kiskunhalas környékének talajai

Kiskunhalas környékének talajai

Talajtani vizsgálatok a Szent József Katolikus Általános Iskola

diákjaival

Kiskunhalas környékének talajait vizsgáltuk meg a projekt keretében. Az alábbi kérdésekre keresve a választ :

1. Hogyan veszünk mintát a talajokból?

2. Milyen típusú talajok vannak városunk közelében?

3. Melyek a legfontosabb jellemzői e talajoknak?

4. Hol található meg ez a terület Kiskunhalas közelében?

5. Hogyan keressük meg ezt a területet különböző térképeken, földgömbön?

6. Melyek az előforduló növények rajta?

Vizsgálódásunk célkitűzései, módszerei

Egy októberi délelőttön az osztállyal biciklire pattantunk és elindultunk városunk határába megvizsgálni talajainkat és mintát venni.

Utunk során a következőket tanultuk meg:

a) Talajmintát legelők esetében 2-20cm-es rétegből veszünk.

b) Szántóföld esetében pedig 0-30cm-ese mélységből.

c) 5ha-onként 30 ponton vegyünk azonos tömegű mintát, keverjük össze, majd egy egységnyit (1-1,5kg) tegyünk nejlonzsákba és címkézzük fel.

d) Mi ilyen sok mintát nem vettünk, de ezzel a kevéssel is megküzdöttünk.

A talajmintavétel

Kiskunhalas környékének talajai

Városunk környékének leggyakoribb talajtípusai a következők voltak:

HomoktalajokHumuszos homoktalajokSzikes talajokMezőségi talajok

Mi ezek közül a szikes talajokat vizsgáltuk meg tüzetesebben is.

Homoktalaj metszete

Szikes talaj metszete

A talajok legfontosabb jellemzőinek vizsgálata

A természettudományi termünkben kísérleteink

során megvizsgáltuk:

-A talaj kémhatását (pH).

-A talaj víztartalmát.

-A talaj szervesanyag-tartalmát.

-A talaj mésztartalmát.

-Arany-féle kötöttségét.

Végre kedvünkre kísérletezhettünk a

kémiai eszközökkel!

Kísérleteink eredményei

Arany –féle kötöttség vizsgálata Arany‐féle kötöttség vizsgálatánál 100g légszáraz talajhoz vizet kell csepegtetni az adott állapot eléréséhez. A mi talajunk 58 ml vizet vett fel.Ennek segítségével a víz és levegőgazdálkodásra kaptunk utalást.

Mésztartalom vizsgálataSósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára.A pezsgés mértéke A mésztartalom (% ban) - A mi talajunk esetében erőteljes rövid pezsgést tapasztaltunk. = 5‐10% (erősen meszes)

A talaj víztartalmát egyszerű hevítéssel mutattuk ki.

Ugyanígy mutattuk ki a humusztartalmat.

A talaj pH vizsgálata

Talajoldatot készítettünk és univerzális indikátor papírral mértük az értékét. A mi talajunk esetében ez 8,8 volt. Vagyis a talajuk lúgos kémhatású.

Hol találhatók meg ezek a talajok?

Azt, hogy merre is menjünk először megterveztük az órán és Kiskunhalas térképén gondolatban végigjártuk az utat.

Egyúttal megkerestük azt is, melyik kontinensen, a földgömb mely pontján találhatjuk meg ezt a tájat.

Mivel ráértünk azt is kikerestük, hogy a projektben résztvevő partnereink városai hol találhatók.

A szikeseken előforduló növények

Sajnos a területünk kissé bolygatott volt. Ezért elsősorban gyakori gyomokat találtunk.

Íme közülük néhány:

bókoló bogács (Carduus nutans)

közönséges cickafark (Achillemillefolium)

vadmurok (Daucus carota)

mezei katáng (Cichorium intybus)

Mi mindent tanultunk?

Főbb talajtípusok

Szikes, homok, mezőségi

Leggyakoribb növények

Vadmurok, katáng, bókoló

bogáncsHogyan

jutottunk ki a területre?

biciklivelA talajmintánk

kémhatása

8,8