közigazgatási urbanisztika alapozás

Közigazgatási urbanisztikaAlapozás

Prof. Bándi Gyula

Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik, a települések, településrészek, térségek, régiók életének, működésének, változásai sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok irányításával (igazgatásával), tervezésével, fejlesztésével, rendezésével, működtetésével, stb. foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.

A település fogalma

Mendöl Tibor szerint a település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl T. 1963:11).

A település három elengedhetetlenül fontos eleme: 1. az ember vagy embercsoport, 2. a lakóhely, 3. a munkahely.

Bármelyik hiányzik, nem beszélhetünk élő településről.ÚJ:Az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti

feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint a műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek történeti és térbeli koncentrációja (Ehleiter József, 2007, Lackó László (1992) nyomán)

A település ismérvei

1. Történelmi kategória, állandó lassú változás

2. Szervetlen és szerves tényezőkből álló dinamikus rendszer

3. Önmagában egyre kevésbé értelmezhető. Kapcsolatrendszerek, munkamegosztás!

4. A forma (épület, stb.) és a tartalom (ember, gazdaság, stb.sajátos viszonya, egysége

Ókori településekIDŐ VÁROSAKKOR MA LÉLEKSZÁM

• i.e 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer• i.e 3. évezred Uruk Babilónia Irak 100 ezer lakos• i.e 1700-700 Babilon Babilónia Irak 150 ezer

• i.e 7. század Ninive Asszíria Irak 120 ezer i.e 600-400 Babilon Babilónia Irak 350 ezer

• i.e 400-300 Patali- Magadha India 500 ezer putra

• i.e 300-150 Szeleu- Szeleukida Irak 600 ezerkia

• i.e 150- i.sz. 350 Róma Római Olaszo. 1,1 millióBirodalom

• i.sz. 350 - 800 Bizánc Kelet-Római Töröko. 700 ezerBirodalom

Palmanova, Velence 1593

Palmanova ma

Brugge 1572

Brugge ma

Rotterdam XIX. sz. közepe

Rotterdam ma

Moszkva 1610

Moszkva 1824

Moszkva ma

Cambridge 1575

Cambridge ma

Komárom erődrendszer

Canberra

Nagyvisnyó

Rió ma, építkezés felfelé

Település

Telepítési tényezők:

• Helyi energia (topográfiai fekvés), pl. felszín, éghajlat, környezet, nyersanyag,stb.

• Helyzeti (forgalmi fekvés), pl. kikötő, kapu, később vasút, offshore, stb.

Mindezek a kialakulásban döntőek

Településfejlődés

Településfejlődés kiemelt tényezői:• Természeti• Társadalmi (népesség, etnika, migráció…)• Gazdasági (ipar, innováció, turizmus…)• Műszaki-építészeti (állapot, arculat, komfort…) • Szerkezeti (központok, utak, kapcsolat más

településekkel…)• Irányítási (településpolitika, -tervezés,

intézmények…)

Települések osztályozása

Alaki osztályozás:• Mozgó település (nomád)• Álló település: Önálló (lakó- és munkahely egyben, pl. tanya) Csoportos (elválik a lakó-és munkahely)

- halmaz (több önálló, de még nincs központi mag, amitől falu lehet)- falu- város (szerepkör a lényeg, másodlagos a létszám, munkamegosztás erősebb)

Funkcionális osztályozás (védelem, munka, kapu, oktatás, kultúra, kereskedelem,…) STB!

Csoportos települések – falvak

Alapvető az agrárfunkció, majd ipari, lakó, bánya, stb.A falvak területét szokás két egymáshoz szorosan

kapcsolódó részre osztani:• az első a belterület, vagy másképpen a belsőségek:

lakóházak, középületek, utak;• a másik a külterület, vagy a külsőségek: szántó, kaszáló,

erdő, legelő.Nem zárt építkezés, jobban igazodik a környezethezNépességük szerint a falvak:–– törpefalu (200 fő alatt)–– aprófalu (200–500 fő)–– kisfalu (500–1000 fő)–– középfalu (1000–5000 fő)–– nagyfalu, óriásfalu (5000 fő fölött)

Falusias települések

Magányos települések

Alföldi tanya: lakó- és egyben munkahelyként is funkcionált. Típusai:

–– szórvány tanya

–– sortanya

–– bokortanya

Bokrok Nyírség

Falusias települések 2.

• Szeres település összetartozó házcsoportokból álltak (Őrség)

• Szeges település erdők szegletéből hasították ki.

(Göcsej)

Településkép

Falusi települések

Körfalvak

Orsós falu

Szalagtelkes

Halmaztelepülés

Sakktáblás alaprajzi rendszer

Város

Nem a mg. a központi kérdés, meghatározó funkcióinak hatásterülete, területi munkamegosztás terméke, szolgáltatást nyújt…

Un. központi funkciókat tölt beOsztályozás• Kisváros: 10-20 ezer• Középváros: 20-100 ezer• Nagyváros: 100-500 ezer• Regionális nagyváros: 500 ezer – 1 millió• Metropolisz: 1-10 millió• Megapolisz: 10 millió felett

Városias települések

Nőtt városok

Tervezett, telepített városok

Sugaras-gyűrűs Y-elagazásos

Településfejlődés

A TELEPÜLÉS A településfejlődés motorjai, erőforrásai és korszaka

gazdasági Primér Szekunder Tercier Kvaterner motorja: (agrárium) (ipar) (szolgáltatás,) (K+F+I)

bányászat ellátás

fő erőforrása(i): Termőföld vas, szén olaj, gáz emberi tudás

történelmi feudális ipari fogyasztói információskorszakai:

Gazdasági feudalizmus fordizmus poszt- csúcs-korszakai fordizmus technológia

(Tózsa István nyomán)

Az urbanizáció

Urbanizáció a települések átalakulásának folyamata:• Városodás (népesség száma, városok száma növekszik)• Városiasodás (infrastrukturális viszonyok változnak)

Szakaszai:

klasszikus korai szub- klasszikus szub- kezdeti dez- kifejlett dez- re-

urbanizáció

„belégzés” „kilégzés” belégzés”

(Tózsa István nyomán)

A mozgások a következők között figyelhetők meg:

központi város - közvetlen vonzáskörzet - tágabb környék

Urbanizációs szakaszok

Klasszikus urbanizáció:

abszolút koncentráció

Korai szuburbanizáció:

relatív dekoncentráció

(város és vonzáskörzet nő)

Klasszikus szuburbanizáció:

relatív dekoncentráció

(város kevésbé, vonzákörzet jelentősen nő)

Szuburbanizáció = urban sprawl

Urbanizációs szakaszok 2

Kezdeti dezurbanizáció:abszolút dekoncentráció(központ csökken, vonzáskörzet nő)

Kifejlett dezurbanizáció:relatív koncentráció(egész városrégió csökken)

Reurbanizáció:abszolút koncentráció(központ csökken,

vonzáskörzet nő)

Burgess városmodellje (1926)

• A „Loop”, később CBD-vel, vagyis a central business district-tel, a központi üzleti negyeddel.

• A második zóna, avagy az átmeneti övezet (zone in transition). Lehetnek benne gettók (China Town, Little Sicily) slum-ok.

• A harmadik zóna elsősorban a „kékgallérosok”, ipari munkások és családjaik otthona.

• A negyedik zóna a magasabb minőségű lakóövezet a középosztály otthona, megjelennek benne decentrumok.

• Az ötödik zóna az ingázók övezete, akik 30-60 percet utazva érik el a CBD-ben lévő munkahelyeiket, családi házas beépítéssel.

• Végül az utolsó két zóna közül a hatodik a települést körülvevő mezőgazdasági területeket,

• a hetedik pedig tágabb értelemben vett települési környezetet, az ún. hinterland-ot (szó szerint: hátország) foglalja magában.

Burgess

Mendöl Tibor modellje 1960-as évek

• belső munkahelyi öv (vagyis city-ről, megfelel a CBD-nek),

• belső lakóhelyi öv (tulajdonképpen az átmeneti övezet a Burgess-modellben),

• külső munkahelyi öv (ipari zóna, némi alacsony státuszú lakófunkcióval) és

• külső lakóhelyi öv (lakótelepek, illetve más kiterjedt lakóövezetek).

White modellje 1987• A magterület (CBD), amely továbbra is a város központjaként funkcionál,

pénzügyi, irányítási, kulturális és számos más szerepkört tömörítve• A belvárost körülveszi a stagnálás zónája: a slumosodás fő térsége. ezt

célozzák a különböző revitalizációs programok, de van példa arra is, hogy szinte teljes egészében elbontják a hagyományos beépítést.

• A szegénység „zsebei”: olyan kisebb kiterjedésű erőteljesen szegregált (vagyis a környezetétől eltérő, homogén, alacsony státuszú népességnek otthont adó) területek

• Elit enklávék: szintén szegregált területek, többnyire a városperemeken, de néhány különleges státuszú belvárosi térségben is.

• A "szétszórt középosztály" foglalja el a legtöbb helyet a modern nagyvárosban, elsősorban a központi város pereme, és az ún. fringe, vagyis a város-vidék határterület között. Jellemző erre a zónára a társadalmi sokszínűség.

• Ipari zónák és egyéb nem lakófunkciójú területek: az ipari parkok, kutatóközpontok, egyetemi campusok, üzleti- és irodanegyedek, gyakran negyedekbe tömörülnek, és a jobb megközelíthetőség miatt a városok peremein, autópályák, gyorsforgalmi utak csatlakozásánál találnak helyet maguknak. A tematikus parkok szintén a posztmodern városfejlődés jellegzetes elemei: aquapark, kalandpark, ipari park vagy akár infopark.