muraközy balázs verseny és szabályozás 2009 kötet bemutatója 2010. s zeptember 1

Ökonometriai módszerek a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálatára

Muraközy BalázsVerseny és szabályozás 2009 kötet bemutatója

2010. szeptember 1.

Szabályozási kérdésSzabályozási kérdés: milyen erősen kell szabályozni a

vezetékes távközlési szolgáltatásokat?Milyen erős a verseny a vezetékes- és a mobil

távközlési szolgáltatások között?Ha a verseny erős, egy érintett piachoz tartoznak

A vezetékes szolgáltatók piaci részesedése alacsonyabb„Gyengébb” szabályozásra van szükség

Ha a verseny gyenge, különböző piacokhoz tartoznakA „vezetékes piacon” a vezetékes szolgáltatók részesedése

magasabb„Erősebb” szabályozásra van szükség

2

VázlatRugalmasság és piacdefinícióFő adattípusok A fogyasztók állításaiAggregált adatokEgyéni adatokTanulságok Magyarország számára

3

Rugalmasság és piacdefinícióPiacdefiníció: Az adott termékeket egyedül gyártó

„hipotetikus monopolistának” megérné-e de érezhető mértékben a versenyzői szint fölé emelni az árakat?

Kérdés, hogy a vizsgált termék mellett milyen más termékeket kell gyártania a hipotetikus monopolistának, hogy ez teljesüljönPl. a vezetékes szolgáltatást még nem éri meg

monopolizálni, de a vezetékes és mobilt együttesen már igen – a két szolgáltatás alkot egy piacot

4

Rugalmasság és piacdefinícióIntuitív alkalmazás:

Saját-árrugalmasság Megmutatja, hogy a hipotetikus monopolistának megéri-e árat emelni

Kereszt-árrugalmasság Melyik terméket kell legközelebb bevonni a piacra?

Formális alkalmazásKritikus rugalmasság elemzésHa ismerjük a vállalat költségszerkezetét, akkor meg lehet mondani,

hogy milyen rugalmasság fölött nem éri meg árat emelnie a hipotetikus monopolistának:

0,05∗𝑝∗𝑄−0,05∗ȁ𝜂ȁ∗𝑄∗ሺ1,05𝑝−𝑐ሻ> 0

ȁ𝜂ȁ< 𝑝1,05𝑝−𝑐

5

Rugalmasság és piacdefinícióDe milyen rugalmasság?

Hozzáférési vagy használati?A használati függ a helyettesítésitől

Hosszú- vagy rövid távú? Ha az ár csak rövid távon csökken, akkor a fogyasztók reakciója

magasabb is lehet, mint hosszú távonMennyi idő alatt alkalmazkodnak a fogyasztók elég nagy

arányban? Milyen intervallum számít a versenyre gyakorolt hatások

megítélése szempontjából?

Rugalmasság becsléseln𝐷𝑖 = 𝛽0+𝛽1 ln𝑝𝑖 +𝛽2 ln𝑝𝑗+𝛽3 ln𝑋+𝑢

6

Fő adattípusokFogyasztók állításaiból kiinduló modellek (szándékolt

preferencia)Pl. lemondaná-e vezetékes telefonját, ha 20 százalékkal

nőne az előfizetés ára?Aggregált (panel) adatok

Pl. Dél-Korea tartományaiban megfigyelt előfizetések és forgalom, éves, 10 évig

Egy szolgáltató csomagjai szintjén aggregált ár- és mennyiség adatok

Egyéni adatokÁltalában felmérés„Bemondás” vagy számlagyűjtés?

7

Fő adattípusok: identifikáció

8

Fő adattípusok: identifikációKét egymásnak részben ellentmondó követelmény

Az ár-mennyiség megfigyeléseknek csak azokat az elmozdulásait (varianciáját) használjuk fel, ami biztosan a kínálati függvény eltolódásaiból (különbözőségéből) adódik

A felhasznált variancia elég nagy legyen a pontos becsléshezPéldául: különböző csomagokra előfizető fogyasztók eltérő

demográfiai jellemzői miatt eltérő lehet az árak szintjeA szintek összehasonlítása tehát felveti az identifikációs

problémátEzért az elemzéshez csak az árak és mennyiségek változásait

használjuk fel (fix hatás)Az együttható viszont csak akkor becsülhető meg pontosan, ha

ezek a változások eléggé különböznek a csomagok között

9

Fogyasztók állításai„Szándékolt preferencia”A kutatók maguk állíthatnak össze csomagokat

(előfizetési díj, sávszélesség, stb)A fogyasztók választhatnak ezek közülÖkonometriai modellek az így kapott adatokon is

alkalmazhatók:Pr(i. csomag választása)=F(i. csomag jellemzői, más

felajánlott csomagok jellemzői)Az i. csomag árának együtthatójából kiszámítható a

rugalmasság

10

Fogyasztók állításaiElőnyök

Megoldja az identifikációs problémát, mert a kutató véletlenszerűen módosíthatja a „kínálatot”

A kutató elég nagy varianciát vihet az adatokba a pontos identifikációhoz

Új, a piacon még nem létező szolgáltatások, csomagok hatása is vizsgálható

HátrányaNem tényleges döntésre épülInkább hozzáférési rugalmasság mérésére alkalmas, nem

várható el, hogy reálisan megbecsüljék az emberek, hogy mennyit beszélnének

Túl sok dimenzió méréséhez már nagy (és drága) mintára van szükség

11

Aggregált adatok – cég vagy csomagszintű aggregátumokPl. tudjuk egy vállalat különböző csomagjaiban a lebeszélt

perceket, az előfizetők számát és az árakatModell:

Csomag- és idő fix hatásokFő probléma:

az egyes csomagok előfizetőinek összetétele endogén: függ az ártól Pl. az alacsonyabb árat, de magasabb előfizetési díjat tartalmazó csomag

előfizetői olyanok, akik más csomagra előfizetve is többet beszélnének

Ráadásul ezt a fix hatás sem oldja meg, mert az árváltozás hatására megváltozik a fogyasztók összetétele Az elvándorló fogyasztók szisztematikusan különböznek az ottmaradtaktól

12

Aggregált adatok – területi aggregátumokPl. minden megyéről tudjuk az elmúlt 10 évből az

előfizetések számát és árátA kereslet modellje:

Megyei és idő fix hatásokFő kérdések:

A kínálat eltérő szerkezetéből adódnak-e a megyék közötti különbségek? (hihetőbb, mint a csomagok esetében)

eléggé különböznek-e az árak az egyes megyék között? (USA-ban talán, Mao.-n nem valószínű)

13

Fogyasztók egyéni adataiKérdőíves megkeresés

Fogyasztók demográfiai jellemzői és távközlési szolgáltatás-használatuk önbevallás alapján

SzámlagyűjtésA fenti adatok mellett elkérik a fogyasztók számláit is,

ami jelentősen javítja a pontosságotÁrak szerkezeteBeszélt percek stb.

14

Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezéseDiszkrét függő változós modellek

Véletlen hasznosság modellekA n. fogyasztó hasznossága a j. alternatívából:

Azt az alternatívát választja, amelyikből a legnagyobb a hasznossága

Az egyes alternatívák választásának valószínűsége a hibatag eloszlásától függ. Pl logit:

𝑈𝑛𝑗 =𝑉൫𝑥𝑛𝑗,𝑠𝑛൯+𝜀𝑛𝑗

(1) 𝑃𝑛𝑖 = 𝑒𝑉𝑛𝑖σ 𝑒𝑉𝑛𝑗𝑗

15

Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezéseDiszkrét változós modelleknél kiszámíthatók a saját-

és keresztárrugalmasságokLogit modell feltevése: minden alternatíva ugyanúgy

helyettesíti egymást (irreleváns alternatíváktól való függetlenség)Pl. az ADSL ára felmegy, ennek hatására ugyanolyan

arányban nő a keskenysávú és a kábeles internet előfizetőinek száma

Megoldás: beágyazott logitBizonyos alternatívák egymás közelebbi helyettesítői

16

Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezésePélda beágyazott logitra

17

Fogyasztók egyéni adatai: az árak méréseA fogyasztó által választott előfizetés ára

MegfigyelhetőDe bonyolultak a csomagokEzért meg kell becsülni, hogy hány beszélt perchez

mekkora előfizetési díj tartozikFüggő változó: teljes fizetett díjMagyarázó változó: földrajzi, demográfiai fix hatások, lebeszélt

percek számaProbléma: lebeszélt perceket befolyásolhatja a

tarifaszerkezetBeszélt percek változó instrumentálása

18

Fogyasztók egyéni adatai: az árak méréseA fogyasztó által nem választott alternatíva ára

A véletlen hasznosság modellben a többi alternatíva hasznosságának modellezéséhez ezekre is szükség van

Azokra az árakra vagyunk kíváncsiak, amiket a fogyasztó érzékel

Ezek közvetlenül nem figyelhetők megÖssze kell őket gyűjteni, kedvezményekkel együtt, pl. a

fogyasztók lakóhelye szerintÁtváltás:

Szükség van minél nagyobb különbségekre az árak között (pl. területi)

Viszont a mesterségesen generált variancia hatására torzított lehet a rugalmasság-becslés

19

Tanulságok Magyarország számáraFogyasztók állításai

Jól előkészített méréseknek van helyeLéteznek felmérések is egyéni szinten, pl. Eurobarometer

„ha ugyanolyan áron használhatná otthonában a mobiltelefont, mint a vezetékest, akkor feladná-e vezetékes telefonját”

Ezekre az adatokra lehetne többet építeniAggregált adatok

Csomagszintű:Nehéz az endogén összetétel-hatás kezelése

Területi szintűAz ország kicsi és homogén, az árak szintje és változásai között kis

különbségek vannakNehéz pontosan becsülniBár a város-vidék közötti különbségek esetleg kihasználhatókDe pl. Ausztriában jó tapasztalatok vannak

20

Tanulságok Magyarország számáraEgyéni felmérések:

Léteznek régebbi egyéni adatok Pl. Tárki-NHH közös felmérése, 2004

Hasznos lenne az ilyeneket kibővíteni, rendszeressé tenniSzámlagyűjtés lehetséges-e?

„Természetes kísérlet”A fogyasztók egy – véletlenszerűen kiválasztott – részének

más árakat ajánlanakEzeknek és a kontrollcsoportnak az összehasonlítása torzítatlan,

pontos becslést adPl. BT átmenetileg árakat csökkentett rugalmasságmérés

céljábólA szabályozó végezhetne ilyen kísérleteket

Például bizonyos földrajzi területen eltérő módon szabályozhatná az egyetemes szolgáltatás árát egy ideig

21