mi az a dice ? a projekt és a két könyv ismertetése

Budapesti konferencia

Cziboly Ádám – Varga Attila – Danis Ildikó – Németh Szilvia

2010. december. 10., Nemzeti Színház

Mi az a DICE? a projekt és a két könyv ismertetése

Cziboly Ádáma DICE projekt vezetője

KÁVA Kulturális Műhely, Budapest

A projekt összefoglalása• DICE: 2008-ban indult, két éves időtartam

• EU által központilag támogatott nemzetközi projekt tizenkét partner részvételével

• Kutatás:– a nyolc ún. "lisszaboni kulcskompetencából" ötnél vizsgáltuk a

tanítási színház és dráma hatását

– a fiatalok tudásának, készségeinek és attitűdjeinek változását vizsgáltuk nagy mintán, több forrásból

• Kiadványok:– „A kocka el van vetve” - Kutatási eredmények és ajánlások

– „Változások világa” - Tanári csomag

• Konferenciák:– Európai Parlament: 2010. október 25.

– 12 nemzeti konferencia: 2010. november-december

A vizsgált kulcskompetenciák

1. Anyanyelvi kommunikáció

2. A tanulás tanulása

3. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák, állampolgári kompetencia

4. Vállalkozói kompetencia

5. Kulturális kifejezőkészség

6. Mindez és még több

• Egyedülálló kutatás:– Nyolc különféle forrás (diák, tanár, objektív megfigyelők, programvezetők…) – Minta: 12 ország, 4475 gyerek, 111 program, heterogén, nagy méret

Konzorcium tagjaiKonzorciumvezető:

• Magyarország: Káva Kulturális Műhely

Konzorciumi tagok:

• Hollandia: Leesmij Alapítvány

• Lengyelország: Gdanski Egyetem (Uniwersytet Gdanski)

• Románia: Sigma Art Alapítvány (Fundatia Culturala Pentru Tineret Sigma Art)

• Szlovénia: Taka Tuka Klub (Durštvo Taka Tuka)

• Anglia: Big Brum Színházi Nevelési Társulat (Big Brum Theatre in Education Co. Ltd.)

Társult tagok:

• Cseh Köztársaság: Károly Egyetem, Prága (Charles University, Prague)

• Norvégia: Bergeni Egyetem (Hogskolen i Bergen)

• Palesztina: Theatre Day Productions

• Portugália: Lisszaboni Egyetem (Universidade Técnica de Lisboa)

• Szerbia: Drámapedagógiai Központ CEDEUM (Centar za dramu u edukaciji i umetnosti)

• Svédország: Gyerekek és Fiatalok Kulturális Központja, Umea (Kulturcentrum för barn och unga)

Az adatbázis

• 4,475 diák: 12 ország, 111 drámaprogram és kontroll csoportok• eddig 1 080 (alap- és generált) változó / diák• pontosan 4,833,000 cellányi adat• Többezer kapcsolat, interakció – a lehetséges elemzések száma óriási• Az első statisztikai output fájl 1,23 GB• Az első kiadvány 128 oldal, és ez kevesebb, mint az adatbázisban rejlő

lehetőségek 1 %-a• Több tucat publikáció lehetősége• Aranybánya / „DNS minta”

• Most csak az alaperedményekre fókuszáltunk

A magyar minta

• magyar minta: legnagyobb a 12 partner közül• dráma programok száma: 26, résztvevő gyerekek száma:1336

Dráma programok

Résztvevő gyerekek

A magyar résztvevők

Egyszeri alkalom:

- Garabonciás (Gödöllő)- Káva: Akadályverseny- Káva: Bábok - Kerekasztal- Kolibri Színház- Kontraszt- Montázs (Miskolc)- Nyitott Kör

Mind a nyolc esetben egy foglalkozást vontunk be a kutatásba, két-két alkalommal. 

Folyamatos drámamunka:• Bori Viktor 9-es osztálya, Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola• Gyombolai Gábor 10-es osztálya, Nemes Nagy Ágnes Humán

Szakközépiskola• Meleg Gábor osztálya, Janikovszky Éva Általános Iskola• Püspöki Péter osztálya, "Ember- és társismeret, etika" tantárgy

(Miksolc)• Garabonciás Művészeti Iskola színjátszó csoportja (Miskolc), vez:

Ducsai Tiborné • Jonatán csoport (Terézvárosi Nevelési Tanácsadó), vez: Faluvégi Judit

Rita • Mészáros Zsolt osztálya, Vörösmarty Gimnázium• Csányi Alapítvány a Gyerekekért, Sárközi Angéla csoportja

Magyar munkatársak

• A magyar kutatás koordinátora: Szabó Veronika, szociológus

• A magyar kutatás szervezésében és lebonyolításában, valamint a nemzetközi projekt koordinálásában részt vett magyar munkatársak száma: kb. 150 fő

Kulcseredmények

azon társaikkal összehasonlítva, akik semmilyen, a tanítási színház és dráma körébe tartozó programon nem vettek részt, a tanítási színház és dráma programok résztvevői

• tanáraik értékelése szerint minden szempontból jobb teljesítményt nyújtanak;

• magabiztosabbak azokban a feladatokban, ahol olvasniuk kell, vagy meg kell érteniük valamit;

• magabiztosabban kommunikálnak;• inkább tartják kreatívnak önmagukat; • jobban szeretnek iskolába járni; • nagyobb örömüket lelik az iskolai feladatokban;• jobban oldják meg a problémákat;• hatékonyabban küzdenek meg a stresszel;• szignifikánsan toleránsabbak a kisebbségekkel és az idegenekkel; • aktívabb állampolgárok;

• nagyobb érdeklődést mutatnak a választások iránt minden szinten;• jobban hajlanak arra, hogy részt vegyenek a közösségeket érintő

ügyekben;• empatikusabbak: figyelembe veszik a többi embert is; • inkább képesek arra, hogy nézőpontot váltsanak;• kezdeményezőbbek és vállalkozóbb kedvűek;• inkább gondolnak a jövőjükre, és több tervük is van a jövőjükkel

kapcsolatban;• sokkal szívesebben vesznek részt bármilyen nemű művészeti vagy

kulturális tevékenységben, nemcsak az előadóművészetek, de az írás, a zeneszerzés, a filmezés, a kézművesség terén is, és szívesebben jelennek meg mindenféle művészeti vagy kulturális eseményen;

• több időt töltenek az iskolában, több időt töltenek olvasással, házi munkával, játékkal, beszélgetéssel, többet vannak együtt családtagjaikkal, inkább gondoskodnak fiatalabb testvéreikről. Ugyanakkor kevesebb időt töltenek tévénézéssel és számítógépes játékokkal;

• többet tesznek családjukért, inkább vállalnak részmunkaidős állást, és több időt töltenek alkotó tevékenységekkel, akár egyedül, akár csoportosan.

• gyakrabban járnak színházba, kiállításokra, múzeumba és moziba, gyakrabban kirándulnak és bicikliznek;

• gyakrabban válnak osztályukban meghatározó személyiségekké; • jobb a humorérzékük;• jobban érzik magukat otthon.

Megjegyzések

• ez egy nagyon leegyszerűsített vezetői összefoglaló • a teljes nagy mintán megfigyelhető különbségeket mutatja• a valóságban a kép sokkal árnyaltabb (lehet és kell is árnyalni): ez

a jövő kihívása

• Relevancia• Eredmények• Ajánlások• Források

• Bevezetés• Dokumentált gyakorlatok• Hogyan tovább?• Függelékek

• 12 dokumentált gyakorlat

• 8 ország• 4 színházi nevelési program, 3 drámaóra, 2 rendhagyó

irodalomóra, 1 fórum színház, 2 speciális program

• „Európa szakmai térképe”

A DICE projekt relevanciája

Varga AttilaA DICE projekt oktatási szakértője

Relevancia

• Összehasonlítás más nagyléptékű kompetencia vizsgálatokkal:A DICE projekt egy kísérlet annak bizonyítására, hogy az összes

liszaboni kulcskompetencia vizsgálatára fejleszthető metodológia

– Olyan kompetenciákról való adatgyűjtés, melyeket eddig ritkán vizsgáltak. – Komplex metodológia

• Összehasonlítás a korábbi drámapedagógiai kutatásokkal– Korábban nagyon kevés kvantitatív kutatás zajlott a területen– Legjobb tudásunk szerint a DICE az eddig legnagyobb mintán, legkomplexebb

metodológiával végzett kutatás a területen• Oktatási és kulturális politika

– A drámapedagógia több tucat EU dokumentum célkitűzéseit szolgálja: DICE – A kocka el van vetve 22-27. oldal.

A DICE kutatás-módszertanának fő szempontjai

Danis Ildikó és Németh Szilviaa DICE kutatás vezetői

29 .old.

30. old.

30. old.

31. old.

Néhány eredmény a kvantitatív kutatásból

Danis IldikóA kvantitatív kutatás vezetője

A jelenleg elérhető eredmények, távlati célok

• Skálaszerkesztés• Egyelőre csak a teljes mintán tetten érhető átlagos eredmények• Nincs információnk még a moderátor hatásokról:

– ezek a csoportosító változók (pl. dráma típusa, nemek, életkor, a tevékenység jellemzői, szakértelem stb.) árnyalni fogják az átlagos eredményeket

– lesznek csoportok, ahol erőteljesebb, máshol gyengébb összefüggések

– Távolabbi cél: megtalálni azokat a célcsoportokat, körülményeket és paramétereket, amelyben a dráma legerőteljesebben fejti ki hatását

A rövid longitudinális design előnyei és korlátai

• DICE projekt (2 év !) „korlátozott” lehetőségei:– Megtalálni a különbségeket az első felmérésnél– Megtalálni a különbségeket a második mérésnél– Azonosítani egy időbeli trendet– Megvizsgálni a kezdetnél már „tapasztaltak” és „nem-tapasztaltak”

fejlődésmenetének különbségeit

4 hónap 24 hónapStart

DICE

Ideális kutatási időtartam

Évekig tartó pedagógiai folyamat

Dráma

Nincs dráma

Idő

Mérhető fejlődés a kompetenciákban

A rövid longitudinális design eredményei

– A talált hatások általában kicsik, de szisztematikusak és szignifikánsak.– Valószínűsíthetjük, hogy hosszabb pedagógiai folyamatban a hatások

egyre erőteljesebbek (Elvi kérdés: hol a plafon?) – Szakpolitikai relevancia !

4 hónap 24 hónapStart

DICE

Ideális kutatási időtartam

Évekig tartó pedagógiai folyamat

Dráma

Nincs dráma

Idő

Mérhető fejlődés a kompetenciákban

Kommunikáció

39.old.

Tanulás tanulása

41. old.

Kreativitás a tanulásban

42.old.

Szociális kompetencia

44.old.

Demokratikus attitűd I.

45.old.

Demokratikus attitűd II.

45.old.

Kisebbség elfogadása

46.old.

Vállalkozói kedv

48.old.

Elszántság jövőbeni fontos dolgok megvalósítására

49.old.

Kulturális és művészi részvétel I.

50.old.

Kulturális és művészi részvétel II.

50.old.

Időtorta I.

52.old.

Időtorta II.

52.old.

Időtorta III.

52.old.

Hogy érzed magad otthon?

53.old.

Tanári vélemények I.

54.old.

Tanári vélemények II.

55.old.

Tanári vélemények változása az időben

55.old.

Hatások differenciálása - példa

77-78. old.

Magyar eredmények I.

• Nagyon hasonlók a nemzetközihez: kicsi, de szisztematikus hatások

• A kezdetben már drámázó fiatalok azokhoz a fiatalokhoz képest, akik nem találkoztak még a tanítási drámával és színházzal (SAJÁT percepció):

– Az oktatást inkább érzik az önmegvalósítási és a tanulási célok elérésének eszközeként

– Jobban szeretnek iskolába járni, jobban érzik magukat az iskolában– Tudatosabbak, kreatívabbak a tanulásban és jobban szeretnek csapatban

dolgozni– Magabiztosabbnak érzik magukat az olvasás és szövegértés, a

kommunikáció terén– Jobb a humorérzékük

Magyar eredmények II.

• Többet vannak iskolában

• Többet olvasnak

• Kevesebbet néznek TV-t és kevesebbet játszanak a számítógépen

• Több időt töltenek a családjukkal (beszélgetés, játék stb..)

• Inkább vállalnak munkát

• Több időt szentelnek kreatív hobbijuknak

• Többször látogatnak színházat és kiállításokat

• Kevesebbet „lógnak” az utcán

• Empatikusabbak – mind a szempontváltás terén, mind a törődés terén

• Hatékonyabb probléma megoldók és hatékonyabban küzdenek meg a stresszel

• Úgy érzik, jobban kontrollálják az eseményeket maguk körül

• Tanáraikkal jobban megosztják a problémáikat!!!

Magyar eredmények III.

• Toleránsabbak: jobban elfogadják a legnegatívabbnak ítélt népcsoportot és az ismeretleneket is

• Aktívabbak a demokratikus vélemény nyilvánításban: hajlandóbbak lennének szavazni és más demokratikus tevékenységekben részt venni

• Vállalkozókedvűbbek, innovatívabbak és nagyobb fokú érdeklődést és elkötelezettséget mutatnak társadalmilag értékes és kihívásokkal teli foglalkozások iránt

• Szívesebben látogatnak klasszikus és populárisabb művészeti eseményeket (színház, hangverseny, balett, koncertek…)

• Mindenfajta művészi hobbitevékenységet szívesebben művelnek• Fontosabb számukra a kultúra

• TANÁRI PERCEPCIÓ: tanáraik szinte minden területen eredményesebb kompetenciákkal ruházzák fel őket !

Néhány longitudinális eredmény- Vállalkozói kedv tanári megítélése

Folyamatos dráma: 3-4 hónap

Zöld: kísérleti csoportKék: kontroll csoport

Néhány longitudinális eredmény – Egy alkalmasok hatása: magabiztosság érzése a kommunikációban

Egyalkalmas dráma: 3-4 hét

Zöld: kísérleti csoportKék: kontroll csoport

Néhány longitudinális eredmény –A dráma „megtartó” funkciója: Hogy érzed magad otthon?

Folyamatos dráma: 3-4 hónap

Zöld: kísérleti csoportKék: kontroll csoport

Távlati célok

• Design, módszertan, eszköztár publikálása

• Bonyolult hatások megtalálása

• Publikációk az összefüggésekről nemzetközi és hazai szaklapokban

• Eredmények alapján képzések, módszerek és a mindennapi gyakorlat kidolgozásának ajánlásai

• 2011-ben várhatóan 3 új EU-pályázatot nyújt be a DICE Hálózata

Tanítási színház és dráma az európai oktatási rendszerekben

Németh Szilvia

A kvalitatív kutatás vezetője

Tartalom

• „Kulcsszakértők véleményének kérdőíves vizsgálata• Drámaleírások elemzése• Strukturált drámamegfigyelés

• Főbb eredmények bemutatása

1. „Kulcsszakértők” véleményének kérdőíves vizsgálata1. „Kulcsszakértők” véleményének kérdőíves vizsgálata

A kutatás célja

1. Vélemények feltérképezése, összegyűjtése;

2. A tanítási színház és dráma szerepének megítélése, a válaszadó országában.

Módszer: önkéntes, önkitöltős online kérdőív

A kérdőívet kitöltő szakértők száma

Ország Válaszadók száma

Csehország 2

Hollandia 2

Norvégia 10

Palesztína 1

Lengyelország 1

Szlovénia 1

Magyarország 13

Szerbia 17

Svédország 2

Egyesült Királyság 4

Románia 2

Ország Válaszadók száma

Finnország 2

Horvátország 2

Franciaország 2

Összesen 61

Vizsgált témakörök

Tanítási színház, dráma és a pedagógusok

• Drámapedagógia, drámapedagógusok megbecsültsége

Tanítási színház, dráma és a helyi oktatáspolitika

• A tanítási színház és dráma munkát és annak terjesztését segítő és hátráltató tényezők

A tanítási színház és dráma fejlesztésének támogatása

• a nemzeti oktatáspolitika, az önkormányzatok és az EU szintjén

A drámapedagógia és a drámapedagógusok vélt társadalmi megítélése

Inkább pozitív Pozitív/Negatív Inkább negatív

Lengyelország Hollandia Csehország

Románia Palesztína Magyarország

Finnország Szerbia Norvégia

Svédország Szlovénia

Egyesült Királyság Franciaország

Horvátország

Néhány magyarázó tényező

• Inkább pozitív: tanítási színház és dráma, mint innovatív elem az oktatásban, népszerű a fiatalok körében

• Pozitív/negatív: a „pedagógus-szakma” nem veszi komolyan, de használatának gyakorisága és elfogadottsága egyre nő

• Inkább negatív: a drámapedagógusokra, nem mint „igazi tanárokra”, hanem mint a tanulók szórakoztatásáért felelős személyekre tekintenek (drámapedagógia = szórakoztatás)

A tanítási színház és dráma munkát és annak terjesztését segítő és hátráltató tényezők – a szakértők véleménye szerint

Támogató tényezők – a legtöbb országban:

1. belső motiváció, egyéni készségek, meggyőződés;2. elkötelezett munka, egyéni kezdeményezőkészség;3. támogató, tapasztalt és elkötelezett tanárok és iskolavezetés;4. színház- és drámapedagógusok, tanárok és tanszékvezetők a

felsőoktatásban;5. MA kurzusok az elismert egyetemeken, kurzusok a

tanárképzésben, tanítási színház és drámára specializálódott tanszékek, minőségi oktatási segédanyagok;

6. civil szervezetek, színházi társulatok, színházi és drámaszövetségek munkája;

7. támogató színházak, művészeti központok, művészeti tanácsok, ernyőszervezetek;

8. állami pénzügyi támogatás, magán szponzoráció, nemzeti/nemzetközi projekt-támogatás;

9. tanítási színház és dráma fesztiválok, szakértői workshopok, szakpublikációk, jelenlét a médiában (cikkek, interjúk, filmek). 92.o

Akadályozó, hátráltató tényezők – a legtöbb országban:

1. döntéshozók alacsony motivációja;

2. tanárok alacsony motivációja, a szülők elkötelezettségének hiánya a tanítási színház és dráma ügye iránt;

3. az önkormányzatok nem veszik komolyan a drámát, nem ismerik el annak a gyerekekre gyakorolt hatását;

4. a hagyományos oktatási módszerek dominanciája az iskolákban, a pedagógiai és módszertani kérdések újragondolásának hiánya;

5. a színház és dráma alacsony presztízse a hagyományos iskolai tantárgyak között;

6. a tanítási színházat és drámát tárgyaló egyetemi kurzusok hiánya, a meglévő tanárképzési kurzusok nem megfelelő minősége;

7. a tanítási színház és dráma csekély anyagi támogatása;

8. a szisztematikus kutatás, külső értékelés és visszacsatolás hiánya.

93.o

Magyarország

Támogató tényezők:

• Nemzeti alaptanterv,• Színházi nevelési társulatok• Magyar Drámapedagógiai

Társaság• rendszeres fesztiválok• oktatási segédanyagok• jelenlét a médiában• kurzusok egyetemeken

Hátráltató tényezők:

• hagyományos tanítási módszerek dominanciája az iskolákban,

• a pedagógiai-módszertani megújulás hiánya,

• a tanítási dráma koncepciójának félreértelmezése,

• a döntéshozók érdektelensége a tanítási dráma ügyében

A tanítási színház és dráma fejlesztésének támogatására tett javaslatoka nemzeti oktatáspolitika, az önkormányzatok és az EU szintjén - a szakértők véleménye szerint

Európai Unió

Terület Intervenció

Nemzetközi kooperáció

Nemzetközi tanítási színház és dráma-konferenciák műhelymunkák szervezése

A tanítási színház és dráma tanárok nemzetközi hálózatának, együttműködésének és csereprogramjainak támogatása

Infrastruktúra Nemzetközi tanítási színház és drámaközpontok létrehozása

Online színházi és dráma hírlevél megjelentetése a pedagógusok számára

Civil társadalom

Tanítási színház és drámára irányuló civil társadalmi projektek támogatása

Policy-making A területért felelős kormányzati képviselők és döntéshozók körében kifejtett lobbitevékenység

Társadalmi együttélés

A társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság kialakításának elősegítése

Szociális kompetenciák fejlesztése

Kutatás A tanítási színház és drámára irányuló kutatások támogatása 97.o

Nemzeti oktatáspolitikák

Terület Intervenció

Curriculum A tanítási színház és dráma kötelező tárgyként

való beemelése a tantervbe

Pedagógiai módszertan

Gyermekközpontú pedagógia alkalmazása az iskolákban

Továbbképzés Tanítási színház és dráma képzés gyakorló tanároknak

A tanárok drámapedagógiai munkához szükséges kompetenciáinak fejlesztése

Tanári szakma A “színházpedagógus” és a „drámapedagógus”

szakma hivatalos szakmaként való elismerése

PR A tanítási színház és dráma PR-jának támogatása

Kutatás A tanítási színház és dráma külső

Értékelésének, kutatásának támogatása, Jó gyakorlatok gyűjtése

Önkormányzatok

Terület Intervenció

Pedagógiai módszertan

Színház és drámapedagógusok alkalmazása

minden iskolában

Tanítási színház és dráma kezdeményezések

meghívása az iskolákba

Tanácsadás a dráma iskolai hasznosításáról

Extra-curriculáris tevékenység

A kötelező tanterven kívüli színházi és dráma műhelyek

lehetőségének megteremtése az iskolákban

Pénzügyi támogatás

Pénzügyi alapok létrehozása a helyi közösségek

színházi és dráma projektjeinek megvalósításához

Helyi szintű tanítási színház és dráma pályázatok

kiírása

Hagyomány-

őrzés

A helyi kulturális örökség újjáélesztésének támogatása a helyi művészeti központok révén

Beavatkozások színterei

PRPR

KutatásHatásvizsgálat

Mérés-értékelés

KutatásHatásvizsgálat

Mérés-értékelés

Politikai döntéshozás

(Policy-making)

Politikai döntéshozás

(Policy-making)

TársadalomCivil társadalom

TársadalomCivil társadalom

TanárképzésTanárképzés

IskolaIskola

Nemzeti tantervNemzeti tanterv

Beavatkozásokfő

területei

Beavatkozásokfő

területei

2. Drámaleírások vizsgálata

A kutatás célja és módszerei

Mit? Mit?

A vizsgálatban résztvevő minden egyes tanítási színház és drámaprogram vezetőjét megkértük, hogy töltsön ki egy kérdőívet,amelynek része volt a következő kérdés is:

““Milyen módszereket alkalmaz a dráma tevékenységek során? Röviden sorolja fel őket!

Kérjük, röviden írja le munkája pedagógiai, oktatási-nevelési, társadalmi és esztétikai célkitűzéseit! (Max. 1 oldal)”

Miért?Miért?

Hogy fel tudjuk mérni a 12 ország 111 különböző tanítási színház és dráma programjai között található hasonlóságokat és különbségeket.

Tematizációk és gyakoriságok

Fő témák Megjelenésük gyakorisága

A dráma-munka célja 98

A dráma-munka fókusza 78

Használt módszerek 80

A dráma-munka eredményei 61

A dráma-munka tartalma 54

Következmények 44

A dráma-foglalkozásokon részt vevő gyermekek jellemzői

28

A tanulói munka értékelése 3

Az egyes tematizációk megjelenésénekgyakorisága – hány ország esetében bukkantak fel?

Fő témák Országok

1. Célok 11

2. Fókusz 11

3. Módszerek 9

5. Tartalom 7

6. Következmények (személyiségváltozás) 7

7. Tanulói jellemzők 6

4. Következmények (együttműködés vonatkozásában) 5

8. Tanulói értékelés 2

Korábbi kutatási eredmények vs. DICE dráma leírások

Korábbi kutatási tapasztalatok DICE drámaleírás-elemzési eredmények

A főbb fogalmak eltérő értelmezése

Közös „fogalomtár”

Közös célok hiánya Világos célkitűzések, közös célok,

Pedagógiai-módszertani anomáliák

Hasonló pedagógiai-módszertani eszköztár használata

Nemzetközi tapasztalatok hiánya Nemzetközi jó gyakorlatok iránti aktív érdeklődés, networking

Fő célok és fókuszok

Leggyakrabban megjelenő válaszok

A résztvevők együttműködésének elősegítése, kreatív csoportmunka támogatása, kooperáció egy közös cél eléréséértl

Kommunikációs kompetenciák fejlesztése, vita-technikák megismertetése, nyitottság mások véleményére

Szociális kompetenciák fejlesztése, toleranciára, empátiára és szolidaritásra való nevelés, gyerekek közötti bizalom erősítése

Az önbizalom, az önértékelés és a pozitív én-kép kialakítása, megerősítése

Felelősségvállalás, probléma-megoldás, kezdeményezőkészség fejlesztése

A tanítási színház és dráma-foglalkozásoksorán használt módszerek

• A leggyakrabban használt módszerek a legtöbb országban „hasonlók”.

• A dráma-leírásoknak csupán töredékében található utalás tradicionális pedagógiai módszertani elemek használatára.

• Innovációra való törekvés!

A tanítási színház és dráma-foglalkozásokkövetkezményei, eredményei

A gyerekek megtapasztalják az együttműködésben és a együttműködésben és a közös alkotásbanközös alkotásban rejlő erőt, ami az önbecsülés, a önbecsülés, a kollektív felelősségvállalás, a büszkeség és az én-kollektív felelősségvállalás, a büszkeség és az én-hatékonysághatékonyság érzésének forrásává válik. A résztvevő gyerekek azáltal, hogy azonosulnak másokkal, képesekké válnak arra, hogy megértsékmegértsék más emberek más emberek élethelyzeteitélethelyzeteit. A tanítási színház és dráma a szerepekkel és normákkalnormákkal való kísérletezésrevaló kísérletezésre is lehetőséget ad a fiataloknak. Lehetőségük van azt is kipróbálni, milyen lenne, ha valaki mások lennének. Mindezen túl művészi művészi tapasztalatokratapasztalatokra tesznek szert, és kreatív emberekkékreatív emberekké válhatnak.

A tanítási színház és dráma-foglalkozásokon résztvevő tanulók fő (személyiség)jellemzőinek alakulása

Cél Jellemzők

A résztvevők együttműködésének elősegítése, kreatív csoportmunka támogatása, kooperáció egy közös cél eléréséért

Kreatív, segítőkész, lelkes „együttműködők”

Kommunikációs kompetenciák fejlesztése, vita-technikák megismertetése, nyitottság mások véleményére

Hatékony kommunikátorok

Szociális kompetenciák fejlesztése, toleranciára, empátiára és szolidaritásra való nevelés, gyerekek közötti bizalom erősítése

„A remény és a változás aktivistái” empatikus személyek

Az önbizalom, az önértékelés és a pozitív én-kép kialakítása, megerősítése

Önmagukat elfogadók

Felelősségvállalás, probléma-megoldás, kezdeményezőkészség fejlesztése

Saját véleménnyel rendelkező kezdeményezők

3. A dráma-megfigyelés - „a drámaleírások megvalósulásának próbája”

HipotézisekHipotézisek

1. A tanítási színház és dráma NEM a hagyományos (frontális tanulásszervezésen nyugvó) pedagógiai-módszertani eszközökkel dolgozik, hanem a személyreszabott figyelem és a differenciálás alapelveinek figyelembevételével támogatja a tanulói kezdeményezésekre és interakciókra építő tanulási-tanítási folyamat létrejöttét

2. A foglalkozásokon a tanulók több interakciót kezdeményeznek, mint a foglalkozásvezetők.

3. A tanítási színház és dráma-foglalkozásokat az ún. konstruktív tanár-diák, diák-diák interakciók jellemzik.

A DICE számára kidolgozottmegfigyelési szempontsor célja:

• Jelölje a tanári és tanulói „beszéd” gyakoriságát, annak kezdeményezőjét és irányát

• Értékelje a „beszéd” tartalmát (konstruktív, destruktív)• Jelölje a foglakozás során használt munkaformákat és azok

gyakoriságát és időtartamát• Jelölje a munkaforma-váltásokat• Jelölje, hogy az adott munkaformán belül, ki van szerepben.

Megfigyelés módja

1. Programonként két-két, előzetesen felkészített, független megfigyelő együttes jelenléte

2. Kétlépcsős megfigyelés-rögzítés

(Két független szempontsor → egy végleges közös )

Megfigyelési szempontsor adatainak elemzése

• Kvantitatív – pl. munkaformák gyakorisága• Kvalitatív – pl. interakciók tartalmi jellemzői

Egy példa: Egyalkalmas színházi nevelési program, Egyesült Királyság,időtartam: 2 óra és 5 perc

60.o

Interakciók kezdeményezésének gyakorisága

60.o

A munkaformák sorrendje és időtartama

61.o

Eddigi fő eredmények

• Színes pedagógiai-módszertani eszköztár• Munkaformák sokfélesége• Gyors munkaform-váltások• Dinamikus foglalkozás-szervezés• Tanulói interakciók dominanciája • Tanulói kezdeményezések elfogadása• Demokratikus „működés/működtetés”

Elemzési lehetőségek

• A 111 megfigyelt foglalkozás részletes elemzése• Csoportosítás, összehasonlítás • Országok szerinti összehasonlító elemzés• A tanári, tanulói beszéd tartalmi elemzése

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

szilvia.nemeth@tarki-tudok.hu