közigazgatási szakvizsga választható vizsgatárgy
Post on 14-Jan-2016
99 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
A diasor elkészítése a „Kül- és biztonságpolitikai ágazat” című tankönyv alapulvételével történt.
2012.
Közigazgatási szakvizsga
Választható vizsgatárgy
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT
I. rész Külpolitikai ágazat
A diasort hatályosította: Dr. Szemesi Sándor
1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország
A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ALAPJAI ÉS CÉLJAI, AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS MAGYARORSZÁG
• Célkitűzések:• A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának
alapjait, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait, mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.
A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ALAPJAI
• A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:• 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország
külkapcsolati stratégiájáról• „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai
dokumentum (2011. december 19.)• 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági
Stratégiáról (42. pont: „…A Magyar Honvédség (…) a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze.” - a béketeremtő és békefenntartó akciókban való részvétellel)
MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATI STRATÉGIÁJA
• Milyen alapvető értékeket vall a stratégia és a Stratégiai Dokumentum?• Melyek a nemzetközi környezetet formáló
legfontosabb tényezők?• Magyarország helye, szerepe, mozgástere– Szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok–Nemzetközi szervezetekben való tagságunk
(EU, NATO)• Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő
irányai és a stratégiai dokumentum prioritásai?• Milyen területeken szükséges Magyarország aktív
cselekvése?
AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁG-POLITIKÁJÁNAK KIALAKULÁSA
• 1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány)
• 1993. Az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés)
• 1999. Az Amszterdami Szerződés eszközrendszere– Közös stratégiák– Közös álláspont– Közös akciók– Nemzetközi szerződések– Nyilatkozatok– démarche
A LISSZABONI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA
• A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez
• Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő• Az Unió fellépésének eszközei– Általános iránymutatások– Határozatok– Tagállamok közötti rendszeres együttműködés
• Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén
• Az Európai Bíróság hatáskörei • Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata
MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA
• Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk?• Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak
elsődleges terepe• Közös fellépések lehetősége (és esetleg kötelezettsége)• Politika-alakító szerepben?
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
• Démarche• Kül- és biztonságpolitikai főképviselő• Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)• Az uniós Európai Külügyi Szolgálat
vezetője
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Melyek a külkapcsolati stratégia által vallott alapvető értékek?
• Mely területeken irányozza elő Magyarország fellépését a külkapcsolati stratégia?
• Milyen új célokat és szempontokat hangsúlyoz a „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” külügyminisztériumi dokumentum?
• Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén?
• Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?
2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAI
• Célkitűzések:• A jelölt adjon számot a nemzetközi jog
alapfogalmairól. A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.
KÜLPOLITIKA, DIPLOMÁCIA, NEMZETKÖZI JOG
• Külpolitika (fogalma, elemei)• Nemzeti érdekek meghatározása• Külpolitikai orientációk, célok meghatározása• Külpolitikai cselekedetek
• Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet)• A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása
A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, TÁRGYA, FORRÁSAI
• A nemzetközi jog fogalma• Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi
jog tárgya)• Melyek a nemzetközi jog forrásai?• Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint• Statútumon kívüli jogforrások• Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban
A SZOKÁSJOG JELLEMZŐI
• Kialakulásának feltételei• Materiális feltétel• Pszichológiai feltétel (opinio iuris)
• Helye a jogforrási hierarchiában• A kodifikáció jelentősége
A NEMZETKÖZI JOG ALAPELVEI (IUS COGENS)
• A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában• Mely dokumentumokból vezethetőek le a
nemzetközi jog alapelvei?• Melyek a nemzetközi jog ius cogensei?• Van-e a ius cogensek között hierarchia?• Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a
magyar Alaptörvényben?
A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI
• Államok• Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói
egyezmény)
• (Kormányközi) nemzetközi szervezetek• Magánszemélyek
- Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának?
• A jogalanyiság tartalma alanyonként
AZ ÁLLAM ÉS A KORMÁNY ELISMERÉSE
• Az államelismerés fogalma és jelentősége• Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A
Badinter-bizottság gyakorlata)• De iure / de facto / ad hoc elismerés• Egyéni / kollektív elismerés• Kifejezett / hallgatólagos elismerés
• A kormányelismerés fogalma és jelentősége• Mi a különbség a de iure és a de facto
kormány között?
A (KORMÁNYKÖZI) NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
• A nemzetközi szervezetek általános jellemzői • A nemzetközi szervezetek tagsága–Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi
szervezetek tagságuk alapján?–Melyek a tagsági „fokozatok”?
• Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény és állandó képviselet• Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi
szervezetek?• A kormányközi nemzetközi konferenciák
jelentősége
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA
• Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában
• Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?– Szerződés, egyezmény, megállapodás,
alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum stb.• Nemzetközi szerződések osztályozása– A részes felek száma szerint– Utólagos csatlakozhatóság szerint– Tárgya szerint
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSE A MAGYAR JOGBAN
• Nemzetközi szerződés előkészítése– Az első szövegtervezet elfogadásáig– A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben dönt• Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig
tart? • Nemzetközi szerződés szövegének végleges
megállapítása• Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére• Felhatalmazást követő eljárás– Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele)
és nyilvántartása
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉST KIHIRDETŐ JOGSZABÁLY
• Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés?
• Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei?
• Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei?• Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a
joghatása?• Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi
a funkciója?• Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés
hatályba lépésének időpontja?
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS HATÁLYA
• Nemzetközi szerződések területi hatálya• Nemzetközi szerződések személyi hatálya–Mikor vonatkozhat egy nemzetközi
szerződés harmadik államra?• Nemzetközi szerződések időbeli hatálya–Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés
hatályba lépéséhez?–Meddig tarthat egy szerződés hatálya?–Hogyan függ össze a szerződés hatályba
lépésével az ideiglenes alkalmazás?
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS MEGSZŰNÉSE
• Nemzetközi szerződések érvénytelensége– Érvénytelenség fogalma és joghatása– Semmisségi okok–Megtámadhatósági okok
• Nemzetközi szerződések megszűnése–Megszűnés fogalma és joghatása–Megszűnés a felek közös akaratából–Megszűnés a nemzetközi jog általános
szabályai alapján• Mit jelent a nemzetközi szerződés
felfüggesztése?
AZ UNIÓS JOG HELYE A MAGYAR JOGRENDSZERBEN
• Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből?• Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság
az uniós joggal összefüggésben?• 1053/E/2005. AB határozat• 72/2006. (XII. 15.) AB határozat• 143/2010. (VII. 14.) AB határozat
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
• Ius cogens• Szokásjog• Állam• (Kormányközi) nemzetközi szervezet• Székhelyegyezmény• Nemzetközi szerződés• Fenntartás
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe!
• Melyek a nemzetközi jog alapelvei?• Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog
alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát?
• Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint?
• Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?
3. A nemzetközi kapcsolatok alakításában résztvevő állami
szervek feladatai Magyarországon
3. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMI SZERVEK FELADATAI
MAGYARORSZÁGON
• Célkitűzések
• A vizsgázó ismerje meg a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá a nemzetközi és a belső jog viszonyát. Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.
KÜLÜGYI HATALOM ÉS KÜLÜGYI IGAZGATÁS
• A külügyi hatalom fogalma– A külügyi hatalom mint hatáskörök összessége– A külügyi hatalom egységessége– A külügyi hatalom által felölelt jogkörök
• A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység– Jellemzői– Specifikumai
AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
• Jogalkotási feladatkör–Nemzetközi szerződést kihirdető törvény
elfogadásának sajátosságai• A Kormány külpolitikai tevékenységének
ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog)• Az Országgyűlés elnökének szerepköre• Az Országgyűlés Külügyi bizottsága• Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága• Az Országgyűlés Külügyi Hivatala• A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK KÜLÜGYI FELADAT- ÉS
HATÁSKÖREI• Képviseli Magyarországot• Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező
hatályát• Aktív és passzív követküldési jogot
gyakorol• Magyar nagykövetek és követek megbízása• Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének
átvétele
• Állampolgársági ügyek külügyi vonatkozásai
A KORMÁNY, A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTEREK KÜLÜGYI FELADATAI
• A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el
• A Kormány feladatai• A Kormányfő feladatai• A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai• A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében,
illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében• Más miniszterek feladatai
A KÜLÜGYMINISZTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
• Felelős különösen (példálózó felsorolás):• az egységes kormányzati külpolitika
koordinálásáért• Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi
szervezetekben való képviseletéért• A konzuli szolgálat irányításáért• A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás
koordinációjáért• A kül- és biztonságpolitikáért• A diplomáciai és állami protokollért• Egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok
előkészítéséért
AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT
• Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai?• Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat?• Központi igazgatási szerv• Küldöttség
A NEMZETKÖZI JOG ÉS A BELSŐ JOG VISZONYA
• Monizmus és dualizmus jellemzői• Inkorporáció és transzformáció fogalma• „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek
teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)– Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a
belső jog viszonyát?
BELSŐ JOGSZABÁLY NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉSÉNEK
VIZSGÁLATA• Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére?• Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály
nemzetközi szerződésbe ütközése…• Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a
jogszabályt?• Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang
megteremtésére?• Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás
vizsgálata
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK
ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VIZSGÁLATA
• Előzetes (ex ante) normakontroll• Kik jogosultak indítványozásra?• Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az
Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg?
• Utólagos (ex post) normakontroll• Kik indítványozhatják?• Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi
következményei?
AZ EU DÖNTÉSHOZATALI TEVÉKENYSÉGÉBEN VALÓ MAGYAR
RÉSZVÉTEL• Az Európai Unió tevékenységében való magyar
részvétel fórumai• Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői
csoportjai• Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság• A közigazgatási államtitkári értekezlet• A külügyminiszter és az érintett miniszterek• A Kormány
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
• Külügyi hatalom• Külügyi közigazgatás• Aktív és passzív követküldés• Európai Külügyi Szolgálat• Monizmus és dualizmus• Inkorporáció és transzformáció• Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való
összhangjának vizsgálata
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei?• Milyen feladatai vannak a Kormánynak a
külügyek alakításában?• Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei?• Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról?• Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog
és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert?
4. A külügyi igazgatás szervei és működése
4. A KÜLÜGYI IGAZGATÁS SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSE
• Célkitűzések• A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a
Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről. A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására. A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben.
A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
• A Külügyminisztérium szervezeti egységei• Területi főosztályok• Szakmai főosztályok• Funkcionális főosztályok• Külképviseletek
• A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása• Miniszter• Közigazgatási államtitkár• Parlamenti államtitkár• EU-ügyekért felelős államtitkár• Helyettes államtitkárok
A KÜLKÉPVISELETEK
• A külképviseletek fajtái• Nagykövetségek• Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban,
konzuli ügynökségek)• Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az
ENSZ mellett, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek)
• Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek
• A külképviselet a KüM osztályaként működik
A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELETEK FELADATKÖRE
• A diplomáciai képviselet• Képviseli… (representatio)• Védelmezi… (protectio)• Tárgyal… (negotiatio)• Tájékozódik… (informatio)• Előmozdítja és fejleszti…
• Konzuli tevékenységet elláthat?
A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELET SZEMÉLYZETE
• A diplomáciai képviselet vezetője• A diplomáciai személyzet• Ki az az elsőbeosztott?• Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő
között?
• Igazgatási és műszaki személyzet• Kisegítő személyzet• Helyi alkalmazottak• A szakdiplomaták jogállása
A KONZULI KÉPVISELETEK JOGÁLLÁSA, SZEMÉLYZETE, MŰKÖDÉSE ÉS
FELADATKÖRE• A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg
megszűnése• A konzuli képviselet létesítése• A konzuli képviselet személyzete– A konzuli képviselet vezetője– Konzuli tisztviselő– Konzuli alkalmazottak– Kisegítő személyzet
• A magánszemélyzet tagjai
A TISZTELETBELI KONZULI INTÉZMÉNY
• Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény• 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet értelmében• Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul?• Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai?• Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását?
• Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája
A KONZULI IGAZGATÁSI FELADATOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN 1.
• A konzuli igazgatás fogalomköre– Konzuli szolgálat– Konzuli védelem
• Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás)– Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél– Hazatéréshez való jog
• Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet)– Vízum fogalma és fajtái– A schengeni rendszer sajátosságai
A KONZULI IGAZGATÁSI FELADATOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN 2.
• Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal• Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok– Születés, házasságkötés, halál
• Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok• Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés,
közjegyzői minőségben történő eljárás–Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány
között?• Diplomáciai felülhitelesítés és apostille
A DIPLOMÁCIAI VÉDELEM ÉS A KONZULI (ÉRDEK)VÉDELEM ELHATÁROLÁSA
• Mit jelent a diplomáciai védelem és a konzuli védelem?• Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? • Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg
konzuli védelemre?• Mennyiben jogosult erre az állampolgár és
mennyiben köteles ezt nyújtani az állam?• Mely szervek feladata a diplomáciai védelem
és a konzuli érdekvédelem nyújtása?• Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi
lehetőségek
A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK KIVÁLTSÁGAI ÉS
MENTESSÉGEI• Lobogó- és címerhasználat• Helyiségek sérthetetlensége– Mi a helyzet az irattárakkal?
• Adó- és illetékmentesség– Mindenre kiterjed a mentesség?
• Szabad mozgás és közlekedés joga• Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel• Diplomáciai futár sérthetetlensége• És ami nem szerepel a fentiek között?• Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása?– Tűzoltószabály– Kisajátítás lehetősége
A KÜLKÉPVISELET SZEMÉLYZETÉT MEGILLETŐ KIVÁLTSÁGOK ÉS
MENTESSÉGEK 1.• Személyes sérthetetlenség• Magánlakás, levelezés sérthetetlensége• Joghatóság alóli mentesség– Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól– Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről?
• Adó- és illetékmentesség• Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség• Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak
jogállása• A fogadó állam polgárának jogállása
A KÜLKÉPVISELET SZEMÉLYZETÉT MEGILLETŐ KIVÁLTSÁGOK ÉS
MENTESSÉGEK 2.• Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és
mentességek?– Mit jelent a persona non grata kifejezés?
• A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén
• A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása– Funkcionális mentesség– Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan– Tanúvallomás tételére kötelezhetőek– Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen
A DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL ALAPJAI
• A protokoll fogalma és jelentősége• Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a
protokollt?• Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén?
• Milyen feladatokat lát el a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya?
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
• Külképviselet• Tiszteletbeli konzul• Vízum (és típusai)• Apostille• Diplomáciai védelem• Konzuli védelem• Persona non grata• Tűzoltószabály• Funkcionális mentesség• Protokoll
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Milyen szervezeti egységei vannak a Külügyminisztériumnak?• Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?• Hogyan osztályozható a diplomáciai
képviseletek személyzete?• Határolja el a diplomáciai védelmet a
konzuli érdekvédelemtől!• Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli
képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?
II. rész BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA
Diasort készítette:
Dr. Kladek András és Dr. Kuti Ferenc
biztonság biztonságpolitika
védelem védelempolitika
értékek érdekek
KIHÍVÁSOK-KOCKÁZATOK-FENYEGETÉSEK
BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA ALAPFOGALMAK
válság válságkezelés
• alapvető feladat a tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése, politikai és katonai eszközökkel,
•elemei a kollektív védelem, a válságkezelés, a kooperatív biztonság.
Cél:
• a közös értékek alapján az igazságos és tartós békés rend biztosítása,
• a hatékony katonai képességek fenntartása,
• az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás fejlesztése,
• válaszok az új típusú fenyegetésekre.
A NATO BIZTONSÁGPOLITIKÁJA
Kollektív védelem
Petersbergi feladatok
Válságkezelés
Berlin Plusz
AZ EU KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA
Kölcsönös segítségnyújtás
MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA
Kormányzat Közigazgatás
Védelmi igazgatás
Gazdasági
védelem
Katonai védelem
Katasztrófa-védelem
Rendvédelem
ORSZÁGVÉDELEM
A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEI
Fővárosi, megyei védelmi Fővárosi, megyei védelmi bizottságok bizottságok
Országgyűlés Köztársasági Elnök
Helyi védelmi bizottságokHelyi védelmi bizottságok
Polgármesterek
Kormány, központi államigazgatási szervekMinisztériumok,
központi államigazgatási
szervek
HM BM
A HONVÉDELMI TANÁCS
Gyakorolja:a) az Országgyűlés által rá átruházott
jogokat,b) a Köztársasági Elnök jogait,c) a Kormány jogait.
Rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, egyedüli korlátja az Alaptörvény.
Elnöke a köztársasági elnök, tagja az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.
A KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI
BIZOTTSÁG (KKB)A Kormány katasztrófavédelemmel
összefüggő döntéseinek előkészítéséért felelős szerve.Elnöke a belügyminiszter, tagjai a
miniszterek által kijelölt állami vezetők, munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a központi honvédelmi, katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek vezetői, valamint meghívás alapján, az érintett központi államigazgatási szervek vezetői.
A KKB munkáját operatív munkaszervként a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ támogatja.
A KKB összehangolja a felkészülési feladatokat, országos jelentőségű káresemény bekövetkezésekor koordinálja a védekezési tevékenységet, majd a Kormány döntésének megfelelően a helyreállítással kapcsolatos feladatokat.
A FŐVÁROSI ÉS A MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
Elnöke a kormánymegbízott (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi helyettessel), tagjai az országvédelemért területi szinten felelős szervek vezetői.
A Kormány centrális alárendeltségében működő védelmi igazgatási szerv, az országvédelem területi feladatainak összehangolására.
Irányítja a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek honvédelmi és katasztrófavédelmi tevékenységét. Ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat, az árvízi védekezés területi koordinációját, valamint a területi nukleáris balesetelhárítási feladatokat. Meghatározza a honvédelmi felkészülés területi követelményeit, összehangolja azok végrehajtását. Megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket. Biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, irányítja a rendkívüli intézkedések végrehajtását.
A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG
Elnöke a polgármester (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi helyettessel), tagjai a rendvédelmi és a centrális alárendeltségű szervek területi vezetői.
A fővárosi, megyei védelmi bizottság irányítása alatt működik, a városokban és a főváros kerületeiben (honvédelmi körzet).
• Irányítja és összehangolja a az országvédelem helyi igazgatási feladatainak előkészítését, illetve végrehajtását, • Biztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit,• Közreműködik a helyi szervek honvédelmi feladatainak irányításában, • Szervezi és összehangolja a polgári védelemmel és a lakosság ellátásával kapcsolatos feladatokat.
A POLGÁRMESTER
Felelős a település védelmi igazgatási feladataiért, irányítja, illetve összehangolja a felkészülést és a végrehajtást. Felelős a veszély-elhárítási tervek elkészítéséért, a védekezési feltételek biztosításáértBiztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit, Szervezi és irányítja a honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokat, Összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét, Elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, Közreműködik a gazdaságfelkészítés és - mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában, Irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, illetve katasztrófavédelmi felkészülést, Veszélyhelyzetben az irányítást átveszi tőle a hivatásos katasztrófavédelem szakembere.
AZ ORSZÁGVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐ SZERVEK
Magyar Honvédségvédelmi igazgatási
szervek
rendvédelmi szervekkijelölt gazdasági
szervek
ORSZÁGVÉDELEM
A KÜLÖNLEGES JOGREND
döntéshozó
tényállás
minősítés
rendkívüli állapot
szükségállapot
megelőző védelmi helyzet
váratlan támadás
veszélyhelyzet
KormányKormányOrszággyűlés
Országgyűlés
Országgyűlés
-hadiállapot vagy-közvetlenháborús veszély
- külső fegyveres csoportok váratlan betörése
- a törvényes rend megdöntésére,- a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló, vagy - az élet- és vagyonbizton-ságot tömeges méretekben veszélyeztető fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetettcselekmények
-külső fegyveres támadás veszélye vagy -szövetségi kötelezettség teljesítése
-elemi csapás,
-ipari katasztrófa
VESZÉLYHELYZET
Árvíz, belvíz, szélsőséges időjárás,
földrengés, veszélyes anyag,humánjárvány,
légszennyezettségkritikus infrastruktúrák
sérülése
A Kormány rendeletet alkothat, törvényi rendelkezésektől
eltérhet, rendkívüli intézkedéseket hozhat, polgári védelmi kötelezettség, valamint
gazdasági és anyagi szolgáltatás rendelhető el
A védelmi igazgatás„laikus” szereplői helyettprofi szakemberek, a testületek helyett a vezetőkveszik át az irányítást
A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK
hadkötelezettség
gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
polgári védelmi kötelezettség
honvédelmi munkakötelezettség
HADKÖTELEZETTSÉG
Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben
Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és katonai szolgálati kötelezettség
Meghagyás
POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG
A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben
Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és polgári védelmi szolgálati kötelezettség
Kiképzés, gyakorlat
Ideiglenes vagy folyamatosszolgálat
HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG
Rendkívüli jogrend bevezetését követően
Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására
Meghatározott munkahelyen, munkakörben
GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
Ha a honvédelem vagy a katasztrófavédelem érdeke másként nem elégíthető ki
Békeidőszakban és rendkívüli időszakokban
Gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítése,
Valamely tevékenységtől tartózkodás
Előkészületi tevékenység
Adatszolgáltatás
A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA
Tervezését, szervezését a védelmi igazgatási szervek végzik, a követő tervezés módszerével.
A gazdaságpolitika részét képező tervszerű, folyamatos tevékenység, az erőforrások védelmi céloknak megfelelő felszabadítására, illetve átcsoportosítására.
Célja
a vagyoni szolgáltatások előkészítése a követelménytámasztó szervek minősített időszaki működéséhez,
NATO befogadó nemzeti támogatáshoz,
a lakosság ellátásához,
avédelmi igazgatási rendszer működéséhez, valamint
a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához.
Közösségi irányelv az Európai Kritikus Infrastruktúrák (ECI) beazonosításáról és kijelöléséről
Üzemeltetői biztonsági terv,
biztonsági összekötő,
kockázat- és fenyegetettség-elemzés.
A létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózata
(CIWIN)
Kritikus az az infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős hatást gyakorolhat kettő vagy több tagállamra, vagy akár egyetlen tagállamra határon átnyúló hatást gyakorolhat.
AZ EURÓPAI KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK VÉDELME (ECIP)
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATAI,
FELADATAIK, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK
Arra köteleziaz államot, hogy azország szuverenitásánakvédelme érdekében nemzetbiztonsági szolgálatokat hozzon
létre és működtessen.
Arra köteleziaz államot, hogy azország szuverenitásánakvédelme érdekében nemzetbiztonsági szolgálatokat hozzon
létre és működtessen.
Leszögezi, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja ha ezt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja.
Leszögezi, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja ha ezt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja.
AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÉT ALAPELVE
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZERVEZETE ÉS JOGÁLLÁSA
A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai:
a) az Információs Hivatal,b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELADATAI
• Hírszerzési feladat• Kémelhárítási feladat• Alkotmányvédelmi feladat• A nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus, a
kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem
• Haditechnikai eszközök és szolgáltatások proliferációjának megakadályozása
• Kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek védelme
• Személyek nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése• Iparbiztonsági ellenőrzések• meghatározott bűncselekmények esetében a felderítés
Miniszterelnök
Belügy-miniszter
Parlament
Közigazgatásért és igazságügyért
felelős miniszter
Nemzet-biztonsági Bizottság
Honvédelmi és
Rendészeti
Bizottság
Információs
Hivatal
Alkotmány-védelmi Hivatal
Nemzetbiz-tonsági
Szakszolgálat
Katonai Nemzetbiz-tonsági Szolgálat
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA
Állami Számvevőszék
Honvédelmi
miniszter
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
Fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősülnek.
Hivatásos állomány és közalkalmazottak.
Szigorú titoktartási kötelezettség terheli őket.
Nem lehetnek tagjai pártnak.Társadalmi szervezethez bejelentés után csatlakozhatnak.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ALAPELVEI
Alá-fölérendeltség és utasítási rendszer.Törvényi meghatározottság és egyéni felelősség.
Szükségesség-arányosság.
Jelentés jogellenes működés esetén.
Együttműködési kötelezettség.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK
Az alapvető állampolgári jogokat csak törvényekhez kötötten korlátozhatják.
Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak, felderítést végeznek.
Használhatnak bilincset és lőfegyvert indokolt esetben.
A szolgálatok feladataik ellátása során nyílt és titkos módszereket és eszközöket alkalmazhatnak.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ADATKEZELÉSE
A szolgálatok számára a törvény általános jelleggel
biztosítja az adatkérési jogosultságot.Az adatkezelő szervek a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkéréséről tájékoztatást nem
adhatnak.
Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jogosultak más szerv által kezelt adatok megismerésére.
A szolgálatok csak célhoz rendelt adatkezelést folytathatnak.
A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS
Titkos információgyűjtés:
külső engedélyhez nem kötött;
külső (bírói vagy igazságügyért felelős miniszteri) engedélyhez kötött.
A szolgálatok feladataik ellátása során leplezett és titkos módszereket és eszközöket alkalmazhatnak.
Nyílt forrásokból történő információgyűjtés.
A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI I.
Az érintett hozzájárulásával folytatható.
Oka a fontos és bizalmas munkakör, és/vagy a minősített információk megismerése.
A beleegyezés megtagadása kizáró ok.
Cél a kockázati tényezők felderítése.
A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI II.
Biztonsági szakvélemény.
Kérdőív kitöltése-arányosság.
Kockázati tényező esetén mérlegelés a kinevezésről.
Ellenőrzés lefolytatása.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK PARLAMENTI ELLENŐRZÉSE
Kétirányú garanciarendszer: óvja a társadalmat Kétirányú garanciarendszer: óvja a társadalmat a szolgálatok túlkapásaitól, és a szolgálatokat a a szolgálatok túlkapásaitól, és a szolgálatokat a jogellenes befolyásolástól.jogellenes befolyásolástól.
Nemzetbiztonságért felelős bizottságNemzetbiztonságért felelős bizottság
Honvédelemért felelős bizottságHonvédelemért felelős bizottság
MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELME A NATO ÉS AZ EU
SZABÁLYOK SZERINT
INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI ALAPELVEK
Minősített információt kizárólag olyan személy ismerhetmeg, aki a vonatkozó biztonsági
eljárásrendről tájékoztatást kapott, biztonsági ellenőrzése kockázati tényezőt
nem állapított meg, és az információ a munkájához nélkülözhetetlen!
A minősített információk számára a meghatározott fokú védelmet
kell biztosítani.
A minősített információk védelme
egy sor kiegyensúlyozott biztonsági intézkedéseken
keresztül valósul meg.Minden olyan esetet, amikor
a biztonság feltételezhetően sérült, azonnal jelenteni kell a megfelelő
biztonsági hatóságnak.
A NATO/EU TITOKVÉDELEM TERÜLETEI
információbiztonság
személyi biztonság
fizikai biztonság
elektronikus információ
védelem (INFOSEC)
A NATO, EU TITOKVÉDELEMÉRT FELELŐS NEMZETI BIZTONSÁGI
SZERVEKKözponti szervek:• Nemzeti Biztonsági Felügyelet• NATO-NYEU Központi Nyilvántartó• EU Központi Nyilvántartó
Helyi szervek:NyilvántartóKezelő pontBiztonsági vezető
SZEMÉLYI BIZTONSÁG
Kockázatot nem tartalmazó szakvélemény
Személyi biztonsági tanúsítvány
Betekintési/felhasználói engedély
Oktatás
Titoktartási nyilatkozat
FIZIKAI BIZTONSÁG
Akadályozni és időveszteségre kényszeríteni
Mélységi védelem
Biztonsági területek
Biztonsági elemek
ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG
Minősítés és kezelés
Sokszorosítás, fordítás
Továbbítás
Átvétel, nyilvántartásba vétel
Selejtezés és megsemmisítés
ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓVÉDELEM
Bizalmasság, sérthetetlenség, rendelkezésre állás
INFOSEC
COMPUSEC
COMSEC
TEMPEST
IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
Fizikai,
adminisztratív,
információbiztonsági ellenőrzés
Célja a gazdasági szférában, szerződés alapján kezelt minősített információk védelme:
Nemzetbiztonsági ellenőrzés
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
top related