közgazdaságtudomány és társadalmi felelősségvállalás
Post on 19-Mar-2016
27 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
1
Közgazdaságtudomány és társadalmi felelősségvállalás
FAZEKAS KárolyIgazgató, MTA Közgazdaságtudományi IntézetEgyetemi magántanár, Corvinus Tudományegyetem
Társadalmi felelősségvállalás szociális dimenzióikonferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem 2010. november 10.
I. Bevezetés
Abraham Lincoln 1862. 2nd annual meeting of the Congress)
„The dogmas of the quiet past are inadequate to the stormy present.
The occasion is piled high with difficulty,
and we must rise with the occasion.
As our case is new so we must think anew and
act anew. We must disenthrall
ourselves and than we shall save our
country.”
„A boldog békeidők dogmái nem érvényesek a viharos
jelen számára. A helyzet nehézségekkel
teljes és nekünk együtt kell felemelkednünk az
eseményekkel. Mivel esetünk új, új módon
is kell gondolkodnunk és új módon kell cselekedünk.
Fel kell emelkednünk a múlt bűvöletéből és akkor megmenthetjük
országunkat.”
Válság és felelősségvállalás
44
Tényeken alapuló szakpolitika
„In God we trust. Everyone else bring data.”
„Istenben bízunk. Mindenki más álljon elő az adatokkal!”
Michael R. BloombergNew York
„Without data, you are just another person
with an opinion”
„Adatok nélkül csak egy vagy azok közül akiknek
véleményük van.Andreas Schleicher
OECD
Problémamegoldás
„For every complex
problem there is one
solution which is simple, neat, and wrong.”
H. L. Mencken
„Minden bonyolult problémára van egy
megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.”
Eltérő erspektívák eltérő értékek
Hogyan teremt a különbözőség ereje jobb csoportokat, vállalatokat, iskolákat és társadalmakat?
Perspektívák Heurisztikus
megközelítések Interpretációk Prediktív modellek
Fundamentális és instrumentális preferenciák
Azonos alappreferenciák – eltérő instrumentális preferenciák
Hogyan állítható elő a közpolitikák művelése során az instrumentális preferenciák koherens és hatékony rendszere?
Miben és hogyan segít a közgazdaságtan elméleti és módszertani apparátusa?
Hogyan érvényesíthetők közgazdasági elemzésekben a morális , méltányossági szempontok?
Közgazdaságtudomány és közpolitika
a költségek és hasznok összemérése
a viselkedést befolyásoló ösztönzők megértése
a jogrend működésével: a jogosultságok és felelősségek elosztásával járó következmények feltárása
a társadalom és a gazdaság intézményeiben működő hatásmechanizmusok: az okok és okozatok láncolatának feltárása
a hatások és a nem szándékolt mellékkövetkezmények erősségének mérése
Többek között a közgazdaságtudomány által feltárt
tényekre alapozva alternatív intézményes megoldásokat dolgozzon ki a kormányzás
különböző területein és megtalálja az alapvető célok elérésének leghatékonyabb eszközeit és
hatásvizsgálatokkal ellenőrizze a beavatkozás eredményességét.
A tényekre alapozott szakpolitika feladata:
Példa: Közgazdaságtudomány – oktatáspolitika – társadalmi felelősségvállalás
Az emberi tőke minőségének hatása a gazdasági növekedésre
Az emberi tőke minőségét meghatározó tényezők
Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők
A munkaerő-kereslet változása és az értékeket közvetítő oktatás
Összefoglalás, tanulságok
1. Emberi tőke minősége és a gazdaság tartós növekedése
Adatok: Iskolázottság növekedése – nemzetközi
iskolázottsági statisztikák
Ismeretek és kompetenciák minőségének növekedése – nemzetközi kompetenciavizsgálatok
Panelvizsgálatokra alkalmas adatbázisok
Egyéni háttéradatok
Közgazdasági modellek az emberi tőke minősége és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat
becslésére
(1) Termelési függvényeken alapuló magyarázatok. A makrogazdasági teljesítmény a tőke és a munka közvetlen függvénye.
– A növekedés emberi tőke komponense az oktatás által akkumulált tudás. Az oktatási teljesítmény növekedése a gazdaságot egy új egyensúlyi állapotba emeli. Ezután az oktatás nincs hatással a gazdaság további növekedésére.
– A modell az egy főre jutó GDP változását magyarázza az oktatási teljesítmény változásával
Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést?
(2) Endogén növekedési modellek
– Az oktatás folyamatosan növeli a gazdaság innovációs kapacitását, hozzájárul uj eszmék, uj technológiák megszületéséhez. Így az oktatási teljesítmény folyamatosan növeli a gazdaság teljesítményét.
– A modellekben az egy főre jutó GDP változását az oktatás adott színvonala magyarázza.
Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést?
(3) Új technológiák térhódítása
– Az oktatás színvonala meghatározza mennyire képes egy ország nagyobb termelékenységet eredményező új technológiák adaptálására.
FDI beáramlás - Magyarországi vonatkozások
Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések
Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann
50 ország 1960 – 2000
A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés
összefüggése,szimulációs elemzések.
A hosszú távú, gyors növekedés oka az emberi tőke fejlettsége – az oktatás
minősége
Rendkívül szoros összefüggés a mért kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között
NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás minősége számít
Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat
Az iskolázottság mértékének hatása a gazdasági növekedésre
Forrás:OECD
Az iskolázottság minőségének hatása a gazdasági növekedésre
Forrás:OECD
A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat extrapolálása
Annual improved GDP from raising performance by 25 PISA points
Forrás:OECD
Ha elérnénk Finnország teszteredményeit- becsült növekedés a jelenlegi GDP százalékában
Forrás:OECD
Mennyiben megalapozott az erős oksági kapcsolat?
A becslés eredményét nem változtatja ha újabb és újabb a gazdasági növekedést valószínűleg befolyásoló változókat vonunk be a vizsgálatba
Fontosnak tartott változók mint földrajzi helyzet, politikai stabilitás, működőtöké mennyisége, a népesség növekedése, az oktatásra fordított erőforrások mennyisége nincsenek szignifikáns hatással a kompetenciák minőségének hatására
Kizárólag bizonyos intézményi hatások (pl tulajdonosi jogosultságok) és a gazdaság nyitottsága volt érezhető hatással a becslésre
Ami óvatosságra inthet bennünket:
Kérdéses mennyiben következtethetünk az 1860 – 2000 közötti növekedés adataiból a 21. században a növekedés befolyásoló tényezőkre?
a 21. században drámai változások láthatók a tudás minősége és a technológiai változások kapcsolatában és ez jelentősen módosíthatja a emberi tőke minőségének növekedésre gyakorolt hatását.
A gyorsuló növekedés jelenértéke jelentősen függ az egyes országok gazdasági helyzetétől és ez a kapcsolat nem becsülhető az OECD országok múltbeli fejlődéséből.
A lemaradó országok gyenge oktatási teljesítményének két fontos komponense
A hátrányos helyzetű tanulók kompetencia eredményeinek relatív lemaradása az adott ország átlagától
Globális elmaradás a versenyképes gazdaság követelményeitől
Pontosan számszerűsíthetők a lemaradás egyéni és társadalmi következményei
A tudáshiány gazdasági következményei
Lemaradás az élmezőnytől
Az adott országban legjobbak lemaradása a legjobbaktól
Társadalmi-gazdasági okokkal magyarázható lemaradás
A mérce: a világ legjobban teljesítő oktatási rendszereiMit keressünk: Emberi tőke amely sikeressé teszi az egyéneket
és az államokatHogyan tudjuk meg mi számít: az emberi tőke hatásainak korrekt méréseMit tegyünk: mi és hogyan járul hozzá a tanulás és oktatás
sikeréhez
3. Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők? Mit tegyünk?
A valóságos hatásmechanizmusok feltárása bonyolult feladat
Termelési függvények: A tanulók egyéni jellemzői,
családi háttere Az iskolák minőségét befolyásoló
inputok Az oktatás intézményi jellemzői
TGstátus(szülő)
ROMA
+
+
- ?+
+
+
+
-
-
-
(egyébmechanizmusok:
pl. lakóhelyi hátrányegy része)
EGÉSZ-SÉG
(gyerek)
OTTHONIKÖRNY.kogn.st.
TESZT-EREDM.
ISKOLAISZEGR.
Szelekciós mechanizmusok
(produktivitási hatás és szelekciós hatás
keveredik)
-
Etnikai hovatartozásés teszteredmény közti korrelációértelmezése
Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át1. Koragyerekkor
Alacsony születési súly % csökkentése 0-5 éves korú gyerekek egészséges
fejlődésének elősegítése Védőnői rendszer fejlesztése Kognitiv lemaradások megelőzése Óvodáztatás, óvodai nevelési
programok Biztos kezdet programok kiterjesztése Könyv (komputer, internet) a szegény
családoknak
Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át
2. közoktatás
Iskolai szegregáció csökkentése Tanárképzés, tanárkiválasztás Az iskolák vezetése A tanári közösségek befogadó és
fejlesztő képessége Iskolai infrastruktúra
4. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának?
Számtalan empirikus elemzés eredménye:
A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó
kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat
A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás
szempontjai NEM ellentétesek.Ellenkezőleg!
Ráfordítások és hozamok
Egyéni
Iskolázottsági bérhozamok
Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek
Várható élettartam
Társadalmi
Adóbevételek Egészségügyi
kiadások Szociális kiadások Bűnmegelőzés,
igazságszolgáltatás
Ráfordítások és hasznok összeméréseHova koncentráljunk
Koragyerekkor
Hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásának megelőzése.
James Heckman (Nobel díj: 2000)
„Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk, amelyről elmondhatnánk, hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő, de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. A hátrányos helyzetű gyermekek oktatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők.”
4. 21. századi kompetenciák és társadalmi felelősségvállalás
A munkaerő-kínálat drámai átalakulása a világgazdaságban a kvalifikált munkaerő-kínálat gyors növekedése
A munkaerő-kereslet szerkezeti átalakulása a fejlett országokban. 21. századi készségek
36
Milyen kompetenciákra van szüksége a 21. század gazdaságának? – KSAVE modell Gondolkodásmód
1. Kreativitás és innováció 2. Kritikai gondolkodás, probléma megoldás, döntéshozatal 3. Megtanulni tanulni
Munkamódszer Kommunikáció Együttműködés
Munkaeszköz Információ literacy ITC lteracy
Életmód Helyi és globális állampolgárság Életmód és karrier Egyéni és szociális felelősség, kultúra
Nemzetközi Oktatási Kerekasztal – Singapore
Michael Barber: Mit jelent megfelelően képzettnek lenni a 21. században?
Q = E (K+T+L)
K: Tárgyi TudásT: Problémamegoldó képességL: vezető képességE: Etikai felelősség
Hogyan? Két tanulság Autonómia és elszámoltathatóság
Közös alappreferenciák – eltérő perspektívák, interpretációk, predikciók alapján megalapozott szakpolitikai döntések
Értékek
„Diversity trumps ability”(Scott E. Page)
Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az
eltérő perspektívával, rendelkező
egyénekből álló csoportok
sikersebben oldanak meg nagyon
bonyolult, összetett feladatokat, mint a
homogén csoportok.
Köszönöm a figyelmet!
top related