nÖvÉnyvÉdelem kelemen andrás
Post on 17-Jan-2016
144 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
NÖVÉNYVÉDELEMKelemen András
Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága
HEFOP 3.3.1.
• A növényvédelmi állattan fogalma, feladatai
• A kártevő fogalma, a kártevők csoportosítása
• A kártevők szájszerv típusai
• A kárképek csoportosítása (Bei-Bienko-féle kárkép besorolási rendszer)
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE
HEFOP 3.3.1.
FOGALMAK
A károsító fogalma: Potenciális gazdasági jelentőséggel bíró kórokozó, gyomnövény vagy kártevő
A zárlati károsító fogalma: Potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el, és amely ellen hatósági határozat alapján védekezést folytatnak.
A kártevő és kárkép fogalma:
A kártevők olyan, szinte kizárólag fitofág állatok, amelyek a termesztett
szántóföldi, kertészeti, erdészeti növényeket, raktározott terményeket
elsősorban táplálkozásukkal /ritkábban ivadékgondozásukkal/
károsítanak, azokon jellegzetes elváltozásokat ún. kárképeket okoznak.
HEFOP 3.3.1.
CSOPORTOSÍTÁS
A kártevők csoportosítása
1. A kártevő időbeni megjelenése alapján:
•Rendszeres, vagy állandó kártevő
•Alkalmi, vagy időszakos kártevő
2. A kártevő területi megoszlása szerint:
•Helyi, vagy körzeti kártevő
•Tájegységnyi kártevő
•Országos kártevő
•Kozmopolita kártevő
3. A táplálék specializáció foka alapján:
•Monofág vagy egytápnövényű kártevő
•Oligofág vagy kevéstápnövényű kártevő
•Polifág vagy soktápnövényű kártevő
•Pantofág vagy mindenevő
HEFOP 3.3.1.
CSOPORTOSÍTÁS
A kártevők csoportosítása folyt.
4. A megtámadott növényi szerv szerint:
Vegetatív részek kártevői:
•Rizofág vagy gyökérkártevő
•Xilofág vagy fásrész kártevő
•Filofág vagy zöldrész kártevő
Generatív részek kártevői:
•Antofág vagy virág kártevő
•Fruktofág vagy termés kártevő
5. A kártétel kialakulása alapján:
•Közvetlen kártételt okozók
•Közvetett kártételt okozók
HEFOP 3.3.1.
CSOPORTOSÍTÁS
A kártevők csoportosítása folyt.
6. Növény fenológiai stádiumai alapján:
7. A tápnövény közösségek szerint (katenáriumok)
8. A kártevő jelentősége szerint
9. Kártevő rendszertani (taxonómiai) besorolása alapján
A kártételt befolyásoló tényezők:
•növények toleranciája, eltérő érzékenység
•éghajlati módosító hatások
•a kártevők szájszerv típusa
HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI
A Bei-Bienko által kidolgozott kárkép csoportosítás alapjai:
1. A kártevő a táplálkozás előtt előkészíti-e a növényi részt?
2. A növény mely részét károsítja a kártevő?
3. Milyen a kártevő szájszerv típusa?
A rovarok szájszerveinek felépítése:
Rágó szájszerv: (pl.: csótányok, tojócsöves- tojókampós egyenesszárnyúak, bogarak, lepke lárvák, bársonylegyek és lószúnyogok lárvái, hártyásszárnyúak..)
HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEISzúró-szívó szájszerv: (pl.: poloskák, kabócák, tripszek, egyenlőszárnyúak, gubacsszúnyogok..)
Garathorog: (pl.: kétszárnyúak nyű típusú lárvája)
HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEINyaló szájszerv: (pl.: házi méh)
Nyaló-szívó szájszerv: (pl.: légy alkatúak imágói)
Vérszívásra módosult nyaló-szívó szájszerv (Tabanidae)
Pödörnyelv: (pl.: lepkék)
HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI
Radula: (házas és házatlan csigák kitines reszelőnyelve)
Stylus (szájszurony): (Tylenchidae fonálféreg család)
HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERETA Bei-Bienko szerinti kárkép felosztás
típus sz. példák típus sz. példák
I. Előkészítés nélkül D. Szaporítószervekben, termésekben A. Leveleken megjelenő 1. rügyek bimbók
odvasítása r bimbólikasztó bogár, rügy-
fúró b.,kendermagbogár 1. Részleges rágás 1.a. lyuggatás r, ra meztelen csigák, vetési bagolyl. 2. Kinyílt virágok
pusztítása r aranyos-, rezes
virágbogár,repcefénybogár 1.b. hámozás r vetésfehérítők, lucernaböde
1.c. csipkézés r csipkéző bogarak 3. Húsos termésekben járatok, odvak
r,g
almamoly, körtemoly, poloskaszagú körtedarázs 1.d. karéjozás r kukoricabarkó, cserebogarak
1.e. vázasítás r repcedarázs, köszméte araszoló 4. Becők, tokok károsítása
r, s
napraforgómoly, repce gubacsszunyog 2. Tarrágás r, ra burgonyabogár, gyapjaslepke
3. Aknázás r lombosfa fehérmoly 5. Gabonák fehérkalászúsága
s gabonapoloskák
4. Szívogatás s poloskák, fekete répalevéltetű
5. Zsugorodás s, g almapirosító levéltetű, fritlégy 6. Szemterméseken okozott kártétel
r,s
mezei gabonamoly, szipoly cserebogarak 6. Sodródás s,r,g sodrómolyok
B. Száron, hajtáson, törzsön 7. Magvak belsejének odvasítása
r lucerna magdarázs, borsó zsizsik, bab zsizsik 1. Járatok r repceszár ormányos, cincérek
2. Vezérhajtás elhalás
s, g csikoshátú búzalégy, fritlégy, ugarlégy, őszi fekete búzalégy
8. Magvak kívülről károsítása
r lucerna magormányos, akácmoly, borsómolyok
3. Lágyszárú növ. szárának torzulása
s, g molyhos mezeipopoloska, csikoshátú búzalégy,
II. Előkészítve fogyasztás előtt
A Fizikai előkészítés
C. Gyökéren vagy más föld alatti részen 1. Nyári hernyófészek r am.fehér medvelepke, pokh.m.
1. Gyökerek felszíni rágása
r pajorok, drótférgek, amerikai kukoricabogár lárvája
2.Téli hernyófészek r galagonyalepke, aranyfarú lep.
B. Élettani előkészítés 2. Föld alatti részen üreg, járat
r vincellérbogár lárvája, lucernacincér lárvája, pajorok
1. Gubacs készítés r gubacsdarazsak,- szunyogok
2. Daganat készítés s Vértetű, gubacsképző fférgek
I. ELŐKÉSZÍTÉS NÉLKÜLA. Leveleken megjelenő
1. Részleges rágás 1.a. Lyuggatás (rágó sz., radula) pl.: csigák, vetési bagolylepke
1.b. Hámozás (rágó sz.) pl.: vetésfehérítők, lucernaböde
1.c. Csipkézés (rágó sz.) pl.: csipkéző bogarak
1.d. Karéjozás (rágó sz.) pl.: kukoricabarkó, cserebogarak
1.e. Vázasítás (rágó sz.) pl.: repcedarázs, köszméte araszoló
KÁRKÉPISMERET
HEFOP 3.3.1.
2. Tarrágás (rágó sz., radula) pl.:burgonyabogár, gyapjaslepke
3. Aknázás (rágó sz.) pl.: lombosfa fehérmoly
4. Szívogatás (szúró-szívó sz.) pl.:poloskák, fekete répalevéltetű
5. Zsugorodás (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: almapirosító levéltetű, fritlégy
6. Sodródás (szúró-szívó sz., garathorog, rágó sz.) pl.: sodrómolyok
KÁRKÉPISMERET
HEFOP 3.3.1.
B. Száron, hajtáson, törzsön
1. Járatok (rágó sz.) pl.: repceszár ormányos, cincérek.
2. Vezérhajtás elhalás (garathorog) pl.: csíkoshátú búzalégy, fritlégy
3. Lágyszárú növény szártorzulása (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: mezei poloskák, fritlégy
C. Gyökéren, más földalatti részen
1. Gyökerek felszíni rágása (rágó sz.) pl.: pajorok, drótrérgek, amerikai kukorica bogár
2. Föld alatti részen üregek, járatok (rágó sz.) pl.: vincellér bogár, lucernacincér
KÁRKÉPISMERET
HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERETD. Generatív részeken, terméseken
1. Rügyek, bimbók odvasítása(rágó sz.)pl.: bimbólikasztó bogár, kendermag bogár
2. Kinyílt virágok károsítása(rágó sz.)pl.: virágbogarak, repcefénybogár
3. Húsos termésekben járatok (rágó sz.) pl.: almamoly, körtemoly
4. Becők, tokok károsítása(rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: napraforgómoly, máktokormányos
HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERET
5. Gabonák fehérkalászúsága(szúró-szívó sz.)pl.:osztrák-, mór- és szipolypoloska
6. Szemterméseken okozott kártétel(rágó sz.)pl.: mezei gabonamoly, szipolycserebogár
7. Magvak belsejének odvasítása (rágó sz.) pl.: lucerna magdarázs, borsó-, babzsizsik
8. Magvak kívülről való károsítása(rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: akácmoly, borsómoly
HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERETII. ELŐKÉSZÍTVE FOGYASZTÁS ELŐTTA.Fizikai előkészítés
1. Nyári és téli hernyófészek(rágó sz.)pl.: amerikai fehér medvelepke, pókhálós molyok, galagonya lepke, aranyfarú lepke
2. Levélszivarok készítése(rágó sz.) pl.: eszelények
B. Élettani előkészítés
1. Gubacsok (rágó sz.) pl.: gubacsdarazsak,- szúnyogok.
2. Daganatok, tumorok(szúró-szívó sz.) pl.: vértetű, fonálféreg
HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
• A károsító, a zárlati károsító, a kártevő, a kártétel fogalma
• A kártevők csoportosítása
• A kártevők szájszervének típusai
• A kárképek Bei-Bienko-féle csoportosítása
HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI
• Ismertesse a károsító, a zárlati károsító és a kártevő fogalmát!
• Csoportosítsa a kártevőket!• Ismertesse a kártevők szájszerv típusait
(példákkal)!• Ismertesse az előkészítés nélkül leveleken
megjelenő kárképeket (példákkal)!• Ismertesse az élettani előkészítéses
kárképeket (példákkal)!
HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI
Szakirodalom: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. (1998): A szántóföldi
és kertészeti növények kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Egyéb források: http://www.inra.fr/internet/Produits/HYPPZ/glossary.htm
További ismeretszerzést szolgáló források:http://ceris.purdue.edu/napis/pests/
HEFOP 3.3.1.
Az előadás anyagát készítette: Dr. Marczali Zsolt egyetemi adjunktus
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME
• Rovarökológiai alapismeretek• Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek
kulcsszavai: autökológia, abiotikus és biotikus környezeti tényezők, gradáció, szünokológia
top related