közép-magyarország településszerkezete

Közép-Magyarország

településszerkezete

Régiók MagyarországonGere Lászlógeográfus 3.

2007.03.20

Történelem:

• Már az újkőkorban állandó települések

• Honfoglalás: törzsi helynevek

• Jelentős része királyi/hercegi birtok, Székesfehérvár-Esztergom után Visegrád-Buda lett a politikai-gazdasági, kulturális központ.

• Keleten mezővárosi fejlődés a XIV. századtól

• Török időkben elnéptelenedés, majd újranépesülés – szlovákok, németek, szerbek

Településhálózat alakulása:

• Természeti, gazdaságföldrajzi adottságok szerepe fontos.

• Korábban homogén hálózat, majd a 19. század második felétől a főváros túlsúlya. Sugaras hálózat + a Duna vonala is fontos tényező

• A mai megye 1950. jan. 1-én jön létre 687 ezer lakossal, a népesség 13%-a élt városokban (Cegléd, Nagykőrős, Szentendre, Vác) Budapestet nem számítva

• 19. század vége: megkésett ipari forradalom, gyors kapitalizálódás – falusi népesség aránya folyamatosan csökken, főleg kisfalvakban

• urbanizáció, a városi népesség háromszor olyan gyorsan növekedik, mint a falusi (1869-1910 között), országos szinten

1850 1880 1910

lakosság 178.000 370.000 881.000

Budapest népességváltozása:

• Pest-Buda-Óbuda egyesítése: 1873-ban

• Lakosság a mai közigazgatási területen:

lakosság

1870 1905 1930 1941

302.000 1 millió 1,5 millió 1,7 millió

19812 millió

Nagy-Budapest:

• Létrehozása: 1950. jan. 1-én, 7 város és 16 község hozzácsatolásával. 525 km2-es terület

Újpest népessége (fő): Kispest: 1873-ban alakul, 1923-ra 51 ezer

lakos1850 673

1869 7.000

1910 41.000

1920 60.000

• Korábban a mezőgazdaság fontos ágazat volt, majd az iparosodással főleg a kisipar terjedt el.

• II. vh. után jelentős urbanizálódás, vidék iparosítása, mezőgazdaság szocialista átszervezése.

• Más megyékből is betelepülés, főleg az agglomerációba.

• 1987-ben már a népesség 29%-a él a megye 10 városában, Budapest agglomerációjában 43%.

• Budapesten már a ’70-es évektől kevesebb a születés, mint a halálozás, de a beáramlás miatt még nő a népesség, a ’80-as évektől abszolút számban is csökkenés, szuburbanizáció, agglomeráció nő.

• 1987: 44 település alkotja az agglomerációt, majd 78, ma 80, nagyon szoros kapcsolat a fővárossal.

• A főváros vonzáskörzete a megyén is túlnyúlik.

Településtípusok:

• Főváros

• Agglomeráció, városok és falvak, „alvó települések”

• Szocialista iparvárosok: pl. Százhalombatta

• Régi mezővárosok: pl. Nagykőrös, Cegléd

• Újonnan lett városok

• Aprófalvak: Pilis, Börzsöny térsége.

A Közép-magyarországi régió kistérségei (NUTS 3):

KSH

Forrás: Magyarország megyéi – Pest 1986

Forrás: Magyarország atlasza

Újonnan várossá nyilvánított települések (KSH 2006. 01.01)

Gyál 1997.07.01 22195Vecsés 2001.07.01 19023Fót 2004.07.01 17287Dunaharaszti 2000.07.01 17244Göd 1999.07.01 16375Abony 1993.01.01 15839Pomáz 2000.07.01 15799Gyömrő 2001.07.01 14567Szigethalom 2004.07.01 14269Pécel 1996.07.01 13753Budakeszi 2000.07.01 13198Pilisvörösvár 1997.07.01 13023Veresegyház 1999.07.01 12967Albertirsa 2003.07.01 11884Pilis 2005.07.01 11281Üllő 2005.07.01 10149Kistarcsa 2005.07.01 9798Tököl 2001.07.01 9495Ócsa 2005.07.01 8949Tura 2001.07.01 8066Dunavarsány 2004.07.01 6329Aszód 1991.01.01 6061Örkény 2004.07.01 4994Nagymaros 1996.07.01 4488Szob 2000.07.01 3005Visegrád 2000.07.01 1718 Forrás:

KSH

1990-2006.01.01.

Pest megye városai (2005 júl.

1.):

KSH

1946 előtt is város

1946-1989 között lett

város

Jelmagyarázat:

A megye városhálózatán

ak kiépítési sémája (1984):

Jelmagyarázat:

1. Meglévő város

2. Várossá fejlesztendő nagyközség

3. Városiasodó nagyközség

4. Budapesti agglomeráció határa

5. Agrár-ipari terület

Pest megye funkcionális tagolódása (1984):Jelmagyarázat:

1. A Dunakanyar üdülőterülete

2. Budapesti agglomeráció területe

3. A ráckevei Duna-ág üdülőterülete

4. Agrár-ipari jellegű terület

Forrás: Magyarország atlasza

Települések lélekszámának változása 1949-1970:

Magyarország atlasza

Települések lélekszámának változása 1970-1980:

Magyarország atlasza

Települések lélekszámának változása 1980-1990:

A budapesti agglomerációs övezet

településszektorai (1984):

Jelmagyarázat:

1. Övezethatár

2. Településhatár

KSH, 2006.

KSH

KSH 2006.

Kistarcsa

Üllő

Adatok:KSH

1000 főre jutó vándorlási különbözet (2000-2003):