kitermelhetŐ felszÍn alatti vÍzkÉszletek

Post on 11-Jan-2016

28 Views

Category:

Documents

0 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK. Néhány térségben (pl. Debrecen) már fontos kérdés, ennek ellenére csak országos szinten foglalkoznak vele:. Vízgazdálkodási Keretterv 1965 - Parti szűrésű víz: 659 ezer m3/d - Talajvíz: 352 ezer m3/d - Rétegvíz: 682 ezer m3/d - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

KITERMELHETŐ

FELSZÍN ALATTI

VÍZKÉSZLETEK

Néhány térségben(pl. Debrecen)

már fontos kérdés,ennek ellenére

csak országos szinten foglalkoznak vele:

Vízgazdálkodási Keretterv 1965

- Parti szűrésű víz: 659 ezer m3/d- Talajvíz: 352 ezer m3/d- Rétegvíz: 682 ezer m3/d- Karsztvíz: 98 ezer m3/d

Összesen: 17,9 mill m3/d

Összesen: 15,0 mill. m3/d

(Vízgazdálkodási Keretterv, 1984)

(Somlyódy L., 2000)

Parti sz: ~5 000 000

Talaj/rétegvíz: 3 836 000

Karszt: 822 000

Összesen: 9,7 mill. m3/d

(Simonffy Z., 2000)

Parti sz: 4 973 000

Talaj/rétegvíz: 3 849 000

Karszt: 685 000

Összesen: 9,5 mill. m3/d

17,9 m3/d >>> 9,5 m3/d1965……………………………2000

Lesz ez mégkevesebb is!

Ezek a becslések a vízháztartási mérlegegyenleten

alapulnak.A termelés környezeti hatásait

nem tudják felmérni, ezért nem alkalmazhatók

konkrét vízbázisokra

Látszólag van szakirodalom

konkrét vízbázisokra is:

De ezek nem a kitermelhető vízkészletek meghatározásáról szólnak, hanem a víztermelő

létesítmények teljesítőképességéről

Sőt, a kitermelhető szót kerüli a szakirodalom!

Van helyette igénybe vehető, hasznosítható,

rendelkezésre álló,megújuló

Ha mégis kitermelhetőkészletről van szó, akkor módszer helyett gyakran

csak közhelyeket találhatunk:

„Annyit termelhetünk, amennyi tartósan

utánpótlódik”

(Kossuth Rádió, Budapest)

És mennyi pótlódik (után) tartósan?

Annyit egyébként biztosan nem termelhetünk,

csak kevesebbet.

P e r em

100 m3/dk i

600 m3/dE T

700 m3/d

P e r em

200 m3/db e

B500 m3/d

UTÁNPÓTLÓDÁSOK

Ha az utánpótlódó vízmennyiséget teljes egészében kitermelnénk, nem maradna

semmi az evapotranszspiráció (ET) számára, és a terület növénytakarója

kipusztulna

Az utánpótlódó készlet(dinamikus készlet)

számítása többnyire nem lehetséges.

Ahol lehetséges volna (parti szűrés), ott is becsapjuk magunkat:

NEM, a rajz rossz !

A depressziós tölcsér felemelkedik a felszíni víz szintjéhez ?

A depressziós tölcsér felemelkedik a felszíni víz szintjéhez ?

NEM, a rajz rossz !

A talajvízszint lesüllyed a felszíni víz szintjéhez?

NEM, a rajz rossz !

A talajvízszint lesüllyed a felszíni víz szintjéhez?

NEM, a rajz rossz !

A parton a talajvízszint a felszíni víz szintje alatt marad!

Mert a folyó feneke felett kialakuló iszaplerakódás, vagy a fenékszint alatti kolmatáció megnehezíti a vízbelépést…

A parton a talajvízszint a felszíni víz szintje alatt marad!

…de azért is, mert a talaj pórusaiba történő belépésnél a sebességvektorok nagysága és iránya is megváltozik. Ehhez energia kell.

A depressziós tölcsér néha még a folyó fenékszintjét se éri el!

Lehet, hogy a kút két oldalán ugyanakkora leszívás alakul ki!

x x

Mindezt régóta tudni lehet(ne)!!!

Néha előszeretettel számítgatják a

térfogati készletet:

A (35 oC alatti)térfogati készlet

a vizsgált tér pórustérfogata alapján pl. az Alföldön

1220 km3

(Vízgazdálkodási Keretterv)

A magyar medencetermálvízkészlete

„kifogyhatatlan”

(Mérnök Újság, 2004.október)

De nem veszik figyelembe, hogy a térfogati készletnek

csak egy részét, agravitációs hézagtérfogat

vizét lehet kitermelni!

Kísérleti berendezés a gravitációs hézagtérfogat

meghatározásához

10 l-nyi mintába 3,5 – 4,0 l vizet lehetett

beadni…

…de csak 0,5 – 0,8 l víz jött ki, a többi a

gravitációnál erősebb molekuláris erők

hatására a mintában maradt.

Hogy volt a közelmúltban?

* a környezet védelme vált elsődlegessé,

* nem kellettek új vízbázisok

Ebben a helyzetbenkialakulhatott

„A felszín alatti víztermelés környezeti korlátai”

című módszer

„Annyit termelhetünk, amennyi nem okoz tartós talajvízszint-süllyedést.”

Egy „korlát” a sok közül…

„Annyit termelhetünk, amennyi nem okoz ...…. talajvízszint-süllyedést.”

…ami így ment át egyes hatóságok tudatába:

0 cm süllyedéshez 0 m3/d víztermelés tartozik!

(Az ivóvíztermelésre igénybe vehető tárolók 90-95 -ára igaz!)

Hogy lesz a jövőben ?

Az EU Víz Keretirányelverről a következőket mondja:

27. "Available groundwater resource" means the long-term annual average rate of overall recharge of the body of groundwater less the long-term annual rate of flow required to achieve the ecological quality objectives for associated surface waters specified under Article 4, to avoid any significant diminution in the ecological status of such waters and to avoid any significant damage to associated terrestrial ecosystems.

  27. “Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet” a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

27. “Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet” a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves

átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

27. “Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet” a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves

átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

Tehát ne okozzunk jelentős kárt- sem a felszíni vizek- sem a szárazföldi ökoszisztémák

életében.

Hogyan tudunk kárt okozni?

* süllyed a talajvízszint

* süllyed a karsztvízszint

* csökken a rétegvíz nyomása

* mobilizálódnak szennyezett víztestek

* terepsüllyedések (?)

Ezek közül- a felszíni vizek és- a szárazföldi ökoszisztémák

szempontjából leginkább a talajvízszint-süllyedés számít

Valamekkoratalajvízszint-süllyedési limit

meghatározásával eleget tehetünk az EU

követelményeknek az utánpótlódás ismerete nélkül!

A VKI azonban eztnem engedi meg,

az utánpótlódásból kiinduló számítási módszert ajánl:

27. “Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet” a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

Lorberer Árpád: Hidrológiai Közlöny, 1973. 6.

Pedig régóta ismert, hogy az utánpótlódásból nem lehet kiindulni!

A gyakorlat számára

* teljesíthető követelmények,* egyértelműbb módszerek

kellenének

„a vízbázis kapacitása az a vízmennyiség, melynek

kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat

az érintettek elfogadják”

(123/1997 Korm. rendelet)

Akkor már ez is jobb:

UtánpótlódásHa termelünk,

megnő az utánpótlódás…

…és hatással leszünk a

környezetre is

A hatástól függ, hogy mennyi termelhető

Összefoglalóan:

A hatásértékeléshez célratörő monitoring

kell

Egy durva országos modell alapján Magyarországon

5 – 6 mill. m3/d réteg- és talaj- és parti szűrésű

víz termelhető

VÉGE

top related