közgazdasági alapismeretek
Post on 14-Jan-2016
21 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Közgazdasági alapismeretek
Dr. Rádi Szelman
főiskolai tanár
A közgazdaságtan
A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2)rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználhatóerőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javakés szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6)azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között akorlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítésecéljára.
A gazdasági élet szereplői (az emberek)
Erőforrások- szűkösek•Természeti erőforrások (A)•Munka (L)•Tőke (C)•Vállalkozás ( E )
Szükségletek- korlátlanok
Kielégítés
GazdálkodásAdott eredmény minimális ráfordításAdott ráfordítás maximális eredmény
Alternatív mód: Opportunity cost (áldozat, lemondás)
A közgazdaságtan alapproblémáiMit ; Hogyan ; Kinek
Munkamegosztás, csere
A közgazdaságtan tudományágazatai:• Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat• Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) • Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit.
Gazdasági rendszerek
Jellemzők
Tiszta piacgazdaság
- A termelési tényezők magántulajdonban- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és
erőforrások felhasználásáról- A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek
kapcsolatba egymással
Központosított gazdaság
- A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam
tulajdonában van )- A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és
kötelező utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket )- A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a
szükségletekkel.
Vegyes gazdaság - Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam
- Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését
- Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma
Gazdasági rendszerek
A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer
Funkciói:
Leegyszerűsítik a valóságot,
Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat,
Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és
magyarázatát
Előre jelzéseket is készíthetünk velük A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei
Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei
Klasszikus 17-18. század Makro Adam Smith,
Jean B. Say
Neoklasszikus 19. Század végén Mikro
Leon Walras
Alfred Marsall
Vilfredo Pareto
♠ Rugalmas árrendszer,♠ Stabil gazdasági egyensúly,♠ Teljes foglalkoztatás,♠ Állami stabilizációs célú beavatkozás nem
szükséges.
Keynes 20. Század Makro John M. Keynes
♠ Nem rugalmas árrendszer,♠ A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak,♠ Instabil gazdasági egyensúly,♠ A foglalkoztatás nem teljes,♠ Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs
politika szükségessége.
P1
P2
P1
P2
D1D1
DP=f( P )
Inverz keresleti függvény P=f( D )
Az eltolódás okai:
- Változások a vevők elkölthető Jövedelemében
- Változások más javak árában
- Hitelre történő vásárlás
- Hirdetés és reklámhatására
- Változások a népesség számában
- Pénz illúzió
P P
QDQS
D D’
D’1
D’2 S’
1 S2 S’2 S1
S’ S’’
SP=f( P )
SP ~~
Inverz kínálati függvény P =f( S )
Az eltolódás okai:
- Az időjárás hatása
- Technikai haladás
- Változások a termelési tényezők áraiban
-Más javak árváltozásai
- Adók és termelési támogatások
PSEP ~~~, PDEP ~~~,
A piac és a piaci mechanizmus
Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény.
A Kínálat
Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak.
Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van .
S = f ( P, E )
A kereslet
Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni.
A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van.
D = f (P, I, E )
DP~~
P
P
P
Q Q Q
Pe
Qe
SD
P1
P2
Többlet
( túlkínálat )
Hiány
( túlkereslet )
D1 D2 S1 S2
SS
S'
d '
d
d'
E
E'
E’
E
P'
P
P'
P
A piaci egyensúly és az ármechanizmus
A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra
Eltolódnak
PvagyDS
Marshall-kereszt
P P P
Q Q Q
SL
SS
Sm
E
E
E
E'
E'
E'
Az idő szerepe a piaci folyamatokban
( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )
Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly
A makrogazdaság szereplői és piacai
A gazdasági szereplőkSzereplő = minden állampolgár bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze.Szektor = azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összességeFajtái:Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek. Magánszektor
Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí- Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer- ( zárt gazdaság ) zés.
Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb forrásokból fedezik.
Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel.
A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat )
Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca
Részpiacai:
fogyasztási javak piaca
tőke javak piaca
Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye
Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye.
Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely.
A piac típusa Eladó Vevő
Árupiac Vállalatok, külföld Háztartások, állam, vállalatok, külföld
pénzpiac Állam, bankrendszer, vállalatok háztartások
Tőke piac háztartások Vállalatok, állam
Munkapiac Háztartások Vállalatok, állam
Adó ( TH )
Y-T+TR =
Adó ( TV )
Transzferek (TR ) Transzferek (TR )
Termelési té
nyezők kínálata
Jövedelem ( Y )
MunkapiacTőkepiac
Termelési tényezők kereslete
Munkabér, kamat
Termelési tényező piaca
YDI
S
C
N
Fo
gya
sztá
si c
ikke
k
p
iaca
Tőkeja
vak
piaca
Kibocsátás ( Y
)Tő
keja
vak
kín
álat
a
Fogy. cikkek kínálataI = I P +
I B
Belső
körfo
rgás
Ko
rmán
yzat
i ár
uvá
sárl
áso
k
Árupiac
Pénz
Pénz
Fogyasztási cikkek kereslete
pénzpiac
Állam
VállalatHáztartásBankrendszer
Árs
zín
von
al
Kam
atlá
b
Jövedelem újraelosztás
Jövedelem újraelosztás
Makrogazdasági körforgás
A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között
Az árupiac elemei
A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége.
Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága.
Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( )
Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga.
Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk
Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni.
Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme
A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G )
iP iQ
N
ii
N
iii
Q
QPP
'
1
.
N
iii pq
1
.
ICY SCY SI
GICY
TTRYYDI
SCYDI
GTRT GTRT
Összbevétel ( hozzáadott érték )
Ráfordítások fedezete profit
Termelési tényezők jövedelme Beruházás
( a háztartások jövedelme)
Potló Bővítő
Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció )
Kétszektoros modell
Háromszektoros modell
Négyszektoros modell
A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok
GTRT
Egyensúlyozott állami költségvetés
Szufficites állami költségvetés
Deficites állami költségvetés
XGICIMY KÁVH SSSSI
A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét )();( GTRTaholGTRTIS
)();( GTRTaholGTRTSI A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival
Az állam hitelt vesz fel
Az állam megtakarít
Tőkemérleg
GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ;
Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége.Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme)
Elszámolási rendszer:
A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ): az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki , ( 1952; 1993 )
A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói
Az SNA mutatói:
Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelikNominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek pénzben kifejezett outputjainak az összessége
N
i
GDPVA1
Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem.
Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem.
Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az
ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.
Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege.
Bruttó Értékcsökkenés Nettó
Bruttó kibocsátás (GO)
- termelő fogyasztás
Bruttó hazai termék (GDP )
+ átutalások külföldről( belföldiek külföldről kapott elsőd-
leges jövedelem)
- átutalások külföldre( külföldiek belföldről kapottelsőd-
leges jövedelem)
– amortizáció Nettó hazai termék ( NDP )
Elsődleges jövedelem (összes nettó hozzáadott érték )
Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI )
+ beáramló transzferek
- Kiáramló transzferek
– amortizáció Nettó nemzeti jövedelem (NNI )
Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ( GNDI ) - amortizáció Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem(NNDI)
( végső fogyasztás + megtakarítás )
A borosüveget kinyitni a bort meginni
Lehetőségek
Feltételek:
♣ Ismerni kell a lehetőségeket;
♣ Célra vezető lehetőségek legyenek;
♣ A lehetőségek sorba rendezése.
Szükségletkielégítés maximalizálása
Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb
hasznossága
A fogyasztó, döntései, célja
Szükséglet
Hasznosság
A fogyasztói magatartás I.
A fogyasztó magatartása II.
A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység )
Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása
Döntései:
fogyasztási;
munkavállalási és
tőkebefektetési döntések
A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők:
a fogyasztói preferenciák belső tényező
árak
külső tényezők
jövedelem
Fogalmak
Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben
Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében
Jószágkosár ( x1, y1): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja
Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x1,y1); ( x2,y2); …; ( xn, yn )
Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza
Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége
Preferencia relációk: szigorúan preferált jószágkosár: A( x1 , y1) > B( x2 , y2 ) A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár gyengén preferált jószágkosár: A( x1 , y1 ) B( x2 , y2 ) A olyan jó, mint B közömbös jószágkosár: A( x1 , y1 ) ~ B( x2 , y2 ) A és B között nehéz dönteni
Y termék
X termék
U
B
. AC
40 10
20
50
A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői: párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást); az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki; negatív meredekségűek és konvex (alulról domború) görbületűek.
Közömbösségi görbe Közömbösségi térkép
U1
U2
U3
Y termék
X termékHelyettesítési határráta: dx
dyMRS
A fogyasztó választása
A
y
U1
U3
y
x x
B
U2
Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet megegyezik a két függvény meredeksége az árarányok megegyeznek a két termék helyettesítési határrátájával MRS =Px / Py
C
A fogyasztó keresleteA egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett milyen mennyiséget hajlandó vásárolni az adott termékből.
A jövedelemtől függő kereslet
Normál jószág esetén: ; 0 I 1
Alacsonyabbrendű (inferior) jószág esetén: ; I 0
Magasabbrendű (szuperior) jószág esetén: ; I 1
Az ártól függő kereslet
Normáljószág esetén: ;
Luxus jószág (presztízsfogyasztás) esetén: ;
),,,,( Ipppfd zyxx
?,~
),( xxxx dPIPIfd
xdI
xdI
xdI
?,~
),( xxxx dIPIPfd
dP 01 p
dP 0p
A fogyasztó magatartása A kapcsolat jellege
Helyettesítő termékek
Kiegészítő termékek
BA dP
BA dP
A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az
egyéni keresletek összessége.
Az árváltozás kereszthatása Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására.
dA dC
Dp
Keresett mennyiség
Ár
dB
A fogyasztói többlet azon pénzösszegek, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért és a ténylegesen fizetendő összeg különbsége
X termék ára
X termék mennyisége
P.
x.
A
fogyasztói
többlet
tényleges kiadás d(p)
Rezervációs ár: az a maximális ár,
amit a fogyasztó hajlandó fizetni
FT= Pmax - P
Pmax.
Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része ennél magasabb áron is hajlandó
vásárolni.
A piaci szerkezet
A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által
meghatározott feltételekhez.
Piaci szerkezet Eladók száma Termék jellege Ármeghatározás Piacra való
ki- és belépés
Piacra gyakorolt
hatás
Monopólium egy vállalat egy termék ármeghatározó kizárt egyedül
Oligopólium néhány nagyvállalat homogén meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására
nagyon nehéz együtt
Monopolisztikus verseny
sok, csekély piaci részesedésű vállalat
homogén, diferenciált
meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására
szabad együtt
Tökéletes verseny sok kisméretű vállalat homogén árelfogadó szabad együtt
A termelés
A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát.
Az isoquant-görbeAz isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek
),( LKfQ
q
L
K
q1
q2
q3
L
K
Isoquantok rendszereIsoquant-görbe
Az isoquant –görbe tulajdonságai - nem metszhetik és nem érinthetik egymást,- - az isoquantok negatív meredekségűek.
A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni. Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja
A termelés költségei
A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordításFajtái: Alternatív költségek (opportunity cost)
Tágabb értelemben azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel. Szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek.
Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg.Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a könyvelésben elszámolhatóak.Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.
A profit és a költségek viszonya
B e v é t e l e k
A termelés gazdasági költségei
Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek
Számvételi profit
Számvételi költségek
Számlákon megjelent + az adott időszakban
elszámolható folyó költségek
( közvetlen költségek + amortizáció )
Explicit költségek Implicit költségek
Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő
időszakra vonatkozó költségek költségek
( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit )
Gazdasági profit
Normálprofit
A meglévő erőforrások
alternatív költsége
Bruttó profit
A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége
K
L
q1
TC0 TC1
A
B
C
K2
K1
K3
L2 L1 L3
A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői: - Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció - Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik - A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával
K
L
P
PMRTS
C
Q
Üzem optimuma
MC AC
AVC
AFC
Változó tényező optimuma
F
Ü
MC
AVCAC
Q
C, P
C
P*
q*
A termelői többlet
Termelői többlet= (P- MC)
F
Ü
Tökéletesen versenyző vállalat kínálata
Minimális költséget biztosító tényezőkombináció
A profit maximalizálás feltétele MR = MC ; ahol: ésQ
TRMR
Q
VC
Q
TCMC
P
P1
P2
P3
Q Q2
MR(Q)
MC(Q)
D(P)
ProfitveszteségA termelés növelésével nő a profit
0
MCMR
MCMR A termelés csökkenésével nő a profit
.maxMCMR
A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének
eredménye.
A profitmaximumot biztosító kínálat
Az árupiaci kereslet
Kétszektoros árupiaci kereslet: Y = C + I
Fogyasztási kereslet
Beruházási kereslet
Pótló beruházás (IP) + bővítő beruházás (IB)
Háromszektoros árupiaci kereslet Y = C + I + G
Fogyasztási kereslet
Beruházási kereslet
Kormányzati áruvásárlások kereslete
Árupiaci egyensúly és egyensúlyi jövedelemYS
YD
YY1 Y2
C0
I( i0)C ( Y) + I0 – a . i1
C ( Y) + I0 – a. i2
YcCYfC .ˆ)( 0
iaIifI .)( 0
eDS YYY Árupiaci egyensúly:
Egyensúlyi jövedelem: ; ahol a kiadási multiplikátor][(1
1)(0 0i
ICC
Y
c1
1
C i
Nemzeti jövedelem(Y)I
C0
-C0
C(Y)
YS
S(Y) I( i )
i
Y
IS
SY
I( i )
Y
I , S
Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással.
A pénz és a pénzpiac
A pénz funkciói
elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat.
csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti.
értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5 , 6,… kifli )
fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt )
felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik.
világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is.
Modern pénzrendszer
A modern pénz tulajdonságai:
törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására,
hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg,
nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki.
A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt .
A bankrendszer
egyszintű ( központi bank )
kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok )
A pénz formái:
Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé
Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik.
Fajtái:
látra szóló –bármikor váltható készpénzre
határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett.
M
M
A
CB
A
B C
A pénz csereeszköz Bárter
A pénz és a csere
A pénzkínálat (MS): egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámla-
betétek együttese.
Reál pénzkínálat (MS/P): : a nominális pénzkínálat és az árszínvonal a hányadosa.
A pénzpiac elemei
A pénzteremtés = hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz )A központi bank készpénzt és számlapénzt teremtA kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt
A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: 1. a készpénz kibocsátás, 2. a refinanszírozási kamatláb, 3. a kötelező tartalékráta, és 4. a nyílt piaci műveletek.
A pénzkereslet ( LY , i ): a pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény
A pénzkereslet ( L ) motívumai: 1. a tranzakciós pénzkereslet, 2. a spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet, 3. az óvatossági pénzkereslet.
LM
i
LS
Lt
MS/PY
MS/P ; LS
MS/P ; L t
A pénzpiac egyensúlya és az LM függvény
),( iYLP
M s
Az LM-függvény (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyisazon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít.
Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya és az összkereslet
LMIS
Y
i
i0
Ye
LM1
LM0
Y2
YY0
Y1
Y1
Y2
Y
i
LM2i1
i2
p
YD
IS
p1
p0
p2
Y0
i0
Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett.
Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja.
A reál pénzkínálat változik MS / P LM – görbe eltolódik
W/P
ND (W/P)
N
A munkakeresleti görbe
W/PNs(W/P)
N*
N
Az Összesített munkakínálati görbe
Ns (W/P)min. ≤ Ns ≤ Naktív
Lakosság:
- nem munkaképes
- munkaképes népesség:
- inaktív
- aktív népesség
( munkakínálat ):
- foglalkoztatottak
- munkanélküliek
A munkapiac
uk
uö
W/P
W/P2
Ns(W/P)
ND(W/P)
N
N*Ns2ND
2
A munkanélküliség fajtái:
1. Önkéntes N* - Ns2 = uö
2. Kényszerű Ns2 – ND
2= uk
N* - ND2 = uk + uö=u
3. Frikcionális ( súrlódásos )
4. Strukturális túlkereslet
túlkínálat
W/P1
W/P3 u
Tisztán kényszerű munkanélküliség
A munkapiac egyensúlya
A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi -
nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik
W/Pe
P
YYP
Ys
Y(N)
ND
Ns
W/P
W/P
N
I.II.
III. IV.
A reálbér független az árszínvonaltól A kibocsátás független az árszínvonaltól
csak a munkapiac függvénye
A munkapiac egyensúlyban van
Potenciális kibocsátás
Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén
W0 /P
W/P Y
Ys(P) P
N
ND
Ns
Ne
N2
W0 /P2W0 /P0W0 /P1
P2
P0
P1
W0 /P = f (P )
A kibocsátás az árszínvonaltól függ
A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus
Ha: P <P0 , akkor Ys(P) pozitív meredekségű
Ha: P >P0, akkor Ys(P) negatív meredekségű
Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén (rögzített nominálbér)
N1
YpY1Y2
P
Ys
YD
Y
Yp
Y(N)
N
ND
Ns
W/P
W/P
A makroegyensúly
Az összkereslet és összkínálat egyensúlya
tökéletes piacok esetén
P
Ys
Y
W0/P
P0
W/P
N
Ne
ND
Ns
Y(N)
YD
Yp
Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tőkéletlen piacok esetén
Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában
Az állami beavatkozás célja és szerepe
Az állam három feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok:
A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás )
Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja )
allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.) közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni. Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat. külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák ) a piaci hatalom( monopólium) korlátozása
Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé )
jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása )
stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo-
zott fizetési mérleg)
Az állami beavatkozás eszközei
- A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége.
- A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget.
A kibocsátás növelése és az egyenletes
gazdasági növekedés
Tel
jes
fogl
alko
ztat
otts
ág
Sta
bil á
rszí
nvon
al
Kiegyensúlyozott fizetési mérleg
A kormányzati gazdaságpolitika
(A bűvös négyszög)
C(Y)
Y
YY
Y0Y’0
C(YDI )
C
45o
i
i
LM
IS
IS’
IS
IS’
LMIS
’
ISLM
C(Y)
C(Y)
C(YDI )
C(YDI )
C
C
i
i
Y
Y
Y
Y
IS’
IS
LM
A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra
Adók hatása az összkeresletre A költségvetés hatása az összkeresletre
Egy összegű adók
Az állami transzferek
)(ˆ)( 0 zYYcCYC DI
)()1(ˆ1
100 aiIC
zcY
Jövedelemtől függő adók
0ˆTc
)ˆ(ˆ1
1
ˆ
)(00
0
0
i
DI
DI
ITcCc
Y
YcCC
TYY
0.ˆ1
ˆT
c
cY
)ˆ(ˆ1
1
)(ˆ
)(0
0
iITRcCc
Y
TRYcCC
A kormányzati áruvásárlásokk
TRc
cY
.
ˆ1ˆ
∆TR
∆Y
)(ˆ1
1
ˆ
00
00
GaiICc
Y
GaiIYcCY
Gc
Y
.ˆ1
1
Ys
Y
P
P’1
P0
Y0
Ys
YD’
Y2
A stabilizációs politika
Célkitűzései:
Teljes foglalkoztatás
Árstabilitás
Költségvetés egyensúlya
Külgazdasági egyensúly
A munkanélküliség kárai: Csökkennek a kormányzat bevételei A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait. Csökken az érintet egyének jövedelme Lelki és társadalmi problémákat is okozhat
Az infláció
Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) folyamatos csökkenésemérése ( fogyasztói árindex ) Inflációs ráta
Fajtái mérték szerint :
- kúszó (éves üteme néhány százalékos ), - vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), - hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot határozott állami intézkedésekkel számolható fel ).
kiváltó okai szerint : Kereslet-, pénz- és kínálati (költség) infláció.Hatásai; kárai
Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet. Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál. Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket.
Kormányzati vásárlások nőnek (G )IS-görbe jobbra eltolódik összekeresleti görbe jobbra eltolódik
top related