komparatív világgazdasági elméletek -...
Post on 18-Sep-2018
219 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Komparatív világgazdasági elméletek
Világgazdaságtan fejlődéstörténete
I.1 Korai elméletek
I.1.1 Merkantilizmus
I.1.2 Fiziokratizmus
I.2 Klasszikus elméletek
I.3 Neoklasszikus elmélet
I.4 Keynes, postkeynesiánus elmélet
I.5 Liberális, neoliberális elméletek
Komparatív világgazdasági elméletek
klasszikus elméletek
David Hume (1711-1776) Adam Smith (1723-1790) David Ricardo (1772-1823)
marxista neomarxista elmélet
Karl Marx (1818-1883) Immanuel Wallerstein (1930-) Samir Amin (1931-)
neoklasszikus elméletek
Alfred Marshall (1842–1924) Eli Heckscher – Bertil Ohlin Wassily Leontieff (1905-1999)
keynesi, post-keynesi elmélet
John Maynard Keynes (1883-1946) Gunnar Myrdal (1898-1987)
neoliberális (monetarista) elmélet
Milton Friedmann (1912-2006)
fiziokraták
François Quesnay (1696-1774) A. R. Jaques Turgot (1727-1781)
Világgazdasági elméletek fejlődése
merkantilisták
Thomas Mun (1571-1640) Jean Baptiste Colbert (1619-1683)
Komparatív világgazdasági elméletek
marxista elméletek
fejlődés = termelő eszközökben, termelési módokban, termelési viszonyokban bekövetkező változás
neomarxista koncepció
Wallerstein világrendszer koncepció
Amin centrum-periféria
neoliberális elméletek
Fridman centrum –
periféria elmélete innovációkat létrehozó központok hordozzák a fejlődést és irányítják a perifériát
függőségi elmélet
fejlett országok gazdaságát a fejletlen országok elmaradottsága teszi lehetővé, a világpiaci munkamegosztás
Fejlődéselméletek rendszere
keynesi iskola
állami beavatkozás
klasszikus elméletek
• abszolút előnyök
• komparatív előnyök
neoklasszikus elméletek
neomarxista koncepció
Wallerstein világrendszer koncepció
Amin centrum-periféria
Komparatív világgazdasági elméletek
I.1 Merkantilizmus:
• Nem önálló elmélet, hanem gyakorlati gazdaságpolitika.
• A 16-17. században, a nyugat-európai viszonyok között alakult ki.
• Kereskedelemelmélet (kereskedelmi mérleg elmélet, protekcionizmus) első koncepciója.
• Tőkés ipar kifejlődésének korszaka, nyugat-európai hatalmak
harcolnak a tengerentúli kereskedelem és a gyarmati hódítások révén megszerezhető javakért, pozíciókért.
• A háborúk erős államot és stabil pénzforrásokat követelnek.
Komparatív világgazdasági elméletek
• Arany, ill. nemesfém megszerzésének a nemzetállam
szempontjából kiemelt jelentősége van.
• „metallizmus” illúziója → pénzként használt nemesfémek
társadalmi értéke = nemesfémek természetes esztétikai
tulajdonságai.
• Pénz fétise → ország fejlődése és gazdagodása = a
valóságos (nem helyettesített) pénz, az arany, ill.
nemesfémek tömegének gyarapodása.
• Kereskedelem elsődlegessége, kereskedelmi szemlélet!
I.1 Merkantilizmus
Komparatív világgazdasági elméletek
• Külkereskedelem → a csere egyenlőtlensége és rendszeres
pénzbeli többletbevétel révén, az ország gazdasági
gyarapodásának eszköze.
• Belkereskedelemmel csak az országban élő kereskedői réteg jár
jól (más társadalmi rétegek kárára) → „olcsón vesz, drágán ad el”.
• Külkereskedelem révén az egész ország gazdagodik
(feltételezhetően más országok rovására). →
I.1 Merkantilizmus
Komparatív világgazdasági elméletek
Thomas Mun (1571-1641):
1615-től haláláig a Brit kelet-indiai társaság igazgatója volt.
Fő műve:
England’s Treasure by Forreign Trade. Or the Ballance of our Forreign Trade is the Rule of our Treasure
Jean Baptiste Colbert (1619-1683):
XIV. Lajos minisztere
(erőltetett állami iparfejlesztés, túlzott vámvédelem, mezőgazdaságból élő lakosság túlterhelése)
I.1 Merkantilizmus
Komparatív világgazdasági elméletek
Elméleti irányzatok
Korai elméleti irányzatok
• Merkantilizmus – elsődlegesen külkereskedelmi elmélet
• Kereskedelmi tőke virágkorának és a manufaktúra-korszaknak elmélete.
• Tengerentúli kereskedelem, gyarmati hódítások, háborúk erős államot, jelentős
pénzforrásokat kívántak.
• „Metallizmus” illúziója, arany és nemesfém felhalmozása a cél, pénz
fetisizálása. Merkantilisták az ország fejlődését és gazdagodását a valóságos
pénz, az arany és nemesfémek tömegének gyarapodásában látták.
• Kereskedelem elsődlegességének hangsúlyozása, külkereskedelem
fontossága.
• Profit forrása leginkább a kereskedelem, csere révén szerezhető
pénzjövedelem, ill. uzsorakamat.
Komparatív világgazdasági elméletek
Korai elméleti irányzatok
• Merkantilizmus
• Merkantilista gazdaságpolitika a külfölddel (főként távoli országokkal)
folytatott kereskedelem eredményessége miatt gyors(abb) iparfejlődést
követel és a biztonságos szállításokhoz szükséges tengeri hatalmat.
• Nemzetgazdaságtan első elméleti irányzata, későbbi
neomerkantilizmus alapja.
• Tengeri hatalmi versengésben lemaradó Franciaország (erőltetett
iparfejlesztés, vámvédelem miatt) a mezőgazdaságot és a lakosságot
sújtotta
• Fiziokratizmus kialakulása
Komparatív világgazdasági elméletek
• Franciaország (XVI. század vége, XVII. század eleje).
• Ország gyarapodása a fizikai mivoltukban elfogyasztható
valóságos javak használati értékének gyarapodásától függ,
ill. e javak termelésének természet által segített folyamataitól.
• A természet közreműködése a mezőgazdasági termelés
esetében nyilvánvaló → fiziokraták az erőltetett iparosítás
helyett a mezőgazdaság fejlesztését javasolják.
I.2 Fiziokratizmus:
Komparatív világgazdasági elméletek
F. Quesnay (1696-1774), XV. Lajos király orvosa.
• Elméletében a gazdaság körforgását a vérkeringés képével érzékeltette. Az élőlények anyagcseréjének mintájával szemléltette azt a folyamatot, amely a termeléssel kezdődik, a termelt javak fogyasztásával folytatódik, hogy aztán különböző utakon visszatérjen a termeléshez (Tableau économique, 1759).
• Szerinte a gazdaság egyetlen alapja a természet. Ez biztosítja az embernek mindazt, ami létfenntartásához szükséges. Az ipar és a kereskedelem a mezőgazdaságra épül.
• Szemére vetette Colbert-nek, hogy, elvakítva a hollandok kereskedelmétől és a fényűzési ipar ragyogásától, elhanyagolta a mezőgazdaságot, s ezzel együtt a tartományok és a városok romlását idézte elő: csak a föld, a mezőgazdaság termelékeny. A termelt gabonamennyiség mindig nagyobb, mint amit elvetettek.
I.2 Fiziokratizmus-fiziokraták:
Komparatív világgazdasági elméletek
• A földművesek az egyetlen valóban termelő társadalmi osztály, a többi nem termelő, ami nem jelenti azt, hogy haszontalan a társadalom számára. A földbirtokosok Quesnay szerint külön osztályt képeznek, mivel az államhatalom alapját alkotják.
• Miként a merkantilisták, a fiziokraták is sürgették a kereskedelmetet korlátozó vámok megszüntetését.
• A fiziokrata iskola önálló tagja A. R. J. Turgot (1727-1781), aki előkészítette a klassziskus iskola kifejlődését (Reflexions sur la formation et la distribution de la richesses, 1776).
I.2 Fiziokratizmus:
Komparatív világgazdasági elméletek
Merkantilizmus
Fiziokratizmus
Állományi (stock)
szemlélet
Áramlási (flow)
szemlélet
Nemzetközi
gazdaságtani szemlélet
Nemzetgazdasági
szemlélet
Komparatív világgazdasági elméletek
Korai elméleti irányzatok
• Fiziokratizmus
• Egy ország gazdagodásának alapja a elfogyasztható valóságos javak,
használati értékeke gyarapodása, termelése, amelyet a természet
folyamatai segítenek (mezőgazdasági termelés szerepe kiemelkedő).
• A fiziokraták az erőltetett iparosítás helyett a mezőgazdaság fejlesztését
ajánlották. Termelés, használati érték, szinte zárt, önellátó gazdaság belső
egyensúlyfeltételei a meghatározóak.
• Problémák: a piacgazdaság és árutermelés kettős jellege, gazdasági
folyamatok kétoldalúsága, kettős természete (természeti és társadalmi
folyamatok egyaránt), áruk kettős tulajdonsága, árutermelés és csere belső
(nemzeti) és külső (nemzetközi) vonatkozásai, nyitott vagy zárt gazdaság,
expanzió vagy védekezés, exportorientáció vagy importhelyettesítés..
Komparatív világgazdasági elméletek
Korai elméleti irányzatok
• Fiziokratizmus
• Általános egyensúly: a csere szerepe a termelés által előállított javak
megfelelő elosztása, újraelosztása, hogy a termelés megismétlődhessen.
• Parciális egyensúly: a nemzetgazdaságnak csak egy szektorára, ágazatára
vonatkozóan valamely termék kereslet és kínálati egyensúlya.
• Tökéletes egyensúly: az általános egyensúly teljes foglalkoztatottság és
kapacitás-kihasználtság esetén, a nemzeti jövedelem maximumát biztosítja
adott viszonyok között.
• Tökéletlen egyensúly: egy nemzetgazdaságban a piaci kereslet és kínálat
kiegyenlítődése a nemzeti jövedelemnek az elérhetőnél alacsonyabb szintjén
megy végbe.
Komparatív világgazdasági elméletek
Korai elméleti irányzatok
• Mindkét elméleti irányzat egyoldalú, leegyszerűsíti a folyamatokat.
• A merkantilista koncepció a „későn jövő”, a fejletteket utolérni törekvő
gazdaságokban megjelenik államilag támogatott erőltetett iparosítással és
protekcionizmussal.
• Azon gazdaságokban ahol az erőltetett iparosítás kudarcot hozott ott többször
megjelent a mezőgazdaság fejlesztésére alapozó, gazdasági egyensúly és a
fogyasztói érdekek védelmére hivatkozó irányzat.
• Jellemző az importhelyettesítés vagy exportorientáció egymást kizáró
alternatívákként kezelése.
Komparatív világgazdasági elméletek
A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete
D. Hume (1711-1776)
A. Smith (1723-1790)
D. Ricardo (1772-1823)
Komparatív világgazdasági elméletek
A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete
A közgazdaságtan klasszikus elmélete, a 18-19. században
mindenekelőtt Angliában kibontakozó ipari kapitalizmus korának
terméke.
Jellemzői:
1. Nemzetek gazdagodásának forrása → termelő és értékalkotó
emberi munka (munkaérték-elmélet).
2. Az egyén és a nemzet jólétének bővítése érdekében a termelők
közötti cserét szorgalmazza, mind belföldön, mind az egyes
országok között!
3. Hitt abban, hogy az önérdek követése, a piaci mechanizmus
spontaneitása, a mesterséges korlátok és állami beavatkozások
felszámolása ésszerű és valamennyi egyén ill. nemzet számára
előnyös munkamegosztást eredményezhet.
Komparatív világgazdasági elméletek
A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete
Jellemzői:
4. Már nem kerül szembe a nemzetgazdasági ill. a nemzetközi
gazdasági szemlélet.
5. A kölcsönösen előnyös csere az országon belül és kívül a közjó
gyarapodását szolgálja.
Klasszikusok nemzetközi gazdasági koncepciói:
1. David Hume: a nemzetközi gazdaság egyensúly mechanizmusa
2. Adam Smith: abszolút előnyök nemzetközi munkamegosztási
(kersekedelmi) elmélete
3. David Ricardo: komparatív előnyök nemzetközi munkamegosztási
(kersekedelmi) elmélete
Komparatív világgazdasági elméletek
• Laissez faire:
„a mesterséges korlátok és állami beavatkozások
felszámolása ésszerű és valamennyi egyén, illetve
nemzet számára előnyös munkamegosztást
eredményezhet” (Szentes Tamás: Világgazd. I. kötet
39.o.)
– Természetes önérdek követése
A közgazdaságtan klasszikus
elmélete
Komparatív világgazdasági elméletek
• Tökéletes egyensúly: Amennyiben az általános egyensúly
egyszersmind teljes foglalkoztatottságot és kapacitáskihasználást
jelent, vagyis a nemzeti jövedelemnek az adott viszonyok mellett
elérhető maximumát biztosítja, az általános egyensúlyt (a
klasszikus és a neoklasszikus közgazdaságtan alapján)
tökéletesnek nevezik, perfect equilibrium-nak.
• Tökéletlen egyensúly: Amikor valamely nemzetgazdaságban a
piaci kereslet és kínálat kiegyenlítődése a nemzeti jövedelemnek
az elérhetőnél alacsonyabb szintjén, munkanélküliség és
kapacitás kihasználatlanság mellett következik be, az általános
egyensúlyt tökéletlennek, imperfect equilibrium-nak nevezik.
(Szentes Tamás, 37.old)
A közgazdaságtan klasszikus
elmélete
Komparatív világgazdasági elméletek
• Főbb képviselői:
– Adam Smith (1723-1790)
• Abszolút előnyök elmélete
– David Ricardo (1772-1823)
• Komparatív előnyök elmélete
– Jean-Baptiste Say (1767-1832)
• Say-dogma
– Robert Torrens (1780-1864)
• Problémák:
– Makropolitikai szinten dől el a szakosodás kérdése
– Aszimmetrikus interdependencia
A közgazdaságtan klasszikus
elmélete
Komparatív világgazdasági elméletek
Nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete
• Ipari kapitalizmus idején alakult ki.
• Munkaérték-elmélet: a termelő és értékalkotó emberi munka a nemzetek
gazdagodásának forrása.
• A nemzeti munka hatékonysága és termelékenysége növelhető a termelők
közötti csere és munkamegosztás bővítésével (nemzetgazdaságokon belül és
nemzetgazdaságok között is).
• Mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása előnyös
munkamegosztást eredményezhet.
• Nem kerül egymással szembe a nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági
szemlélet, a természetes önérdek követése a nemzetgazdaságon belül és a
nemzetközi gazdaságban is eredményezheti az együttes közjó gyarapodását,
és a kölcsönösen előnyös csere kialakulását.
Komparatív világgazdasági elméletek
Nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete
• Koncepció elemei:
– nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusának felfogása;
– nemzetközi munkamegosztást és szakosodást szabályozó
komparatív előnyök, elletve költségek gondolata.
• Ezeket együtt tartalmazza Ricardo elmélete: a komparatív költségek
alapján kialakítandó nemzetközi munkamegosztás rendszerének
működése összefügg a nemzetközi áru- és pénzmozgás
mechanizmusával.
Komparatív világgazdasági elméletek
A nemzetközi gazdaságtan marxi elmélete
Karl Marx (1818-1883)
Forrás: Szentes Tamás(2005): Világgazdaságtan 1. pp. 33-45, , www.wikipedia.org
Komparatív világgazdasági elméletek
A nemzetközi gazdaságtan marxi elmélete
A marxi elmélet nemzetközi gazdaságtanra vonatkoztatható tézise:
Áru értéke = c + v + m,
Ahol
c = az új termék értékébe beépülő konstans tőkeelem
v = az új termék értékébe beépülő változó elem (pl. bérköltség)
m = Mehrwert = hozzáadott érték → új érték és változó tőkeelem
különbözete →
Újratermelődő társadalmi különbségek → ha az áru VILÁGÁRU,
akkor a társadalmi különbségek is világszinten termelődnek újra.
Komparatív világgazdasági elméletek
A marxi elmélet
• Marx a magántőke uralmára épült piacgazdaságnak és a kapitalizmusnak, mint társadalmi rendszernek a kritikai elemzését adta
• Munkaérték-elmélet, ún. értéktörvény
• Elkülöníthető egymástól az érték és a termelési ár
• Az áru értéke= c + v + m
– Ahol c: a termelésben felhasznált holt munka
– v: a termelésben felhasznált élő munka
– m: hozzáadott érték
• A termelési ár= c + v + p
• Kizsákmányolási és hatalmi viszonyok
• Szakított a cserepartnerek egyenlőségének és a nemzetek szuverenitásának klasszikus feltételezésével (aszimmetrikus interdependencia)
Komparatív világgazdasági elméletek
Marxi elmélet
• A termék értékének munka által való meghatározása jellemző.
• A termelés társadalmi viszonyainak egyenlőtlenségeit, a
tulajdonviszonyokban és a munkamegosztás rendszerében látható
ellentéteket vizsgálja. Társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek,
kizsákmányolási és hatalmi viszonyok vizsgálata jellemző.
Megkülönbözteti a „gazdaságon kívüli erőszak” és a „gazdasági
kényszer” fogalmát, a cserepartnerek nem egyenlőek, így a kölcsönös
függőség aszimmetrikus jegyeket ölt.
• A marxi elmélet szerint az áru értéke, melyet az újraelőállításhoz
társadalmilag szükséges összes élő- és holtmunka mennyisége határoz
meg, „régi” és „új „értékre bontható.
• Elméletében megjelenik a tőke nemzetközi mobilitása.
Komparatív világgazdasági elméletek
Unilineáris fejlődési elmélet
1. Ősközösségi, tradícionális társadalmak
– Nettó barter
2. Rabszolgatartó társadalmak
– munkaerő a legfőbb érték
3. Feudális társadalmak
– A föld a legfőbb érték (járadék)
4. Tőkés társadalmak
– A tőke a legfőbb érték
5. Szocialista társadalmak
– Nincs szükség a gazdaságban a pénzre, az árak meghatározó
szerepére. Az emberiség a tudatosságnak arra a fokára jut, hogy
pontosan tudja az individum, hogy mi a feladata a gazdasági
rendszerben. Mindenki a képességei maximumát nyújtja, cserébe
szükségletei szerint vesz el a közjavakból. Minden megtermelt
jószág a közjó részévé válik. Fejlődéssel jusson erre a szintre, ne
kényszerrel!
Komparatív világgazdasági elméletek
Neoklasszikus elmélet
• A tankönyvirodalomra „legbefolyásosabb” irányzat
• A klasszikus egyensúly-mechanizmus kiegészítése
• Liberális, szabadelvű, nincs protekcionizmus
• Egyéni szereplők, egyéni döntések
• Haszonmaximalizálás
• A termelési és keresleti viszonyok együttes hatásának vizsgálata
• Egy tényezős termelési függvényről -> kéttényezősre -> komparatív előnyöket biztosító nemzetközi munkamegosztás elmélete: Heckscher-Ohlin elmélet:
Minden ország szakosodjon annak a terméknek a termelésére és exportjára, amelyik termék előállításához szükséges termelési tényezőből relatíve bősége van.
Komparatív világgazdasági elméletek
• Probléma: a termékek árai a hozzáadott értéktől függnek!
A szakadék mélyül, tágul….
(A munkaerő, mint termelési tényező révén a gyártási
folyamatban kevesebb hozzáadott értéket lehet teremteni,
mint a tőke révén. A munkaintenzív termékekre
specializálódott országok a világpiaci árversenyben, export
árbevételi versenyben elmaradnak.)
Neoklasszikus elmélet
Komparatív világgazdasági elméletek
Neoklasszikus elmélet
• Klasszikus elmélet modernizálása, továbbfejlesztése.
• Korrigálta és kiegészítette a klasszikus egyensúly-mechanizmus
koncepcióját.
• Módosította a nemzetközi csere egyensúlyviszonyaira, a
munkamegosztásra és a specializáció előnyeire vonatkozó
következtetéseket.
• Újrafogalmazta a komparatív költségek gondolatait a partnerországok
tényezőellátottságának függvényében.
• Tőke nemzetközi áramlásának irányait és hatásait is vizsgálta.
• A máig legelterjedtebb, legnagyobb hatású irányzat.
Komparatív világgazdasági elméletek
A keynesi elmélet
• A tőkés piacgazdaság spontán működése problémák,
kedvezőtlen társadalmi következmények
• A két világháború közötti időszak
– Munkanélküliség
– Kapacitás-kihasználatlanság
• 1929: a „Nagy Válság”
• „keynesi forradalom”
Előzmények
Komparatív világgazdasági elméletek
A keynesi elmélet
• Megingatta a neoklasszikus modellt
• Alapvetően a nemzetgazdasági makrorendszerre vonatkozott
• Nemzetgazdasági egyensúlyra vonatkozó felfogása kétségbe vonja a nemzetközi gazdaság egyensúlyának klasszikus, neoklasszikus elméletben feltételezett mechanizmusát
• A külkereskedelem szerepe a nemzetgazdasági egyensúly megbomlásában, helyreállításában
• A nemzetközi valutaárfolyamok – árfolyampolitika
• A belgazdaság védelmére bizonyos esetekben megengedhető a protekcionizmus (az egyensúlyi viszonyok megteremtéséig), de egyébként a liberalizmus, a szabadelvűség híve
Komparatív világgazdasági elméletek
A keynesi elmélet
• A termelés visszaesésének oka az elégtelen kereslet
• Fontos szerepe van a beruházásoknak
• Az állam teremtsen kormányzati kiadások révén
keresletet
• Munkahelyteremtő beruházások
• A megtakarítások fel is halmozódhatnak
• A pénz nem ártatlan közvetítő!!!
• John Maynard Keynes (1883-1946)
Komparatív világgazdasági elméletek
Keynesi elmélet
• Alapvetően a nemzetgazdasági makrorendszerre (főleg a fejlett tőkés
piacgazdaságokra) vonatkozó elmélet, de tartalmaz világgazdasági
jelenségekre vonatkozó megállapításokat is (kétségbe vonta a nemzetközi
gazdaság hagyományos (klasszikus-neoklasszikus) elméletekben
feltételezett mechanizmusát).
• A külkereskedelem nemzetgazdasági egyensúlyban betöltött szerepével, az
árfolyam-politikával, a protekcionizmus hatásaival is foglalkozott.
• A keynesiánusok nagy része feltételezte, hogy a keynesi gazdaságpolitikai
recept valamennyi nemzetgazdaságban alkalmazható, és így a
világgazdaság nemzetgazdaságai a tökéletes egyensúly állapotába
kerülhetnek.
Komparatív világgazdasági elméletek
Poszt-keynesiánus, reformista irányzat
• Az elmélet alapja a kumulatív egyenlítődés irreverzibilis folyamata
(szemben az automatikus egyensúly-mechanizmussal és a folyamatok
reverzibilis jellegével).
• A világpiacon nem egyenrangú partnerek vesznek részt, alá-
fölérendeltségi, egyoldalú függési viszonyok alakultak ki.
• A külkereskedelem egyesek számára előnytelen hatásaival is számoltak.
Egyes hátrányos helyzetű (egyoldalúan specializált, elmaradott…)
országok cserearányainak romló tendenciáit megvilágosították.
• Kétségbe vonták a fejlettebb országokból a kevésbé fejlett országokba
irányuló technológiatranszferek hatékonyságát, kiegyenlítődést segítő
mivoltát, utaltak a transzferek kedvezőtlen hatásaira.
• Rámutattak a tőke „perverz” (gazdag országok irányába) áramlásának
lehetőségére.
Komparatív világgazdasági elméletek
Poszt-keynesiánus irányzat
• A gazdaságilag elmaradott országok krónikus kereskedelmi és
fizetési nehézségei, eladósodása és a nemzetközi fejlődésbeli
szakadék
„poszt-keynesiánus forradalom”:
• Nem fűzhető egyetlen személy nevéhez
• Megkérdőjelezték a klasszikus, neoklasszikus tételeket
• Elméletük alapja: a kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis
folyamatának tétele (Myrdal, Balogh)
• Partnerek egyenlőtlensége, dominancia és alárendeltség,
egyoldalú függés
Komparatív világgazdasági elméletek
• Külkereskedelem hatása egyes országok számára kedvezőtlen,
„backwash effect”
• Elmaradott országok cserearányai, általánosan romló tendencia
• A műszaki fejlődés lehetőségei eltérően alakulnak az egyes
országokban (Singer); a technikai fejlődésben az igazodás és
követés járulékos terhekkel és hátrányokkal járhat együtt
• A tőke perverz áramlásának lehetősége (Hirschmann, Prebisch)
Poszt-keynesiánus irányzat
Komparatív világgazdasági elméletek
Újbaloldali és neomarxista
elméleti irányzat
• A Harmadik Világ egyre súlyosbodó problémái, a nemzetközi egyenlőtlenség növekedése hívta életre
• Elméleti koncepciók születtek a világgazdaság egyenlőtlenségeinek és kizsákmányoló viszonyainak magyarázatára és megszüntetésük lehetőségeire, módjaira
• Arghiri Emmanuel: egyenlőtlen nemzetközi csere
• Immanuel Wallerstein: világrendszer-koncepció
• Samir Amin: centrum-periféria
• ’70-es évek
Komparatív világgazdasági elméletek
Radikális újbaloldali és neomarxista elméleti
irányzatok
• A világgazdaság egyenlőtlenségeinek és „kizsákmányoló” viszonyainak
magyarázata.
• Emmanuel: egyenlőtlen nemzetközi csere;
• Wallerstein: világrendszer-koncepció;
• Amin: centrum és periféria függő és kizsákmányolt helyzetére vonatkozó
elméletek.
• A kizsákmányoló „Északkal” való szakítást szorgalmazók között találtak
követőkre.
Komparatív világgazdasági elméletek
A neoliberális-monetarista elmélet
• Az elmúlt két évtizedre jellemző
• Az inflációs és adósságproblémák játszottak fontos szerepet a
kialakulásában
• A klasszikus-neoklasszikus elvekhez való részbeni visszatérés, állami
beavatkozásoktól mentes gazdasági viszonyok laissez faire elvéhez való
ragaszkodás jellemzi
– Monopolisztikus erők, árszabályozó kartellek, állami tarifális és nem
tarifális akadályok leépítése
– A szabadpiaci mechanizmusra bízott reálfolyamatok helyett inkább a
pénzfolyamatokra és monetáris viszonyokra koncentrál
– Ideális a szabadpiaci spontaneitás
– A gazdasági egyensúly/egyensúlytalanság monetáris probléma: a
pénz kereslet-kínálat egyensúlya/egyensúlytalansága
– A magángazdaság rendje alapvetően stabil és nem szorul állami
szabályozásra
Komparatív világgazdasági elméletek
A keynesi felfogást éppen azért támadják, mert
annak gazdaságpolitikai receptje a gazdasági
szabadságot korlátozó, a piac normális működését
megzavaró állami beavatkozás fokozása;
megítélésük szerint a monetáris politikával szemben
előtérbe állított keynesiánus költségvetési, illetve
fiskális politika a jóléti állam egész koncepciójával
együtt súlyos károkat okoz a gazdaságnak és még
saját céljai elérésében sem lehet sikeres.
A neoliberális-monetarista elmélet
Komparatív világgazdasági elméletek
Neoliberális-monetarista elmélet
• Neoliberalizmus a klasszikus-neoklasszikus elvekhez (állami
beavatkozásoktól és bürokratikus szabályozásoktól mentes gazdasági
viszonyok) való visszatérést jelenti.
• A mai világgazdaságban uralkodó monopolisztikus erők visszaszorítását és az
állami vám-, a nem vámjellegű akadályok leépítését szorgalmazza.
• A gazdasági egyensúly vagy egyensúlytalanság kérdését monetáris
problémaként kezelik.
• A magángazdaság rendjét alapvetően stabilnak tekintik, szerintük nem szorul
állami szabályozásra. A keynesi felfogást támadják, mert a monetáris politikával
szemben előtérbe állított keynesiánus költségvetési, ill. fiskális politika a jóléti
állam koncepciójával károkat okoz a gazdaságnak.
Komparatív világgazdasági elméletek
Zárszó
E fejlődéstörténeti áttekintés nagymértékben
leegyszerűsített!
Sok más elméleti irányzat is létezik!
Tessék óvakodni az egyes irányzatok és tételeik
merev szembeállításától!
top related