minőségbiztosítás és tanúsítás

Minőségbiztosítás és Minőségbiztosítás és tanúsítástanúsítás

A minőségirányítási rendszerek jellemzői

Hogyan biztosíthatjuk a minőséget?

A folyamatok technológiájának szabályozásával– Folyamat = a termelési – fogyasztási folyamat minden szakasza

Szabályozni kell a folyamatok megfelelőségét– Megfelelősség-a követelményrendszer előírása a bemenettől a

kimenetig

Szabályozási szintek Állami:

minőségügyi programok minőségügyi jogszabályok minőségügyi intézményrendszerek oktatás támogatása

Vállalati: minőségügyi rendszer kiépítése

A minőségkezelési eljárások fejlődése TEGNAP

– A vevők igénytelenebbek, kívánalmaik az árra, határidőre terjednek ki– A szabványok a KGST keretei között nem követik megfelelő ütemben a technikai

világszínvonalat, nincs sarkalló, előremutató szerepük– Némely termék „hiánycikk” jellegéből fakadóan a vevő örül, ha kap az igényelt

termékből

MA– A vevő számára a minőség vált elsődlegessé, maga mögé utasítva az árat is– Növekszik a konkurensek száma, mely versenyre sarkall– Az EN-szabványok bevezetésével Európa egységes műszaki alapokra helyezkedik, a

szabványok által diktált színvonal sok esetben ugrásszerűen megnő– A vevő nemcsak a termék műszaki paramétereinek vonatkozásában teszi magasra a

lécet, hanem kivitelét, csomagolását és a háttér szolgáltatások színvonalát is megköveteli

– Mindinkább előtérbe kerül a környezetbarát termék és technológia igénye

HOLNAP– Újabb és újabb szempontok, követelmények megjelenésével kell számolni– A termékminőség fokozásával együtt kell gazdaságosabbá tenni a gyártást– Egyre attraktívabb terméket követel a piaci verseny, ki kell találni a vevő látens

igényeit is– A környezetkímélő termék és technológia követelménnyé válik

A minőség-termelékenység dilemma megoldása a DEMING-féle láncreakció

Minőségjavítása

Csökkenő költség

Plusz munkaHibaKésés

GépkihasználásAnyaggazdálkodás

Javulótermelékenység

Bővülő piac

ÁrMinőség

A vállalkozás- fennmarad- növekszik

A minőséggel kapcsolatos tevékenységek ELLENŐRZÉS

– Azt vizsgáljuk, hogy a termék vagy szolgáltatás megfelel-e a követelményeknek– Végrehajtás: mérés, szemrevételezés, vizsgálat és az eredmények összehasonlítása az

előírt követelményekkel

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS– Operatív módszerek és tevékenységek, melyek a minőségi követelmények teljesítését

szolgálják– A gyártási vagy szolgáltatási folyamat állandó megfigyelése, ellenőrzése és a minőség

kialakításának minden lépésében a nem kielégítő teljesítmény okainak kiküszöbölése

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS– A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott (és igazolt) minden olyan tervezett és

rendszeres tevékenység, amely a megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy a termék/szolgáltatás teljesíti a minőségi követelményeket

• BELSŐ: biztosítja a vezetőség számára az előállított termék megfelelőséget• KÜLSŐ: a vevő számára nyújt biztosítékot

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS:– A minőségbiztosításon (és a benne foglalt minőségszabályozáson) kívül kiterjed a

minőségtervezésre és a minőségfejlesztésre is

TQM– Irányítási koncepció, melynek középpontjában a minőség áll. A vállalat vezetését a

minőségorientált szemléletnek rendeli alá, a vállalat összes tagját bekapcsolja az irányításba és a vevő megelégedettségét próbálja megnyerni

A minőségirányítás elemei

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

Az általános irányítási funkció része, amely

Meghatározza - a minőségpolitikát- a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és

feladatköröketMegvalósítja ezeket

MINŐSÉG

TERVEZÉS SZABÁLYOZÁS BIZTOSÍTÁS FEJLESZTÉS

Termékmin. köv., min. rendszerirányítás / működtetés, min. tervek, min. fejlesztés

Operatív módszerek, tevékenységek a min. követelmények teljesítése érdekében

Igazolható tervezett és rendszeres tevékenységek, annak biztosítására, hogy az egység a min. követelményeket teljesíti

Tevékenységek a folyamatok hatékonyságának és hatásosságának növelésére

A minőségügyi rendszer elemei

MINŐSÉGÜGYI RENDSZER

A minőségirányítás megvalósításához szükséges

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

feladat, hatáskörök, kapcsolatok

rendszere, funkciók Ellátására

ELJÁRÁSOK

valamely tevékenység

elvégzésének előírt módja

FOLYAMATOK

Egymással kölcsönhatásban lévő erőforrások és tevékenységek

input output

MinőséghurokA minőségbiztosítási rendszer egyik modellje, amely a rendszer

elemeit ábrázolja

Marketing éspiackutatás

Leselejtezés haszná-lat után (hulladékelhe-

lyezés)

Műszaki szolgáltatásés karbantartás

Felszerelés ésüzemeltetés

Értékesítés éselosztás

Csomagolás és tárolás

Tervezési/specifikációs műszaki Tevékenység és gyártmányfejlesztés

Ellenőrzés ésvizsgálat

Gyártás

Folyamattervezésés -fejlesztés

Anyagbeszerzés

Vevő/fogyasztó Gyártó/szállító

TQM

ISO

HACCP

GMP, GHP, GLP, GAP

Minőségpiramis

Mi az ISO 9000? az International Organization for Standardization (ISO, Nemzetközi

Szabványügyi Szervezet) „leszármazottja” Feladata: olyan ipari szabványok kidolgozása, melyek megkönnyítik a

nemzetközi kereskedelmet Az USA-t az ISO-ban az ANSI (American National Standards Institute,

Amerikai Szabványügyi Hivatal) képviseli Az ISO 9000 nem termékszabvány, hanem a minőségbiztosítási

rendszer szabványa Nem termékre/szolgáltatásra vonatkozik, hanem az ezeket létrehozó

folyamatra Alapelveket, célokat, szándékokat hangsúlyoz, tartózkodik a konkrét

módszerek, eljárások, technikák megadásától Cél: a vevő elvárásainak és igényeinek teljesítése Bizalom:

– Közvetlenül a vevőnek– Közvetett módon a vevőnek (harmadik fél általi tanúsítás)– A vezetés és a személyzet számára

Eszköz:– Tervezés– Ellenőrzés– Dokumentálás

Az ISO 9000-es Nemzetközi Minőségügyi Szabványrendszer elemei

ISO 9000– 1. Irányelvek az ISO 9001, 9002 és 9003 kiválasztásához– 2. Irányelvek az ISO 9001, 9002 és 9003 használatához– 3. Szoftverfejlesztés, -szállítás, karbantartás– 4. Irányelvek üzemképességi programok irányításához

ISO 9001– Követelmények, ha tervezés is van

ISO 9002– Követelmények, ha nincs tervezés

ISO 9003– Követelmények, ha csak végellenőrzés van

ISO 9004– 1. Létesítési irányelvek– 2. Irányelvek szolgáltatásokra– 3. Irányelvek feldolgozott anyagokra– 4. Irányelvek minőségfejlesztéshez– 5. Irányelvek projektirányításhoz– 6. Irányelvek minőségügyi tervekhez– 7. Irányelvek konfigurációirányításhoz

Az ISO 9000-es szabványsorozat célja

Minőségszabályozás: gyakorlatilag hibamentes gyártás Minőségbiztosítás: dokumentált minőségügyi rendszer

A termék előállításának folyamatában:

•Gyártásközi ellenőrzések

•Tervezés

•Szerződés átvizsgálása

•Beszerzés

•Folyamatszabályozás

•Ellenőrzés, vizsgálat

•Helyesbítő és megelőző intézkedések

•Belső audit

•Statisztikai módszerek alkalmazása

A kiegészítő tevékenységekben:

•Kalibrálás

•A vizsgált állapot megjelölése

•A nem megfelelő termék kezelése

•Minőségügyi feljegyzések

•Dokumentumok kezelése

•A termék azonosíthatósága és nyomon-követhetősége

•Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés, kiszállítás

Az ISO 9000 és a TQM összehasonlításaISO

Statikus követelmény Biztosítja a megfelelőséget, de

a kiválóságot és a versenyképességet nem

Hibák megakadályozására szolgál

A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereket korlátozottan alkalmazza

A gyártó időszakos belső auditja vezérli

Belépőjegy a piacra Stagnál Nem törődik a költségekkel Nem foglalkozik az emberrel

TQM

Dinamikus követelmény Biztosítja a folyamatos javulást és a

versenyképesség növelését A vevői igények egyre magasabb

szintű kielégítését célozza A minőségszabályozási és

minőségbiztosítási módszereken kívül a minőségfejlesztési módszerek széles körét alkalmazza

A vevő megelégedettségének elemzése vezérli

Növekvő piaci részesedés

A minőségbiztosítás módszerei A minőségfejlesztés A minőség költségei Humán szempontok:

– Csoportmunka– Motiválás– Azonosulás a vállalattal

Érzékenyebb fogyasztói igény változása

Az ISO 9000 átdolgozásának céljaISO 9001:2000

CÉLOK:• Nyelvi egyszerűsítés • A szabványcsalád szerkezetének egyszerűsítése

• ISO 9000 = Alapok és fogalmak• ISO 9001 = Követelmények, azaz „egyetlen

követelményszabvány”• ISO 9004 = Irányelv a teljesítmény javításához

• A vevőközpontúság erősítése • A folyamatos javítás vezérelve• Kombinációs lehetőségek más irányítási rendszerekkel• Folyamatszemléletű megközelítés

A folyamatközpontú minőségirányítási rendszer folyamatjellemzőinek modellje

VEVŐK

KÖVETELMÉNYEK

ELÉGEDETTSÉG

VEVŐK

A vezetőség szerepe

Gazdálkodás az erőforrásokkal

Mérés, elemzés, javítás

Bemenet

Eredmény

Termék/

szolgáltatás

Termék és/vagy szolgáltatás megvalósítása

Az új ISO tartalma

1. Alkalmazási terület

2. Rendelkező hivatkozás

3. Szakkifejezések és meghatározások

4. A minőségirányítási rendszerrel szemben felállított

5. követelmények

6. A vezetőség felelősségi köre

7. Gazdálkodás az erőforrásokkal

8. A termék előállítása

9. Mérés, elemzés és tökéletesítés

Alkalmazási terület

Egy minőségirányítási rendszer két szempontot vesz figyelembe, ezek

a termék és a szolgáltatás minősége (kivitelezés, tervezés)

a vevő követelményeinek teljesülése (hibamegelőzés, javítás)

A folyamatos javítás követelménye a régi ISO 9000 szabvánnyal szemben újdonság.

Rendelkező hivatkozások

ISO 9000:2000: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár, és nem cserélendő össze a

korábbi ISO 9000-1 szabvánnyal

Szakkifejezések és meghatározások

A szabvány által megszólított vállalatokat szervezetnek nevezik (a korábbi „szállító” helyett).

A szállítókat beszállítóknak nevezik (a korábbi „alvállalkozó” helyett).

A minőségirányítási rendszerrel szemben felállított követelmények

A régi szabvány a következőket követelte meg:

minőségügyi kézikönyv minőségügyi eljárás-utasítások minőségtervezés (minőségtervvel együtt)

Az új szabvány ezzel szemben a folyamatok és azok kölcsönhatásainak megszervezését követeli meg.

A minőségirányítási rendszer felépítését tekintve fennáll az a követelmény, hogy a vállalati részlegeket, ill. szakterületeket átfogó üzleti folyamatokat eljárás-utasításban kell rögzíteni. Ezen követelmény megvalósítása csakis a folyamatirányítás alkalmazásával lehetséges.

Folyamatközpontú szemléletmód

Ela

dás

Fej

lesz

tés

Bes

zerz

és

Elő

kés

zíté

s

Gyá

rtás

Min

őség

ügy

Rak

tár

Vev

őszo

lgál

at VEVŐ

VEVŐ

Horizontális termék-előállítási folyamat a projektirányítás révén

Folyamatirányítás

A folyamatirányítás a következőket követeli meg:

1) a „folyamat” fogalmának megértését,

2) a dokumentálásra kerülő folyamatok meghatározását, a különféle folyamatok közti szükséges kapcsolódási pontokkal,

3) a különböző folyamatokhoz tartozó felelősségek rögzítését,

4) a folyamatok dokumentálását,

5) a folyamatok mérését, végül pedig

6) a folyamatok kézbentartását.

A vezetőség felelőségi köre

1. Be kell mutatni a felső vezetőség kötelezettségeit az alábbi felsorolt pontokra vonatkozóan:

a) annak a tudatnak a megteremtése és fenntartása, hogy lényeges szerepe van a vevői követelmények, valamint a hatósági és a törvényi követelmények betartásának;

b) a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározása;

c) vezetőségi értékelések végrehajtása;

d) szükséges eszközök rendelkezésre állásának biztosítása.

2. Vevőközpontú szemlélet

a) A vevői követelmények beazonosítása vezetői feladat.

b) A vevők igényeit és elvárásait követelményekké kell alakítani.

c) A vevői követelmények műszaki specifikációkká történő átalakításának klasszikus eljárása a Quality Function Deployment (QFD).

3. Minőségpolitika

A vállalat felső vezetőségének rögzítenie kell a minőségpolitikát és biztosítania kell, hogy a minőségpolitika

a) alkalmas legyen a szervezet céljainak megvalósítására,

b) eleget tegyen a követelmények teljesítésére és a folyamatos javításra vonatkozó kötelezettségnek,

c) megfelelő keretet biztosítson a minőségcélok meghatározásának és felülvizsgálatának,

d) az egész szervezet előtt ismert legyen, azt megértsék és megvalósítsák, és

e) az alkalmasságát rendszeresen felülvizsgálják.

4. Tervezés

a) A szervezetnek mérhető célokat kell meghatároznia az összes lényeges feladatkörre és szervezeti szintre.

b) Meg kell határoznia és terveznie kell a minőségcélok eléréséhez szükséges tevékenységeket és eszközöket, valamint dokumentálnia kell a célok elérésének az eredményeit.

c) A rögzített minőségcélok tekintetében a folyamatos javításra kell törekedni úgy, hogy ez nyomon követhető legyen.

5. Ügyvitel

a) Felelősség és jogosultság

b) Minőségügyi megbízott

c) Belső kommunikáció

d) Minőségügyi kézikönyv

e) Dokumentumok kezelése

f) Minőségi feljegyzések kezelése

6. A felső vezetőség értékelése

A következőket kell figyelembe venni:

a) az auditok eredményeit,

b) a vevőktől érkező visszajelzéseket,

c) a folyamatteljesítményt és a termék megfelelőségét,

d) a megelőző és a helyesbítő intézkedések állását,

e) a korábbi minőségügyi értékeléseket követő intézkedések eredményeit,

f) azokat a változásokat, amelyek hatással lehetnek a minőségügyi rendszerre.

Gazdálkodás az erőforrásokkal1. Erőforrások rendelkezésre bocsátása

Idejében meg kell határozni és rendelkezésre bocsátani

a) a minőségirányítási rendszer folyamatainak bevezetéséhez és fenntartásához, valamint

b) a vevők elégedettségének eléréséhez.

2. Emberi erőforrások

Biztosítani kell, hogy kellő kompetenciával rendelkezzenek a minőségirányítási rendszeren belül felelős pozíciót betöltő munkatársak (alapképzettség, továbbképzés, képességek és készségek).

3. Infrastruktúra

a) Munkahely és a hozzá tartozó feltételrendszer,

b) Gépi berendezések, hardver, szoftver és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások

4. Munkakörnyezet

A termék előállítása

1. A termék-előállítási folyamatok megtervezése

2. A vevővel kapcsolatos folyamatok

3. Műszaki tervezés és/vagy fejlesztés

4. Beszerzés

5. Gyártási és szolgáltatási műveletek

6. Mérő- és megfigyelő eszközök kezelése

Mérés, elemzés és tökéletesítés

1. Tervezés

2. Mérés és figyelemmel kísérés

a) Vevői elégedettség

b) Belső audit

c) A folyamatok mérése és figyelemmel kísérése

d) A termék mérése és figyelemmel kísérése

3. Az eltérések kezelése

4. Az adatok elemzése

5. Tökéletesítés

a) Helyesbítő tevékenységek

b) Megelőző tevékenységek

Tanúsítás

Három alaptípusát különböztetjük meg:

1. Terméktanúsítás

2. Rendszertanúsítás

3. Személyzettanúsítás

Terméktanúsítás

Valamely termék tanúsítása biztosítékot jelent arra, hogy a termék megfelel az előírt szabványoknak és egyéb normatív dokumentumoknak.

A terméktanúsítás során a terméktanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szabályszerűen azonosított termék megfelel bizonyos szabványnak vagy más normatív dokumentumnak.

A terméktanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45011:1999 Terméktanúsító rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények szabvány tartalmazza.

Rendszertanúsítás

A rendszertanúsítás során a rendszertanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szállító minőségirányítási, környezetközpontú irányítási stb. rendszere kielégíti a rá vonatkozó rendszerszabványokat vagy más normatív dokumentumokat.

A rendszertanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45012:2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre vonatkozó általános követelmények szabvány tartalmazza.

Tanúsítandó rendszerek Minőségirányítási rendszerek

Környezetközpontú irányítási rendszerek– Alapszabvány: ISO 14001:1996, magyarul MSZ EN ISO 14001:1997

Környezetközpontú irányítási rendszerek Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek

– MSZ/T 28800:1999 Útmutató a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek alkalmazásához szabvány

Egyéb rendszerek– Szakma-specifikus rendszerek

Alkalmazási terület Minőségirányítási rendszer

Általános gyártó és szolgáltató tevékenység

ISO 9001

Autóipari beszállítók QS 9000; ISOTS 16949

Informatikai szolgáltatók TL 9000

Légiforgalmi területek AS 9000; JAR-OPS

Hadiipari beszállítók AQAP 110,120

Gyógyszeripar GMP

Élelmiszer-előállítás HACCP

Személyzettanúsítás

A személyzettanúsítás során a személyzettanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy egy személy kielégíti a rá vonatkozó szabványban vagy más normatív dokumentumokban előírt követelményeket.

A személyzettanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45013:1990 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek szabvány tartalmazza.

Tanúsító szervezetekkel szembeni követelmények

Legyen pártatlan Legyen felelős a

tanúsítvány megadására, fenntartására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó döntéseiért

Legyen felelős vezetősége Legyen jogilag azonosított Legyen független

döntéshozatali mechanizmusa és személyzete

Pénzügyileg stabil legyen

Legyen hatékonyan működő minőségirányítási rendszere Legyen mentes mindenféle kereskedelmi, pénzügyi és más ráhatástól Valósítsa meg az érdekek egyensúlyát Biztosítsa a bizalmas ügykezelést és az üzleti titok védelmét Összeférhetetlen tevékenységet ne végezzen, ajánljon

Tanúsítás után

Az ISO 9004:2000-es szabvány alapvető irányultsága útmutatás egy ISO 9001 szerinti rendszernek a TQM

irányában történő átfogó továbbfejlesztéshez, kompatibilis felépítés az ISO 9001:2000 szabvánnyal, a 8 minőségirányítási alapelvre épül, alkalmas a teljesítmény érettségi fokának az

önértékelésére, kompatibilitás az elismert nemzetközi TQM-

modellekkel, mint pl. EFQM/Baldrige, nem tervezik, hogy bármikor is alapjául szolgáljon egy

harmadik fél által végzett tanúsításnak, a továbbiakban sem tekinthető irányelvnek az ISO 9001

alkalmazására vonatkozóan.

Minőségirányítási alapelvek:

1. vevőközpontúság

2. vezetés

3. a dolgozók bevonása

4. folyamatközpontú szemlélet

5. rendszerközpontú vezetési szemlélet

6. folyamatos javítás

7. a döntések meghozatalának tényszerű megközelítése

8. a szállítói kapcsolatok a kölcsönös haszon érdekében

Az ISO 9004:2000 szabvány a következőkben határozza meg egy átfogó minőségirányítási rendszer ismertetőjegyeit:

folyamatközpontú átfogó, azaz a szervezet minden tevékenységére kiterjed, szem előtt tartja egy szervezet minden „érdekelt partnerének” a

megelégedettségét, azokkal a folyamatokkal is foglalkozik, amiket az ISO

9001:2000 a termékek ill. a szolgáltatások megfelelőségével kapcsol össze, mindezt azonban egy másik ún. vállalkozói megközelítésből teszi meg,

a siker kritériuma a vállalat teljesítménye, amit az összes érdekelt fél megelégedettségén lehet lemérni,

nem a „hatékonyságra”, hanem a „hatásosságra” vonatkozik, a helyesbítő intézkedések elsődlegesen a folyamatokra

vonatkoznak az összes érdekelt fél megelégedettségének a javítására tekintettel,

folyamatosan továbbfejlődik az egyszerű „megfelelőségi modelltől” a TQM irányában és hozzájárul a vállalat sikerességéhez.

Teljes körű minőségirányítás (TQM vagy TMI)

Az egész szervezetet érintő folyamatos fejlesztő tevékenység Cél: külső és belső vevők elégedettebbek legyenek Képességfejlesztési program, igény az önfejlődésre Felső vezetés aktív közreműködése, példamutatása Középpont: a vevők kimondott és ki nem mondott igényeinek mind

pontosabb kielégítése Elsődlegessé vált a vevők visszajelzésén, elégedettségén alapuló javító

tevékenység

Napi operatív működés szabályozása és az innovatív javítás, fejlesztés Minőségjavítás helyett a szervezet megfelelőbb működésére, az

együttműködés javítására, a vevőközpontú gondolkodás kialakítására, a kommunikáció fejlesztésére, a problémamegoldó képesség fejlesztésére, a motiválásra helyeződött a hangsúly

TMQ hosszú távú működésének alapja:– Piacközpontú fejlesztés (proaktív fejlesztés)– Folyamatos fejlesztés (szisztematikus problémamegoldás)– Szabályozási képesség (folyamatszabályozás, megoldások

szabványosítása és bevezetése

Deming-féle minőségfejlesztési koncepció

FEJLESZTÉS

KUTATÁS

ELADÁS

TERMELÉS

Proaktív fejlesztés

A Deming-féle minőségfejlesztési koncepció továbbfejlesztése Folyamatos fejlesztés piacközpontúan folyamatosan működik Szinten-tartás + innovatív javítás (japán megközelítés)

Folyamatszabályozás Hibák, vevői visszajelzésekfolyamatos elemzéseA folyamat jobbítása

Innovatív javítás megvalósítása: PDCA-kör végigvitelével

• P = plan (tervezni)• D = do (megvalósítani)• C = check (elemezni)• A = action (beavatkozni)

SDCA-kör: a sikeres beavatkozás után szabványosított (S = standard), szabályozott folyamatból indulunk ki

A TQM működése

Minőségügyi politika(quality policy)

elérése érdekében

Minőségügyi szervezet(quality organization)

Minőségügyi tevékenység(quality process)

Minőségügyi eljárások(quality procedures)

Erőforrások(resources)

, amely

végrehajtását végzi

segítségével

felhasználásával

A TQM bevezetésének hatásai, előnyei

Gyors változásokra reagáló képesség Az igényeket megismerve azok magasabb szintű kielégítésére fog

törekedni A folyamatok racionalizáltabbak, hatékonyabban működő

rendszer Javul az egyes területek közötti kommunikáció és az

együttműködés Partneri kapcsolatok javulnak Munkatársak motiválása a folyamatos fejlesztés motorja Csökken a reklamáció, a vevői elégedetlenség Vevők bevonása a fejlesztésbe új termék piaci bevezetésének

ideje Önfejlesztés a fejlődés véget nem érő folyamattá válik

Nő a nyereség, a piaci részesedés és a vevők elégedettsége

A teljes körű minőségmenedzsment főbb jellemzői

Megfelelő vezetés

Célirányosság

Mindenki aktív részvétele

Minőségmenedzsment

Folytonos minőségtökéletesítés

Minden tevékenységre kiterjedő menedzsment

Külső társkapcsolat

Hatékony erőforrás-gazdálkodás

Emberközpontúság

A vállalati kultúra ápolása és fejlesztése