mŰszaki kommunikáció · pdf filea géprajz alapjai. nézetek,...

MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓBGBMK11NLF

1.- 2. konzultáció

Előadó: dr. Horváth Sándoregyetemi docens okl. gépészmérnök

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarGépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet

E-mail: horvath.sandor@bgk.uni-obuda.huTel.: 666-53-45Szobaszám: Népszínház u. 8. földszint 13.

Évfolyamfelelős

A tárgy bemutatása

Oktatási célA mérnökök „közös nyelvének” megismerése:

Rajzolvasási készség kialakításaRajztechnika elsajátításaGéprajzi szabályok megismerése

A tárgy felépítéseA műszaki kommunikáció általános jellemzéseÁbrázolási lehetőségekA géprajz alapjai. Nézetek, metszetek, méretezésJelképes ábrázolás, tűrés- illesztés

A FÉLÉV PROGRAMJA, KÖVETELMÉNYEI

Óraszám: 8+4 óra4x3 óra konzultáció:02.18, 03.10., 04.07., 05.05.

Kreditérték: 4Követelmény: f

Részvétel : konzultációkon kötelező

Jegyzet : Műszaki kommunikáció 3014Műszaki kommunikáció segédlet 3013

www.bgk.uni-obuda.hu

/Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet

/Oktatás

jegyzet

Segédlet mellékletekkel

Évközi feladatok

1. feladatcsomag:síkmértan, axonometria, vetületi ábrázolás Beadási határidő: 3. konzultáció

2. feladatcsomag:Műszaki rajzfeladatok Beadási határidő: 4. konzultáció

A félévi munka értékeléseFélévközi jegy: 4 osztályzat átlaga

1. és 2. feladatcsomag zárthelyi (a 4. konzultáción)

FELTÉTEL:1.és 2. feladatcsomag elégségesA zárthelyi elégségesFelvételezési gyakorlat teljesült (3. konz.)

Pótlási lehetőségek

• Határidőn túli beadás különeljárási díj ellenében a szorgalmi időszak végéig (4. konzultáció)

• Felvételezési gyakorlat külön időpontban• Elégtelen, vagy nem megírt zh. a

vizsgaidőszakban egy alkalommal pótolható

A kommunikáció fogalma

Tartalma:két vagy több ember közötti információátadás

Célja:az információt adó személy befolyásolja a vevő személy viselkedését

Adó: „kommunikátor”Vevő: „interpretátor”

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A műszaki kommunikáció fogalmaTartalma:

műszaki gondolatokra épülő információ megjelenítése és átadása.

Célja:műszaki gondolatok

világos, érthető, egyértelmű,reprodukálható

megfogalmazása és átadása mások számára.

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

Információveszteség, torzulás nem megengedett!!!

Az igazgató a helyettesének:

Holnap 9 órakor napfogyatkozás, azaz a nap eltűnése következik be, amely természetesen nem mindennapos jelenség. Úgy vélem, hasznos volna, ha dolgozóink látnák ezt a természeti jelenséget. Menjenek ki holnap az udvarra, úgy ahogy vannak, munkaruhában. A ritka jelenség megfigyeléséhez én majd megfelelő tájékoztatást fűzök.Ha esni fog az eső, és így semmit sem látni, az előadást az ebédlőhelyiségben tartom meg.

Az igazgatóhelyettes az üzemvezetőnek:

Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esni fog az eső, nem lehet megnézni munkaruhában.Ez esetben a napfogyatkozás az ebédlőben fog végbemenni, ami természetesen nem látható minden nap.

Az üzemvezető a művezetőnek:

Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor munkaruhában napfogyatkozás lesz. Az igazgató azt is elrendelte, hogy essen az eső, amit ő nem lát minden nap.

A művezető a brigádvezetőnek:

Ha holnap az ebédlőben esik az eső, ami nem minden nap fordul elő, akkor 9 órakor eltűnik az igazgatónk munkaruhában.

A brigádvezető a munkásoknak:

Holnap 9 órakor eltűnik az igazgatónk. Kár, hogy ez nem minden nap fordul elő.

A műszaki kommunikáció módozatai / csatornái

Nyelvi Szövegszerű információátadás

MatematikaiSzámszerű információátadás

Geometriai-rajziRajzi információátadás

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A műszaki rajz sajátosságai

Időtálló„A szó elszáll, a rajz megmarad”

Nyelvektől függetlenMegértéséhez nem kell idegen-nyelvtudás

EgyértelműHelyesen olvasva nem lehet félreérteni

NemzetköziAz egész világon minden mérnök megérti

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A műszaki rajzzal szembeni elvárások

•Egyértelmű, mérethelyes•Szemléletes•Könnyen rajzolható

Csak egymás rovására kielégíthető kritériu-mok!

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A papír mindent elbír!?

Egyértelműség, reprodukálhatóság!

A műszaki ábrázolás jelei

• Geometriai idomok• Rajzi jelek• Jelképek

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

Szükséges ismeretek

• Térlátás (2D ⇔ 3D probléma)

• Szabványismeret• Technológiai ismeretek

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A szabványok

Tartalma:Rendszeresen ismétlődő műszaki feladatok egységes megoldási módszereire vonatkozó előírások

Célja:Tervezés megkönnyítéseCsereszabatosság biztosítása

Megvalósulási módja:Hivatalosan közzétett előírások (szabványgyűjtemények)

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A szabványok érvényességi területe

Nemzetközi szabványok ISO, SI

Országos szabványokMSZ

Ágazati szabványok

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS

A műszaki képalkotás általános jellemzése

Célja: Térbeli alakzatok megjelenítése síkban

(2D-3D probléma)Eredménye:

A kép egyértelműen meghatározza aa tárgy alakját (formáját)a tárgy helyzetét a tárgy méreteit

Módja: vetítés

A műszaki képalkotás

A vetítés (képzeletbeli) folyamataA műszaki képalkotás

A műszaki képalkotás

A műszaki képalkotás

A vetület

A műszaki képalkotás

A vetítés fajtáiKözéppontos vetítésCentrális projekció

Párhuzamos vetítésParalell projekció

A műszaki képalkotás

A párhuzamos vetítés fajtáiA műszaki képalkotás

Merőleges vetítésParalell ortogonális projekció

Ferde vetítés

A párhuzamos vetítés (paralell projekció) fő jellemzői

• Pont képe pont• Egyenes képe egyenes• Párhuzamos egyenesek képe párhuzamos• Képsíkkal párhuzamos szakaszok

változatlanok (valódi hossz)• Ferde szakaszok rövidülnek• Szakaszok aránya állandó• Szögek képe változik

A műszaki képalkotás

FŐBB KÉPALKOTÁSI MÓDSZEREK

A műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Perspektivikus ábrázolásSzármaztatása:

Centrális vetítésCentrum a szemünk

Jellemzői:SzemléletesTérhatásúTávolabbi részek kisebbekMéretleolvasásra nem alkalmas

Alkalmazási területe:Építőipar

A műszaki képalkotás

Axonometrikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Axonometrikus ábrázolásA műszaki képalkotás

Egyméretű (izometrikus) axonometria

A műszaki képalkotás

Kétméretű (dimetrikus) axonometria

A műszaki képalkotás

Frontális (kabinet) axonometriaA műszaki képalkotás

Monge-féle ábrázolás(Gaspard Monge 1746-1818)

Származtatása:• két merőleges képsíkot

használ• paralell ortogonális

vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet

torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmas

Alkalmazási területe:• műszaki rajz

A műszaki képalkotás

Monge-féle ábrázolás(Gaspard Monge 1746-1818)

Származtatása:• két merőleges képsíkot

használ• paralell ortogonális

vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet

torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmas

Alkalmazási területe:• műszaki rajz

A műszaki képalkotás

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot

használ• paralell ortogonális

vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet

torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmas

Alkalmazási területe:• műszaki rajz

A műszaki képalkotás

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot

használ• paralell ortogonális

vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet

torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmas

Alkalmazási területe:• műszaki rajz

A műszaki képalkotás

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot

használ• paralell ortogonális

vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet

torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmas

Alkalmazási területe:• műszaki rajz

A műszaki képalkotás

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot

használ• paralell ortogonális

vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet

torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmas

Alkalmazási területe:• műszaki rajz

A műszaki képalkotás

Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot

használ• paralell ortogonális vetítés

Jellemzői:• oldal és felülnézet

torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,

szerkesztésre alkalmas

Alkalmazási területe:• műszaki rajz

A műszaki képalkotás

Szemléltető ábra Származtatása:

Párhuzamos vetítésEgyetlen képsíkra

Jellemzői:SzemléletesMéretlevételre nem alkalmas

Alkalmazási területe:Magyarázó ábraSzövegek kiegészítése

A műszaki képalkotás

MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

ELÖLNÉZET(FŐNÉZET) FELÜLNÉZET

BALNÉZET

JOBBNÉZET

ALULNÉZET

HÁTULNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

ELÖLNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

FELÜLNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

BALNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

JOBBNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

ALULNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

HÁTULNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD

felülnézet

hátulnézet

balnézet jobbnézet

alulnézet

Jele:

„Dobozt” alkotó képsíkok felvétele

Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a „dobozban”

Vetítés elölről→elölnézet

Vetítés elölről→elölnézet

Vetítés felülről→felülnézet

Vetítés felülről→felülnézet

Vetítés balról→balnézet

Vetítés balról→balnézet

Vetítés jobbról→jobbnézet

Vetítés jobbról→jobbnézet

Vetítés alulról→alulnézet

Vetítés alulról→alulnézet

Vetítés hátulról→hátulnézet

Vetítés hátulról→hátulnézet

A „doboz” oldalai a rajta kialakult „fényképekkel”

Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A kiterített „doboz” a rajzlapon

A vetületek szabványos elhelyezése(rendezett vetületek)

A vetületképzés szempontjai

Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest—Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt

(a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete)

—Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen

—Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek

—Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek

A szükséges vetületek száma—Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész

egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges

—Minél kevesebb, annál jobb

NÉZETEK

az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

A nézetkészítés célja

A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

A nézetek tartalma

az alkatrész valódi alakjának vetületei

A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

Rendezett nézetekNem kell külön jelölni a nézet helyét

2. konzultáció

• Ábrázolási egyszerűsítések• Metszetek, szelvények• Méretmegadás• Jelképes ábrázolás

Nézési irányt mutató nyíl módszere

Nincs hely a felülnézetnek!

Nézési irányt mutató nyíl módszere

Rajzoljuk ide!

Nézési irányt mutató nyíl módszere

B

B

Azonosítani kell!

ÁTHATÁSOK EGYSZERŰSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA

valós egyszerűsített

valós egyszerűsített

Elméleti áthatások rajzolása

tagolóvonalak

Szimmetrikus tárgy ábrázolása

túlnyúlás

Törésvonallal megszakított ábrázolás

A hosszú, információt nem tartalmazó részt elhagyjuk

Résznézet

A teljes nézet sem adna több információt

A résznézet a helyére került, jelölni nem kell

Résznézet a nézetrendtől eltérő elhelyezéssel

Torzulna a vetület

Helyi nézet

Reteszhorony Hornyos furat

Kiemelt részlet

Ismétlődő alakzatok ábrázolása

Különleges ábrázolások

Sík felület Csatlakozó alkatrész

Eredeti körvonal

Üreges tárgy ábrázolása

Nézet

Furat, horony szaggatott

Ábrázolás metszetekkel

Ábrázolás metszetekkel

Kerülendő!

Vonalkázás (sraffozás)

Vékony vonalDőlésszög 45o a kontúrhozSűrűség 1-10 mm , minimum 2 x vastagvonalEgy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók

Vonalkázás (sraffozás)

Csatlakozó alkatrészek vonalkázása:• különböző irányú• különböző sűrűségű

Vonalkázás (sraffozás)

Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni.

Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell.

0.7 mm rés

ANYAGFAJTA JELÖLÉSE

A metszősík nyomvonalának jelölése

Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha:• a metszősík szimmetriasík,• csak egy metszet készül a tárgyról,• a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

szimmetriasík

A metszősík nyomvonalának jelölése

Jelölni kell a nyomvonalat, ha:• a metszősík helye nem egyértelmű, vagy• több metszősík van.

azonosítás azonosítás

nyomvonalak

METSZETEK FAJTÁI

Egyszerű metszet – egy metszősíkteljes metszetfélmetszetfélnézet-félmetszetkitörés

Összetett metszet – több metszősíklépcsős metszetbefordított metszet

Teljes metszet

Vetítési irányban el-helyezett metszet

Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

Teljes metszet elforgatva

A-A

Nem vetítési irányban elhelyezett, elforgatott metszet.

Az elforgatást nem kell jelölni!

Félmetszet

Félmetszet

Látható él nem eshet a szimmetriatengelyre!Metszet

Nézet

Kitörés

törésvonal

Lépcsős metszet

törésvonal

Lépcsős metszetMetszethatárok törésvonallal jelölhetők.A vonalkázás eltolható.

3 metszősík van

Befordított metszet

Egymást metsző metszősíkok

beforgatás

SZELVÉNY RAJZOLÁSA

SZELVÉNY: csak a metszősíkba eső keresztmetszet

„Széteső” szelvények

SZELVÉNY RAJZOLÁSA

A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni!

Szelvény rajzolása vetületen kívül

Szelvény rajzolása vetületen kívülVastag vonallal

A nézet közelében, pontvonallal azonosítva

Más helyzetben, betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)

Szelvény rajzolása vetületen belülVékony folytonos vonallal,

vonalkázva

Azonosításra nincs szükség.

Szelvény sorozat rajzolása

Azonosítani kell, a szelvény helyzete nem egyértelmű!

Szelvény sorozat rajzolása

Azonosításra nincs szükség, a szelvények helyzete egyértelmű.

A metszet kerülése

Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet.

csavar csapszeg Ék, retesz szegecs

kitörés

Tárgyrészek nézetben hagyásaEredmény: szemléletesebb vetület

fogaskerék fog

borda küllő

A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI

A MÉRETMEGADÁS JELEI

A méretmegadás alapsémája

A méretvonal

Formája: vékony vonal (0,35 mm)Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása

A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal

A méretvonalak nem metszhetik egymást

A méretvonalak távolsága a többi vonaltól

A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei

Méretvonalként nem használható vonalak

Íves felültek méretvonalai

A méret-segédvonal

Formája: vékony vonalCélja: kivetített méretek jelzése

Méret-segédvonal változatok

A méretvonal-határoló

Méretvonal-határolók változatai

A nyíl szokásos formája

A nyíl elhelyezési lehetőségei

A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása

A mutatóvonal

Formája: vékony vonal (0,35 mm)Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése

A mutatóvonal alakja

A mutatóvonal elhelyezésének változatai

A méret felirata

Betűnagyság: 3,5 mmMéretek mértékegysége: mmMértékegység nem írandó kiA szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen,

balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható

A szöveg elhelyezésének változatai I.

A szöveg elhelyezésének változatai II.

Az alkatrész alakjára utaló jelek

Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek

Gömbfelületű és íves alkatrészek

Megengedhető egyszerűsítések

MÉRETHÁLÓZATOK

A mérethálózatok általános jellemzése

• Fogalma:– rajz méretmegadásainak

összessége• Alapelvei:

– Minden méret egyszer megadandó– Egy méret csak egyszer adható

meg– Zárt méretlánc alkalmazása tilos– A mérethálózat legyen áttekinthető

A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához

A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez

A méretek fajtái

Funkcionális méretek: számértékét fontos betartani

Nem funkcionális méretek: nem baj, ha kissé pontatlan

Tájékoztató méretek: kiadódó méret (gyártás alapját

nem képezheti)

A mérethálózatok fajtái

BÁZISTÓL INDULÓ MÉRETHÁLÓZATOK

A bázistól induló mérethálózat változatai

A bázis kiválasztásának szempontjai

Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület

Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely

Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala

A mérethálózat elhelyezésének szempontjai

A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni

Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg

Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő

csoportokat

Jelképes ábrázolás

– csavarok– fogaskerekek– gördülőcsapágyak– kötések– rugók

JELKÉPES ÁBRÁZOLÁS

bonyolult, ismétlődő elemekmenetek

fogak

Az alkatrészek bonyolult, ismétlődő felületeinek valósághű ábrázolása felesleges

valósághű

jelképes

Csavarmenet származtatása

profil

d1 magátmérő

d névleges átmérő d2 középátmérő

Ph menetemelkedés

A menetemelkedés szöge

ΨPh

d2 x π

Ψ=arc tg Ph /d2 x π

Nagy menetemelkedés: nagy szög

Önzárás nem biztosítható

Többekezdésű menet

Ph=P x n

ahol n a bekezdések száma

Ph menetemelkedés

P menetosztás

Menetprofilok

A menetprofilok szabványosítva vannak!

éles

W whitworth

M metrikus

Tr trapéz

S fűrész

Rd zsinór

A menetemelkedés iránya

Jobbmenet

(RH)

Balmenet

LH

Előírandó!

Nem szabványos menet

A szabványos menet előírása• Profil (pl. M)• Névleges átmérő d• Menetemelkedés Ph• Menetosztás P• Emelkedés iránya (pl. LH)

A bekezdések száma kiadódik: n=Ph/P

• Nem kell előírni:– A normál emelkedést– A jobbmenetet– Egybekezdés esetén a menetosztást

M 200 x 6 (P2) LH

Metrikus menet

M 200 x 6 (P2) LH

MetrikusNévleges átmérő d=200 mm

M 200 x 6 (P2) LH

Metrikusd=200 mmMenetemelkedés: Ph=6mm

M 200 x 6 (P2) LH

Metrikusd=200 mmPh=6mmMenetosztás: P =2mm

Tehát a menet 3 bekezdésű!

M 200 x 6 (P2) LH

Metrikusd=200 mmPh=6mmP =2mmBalmenet

példákM24 normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet

M24x1 1mm emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet (finommenet)

M12 LH normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus balmenet

M36x3(P1,5) 3mm emelkedésű, kétbekezdésű metrikus jobbmenet

Menetes orsó (csavar) jelképes rajzolása

vastag

vékony

Menetes furat (anya) jelképes rajzolása

Menetvégződés rajzolása

Szerelt anya és csavar rajzolása

Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása

hiperbolák

Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása

Balmenetű elemek kialakítása

Csavarmenet méretmegadása

Csavarmenet egyszerűsített méretmegadása

csavarok, anyák….

belső kulcsnyílású (imbusz)

szárnyas

kereszthornyos (PH, PZ)

Csavarbiztosítások

Fogaskerekek ábrázolása

fogprofil (szabványos)

Fogaskerekek ábrázolása

fejkör

osztókör

lábkör

Kapcsolódó fogaskerekek ábrázolása

hézag

Gördülőcsapágy ábrázolása

Gördülőcsapágy ábrázolása

Tengelyvégre rajzolt csapágy

Egyszerűsített Egyezményes

jelképes

Forrasztott és ragasztott kötés ábrázolása

forrasztott ragasztott

kiemelt vastagság

Hegesztett kötés ábrázolása kirajzolva

Hegesztett kötés ábrázolása jelképesen

Hegesztési varratok alapjelei

Hegesztési varratok kiegészítő jelei

A rajzjelek elhelyezése

mutatóvonal

kettős referenciavonalvarrat jele

A varrat méretmegadása

Rugók egyszerűsített ábrázolása

Rugók egyszerűsített ábrázolása