Önrendelkezési jog – ellátás visszautasítása · kell állnia, egyik tagja a beteg...
Post on 07-Feb-2020
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Önrendelkezési jog –ellátás visszautasítása
Dósa Ágnes
Beleegyezés a gyógykezelésbe
� Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele, és melyeket utasít vissza.
� A beleegyezésnek megfelelő, részletes tájékoztatáson kell alapulnia
� De: számos kivétel van a szabály alól
Kulcskérdések
◦ mi a megfelelő, elégséges tájékoztatás? ◦ cselekvőképes beteg minden beavatkozást
visszautasíthat-e?◦ mit kell tenni, ha a cselekvőképes beteg
olyan beavatkozást utasít vissza, amire nem lenne joga?
◦ a cselekvőképtelen beteg helyett ki jogosult beleegyezni?
◦ mi történik, ha a nyilatkozattételre jogosult személy nem egyezik bele a szükséges beavatkozásba?
Milyen formában kell beleegyezést adni?
Formailag: • ráutaló magatartással• szóban • írásban – csak invazív beavatkozásnál
De: ami nincs leírva, az nem bizonyíthatóbizonyítási teher – a szolgáltatón van
Mi tekinthető invazív beavatkozásnak?
invazív beavatkozás: a beteg testébe� bőrön, � nyálkahártyán vagy� testnyílásonkeresztül behatoló fizikai beavatkozás,
ide nem értve a beteg számára szakmaiszempontból elhanyagolhatókockázatot jelentő beavatkozásokat;
Mi tekinthető invazív beavatkozásnak?
� Ez a definíció meglehetősen tág teret ad az értelmezésnek
Példák: � lokális érzéstelenítés� fog eltávolítása (tejfog is?)� implantációmindenképpen ide tartozik. Tehát: írásos beleegyezést kell beszerezni
(kivéve sürgős szükség esetén).
Írásbeli nyilatkozatok fajtái
• általában elég az egyszerű írásbeliség(beteg aláírja)
• bizonyos esetekben tanú kell hozzá(olyan beavatkozás visszautasítása,amely elmaradása esetében súlyos, vagymaradandó fogyatékosság keletkezhet,vagy életmentő, életfenntartóbeavatkozás visszautasítása)
� Tehát a legtöbb esetben a betegnek csak alá kell írnia, nem kell tanú!
� Mit tanúsít a tanú?
Milyen a jó beleegyező nyilatkozat?
� Két részből áll:1. a tájékoztató nyomtatványból, ez
tartalmazza a tervezettbeavatkozással kapcsolatoslényeges általános tudnivalókat(KOCKÁZAT, ÉLETMÓD!), ÉS vanrajta hely az egyéniesítettinformáció megadásánakdokumentálására.
2. Beleegyező nyilatkozatból, amely dokumentálja, hogy
• a beteg megkapta a tájékoztatást• megértette• feltette a kérdéseit• arra választ kapott. • VAGY: a beteg nem tart igényt a
tájékoztatásra, és így egyezik bele.
Kinek kell beleegyezést adnia?
Cselekvőképes beteg maga egyezik bele a beavatkozásba.
� cselekvőképes az, aki nem cselekvőképtelen, és nem korlátozottan cselekvőképes
◦ nagykorú◦ nincs cselekvőképességet részlegesen vagy
teljesen korlátozó gondnokság alatt◦ rendelkezik belátási képességgel, képes megérteni
a kapott információt, mérlegelni és döntést hozni
Ki nem cselekvőképes?
� Aki cselekvőképtelen, mert◦ még nincs 14 éves, vagy◦ cselekvőképességet teljesenkorlátozó gondokság alá helyezték,vagy
◦ állapotánál fogva hiányzik a belátásiképessége (eszméletlen, zavart stb.)
Ki nem cselekvőképes?
� Aki korlátozottan cselekvőképes, mert◦ 14-18 év között van, vagy◦ cselekvőképességet részlegesengondokság alá helyezték.
◦ állapotánál fogva senki sem lehetkorlátozottan cselekvőképes!!!
Ki dönt?
Beleegyezés jogát gyakorolja: 1. az, akit a beteg cselekvőképes állapotában
teljes bizonyító erejű magánokiratban megnevezett, ennek hiányában
2. törvényes képviselő, ennek hiányában3. hozzátartozó
1. közös háztartásban élők, majd ennek hiányában2. közös háztartásban nem élők mit jelent a „közös háztartásban élő” fogalma? hogy lehet az eü. ellátásban megállapítani, hogy ki milyen
fokú hozzátartozó, és hogy közös háztartásban élnek-e?
ezek bizonyítására nincs lehetőség, nyilatkozati elv!
Hozzátartozók sorrendje:
Cselekvőképtelen beteg
Közös háztartásban élő Közös háztartásban nem élő
házastárs, élettárs gyermek
gyermek szülő
szülő testvér
testvér nagyszülő
nagyszülő unoka
unoka
� honnan lehet tudni, hogy a beteg gondnokság alatt van?
� 2013. évi CLXXV. törvényagondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
� Országos Bírósági Hivatal kezeli. � a nyilvántartásból az adatfelhasználás
jogszerű céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet adatokat kapni,
� személyesen vagy elektronikus úton � térítésmentes, � határidő: nyolc napon belül
Miről dönt a helyettes döntéshozó?
� DE: a tv-es képviselő és a hozzátartozók nyilatkozata a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki, és
� a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához.
� Rendkívül korlátozott a döntési joga � Ez nem vonatkozik a kinevezett helyettes
döntéshozóra
16 életévét betöltött kiskorú
� sajátos szabályok vonatkoznak rá� nem kell a törvényes képviselő (szülő)
beleegyezése� bármely általa meghatalmazott nagykorú
személy megadhatja a beleegyezést� kivéve: művi terhesség megszakítás
Dokumentálás
� „A felvétel napján még a vizsgálatok megkezdése előtt a kivizsgálásba, kezelésbe és a műtétbe beleegyező nyilatkozat önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 83. §-ának, 87. §-ának (2) bekezdésében előírt, műtét előtti megfelelő tájékoztatást megkapta.”(Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 22.083/1998.)
� „A betegnek a műtétbe beleegyező nyilatkozata önmagában nem alkalmas mindezek bizonyítására; a nyilatkozat tényének és tartalmának a bizonyítási kötelezettség körében van jelentősége.” (Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 22.627/1999.)
Korlátozottan cselekvőképes személy
� A korlátozottan cselekvőképes beteg (akár kiskorú, akár nagykorú cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy) általában tehet jognyilatkozatot, azonban ennek érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges.
� Ez az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos jognyilatkozatokra is vonatkozik, tehát a korlátozottan cselekvőképes beteg esetében mind a beteg, mint a törvényes képviselője beleegyezését be kell szerezni (invazív beavatkozások esetében írásban).
Korlátozottan cselekvőképes személy
� A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak esetén ez a szabály azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ő esetükben az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos nyilatkozatot a törvényes képviselő önállóan is megteheti, a kiskorúnak magának nem kell a beleegyezése.
� Korlátozottan cselekvőképes nagykorú esetében akkor van lehetőség arra, hogy a gondnok önállóan eljárjon a gondnokolt helyett, ha azonnali intézkedést igénylő esetről van szó, ilyenkor a gondnokolt beleegyezését nem kell beszerezni.
� Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és nagykorú esetében az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására, illetve az olyan ellátás visszautasítására, amelynek elmaradása súlyos, maradandó fogyatékosságot okoz, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a cselekvőképtelen személyekre.
Az önrendelkezési jog korlátai –cselekvőképes személy esetében
� A cselekvőképes személy a polgári jog szabályai szerint önállóan tehet jognyilatkozatokat, hozhat döntéseket, vállalhat kötelezettséget, szerezhet jogokat.
� Az egészségügyi döntések területén ez a jog azonban nem érvényesül korlátozás nélkül, a cselekvőképes beteg döntését bizonyos esetekben figyelmen kívül kell hagyni.
� ellentmondásos szabályozás, gyakorlatban nem alkalmazzák
Az önrendelkezési jog korlátai –cselekvőképes személy esetében
� A beteg nem utasíthatja vissza az ellátását, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is –egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti.
� Ez az általános rendelkezés az alapja a járványügyi kényszerintézkedések alkalmazásának is.
Az önrendelkezési jog korlátai –cselekvőképes személy esetében
feltételei (ha a beteg terminális állapotban
� a beteg közvetlen életveszélyben van –ilyen esetben sincs szükség a beleegyezésére, kivéve, ha az életmentő kezelés visszautasításának megvannak a feltételei (ha a beteg terminális állapotban van)
életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása
� kényszert nem lehet/kell alkalmazni� dokumentálni kell � a visszautasításról szóló nyilatkozatot alá
kell íratni a beteggel, lehetőleg teljes bizonyító erejű magánokiratban
Az önrendelkezési jog korlátai –cselekvőképes személy esetében
� Életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása. ◦ Életmentő beavatkozásnak minősül a tágabb értelemben vett sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység.
◦ Életfenntartó beavatkozásnak minősül a beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi tevékenység
életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása
� A hatályos szabályozás az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítását csak abban az esetben teszi lehetővé a cselekvőképes beteg számára, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
� redundáns megfogalmazás� mi van, ha nem felel meg a feltételeknek, és
mégis visszautasítja az ellátás?
életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása
� a nyilatkozattétel formai feltétele: közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenlétében, szóban kell megtenni;
� a nyilatkozatot kétszer kell megtenni, másodszorra az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon;
� háromtagú orvosi bizottság eljárása.
� Az orvosi bizottságnak legkevesebb három tagból kell állnia, egyik tagja a beteg kezelőorvosa, másik tagja egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő –, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, harmadik tagja pedig egy pszichiáter szakorvos. Mind a három tagnak meg kell vizsgálnia a beteget, és nyilatkozniuk kell arról, hogy a beteg a törvényi feltételeket kielégíti (tehát terminális állapotú és cselekvőképes), valamint arról, hogy döntését úgy hozta meg, hogy annak következményeinek tudatában volt.
Előzetes rendelkezés
� életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására
� két formája: ◦ meghatározott ellátásokat utasít vissza◦ meghatalmaz más személyt a visszautasításra
� nincs hagyománya� nincs gyakorlata� angolszász jogintézmény, most kezd átmenni az
európai gyakorlatba, rendkívül sok problémával� legnagyobb probléma: nincs lehetőség a
visszavonásra, nincs kontroll a döntéshozó felett
Előzetes jognyilatkozat I. tartós meghatalmazás
A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy -írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal
a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell,
b) bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.
Előzetes jognyilatkozat II. – élő végrendelet
A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat
� egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat,� egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha
gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.
Akkor érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg.
A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor - cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül - visszavonhatja.
Előzetes jognyilatkozat II. – élő végrendelet
� Bizottsági eljárás itt is kell , a bizottság arról dönt, hogy
� a) a feltételek fennállnak, továbbá
� b) a döntéshozó döntését annakkövetkezményei tudatában hozta meg.
Előzetes jognyilatkozat II. – élő végrendelet
� Az életmentő, életfenntartó kezelés megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető.
� Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.
Boncolás
� Kórboncolás csak meghatározott feltételek esetén engedhető el
� a) a halál természetes eredetű,� b) a halál oka egyértelműen megállapítható,� c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges
megállapítás nem várható,A beteg hozzátartozója kéri, de a felelősség az eü. szolgáltatót terheli a döntésértAmennyiben elengedi, és nem állapítható meg a halálok egyértelműen utólag, akkor a bizonyítatlanság terhe őt terheli
top related