klímaváltozás, vagy jégkorszak?

Klímaváltozás, vagy Klímaváltozás, vagy Jégkorszak?Jégkorszak?

Gelencsér János : meteorológus

A tejútrendszerA tejútrendszer

A NaprendszerA Naprendszer

A FöldA Föld

A LevegőA Levegő

• A földet körülvevő levegőburok, az A földet körülvevő levegőburok, az ÉLETHEZ NÉLKÜLÖZHETETLEN!ÉLETHEZ NÉLKÜLÖZHETETLEN!

Globális légköri Globális légköri cirkulációcirkuláció

• A Nap felmelegíti az egész Földet, de A Nap felmelegíti az egész Földet, de a Föld felszínén a hõ eloszlása a Föld felszínén a hõ eloszlása egyenetlen: az egyenlítõi és a egyenetlen: az egyenlítõi és a trópusi területek több napsugárzást trópusi területek több napsugárzást kapnak, mint a közepes földrajzi kapnak, mint a közepes földrajzi szélességû területek, vagy a sarki szélességû területek, vagy a sarki területek.területek.

• A trópusokon a beérkezõ sugárzás A trópusokon a beérkezõ sugárzás több, mint ami innen kisugárzódik, míg több, mint ami innen kisugárzódik, míg a sarki területek többet sugároznak, a sarki területek többet sugároznak, mint amennyi az adott területre mint amennyi az adott területre beérkezik. Ha nem volna hõszállítás a beérkezik. Ha nem volna hõszállítás a poláris és a trópusi területek között, a poláris és a trópusi területek között, a trópusi területek egyre melegebbé és trópusi területek egyre melegebbé és melegebbé válnának, míg a poláris melegebbé válnának, míg a poláris területek pedig egyre hidegebbé. A területek pedig egyre hidegebbé. A szélességi körök menti eltérés a szélességi körök menti eltérés a sugárzás tekintetében az, ami irányítja sugárzás tekintetében az, ami irányítja a légköri és az óceáni cirkulációt. A a légköri és az óceáni cirkulációt. A hõenergia a melegebb területek felõl a hõenergia a melegebb területek felõl a hidegebbek felé terjed, amiért a légköri hidegebbek felé terjed, amiért a légköri cirkuláció 60 %-ban, míg az óceáni cirkuláció 60 %-ban, míg az óceáni cirkuláció pedig 40 %-ban felelõs.cirkuláció pedig 40 %-ban felelõs.

• Az egyik mód, hogy a hõszállítás az Az egyik mód, hogy a hõszállítás az Egyenlítõ és a pólusok között Egyenlítõ és a pólusok között megvalósuljon, egy egyszerû megvalósuljon, egy egyszerû cirkulációs cella lehetne, amiben az cirkulációs cella lehetne, amiben az Egyenlítõnél feláramlás, a magasban Egyenlítõnél feláramlás, a magasban a pólus felé való áramlás, a póluson a pólus felé való áramlás, a póluson leáramlás, míg a felszínen az leáramlás, míg a felszínen az egyenlítõ felé való áramlás zárhatná egyenlítõ felé való áramlás zárhatná a cellát. Ennek az egycellás a cellát. Ennek az egycellás cirkulációs modellnek a megalkotója cirkulációs modellnek a megalkotója Hadley volt az 1700-as években.Hadley volt az 1700-as években.

. . A földi légkörzés egyszerû lenne (és az idõjárás A földi légkörzés egyszerû lenne (és az idõjárás unalmas), ha a Föld nem forogna, és nem dõlt lenne unalmas), ha a Föld nem forogna, és nem dõlt lenne

a forgástengely.a forgástengely.

• Mivel a Föld forog, a tengelye ferde, és több Mivel a Föld forog, a tengelye ferde, és több szárazföld van az északi féltekén, mint a szárazföld van az északi féltekén, mint a

déli félgömbön, a tényleges cirkuláció déli félgömbön, a tényleges cirkuláció ezáltal sokkal bonyolultabb. A globális ezáltal sokkal bonyolultabb. A globális

cirkulációs modellek egy cellán kívül három cirkulációs modellek egy cellán kívül három cellát tartalmaznak mind az északi, mind a cellát tartalmaznak mind az északi, mind a

déli féltekén. Ez a három cella a trópusi déli féltekén. Ez a három cella a trópusi cella (amit Hadley cellának is neveznek), a cella (amit Hadley cellának is neveznek), a

mérsékletövi cella és a poláris cella.mérsékletövi cella és a poláris cella.

• 1. Trópusi cella (Hadley cella)  - Az alacsony 1. Trópusi cella (Hadley cella)  - Az alacsony szélességeken a levegõ az Egyenlítõ felé szélességeken a levegõ az Egyenlítõ felé mozog, hogy a felemelkedõ, a magasban a mozog, hogy a felemelkedõ, a magasban a pólusok felé mozgó levegõt pótolja. Ez a cella a pólusok felé mozgó levegõt pótolja. Ez a cella a trópusokon és a szubtrópusi éghajlatú trópusokon és a szubtrópusi éghajlatú területeken dominál.területeken dominál.2. Mérsékeltövi cella (Ferrel cella)  - A közepes 2. Mérsékeltövi cella (Ferrel cella)  - A közepes szélességek légköri cirkulációs celláját a 19. szélességek légköri cirkulációs celláját a 19. században élt Ferrelrõl nevezték el. Ebben a században élt Ferrelrõl nevezték el. Ebben a cellában a levegõ a felszín közelében a cellában a levegõ a felszín közelében a (közelebbi) pólus és kelet felé mozog, míg (közelebbi) pólus és kelet felé mozog, míg magasabb szinteken az Egyenlítõ és nyugat felémagasabb szinteken az Egyenlítõ és nyugat felé3. Poláris cella  - A levegõ felemelkedik, 3. Poláris cella  - A levegõ felemelkedik, szétáramlik és egy része a pólus felé tart. A szétáramlik és egy része a pólus felé tart. A pólus felett lesüllyed, és kialakítja a poláris pólus felett lesüllyed, és kialakítja a poláris magasnyomást. A felszínen a lesüllyedõ levegõ magasnyomást. A felszínen a lesüllyedõ levegõ szétáramlik. A felszínen a poláris cellában a szétáramlik. A felszínen a poláris cellában a szelek keletiesek.szelek keletiesek.

•Az idõjárás pillanatnyi állapota a Az idõjárás pillanatnyi állapota a légkörnek, vagy a légköri állapotok légkörnek, vagy a légköri állapotok idõben egymás után való idõben egymás után való következésének sorozata. Jól tudjuk, következésének sorozata. Jól tudjuk, hogy adott terület fölött a légkör hogy adott terület fölött a légkör viselkedését számos fizikai viselkedését számos fizikai állapothatározóval le tudjuk írni állapothatározóval le tudjuk írni úgy, mint: hõmérséklet, légnyomás, úgy, mint: hõmérséklet, légnyomás, víztartalom, mozgás stb.víztartalom, mozgás stb.

•Mivel az idõjárás a légköri állapotok Mivel az idõjárás a légköri állapotok sorozata, adódik, hogy a ’valódi’ sorozata, adódik, hogy a ’valódi’ éghajlatot úgy definiáljuk, hogy a éghajlatot úgy definiáljuk, hogy a figyelembe vett idõintervallum a figyelembe vett idõintervallum a végtelenhez közelít, azaz a végtelenhez közelít, azaz a valamennyi, valaha is elõfordult valamennyi, valaha is elõfordult légköri állapotok összessége adja az légköri állapotok összessége adja az éghajlatot.éghajlatot.

• A levegõ mindig a magas nyomású A levegõ mindig a magas nyomású területek felõl áramlik az alacsony nyomású területek felõl áramlik az alacsony nyomású felé, míg be nem áll az egyensúlyi helyzet. felé, míg be nem áll az egyensúlyi helyzet. Azonban ez az áramlás nem egyenes Azonban ez az áramlás nem egyenes vonalban történik, mert a Föld forgása vonalban történik, mert a Föld forgása miatt fellép egy eltérítõ erõ (amit Coriolis miatt fellép egy eltérítõ erõ (amit Coriolis erõnek hívnak). Ehelyett a szél spirál erõnek hívnak). Ehelyett a szél spirál alakban áramlik: az alacsony nyomású alakban áramlik: az alacsony nyomású rendszerekben befelé és felfelé, míg a rendszerekben befelé és felfelé, míg a magas nyomású rendszerekben lefelé és magas nyomású rendszerekben lefelé és kifelé fúj. kifelé fúj. 

Alacsony nyomású Alacsony nyomású rendszerek – Ciklonokrendszerek – Ciklonok

• A felfelé áramló levegõ területeit A felfelé áramló levegõ területeit alacsony nyomásnak, alacsony alacsony nyomásnak, alacsony

nyomású rendszereknek, nyomású rendszereknek, depresszióknak vagy ciklonoknak depresszióknak vagy ciklonoknak neveznek. Ezeken a területeken neveznek. Ezeken a területeken gyakori a borult, szeles idõ, az gyakori a borult, szeles idõ, az

esõs idõszak, valamint télen a hó esõs idõszak, valamint télen a hó és a változékony idõjárás. és a változékony idõjárás.

• Alacsony nyomású rendszer ott alakul ki, ahol a Alacsony nyomású rendszer ott alakul ki, ahol a viszonylag meleg és nedves levegõ a Föld viszonylag meleg és nedves levegõ a Föld felszínérõl felemelkedik. Ez olyan zárt izobár felszínérõl felemelkedik. Ez olyan zárt izobár (azonos nyomást összekötõ vonal) rendszer, mely (azonos nyomást összekötõ vonal) rendszer, mely környezetéhez képest alacsony nyomású környezetéhez képest alacsony nyomású területet ölel körül.területet ölel körül.

• Az alacsony nyomású területek középpontjában a Az alacsony nyomású területek középpontjában a levegõ instabil. A meleg, nedves levegõ felfelé levegõ instabil. A meleg, nedves levegõ felfelé spirálisan mozog, közben lehûl, felhõ képzõdik, spirálisan mozog, közben lehûl, felhõ képzõdik, amibõl hó vagy esõ hullhat.amibõl hó vagy esõ hullhat.

• Az alacsony nyomású rendszerekben a levegõ Az alacsony nyomású rendszerekben a levegõ spirális alakban a Föld felszínén befelé mozog. Ha spirális alakban a Föld felszínén befelé mozog. Ha a nyomás nagyon alacsony, a szél erõssége a nyomás nagyon alacsony, a szél erõssége elérheti a viharosat, vagy a hurrikán erõsséget. elérheti a viharosat, vagy a hurrikán erõsséget. Ez az, amiért a ciklon kifejezést szabadabban Ez az, amiért a ciklon kifejezést szabadabban használják viharokra és légköri zavarokra, fõleg használják viharokra és légköri zavarokra, fõleg erõs trópusi hurrikánokra és tájfunokra.erõs trópusi hurrikánokra és tájfunokra.

Magas nyomású rendszerek Magas nyomású rendszerek - anticiklonok- anticiklonok

• Azon területeket, ahol a levegõ lefelé mozog magas Azon területeket, ahol a levegõ lefelé mozog magas nyomású területeknek, vagy anticiklonoknak nyomású területeknek, vagy anticiklonoknak

nevezzük. Általában változatlan, jó vagy kedvezõ nevezzük. Általában változatlan, jó vagy kedvezõ idõjárás jellemzi õket. idõjárás jellemzi õket.

• A magas nyomású rendszerek, az alacsony A magas nyomású rendszerek, az alacsony nyomásúakhoz viszonyítva, nagyobb területet fednek nyomásúakhoz viszonyítva, nagyobb területet fednek be, lassabban mozognak és hosszabb élettartamúak.be, lassabban mozognak és hosszabb élettartamúak.

• Anticiklonok nagy kiterjedésû, leszálló légtömegekbõl Anticiklonok nagy kiterjedésû, leszálló légtömegekbõl keletkeznek. Amikor a levegõ lefelé száll, és magas keletkeznek. Amikor a levegõ lefelé száll, és magas

légköri nyomás uralkodik, a leszálló levegõ légköri nyomás uralkodik, a leszálló levegõ felmelegszik és a relatív páratartalma csökken, így a felmelegszik és a relatív páratartalma csökken, így a vízcseppek hamarosan elpárolognak a levegõben. vízcseppek hamarosan elpárolognak a levegõben.

• A mérsékelt övi ciklonokat a légkörben uralkodó A mérsékelt övi ciklonokat a légkörben uralkodó nagy hõmérsékleti különbségek befolyásolják, nagy hõmérsékleti különbségek befolyásolják, alakítják. Akkor keletkeznek, amikor különbözõ alakítják. Akkor keletkeznek, amikor különbözõ hõmérsékletû légtömegek találkoznak. A levegõ hõmérsékletû légtömegek találkoznak. A levegõ

nem jól keveredik, és a melegebb légtömeg nem jól keveredik, és a melegebb légtömeg felfelé mozog, így front is képzõdik.felfelé mozog, így front is képzõdik.

• A mérsékelt övi ciklonok sokkal nagyobbak, A mérsékelt övi ciklonok sokkal nagyobbak, mint a trópusiak, az átmérõjük 1000-4000 km, mint a trópusiak, az átmérõjük 1000-4000 km, és a szél sebessége is kisebb, mint a trópusi és a szél sebessége is kisebb, mint a trópusi ciklonokban: a legnagyobb sebesség 30 m/s ciklonokban: a legnagyobb sebesség 30 m/s

(110 km/h) körüli.(110 km/h) körüli.

• Az idõjárási frontot úgy definiálhatjuk, Az idõjárási frontot úgy definiálhatjuk, mint egy határt két eltérõ sûrûségû, mint egy határt két eltérõ sûrûségû, hõmérsékletû légtömeg között. Ezen hõmérsékletû légtömeg között. Ezen légtömegek nem keverednek azonnal légtömegek nem keverednek azonnal egymással a különbözõ sûrûség miatt, egymással a különbözõ sûrûség miatt, ehelyett a könnyebb, melegebb levegõ ehelyett a könnyebb, melegebb levegõ felemelkedik a hidegebb és sûrûbb felemelkedik a hidegebb és sûrûbb fölé. A front az átmenet a kettõ fölé. A front az átmenet a kettõ között.között.

• A frontokat mindig jelzik a felhõk, ezek fajtái A frontokat mindig jelzik a felhõk, ezek fajtái a legkülönfélébbek lehetnek, és nagyon a legkülönfélébbek lehetnek, és nagyon

gyakran csapadéktevékenységgel is gyakran csapadéktevékenységgel is találkozhatunk. Amikor egy idõjárási front találkozhatunk. Amikor egy idõjárási front

áthalad egy terület fölött, jellegzetes változás áthalad egy terület fölött, jellegzetes változás következik be a szél sebességében, következik be a szél sebességében,

irányában, a légnyomásban és a levegõ irányában, a légnyomásban és a levegõ nedvességtartalmában. Négy fronttípust nedvességtartalmában. Négy fronttípust

különböztetünk meg: hidegfront, melegfront, különböztetünk meg: hidegfront, melegfront, okklúziós front és stacionárius front. A okklúziós front és stacionárius front. A fronttípusokat a légtömeg mozgásának fronttípusokat a légtömeg mozgásának iránya, és a légtömeg karakterisztikái iránya, és a légtömeg karakterisztikái

különböztetik meg.különböztetik meg.

Hidegfrontról beszélünk, amikor a hideg Hidegfrontról beszélünk, amikor a hideg légtömeg a meleg levegõ felé mozog. légtömeg a meleg levegõ felé mozog.

Hidegfront után a meleg levegõt hideg levegõ Hidegfront után a meleg levegõt hideg levegõ követi. Mivel a hideg levegõ sûrûbb, maga követi. Mivel a hideg levegõ sûrûbb, maga elõtt tolja a meleg levegõt, és emelkedésre elõtt tolja a meleg levegõt, és emelkedésre

kényszerítikényszeríti

Melegfront akkor alakul ki, amikor a meleg Melegfront akkor alakul ki, amikor a meleg légtömeg eléri a hideget. A melegebb levegõ a légtömeg eléri a hideget. A melegebb levegõ a

hideg mentén a magasba emelkedik. A melegfront hideg mentén a magasba emelkedik. A melegfront általában kevésbé heves jelenségekkel kísért és általában kevésbé heves jelenségekkel kísért és

lassabban mozog, mint a hidegfront. A melegfront lassabban mozog, mint a hidegfront. A melegfront esetében a csapadék kevésbé intenzív, azonban esetében a csapadék kevésbé intenzív, azonban

sokkal kiterjedtebb (300-400 km), mint a hidegfront sokkal kiterjedtebb (300-400 km), mint a hidegfront esetében.esetében.

A légkör szerkezeteA légkör szerkezete

• Az atmoszférát is különböző rétegekre bonthatjuk. A szférákat Az atmoszférát is különböző rétegekre bonthatjuk. A szférákat

elválasztó rétegeket elválasztó rétegeket pauzákpauzák különítik el egymástól. A Földtől felfele különítik el egymástól. A Földtől felfele haladva a következő rétegeket különböztetjük meg: haladva a következő rétegeket különböztetjük meg:

• TroposzféraTroposzféra  (0-12 km-es magasságban helyezkedik el)  (0-12 km-es magasságban helyezkedik el) • Tropopauza  (megközelítőleg 12 km-es magasságban helyezkedik el) Tropopauza  (megközelítőleg 12 km-es magasságban helyezkedik el) • Sztratoszféra vagy ozonoszféraSztratoszféra vagy ozonoszféra (12-50 km-es magasságban (12-50 km-es magasságban

helyezkedik el) helyezkedik el) • Sztratopauza  (megközelítőleg 50 km-es magasságban helyezkedik el) Sztratopauza  (megközelítőleg 50 km-es magasságban helyezkedik el) • MezoszféraMezoszféra  (50-85 km-es magasságban helyezkedik el)  (50-85 km-es magasságban helyezkedik el) • Mezopauza  (megközelítőleg 85 km-es magasságban helyezkedik el) Mezopauza  (megközelítőleg 85 km-es magasságban helyezkedik el) • TermoszféraTermoszféra  (85-1000 km-es magasságban helyezkedik el)  (85-1000 km-es magasságban helyezkedik el) • Termopauza  (megközelítőleg 1000 km-es magasságban helyezkedik Termopauza  (megközelítőleg 1000 km-es magasságban helyezkedik

el.) el.) • ExoszféraExoszféra  (1000 km feletti rétegek)  (1000 km feletti rétegek)

A légkör összetevőiA légkör összetevői

• Az atmoszférát állandó és változó összetételű gázok, cseppfolyós és szilárd Az atmoszférát állandó és változó összetételű gázok, cseppfolyós és szilárd anyagok alkotják. A szilárd- és cseppfolyós anyagokat aeroszol anyagok alkotják. A szilárd- és cseppfolyós anyagokat aeroszol részecskéknek nevezzük. A levegő összességéhez mérten mennyiségük részecskéknek nevezzük. A levegő összességéhez mérten mennyiségük azonban igen csekély. A szakemberek a gázokat két fő szempont szerint azonban igen csekély. A szakemberek a gázokat két fő szempont szerint csoportosítják: a légkörben való tartózkodási idejük, mennyiségük és csoportosítják: a légkörben való tartózkodási idejük, mennyiségük és térfogaton belüli arányuk szerint.térfogaton belüli arányuk szerint.Azokat a gázokat, amelyek mennyisége hosszú távon változatlan marad Azokat a gázokat, amelyek mennyisége hosszú távon változatlan marad állandó gázoknak nevezzük.állandó gázoknak nevezzük.Azokat a légköri gázokat pedig, amelyek viszonylag rövid időn belül, néhány Azokat a légköri gázokat pedig, amelyek viszonylag rövid időn belül, néhány hónap/év vagy évtizeden belül változnak, azokat változó gázoknak hívjuk. hónap/év vagy évtizeden belül változnak, azokat változó gázoknak hívjuk. Erősen változó gázok pedig néhány nap alatt is képesek változtatni Erősen változó gázok pedig néhány nap alatt is képesek változtatni mennyiségükön.mennyiségükön.A változó gázok tartózkodási ideje a légkörben hozzávetőlegesen 4 hónaptól A változó gázok tartózkodási ideje a légkörben hozzávetőlegesen 4 hónaptól 15 évig terjedhet. Az erősen változó gázok jelenléte a légkörben nem tart 15 évig terjedhet. Az erősen változó gázok jelenléte a légkörben nem tart tovább 14 napnál.tovább 14 napnál.A levegőtérfogat 99,998%-át az alábbi fő összetevők alkotják:A levegőtérfogat 99,998%-át az alábbi fő összetevők alkotják:

• Nitrogén (N2)78,084%Oxigén (O2)20,946%Argon (Ar)0,934%Szén-Nitrogén (N2)78,084%Oxigén (O2)20,946%Argon (Ar)0,934%Szén-dioxid (CO2)0,032%A légkör összetételének fennmaradó százaléktöredékét dioxid (CO2)0,032%A légkör összetételének fennmaradó százaléktöredékét az aeroszol részecskék és a nyomgázok alkotják. A változó összetevő gázok az aeroszol részecskék és a nyomgázok alkotják. A változó összetevő gázok kis mennyiségük ellenére igen fontos szerepet játszanak a légköri kis mennyiségük ellenére igen fontos szerepet játszanak a légköri folyamatok kialakításában. Az ózon kis mennyiségben van jelen, mégis folyamatok kialakításában. Az ózon kis mennyiségben van jelen, mégis életfontosságú szerepet tölt be. A légköri aeroszolok gyengítik a Föld életfontosságú szerepet tölt be. A légköri aeroszolok gyengítik a Föld felszínére érkező sugárzást. felszínére érkező sugárzást.

Mit kezdjünk vele?Mit kezdjünk vele?

TévhitekTévhitek

•Viszonylag stabil a földi Viszonylag stabil a földi éghajlat - ez volt az utóbbi éghajlat - ez volt az utóbbi tízezer év nagy illúziója. Mivel tízezer év nagy illúziója. Mivel az emberiség túlságosan az emberiség túlságosan hozzászokott a jóhoz, bármilyen hozzászokott a jóhoz, bármilyen változás előtt is állunk, az változás előtt is állunk, az komoly dilemmát okoz…komoly dilemmát okoz…

Elképzelések, variációkElképzelések, variációk

•Néhány kutató szerint az Néhány kutató szerint az éghajlatváltozásban bizonyos éghajlatváltozásban bizonyos ciklikusság figyelhető meg, és a ciklikusság figyelhető meg, és a múltbeli szabályszerűségek múltbeli szabályszerűségek tanulmányozása segíthet abban, tanulmányozása segíthet abban, hogy meg tudjuk jósolni a hogy meg tudjuk jósolni a jövőbeli változásokat. jövőbeli változásokat.

ÖsszefüggésekÖsszefüggések•Ugyanakkor néhány kutató Ugyanakkor néhány kutató

tanulmányozta a levegő CO2 tanulmányozta a levegő CO2 koncentrációjának az éghajlatra koncentrációjának az éghajlatra gyakorolt hatását. Úgy gondolták, gyakorolt hatását. Úgy gondolták, hogy a CO2 koncentráció hogy a CO2 koncentráció változása összefüggésben lehet az változása összefüggésben lehet az átlagos hőmérséklet változásával, átlagos hőmérséklet változásával, a jégkorszakok megjelenésével és a jégkorszakok megjelenésével és megszűnésével.megszűnésével.

•Földünk éghajlatának változása Földünk éghajlatának változása teljesen természetes folyamat, a teljesen természetes folyamat, a felmelegedést mindig lehűlés követi és felmelegedést mindig lehűlés követi és ez több tízezer, sőt, több százezer évre ez több tízezer, sőt, több százezer évre visszamenőleg megfigyelhető. Viszont visszamenőleg megfigyelhető. Viszont egyre közelebb kerül az éghajlatban egyre közelebb kerül az éghajlatban soron következő változás, ami a soron következő változás, ami a következő jégkorszakhoz vezethet. A következő jégkorszakhoz vezethet. A gond az, hogy a tudósok még nem gond az, hogy a tudósok még nem tudják megmondani, hogy mikorra tudják megmondani, hogy mikorra várható. Abban viszont biztosak, hogy várható. Abban viszont biztosak, hogy be fog következni.be fog következni.

• A A jégkorszakjégkorszak vagy vagy glaciálisglaciális egy egy hosszú távú hosszú távú éghajlatiéghajlati változás, amely változás, amely alatt a alatt a FöldFöld átlaghőmérsékleteátlaghőmérséklete lecsökken, ezzel a lecsökken, ezzel a sarkisarki jégtakarók, a jégtakarók, a kontinentális jégtakarók és a kontinentális jégtakarók és a gleccserekgleccserek területe nagy mértékben kiterjed.területe nagy mértékben kiterjed.

•Az egyes jégkorszakok között Az egyes jégkorszakok között úgynevezett úgynevezett interglaciálisokinterglaciálisok (jégkorszak közötti korok) vannak, (jégkorszak közötti korok) vannak, melyek ciklikusan váltják egymást, melyek ciklikusan váltják egymást, kb. 40 000-100 000 évenként.kb. 40 000-100 000 évenként.

jégkor utolsó nagyobb jégkor utolsó nagyobb glaciális periódusaglaciális periódusa kb. kb. 10 000 éve ért véget.10 000 éve ért véget.

• Olyan extrém időjárás uralkodott Olyan extrém időjárás uralkodott időnként bolygónkon, amit most időnként bolygónkon, amit most szinte el sem tudunk képzelni. Volt, szinte el sem tudunk képzelni. Volt, hogy a sarkokat esőerdők borították, hogy a sarkokat esőerdők borították, de olyan is előfordult, hogy az de olyan is előfordult, hogy az Európát borító jégtakaró egészen Európát borító jégtakaró egészen Lisszabonig elnyúlt.Lisszabonig elnyúlt.

"Jó helyen" kellett élni a "Jó helyen" kellett élni a klímaváltozás elviseléséhezklímaváltozás elviseléséhez

• A természetes folyamatok az elmúlt A természetes folyamatok az elmúlt évezredekben is számos alkalommal drámaian évezredekben is számos alkalommal drámaian megváltoztatták bolygónk éghajlatát. 75 ezer megváltoztatták bolygónk éghajlatát. 75 ezer éve kezdődött az utolsó jégkorszak. 40 ezer éve kezdődött az utolsó jégkorszak. 40 ezer évvel ezelőtt egy rövid meleg periódus után, 38 évvel ezelőtt egy rövid meleg periódus után, 38 ezer évvel ezelőtt újabb hideg időszak vette ezer évvel ezelőtt újabb hideg időszak vette kezdetét, amely egészen tízezer évvel ezelőttig kezdetét, amely egészen tízezer évvel ezelőttig tartott. Az azóta eltelt évezredek alatt viszont az tartott. Az azóta eltelt évezredek alatt viszont az éghajlati ingadozások minimálisak voltak, ezért éghajlati ingadozások minimálisak voltak, ezért akármilyen változás előtt is állunk, az nagyon akármilyen változás előtt is állunk, az nagyon rémisztő lesz majd.rémisztő lesz majd.

Fejlődés?Fejlődés?

•Ebben a 10 ezer évben a vadászó Ebben a 10 ezer évben a vadászó gyűjtögető életmódtól - hogy csak gyűjtögető életmódtól - hogy csak néhány dolgot említsünk - eljutottunk néhány dolgot említsünk - eljutottunk a nagy ipartelepek építéséig, az a nagy ipartelepek építéséig, az űrutazásig, a kézátültetésig és a űrutazásig, a kézátültetésig és a nanotechnológiáig, abba az illúzióba nanotechnológiáig, abba az illúzióba ringatva magunkat, hogy az éghajlat ringatva magunkat, hogy az éghajlat stabilitása teljesen normális dolog.stabilitása teljesen normális dolog.

• Azokban az időkben jóval kevesebb Azokban az időkben jóval kevesebb ember élt a Földön, mint amekkora a ember élt a Földön, mint amekkora a jelenlegi populáció. Amikor egy jelentős jelenlegi populáció. Amikor egy jelentős éghajlati változás zajlott, azok a éghajlati változás zajlott, azok a népcsoportok élték túl, melyek "jó helyen" népcsoportok élték túl, melyek "jó helyen" voltak, és alkalmazkodtak a megváltozott voltak, és alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, míg mások kihaltak. körülményekhez, míg mások kihaltak. Ennek akkoriban nem volt túl nagy Ennek akkoriban nem volt túl nagy jelentősége, hisz természetes jelentősége, hisz természetes kiválasztódás történt. Napjainkban kiválasztódás történt. Napjainkban azonban teljesen más a helyzet: az ilyen azonban teljesen más a helyzet: az ilyen jellegű drasztikus változások több millió jellegű drasztikus változások több millió ember életét veszélyeztetnék.ember életét veszélyeztetnék.

• Bolygónk szárazföldi területeinek nagy része Bolygónk szárazföldi területeinek nagy része jelentősen ki van téve a glaciális-interglaciális jelentősen ki van téve a glaciális-interglaciális ingadozás hatásainak, mivel a melegedés a sarki ingadozás hatásainak, mivel a melegedés a sarki jegek olvadásával, ezért tengerszint-emelkedéssel jegek olvadásával, ezért tengerszint-emelkedéssel jár. Minden partvidék veszélyeztetett ilyen esetben.jár. Minden partvidék veszélyeztetett ilyen esetben.

• Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása a levegő gázkoncentrációjának változása a levegő gázkoncentrációjának folyamatos növekedése, ami a fosszilis folyamatos növekedése, ami a fosszilis tüzelőanyagok - földgáz, kőolaj, szén) - tüzelőanyagok - földgáz, kőolaj, szén) - használatából, vagy a vegetáció elégetéséből - használatából, vagy a vegetáció elégetéséből - erdőégetés, fatüzelés - ered. A mind több gáz erdőégetés, fatüzelés - ered. A mind több gáz okozza a Föld hő visszatartó képességének okozza a Föld hő visszatartó képességének növekedését, ami hosszabb távon globális növekedését, ami hosszabb távon globális klímaváltozáshoz vezethet.klímaváltozáshoz vezethet.

Már látható Már látható következményekkövetkezmények

Szaporodó extrém időjárási Szaporodó extrém időjárási helyzetekhelyzetek

Erdők pusztulásaErdők pusztulása

ElsivatagosodásElsivatagosodás

Olvadó jégtakaróOlvadó jégtakaró

ÁrvizekÁrvizek

  kritikusan vízhiányos területek kritikusan vízhiányos területek (Ausztrália és Afrika)(Ausztrália és Afrika)

•    

Van megoldás?Van megoldás?

• ÉletmódÉletmód     Életmódunk, fogyasztási szokásaink Életmódunk, fogyasztási szokásaink megváltoztatásával sok dolgot tehetünk a megváltoztatásával sok dolgot tehetünk a globális felmelegedés megelõzéséért. Ne globális felmelegedés megelõzéséért. Ne dõljünk be a fogyasztó társadalom által dõljünk be a fogyasztó társadalom által belénk sulykolt „vívmányoknak”! Ezek sok belénk sulykolt „vívmányoknak”! Ezek sok pénzünkbe, elõállításuk, szállításuk pénzünkbe, elõállításuk, szállításuk energiába kerül. Legyünk mértékletes energiába kerül. Legyünk mértékletes vásárlók. Keressük a környezetbarát vásárlók. Keressük a környezetbarát termékeket, megoldásokat. Ezek sokszor a termékeket, megoldásokat. Ezek sokszor a pénztárcánk barátai ispénztárcánk barátai is

• HulladékHulladék     A klímaváltozáshoz természetesen a A klímaváltozáshoz természetesen a hulladéktermelésnek is köze van. Az hulladéktermelésnek is köze van. Az összefüggés nagyon egyszerű és egyértelmű. A összefüggés nagyon egyszerű és egyértelmű. A hulladék - lényegét tekintve - kidobott anyag és hulladék - lényegét tekintve - kidobott anyag és energia. Minden termék nyersanyagainak energia. Minden termék nyersanyagainak beszerzése, legyártása, szállítása, használata, beszerzése, legyártása, szállítása, használata, illetve a belõle keletkezõ hulladék illetve a belõle keletkezõ hulladék ártalmatlanítása üvegházhatású gázok ártalmatlanítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. Ha kevesebb hulladékot kibocsátásával jár. Ha kevesebb hulladékot termelünk, akkor anyagot és energiát termelünk, akkor anyagot és energiát takarítunk meg. A hulladék elkerülésével vagy takarítunk meg. A hulladék elkerülésével vagy mérséklésével, tehát pl. hulladékmegelõzéssel mérséklésével, tehát pl. hulladékmegelõzéssel és újrafeldolgozással csökkenteni lehet a és újrafeldolgozással csökkenteni lehet a klímaváltozás mértékét.klímaváltozás mértékét.

• EnergiatakarékosságEnergiatakarékosság     A felhasznált energia igen kis része A felhasznált energia igen kis része származik csak alternatív, újra származik csak alternatív, újra felhasználható energiaforrásokból. Az felhasználható energiaforrásokból. Az energiatermelés rengeteg energiatermelés rengeteg üvegházhatású gázt bocsát ki.üvegházhatású gázt bocsát ki.Szokásainkat úgy kell igazítani és Szokásainkat úgy kell igazítani és megváltoztatni, hogy az energiát a megváltoztatni, hogy az energiát a lehetõ leghatékonyabb módon lehetõ leghatékonyabb módon használjuk fel!használjuk fel!

• Megújuló energiaMegújuló energia A megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások használatával csökkenthetjük a használatával csökkenthetjük a felmelegedést. Ezek vagy nem felmelegedést. Ezek vagy nem járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, vagy pedig csak a légkörbõl kivont vagy pedig csak a légkörbõl kivont mennyiségû gázt juttatják vissza. mennyiségû gázt juttatják vissza.

• NövényzetNövényzet     A természetes növénytakaró sokféle A természetes növénytakaró sokféle módon hozzájárul a Föld egyensúlyi módon hozzájárul a Föld egyensúlyi állapotának fenntartásához, a állapotának fenntartásához, a klímaváltozás hatásainak klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. csökkentéséhez.

• KlímapolitikaKlímapolitika     A globális felmelegedés A globális felmelegedés megfékezéséért rendkívül sokat megfékezéséért rendkívül sokat tehetnek a politikusok, hiteles tehetnek a politikusok, hiteles tájékoztatással, megfelelõ törvények tájékoztatással, megfelelõ törvények életbe léptetésével, és személyes életbe léptetésével, és személyes példamutatással is.példamutatással is.

•Köszönöm megtisztelő Köszönöm megtisztelő figyelmüket!figyelmüket!