nyelvek a nyelvben -...

Nyelvek a nyelvben

Kiindulópont

A nyelvek kizárólag nyelvváltozatok formájában létezik.

használati változatok: helyzeti-stilisztikai használói változatok: szociális-regionális

Változatok

sztenderd: a változatok fölött álló nyelvváltozat (köznyelv, irodalmi nyelv, nemzeti nyelv)

társalgási nyelv: a köznyelv informális, alacsonyabb regisztereket alkalmazó változata

regionális köznyelv: nyelvjárási színezetű köznyelvi változat

vulgáris nyelv/népnyelv: „egyszerű emberek” nyelve

Változatok

vernakuláris nyelv: bármiféle spontán módon formálódó, központilag nem kodifikált, szabályozatlan, beszélt (sőt olykor írásbeliséggel is rendelkező) nyelvváltozat

idiolektus: egyéni nyelv

Használói változatok

nyelvjárás: regionális/földrajzi dialektus szociolektus: szociális/társadalmi dialektus

◘ csoportnyelv (rétegnyelv)◘ szaknyelv

etnolektus: egyes etnikum által használt változat nem- és életkor szerinti változat

A regiszterek és társadalmi osztályok között van korreláció, de a nyelvi és szociológiai mutatók egyértelműen nem felelnek meg egymásnak.

Nyugati társadalom: osztály cseppfolyós fogalomIndia: éles osztálytagozódású > a beszélők társadalmi

identitását sajátos szókészlet és nyelvtan jelzi

Tamil

4 típusú variabilitás: 6 regionális dialektus udvariasság jelzése választékos/irodalmi nyelv és kötetlen, informálisabb

változat (diglosszikus viszony) bráhmin és nem-bráhmin változat

Hiberno-English

She is after telling him.He does be working on Saturdays.Don’t be annoying me.I wonder is he back.

Szleng

Nem csoportnyelv, nem zsargon, nem a társalgási nyelv laza, hanyag, hibás, vulgáris/trágár változata.

Egyes primér, társadalmilag maradéktalanul elfogadott kifejezések helyettesítése játékos, humoros módon.

csoportszleng általános szleng

Zsargon olyan nyelvváltozat, amelynek használata nem

elsősorban a közlésre, hanem a csoportazonosság jelzésére, illetve az idegenek kizárásra irányul

szakmai kommunikáció gyorsítása + a bennfentesség jelzése

a köznyelv felől nézve, köznyelvi kontextusban használva a zsargonok szókészletének zöme szlengnek minősül

argó: tolvajnyelv, bűnözők nyelve titkos rituális nyelv: beavatási szertartás részeként,

tanulás útján sajátítják el tabunyelv: egyes tiltott nyelvi elemek helyettesítése

Genolektus nem:

1. biológiai nem (sex) > természetes nem2. nyelvtani nem (gender) 3. társadalmi beilleszkedés során elsajátított nemi identitás (gender) > társadalmi nem

Nincs olyan genolektus, amely kizárólag az egyik nem tulajdona lenne, de lehetnek egymást kizáró vagy preferenciális jellegű elemek.

Kognitív és anatómiai különbségek

nők magasabb hangon beszélnek lányok gyorsabban elsajátítják az anyanyelvet lányok kevésbe hajlamosak a dyslexiáraDE: a biológiai adottságok a kulturális környezettől

függően formálódnak

Nyelvi szexizmus? A női nem marginalizált és a férfinemhez képest jelölt. A nyelv tükrözi és újratermeli a diszkriminációt. színész(nő), pincér(nő) mister, mistress; bachelor, spinster man: firefighter, chairperson, mail carrier Ellenfél nem a szó, hanem a jelöltség. gyerek, ember

Névmási egyeztetés a nem szempontjából jelöletlen esetben: hímnemű.Every student paid his tuition fee.

„semleges nemű” hímnem ellen:◘ mesterséges epicén (közös nemű) névmás◘ a mondat átfogalmazása:

Ask anyone and he will tell you. > Ask anyone and they / he or she will tell you.

Diskurzusstratégiák és interakció nemek szerinti eltérő normái

a társadalom tanítja a nemi szocializáció alapelve: az erő egyenlőtlen

elosztása férfi: kompetitív társalgó nő: kooperatív társalgó, affektív, szolidáris lényegtelen dolgok? megszakítások? udvariasság, helyesség?

Genolektus

nemek szerinti polarizáció

Kurux

Esemal

Más példák

inuit: szóvégi zárhang > orrhang csukcs: /s/ < /č/ és /r/ lakhota: ye, nitho vs. yo, yetho partikula

Mennyire térhet el egymástól a női és a férfi genolektus?

J. B. du Tertrekihalt dominikai karib és az arawak nyelv

? két külön nyelv>> a nők arawak nyelvet, a férfiak karibi elemekkel

dúsított arawakot használtak

A nők melyik rétege használja a genolektális elemeket?

Japán jól elkülönülő életkori és szociális típusok női és férfi beszéd különbsége statisztikai és

preferenciális jellegűek 2001. Japán Kulturális Minisztérium

52% genolektus létezése jó dolog35% ez az élet rendje8% eltörölné legmagasabb arány 16-19, 20-29 közötti nők körében

Női(es) és férfi(as) nyelvi formák a japánban

A nők melyik rétege használja a genolektális elemeket?

Kína többféle nőies kiejtés: „cicamicás hangzás” szóválasztás mondatvégi partikula gyakori használata

Nyelvi változók, változás és életkor

szabad váltakozás: titeket/benneteket, hotelnek/hotelnak

DE szociálisan motivált a választás>> fakultatív változat

Fischer 1958: -ing [iŋ] ~ [in]

New England 3-10 korú fiú/lány függ: nem, személyiség, beszédhelyzet formalitása,

hétköznapi igéhez járul

Labov: /r/ ejtése

a középosztály és a középgeneráció általában nagyobb mértékben próbál igazodni a magas presztízsű normához

MNSzV: Az erdők az miatt pusztulnak, mert szennyezett a levegő.

A nők sztenderdebbek a férfiaknál.

MNSzV: Az erdők az miatt pusztulnak, mert szennyezett a levegő.

férfiaknál sztenderdizáció, nőknél nem