
75K
is An
drás
né1
489
Csa
tlos J
ános
134
6C
send
es M
átyá
s1
606
Aszt
alos
Gyö
rgy
130
6N
émet
Mih
ály
146
9Sz
ilvay
Istv
án1
30
104 KORALL 34.
N[o
mi]n
a in
cola
r[um
]Pe
rson
ae m
ilita
r[um
]Li
gnum
Can
dela
e pr
o offi
cia
li-bu
s et g
rega
riis
Sale
m p
ro g
reg[
ariis
]Ex
cess
us
Offi
cial
esG
rega
riiFl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Sü
vege
s Sám
uel
130
Tot J
ános
160
Rette
gy A
ndrá
s1
10G
ombo
s Mih
ály
260
Mel
da Já
nosn
é3
6020
Kav
és S
imon
360
20Q
uaßn
ay A
ndrá
s4
4518
Nag
y Sz
abó
Pál
360
Szöl
öske
y M
átyá
s6
9027
Sam
oly
Jáno
s2
6816
Paßá
r Már
ton
460
24K
alla
y M
ihál
y2
9618
Pisc
hel J
oach
im1
Lajt[
nant
]5
Kis
Jáno
s1
104
Neb
est P
ál1
290
Pere
dy M
ihál
y2
343
Gyö
ngyö
ssy
Mih
ály
260
Anta
l And
rás
363
12Sü
vege
s Istv
án2
5212
Misk
olcz
y Be
dnar
né4
1515
6G
ömör
y Já
nosn
é5
111
40V
inte
r Ábr
ahám
492
24K
assa
y M
átyá
s3
Kov
ács G
yörg
y9
9012
36N
yere
gjár
tó su
cces
sori
662
22Si
ff ter
Jáno
s4
30D
ubin
szky
And
rás
260
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 105
N[o
mi]n
a in
cola
r[um
]Pe
rson
ae m
ilita
r[um
]Li
gnum
Can
dela
e pr
o offi
cia
li-bu
s et g
rega
riis
Sale
m p
ro g
reg[
ariis
]Ex
cess
us
Offi
cial
esG
rega
riiFl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.K
ovác
s Mát
yás
460
12K
alla
y Já
nos
36
180
1260
Jesu
iták
házá
nál s
elle
r10
150
45Aß
alay
Sám
uel
41
2036
Dirn
er Já
nos
101
7036
Zav
acky
Gyö
rgy
260
18Bo
dnár
Ádá
m8
240
24Fa
zeka
s And
rás
132
4035
150
Siste
r And
rás
102
3840
Selp
Jáno
s13
240
35K
ovác
s Ján
os10
342
90Ib
idem
rege
men
lelk
i pás
ztor
a1
120
342
Faze
kas M
ihál
y6
120
22Ja
szay
Jáno
s1
41
3618
Sáro
ssy
Istv
án12
488
12
Kom
arom
y G
yörg
y1
132
6898
Her
tach
y Já
nos c
um
Tot I
stván
145
2884
18
Visz
a G
áspá
r8
9030
Deb
recz
eny
Adrá
s cum
Fa
rkas
sány
i in
para
ta13
240
4230
Petr
ay M
árku
s1
42
4042
Rozg
onyi
Sám
uel
144
2078
Gro
b Pé
ter
62
1042
Köm
üves
Istv
án2
6022
Faze
kas D
ánie
lné
112
7055
Més
záro
s Ádá
mné
153
901
621
20
106 KORALL 34.
N[o
mi]n
a in
cola
r[um
]Pe
rson
ae m
ilita
r[um
]Li
gnum
Can
dela
e pr
o offi
cia
li-bu
s et g
rega
riis
Sale
m p
ro g
reg[
ariis
]Ex
cess
us
Offi
cial
esG
rega
riiFl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.R
adác
sy P
ál4
120
24Sá
rosp
atak
y Is
tván
112
1060
Ibid
em B
alla
bás
2As
zala
y D
ánie
l4
9012
Bécs
i var
ga h
ázán
ak9
Sem
lye
sütő
61
2028
Schr
aine
r Mát
yás
72
4056
Joan
nes R
esch
102
4054
Kaj
czer
Mát
yás
2G
ombk
ötö
Tam
ás1
Hol
icz S
zabó
And
rás
330
12G
ombk
ötö
Mát
yásn
énál
val
o se
llérn
élBo
rbél
y1
606
68
Ibid
em M
aux
Mih
ály
3K
apus
any
Jáno
s6
120
456
Ibid
em B
odna
r Gyö
rgy
61
2046
Repá
ssin
é1
6036
Erös
Tam
ásné
2 Ba
rbel
1Iv
aczy
cum
Gla
czin
ger
102
7090
30Sz
emcz
iné
selle
re4
60Va
rcse
lics J
ános
560
Hom
onna
iné
házá
nál s
elle
r6
9020
6Po
lner
Már
ton
Furir
254
24K
ocsis
Jáno
sné
2Sá
fár M
atisn
é1
Kul
dus M
átyá
s1
303
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 107
N[o
mi]n
a in
cola
r[um
]Pe
rson
ae m
ilita
r[um
]Li
gnum
Can
dela
e pr
o offi
cia
li-bu
s et g
rega
riis
Sale
m p
ro g
reg[
ariis
]Ex
cess
us
Offi
cial
esG
rega
riiFl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Fl
or.
Den
.Sz
abo
Jáno
sné
160
Kol
dus J
irga
130
Illon
a1
30K
ocsis
Már
tonn
é1
306
Vic
skey
Gás
párn
é1
30H
eged
üs Já
nosn
é2
60M
arta
lucz
130
Kor
czol
as M
arcz
y1
6015
Kul
dus A
ndrá
s1
30Fi
sche
r Ker
tesz
1D
utka
Mih
ály
Csa
po S
ámue
l2
150
Gan
oczy
Jáno
s4
9018
Csa
plár
os Jo
seph
390
9G
al B
odná
r Ján
os3
306
Mitt
el P
ichl
er T
amás
390
36Sá
nta
Jaka
b2
6812
Toge
ly Já
nos
151
8C
satlo
s And
rásn
é2
9018
Elcs
er Il
lyés
242
Gom
bköt
ő Ta
más
12
4060
184
80K
irinó
cz P
ál4
606
váro
s vin
czel
ére
13
72
108 KORALL 34.
SUM
MA
SU
MM
AR[
UM
] PEC
UN
IAE
FACI
T FL
. 200
,31
Inqu
isiti
o
Pene
s inc
lyti
com
miss
aria
tus c
omm
issio
ne, i
nter
incl
ytu[
m] r
egim
en F
ervi
llian
um, a
c lib
eram
regi
amq[
ue] c
ivita
t[em
] Cas
-so
vien
[sem
] ex
part
e vi
delic
et c
onci
viu[
m],
ratio
ne se
rvic
z ab
ingr
essu
eju
sd[e
m] i
ncly
ti re
gim
inis
die
nim
iru[m
] 11
Febr
uarii
fa
cto
usq[
ue] a
d 21
Mar
tii a
nni i
nfra
scrip
ti pe
r inc
olas
dic
to in
clyt
o re
gim
ini a
dmin
istra
toru
[m] p
er in
fras
crip
tos a
d id
q[ue
] ea
tenu
s dep
utat
is rit
e (u
ti se
quit[
ur])
per
acta
.
Pers
onae
mili
taris
Lign
umC
ande
lae
pro
offi t
ialib
us
et g
rega
riis
Sale
m p
ro
greg
ariis
Exce
ssus
Apró
lék
költs
ég
offi c
iale
sgr
egar
iiFl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Kab
ai P
ál2
9015
Volfm
iller
Már
ton
41
860
15
Csö
rge
Gyö
rgy
51
215
Dut
ka P
ál2
3612
Gán
oczi
Jáno
s1
Leite
[nan
t]U
pori
Szőc
s Mih
ály
2 Fo
rir1
236
120
Leng
yel F
eren
cz u
r[am
]1
Kap
itany
Rod
rick
Sißl
er Ja
os u
ram
ot m
egve
rte
mag
a ha
zana
l hog
y az
süve
get l
e ne
m v
ette
.G
inte
r Jos
eph
2Bi
gány
i Len
árt u
r[am
]2
12
Bodn
ár T
amás
2Sz
ölös
kei I
stván
260
15N
agy
Andr
ás2
6012
Rad
vány
i Istv
án3
34G
aßtg
eb M
árto
n2
3012
28K
emen
tzei
Pál
né1
Leite
n[an
t]4
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 109
Pers
onae
mili
taris
Lign
umC
ande
lae
pro
offi t
ialib
us
et g
rega
riis
Sale
m p
ro
greg
ariis
Exce
ssus
Apró
lék
költs
ég
offi c
iale
sgr
egar
iiFl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Aßta
los J
acak
134
Mer
ten
Jáno
sné
234
Rác
z Ján
os2
54Sá
ri M
árto
n3
60Je
ger P
ál5
60G
lacz
Már
ton
260
Csis
zár G
yörg
y1
Lajtm
ánPu
rcz G
áspá
r4
136
35K
aczi
Istv
án u
r[am
]4
210
3527
Tarn
óczi
Mih
ály
245
11N
agys
zom
bati
Imre
1 M
akot
anÜ
vege
s Tam
ás2
4010
Szila
ssi G
yörg
y1
Leit[
nant
]Tá
llyai
Jáno
s2
Més
z Sam
uel
73
27K
lés A
ndrá
s4
7536
36Bo
gdán
yi G
otfri
ed3
Jesz
tel A
ndrá
s6
75D
ivin
yi A
ndrá
sné
4G
alam
bos I
stván
1Bo
hati
Istv
án G
yörg
y2
82K
őmiv
es T
obia
s4
6820
Erdé
lyi I
stván
fort
ifi cz
1 Ti
szt
Item
31
5035
Gan
tzki
Istv
án1
75
110 KORALL 34.
Pers
onae
mili
taris
Lign
umC
ande
lae
pro
offi t
ialib
us
et g
rega
riis
Sale
m p
ro
greg
ariis
Exce
ssus
Apró
lék
költs
ég
offi c
iale
sgr
egar
iiFl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Des
i Ján
os4
45G
int S
zőcs
Jáno
s2
859
Miss
kölc
zi G
áspá
rIn
dom
o 4
60Tu
chon
ache
rné
1G
rót <
Mih
ály>
Már
ton
560
30Sz
endr
ei Is
tván
ur[
am]
1 Le
it[na
nt]
Treg
elly
Luk
ács
1 Le
it[na
nt]
Hel
lmec
zi Is
tván
360
15
Secu
ndus
Qua
dran
s
Pers
onae
mili
taris
Lign
umC
ande
lae
pro
offi t
ialib
us
et g
rega
riis
Sale
m p
ro
greg
ariis
Exce
ssus
Apró
lék
költs
ég
offi c
iale
sgr
egar
iiFl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Misk
ollc
zi M
ihál
y2
45K
erch
ó An
drás
1 K
apitá
nyO
nodi
Jáno
s ur[
am]
1 Le
ite[n
ant]
Szől
lősk
ei M
átyá
s4
3410
Jesz
tel I
llyés
334
Misk
olcz
i Bod
nárn
é1
kap[
itány
]1
201
50K
ovác
s Istv
án1
Leit[
nant
]Fu
x D
anie
l1
Gin
ter J
anos
Rot
h K
riszt
ián
254
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 111
Pers
onae
mili
taris
Lign
umC
ande
lae
pro
offi t
ialib
us
et g
rega
riis
Sale
m p
ro
greg
ariis
Exce
ssus
Apró
lék
költs
ég
offi c
iale
sgr
egar
iiFl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Ház
i Ján
os3
7515
Pells
őczi
And
rás u
r[am
]1
Qua
rtirm
[eist
er]
Id. V
aran
nai P
ál5
34Bo
rbél
y Pá
l4
60M
ajor
Sig
mon
dM
arcz
ibán
Gyö
rgy
1 Le
it[na
nt]
Eszt
erga
los J
ános
460
Neb
est J
ános
né4
60G
eled
nely
Jaka
b3
Kov
ács I
stván
480
36H
orva
th G
yörg
y2
Kov
ács D
anie
l4
3Sa
uber
Jáno
s3
Treg
er Já
nos
33
3620
Sim
on P
etra
s2
Kov
acs M
árto
n2
90Sz
abo
Mát
tyás
260
18Fa
zeka
s Jan
osm
arko
t[any
os]
160
Dul
insz
ky A
ndrá
s2
60Su
szte
r Gyö
rgy
460
18Ib
idem
Jesz
tel G
áspá
r4
6018
Dirn
er Já
nos
260
Pap
Jáno
s6
360
Mar
ko A
ndrá
s3
60K
ömiv
es P
ál3
6018
112 KORALL 34.
Pers
onae
mili
taris
Lign
umC
ande
lae
pro
offi t
ialib
us
et g
rega
riis
Sale
m p
ro
greg
ariis
Exce
ssus
Apró
lék
költs
ég
offi c
iale
sgr
egar
iiFl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Aszt
alos
Kris
ztiá
n3
60Si
ff ter
And
rás
190
Zem
lenyi
Gáb
or u
r[am
]4
Vanc
say
Istv
án u
r[am
]1
Lajt[
nant
]Sa
ross
y Is
tván
2H
erne
ly Já
nos
2D
ebre
czen
yi A
ndrá
s2
Ibid
em F
arka
ssan
yi2
4090
Neo
man
y Ja
kab
ur[a
m]
41
5030
Roz
gony
i Sam
uel
360
Gru
b Pé
ter
460
Saro
spat
aky
Istv
án4
120
sem
lyes
ütö
3Sc
hraj
ner M
átty
ás2
6012
Kaj
ser M
átty
ás1
150
Joan
nes R
esch
4Lu
x An
drás
3H
oluz
Sza
bo A
ndrá
s cum
ho
szta
t10
Gom
bköt
ö M
átyá
sné
860
Ibid
em S
elle
rnél
275
15Re
passi
ne a
sszon
yom
nál
1Bl
oncz
ki Il
lyes
21
6032
30Sz
endr
ey ö
tvös
Már
tonn
é1
ková
csm
este
r90
20C
arov
e Ja
kab
házá
nál
1 vi
ceco
lone
llus
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 113
Pers
onae
mili
taris
Lign
umC
ande
lae
pro
offi t
ialib
us
et g
rega
riis
Sale
m p
ro
greg
ariis
Exce
ssus
Apró
lék
költs
ég
offi c
iale
sgr
egar
iiFl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Fl.
Den
.Fl
.D
en.
Acs G
erge
ly1
Lajtm
ánK
arás
z Pál
42
1035
29M
aksz
el1
hopm
este
r90
Sißl
er Já
nos u
r[am
]1
Kap
itany
450
15
Berb
ely
Mát
tyás
1 Re
gim
ent d
obos
90Po
mer
Mih
ály
1 K
apitá
ny4
801
5A
gazd
áját
meg
vert
e.El
ias v
arga
1 Fe
ldbe
bel
25Fa
igen
pucz
ház
ánál
93
7435
Forr
ás <
ucza
>2
114 KORALL 34.
Cas
sovi
ae 2
1. M
artii
a[n
n]o
1709
.In
quisi
t[ur
] per
me
i[ncl
ytus
] co[
mi]t
[a]t
[us]
Aba
ujva
rien[
sis],
ita e
t pro
par
te li
bera
e re
giae
q[ue
] ci[v
i]t[a
]tis
Cas
sovi
en[s
is]
inqu
isitio
com
miss
ariu
sSi
gism
undu
s Szá
raz m
p.
Cor
am m
e G
abrie
le Z
emle
nyC
oram
me
Nic
olau
s Gyö
rgyi
mpp
.K
ét p
apiro
sson
levö
con
scrip
tiona
k su
[mm
]aja
fl . 1
96,7
1
Inqu
isiti
o
pene
s inc
lytu
s com
miss
aria
t[us
] com
miss
ione
[m] i
nter
i[nc
lytu
m] r
egim
en L
???ia
nu[m
] ac
liber
a[m
] reg
iam
q[ue
] civ
itate
[m]
Cas
sovi
en[s
em] e
x pa
rte
vid[
e]l[i
ce]t
con
civi
u[m
] rat
ione
serv
icz
ab in
gres
su e
iusd
e[m
] i[n
clyt
i] re
gim
inis
die
nim
irum
fact
o us
q[ue
] ad
ultim
a[m
] Apr
ilis a
nni i
nfra
scrip
ti, p
er in
cola
s dic
to i[
ncly
to] r
egim
ini a
dmin
istra
toru
[m] p
er in
fras
crip
tos,
ad
idq[
ue] e
aten
us d
eput
atos
rite
(uti
sequ
itur)
per
acta
.
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Pa
p Pé
ter
21
224
34Ta
más
Mite
rpic
hler
134
Szöl
öske
y Is
tván
21
5033
24Ve
ncze
l Ste
pné
256
12N
agy
Andr
ás1
Furir
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 115
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Sz
akm
áry
Mih
ály
51
50R
adva
nyi I
stván
294
Glo
sz A
cz Já
nos
294
15As
ztal
os Ja
kab
234
Mer
ten
Jáno
s2
34Tö
csín
álo
Mih
ály
266
29R
ácz J
ános
254
Köm
üves
Tam
ás2
30La
skay
Mih
ály
290
60Tu
csko
Jáno
s2
168
Gla
cz M
árto
n2
60Sa
ndy
Péte
r ur[
am]
23
624
62Pu
rcz G
áspá
r1
mar
-ko
t[ány
os]
60
Tano
czy
Mih
ály
260
16H
ess V
arga
Jáno
s3
Eman
Jáno
s2
88Ju
hász
Már
ton
290
Kas
say
Orá
s And
rás
81
3529
61
56G
aszt
And
rás
61
530
Boha
ty Is
tván
és G
yörg
y1
75Ro
snya
y Ja
kab
21
14G
arán
Jáno
s2
Köm
üves
Tob
iás
376
30Pe
reky
Gyö
rgy
230
116 KORALL 34.
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.D
ésy
Jáno
s2
36Li
sz P
éter
594
10G
int S
zöcz
Jáno
s4
170
18Fü
zy M
ihál
y2
566
Ladn
ay M
ihál
y4
985
Gál
Gyö
rgy
220
Gön
czy
Istv
án2
6012
Kap
ás B
álin
t1
78Ba
log
Gyö
rgyn
é1
6018
Cso
rba
Már
ton
290
396
Mitt
elste
t Chr
istop
h6
480
30G
ró S
zabo
Már
ton
1 La
jt[na
nt]
Rette
gy A
ndrá
s4
509
Göm
öry
Jáno
s4
12
2134
Gom
bos M
ihál
y2
60K
avés
Sim
on5
6010
Andr
ás d
iák
860
30Q
uasz
nay
Andr
ás9
135
18So
s Istv
án1
Lajt[
nant
]7
262
Nag
y Sz
abó
Pál
245
Sam
osy
Jáno
s6
136
26K
alla
y M
ihál
y3
144
26K
is Já
nos
101
7026
Ger
bék
Jáno
s2
2Pa
ukov
iczk
y G
yörg
yné
490
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 117
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.K
ötel
es T
amás
1190
Hot
ter L
eopo
ld1
490
30Sz
endr
ey Já
nos
41
224
10Ed
ény
88D
ésy
Gyö
rgyn
é6
9036
Pere
dy M
ihál
y5
110
9D
eres
Már
ton
14
136
Gön
czy
Mih
ály
61
3636
Hag
el L
örin
cz7
162
57An
tal A
ndrá
s7
351
76Sü
vege
s Istv
án11
256
70M
odor
y An
drás
né9
142
55Sz
epsy
And
rás
13
18
42M
iskol
czy
Bodn
árné
845
4512
Göm
öry
Jáno
sné
61
1444
Vin
ter Á
brah
ám11
281
60K
assa
y M
átyá
s3
306
Kov
acz G
yörg
y4
5016
Csis
zar J
ános
né8
5121
Nye
regj
ártó
succ
esso
ri10
232
56H
amsz
elp
Már
ton
560
Ház
y Já
nos
675
14M
aux
Tobi
ásné
12
12
361
Lucs
ansz
kyné
ass
zony
om7
144
3012
Tern
ey A
ndrá
s1
Oct
avii
Schv
arcz
1
118 KORALL 34.
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Bo
rbél
y G
yörg
yné
73
242
Mel
chio
r Ges
lik2
6012
Gom
bköt
ö Lá
szló
né4
60M
ezey
Jáno
sné
115
Zigy
arto
Jáno
sné
1 m
arko
-ta
nyos
81
2042
Taka
cs T
amás
490
Taka
cs M
ihál
y2
60C
satlo
s And
rásn
é1
309
Jesz
Már
ton
360
Bodn
ar G
yörg
y8
114
9Sz
abo
Jáno
s1
30K
erek
járt
ó G
áspá
r2
30Tr
eger
Jáno
s6
8015
Vas M
átyá
snén
ál se
ller
2K
ovác
s Már
ton
202
8451
Faze
kas J
akab
380
15As
zala
y Sá
mue
l5
150
18Z
avac
sky
Gyö
rgy
260
18Bo
dnár
Ádá
m2
306
Köm
üves
Tam
ás2
6018
Faze
kas A
ndrá
s10
9018
Aszt
alos
Chr
istiá
n2
41
2618
4Si
ff ter
And
rás
234
20Se
lp Já
nos
101
8018
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 119
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.K
ovac
s Ján
os2
6010
Faze
kas M
ihál
y2
6020
Jasz
ay Já
nos
41
3618
Boni
s ház
ánál
3 se
ller
41
20V
iszt G
áspá
r3
3012
Balin
tfy A
ndrá
s2
3012
Ivac
zy c
um P
lacz
inge
r2
30N
agym
ihál
yi Is
tván
460
24G
rub
Péte
r2
306
Köm
üves
Istv
án2
6020
Faze
kas D
ánie
lné
41
6262
Balla
bas J
ános
260
12As
zala
y D
ánie
l8
150
9Bé
csy
varg
a há
záná
l2
Kaj
szer
Mát
tyás
2Va
iszge
rbél
y4
60Ö
tvös
Las
ko5
60M
adar
Istv
án2
Gom
bköt
ö M
átty
ásné
nál
selle
r3
30
Ibid
em M
auks
z Mih
ály
3G
erin
cs h
ázán
ál se
ller
230
10Si
ßler
cum
Mad
er1
Ola
sz F
eren
cz U
ra[m
]1
Vaxm
uth
33
120
2415
35
120 KORALL 34.
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Po
lner
Már
ton
71
43El
ias V
arga
21
10Sz
ékcs
ö Já
nosn
ál h
usta
ton
91
5042
36D
omin
ik P
arak
lyáb
an
Ludm
ony
ucza
tart
61
215
Fon
ally
a Tot
Jáno
sné
130
Haj
du L
örin
cz1
30U
pory
Mih
ály
290
18C
sapo
Sám
uel
160
Üve
ges T
amás
230
6Be
regs
zász
y Is
tván
130
Gál
Jáno
s2
30G
alam
bos I
stván
4K
opas
z And
rásn
é1
3018
948
Hub
ert J
ános
33
Borb
ely
Gyö
rgyn
é7
12
Csa
szar
Már
ton
368
Stur
m Ja
kab
41
3630
144
Kov
ács G
yörg
y2
3010
Anta
l And
rás
72
442
Gom
bköt
ö Lá
szló
355
Sesz
tay
Mih
ály
130
Nyu
lasy
Tam
ás4
3010
Pap
Taká
cs M
ihál
y3
30Pa
tras
Sim
on1
3314
H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 121
N[o
mi]n
a in
cola
rum
Pers
onae
mili
tare
sLi
gnu[
m]
Can
dela
e pr
o off
[ici
alib
us]
et g
r[eg
ariis
]
salu
[m] p
[ro]
gr
egar
[iis]
Exce
ssus
Off [
icia
les]
Gre
g[ar
ii]Fl
or.
den.
Flor
.de
n.Fl
or.
den.
Flor
.de
n.K
alla
y Já
nos
160
36H
olka
Pál
115
Poln
er V
arga
373
Jasz
ay L
akat
os A
ndrá
s1
605
6G
esz A
ndrá
s6
120
18K
assa
y M
átty
ás1
306
Sáro
spat
aky
Istv
án1
306
Faze
kas A
ndrá
s8
9018
Schi
ff ter
Gyö
rgy
490
36K
ömív
es Is
tván
né1
3010
Faze
kas D
ánie
lné
21
242
1To
rnay
And
rás
1C
sorb
a M
árto
n1
3018
Balo
g G
yörg
yné
130
18K
is An
drás
né1
3018
Heg
edüs
Jáno
sné
130
Sum
ma
sum
[m]a
r[um
] pec
unia
e fa
cit fl
. 17
6
top related