kétnyelvűség, kettősnyelvűség

Kétnyelvűség,Kétnyelvűség,KettősnyelvűsKettősnyelvűs

égégKészítette: Csallóközi RékaKészítette: Csallóközi Réka

Kiss Jenő: szakkifejezések Kiss Jenő: szakkifejezések meghatározásameghatározása

a nyelveka nyelvek a nyelv(ek)a nyelv(ek)    a nyelvváltozat(ok)a nyelvváltozat(ok)

nyelvvátozatnyelvvátozatokok használatahasználata használóhasználó használatahasználata használóhasználó

számaszáma            

egyegy egynyelvűségegynyelvűség egynyelvűegynyelvűegyesnyelvűsegyesnyelvűs

égégegyesnyelvegyesnyelv

űű

  (unilingvizmus(unilingvizmus

)) (unilingvis)(unilingvis)(monoglosszia(monoglosszia

))(monoglott(monoglott

))

kettőkettő kétnyelvűségkétnyelvűség kétnyelvűkétnyelvűkettősnyelvűskettősnyelvűs

égégkettősnyelkettősnyel

vűvű

   (bilingvizmus)(bilingvizmus) (bilingvis)(bilingvis) (diglosszia)(diglosszia) (diglott)(diglott)

többtöbb többnyelvűségtöbbnyelvűség többnyelvűtöbbnyelvű többnyelvűségtöbbnyelvűség többnyelvűtöbbnyelvű

  (plurilingvizmu(plurilingvizmu

s)s)(plurilingvis(plurilingvis

)) (poliglosszia)(poliglosszia) (poliglott)(poliglott)

v. v. soknyelvűssoknyelvűségég

v. v. soknyelvsoknyelvűű      

  (multilingvizm(multilingvizm

us)us)(multilingvi(multilingvi

s)s)      

A kétnyelvűség és a A kétnyelvűség és a kettősnyelvűség közti kettősnyelvűség közti azonosságokazonosságok Mindkettő nyelvi kontaktus következményeMindkettő nyelvi kontaktus következménye Mindkettő lehet: egyéni és közösségi, kétoldalú Mindkettő lehet: egyéni és közösségi, kétoldalú

és egyoldalú, aktív és passzív, spontán és és egyoldalú, aktív és passzív, spontán és kulturális, kiegyensúlyozott és dominánskulturális, kiegyensúlyozott és domináns

Végigkísérik a nyelvtörténetetVégigkísérik a nyelvtörténetet Mindkettő instabil állapot az unilingvizmushoz Mindkettő instabil állapot az unilingvizmushoz

és a monoglossziához képestés a monoglossziához képest Mindkettő szülője lehet új nyelvnek v. Mindkettő szülője lehet új nyelvnek v.

nyelvváltozatnaknyelvváltozatnak

KülönbségekKülönbségek

• A bilingvizmusnál különböző, a A bilingvizmusnál különböző, a diglossziánál hasonló nyelvi diglossziánál hasonló nyelvi rendszerek állnak egymás mellettrendszerek állnak egymás mellett

• Interferencia lehetősége más a két Interferencia lehetősége más a két esetbenesetben

• Hosszabb távon a kettősnyelvűség Hosszabb távon a kettősnyelvűség maradandóbbmaradandóbb

Bilingvizmus: együttélési Bilingvizmus: együttélési modellmodellKétnyelvű ember tudatában él A és B Kétnyelvű ember tudatában él A és B

nyelvnyelvA beszélő hol az egyiket, hol a A beszélő hol az egyiket, hol a

másikat használjamásikat használjaSzabályok nem keverednekSzabályok nem keverednek

Kettősnyelvűség – variabilitás Kettősnyelvűség – variabilitás modellmodell

A beszélő tudatában 3 különböző A beszélő tudatában 3 különböző szabályfajtaszabályfajta

Az elsődleges és a másodlagos Az elsődleges és a másodlagos változatot kategorikus szabályok változatot kategorikus szabályok alkotják alkotják ezek elkülönülnek ezek elkülönülnek

Variábilis szabályok: köztes állapotVariábilis szabályok: köztes állapot

Bilingvizmus és diglosszia Bilingvizmus és diglosszia viszonyaviszonya

Fishman:Fishman:

1.1. Bilingvizmus és diglossziaBilingvizmus és diglosszia

2.2. Diglosszia bilingvizmus nélkülDiglosszia bilingvizmus nélkül

3.3. Bilingvizmus diglosszia nélkülBilingvizmus diglosszia nélkül

4.4. Sem nem diglosszia, sem nem Sem nem diglosszia, sem nem bilingvizmusbilingvizmus

DiglossziaDiglossziaEgy nyelv két vagy Egy nyelv két vagy több változata több változata egymás mellett egymás mellett létezik és mindkettő létezik és mindkettő meghatározott, meghatározott, külön funkciót tölt külön funkciót tölt bebe

4 példanyelv (Charles A. 4 példanyelv (Charles A. Ferguson) Ferguson)

• Arab, újgörög, svájci német, haiti kreolArab, újgörög, svájci német, haiti kreol

A diglosszia kialakulása:A diglosszia kialakulása:– Arab visszanyúlik a legtávolabbi múltbaArab visszanyúlik a legtávolabbi múltba– Görög: 19. század kezdeteGörög: 19. század kezdete– Svájci német oka a német sztenderdizácó Svájci német oka a német sztenderdizácó

központjától való eltérésközpontjától való eltérés– Haiti kreol: a pidzsin-szerű francia nyelv Haiti kreol: a pidzsin-szerű francia nyelv

kreolizálásának eredményekreolizálásának eredménye

Mind a négynek saját elnevezése van a sztenderd Mind a négynek saját elnevezése van a sztenderd és a regionális változatraés a regionális változatra

FunkcióFunkcióUtasítás Utasítás szolgáknak/pincéreknszolgáknak/pincéreknek/munkásoknakek/munkásoknak

SztenderdSztenderd

Személyes levélSzemélyes levél RegionálisRegionális

Parlamenti v. egyéb Parlamenti v. egyéb politikai beszédpolitikai beszéd

MindkettőMindkettő

Egyetemi előadásEgyetemi előadás SztenderdSztenderd

Hírek a rádióbanHírek a rádióban SztenderdSztenderd

Rádiójáték(népi Rádiójáték(népi jellegű)jellegű)

RegionálisRegionális

Család/barátok/Család/barátok/kollégákkollégák

RegionálisRegionális

Funkció 2.Funkció 2.

Vezércikk, híranyag, Vezércikk, híranyag, képaláírás újságbanképaláírás újságban

SztenderdSztenderd

Képaláírás politikai Képaláírás politikai karikatúra alattkarikatúra alatt

RegionálisRegionális

KöltészetKöltészet SztenderdSztenderd

NépköltészetNépköltészet RegionálisRegionális

TekintélyTekintély

• A sztenderdet a különböző A sztenderdet a különböző nyelvváltozatok fölöttinek tekintiknyelvváltozatok fölöttinek tekintik

• Fensőbbsége néha valláshoz tartozikFensőbbsége néha valláshoz tartozik

Irodalmi örökségIrodalmi örökség• Terjedelmes irodalom a sztenderd Terjedelmes irodalom a sztenderd

nyelvennyelven

• A kortárs irodalom ennek szerves részeA kortárs irodalom ennek szerves része

ElsajátításElsajátítás

• Szülők a gyerekekkel szemben és a Szülők a gyerekekkel szemben és a gyerekek egymással: regionálisgyerekek egymással: regionális

• A sztenderd: iskolai oktatás keretein A sztenderd: iskolai oktatás keretein belülbelül

• A regionális szerkezetét: szabályok A regionális szerkezetét: szabályok nélkül, a sztenderdet pedig nélkül, a sztenderdet pedig grammatikai fogalmakkal, normák grammatikai fogalmakkal, normák alapján tanuljaalapján tanulja

SztenderdizációSztenderdizáció

• Megállapított normákMegállapított normák

• A különböző nyelvváltozatoknak nem A különböző nyelvváltozatoknak nem nagyon vannak leíró, normatív nagyon vannak leíró, normatív tanulmányoktanulmányok

• Kis nyelvközösség: kialakulhat sztenderd Kis nyelvközösség: kialakulhat sztenderd regionális nyelvregionális nyelv

Stabilitás:Stabilitás: a diglosszia sok területen a diglosszia sok területen több századon át fennmaradtöbb századon át fennmarad

GrammatikaGrammatika

• A két nyelvváltozat között a legnagyobb A két nyelvváltozat között a legnagyobb különbség; pl.: szórend, mondatkezdő-és különbség; pl.: szórend, mondatkezdő-és kötőszavakkötőszavak

SzókincsSzókincs• Szókincsük túlnyomórészt közös (jelentésbeli Szókincsük túlnyomórészt közös (jelentésbeli

eltérések vannak)eltérések vannak)

• A sztenderdben terminus technikusokA sztenderdben terminus technikusok

• A reginálisban:hétköznapi, népies kifejezésekA reginálisban:hétköznapi, népies kifejezések

Teljes definícióTeljes definíció• Olyan viszonylag állandósultOlyan viszonylag állandósult nyelvi helyzet, nyelvi helyzet,

amelyben az elsődleges nyelvjárások mellett amelyben az elsődleges nyelvjárások mellett van egy azoktól erősen eltérő, nagymértékben van egy azoktól erősen eltérő, nagymértékben szabályozott (grammatikailag gyakran szabályozott (grammatikailag gyakran bonyolultabb) föléhelyezett változat is, amely bonyolultabb) föléhelyezett változat is, amely irodalmi, s amelyet v. egy korábbi időszakban, irodalmi, s amelyet v. egy korábbi időszakban, v. egy másik nyelvközösségben hoztak létre v. egy másik nyelvközösségben hoztak létre (lsd.: haiti francia), s amelyet nagyrészt iskolai (lsd.: haiti francia), s amelyet nagyrészt iskolai oktatásban sajátítanak el és többnyire írásban oktatásban sajátítanak el és többnyire írásban és formális beszédalkalmakkor használnak a és formális beszédalkalmakkor használnak a nyelvközösség tagjai, de amely a mindennapi nyelvközösség tagjai, de amely a mindennapi társalgásban nem használatos a közösség társalgásban nem használatos a közösség egyetlen szektorában semegyetlen szektorában sem

Kétnyelvűség Kétnyelvűség kiterjedtségekiterjedtsége

• Egynyelvűség tévhiteEgynyelvűség tévhite

• Állam nem egyenlő nemzetÁllam nem egyenlő nemzet

A világ nyelvei és a A világ nyelvei és a kétnyelvűségkétnyelvűség

• Nyelvek száma 2800 – 10000Nyelvek száma 2800 – 10000

• 1967. William Mackey:1967. William Mackey:

Első munka a kétnyelvűségről:Első munka a kétnyelvűségről:

„„a kétnyelvűség olyan probléma, a kétnyelvűség olyan probléma, amely a föld lakosságának nagy amely a föld lakosságának nagy részét illeti”részét illeti”

Okok, megitélésOkok, megitélés

• Bevándorlás, új munkaerő Bevándorlás, új munkaerő elvándorlása, katonai megszállás, elvándorlása, katonai megszállás, stb.stb.

• „„Ahány nyelven beszélsz, annyi Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy” (V. Károly)ember vagy” (V. Károly)

• Mindig valami jelző tapad hozzáMindig valami jelző tapad hozzá

Grosjean meghatározása Grosjean meghatározása (1992(1992.).)

• „„A kétnyelvűség két (vagy A kétnyelvűség két (vagy több) nyelv rendszeres több) nyelv rendszeres használata, kétnyelvűek pedig használata, kétnyelvűek pedig azok az emberek, akiknek azok az emberek, akiknek mindennapi életük során mindennapi életük során szükségük van két vagy több szükségük van két vagy több nyelvre, és ezeket használják nyelvre, és ezeket használják is”is”

A kétnyelvűség eredeteA kétnyelvűség eredete

• Többnyelvű államalakulatokTöbbnyelvű államalakulatok

• Hatalmi területi terjeszkedésHatalmi területi terjeszkedés

• Határok átrendeződéseHatárok átrendeződése

• BékeszerződésekBékeszerződések

• Szocialista államok politikai Szocialista államok politikai rendszerváltásairendszerváltásai

• NépmozgásokNépmozgások

• Kereskedelem fejlődéseKereskedelem fejlődése

A kétnyelvűség eredete 2.A kétnyelvűség eredete 2.

• Államszövetségek létrejötteÁllamszövetségek létrejötte

• Politikai házasságokPolitikai házasságok

• Társadalmi csoportnormákTársadalmi csoportnormák

• VallásokVallások

Az egyéni kétnyelvűség Az egyéni kétnyelvűség kialakulásakialakulásaCharlotte Hoffmann Charlotte Hoffmann osztályzásaosztályzása1.1. BevándorlásBevándorlás

2.2. MigrációMigráció

3.3. Szoros érintkezés más nyelvi Szoros érintkezés más nyelvi csoportokkalcsoportokkal

4.4. Az iskola szerepeAz iskola szerepe

5.5. Kétnyelvű családban felnövő gyermekKétnyelvű családban felnövő gyermek

Kétnyelvűség kialakulásának Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családbanmodelljei a családban

1.1. Ronjat-féle (1913): Egy személy, Ronjat-féle (1913): Egy személy, egy nyelvegy nyelv

2.2. Fantini-féle (1985): Nem domináns Fantini-féle (1985): Nem domináns otthoni nyelvotthoni nyelv

3.3. Haugen-féle (1953): Nem domináns Haugen-féle (1953): Nem domináns otthoni nyelv közösségi otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkültámogatottság nélkül

Kétnyelvűség kialakulásának Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családban 2.modelljei a családban 2.

4. Elwert-féle (1959): Két nem 4. Elwert-féle (1959): Két nem domináns otthoni nyelv közösségi domináns otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkültámogatottság nélkül

5. Saunders-féle (1982): Nem 5. Saunders-féle (1982): Nem anyanyelvi szülőkanyanyelvi szülők

6. Kevert nyelvek 6. Kevert nyelvek

A magyarországi romákA magyarországi romák

1.1. Magyarul beszélő magyar cigányok: Magyarul beszélő magyar cigányok: romungrókromungrók

2.2. Magyarul és cigányul beszélő: oláh Magyarul és cigányul beszélő: oláh cigányokcigányok

3.3. Magyarul és románul beszélők: Magyarul és románul beszélők: beásokbeások

Cigány nyelvCigány nyelv

• A szakirodalom és a köznyelv szerint A szakirodalom és a köznyelv szerint is a cigány nyelv a cigányság indiai is a cigány nyelv a cigányság indiai eredetű nyelveeredetű nyelve

• Több nyelvjárás:Több nyelvjárás:– OláhcigányOláhcigány– MagyarcigányMagyarcigány– Németcigány (szintó)Németcigány (szintó)

Cigány nyelv 2.Cigány nyelv 2.

• Oláhcigányok: lovari Oláhcigányok: lovari • A cigányt anyanyelvüknek tekintők A cigányt anyanyelvüknek tekintők

legnagyobb része az oláhcigányok legnagyobb része az oláhcigányok közül kerül kiközül kerül ki

• Magyarcigányt és a németcigányt Magyarcigányt és a németcigányt csak néhány kisebb csoport használjacsak néhány kisebb csoport használja

• A beáaok a román nyelv archaikus A beáaok a román nyelv archaikus változatát beszélikváltozatát beszélik

Cigány nyelv 3.Cigány nyelv 3.

• Legtöbbnek Mo-n, magyar az Legtöbbnek Mo-n, magyar az anyanyelvanyanyelv

• Nyelvvesztés útján anyanyelvüket Nyelvvesztés útján anyanyelvüket magyarra cseréltékmagyarra cserélték

Nyelvhasználat Nyelvhasználat (oláhcigányok)(oláhcigányok)• Bilingvizmus vegyül a diglossziával Bilingvizmus vegyül a diglossziával

(beásoknál is)(beásoknál is)

• Családban: cigányulCsaládban: cigányul

• Hivatalos helyeken, nem cigány Hivatalos helyeken, nem cigány környezettel magyarul beszélnekkörnyezettel magyarul beszélnek

• Nem egyformán viszonyulnak a 2 Nem egyformán viszonyulnak a 2 nyelvheznyelvhez

• Gyakran váltanak nyelvet mondaton belülGyakran váltanak nyelvet mondaton belül

Nyelvi szocializáció Nyelvi szocializáció (oláhcigányok)(oláhcigányok)

• Elsődleges szocializáció: nagy Elsődleges szocializáció: nagy rokonsági körrokonsági kör

• Több felnőttel találkozik a gyerekTöbb felnőttel találkozik a gyerek

• A szóbeliséget jellemző A szóbeliséget jellemző beszédműfajok korán jelennek meg a beszédműfajok korán jelennek meg a gyerek életébengyerek életében

• Mesemondás, éneklésMesemondás, éneklés

A magyar nyelv SzerbiábanA magyar nyelv Szerbiában

• 1990. Szerbia új alkotmánya1990. Szerbia új alkotmánya

• 1991. szerb képviselőház rendelete1991. szerb képviselőház rendelete

Heinz Kloss 5 fokozata a nyelvek Heinz Kloss 5 fokozata a nyelvek státusa szempontjábólstátusa szempontjából

1.1. Országosan hivatalos nyelvOrszágosan hivatalos nyelv

2.2. Nagyobb regionális egység hivatalos Nagyobb regionális egység hivatalos nyelvenyelve

3. Kisebbség nyelvhasználat hatósági 3. Kisebbség nyelvhasználat hatósági engedélyezése különféle módonengedélyezése különféle módon

4. Tolerancia a nyelvvel szemben a 4. Tolerancia a nyelvvel szemben a privát szférábanprivát szférában

5. Nyelv betiltása5. Nyelv betiltásaMagyar nyelv Jugoszláviában: 3-as szintMagyar nyelv Jugoszláviában: 3-as szintEgyes vonatkozásokban 2-es, más Egyes vonatkozásokban 2-es, más

helyen 4-esre szorult vissza napjainkrahelyen 4-esre szorult vissza napjainkra

Funkcióbeli különbségekFunkcióbeli különbségek

• Szerb nyelv: mindhárom Szerb nyelv: mindhárom nyelvhasználati szintennyelvhasználati szinten

• Magyar a legalsó és a legfelső Magyar a legalsó és a legfelső szinten aktívszinten aktív

• Funkcióelszegényedés -> államnyelv Funkcióelszegényedés -> államnyelv térhódításatérhódítása

végevége