pedagÓgiai programszentistvankorut-altisk.hu/wp-content/uploads/2018/09/... · 2018-09-04 ·...
Post on 06-Jan-2020
1 Views
Preview:
TRANSCRIPT
PEDAGÓGIAI PROGRAM
SZAKMAI PROGRAM
Szent István Körúti Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és
Készségfejlesztő Iskola
OM: 036045
Jászberény
2018.
TARTALOM
KONYHAI KISEGÍTŐ
LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ
SZÖVÖTT-TÁRGY KÉSZÍTŐ
UDVAROS
4.64.
SPECIÁLIS KERETTANTERV
a
21 811 01
KONYHAI KISEGÍTŐ
részszakképesítés
szakiskolában történő oktatásához
tanulásban akadályozottak (st) számára
a 34 811 04 Szakács szakképesítés kerettanterve alapján
I. A szakképzés jogi háttere
A speciális kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának
eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és
– a 21 811 01 részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
alapján készült.
II. A részszakképesítés alapadatai
A részszakképesítés azonosító száma: 21 811 01
A részszakképesítés megnevezése: Konyhai kisegítő
A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás – turisztika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a részszakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás – turisztika
szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő
végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés /Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további
részletei az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs
V. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok
Tanulásban akadályozottak
1. A tanulásban akadályozottság fogalma, jellemzői
„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer
biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a
kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási
képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.)
Az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális
környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan
befolyásolhatja.
A tanulási akadályozottság az esetek nagy részében az iskolába lépés évében realizálódik. Ám
egyes gyermekeknél már az óvodás korban is felmerülhet a gyanú az sikertelen iskolai
előmenetelre.
A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a
gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar
következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását.
Az érintett tanulóknál előfordulhatnak problémák a következő területeken:
- észlelés (egyensúly észlelés, nehézségi erő észlelés, taktilis-kinesztetikus észlelés,
auditív észlelés, vizuális észlelés, amnesztikus funkciók)
- kivitelezés-végrehajtás (izomtónuszavar, nagymozgások, finommozgások,
mimika)
- szociális-emocionális terület:
a késztetések területén (apátia, passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás),
az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás),
a motiváció alakulásában (motiválatlanság, megközelíthetetlenség),
a munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás),
az önirányításban (rövid zárlati cselekvések, labilitás, rigiditás),
az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság,
egocentrizmus)
és a szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott
alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás).
(Englbrecht - Weigert, 1996, 33-38. )
A tanulási akadályozottak körét tehát az enyhén értelmi fogyatékosnak minősítettek,
illetve az iskolában tanulási problémákkal küzdő gyermekek alkotják.
„A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható,
kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával, a tanulási
akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértékében
csökkenthető.” (Mesterházi Zsuzsa)
Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a
tanulási akadályozottság további romlását. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor
kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük
(motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak.
Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és
figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a
tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.
A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási
helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével,
melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is
megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is nagy figyelmet kell fordítani rájuk. A
problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális
területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek.
A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban
akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül
munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a
„mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor
jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére
fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.
2. A szegregált és integrált szervezeti formák
Szegregált intézményekben tanulnak tanulásban akadályozott diákok. Amely
gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok
dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban.
Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott
fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A
tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció
feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű
kortárscsoporton belül kapják meg. Tanulási akadályozottság esetén több területet érintő,
tartós, súlyos problémáról van szó, mely megfelelő szakmai segítség nélkül a többségi
iskolákban nagyon megnehezíti az érintett gyermek és pedagógus életét is. A probléma
gyökere nem kifejezetten a gyermekben van, hanem a többségi iskola és a sajátos igényű
tanuló találkozásában.
Hazánkban is egyre nagyobb teret hódít meg az integrált/inkluzív oktatás, nevelés, melynek
elengedhetetlen feltétele a gyógypedagógiai segítségnyújtás és a megfelelően strukturált
környezet.
Inklúzió mint optimalizált, kibővített integráció is jelen van a mai oktatási rendszerünkben.
Az inklúzió a többségi iskola folyamatos, rendszerszerű átalakulását jelenti. Ebbe a
folyamatba az összes tanulót bevonják. A gyermek áll a középpontban. Nem zavaró elemként,
hanem új kiindulópontként és egyúttal célként. Individuális gondoskodás jár valamennyi
tanulónak, legyen bármiben akadályozott vagy nem. Ebben az értelmezésben az inkluzív
pedagógia több mint gyógypedagógia, és több, mint az eddigi integrációs pedagógia. Az
integrált, inkluzív oktatásban kiemelt szerepet kap a differenciált oktatás.
2.1. Az integráció/inklúzió feltételei
„A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai integrációjának az a célja,
hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárscsoportjaiktól
elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg, kiegészítve a pedagógiai ráhatások
körét a szocializáció abból fakadó elemeivel, hogy a gyermekek heterogén
csoportokban tanulnak.” (Dr. Papp Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani
intézményi útmutató a tanulásban akadályozott gyermekeket befogadó iskolák
számára 2005.)
1. Objektív tényezők
Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását
segítő tárgyi feltételek.
- Az iskolának rendelkeznie kell megfelelő intézményi dokumentumokkal (alapító
okirat, pedagógiai program, nevelési program, helyi tanterv) Ki kell dolgoznia egy
egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet,
eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő
követelmények szintjén jelentkezhet.
- A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal
tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több
figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.
- Ajánlott a tanterem berendezésénél figyelembe venni a strukturált tanítási
környezet kialakítását (mobilizálható padok, tanulói boxok, pihenősarok, IKt-s
eszközök, kézikönyvtár), többféle kisebb tér létrehozása az osztálytermen belül,
például kiscsoportos munkához, illetve célszerű az egyéni tanuláshoz különálló
asztalokat elhelyezni.
- A befogadó intézményeknek lehetővé kell tenniük a megfelelő fejlesztést biztosító
többletszolgáltatások elérését.
2. Szubjektív tényezők
- A befogadó nevelőtestület, pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége,
kreativitása, elkötelezettsége valamint a sérülésről szóló ismeretei.
- A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.
- A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt,
felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti
kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó
kapcsolata.
- A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és
elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a
környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a
viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a sérült gyermeket olyannak fogadják el
amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a sérült gyermek
személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb
eséllyel lesz sikeres.
- Teamban dolgozó szakemberek együttműködése, partneri kapcsolatai
2.2. Az integráció formái lehetnek:
- Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen
megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos
nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az
iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban,
csoportokban tanulnak.
- Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés,
a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben
találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.
- Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat
meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja
egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály
órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl.
készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és
rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció
legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban
akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.
Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében.
Megfigyelhető, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely
jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez
hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók
személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb
távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált
környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak
ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.
3. A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:
- az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése,
- az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,
- az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,
- az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,
- a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása,
- az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,
- lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész
viszonyának bemutatása,
- a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat
hangsúlyosan kell kezelni.
4. Módszertani javaslatok
4.1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás
hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás
minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb
időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének
megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé.
Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét
és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály
közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az
osztályteremben.
4.2. Projekt módszer: közösen végzett tevékenységek köre. A központban egy gyakorlati
jellegű probléma áll, melyet a tanárok és tanulók együtt dolgoznak fel több szempont szerint
elemezve, komplex módon. A módszer legfontosabb értéke a munkafolyamat. Mindenki saját
képességei, lehetőségei, tapasztalatai alapján végzi el a feladatot. A munkafolyamat
eredménye a produktum.
4.3. Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában
felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.
- A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális
instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az
együttműködési normákra történő felkészítésére.
- Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt
megbúvó képességek kibontakoztatása.
- A fentieken kívül módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének
fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kell
tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a
módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos,
szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre.
"Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy
azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt
venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik
aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást
gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és
több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek.
Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a
státusprobléma jelensége). A Komplex instrukciós programban a tanár célja az,
hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú
munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely
alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre." (Cohen,
E. G.: Designing Groupwork. Teacher College Press, New York, 1994.)
A módszer elvei 1. Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, ez minden esetben nyitott végű,
több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatokat
jelent.
2. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a
csoport teljesítményéért, illetve a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért.
3. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A
közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: „Jogod van
a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”
„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”
„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”
„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”
„Mindig fejezd be a feladatod.”
„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”
„Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped.”
A fenti normák kifüggesztve láthatók az osztály falán, és minden alkalommal
emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére, alapelveire. A normák
együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének
ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az
egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás
segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep
mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám
3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a
leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A
szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több
szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős,
konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken
keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a
helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést.
4. A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség
mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. A pedagógus feladata
annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de
mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint
egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési
normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától
kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük
szemben támasztott elvárásokat, és a felső tagozatot elérve képesek legyenek direkt
tanári irányítás nélkül is dolgozni.
5. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a
direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az
együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer
megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el.
A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik
a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő
szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A
szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a
csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet
kialakulását.
6. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a
csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen
jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált
feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a
tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége
legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a
közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni
továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván.
7. A Komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka
magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba.
A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a
magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink
közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex
instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész
összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és
feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül
egyötödében alkalmazzuk.
8. A csoportmunka elemei a csoport-feladatlapok, a háttér információt nyújtó adatlapok,
az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai
munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni
feladatmegoldással zárul.
5. Oktatásszervezési eljárások, pedagógiai többletszolgáltatások
5.1. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi
társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok
pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a
tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.
5.2. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően
különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek
felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor,
intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes
hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő
sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz
szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén
való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket
figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási
feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:
- Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban
akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik
megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák
kihasználása, mintaadás stb.
- Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb
munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.
- Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen
eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség
biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.
- Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban,
kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló
csoportokban.
- Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások
auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is.
Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően
alakítani az ismeretközvetítést.
- Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok
kitűzése.
- Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást,
akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés)
nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges
értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre
vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív,
mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék
és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan
konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető
módon.
5.3. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből
álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus
biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban
akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak
valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint
szervezett oktatás megvalósítását.
5.4 Fejlesztő helyiség kialakítása „Érdemes kialakítani egy fejlesztő helyiséget az iskolában,
ahol a szükséges egyéni fejlesztéseket lehet folytatni. Ez a szoba nem pusztán egy pici
fejlesztő szoba, hanem a folyamatosan gyarapodó fejlesztő eszközök, szakirodalom
gyűjtőhelye is legyen. Érdemes a könyvtárakhoz hasonlóan egy kölcsönző rendszert
működtetni, így lehetővé válik a szakmai anyagok terítése a kollégák között.” (Dr. Papp
Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani intézményi útmutató a tanulásban
akadályozott gyermekeket befogadó iskolák számára 2005.)
5.5. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a
tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek
valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon
alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott
tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok
segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A
multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb
távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az
elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.
VI. Szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:
Előkészítő
évfolyam
heti óraszám 36
hét
9. évfolyam
heti óraszám
9. évfolyam
éves óraszám
(36 héttel)
10. évfolyam
heti óraszám
10. évfolyam
éves óraszám
(35 héttel)
Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5
Szakmai elmélet és
gyakorlat együtt 0 21 756+70 21 735
Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5
8-10% szabad sáv
(közismereti rész) 3,5 1,5 54 1,5 52.5
8-10% szabad sáv
(szakmai rész) 0 2 72 2 70
Mindösszesen
(teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260
A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1561 óra (756+70+735) nyári összefüggő
gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
szabadsáv nélkül
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Heti óraszám
9. évfolyam 10. évfolyam
elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati
11518-16
Élelmiszerismeret
Általános
élelmiszerismeret 3
70
1
11519-16
Élelmiszerbiztonsági
alapismeretek
Élelmiszerbiztonságról
általában 1
Vendéglátás higiéniája 1
12904-16
Ételkészítési
ismeretek alapjai
Ételkészítési ismeretek
alapjai elmélet 5 1,5
Ételkészítési ismeretek
alapjai gyakorlat 12 17,5
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 9 12 3,5 17,5
Összes heti/ögy óraszám 21 70 21
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5)
bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves
kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének
legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola
szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
Szakmai
követelmé
nymodul
Tantárgyak/témakörök
Óraszám
Összesen 9. évfolyam 10. évfolyam
elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati
11518-16
Élelmisz
erismeret
Általános élelmiszerismeret 108 0
70
35 0 143
Táplálkozás ismeret 24 24
Környezetvédelmi ismeretek 4 4
Fogyasztóvédelem 8 8
Élelmiszerek csoportjai I. 72 72
Élelmiszerek csoportjai II. 5 5
Élelmiszerek csoportjai III. 14 14
Élelmiszerek csoportjai IV, 8 8
Élelmiszerek csoportjai V. 8 8
11519-16
Élelmisz
erbiztons
ági
alapismer
etek
Élelmiszerbiztonságról általában 36 0 0 0 36
Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 4 4
Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 16 16
Kémia toxikológiai
élelmiszerbiztonság 10 10
Élelmiszerekre vonatkozó
jogszabályok 6 6
Vendéglátás higiéniája 0 0 35 0 35
Vendéglátó üzlet kialakításának
feltételei 16 16
Személyi higiénia 4 4
Vendéglátó tevékenység
folytatásának követelményei 16 16
12804-16
Ételkészí
tési
ismeretek
alapjai
Ételkészítési ismeretek alapjai
elmélet 180 0 52,5 0 232,5
A szakács szakma alapozó ismeretei 10 10
Technológiai ismeretek 18 18
Étel kiegészítők (saláták,
salátaöntetek, köretek, főzelékek,
mártások)
44 44
Levesek, levesbetétek 36 36
Meleg előételek 17,5 17,5
Sós tésztaételek 14 14
Vágóállatokból (sertéshúsból,
borjúhúsból, marhahúsból, bárány-,
birka- és ürühúsból, egyéb
háziállatok húsából (kecske, nyúl)
készíthető ételek
72 72
Háziszárnyasokból készíthető ételek 21 21
Ételkészítési ismeretek alapjai
gyakorlat 0 432 0 612,5 1044,5
A szakács szakma alapozó ismeretei 36 36
Technológiai ismeretek 36 36
Étel kiegészítők (saláták,
salátaöntetek, köretek, főzelékek,
mártások)
54 54
Levesek, levesbetétek 72 72
Vágóállatokból (sertéshúsból,
borjúhúsból, marhahúsból, bárány-,
birka- és ürühúsból, egyéb
háziállatok húsából (kecske, nyúl)
készíthető ételek
234 234
A szakács szakma alapozó ismeretei 14 14
Technológiai ismeretek 14 14
Étel kiegészítők (saláták,
salátaöntetek, köretek, főzelékek,
mártások)
56 56
Levesek, levesbetétek 56 56
Meleg előételek 98 98
Sós tésztaételek 70 70
Vágóállatokból (sertéshúsból,
borjúhúsból, marhahúsból, bárány-,
birka- és ürühúsból, egyéb
háziállatok húsából (kecske, nyúl)
készíthető ételek
182 182
Háziszárnyasokból készíthető ételek 122,5 122,5
Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 324 432 122,5 612,5 1491
Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 1561
Elméleti óraszámok/aránya 446,5/1561=28,6.%
Gyakorlati óraszámok/aránya 1114,5/1561=71,4.%
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a
táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám
szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a
felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
11518-16 azonosító számú
Élelmiszerismeret
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 11518-16 azonosító számú Élelmiszerismeret megnevezésű szakmai követelménymodulhoz
tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Ált
alán
os
élel
mis
zeri
smer
et
FELADATOK
Alkalmazza a korszerű
táplálkozástudomány eredményeit x
Alkalmazza a korszerű életmódhoz
kötődő sajátosságokat x
Alkalmazza az élelmiszerkutatások
eredményeit x
Az előírásoknak megfelelően tárolja az
élelmiszereket x
Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve
minőség-megőrzési időket és az áruk
minőségét
x
Betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat x
Megtanulja az élelmiszerek
táplálkozástani ismereteit x
Termékkészítésnél és értékestésnél
alkalmazza a legfontosabb fehérje
forrásokat
x
Termékkészítésnél és értékestésnél
alkalmazza a legfontosabb szénhidrát
forrásokat
x
Termékkészítésnél és értékesítésnél
alkalmazza az élelmiszerekben
található zsírokat, lipideket
x
Alkalmazza a vitaminokról és ásványi
sókról megtanult fogalmakat x
Tudatos környezetvédelmi
tevékenységet folytat x
Szelektíven gyűjti a hulladékot x
Megkülönbözteti az alapvető
élelmiszereket és élvezeti cikkeket x
Édes, sós és savanyú íz kialakításánál
felhasználja az ízesítőanyagok
tulajdonságait
x
Tulajdonságaik és felhasználásuk
alapján megkülönbözteti a fűszereket x
Megkülönbözteti a tejkészítményektől
a növényi eredetű termékeket x
Termékkészítésnél, és értékesítésnél
felhasználja a sajtok érleléséről
állagáról tanult ismereteket
x
Termékkészítésnél felhasználja a tojás
összetételéről, technológiai szerepéről
megtanult ismereteket
x
Alkalmazza a malomipari termékekről
megtanult ismereteket x
Alkalmazza a száraztésztákról
megtanult ismereteket x
Termékkészítésnél alkalmazza a
természetes és mesterséges
édesítőszerekről megtanult ismereteket
x
Alkalmazza a növényi és állati eredetű
zsiradékokról megtanult ismereteket x
Tulajdonságai alapján megkülönbözteti
a vágóállatokat és a húsrészeket x
Tulajdonságai alapján megkülönbözteti
a húsipari termékeket x
Tulajdonságai alapján megkülönbözteti
és csoportosítja a házi szárnyasokat x
Tanultak alapján megkülönbözteti az
édesvízi, tengeri és egyéb hidegvérű
állatokat
x
Tulajdonságai alapján megkülönbözteti
az étkezési vadakat és vadszárnyasokat x
Idényjelleg szerint rendszerezi a
zöldségeket és gyümölcsöket x
Táplálkozástani összetételük alapján
rangsorolja a zöldségeket, gombákat és
a gyümölcsöket
x
Alkalmazza az édesipari termékekről
megtanult ismereteket x
Alkalmazza a kávé és tea
hatóanyagairól, előállításáról
felhasználásáról megtanult ismereteket
x
Alkalmazza az alkoholtartalmú és
alkoholmentes italokról megtanult
ismereteket
x
SZAKMAI ISMERETEK
Táplálkozástani ismeretek x
Környezetvédelmi ismeretek x
Fogyasztóvédelmi ismeretek x
Alapízesítést befolyásoló anyagok x
Fűszerek x
Tej, tejtermékek x
Tojás x
Malomipari termékek, sütőipari
termékek, tészták x
Természetes édesítőszerek x
Zsiradékok x
Hús, húsipari termékek, baromfifélék,
halak, hidegvérűek, vadak x
Zöldségek x
Gombák csoportjai x
Gyümölcsök x
Édesipari termékek, Koffein tartalmú
élelmiszerek x
Alkohol tartalmú italok, alkoholmentes
italok x
Adalékanyagok, kényelmi anyagok,
mesterséges édesítőszerek x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Olvasott szakmai szöveg megértése x
Szakmai nyelvű hallott
szövegmegértése x
Szakmai nyelvű beszédkészség x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Pontosság x
Felelősségtudat x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Határozottság x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Rendszerező képesség x
Problémamegoldás, hibaelhárítás x
1. Á
ltalános élelmiszerismeret tantárgy 143 óra*
* Két évfolyamos képzés közismereti oktatással
1.1. A tantárgy tanításának célja
Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak
megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A tanulók
megtanulják az emésztés folyamatát. A minden napi tevékenysége során használni
tudják az emberiség tápanyag és energia szükségletének megtanult szabályait.
Képes lesz értékelni az élelmiszereket. Az élelmiszerismeret tantárgy célja
vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok
konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése, a felhasználás
lehetőségeinek az elsajátítása
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül. A szakmai ismeretek tantárgyban technológiai
alapismeretek témakörhöz kapcsolódik a tartalom.
1.3. Témakörök
1.3.1. Táplálkozási ismeretek 24 óra
Táplálkozás jelentősége:
Élelmiszerek összetevői víz és szárazanyagok (alaptápanyagok, védőtápanyagok,
járulékos anyagok, ballasztanyagok) jellemzése
Emésztés, tápanyag felszívódás
Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete
Élelmiszerek tápértékének megőrzése:
Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra
Az élelmiszerek előkészítése folyamán bekövetkező változások
Az élelmiszerek elkészítése folyamán bekövetkező változások
Befejező műveletek
Élelmiszerek tartósítása: Fizikai-, fizika-kémiai-, kémiai tartósítási eljárások
1.3.2. Környezetvédelmi ismeretek 4 óra
Vizek védelme
Környezeti elemek védelme
Veszélyes hulladék
Zajvédelem
1.3.3. Fogyasztóvédelem 8 óra
Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme
Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme
Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása
Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog
Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel
Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek
Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek
Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek
Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének
szabályai
Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése
Jegyzőkönyv kitöltése
Válaszadás határideje a bejegyzésre
Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei
Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama
1.3.4. Élelmiszerek csoportjai I 72 óra
Alap ízeket befolyásoló anyagok:
Édes, sós és savanyú ízt adó anyagok:
Természetes édesítőszerek (répacukor, gyümölcscukor, malátacukor, tejcukor,
dextróz, invertcukor, keményítőszörp, izoszörp, méz és cukoralkoholok) édesítőereje
jellemzése, felhasználása. A cukrok technológiai hatása. Cukor szirupok sűrűségének
mérése
Só jellemzése felhasználása
Ecetek jellemzése felhasználása (ecet esszencia, fűszerezett ecetek,
gyümölcs ecetek, balzsamecetek)
Fűszerek:
Fűszerek jellemzése, fűszercsoportok termések, magvak, virágok- virágrészek,
levelek, héjrészek, gyökerek-gyökérrészek, fűszerkeverékek jellemzése,
fajtái,felhasználása
Tej és termékeink:
A tejtermékek megnevezésének védelmében hozott élelmiszer rendelet értelmezése
A tej, tejkészítmények,(savanyított, dúsított, ízesített, tartósított) tejtermékek
(túrófélék, sajtok) jellemzése, tárolása felhasználása.
Tej és termékeinek érzékszervi vizsgálata
Tojás:
Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása.
Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei
Tojás érzékszervi vizsgálata
Malomipari termékek:
Malomipari termékek alapanyagai, lisztek fajtái lisztek minőségét meghatározó
tényezők
Lisztek érzékszervi vizsgálata szín, szag íz, és sikérvizsgálata
Keményítők, darák, hántolt, pelyhesített, puffasztott, és egyéb termékek jellemzése
Sütőipari termékek jellemzése: kenyerek, péksütemények, morzsák jellemzése
Száraztészták: csoportosítása, jelentősége a táplálkozásban
Zsiradékok:
Állati eredetű zsiradékok
(vaj sertészsír, baromfizsír háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása
Növényi eredetű zsiradékok
(kakaóvaj, étkezési olajak, margarinok, keményített zsiradékok) jellemzése,
felhasználása. Zsiradékok érzékszervi vizsgálata
1.3.5. Élelmiszerek csoportjai II. 5 óra
Hús húsipari termékek
Húst szolgáltató állatok, húsok összetétele táplálkozás élettani jelentősége, érése, a
hús minőségét meghatározó tényezők, különböző húsainak és belsőségeinek
jellemzése
Húsipari termékek nyersanyagai, húsfeldolgozás műveletei, töltelékes áruk (gyorsan
romló termékek, tartós termékek) darabos készítmények jellemzése felhasználása.
Baromfiipari termékek, vágott baromfik, libamáj jellemzése tárolása
Vadak jellemzése:
Nagyvadak és apróvadak csoportjai vadhús összetétele, tulajdonságai, kezelése
tárolása felhasználása
Halak és hidegvérűek jellemzése:
Halak összetétele táplálkozás élettani jelentősége, csoportjai felhasználása tárolása
Egyéb hidegvérűállatok fajtái, felhasználása.
1.3.6. Élelmiszerek csoportjai III. 14 óra
Zöldségek:
Zöldségek átlagos összetétele
Burgonyafélék, kabakosok, káposztafélék, hüvelyes zöldségek, hagymafélék,
gyökérzöldségek, levélzöldségek, gombák egyéb zöldségek fajtái jellemzése
felhasználása
Gombák: termesztett gombák és vadon termő gombák fajtái és felhasználása
Gyümölcsök:
Hazai gyümölcsök almatermésűek, csonthéjasok, bogyótermésűek, kabakosok,
száraztermésűek fajtái jellemzése felhasználása
Déli gyümölcsök, friss és szárított déligyümölcsök fajtái jellemzése felhasználása
Friss, lédús, és száraz termésű gyümölcsök kémiai összetétele
Gyümölcsök táplálkozás élettani jelentősége
1.3.7. Élelmiszerek csoportjai IV. 8 óra
Édesipari termékek:
Kakaópor előállítása, fajtái, zsiradéktartalma, felhasználása
Csokoládétermékek,(kakaóvaj, kakaómassza, ét-, tej-, fehér csokoládé) előállítása
összetétele felhasználása
Bevonó masszák fajtái, megkülönböztetése összetétel alapján a csokoládétól,
felhasználása
Csokoládé és bevonó massza összehasonlító érzékszervi vizsgálata
Fondán, marcipán, nugát összetétele jellemzése felhasználása
Koffein tartalmú élelmiszerek:
Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, pörkölt kávé kémiai összetétele,
felhasználása
Kávéital extrakt tartalmának meghatározása refraktométerrel
Tea fajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása
1.3.8. Élelmiszerek csoportjai V. 8 óra
Italok:
Alkoholtartamú italok borok, sörök, szeszesital ipari készítmények jellemzése,
készítése, csoportjai minősége, felhasználása
Pálinka alkoholtartalmának meghatározása szeszfokolóval
Párlatok
Alkoholmentes italok gyümölcs és zöldség levek, szörpök, szénsavas üdítők
jellemzése, készítése, csoportjai, minősége, felhasználása
Adalékanyagok:
Adalékanyagok jellemzése, adagolásának szabályozása, E-szám értelmezése
Mesterséges édesítőszerek fajtái, édesítő hatása, tápértéke energiatartalma
felhasználása a diétás termékeknél
Színezőanyagok, térfogatnövelő szerek, savanyító szerek, mesterséges édesítőszerek
emulgeálószerek, stabilizáló szerek és zselírozó anyagok, tartósítószerek, módosított
keményítők, ízfokozók jellemzői, fajtái felhasználása
Kényelmi anyagok:
Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. Magyarázat x
2. Elbeszélés x
3. Kiselőadás x
4. Megbeszélés x
5. Vita x
6. Szemléltetés x
7. Projekt x
8. Kooperatív tanulás x
9. Szimuláció x
10. Szerepjáték x
11. Házi feladat x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
(ajánlás)
Sorszám Tanulói
tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni
csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.3.
Olvasott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.4.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.5. Hallott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.6. Információk önálló
rendszerezése x
1.7. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések
készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3. Válaszolás írásban
mondatszintű kérdésekre x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.6. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x
2.7. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1.
Feladattal vezetett
kiscsoportos
szövegfeldolgozás
x
3.2.
Információk
rendszerezése
mozaikfeladattal
x
3.3. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos
helyzetgyakorlat x
3.5. Csoportos versenyjáték x
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A
11519-16 azonosító számú
Élelmiszerbiztonsági alapismeretek
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 11519-16 azonosító számú Élelmiszerbiztonsági alapismeretek megnevezésű szakmai
követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő
kompetenciák
Éle
lmis
zerb
izto
ns
ág a
lapja
i
Ven
dég
látá
s
hig
iénéj
e
FELADATOK
Alkalmazza a korszerű
táplálkozástudomány eredményeit x
Alkalmazza a diétás szabályokat x
Betartja az élelmiszerekre vonatkozó
jogszabályokat x x
Betartja a kémiai szennyeződésekre
vonatkozó szabályokat x x
Alkalmazza az élelmiszerekben lévő
allergénekre vonatkozó szabályokat x
Betartja és betarttatja a HAACCP
előírásait x x
Betartja és betarttatja a higiéniai
előírásokat x x
Megtanulja és alkalmazza a
mikroorganizmusok káros és hasznos
tulajdonságait
x x
Az előírásoknak megfelelően tárolja az
élelmiszereket x x
Alapanyagokat vizsgál és/vagy
ellenőriz x x
Ellenőrzi a fogyaszthatósági illetve a
minőség megőrzési időket és az áruk
minőségét
x x
Az előírásoknak megfelelően
alkalmazza a mintavételi szabályokat x x
Magas fokú személyi higiéniát tart fenn
az élelmiszer forgalmazás során x x
SZAKMAI ISMERETEK
Élelmiszerek tápértékének megőrzése x
Mikroorganizmusok jellemzői x
Élelmiszer eredetű megbetegedések x
Élelmiszerek tartósítása x
Élelmiszer vizsgálat x
Kémiai-toxikológiai
élelmiszerbiztonság x
Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok x
A HACCP élelmiszerbiztonsági
rendszer jogszabályai x x
Személyi higiénia x
Nyersanyagok beszerzési átvételi,
tárolási, előkészítési követelményei x
Vendéglátó termékkészítés, tárolás,
szállítás, kiszolgálás kritikus pontjainak
meghatározása
x
Vendéglátó műhely, konyha, eladótér
higiéniája kritikus pontok ellenőrzése x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Olvasott szakmai szöveg megértése x x
Szakmai nyelvű hallott szöveg
megértése x x
Szakmai nyelvű beszédkészség x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Pontosság x x
Felelősség tudat x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Határozottság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Rendszerező képesség x x
Problémamegoldás, hibaelhárítás x x
2. É
lelmiszerbiztonságról általában tantárgy 36 óra*
* Két évfolyamos képzés közismereti oktatással
2.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulókkal megismertetni az élelmiszerbiztonsági alapfogalmakat, kialakítani a felelős
magatartást, az élelmiszerek feldolgozásánál, tárolásánál és értékesítésénél.
Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak
megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása.
A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei, feltételeinek elsajátítása
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
2.3. Témakörök
2.3.1. Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 4 óra
Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság
Élelmiszer minőség
Élelmiszer higiénia (hús, tej, tojás, zöldség)
Élelmiszer nyomon követhetőség
Az állam, az élelmiszer-vállalkozó és a fogyasztó felelőssége az élelmiszerbiztonság
megteremtésében
Vállalkozói felelősség
Hatósági felügyelet
Fogyasztói magatartás
Élelmiszerlánc biztonsági stratégia
2.3.2. Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 16 óra
Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei
Mikroorganizmusok csoportosítása
Mikroorganizmusok szaporodásának környezeti feltételei
Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. (élesztők, penészek, fehérjebontók)
Szennyeződés
Romlás, romlást okozó mikrobák
Az élelmiszer előállításban közreműködő mikroorganizmusok
Élelmiszer eredetű megbetegedések
Ételmérgezés
Ételfertőzés
Eljárás élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetében
Leggyakoribb élelmiszerrel is terjedő kórokozók
Az élelmiszerek romlása
A tartósítás fogalma
Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei
Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei
Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei
Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei
2.3.3. Kémiai-toxikológiai élelmiszerbiztonság. 10 óra
Kémiai szennyezőkre vonatkozó szabályozásról
Kémiai szennyezők az élelmiszerekben
Állatgyógyászati szermaradékok
Peszticid maradékok
Környezeti szennyezők – toxikus nehézfémek- poliklórozott
szerves vegyületek-(dioxinok, poliklórozott bifenilek)
Technológiai eredetű szennyezők (PAH-ok, Nitrózaminok, Transz-zsírsavak)
Zsírban, olajban sütés szabályai
Csomagoló anyagok
Élelmiszerrel érintkező felületek
Biológiai eredetű szennyezők – Mikotoxinok
Tengeri és édesvízi biotoxinok
Hisztamin
Adalékanyagok felhasználásának jelentősége és szabályozása, adalékanyag csoportok
Élelmiszerekben természetes módon előforduló méreganyagok
Mérgező gombák, vadon termő gomba felhasználása a vendéglátásban
Mérgező állatok,
Mérgező növények
2.3.4. Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok. 6 óra
A jogszabályok célja, rendszere, hierarchiája
Élelmiszer-előállításra és forgalmazásra vonatkozó jogszabályok
A GHP helye és szerepe a szabályozásban
Termék specifikus szabályok: Magyar Élelmiszerkönyv
A fogyasztók tájékoztatásáról szóló jogszabályok; Allergének a vendéglátásban;
Húsok származási helye
Élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokra és adalékanyagokra vonatkozó
jogszabályok (határértékek)
Speciális területekre vonatkozó jogszabályok
Vendéglátás és közétkeztetés
Ételmérgezés, ételfertőzés
Kártevőirtás, biocid termékek, egészségügyi nyilatkozat
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. Magyarázat x
2. Elbeszélés x
3. Kiselőadás x
4. Megbeszélés x
5. Vita x
6. Szemléltetés x
7. Projekt x
8. Kooperatív tanulás x
9. Szimuláció x
10. Házi feladat x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
(ajánlás)
Sorszám Tanulói
tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni
csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.3.
Olvasott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.4.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.5. Hallott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.6. Információk önálló
rendszerezése x
1.7. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések
készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3. Válaszolás írásban
mondatszintű kérdésekre x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.6. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x
2.7. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1.
Feladattal vezetett
kiscsoportos
szövegfeldolgozás
x
3.2. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással x
3.3. Csoportos
helyzetgyakorlat x
3.4. Csoportos versenyjáték x
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
3. V
endéglátás higiénéje tantárgy 35 óra*
* Két évfolyamos képzés közismereti oktatással
3.1. A tantárgy tanításának célja
A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei
és a működéssel kapcsolatos HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a
tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A tanulók megtanulják és tudatosan használják
a korszerű személyi higiénia minden előírását a munkahelyükön és a minden napi
életben. Nincs előtanulmányi követelmény
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül
3.3. Témakörök
3.3.1. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 16 óra
Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei
Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés követelményei
A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek,
kereszteződésének tilalma
Bejáratok kialakításának követelményei
Raktárak kialakításának követelményei
Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei
Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei
Mosogatók kialakításának követelményei
Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei
3.3.2. Személyi higiénia 4 óra
Személyi higiénia
Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi
alkalmassági vizsgálat igazolása
Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei
Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek
Jelentősége az élelmiszerbiztonságban
Személyi és tárgyi feltételek
A kéz ápolása, tisztán tartása, a dolgozó helyes magatartása
Védőruha, munkaruha használata, tisztítása
Betegségek, sérülések
Egészségügyi alkalmasság
Látogatók, karbantartók
Helyes magatartás az élelmiszerkészítés, és tálalás során
3.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei 16 óra
A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei
Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei
Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai
Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, laboratórium
3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. Magyarázat x
2. Elbeszélés x
3. Kiselőadás x
4. Megbeszélés x
5. Vita x
6. Szemléltetés x
7. Projekt x
8. Kooperatív tanulás x
9. Szerepjáték x
10. Házi feladat x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
(ajánlás)
Sorszám Tanulói
tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni
csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.3.
Olvasott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.4.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.5. Hallott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.6. Információk önálló
rendszerezése x
1.7. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések
készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3. Válaszolás írásban
mondatszintű kérdésekre x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.6. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x
2.7. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1.
Feladattal vezetett
kiscsoportos
szövegfeldolgozás
x
3.2. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással x
3.3. Csoportos
helyzetgyakorlat x
3.4. Csoportos versenyjáték x
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
A
12094-16 azonosító számú
Ételkészítési ismeretek alapjai
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 12094-16.. azonosító számú Ételkészítési ismeretek alapjai megnevezésű szakmai
követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő
kompetenciák
Éte
lkés
zíté
si
ism
eret
ek a
lapja
i
elm
élet
É
telk
észí
tési
ism
eret
ek a
lapja
i
gyak
orl
at
Éte
lkés
zíté
si
ism
eret
ek a
lapja
i
üze
mi
gyak
orl
at
FELADATOK
Alkalmazza a raktározás szabályait x x x
Elvégzi az egyéni előkészületeit x x
Előkészíti a tevékenységéhez szükséges
munkaterületet, gépeket,
berendezéseket, eszközöket,
kéziszerszámokat, anyagokat,
gondoskodik a tisztántartásukról
x x
Alkalmazza a konyhai
munkafolyamatok felépítését x x x
Az egyéni munkavégzést megtervezi,
megszervezi x x
Munkavégzésében együttműködik
társaival x x
Tudja alkalmazni az elkészítésre kerülő
ételek alapanyagainak kiméréséhez a
súly- és az űrmértékeket
x x
Nyers és feldolgozott élelmiszereket
készít elő további felhasználásra: húst,
halat, zöldség- és gyümölcsféléket,
gombát, tojást, malomipari termékeket
x x
Ételkészítési alap-, kiegészítő- és
befejező műveleteket végez x x
Étel kiegészítőként kínált salátákat,
önteteket készít, tálal x x
Főzelékeket készít, tálal x x
Köreteket készít, tálal x x
Hideg és meleg mártásokat készít, tálal x x
Leveseket és betéteit készíti és tálalja x x
Meleg előételeket készít, tálal x x
Sós tésztaételeket készít, tálal x x
Vágóállatok húsrészeiből ételeket
készít, tálal x x
Házi szárnyasok felhasználásával
ételeket készít, tálal x x
Ételeket jellegüknek megfelelően
készen tart x x
Gondoskodik a maradványok
tárolásáról, kezeléséről x x
Szükség szerint mosogat x x
Rendet, tisztaságot tart környezetében x x
Betartja az élelmiszerbiztonsági
elvárásokat x x
Betartja a balesetvédelmi, a
munkavédelmi és a tűzrendészeti
szabályokat
x x x
SZAKMAI ISMERETEK
Konyhai gépek, berendezések,
eszközök, kéziszerszámok
rendeltetésszerű, szakszerű használata
x x
Súly- és űrmértékek alkalmazása x x
Ételkészítés alap-, kiegészítő- és
befejező műveletei x x
Húsrészek (vágóállatok, házi
szárnyasok) felismerése, húsok
előkészítése
x x
Növényi eredetű élelmiszerek és
gombák felismerése és előkészítése x x
Étel kiegészítő saláták és öntetek x x x
Főzelékek és feltétek x x x
Köretek x x x
Hideg és meleg mártások x x x
Levesek és levesbetétek x x x
Meleg előételek x x x
Sós tésztaételek x x x
Vágóállatok húsrészeiből készíthető
ételek x x x
Házi szárnyasok felhasználásával
készíthető ételek x x x
Élelmiszerbiztonsági alapismeretek x x x
A konyha és kapcsolódó helyiségeinek
higiéniai, tűzrendészeti és
munkavédelmi szabályai
x x x
Munkahelyi és személyi higiénia x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Szakmai tartalmú hallott szöveg
megértése x x x
Írott szakmai szöveg olvasása,
megértése x x x
Szakmai tartalmú beszédkészség x x x
Szakmai szövegek olvasható kézírása x x x
Elemi számolási készség x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Állóképesség x x
Koordinált motorikus mozgás x x
Szakmai alázat x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Irányíthatóság x x x
Együttműködés x x x
Konfliktuskezelő képesség x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Áttekintő képesség x x x
Egyszerű munkafolyamatok szervező
képesség x x x
Kommunikációs képesség x x x
4. É
telkészítési ismeretek alapjai elmélet tantárgy 232,5 óra*
* Két évfolyamos képzés közismereti oktatással
4.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulóknak meg kell ismerniük, illetve el kell sajátítaniuk:
Az ételkészítéssel kapcsolatos helyiségeknek, azok kialakításának,
berendezéseinek, eszközeinek, az alkalmazott kéziszerszámoknak és azok
alkalmazásának, használatának alapismereteit.
Az ételek készítéséhez felhasznált élelmiszereket és azok előkészítését.
Az elkészítéshez szükséges elkészítő-, és az elkészítést kiegészítő technológiai
műveleteket
Az ételek hőn tartásának, tálalásának és díszítésének alapjait és követelményeit.
Az élelmiszerbiztonsági követelményeknek eleget tevő tevékenykedés
szabályait.
A tantárgy témaköreihez tartozó típusételek készítését
Ki kell, hogy alakuljanak a tanulókban azok a személyiségjegyek, amelyek a vendég
szolgálatát, az anyagok, az eszközök és a munkatársak ismeretét és tiszteletét helyezi
előtérbe. Erősítik azt a szemléletüket és akaratukat, hogy a színvonalas munkavégzés
elképzelhetetlen megfelelő munkakultúrával, amelynek része a technológiai fegyelem,
az alázat, az élelmiszerbiztonság kiemelt kezelése.
Fejlődjenek azok a képességek (gondolkodás, absztrahálás, rendszerezés,
lényegkiemelés, összefüggéslátás, kommunikáció, önelemzés, önértékelés,
tevékenységszervezés, együttműködés stb.) amelyek nélkülözhetetlenek az ismeretek
feldolgozásához, befogadásához és felhasználásához.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Élelmiszerismeretek
Élelmiszerbiztonsági ismeretek
4.3. Témakörök
4.3.1. A szakács szakma alapozó ismeretei 10 óra
4.3.1.1 Munkavédelmi-, tűzvédelmi-, higiéniai- élelmiszerbiztonsági- és
környezetvédelmi alapismeretek
A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások
Munkavédelmi előírások a szakács szakmában.
Balesetvédelmi előírások szakács szakmában.
Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban.
Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és
a használati tárgyak higiéniája)
Környezetvédelem a szakács szakma gyakorlatában
Az élelmiszerbiztonság alapjai
4.3.1.2 A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei, berendezési,
felszerelései és azok alkalmazási területei.
Gazdasági bejárat, átvevő helyiségek, raktárak, előkészítő helyiségek, konyhák,
kiegészítő helyiségek
4.3.2. Technológiai alapismeretek 18 óra
Az ételkészítés munkafolyamata
A nyers és feldolgozott élelmiszerek rendszerezése, kiválasztása
A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése
A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése
Gombák rendszerezése és előkészítésük
Malomipari termékek és előkészítésük
Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése
Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú
hőkezelés, füstölés
Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési-, dúsítási-, bundázási eljárások, alaplevek,
kivonatok, fűszerezés, ízesítés
Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés
4.3.3. Étel kiegészítők 44 óra
4.3.3.1. Saláták, salátaöntetek 10 óra
(Étel kiegészítőként kínált saláták)
Nyers-, főzéssel készített- és tartósított saláták
Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék-, paradicsom-, majonéz-,
vajmártás-, gyümölcs alapú öntetek
Salátabár összeállítása
A csírák szerepe, készítése és kínálása
4.3.3.2. Köretek 10 óra
Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek.
Főzéssel-, sütéssel-, pirítással-, főzéssel-sütéssel, párolással készíthető
burgonyaköretek
Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek.
Főzéssel, gőzöléssel, sütéssel, pirítással, párolással és gőzöléssel készíthető
tésztaköretek.
Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek.
Vegyes
4.3.3.3. Főzelékek 10 óra
Hagyományos és alternatív módon sűrített főzelékek
4.3.3.4. Mártások, pecsenyelevek 14 óra
Meleg mártások:
Egyszerű meleg mártások
Gyümölcsmártások
Fehér mártások (tej- és bársonyos alap- és alapú mártások)
Vajmártások (felvert mártások)
Barnamártások
Pecsenyelevek
Csatnik
Hideg mártások:
Majonéz alapú mártások
Vinaigrette alapú mártások
Egyéb hideg mártások
Zománc mártások
4.3.4. Levesek, levesbetétek 36 óra
Híglevesek:
Hús és csontlevesek
Erőlevesek
Magyaros híglevesek
Összetett híglevesek
Egyéb híglevesek
Híglevesek betétei
Sűrített levesek:
Egyszerű sűrített levesek
Pürélevesek
Krémlevesek
Hideg és meleg eljárással készített gyümölcslevesek
Összetett sűrített levesek
Alternatív módon sűrített levesek
Nyáklevesek
Sűrített levesek betétei
4.3.5. Meleg előételek 17,5 óra
Zöldség- és főzelékféléből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, töltött
előételek, ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények)
Tojásból készíthető meleg előételek (főtt tojások, bevert tojások, habart tojások,
tojáslepények, tükörtojás, tálon sült tojás, rántott tojás, töltött tojás)
Tésztákból készíthető meleg előételek (vajastésztából készíthető meleg előételek,
sós omlós tésztából készíthető meleg előételek, főtt tésztákból készíthető meleg
előételek, palacsintából készíthető meleg előételek, fánkok, tekercsek, rétesek)
Rizottók
Sajtból készíthető meleg előételek (bundázott sajtok, ropogósok, felfújtak, egyéb
készítmények)
Húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek (bundázott előételek,
ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények)
4.3.6. Sós tésztaételek 14 óra
Egyszerű gyúrt és száraz tésztákból készíthető sós tésztaételek
Kevert tésztából készíthető sós tésztaételek
Élesztős tésztából készíthető sós tésztaételek
4.3.7. Vágóállatokból készíthető ételek 72 óra
4.3.7.1.Sertéshúsból készíthető ételek 36 óra
Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek
Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek
Párolással készíthető sertéshús ételek
Főzéssel készíthető sertéshús ételek
Füstölt sertéshúsok
Disznótoros ételek
Belsőségekből készíthető sertéshús ételek
4.3.7.2.Borjúhúsból készíthető ételek 6 óra
Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek
Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek
Párolással készíthető borjúhús ételek
Főzéssel készíthető borjúhús ételek
Belsőségekből készíthető borjúhús ételek
4.3.7.3. Marhahúsból készíthető ételek 22 óra
Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek
Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek
Párolással készíthető marhahús ételek
Főzéssel készíthető marhahús ételek
Belsőségekből készíthető marhahús ételek
4.3.7.4. Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 6 óra
Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek
Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek
Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek
4.3.7.5. Egyéb háziállatok húsából készíthető ételek 2 óra
Kecskéből és házinyúlból sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek
4.3.8. Házi szárnyasok húsából készíthető ételek 21 óra
Csirkéből és jércéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek
Pulykából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek
Kacsából sütéssel és párolással készíthető ételek
Libából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek
Galambból és gyöngyikéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem
4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. előadás x
3. megbeszélés x x
4. önálló
ismeretfeldolgozás x
5. vita x x
6. kiselőadás x
7. szemléltetés x
8. projekt x
9. kooperatív tanulás x
10. munkaterv készítés x x x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
(ajánlás)
Sorszám Tanulói
tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni
csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x x
1.3.
Olvasott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.4.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.5. Hallott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x x
1.6. Információk önálló
rendszerezése x
1.7. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések
készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3. Válaszolás írásban
mondatszintű kérdésekre x
2.4. Tesztfeladat megoldása x x
2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x x
2.6. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x x
2.7. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x x
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
5. É
telkészítési ismeretek alapjai gyakorlat tantárgy 1044,5 óra*
* Két évfolyamos képzés közismereti oktatással
5.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók az elméleti ismeretekben tanultak ütemezéséhez, annak tematikájához és
tartalmához igazítottan készítsék el azokat az alapételeket, amelyek biztosítják a
számukra a megfelelő jártasságot az alapanyagok feldolgozásához, az előkészítő, az
elkészítő és a befejező technológiai műveletek begyakorolt végzéséhez.
Ennek érdekében gyakorolniuk kell:
a gyakorlati munkavégzésre való egyéni előkészületeket és az ételek készítésére
való tudatos felkészülést,
a tervszerű, szakszerű és higiénikus munkavégzést,
azokat a mozdulatokat, amelyek szükségesek az egyes ételek készítése során
elvégzendő műveletek elvégzéséhez,
az élelmiszerek szakszerű és takarékos felhasználását,
a tradicionális ételek készítése során alkalmazott elő- és elkészítő műveletek
szakszerű végzését,
tradicionális ételek önálló készítését,
a modern konyhatechnológiai eljárások alkalmazását,
a nemzetközi, a tájegységi és hagyományos konyhakultúrától eltérő ételféleségek
készítését.
a szakszerű készen tartást, tálalást és díszítést,
az egyéni és a társas munkavégzést,
a tudatos kóstolást, ételelemzést, értékelést,
a konyhai kiegészítő tevékenységek (takarítás, mosogatás, ételmaradvány és
hulladékkezelés) szakszerű végzését,
tevékenységük elemzését értékelését.
A tanulók üzemi környezetben napi munkálatokhoz kapcsolódó feladatok végzésével:
szerezzenek tapasztalatokat a nagyüzemi munkamegosztással végzett
tevékenykedésben,
az egyéni és a csoportos felelősségvállalásban,
gyakorolják be azokat a motorikus mozgásokat, szakmai fogásokat, amelyeket az
alapételek készítése során megismertek
Bővítsék ismereteiket:
az adott üzlet napi kínálatában szereplő ételekkel
a nagyüzemi eszközök, gépek és az ebből eredő technológiák alkalmazásában az
elő-, az el-, és a kiegészítő műveletek terén
az élelmiszerbiztonsági követelmények üzemi körülmények közötti betartásában,
az ehhez kapcsolódó operatív feladatok végzésében
A képzettség kompetenciák fejlesztése, azaz a gyakorlati ismertekhez juttatás
közben:
Ki kell, hogy alakuljanak a tanulókban azok a személyiségjegyek, amelyek a vendég
szolgálatát, az anyagok, az eszközök és a munkatársak ismeretét és tiszteletét helyezi
előtérbe. Erősítik azt a szemléletüket és akaratukat, hogy a színvonalas
munkavégzés csak megfelelő munkakultúrával lehetséges. Ennek része a
technológiai fegyelem, az alázat, a munkatársakkal való együttműködés, az
élelmiszerbiztonság kiemelt kezelése. Ki kell, hogy alakuljon bennük a
munkavégzésük és ezen keresztül a vendégek iránti felelősség tudat.
Fejlődjenek azok a képességek (motorikus mozgás, kommunikáció, önelemzés,
önértékelés, tevékenységszervezés, gondolkodás, kreativitás, együttműködés stb.)
amelyek megalapozzák a hatékony és szakszerű munkavégzést, a társakkal való
együttműködést. Biztosítják a megfelelő tempójú és szakszerű motorikus mozgást.
Érzékszerveik tudatos használatával és munkavégzésük átgondoltságának
fejlesztésével alakuljon ki az ételek és tevékenységük elemző, értékelő képessége.
Megalapozzák a tudatos technológia alkalmazást, az önfejlődést, az életen át tartő
tanulást.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az ételkészítés alapjai (elmélet) tantárgy ismereteire épülnek. Kapcsolódó
ismeretek a matematika tantárgy keretében elsajátított mérési, súly-, hossz- és
űrmérték átváltási ismeretek. A tantárgy tananyagtartalma Az ételkészítési ismertek
alapjai, tantárgyaiban, valamint az élelmiszerismeret és az élelmiszerbiztonsági
alapismeretek modulok tantárgyainak a keretében elsajátítottakkal szoros egységben,
arra építve kell, hogy feldolgozásra kerüljön. A további ismeretek a tanulók
foglalkoztatását biztosító vendéglátó egységek ételkínálatát kell, hogy tükrözzék.
5.3. Témakörök
5.3.1. A szakács szakma alapozó ismeretei 36 óra
Munkavédelmi-, tűzvédelmi-, higiéniai- élelmiszerbiztonsági- és környezetvédelmi
alapismeretek
5.3.1.1. A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások a
gyakorlatban
Munkavédelmi előírások a konyhai gyakorlatban
Balesetvédelmi előírások a konyhai gyakorlatban
Tűzvédelmi előírások érvényesítése a konyhai gyakorlatban
Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és a
használati tárgyak higiéniája)
Környezetvédelem a szakács szakma gyakorlatában
Az élelmiszerbiztonsággal összefüggő gyakorlati tennivalók
Szelektív hulladékgyűjtéssel és moslékkezeléssel összefüggő gyakorlati feladatok.
Egyéni felkészülés a gyakorlati foglalkozásokra
5.3.1.2. A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei,
berendezési, felszerelései és azok alkalmazási területei.
Gazdasági bejárat, átvevő helyiségek, raktárak, előkészítő helyiségek, konyhák,
kiegészítő helyiségek.
Üzleti alaprajzok, helyiségkialakítások, eszközök gyakorlati megismerése
5.3.2. Technológiai alapismeretek 36 óra
Az ételkészítés munkafolyamata értelmezése a gyakorlatban
Vételezés, anyagkimérés a gyakorlati foglalkozásokhoz
A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése
Gombák előkészítése
Malomipari termékek előkészítése
Állati eredetű élelmiszerek előkészítése
Az elkészítés műveletei a gyakorlatban: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás,
mikrohullámú hőkezelés, füstölés
Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési-, dúsítási-, bundázási eljárások, alaplevek,
kivonatok, fűszerezés, ízesítés a gyakorlatban
Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés a gyakorlatban
5.3.3. Étel kiegészítők 54 óra
5.3.3.1. Saláták, salátaöntetek 8 óra
(Étel kiegészítőként kínált saláták)
Nyers és főzéssel készített saláták készítése
Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék-, paradicsom-, majonéz-,
vajmártás-, gyümölcs alapú öntetek készítése
A csírák készítése és alkalmazása
5.3.3.2. Köretek 14 óra
Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek
készítése
Főzéssel-, sütéssel-, pirítással-, főzéssel-sütéssel, párolással készíthető
burgonyaköretek készítése
Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek készítése
Főzéssel, gőzöléssel, sütéssel, pirítással, párolással és gőzöléssel készíthető
tésztaköretek készítése
Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek készítése
Vegyes köretek összeállítása
5.3.3.3. Főzelékek 8 óra
Hagyományos és alternatív módon sűrített főzelékek készítése
5.3.3.4. Mártások, pecsenyelevek 6 óra
Meleg mártások:
Egyszerű meleg mártások készítése
Gyümölcsmártások készítése
Fehér mártások (tej- és bársonyos alap- és alapú mártások) készítése
Vajmártások (felvert mártások) készítése
Barnamártások készítése
Pecsenyelevek készítése
Csatnik készítése
Hideg mártások:
Majonéz alapú mártások készítése
Vinaigrette alapú mártások készítése
Egyéb hideg mártások készítése
Zománc mártások készítése
5.3.4. Levesek, levesbetétek 72 óra
Híglevesek:
Hús és csontlevesek készítése
Erőlevesek készítése
Magyaros híglevesek készítése
Összetett híglevesek készítése
Egyéb híglevesek készítése
Betétek készítése híglevesekhez
Sűrített levesek:
Egyszerű sűrített levesek készítése
Pürélevesek készítése
Krémlevesek készítése
Gyümölcslevesek készítése
Nyáklevesek készítése
Összetett sűrített levesek készítése
Betétek készítése sűrített levesekhez
5.3.5. Vágóállatokból készíthető ételek 234 óra
5.3.7.1.Sertéshúsból készíthető ételek 30 óra
Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése
Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése
Párolással készíthető sertéshús ételek készítése
Főzéssel készíthető sertéshús ételek készítése
Disznótoros ételek készítése
Belsőségekből készíthető sertéshús ételek készítése
5.3.7.2. Borjúhúsból készíthető ételek 10 óra
Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése
Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése
Párolással készíthető borjúhús ételek készítése
Főzéssel készíthető borjúhús ételek készítése
Belsőségekből készíthető borjúhús ételek készítése
5.3.7.3. Marhahúsból készíthető ételek 20 óra
Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése
Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése
Párolással készíthető marhahús ételek készítése
Főzéssel készíthető marhahús ételek készítése
Belsőségekből készíthető marhahús ételek készítése
5.3.7.4. Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 10 óra
Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése
Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek készítése
Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése
5.3.8. Üzleti munkarend, munka-, tűz-, baleset- és élelmiszerbiztonsági
alapismeretek 14 óra
Az üzlet helyiségei, azok funkciói, a munkatársak, azok feladatkörei és az üzleti
munkarend
A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások
Munkavédelmi előírások a szakács szakmában.
Balesetvédelmi előírások szakács szakmában.
Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban.
Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és
a használati tárgyak higiéniája)
Környezetvédelem a szakács szakma gyakorlatában
Az élelmiszerbiztonság alapjai
5.3.9. Előkészítő és konyhai kiegészítő tevékenységek 14 óra
Az ételkészítés munkafolyamata
A nyers és feldolgozott élelmiszerek rendszerezése, kiválasztása
A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése.
A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése.
Gombák rendszerezése és előkészítésük
Malomipari termékek és előkészítésük.
Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése.
Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú
hőkezelés, füstölés.
Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési-, dúsítási-, bundázási eljárások, alaplevek,
kivonatok, fűszerezés, ízesítés.
Befejező műveletek: hőn tartás adagolás, tálalás, díszítés
5.3.10. Saláták, öntetek, köretek, főzelékek, mártások, csatnik, pecsenyelevek. 56 óra
Nyers és hőkezelt saláták, salátaöntetek készítése. Csírák alkalmazása.
Zöldségfélékből, gombákból, burgonyákból, gabonákból, házi és gyári
tésztafélékből és gyümölcsökből különböző sütési eljárásokkal, pirítással,
párolással, főzéssel, gőzöléssel és korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal
készített köretek készítése.
Hagyományos és új trendeket követő főzelékek készítése.
Francia alapmártások (fehér mártások, barna mártás és vajmártások), egyszerű
meleg mártások és hideg alapmártások, valamint az azok felhasználásával
készíthető egyéb mártások, csatnik és pecsenyelevek készítése.
Az üzleti kínálatban szereplő és az adott témakörökhöz tartozó ételek készítésében
való részvétel, önálló feladatok megoldása.
5.3.11. Levesek, levesbetétek 56 óra
Húslevesek, erőlevesek, magyaros-, összetett- és egyéb híglevesek
Híglevesek betéteinek készítése (pl.: daragaluska, májgaluska, fásgaluska,
palacsintametélt, maceszgombóc, tojáskocsonya, házi darabolt, töltött és
formázott tészták, profitól fánk, sós piskóta, formázott zöldségek stb.)
Egyszerű és összetett sűrített levesek
Püré-, krém- és nyáklevesek
Hideg és meleg úton készített gyümölcslevesek
Sűrített levesek betéteinek készítése (pl: galuska, vajas galuska, burgonyagombóc)
Az üzleti kínálatban szereplő levesek készítésében való részvétel, önálló feladatok
megoldása.
5.3.12. Meleg előételek ételek 98 óra
Zöldség- és főzelékféléből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, töltött
előételek, ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények) készítése
Tojásból készíthető meleg előételek (főtt tojások, bevert tojások, habart tojások,
tojáslepények, tükörtojás, tálon sült tojás, rántott tojás, töltött tojás) készítése
Tésztákból készíthető meleg előételek (vajastésztából készíthető meleg előételek, sós
omlós tésztából készíthető meleg előételek, főtt tésztákból készíthető meleg
előételek, palacsintából készíthető meleg előételek, fánkok, tekercsek, rétesek)
készítése
Rizottók készítése
Sajtból készíthető meleg előételek (bundázott sajtok, ropogósok, felfújtak, egyéb
készítmények) készítése
Húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek (bundázott előételek,
ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények) készítése
5.3.13. Sós tésztaételek 70 óra
Egyszerű gyúrt és száraz tésztákból készíthető sós tésztaételek
Kevert tésztából készíthető sós tésztaételek
Élesztős tésztából készíthető sós tésztaételek
5.3.14. Vágóállatokból készíthető ételek 182 óra
5.3.15. Sertéshúsból készíthető ételek 80 óra
Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése
Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése
Párolással készíthető sertéshús ételek készítése
Főzéssel készíthető sertéshús ételek készítése
Disznótoros ételek készítése
Belsőségekből készíthető sertéshús ételek készítése
5.3.16. Borjúhúsból készíthető ételek 30 óra
Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése
Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése
Párolással készíthető borjúhús ételek készítése
Főzéssel készíthető borjúhús ételek készítése
Belsőségekből készíthető borjúhús ételek készítése
5.3.17. Marhahúsból készíthető ételek 60 óra
Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése
Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése
Párolással készíthető marhahús ételek készítése
Főzéssel készíthető marhahús ételek készítése
Belsőségekből készíthető marhahús ételek készítése
5.3.18.
Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 12 óra
Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése
Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek készítése
Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése
5.3.19. Házi szárnyasok húsából készíthető ételek 122,5 óra
Csirkéből és jércéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése
Pulykából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése
Kacsából sütéssel és párolással készíthető ételek készítése
Libából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése
Galambból és gyöngyösből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanműhely/üzem
5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
5.5.8. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. magyarázat x x x
2. megbeszélés x x x
3. vita x x x
4. bemutatás x x x
5. gyakorlás x x
6. munkaterv készítés x x
7. szemléltetés x x
8. szimuláció x x
5.5.9.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
(ajánlás)
Sorszám Tanulói
tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni
csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
1.1. Leírás készítése x
1.2. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x x x
1.3. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x x x
2. Komplex információk körében
2.1. Elemzés készítése
tapasztalatokról x
2.2.
Jegyzetkészítés
eseményről kérdéssor
alapján
x x
2.3.
Esemény helyszíni
értékelése szóban
felkészülés után
x x x
2.4. Utólagos szóbeli
beszámoló x x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1.
Feladattal vezetett
kiscsoportos
szövegfeldolgozás
x
3.2.
Információk
rendszerezése
mozaikfeladattal
x
3.3. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos
helyzetgyakorlat x
3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Gyakorlati munkavégzés körében
4.1. Árutermelő szakmai
munkatevékenység x
4.2. Műveletek gyakorlása x
4.3. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x x
5. Üzemeltetési tevékenységek körében
5.1.
Üzemelési hibák
szimulálása és
megfigyelése
x x
6. Vizsgálati tevékenységek körében
6.1. Technológiai próbák
végzése x x
6.2. Technológiai minták
elemzése x x
7. Szolgáltatási tevékenységek körében
7.1.
Önálló szakmai
munkavégzés felügyelet
mellett
x
7.2.
Önálló szakmai
munkavégzés közvetlen
irányítással
x
8. Információ feldolgozó tevékenységek
8.1. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x x
8.2.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x x
8.3. Hallott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x x
8.4. Információk önálló
rendszerezése x
8.5. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x x
5.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT
Két évfolyamos oktatás közismereti képzéssel
1/9. évfolyamot követően 70 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek
keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,
a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Az 1/9. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:
A szakács szakma alapozó ismeretei
Munkavédelmi-, tűzvédelmi-, higiéniai- élelmiszerbiztonsági- és
környezetvédelmi alapismeretek
A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások
Munkavédelmi előírások a szakács szakmában.
Balesetvédelmi előírások szakács szakmában.
Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban.
Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és a
használati tárgyak higiéniája)
Környezetvédelem a szakács szakma gyakorlatában
Az élelmiszerbiztonság alapjai
A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei, berendezési, felszerelései
és azok alkalmazási területei.
Gazdasági bejárat, átvevő helyiségek, raktárak, előkészítő helyiségek, konyhák,
kiegészítő helyiségek
Ismerkedés az üzlet helyiségeivel, azok funkcióival, az azokban használatos
gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel, és használatukkal, alkalmasukkal.
Technológiai alapismeretek
Az ételkészítés munkafolyamata
A nyers és feldolgozott élelmiszerek rendszerezése, kiválasztása
A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése
A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése
Gombák rendszerezése és előkészítésük
Malomipari termékek és előkészítésük
Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése
Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú
hőkezelés, füstölés
Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési-, dúsítási-, bundázási eljárások, alaplevek,
kivonatok, fűszerezés, ízesítés
Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés
Saláták, öntetek, köretek, főzelékek, mártások, pecsenyelevek:
Nyers és hőkezelt saláták, salátaöntetek készítése. Csírák alkalmazása.
Zöldségfélékből, gombákból, burgonyákból, gabonákból, házi és gyári tésztafélékből
és gyümölcsökből különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel,
gőzöléssel és korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal készített köretek készítése.
Hagyományos és új trendeket követő főzelékek készítése.
Francia alapmártások (fehér mártások, barna mártás és vajmártások), egyszerű meleg
mártások és hideg alapmártások, valamint az azok felhasználásával készíthető egyéb
mártások, csatnik és pecsenyelevek készítése.
Levesek, levesbetétek
Húslevesek, erőlevesek, magyaros-, összetett- és egyéb híglevesek
Híglevesek betéteinek készítése (pl.: daragaluska, májgaluska, fásgaluska,
palacsintametélt, maceszgombóc, tojáskocsonya, házi darabolt, töltött és formázott
tészták, profitól fánk, sós piskóta, formázott zöldségek stb.)
Egyszerű és összetett sűrített levesek
Püré-, krém- és nyáklevesek
Hideg és meleg úton készített gyümölcslevesek
Sűrített levesek betéteinek készítése (pl: galuska, vajas galuska, burgonyagombóc)
Emlős házi állatokból és házi szárnyasokból készíthető ételek
Sertés, borjú, marha, juhfélék, kecske, nyúl húsrészeiből különböző sütési eljárásokkal,
pirítással, párolással, főzéssel, alacsony hőmérsékletű hőkezeléssel, és sous –vide
eljárással készíthető ételek
Házi szárnyasokból (csirke, jérce, tyúk, kappan, fiatal-, és hízott kacsa, liba, pulyka,
gyöngyös, galamb) különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel, alacsony
hőmérsékletű hőkezeléssel, és sous –vide eljárással készíthető ételek
4.66.
SPECIÁLIS KERETTANTERV
a
21 542 01
LAKÁSTEXTIL- KÉSZÍTŐ
speciális szakiskolában történő oktatásához
tanulásban akadályozottak (st) számára
a 34 542 06 Női szabó szakképesítés kerettanterve alapján
I. A szakképzés jogi háttere
A speciális kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának
eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és
– a 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet
alapján készült.
II. A részszakképesítés alapadatai
A részszakképesítés azonosító száma: 21 542 01
A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő
A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
III. A részszakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel
Bemeneti kompetenciák: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra
IV. A részszakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő
végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
alkalmazható:
Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további
részletei az alábbiak:
Szabászati berendezések, gépek, eszközök; varrodai berendezések, gépek, eszközök; vasaló-
berendezések, eszközök, gépek; egyéb eszközök.
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs
VII. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok
Tanulásban akadályozottak
3. A tanulásban akadályozottság fogalma, jellemzői
„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer
biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a
kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási
képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.)
Az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális
környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan
befolyásolhatja.
A tanulási akadályozottság az esetek nagy részében az iskolába lépés évében realizálódik. Ám
egyes gyermekeknél már az óvodás korban is felmerülhet a gyanú az sikertelen iskolai
előmenetelre.
A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a
gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar
következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását.
Az érintett tanulóknál előfordulhatnak problémák a következő területeken:
- észlelés (egyensúly észlelés, nehézségi erő észlelés, taktilis-kinesztetikus észlelés,
auditív észlelés, vizuális észlelés, amnesztikus funkciók)
- kivitelezés-végrehajtás (izomtónuszavar, nagymozgások, finommozgások,
mimika)
- szociális-emocionális terület:
a késztetések területén (apátia, passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás),
az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás),
a motiváció alakulásában (motiválatlanság, megközelíthetetlenség),
a munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás),
az önirányításban (rövid zárlati cselekvések, labilitás, rigiditás),
az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság,
egocentrizmus)
és a szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott
alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás).
(Englbrecht - Weigert, 1996, 33-38. )
A tanulási akadályozottak körét tehát az enyhén értelmi fogyatékosnak minősítettek,
illetve az iskolában tanulási problémákkal küzdő gyermekek alkotják.
„A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható,
kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával, a tanulási
akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértékében
csökkenthető.” (Mesterházi Zsuzsa)
Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a
tanulási akadályozottság további romlását. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor
kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük
(motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak.
Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és
figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a
tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.
A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási
helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével,
melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is
megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is nagy figyelmet kell fordítani rájuk. A
problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális
területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek.
A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban
akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül
munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a
„mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor
jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére
fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.
4. A szegregált és integrált szervezeti formák
Szegregált intézményekben tanulnak tanulásban akadályozott diákok. Amely
gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok
dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban.
Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott
fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A
tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció
feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű
kortárscsoporton belül kapják meg. Tanulási akadályozottság esetén több területet érintő,
tartós, súlyos problémáról van szó, mely megfelelő szakmai segítség nélkül a többségi
iskolákban nagyon megnehezíti az érintett gyermek és pedagógus életét is. A probléma
gyökere nem kifejezetten a gyermekben van, hanem a többségi iskola és a sajátos igényű
tanuló találkozásában.
Hazánkban is egyre nagyobb teret hódít meg az integrált/inkluzív oktatás, nevelés, melynek
elengedhetetlen feltétele a gyógypedagógiai segítségnyújtás és a megfelelően strukturált
környezet.
Inklúzió mint optimalizált, kibővített integráció is jelen van a mai oktatási rendszerünkben.
Az inklúzió a többségi iskola folyamatos, rendszerszerű átalakulását jelenti. Ebbe a
folyamatba az összes tanulót bevonják. A gyermek áll a középpontban. Nem zavaró elemként,
hanem új kiindulópontként és egyúttal célként. Individuális gondoskodás jár valamennyi
tanulónak, legyen bármiben akadályozott vagy nem. Ebben az értelmezésben az inkluzív
pedagógia több mint gyógypedagógia, és több, mint az eddigi integrációs pedagógia. Az
integrált, inkluzív oktatásban kiemelt szerepet kap a differenciált oktatás.
4.1. Az integráció/inklúzió feltételei
„A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai integrációjának az a célja,
hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárscsoportjaiktól
elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg, kiegészítve a pedagógiai ráhatások
körét a szocializáció abból fakadó elemeivel, hogy a gyermekek heterogén
csoportokban tanulnak.” (Dr. Papp Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani
intézményi útmutató a tanulásban akadályozott gyermekeket befogadó iskolák
számára 2005.)
3. Objektív tényezők
Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását
segítő tárgyi feltételek.
- Az iskolának rendelkeznie kell megfelelő intézményi dokumentumokkal (alapító
okirat, pedagógiai program, nevelési program, helyi tanterv) Ki kell dolgoznia egy
egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet,
eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő
követelmények szintjén jelentkezhet.
- A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal
tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több
figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.
- Ajánlott a tanterem berendezésénél figyelembe venni a strukturált tanítási
környezet kialakítását (mobilizálható padok, tanulói boxok, pihenősarok, IKt-s
eszközök, kézikönyvtár), többféle kisebb tér létrehozása az osztálytermen belül,
például kiscsoportos munkához, illetve célszerű az egyéni tanuláshoz különálló
asztalokat elhelyezni.
- A befogadó intézményeknek lehetővé kell tenniük a megfelelő fejlesztést biztosító
többletszolgáltatások elérését.
4. Szubjektív tényezők
- A befogadó nevelőtestület, pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége,
kreativitása, elkötelezettsége valamint a sérülésről szóló ismeretei.
- A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.
- A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt,
felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti
kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó
kapcsolata.
- A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és
elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a
környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a
viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a sérült gyermeket olyannak fogadják el
amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a sérült gyermek
személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb
eséllyel lesz sikeres.
- Teamban dolgozó szakemberek együttműködése, partneri kapcsolatai
4.2. Az integráció formái lehetnek:
- Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen
megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos
nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az
iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban,
csoportokban tanulnak.
- Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés,
a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben
találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.
- Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat
meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja
egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály
órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl.
készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és
rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció
legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban
akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.
Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében.
Megfigyelhető, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely
jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez
hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók
személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb
távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált
környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak
ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.
3. A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:
- az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése,
- az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,
- az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,
- az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,
- a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása,
- az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,
- lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész
viszonyának bemutatása,
- a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat
hangsúlyosan kell kezelni.
4. Módszertani javaslatok
4.1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás
hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás
minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb
időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének
megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé.
Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét
és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály
közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az
osztályteremben.
4.2. Projekt módszer: közösen végzett tevékenységek köre. A központban egy gyakorlati
jellegű probléma áll, melyet a tanárok és tanulók együtt dolgoznak fel több szempont szerint
elemezve, komplex módon. A módszer legfontosabb értéke a munkafolyamat. Mindenki saját
képességei, lehetőségei, tapasztalatai alapján végzi el a feladatot. A munkafolyamat
eredménye a produktum.
4.3. Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában
felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.
- A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális
instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az
együttműködési normákra történő felkészítésére.
- Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt
megbúvó képességek kibontakoztatása.
- A fentieken kívül módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének
fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kell
tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a
módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos,
szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre.
"Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy
azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt
venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik
aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást
gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és
több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek.
Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a
státusprobléma jelensége). A Komplex instrukciós programban a tanár célja az,
hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú
munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely
alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre." (Cohen,
E. G.: Designing Groupwork. Teacher College Press, New York, 1994.)
A módszer elvei
9. Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, ez minden esetben nyitott végű,
több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatokat
jelent.
10. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a
csoport teljesítményéért, illetve a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért.
11. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A
közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: „Jogod van
a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”
„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”
„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”
„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”
„Mindig fejezd be a feladatod.”
„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”
„Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped.”
A fenti normák kifüggesztve láthatók az osztály falán, és minden alkalommal
emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére, alapelveire. A normák
együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének
ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az
egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás
segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep
mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám
3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a
leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A
szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több
szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős,
konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken
keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a
helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést.
12. A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség
mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. A pedagógus feladata
annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de
mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint
egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési
normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától
kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük
szemben támasztott elvárásokat, és a felső tagozatot elérve képesek legyenek direkt
tanári irányítás nélkül is dolgozni.
13. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a
direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az
együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer
megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el.
A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik
a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő
szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A
szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a
csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet
kialakulását.
14. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a
csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen
jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált
feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a
tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége
legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a
közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni
továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván.
15. A Komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka
magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba.
A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a
magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink
közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex
instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész
összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és
feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül
egyötödében alkalmazzuk.
16. A csoportmunka elemei a csoport-feladatlapok, a háttér információt nyújtó adatlapok,
az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai
munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni
feladatmegoldással zárul.
5. Oktatásszervezési eljárások, pedagógiai többletszolgáltatások
5.1. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi
társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok
pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a
tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.
5.2. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően
különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek
felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor,
intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes
hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő
sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz
szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén
való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket
figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási
feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:
- Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban
akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik
megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák
kihasználása, mintaadás stb.
- Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb
munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.
- Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen
eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség
biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.
- Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban,
kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló
csoportokban.
- Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások
auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is.
Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően
alakítani az ismeretközvetítést.
- Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok
kitűzése.
- Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást,
akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés)
nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges
értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre
vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív,
mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék
és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan
konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető
módon.
5.3. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből
álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus
biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban
akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak
valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint
szervezett oktatás megvalósítását.
5.4 Fejlesztő helyiség kialakítása „Érdemes kialakítani egy fejlesztő helyiséget az iskolában,
ahol a szükséges egyéni fejlesztéseket lehet folytatni. Ez a szoba nem pusztán egy pici
fejlesztő szoba, hanem a folyamatosan gyarapodó fejlesztő eszközök, szakirodalom
gyűjtőhelye is legyen. Érdemes a könyvtárakhoz hasonlóan egy kölcsönző rendszert
működtetni, így lehetővé válik a szakmai anyagok terítése a kollégák között.” (Dr. Papp
Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani intézményi útmutató a tanulásban
akadályozott gyermekeket befogadó iskolák számára 2005.)
5.5. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a
tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek
valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon
alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott
tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok
segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A
multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb
távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az
elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.
VIII. Szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:
előkészítő
évfolyam
heti óraszám
(36 hét)
9. évfolyam
heti óraszám
9. évfolyam
éves óraszám
(36 héttel)
10. évfolyam
heti óraszám
10. évfolyam
éves óraszám
(35 héttel)
Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5
Szakmai elmélet és
gyakorlat együtt 0 21 756+70 21 735
Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5
8-10% szabad sáv
(közismereti rész) 3,5 1,5 54 1,5 52.5
8-10% szabad sáv
(szakmai rész) 0 2 72 2 70
Mindösszesen
(teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260
A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1561 óra (756+70+735) nyári összefüggő
gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
szabadsáv nélkül
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Heti óraszám
9.
évfolyam
10.
évfolyam
elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati
10113-16
Ruhaipari
anyagvizsgálatok
Ruhaipari anyag- és
áruismeret 3
70
2
Anyagvizsgálatok
gyakorlat 3 4
10118-16
Lakástextíliák
készítése
Lakástextíliák
gyártástechnológiája 4 5
Lakástextíliák
készítése, javítása
gyakorlat
11 10
Összes heti elméleti/gyakorlati
óraszám 7 14 7 14
Összes heti/ögy óraszám 21 70 21
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. §
(5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves
kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének
legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola
szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
Szakmai
követelménymodul Tantárgyak/témakörök
Heti óraszám
Összesen 9. évfolyam 10. évfolyam
elmé-
leti
gyakor-
lati ögy
elmé-
leti
gyakor-
lati
10113-16
Ruhaipari
anyagvizsgálatok
Ruhaipari anyag- és
áruismeret 108 0
70
70 0 178
Textilipari nyersanyagok 108 20 128
Textíliák, kelmék I. 25 25
Textíliák, kelmék II. 25 25
Anyagvizsgálatok
gyakorlat 0 108 0 140 248
Textilipari nyersanyagok 36 36
Textíliák, kelmék 36 70 106
Áruismeret 18 35 53
Anyagvizsgálatok 18 35 53
10118-16
Lakástextíliák
készítése
Lakástextíliák
gyártástechnológiája 144 0 175 0 319
Lakástextíliák
gyártástechnológiája 144 175 319
Lakástextíliák készítése,
javítása gyakorlat 0 396 0 350 746
Lakástextíliák készítése 360 315 675
Lakástextil javító-
szolgáltatás 36 35 71
Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 252 504 245 490 1491
Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 1561
Elméleti óraszámok/aránya 497/31,84%
Gyakorlati óraszámok/aránya 1064/68,16%
Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a
táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám
szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a
felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám
pedig ajánlás.
A
10113-16 azonosító számú
Ruhaipari anyagvizsgálatok
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 10113-16 azonosító számú, Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai
követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő
kompetenciák
Ruhai
par
i an
yag
-
és á
ruis
mer
et
Anyag
viz
sgál
atok
gyak
orl
at
FELADATOK
Elemzi a textilipari alapanyagok fajtáit,
tulajdonságait és előállításának módjait x x
Meghatározza a fonal vagy cérna
előállítási módját, minőségi
követelményeit
x x
Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit x x
Kiválasztja a technológiai előírásnak
megfelelő alapanyagokat, kellékeket x x
Meghatározza az anyagok
összedolgozhatóságát x x
SZAKMAI ISMERETEK
A textilipari szálasanyagok eredete,
fajtái, tulajdonságai x x
A textilipari szálasanyagok
feldolgozásának módjai x x
Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői x x
Ruhaipari textíliák fajtái és
tulajdonságaik x x
Ruhaipari textíliák felhasználási
területei x x
Textíliák felületi struktúrája x x
Textíliák feldolgozási tulajdonságai x x
Kellékek fajtái és jellemzői x x
Kellékek alkalmazásának lehetőségei,
az összedolgozhatóság feltételei x
Munka-, tűz- és környezetvédelmi
előírások x x
Gépek biztonságtechnikája,
védőeszközök fajtái x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Szakmai olvasott szöveg megértése x x
Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg
megértése x x
Szakmai számolási készség x x
Kezelési, használati utasítások,
jelképek értelmezése x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Önállóság x x
Döntésképesség x x
Tapintás x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Határozottság x x
Visszacsatolási készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Ismeretek helyén való alkalmazása x x
Problémaelemzés x x
1. Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy 178 óra
1.1. A tantárgy tanításának célja
A textilipari nyersanyagok fajtáinak megismerése. A textilipari alapfogalmak elsajátítása,
a textíliák előállítási műveleteinek megismerése, a nyersanyagok és kellékanyagok
feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak megismerése a minőségellenőrzés és
minőségbiztosítás szabványokban kialakított szempontjainak figyelembevételével.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
1.3. Témakörök
1.3.1. Textilipari nyersanyagok 128 óra
A textilipar nyersanyagai, csoportosításuk.
Növényi eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői.
Növényi eredetű szálasanyagok feldolgozási, viselési tulajdonságai és felhasználásuk.
Állati eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői.
Állati eredetű szálasanyagok feldolgozási, viselési tulajdonságai és felhasználásuk.
Vegyi szálak fajtái, általános jellemzői.
Vegyi szálak feldolgozási, viselési tulajdonságai, felhasználásuk.
Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik.
Kevert szálak tulajdonságai.
Az alapanyagok alakíthatósági feltételei.
A mechanikai hatások és az alakíthatóság.
Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek értelmezése,
szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel.
1.3.2. Textíliák, kelmék I. 25 óra
A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei.
A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések.
Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei.
Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői.
Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk.
Nemszőtt textíliák – varrva-hurkolt kelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk.
1.3.3. Textíliák, kelmék II. 25 óra
A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása.
Színezési eljárások.
Áruismeret:
A ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, külső képi és műszaki jellemzői,
felhasználási területük.
Szövetek:
Pamutszövetek: karton, zefír, batiszt, puplin, krepp, flanel, barchend, bársony, frottír.
Gyapjúszövetek: fésűs, kártolt, kasha, gabardin, lóden, posztó, shetland, tropikál,
velour, boucle, flausch, georgette, tweed, double.
Selyemszövetek
shantung, imprime, serge, lustrine, taft, georgette, brokát.
Vegyiszál és keverékszövetek.
Kötött, hurkolt kelmék: vetülékrendszerű kelmék, végáruk, darabáruk, félig idomozott,
idomozott, láncrendszerű kelmék, végáruk.
Nemszőtt textíliák: fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák.
Ruhaipari kellékek: varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok,
kapcsok, húzózárak.
Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.
1.4. A képzés javasolt helyszíne
Textilipari szaktanterem
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. kiselőadás x
3. szemléltetés x
4. projekt x
5. kooperatív tanulás x
6. házi feladat x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
(ajánlás)
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
2. Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy 248 óra
2.1. A tantárgy tanításának célja
Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle textíliák összedolgozhatóságának
feltételeit, a nyersanyag meghatározások, illetve alkalmazott vizsgálatok módját. Az
elméleti órákon tanult tananyag gyakorlatban történő alkalmazása, az alapanyagok
felismerése, elemzése látás, tapintás és szaglás alapján.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
2.3. Témakörök
2.3.1. Textilipari nyersanyagok 36 óra
Nyersanyagok meghatározása mikroszkopikus képük alapján.
Nyersanyagok meghatározása égetési próbával.
Tapasztalatok ismertetése, táblázatos rendszerezése.
Díszítő és varrócérnák jellemzése.
Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata.
2.3.2. Textíliák, kelmék 106 óra
Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása.
Színezési eljárások meghatározása.
Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése.
Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata.
Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése.
2.3.3. Áruismeret 53 óra
Ruházati textíliák legismertebb fajtái, alapanyag és technológia szerinti csoportosítása.
Kereskedelmi megnevezések.
Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai.
Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük.
Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei.
Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése.
2.3.4. Anyagvizsgálatok 53 óra
Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával.
Színoldal meghatározása.
Anyagminták azonosítása.
Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata.
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Textilipari szaktanterem
Labor
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. szemléltetés x
4. kooperatív tanulás x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
(ajánlás)
Sorszám Tanulói
tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok)
Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni
csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.3.
Olvasott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.4.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.5. Információk önálló
rendszerezése x
1.6. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések
készítése x
2.2. Válaszolás írásban
mondatszintű kérdésekre x
2.3. Tesztfeladat megoldása x
2.4. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x
2.5. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x
3. Képi információk körében
3.1. rajz értelmezése x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése
tapasztalatokról x
4.2.
Jegyzetkészítés
eseményről kérdéssor
alapján
x
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással x
5.2. Csoportos
helyzetgyakorlat x
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Feladattal vezetett
szerkezetelemzés x
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Vegyészeti laboratóriumi
alapmérések x
8.2. Anyagminták azonosítása x
9. Szolgáltatási tevékenységek körében
9.1.
Önálló szakmai
munkavégzés felügyelet
mellett
x
9.2.
Önálló szakmai
munkavégzés közvetlen
irányítással
x
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
79
A
10118-16 azonosító számú
Lakástextíliák készítése
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
80
A 10118-16 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai
követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő
kompetenciák
Lak
áste
xtí
liák
gyár
tás-
tech
noló
giá
ja
Lak
áste
xtí
liák
kés
zíté
se, ja
vít
ása
gyak
orl
at
FELADATOK
Méretet vesz különféle textiltermékek
készítéséhez x x
Tanulmányozza a mérettáblázatokat,
méretjelöléseket x x
Elkészíti és kivágja a szabásmintát x x
Szabás- és terítékrajzot készít x x
Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja
az alkatrészeket x
Összeállítja a kiszabott alkatrészeket
műszaki dokumentáció vagy
mintadarab alapján
x
Javító szolgáltatást végez x
Varrást, szakadást, záródásokat javít x
Betartja a biztonságos munkavégzésre
vonatkozó előírásokat x
Betartja a környezetvédelmi előírásokat x
Betartja a fogyasztóvédelmi
szabályokat x
SZAKMAI ISMERETEK
Ágynemű cikktechnológia x x
Asztalnemű cikktechnológia x x
Függöny cikktechnológia x x
Díszpárna cikktechnológia x x
Ágytakaró cikktechnológia x x
Konyhai textília cikktechnológia x x
Háztartási törlő cikktechnológia x x
Munka-, tűz- és környezetvédelmi
előírások x
Gépek biztonságtechnikája x
Védőeszközök fajtái x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Kézi varrás és szabászat eszközeinek
használata x
81
Gépi szabászat eszközeinek használata x
Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek
használata, működtetése x
Varróautomata gépek használata,
működtetése x
Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések
használata, működtetése x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Önállóság x x
Pontosság x x
Kézügyesség x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Meggyőzőkészség x
Motiválhatóság x x
Kompromisszum-készség x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Logikus gondolkodás x x
Kreatív ötletgazdagság x x
Gyakorlatias feladatértelmezés x
82
3. Lakástextíliák gyártástechnológiája tantárgy 319 óra
3.1. A tantárgy tanításának célja
Lakberendezési tárgyak méretvételi technikájának, a lakástextíliák
mérettáblázatának megismerése, szabástechnikai ismereteinek elsajátítása. A
lakástextília készítés műszaki dokumentációjának és gyártástechnológiai
megoldásainak megismerése.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
3.3. Témakörök
3.3.1. Lakástextíliák gyártástechnológiája 319 óra
Szakszerű méretvétel lakberendezési tárgyakról.
Lakástextíliák mérettáblázatának beazonosítása a mért méretekhez.
Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták
készítéséhez.
Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése/másolása.
Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése.
Szabástechnikai ismeretek elsajátítása (felfektetés, anyaghányad, terítékrajz,
fonalirány, felületi struktúra).
Lakberendezési stílusok, befolyásoló tényezők.
A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések
értelmezése.
Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük.
Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai.
Falikárpitok szerepe.
Ágyneműkészítés műszaki dokumentációinak készítése:
Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel).
Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással).
Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra).
Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése:
Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt).
Tányéralátétek.
Edényfogó-kesztyű.
Kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló).
Háztartási törlők.
Konyhai garnitúrák.
83
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Ruhaipari szaktanterem
3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. kiselőadás x
3. megbeszélés x
4. szemléltetés x
5. projekt x
6. házi feladat x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám Tanulói
tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok)
Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni
csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.3.
Olvasott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.4.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.5. Hallott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.6. Információk önálló
rendszerezése x
1.7. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x x
84
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Leírás készítése x
2.2. Tesztfeladat megoldása x
2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.4. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x
2.5. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x
3. Képi információk körében
3.1. rajz értelmezése x
3.2. rajz készítése leírásból x
3.3. rajz készítés tárgyról x
3.4. rajz kiegészítés x
3.5. rajz elemzés, hibakeresés x x
4. Komplex információk körében
4.1.
Jegyzetkészítés
eseményről kérdéssor
alapján
x
4.2.
Esemény helyszíni
értékelése szóban
felkészülés után
x
4.3. Utólagos szóbeli
beszámoló x
5. Csoportos munkaformák körében
5.1.
Feladattal vezetett
kiscsoportos
szövegfeldolgozás
x
5.2. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással x
5.3. Csoportos
helyzetgyakorlat x
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Műveletek gyakorlása x
6.2. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x
7. Vizsgálati tevékenységek körében
7.1. Technológiai próbák
végzése x
7.2. Technológiai minták
elemzése x
7.3. Anyagminták azonosítása x
7.4. Tárgyminták azonosítása x
8. Szolgáltatási tevékenységek körében
85
8.1.
Önálló szakmai
munkavégzés felügyelet
mellett
x
8.2.
Önálló szakmai
munkavégzés közvetlen
irányítással
x
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
4. Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat tantárgy 746 óra
4.1. A tantárgy tanításának célja
Az alapvető lakástextíliák esztétikus elkészítésének elsajátítása egyedi mérték
után, illetve szabványméretek alapján. Lakástextíliák javítási lehetőségei.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
4.3. Témakörök
4.3.1. Lakástextíliák készítése 675 óra
A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási
ismeretek elsajátítása, gyakorlása:
Leigazítások, csípések, pontszerű jelölések, varrásszélességek csökkentése, szélek
vékonyítása.
Szövetminták egyeztetése.
Rögzítő-szalagozás, bőségráncolás.
Díszítőelemek felhasználása.
Folttechnikák.
Ágynemű huzatok készítése és gyakorlása:
Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel).
Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással).
Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra).
Konyhai textíliák készítése és gyakorlása:
Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt).
Tányéralátétek.
Edényfogó-kesztyű.
Kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló).
Háztartási törlők.
Konyhai garnitúrák.
86
Szobai textíliák készítése és gyakorlása:
Függönyök (csipkefüggönyök, drapériák, térelválasztók).
Ágytakarók (bélelt és béleletlen).
Díszpárnák (divatnak megfelelő modern és népművészeti).
Felfektetési rajz készítése.
Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások a munkaterületen.
Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája.
Védőeszközök fajtái és azok használata.
4.3.2. Lakástextil-javítószolgáltatás 71 óra
Javíthatóság feltételeinek megállapítása.
A javításhoz szükséges technológia kiválasztása.
A szükséges anyagok és gépek kiválasztása.
A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete.
A javítási műveletek elvégzése.
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Ruhaipari tanműhely
Kisüzem
Nagyüzem
4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
(ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések egyéni csoport osztály
1. magyarázat x
2. megbeszélés x
3. szemléltetés x
4. projekt x
5. kooperatív tanulás x
6. házi feladat x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám Tanulói Tanulói tevékenység Alkalmazandó
87
tevékenységforma szervezési kerete
(differenciálási módok)
eszközök és
felszerelések
egyéni csoport-
bontás
osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.3.
Hallott szöveg
feldolgozása
jegyzeteléssel
x
1.4. Hallott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x
1.5. Információk önálló
rendszerezése x
1.6. Információk feladattal
vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Leírás készítése x
2.2. Válaszolás írásban
mondatszintű kérdésekre x
2.3. Tesztfeladat megoldása x
2.4. Tapasztalatok utólagos
ismertetése szóban x
2.5. Tapasztalatok helyszíni
ismertetése szóban x
3. Képi információk körében
3.1. rajz értelmezése x
3.2. rajz elemzés, hibakeresés x
4. Komplex információk körében
4.1.
Jegyzetkészítés
eseményről kérdéssor
alapján
x
4.2.
Esemény helyszíni
értékelése szóban
felkészülés után
x
4.3. Utólagos szóbeli
beszámoló x
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással x
5.2. Csoportos
helyzetgyakorlat x
6. Gyakorlati munkavégzés körében
88
6.1. Árutermelő szakmai
munkatevékenység x
6.2. Műveletek gyakorlása x x
6.3. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x x
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1.
Üzemelési hibák
szimulálása és
megfigyelése
x
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Technológiai próbák
végzése x
8.2. Technológiai minták
elemzése x
8.3. Geometriai mérési
gyakorlat x
8.4. Anyagminták azonosítása x
8.5. Tárgyminták azonosítása x
9. Szolgáltatási tevékenységek körében
9.1.
Önálló szakmai
munkavégzés felügyelet
mellett
x
9.2.
Önálló szakmai
munkavégzés közvetlen
irányítással
x
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
89
ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT
9. évfolyamot követően 105 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek
keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése
nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
9. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök
10113-16
Ruhaipari anyagvizsgálatok
Anyagvizsgálatok gyakorlat
Áruismeret
10118-16
Lakástextíliák készítése
Lakástextíliák készítése, javítása
gyakorlat
Lakástextíliák készítés
10113-16 Ruhaipari anyagvizsgálatok
Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy
Témakörök
Áruismeret
Kereskedelmi megnevezések.
Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei.
10118-16 Lakástextíliák készítése
Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat tantárgy
Témakörök
Lakástextíliák készítése
Díszítőelemek felhasználása.
Folttechnikák.
Ágynemű huzatok készítése és gyakorlása.
Konyhai textíliák készítése és gyakorlása.
Szobai textíliák készítése és gyakorlása.
90
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
SZÖVÖTT TÁRGY-KÉSZÍTŐ KÖZPONTI SZAKMAI
PROGRAMMODUL KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS
SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ
AJÁNLÁS
2009
2
Készült a
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában,
gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével
Jóváhagyási szám: 18246-5/2009. (10.16.)
3
1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE
A központi szakmai programmodul
- a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,
- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény,
- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított
2003. évi CXXV. törvény,
- az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat,
valamint
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi
integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló
8/2006. (III.23.) OM rendelet,
- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló
4/2002. (II.26.) OM rendelet,
- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször
módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet,
- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes
jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító
1/2006. (VI.29.) OKM rendelet,
- a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló
2/2005. (III.1.) OM rendelet,
- a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet,
- a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki
követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet,
alapján készült.
4
1.1 A modul bevezetésének feltételei
Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést a hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a 127.§-aiban
szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember végezheti.
A képzés eredményessége érdekében biztosítani szükséges a tanulók sérülés-specifikumából
fakadó sajátos képzési igényeinek megfelelően a szakember-ellátottságot az alábbiak szerint:
- szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár,
- egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek,
- a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens,
- a fogyatékossághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében
pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint).
A program eredményes megvalósításához gyógypedagógiai tanári végzettséggel rendelkező
pedagógus munkájára van szükség. 4 fő oktatásához 1 tanár az ideális.
A szakoktató eredményes munkájának feltétele, hogy megfelelő szakmai felkészültség mellett
rendelkezzen gyógypedagógiai alapismeretekkel (valamint lehetőleg gyakorlattal az
értelmileg akadályozott tanulók nevelése-oktatása terén).
Javasolt a Ktv. 1.sz. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak iskolában és kollégiumban” szerint egy fő pedagógiai asszisztens, vagy
gyermek- és ifjúsági felügyelő alkalmazása.
A értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók osztály és csoport
létszámának kialakításában a hatályos közoktatási- és szakképzési törvény rendelkezése
szerint:
- az osztálylétszám 6 – 10 fő
- a szakmai gyakorlati foglalkozáson a csoport létszáma max. 4 fő/oktató.
Tárgyi feltételek
A szakmai elmélet oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, a következő feltételek
megvalósulásával:
- szaktantermek a komplex szakmai elméleti oktatáshoz;
- osztálytermek az egyéb óratervi elméleti tantárgyak oktatásához.
A szakmai gyakorlat oktatásának feltétele:
- iskolai tanműhely a szakképző intézményben.
Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó
szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a
gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételeiről.
- külső munkahely, integrált munkaerő-piaci gyakorlathoz*
A gyakorlati munkatevékenység az iskolai, e célra kialakított gyakorlóhelyen (tanműhelyben)
illetve a képzési idő egy részében megfelelő személyi segítők biztosításával (pl. csoportos
gyakorlat vagy egyéni munkahelyi gyakorlat program során) a helyi lehetőségek alapján,
külső gyakorló helyen (gazdálkodó szervezetnél, egyéni vállalkozónál) szervezhető. Iskolai
körülmények között a legalapvetőbb ismeretek elsajátítása után a gyakorlati órák (fokozatosan
5
emelkedő) egy részén hasznos, és javasolt valós helyszínen tölteni. Amennyiben erre
szervezési okokból nincs mód, ajánlott egy-egy hetes munkahelyi gyakorlatot iktatni az
iskolai foglalkozások közé, ahol valódi helyszínen, konkrét esetek megoldása közben
figyelhető meg a fiatal munka végzése, munkához való viszonya.
Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott
tantárgy illetve a foglalkozás jellegének megfelelő feltételek szükségesek.
Szükséges eszközök. Anyagok
A tananyag elsajátításának feltétele a jól felszerelt gyakorlóhely.
A létszámnak megfelelően felszerelt világos, jól szellőztethető tanműhely szükséges, a
tanulók testméretének megfelelő, ergonómiai szempontoknak is megfelelő, kényelmes
székekkel, munkaasztalokkal felszerelve.
Kívánatos, hogy megfelelő számú, jó minőségű munkaeszközzel, és amennyiben szükséges
balkezeseknek készült eszközökkel legyen a tanműhely felszerelve.
A tanműhely mellett célszerű raktárhelyiséget is kialakítani, ahol a szükséges alapanyagok,
késztermékek, és a munkaeszközök javításához szükséges pótalkatrészek tárolása történik,
különös tekintettel arra, hogy ezek éghető anyagok, ezért fokozottan tűzbiztos körülményeket
igényelnek.
Eszközigény: Szövőkeretek, szövőállványok, szövőszék, tartozékok, vetélő, leverő villa,
ollók (szükség szerint balkezes), felvetőfonalak, szövőfonalak, maradék fonalak, varrócérna,
kartonok, színes kivágó papírok, zsírkréta készlet, ragasztó, vonalzó, nagyító lencse, tű (eltérő
méretben), mérőszalag, műszaki rajzlapok.
Szemléltető eszközök:
- a népi szőttesek készítésével kapcsolatos fotók, albumok, - textilminta gyűjtemény, fonalgyűjtemény,
- oktatótáblák (színkörök, stb.),
- a tananyagban szereplő technikákkal készült tárgyak (az alkotás fázisainak
bemutatására),
- szakkönyvek, tankönyvek, szaklapok, diafilmek, DVD, szőnyegfotók.
Audiovizuális eszközök: fényképezőgép, filmfelvevő, diavetítő, diafilmek, diák, DVD
lejátszó, DVD-k, magnetofon vagy CD lejátszó CD (pl.:”relaxációs zene”), Játék tér, játék tár
DVD hagyományok Háza 2008 (oktatási segédanyag)
Védőruha, munkaruha: Speciális munkaruhára nincs szükség, de a kényelmes, jó szellőzést
biztosító ruha kellemesebbé teszi a munkavégzést.
A gyakorlati oktatás dokumentálására ajánlott a Gyakorlati oktatási csoportnapló vezetése.
(A.9033-72/A.B.C Tü. Nyomtatvány erre a célra van rendszeresítve)
A tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés
tárgyi feltételeit a gazdálkodó szervezet biztosítja, és kijelöl egy kapcsolattartó személyt.
6
1.2 A tanulók felvételének feltételei
A képzésbe azok a tanulók vehetnek részt, akik a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői
és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak
(középsúlyos értelmi fogyatékosok), a 16. életévüket betöltötték és egészségi állapotukban a
képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn.
Egészségügyi és munka-alkalmassági vizsgálat ajánlott az esetleges allergén, pszichés stb.
tünetek váratlan megjelenésének elkerülésére (különös figyelemmel a por, a textilfestékek,
illetve a használt fonalak összetevőire).
2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA
2.1 A modul megnevezése
Szövött tárgy-készítő központi szakmai programmodul készségfejlesztő speciális szakiskolai
tanulók szakmai képzéséhez.
2.2 A képzés célja
A Szövött tárgy-készítő szakmai képzés célja, a fogyatékossággal élő, elsősorban az
értelmileg akadályozott (SNI) tanulók részére a szövő tevékenység bemutatása, megtanítása,
gyakorlása, a szükséges készségek elsajátítása és önálló ill. részben önálló- alkalmazása.
Az iskolai rendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl
magában foglalja a nevelési célokat: a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra
való felkészítést is – a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.
A képzés pedagógiai és szakmai céljai értelmileg akadályozottak esetén – az egyéni
igényeknek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokat is
tartalmaznak. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások,
szocializációs programok segítik.
A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók
korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek
fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából
származó hátrányok csökkentésére irányul.
A felkészítés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai kompetenciák megszerezésével egyéni
képességeik alapján – szegregált, védőmunkahelyen végzett munkán túl – ép emberek között,
a nyílt munkaerőpiacon (gazdálkodó szervezetnél, egyéni vállalkozónál) a fiatalok egyéni
megsegítéssel felnőttként munkát vállaljanak.
2.3 A résztvevők köre
A programmodul elsősorban a sajátos nevelési igényű (SNI) értelmileg akadályozott tanulók
iskolai rendszerű szegregált szakmai képzéséhez készült. Azonban felhasználható az
értelmileg akadályozott fiatalok integrált szervezési formában történő képzéséhez, valamint a
gyengébb képességű tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), illetve
halmozottan sérült fiatalok munkába állásra felkészítéséhez is.
7
3. KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK, KÖVETELMÉNYEK
3.1 Közvetítendő értékek
Alkalmazkodó képesség fejlesztése
- Ismerje a területet, ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. - Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és
eszközök kiválasztásával.
- Tudjon utasításokat végrehajtani.
Egészséges életmódra nevelés
- Törekedni kell a kitartó, folyamatos munkavégzésre, a megfelelő testi fejlettség
elérésére. (Fizikai állóképesség)
- Sajátítsa el a fiatal az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket,
az alapvető higiéniai szokásokkal együtt.
- Mindennapi élete és munkája során törekedjen az egészséges és a tiszta,
környezetszennyezéstől mentes életmód megjelenítésére, megtanulására és
közvetítésére.
Szociális beilleszkedésre nevelés
- A magatartást szabályozó viselkedésformákat kell kialakítani és megszilárdítani. - Ismerje meg a különböző élethelyzeteket, a fiatal fokozatosan tudjon megfelelni a rá
váró (képességeikhez mért) feladatok elvégzésére.
- Úgy kell megismertetni vele helyzetét, hogy lehetőleg elfogadja azt, és segítséggel
képes legyen társaival megfelelően együtt dolgozni. Tudja emberi kapcsolataiban az
egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljön a vitákban. Forduljon bizalommal
szűkebb- és tágabb környezetéhez amennyiben segítségre van szüksége.
Érzelmi nevelés
- Szükséges, hogy végzett munkáját szeresse, tevékenysége eredményét képes legyenek
magáénak érezni, érzelmileg kötődjön társaihoz, tanáraihoz, nevelőihez, ami a
munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számára.
- Legyen tudatában annak, hogy a szövés évezredek óta fejlődő alkotó tevékenység, és a
magyar népművészetben meglévő értékek közvetítéséhez az ő munkája is hozzájárul.
Esztétikai érzék fejlesztése
- A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése. - A népművészeti tárgyak és a népi hagyományok megismerése, a bennük rejlő értékek
megismerése (népdalok, néptánc, népi kerámia, szövés) és megjelenítése munkáiban.
- Segítséggel tegye vonzóvá környezetét, tudjon dolgozni megfelelően előkészített
helyszínen és munkaeszközökkel.
- Vegye észre, hogy a rend és tisztaság a szűkebb és tágabb környezetet széppé teszi, és
egyben fokozza a munkabiztonságot.
Munkára nevelés
- Kialakítandó a rend igénye, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint
megőrzésének képessége.
- A tervezett munkakövetelmények teljesítése valamint a vezetői utasítások
figyelembevétele egyaránt fontos legyen számára.
8
- A társakkal való együttműködés elvárható szinten legyen jelen mindennapi
munkavégzésében.
Testi nevelés
– A mindennapi élethez alapvetően nélkülözhetetlen munka- és egészségvédelmi
ismeretek, szokások elsajátítása mellett a testi fejlettség és ellenálló képesség
kialakítása és fenntartása is cél.
– Fontos, hogy kialakuljanak az egészséges életmódhoz tartozó higiéniás szokások, és a
fiatal a maga szintjén vigyázzon egészségére. (Lehetőleg kerülje a káros szokások
kialakulását, alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód, stb.)
3.2 A szakmai programmodul teljesítésének követelményei
A szakmai programmodul elvégzését követően:
– Legyen képes a tanuló az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző szabályok, és a
személyes higiéniára vonatkozó előírások betartására.
– Ismerje meg a szövött tárgy-készítéshez szükséges alapanyagokat, felhasználási
lehetőségeket, segítséggel, illetve aki arra képes, önállóan tudja a szövés műveleteinek
sorrendjét, szakaszait (tervezés, felvetés, szövés, csomagolás, tárolás), ismerje és
alkalmazza az egyes részfolyamatok mozdulatait, eszközeit, és minél önállóbban
végezze a megtanult munkafolyamatokat.
– Becsülje mások munkáját.
– Ismerje és tartsa be az elemi udvariassági-, munka- és balesetvédelmi szabályokat, és
azt megfelelően alkalmazza is munkája során.
A fiatalban tanulmányai során kialakulnak a társas együttélés alapvető szokásai, ismeretei,
megfelelő önkiszolgálási szintje, ami lehetővé teszi számára a viszonylagos önállóságot.
Az ismert hely és személyek megnyugtató hátteret jelentenek számára, lassan megismerve a
tágabb környezetet is, ahol biztonsággal mozoghat, és bővülő ismeretei nyomán megnő a
„kinti” (iskolán kívüli) világ iránti érdeklődése.
Az intézményben folyó több éves fejlesztő munka során kellő mélységben és alapossággal
kell kialakítani a fiatal munkához szükséges képességeit, valamint biztosítani kell az egyéni
korrekciót is. (Tanár irányításával jól begyakorolt rutinnal végzett tevékenységet kell
gyakorolni, ami a későbbiekben a biztonságosan végzett munkát segíti.)
Az értelmileg akadályozott tanulók a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedése érdekében az iskola
szakmai programjába a helyi igényeknek megfelelően beépíthető a Munkahelyi Gyakorlat
Program teljes egészében, vagy részben. A program segíti a tanulók számára elsajátítani a
munkavállalóvá váláshoz szükséges ismereteket és magatartásformát.
A munkahelyi gyakorlatba való bevonás feltételei:
- egyfajta minimális kommunikációs képesség, mely elvárható a felnőtt
munkavállalók között,
- munkatársi kapcsolatok: alá - fölérendelési viszony ismerete,
- kritika elfogadása,
- alapvető közlekedési ismeretek, közlekedési kultúra,
- tájékozottság a helyi közlekedésben (munkahely megközelítése, a munkahelyen
belüli helyszínek megközelítése),
- munkahelyi szabályok, elvárások betartásának képessége,
- alapvető munkahelyi viselkedéskultúra,
9
- munkafegyelem, önfegyelem,
- kellő motiváció.
A Szövött tárgy-készítő szakmai felkészítés mellett, azt kiegészítve, (amennyiben a
körülmények megfelelőek) a tanulók eredményesen tanulhatják a háztartásban szükséges,
későbbi felnőtt életüket segítő ismereteket ( pl:. Háztartástan, Számítógépes ismeretek,
stb.).
4. A KÉPZÉS STRUKTURÁJA - A SZAKMAI PROGRAMMODUL SZERKEZETE
4.1 A képzési idő
A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő két tanév, a két szakképzési
évfolyam.
Évfolyamok száma: 1/11. évfolyam
2/12. évfolyam
4.2 A képzés tartalma
A Szövött tárgy-készítő képzés elméleti és gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű
oktatásban a szakmai oktatás kiegészül a közismereti tantárgyak oktatásával.
Közismereti tantárgyak:
� Osztályfőnöki óra
� Anyanyelv és kommunikáció
� Számolási és mérési gyakorlatok
� Társadalmi ismeretek
� Életvitel és egészséges életmódra nevelés
� Testnevelés és sporttevékenység
Kötelező szakmai tantárgyak:
� Komplex szövött tárgy-készítő szakmai elméleti alapismeretek
(anyag- és eszközismeret, tervezés, gazdasági számítás, népművészeti ismeret,
esztétika, néprajz, munka-, környezet- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás).
� Szakmai alapgyakorlatok (iskolai tanműhelyben) (anyag- és eszközismeret,
szakmai ismeretek, tervezés, gazdasági számítás, szövési technikák, munka-,
környezet- és balesetvédelem, csomagolás, tárolás).
� Szakmai gyakorlat (integrált munkahelyi gyakorlat)*
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak:
� Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
� Az önálló életvitel támogatását célzó helyi szakmai program
� Az iskola szakképzési célú helyi szakmai programja
� Munkába állást segítő alapismeretek és gyakorlatok c. tantárgyi program
Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások
10
Megjegyzés: * az egyéni igények és a helyi lehetőségek függvényében
4.3 A szakmai programmodul beillesztése a képzésbe
A képzési idő alatt a program alapvető gyakorlati és a feltétlenül szükséges elméleti
ismereteket nyújtja a szövött tárgy-készítő munkákról, heti 4x4+3 óra. (a)
Munkába állásra, életkezdésre felkészítő évfolyamok óraszáma napi 5 illetve 6 óra, heti 27,5
óra (Ktv.52§.5.)
Kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszám 15 % (Ktv. 52§. 6.)
A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására a Munkaerő-piaci Alapból
történő támogatásra tekintettel csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései,
ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra
gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Ktv. 27§. 11.)
Amennyiben egyedi, szervezési okokból a szakképzési órakeretet a Szövött tárgy-készítő
szakmai modul oktatására fordított idő nem éri el, a fennmaradó óraszámban lehetőség van
más, az önálló életkezdésre felkészítő program keretében a háztartástan, a csomagolás, illetve,
a helyi sajátosságoknak megfelelő modul oktatására is (takarítás, információs eszközök
használata stb.).
Az elméleti és gyakorlati órák javasolt aránya: 20 – 80 %.
11
4.4 A képzés időterve (A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret)
A szakmai programmodul elsajátítására javasolt heti időkeret
A tantárgyak (tananyagegységek) megnevezése
1/11.
évfolyam
2/12.
évfolyam
óra/hét óra/hét
Közismereti tantárgyak 6 6
1. Anyanyelv és kommunikáció x 1 1
2. Számolás és mérési gyakorlatok x 1 1
3. Társadalmi ismeretek x 1 1
4. Életvitel és egészséges életmódra nevelés x 1 1
5. Testnevelés - sporttevékenység x 2 2
Kötelező szakmai tananyagegységek (tantárgyak) 21 21
6. Szakmai elmélet (tetszés szerinti modul)h
a.
b. 1 1
c. 2 2
7. Szakmai komplex elmélet. Anyagismeret, eszközismeret,
stb.
a. változat
5
5
b. 2 2
c. 1 1
8. Szakmai gyakorlat. (tetszés szerinti modul) h.
a.
b. 4 4
c. 8 8
9. Szakmai gyakorlat – Szövött tárgy-készítés
a. változat
16
16
b. változat 12 12
c. változat 8 8
Összesen: kötött tantervi óraszám 27 27
Szabadon tervezhető órák
Egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órakeret (logopédia, tánc-drámajáték, ábrázolás, ének-zene, az önálló életvitel
támogatását célzó iskolai helyi szakmai program; munkába állást
segítő alapismeretek és gyakorlatok)
(4,5)
(4,5)
Egyéni fejlesztés órakerete (korrekció, képességfejlesztés, információs eszközök-, irodatechnikai eszközök használata stb.)
(1,5)
(1,5)
Összes óraszám 33 33
x:Tematikáját a központilag kiadott kerettanterv tartalmazza, amelyhez néhány témát
javasolunk a modul sikeres elsajátításához.
Rehabilitációs foglalkozásokra felhasználható órakeret 15% (4 óra/hét)
Egyéni fejlesztésre felhasználható órakeret 5% (1,5 óra/hét)
Helyi igények szerinti modulok feldolgozására használható órakeret
a – b – c változat tetszés szerint a helyi lehetőségek figyelembe vételével választható
12
A modul (a. változat) tartalmának elsajátítására javasolt éves időkeret
Tantárgy
Ajánlott óraszámok
heti 1.
szakképzési
évfolyam
2.
szakképzési
évfolyam
Összesen
évi óraszám
Közismereti képzés
tantárgyai
6
216
216
432
Komplex szakmai elmélet 5 180 180 360
Szakmai gyakorlat 16 576 576 1152
Összesen: 27 972 972 1944
Egyéni fejlesztés 1,5 54 54 108
Egészségügyi és
pedagógiai rehabilitációs
4,5
162
162
324
Összesen: 33 1188 1188 2376
Megjegyzések az iskolai rendszerű képzés tervezéséhez
Iskolai rendszerű oktatás során a gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény
létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint értelmileg akadályozott tanulók esetében
szegregált oktatás során maximálisan 4 fős; tanulásban akadályozott tanulók esetében
maximálisan 6 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. Integrált oktatásszervezési
formában ideálisan 1-2 értelmileg akadályozott, max. 2-3 tanulásban akadályozott tanuló
részvételével alakítható a csoport létszáma.
A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására a Munkaerő-piaci Alapból
történő támogatásra tekintettel csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései,
ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra
gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Ktv. 27§. 11.)
Amennyiben egyedi, szervezési okokból a szakképzési órakeretet a modul oktatására fordított
idő nem éri el, a fennmaradó óraszámban lehetőség van más, az önálló életkezdésre felkészítő
program keretében a helyi sajátosságoknak megfelelő modul oktatására is (csomagolás,
információs eszközök használata stb.).
13
5. A TANANYAG TÉMAKÖREI
5.1. A programmodul tartalmának témakörei, témakörönként javasolt óraszámok
(Elméleti és gyakorlati órák összesen – a tanulók sajátosságai miatt az elméleti oktatás is,
amennyiben erre lehetőség van a gyakorlatba ágyazottan, a feladat végzése közben zajlik.)
Témakörök
sor-
szám
megnevezés
Évfolyamonkénti ajánlott óraszámok
1/11.évfolyam 2/12.évfolyam
a. b. c. a. b. c.
1. Anyagismeret, csomagolás, tárolás 70 50 20 50 40 20
2. Szakmai ismeret, eszköz- és munkavédelem 30 30 20 30 30 20
3. Tervezés. Gazdasági számítások. 100 60 40 120 40 20
4. Népművészeti alapismeretek 30 30 20 - - -
5. Esztétika, néprajz - - - 40 30 20
6. Szakmai gyakorlat, szövési technikák, szövés technológiai folyamata
380
300
200
320
270
180
7. Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára 38 34 24 48 38 28
Óraszám összesen (elméleti és gyakorlati) 684 504 324 608 448 288
(Elméleti és gyakorlati órák összesen – a tanulók sajátosságai miatt az elméleti oktatás is,
amennyiben erre lehetőség van a gyakorlatba ágyazottan, a feladat végzése közben zajlik.)
Témakörök
sor-
szám
megnevezés
Évfolyamonkénti ajánlott óraszámok
1/11.évfolyam 2/12.évfolyam
a. b. c. a. b. c.
1. Anyagismeret, csomagolás, tárolás 80 50 20 50 40 20
2. Szakmai ismeret, eszköz- és munkavédelem 40 30 20 30 30 20
3. Tervezés. Gazdasági számítások. 100 60 40 120 40 20
4. Népművészeti alapismeretek 40 30 20 - - -
5. Esztétika, néprajz - - - 50 30 20
6. Szakmai gyakorlat, szövési technikák, szövés technológiai folyamata
433
300
200
422
320
210
7. Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára 63 34 24 84 44 34
Óraszám összesen (elméleti és gyakorlati) 756 504 324 756 504 324
5.2 Javaslat a témák tananyagának feldolgozásához
1. témakör
Anyagismeret, csomagolás, tárolás*
1/11. évfolyam
• Szálas anyagok csoportosítása / Fonalgyűjtemény tanulmányozása. / - Természetes szálas anyagok (növényi-, állati eredetű), az alapanyagok megvédése a károkozóktól. –
Mesterséges szálas anyagok / Tulajdonságai, felhasználási módok.
14
• Kereskedelmi forgalomban lévő fonalak megismerése (motring, gombolyag,
gombolyítás)
• Festő eljárások/ Természetes eredetű fonalak kikészítési eljárásai, színezése. /
Festőnövények gyűjtése. / Sárgítás pongyola-pitypanggal. / Sárgítás hagymahéjjal. /
Barnítás diófalevéllel. / Csoportosítás, rendezés. / Környezetvédelem szempontjainak
érvényesítése. Elvárt teljesítmény:
- Tudjon megfigyelni, összehasonlítani, csoportosítani. (pl.:
csoportosítsa az anyagokat, tulajdonságai, ill. eredet szerint).
- Ismerje a természetes szálas anyagokat.
- Ismerje az állati és növényi eredetű fonalak tulajdonságait.
- Tudja a motringot a gombolyagtól megkülönböztetni.
- Tudjon gombolyítani.
- Ismerje az alapvető festéknövényeket, és néhány festési eljárást.
- Tudjon természetes eredetű fonalakat segítséggel festeni (pl. sárgítás).
2/12. évfolyam
• Szálas anyagok tulajdonsága és csoportosítása (ismétlés). / Fonal nagyüzemi
előállításának megtekintése (tanulmányi séta). / Szálas anyagok felismerése égetési próbával az eddig tanultak alapján. / Elemi szál hosszúságának vizsgálata
nagyítóval.
• Alapanyag és késztermék tárolása különös tekintettel a kártevőkre (moly, rágcsálók,
gomba), megelőzés, védekezés.
• Az elkészült termékek adjusztálása (bemutatásra, kiállításra, árusításra való
felkészítése).
• Szakszerű csomagolás / A termék felcímkézése (az anyag összetétele, tisztításának
módja, méretei, esetleg készítőjének neve, a készítés helye, stb.)
Elvárt teljesítmény:
- Ismerje a természetes szálas anyagokat.
- Ismerje fel a fonalakat: - gyapjú, - pamut, - kender, - műszál.
- A szövött tárgyakat ízlésesen, szépen tudja becsomagolni.
- Tájékozódjon a termékhez kapcsolódó információk (címkék) alapján.
2.témakör
Szakmai ismeret. Eszköz- és munkavédelem*
1/11. évfolyam
• Szövéssel kapcsolatos alapfogalmak
• Szövés előkészítése / A szövés előkészítő műveleteinek bemutatása: láncfonal,
vetülékfonal, vetélőfa, szövőkeret (közepes, váltós) /A felvetés technikája, „a
felvetőfonal” felvetés segítséggel.
• Tervkészítés: megfelelő mintaelem kiválasztása: egyszerűbb csíkminták, sorminták
lemérése papírra, megfelelő két színnel való kiszínezése.
• Anyagkiválasztás: szín, mennyiség, minőség szerint.
• Szövés eszközei./ szövőkeret, szövőszék. /A szövőkeret részei: hengerek, nyüstfa,
fémvetélő pálca, talp, tartókeret./ Szövéshez használt kézi eszközök (vetélők, leverő
villa).
• Az eszközök rendeltetésszerű használata, tárolása, karbantartása./szálkamentesség,
védelem a nedvességtől, a leverő villa fogainak ellenőrzése.
15
• Munkaeszközök (munkahelyek) biztonságos távolságának fontossága. / Elsősegély
nyújtási ismeretek. / Mentőláda használata.
• Munkavédelem: Tűzveszélyes anyagok és eszközök miatt a nyílt láng használata a
munkahelyen és a raktárakban is szigorúan tilos!
Elvárt teljesítmény:
- Ismerje meg a szövéshez szükséges eszközöket.
- Tudja a funkciónak megfelelő anyagokat kiválasztani.
- Ismerje a szövés egyszerű alapfogalmait.
- Ismerje az eszközök helyes tárolásának és karbantartásának egyszerűbb
módját.
- Legyenek elsősegély nyújtási ismeretei.
2/12. évfolyam
• Munkavédelem: Tűzveszélyes anyagok és eszközök miatt a nyílt láng használata a
munkahelyen és a raktárakban is szigorúan tilos!
• Munkaeszközök helyes használata és karbantartása. / Ellenőrzés munkakezdés előtt. /
Az eszközök helyes tárolásának módja.
Elvárt teljesítmény:
- Tartsa be a tűzvédelmi előírásokat!
- A munkaeszközöket rendszeresen tartsa karban, és tárolja az utasítás szerint.
3. témakör
Tervezés. Gazdasági számítások*
1/11. évfolyam
• Színek / színek csoportosítása: - alapszínek, - kevert színek. / Színskála, színkontraszt.
/ Színkör készítése papírragasztással / Színkontraszt készítése festéssel. / Színek
tónusai: - hideg színek, - meleg színek.
• A színek hangulati szerepe, térhatása. / Kompozíció készítése hideg színekkel, majd
meleg színekkel. / Terítő tervezése meleg színekkel (papírvágás, ragasztás). Terítő
tervezése hideg színekkel (festéssel).
• A munkadarabok megtervezése a szükséges anyagszükséglet kiszámításával.
Elvárt teljesítmény:
- Tudja a színeket csoportosítani alap- és kevert színek szerint.
- Ismerje a színek tónusait.
- Tudjon kevert színeket előállítani festékkel (narancs – zöld – lila – barna).
- Tudjon terítőt tervezni: - meleg színekkel, - hideg színekkel (papírmunka).
2/12. évfolyam
• A munkadarabok megtervezése az előzetes utasításnak megfelelően. / Méretek,
arányok (mérőszalag helyes használata)
• Gazdasági számítások / Anyagszükséglet kiszámítása (10 cm leszövése után lemérni x
a kívánt hosszúság az anyagszükséglet, stb.). / A felhasznált anyag értéke és súlya
(kész munka lemérése, hulladék súly). / Munkaóra feljegyzésének fontossága. /
Kalkuláció készítése (ár megállapítása).
• Ritmusok. / Csíkritmus: - folyamatos, - zárt.
• Szimmetrikus kompozíciók tervezése ( - páros csíkritmus, - páratlan csíkritmus). /
16
Kompozíción belüli arányok.
• Térkitöltés.
• Mintaelemek alkalmazása.
Elvárt teljesítmény:
- Tudjon a mérőszalagot, és a mérleget használni.
- Segítséggel végezzen egyszerűbb gazdaságossági számítást.
- Tudjon páros csíkritmusban és páratlan csíkritmusban tervezni.
4. témakör
1/11. évfolyam
Népművészeti alapismeretek*
• „Népszokások” / Népszokások néhány jellemző területének megismerése (népi
játékok, népviselet, népdalok.
• Népi kismesterségek / Szakmai látogatás kiállításokon, múzeumokban,
szövőműhelyben. / Népi faragóművészet, bőrmunka, hímzés, csipkeverés,
mézesbábosság, hímes tojás festés.
• Fonás (a fonás ősi eszközei, a fonás tárgyi eszközei: szövés, nemezelés.
• Népművészeti alapismeretek / Helyhez (tollfosztó, fonó, lakodalom) és időhöz
(húsvéti, farsangi, karácsonyi) kötődő népszokások tartalma és külsőségei.
Elvárt teljesítmény:
- Ismerje egyes népszokások jellemzőit (tartalmát, külsőségeit).
- Ismerjen néhány kismesterség jellemzőjét, eszközeit, anyagait, és az elkészült
munkadarabokat.
- Ismerje meg a fonás régi eszközeit, az alkalmazott eljárásokat, a fonáshoz
kapcsolódó hagyományokat (Élet a fonóban).
5. témakör
2/12. évfolyam
Esztétika. Néprajz *
• Szakmai látogatások múzeumokban, tájházakban, kiállításokon, textilüzletben,
népművészeti boltban. / Művészet és mesterség – díszítés és hagyomány. /
Ünnepekhez kapcsolódó tárgykultúra. / Egyéni ízlés vállalása, szép, nem szép
indoklása.
• Történeti áttekintés. / A fonás története. Eszközeinek fejlődése. / A szövés története.
Eszközeinek fejlődése. / A megszőtt anyagok felhasználási területei (ruházat,
lakástextil, díszítő funkció, lakáskultúra).
• Nemezelés a Kárpát-medencében. / tárgykészítés nemezelési technikával (labda,
terítő)
• Népi szövés a Kárpát-medencében. / „Szőttes gyűjtemény” összeállítása a
népcsoportokra jellemző díszítő elemek megismerése. / Szőttesek karaktere. /
Motívumok elemzése. / Székely festékes szőnyegek. / Moldvai csángó-, széki-, palóc-,
sárközi-, mezőségi-, kalotaszegi-, sokác mintakincs (szőttesek).
• Hagyományőrzés jelentősége.
Elvárt teljesítmény:
- Ismerje a fonás és szövés rövid történetét.
- Ismerje fel az ősi eszközöket, azok kortörténeti jelentőségét.
- Ismerje a nemezeléshez szükséges anyagokat, technikát, ezzel tudjon kisebb
17
tárgyat készíteni.
- Ismerje fel a székely festékes szőnyegeket és motívumait.
- Ismerje a mintaelemeket: virág, hal, grádics, fésűfog.
- Ismerje fel a tájegységekre jellemző szőtteseket, helyezze el a térképen a
származási helynek megfelelően.
6. témakör
Szakmai gyakorlat. Szövési technikák. Szövés technológiai folyamata*
1/11. évfolyam
• Fonás műveletei és eszközei. / A fonás előkészítése, elrendezése. / Fonás 2, 3 szállal.
Sodrás. / Körmönfonás. / Kötélsodrás. / Zsinórkészítés szarvacskával, macskafarokfán.
• Kézi szövés. / Vetülék nélküli szövés. / Szövés egyszerű eszközökkel (szövés
széklábán, szádfán, karmantyún).
• Szövés előkészítő műveletei. / A felvetés és a csomózási technikák gyakorlása
(láncfonal, vetülékfonal tulajdonságai. Kettős csomó, halászcsomó, takácscsomó
megismerése.)
• Szövés vakkereten / Szövés helyes elkezdése, előszövés. / Egyenletes, spontán szövés,
tömörítés, feszítés, váltás kis keretben. / Szövés alapkötése. / Vetülék felületű szövés.
• Geometriai minták kialakítása különböző kötésmódokkal. / Kötésmódok: -likatos
(torontáli), egy szálon forduló, két szál közti (svéd). / Szövési technikák elsajátítása:
ablakos technika, svéd szövés, szumák szövés. / Tervkészítés (szakmai rajz).
• Terítő – Futó szövése. / Terítő szövése vászonkötéssel. / Szövés befejezésének
megismerése. / Befejező műveletek (kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás,
összedolgozás
• Tarisznya szövése. / Szövés kapuvonal helyes tartásával. / Szövés 2 színnel, 2
vetélővel. / Szélek párhuzamos és egyenletes tartása. / Szélek eldolgozása,
összevarrása. / Zsinór készítése. Zsinórkészítés eldolgozása, fonással, összevarrás. /
Felvető befejezése: makramé, fonás, sodrás.
• Befejező műveletek: kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás, összedolgozás.
Elvárt teljesítmény:
- Tudjon két szállal sodorni, három szállal fonni, két szállal körmönfonni
(hajpánt), hét szállal körmönfonni (öv).
- Tudjon zsinórt készíteni szarvacskával, szádfán szalagot szőni,
karmantyúbabát készíteni.
- Ismerje a láncfonalat és a vetülékfonalat.
- Ismerje a szövés eszközeit.
- Tudja az egyenletes spontán szövést váltós kis keretben.
- Tudja a széleket helyesen eldolgozni.
- Tudjon terítőt szőni spontán szövéssel, terítőt levágni, eldolgozni.
- Tudjon egyszerű csíkos ritmusú tarisznyát szőni, egyedi tervezéssel, szőni és
mintázni kétszínű fonallal, két vetélő bottal, tarisznyát összevarrni,
körmönfonással (két szál) zsinórt készíteni.
2/12. évfolyam
• Párna szövése adott terv szerint / Lánc és vetülékfonalak előkészítése, kiválasztása,
felvetés segítséggel. / Szövés, szélek eldolgozása, szövés levágása, eldolgozása
csomózással. / Szövött anyag oldalainak összevarrása. / Párna kitömése, eldolgozása.
• Szőnyegszövés egyszerű csíkmintával. / Szükséges fonalmennyiség kiszámítása. /
18
Színek meghatározása, mintaterv. / Szövés (előszövés, vetélő helyes használata,
kötésmódok megbeszélése. / Csíkritmusok: egyenletes, páros, hármas csoportos
ritmusok (egyenletes szövés, szélek párhuzamos és egyenletes tartása), eldolgozása,
befejezése, szőnyeg levágása, eldolgozása, tisztázása.
• Szövési technikák elsajátítása: Falikárpit szövése kilim. Szedettes technika
(kétoldalas, egyoldalas). Fogazásos technika (farkasfogazás).
• Alkalmazható díszítőelemek: a pont, a vonal, a hullámvonal, a négyzet, a
háromszög, a sakktábla minta, a hatszög és nyolcszög, a nap, a csillag, a szív, a
létra (fog).
• A ritmus (főmotívum, mellékmotívumok, térkitöltő ornamentika): - egyenletes
ritmus, - páros ritmus, - hármas ritmus, - csoportos ritmus, - váltakozó ritmus.
Elvárt teljesítmény:
- Tudja a szövés előkészítő műveleteinek helyes sorrendjét.
- Tudjon megadott terv szerint párnát szőni: „Csíkos szövés” – likatos, - egy
szálon forduló.
- Legyen képes a szükséges anyagot kiválasztani szín, mennyiség, minőség
szerint.
- Ismerje a kötésmódokat.
- Ismerje a szövési technikákat.
- Ismerje a díszítőelemeket, azok megfelelő alkalmazását.
- Ismerje a ritmus szerepét.
- Készítsen szőnyeget egyszerű csíkmintával.
7. témakör
1/11. évfolyam
Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára
• A tanévben készített munkadarabok megvizsgálása (apróbb és nagyobb) hibák
megtalálása után az esetleges javítás módjának megkeresése, javítás segítséggel,
törekvés a hiba elkerülésére a későbbiekben.
• A tanult népművészeti ismeretek rendszerezése, mintakincs felismerése ábrán,
fényképeken és munkadarabokon.
• Balesetvédelmi, munkavédelmi és elsősegély nyújtási ismeretek összefoglalása.
Elvárt teljesítmény:
- Vizsgálja kritikusan a saját, és társai által készített munkadarabokat.
- Vegye észre a hibákat, és az egyszerűbbeket segítséggel javítsa ki.
2/12. évfolyam
• A tanévben készített munkadarabok megvizsgálása (apróbb és nagyobb) hibák
megtalálása után az esetleges javítás egyre önállóbban.
• A tanult néprajzi ismeretek rendszerezése, a házi ipar fejlődésének történeti áttekintése
a kapcsolódó eszközök felismerésével, megnevezésével.
• Balesetvédelmi, munkavédelmi és elsősegély nyújtási ismeretek gyakorlati
alkalmazása egyre nagyobb önállósággal.
• Vizsgaremek elkészítése
Elvárt teljesítmény:
- Vizsgálja kritikusan a saját, és társai által készített munkadarabokat.
- Vegye észre a hibákat, és azt javítsa ki.
19
A programodul oktatása során - a fokozatosság szem előtt tartásával – lehetőleg minden
területtel, munkaeszközzel, munkafolyamattal ismerkedjen meg a tanuló, ez biztosítja a
későbbi rugalmas és zökkenőmentes munkavégzést.
* A korábbi tanulmányok során megszerzett tudás felelevenítése és rendszerezése
minden esetben megelőzi az új ismeretek közlését.
5.3 Javaslat a közismereti tantárgyak tananyagának feldolgozásához
Az új ismeretek tanulása minden esetben a tanultak ismétlésére, rendszerezésére épül, azt
fejleszti, bővíti.
Az alábbiak nem tekinthetők teljes körű tematikáknak, arra szolgálnak, hogy az intézményben
használt helyi tantervet kiegészítve célzottan segítse a modul elsajátítását.
Közismereti
tantárgy
Témakörök Megjegyzés – módszertani
ajánlás
Anyanyelv és
kommunikáció
1óra/hét
36 óra/év
Beszédfejlesztés
Szókincsbővítés a modulban
szükséges fogalmakkal.
Igazodjon el a mindennapi
kommunikációs helyzetekben.
Tudjon adott szóval mondatot
alkotni.
Tudjon kérdést feltenni.
Írás
írás gyakorlása,
vonalvezetési gyakorlatok,
íráskészség fejlesztése.
Személyes adatok, aláírás,
rövid önéletrajz írása kézzel,
esetleg számítógépen.
Olvasás
Szavak, rövid mondatok
olvasása, értelmezése.
Tárgykép, szöveg egyeztetése.
Képaláírások olvasása.
Értő olvasás
Rövid mondatok, információk
A beszéd fejlesztése minden
tevékenység végzése közben
feladat. A tanár folyamatosan
kísérje beszéddel a végzett munkát,
és a tanuló is lehetőség szerint
közölje szóban is hogy mit, és
miért cselekszik.
A szituációs játékok is támogatják
a beszéd fejlődését. Az anyanyelvi
tanóra legyen élményszerű, ami
emlékezetes és mintát ad a
tanulónak.
Az önálló írás a tanulók
többségének gondot jelent, de a
lehetőséget keresni kell a
készségek fejlesztésére.
Az olvasási gyakorlatokat célszerű
a modullal kapcsolatos
témakörökben végezni. A biztos
munkavégzés egyik feltétele az
egyszerű szövegek elolvasása,
értelmezése (pl.: sütemény
receptjének elolvasása, megértése).
A modullal kapcsolatos feliratok,
értelmezése. Piktogramok, egyszerű jelek, táblák (pl.
közlekedési táblák)
értelmezése. Feliratok,
megnevezések elolvasása,
értése.
megnevezések, jelzések ismerete, egyszerűbb tájékoztatók (nyitva
tartás, hírek, tv műsor stb.)
elolvasása, megértése. Egyszerűbb
írásbeli feladatok, utasítások
megértése (pl. munkabeosztás stb.)
Követelmények
12. évfolyam
végére:
Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni, kérdésre válaszolni. Egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően ismerje
fel a betűket, rövid szavakat, mondatot olvasson el és értelmezzen.
Ismerje a mindennapi életben legfontosabb szimbolikus jelzéseket,
piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint cselekedni. (Veszélyt
jelző feliratok, információkat adó jelzések stb.)
Számolás és
mérési
gyakorlatok
1 óra/hét
36 óra/év
Számolási gyakorlatok
Tapasztalatok a
mennyiségekről és azok
egymáshoz való viszonyáról. -
Mennyiségek felismerése,
összehasonlítása,
viszonyítások.
Sorszámok biztos ismerete,
számlálás, a szükséges értékek
lejegyzése.
Tárgyak formai tulajdonságai,
térbeli viszonyok
Különböző. mértani formák
felismerése, megnevezése.
Tájékozódás egyre tágabb
környezetben (síkban, térben)
Pénzkezelési gyakorlatok A
pénznemek felismerése,
megnevezése, Vásárlóértéke
(nagyságrend) értékek
viszonyítása.
Mérések
Mérőeszközök használata A
mérések gyakorlása,
összetartozó mértékegységek,
összehasonlítása.
Becslések. (különös tekintettel a
súly- és hosszúság mérésekre)
Időbeli tájékozódás Tájékozódás
a naptárban. Évszakok, hónapok,
a hét napjai. Az óra ismerete.
Sütési idő. Munkaidő, pihenőidő.
Változatos feladatok a
gyakorláshoz, feladatlapok
megoldása kis segítséggel ill.
önállóan. A pótlások gyakorlása jól
előkészíti majd a munkát. Pl. Hány
csík van a tarisznyán, melyikek
egyenlő szélesek? Egészítsd ki a
sort, hogy 12 legyen belőle stb. Tárgyak tulajdonságainak
felismerése, megnevezése. A
térbeli viszonyok, irányok
folyamatos ismétlése, gyakorlása.
Valódi pénz használata javasolt a
feladatmegoldásokhoz. Szituációs
gyakorlatok, vásárlás prospektusok
segítségével.
A majdani munkához szükséges
mértékegységek (mennyiségek)
becslése, megnevezése. Pl.: 12 cm-
es a piros csík, 26 cm-es a fekete.
? dkg. Piros- és fekete fonal
szükséges a tarisznya
elkészítéséhez, stb. Születési idő, napi dátum, keltezés,
szavatossági idő leolvasása, akkor
20
Munkabeosztás. (-tól, -ig használata)
fogyasztható-e? meddig használható stb. Tészta pihentetési
ideje, stb.
Munkaidő beosztása, pontos
munkakezdés, stb.)
Követelmények
12. évfolyam
végére:
Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről,
térbeli elhelyezkedéséről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét
és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni, árjegyzékről
tájékozódni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra
használatában.
Társadalmi
ismeretek
1 óra/hét
36 óra/év
Hivatalos ügyintézés
Közintézmények, funkciójuk,
közhasznú létesítmények és azok
használata.
Munkahelyi ügyintézés
Munkaviszonnyal kapcsolatos
teendők munkaügyi fogalmak.
Munkafegyelmi kérdések.
Az adó és a közpénzek
A fizetésből mit vonnak le, miért?
Mi a közpénzek szerepe? Az
egészségügyi intézmények
igénybevételének feltételei, az eü.
intézmények működése.
Jogok és kötelességek
A társadalom működésének
eszközrendszere, funkciója
(rendőrség, bíróság, büntetés-
végrehajtás,) A törvényesség
betartása, segítség kérése.
Törvények, szabályok.
Alapvető társadalmi együttélési
szabályok, illem, udvariasság.
Tanulmányi séta az intézmények
megismerésére.
Helyzetgyakorlatok.
A munkavállalással kapcsolatos
ismeretek és a fogalmak tisztázása.
Önéletrajz szóban - írásban
A témával kapcsolatos ismeretek,
fogalmak tisztázása. Szövegek
értelmezése.
Intézménylátogatás. Fontos
tudnivalók az eü. szolgáltatásainak
igénybe vétele.
A témakörhöz kapcsolódó
fogalmak tisztázása.
Intézménylátogatás, élmények
megbeszélése, szituációs
gyakorlatok. Udvariassági szabályok gyakorlása
közlekedés közben (ülőhely
átadása,) sorban állás
ügyintézéskor, orvosi
váróteremben, bankban stb.
Követelmények
12. évfolyam
végére:
Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket.
Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének
megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb
törvényi szabályokat, ismerje a törvények megszegésének lehetséges
következményeit.
Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb
21
szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat.
Tanuljon meg segítséget kérni, érdekeit megvédeni.
Életvitel és
egészséges
életmódra
nevelés
1 óra/hét
36 óra/év
Egészséges életmód
Az egészséges életmód fogalma.
Az egészséges táplálkozás, az
étkezés kultúrája.
Az ember és környezete,
lakáskultúra, tisztaság,
rendezettség.
A személyi higiénia, a serdülő- és
felnőttkor higiéniai problémái.
Káros szenvedélyek.
Párkapcsolatok
A kultúrált magatartás szabályai a
fiúk és a lányok barátságában.
Barátság – szerelem – szexualitás.
Kapcsolatteremtés. Ismerkedés,
illemszabályok.
A család, a család funkciója.
Élettársi, házassági viszony, az
együttéléssel kapcsolatos
fogalmak. Aktuális témák:
Közösségi, közéleti aktivitás.
Ünnepek, a kapcsolódó szokások.
A felmerülő napi problémák, kirívó esetek megbeszélése, állásfoglalás,
a saját vélemény megfogalmazása.
A helyes napirend fontossága,
mozgásigény, szabadidő kultúrált
eltöltése, Egészséges táplálkozás,
tápanyagok, mennyiségi és időbeli
korlátok, (pl. este ne egyen zsíros,
nehéz ételeket, ne egyen sok
édességet stb.)
Tágabb- és szűkebb környezet
tisztaságának fontossága.
Testápolás, szépségápolás, ápolt,
divatos megjelenés módja.
A káros szenvedélyek
kialakulásának megakadályozása,
(alkohol, dohányzás, kábítószerek )
Esetmegbeszélés, közösen látott
rövid filmek megbeszélése,
élmények elmondása, vélemény
elmondása.
Szituációs gyakorlatok.
Terhesség, gyermekvállalás,
védekezés - fogamzásgátlás, nemi
úton terjedő betegségek (kezelése) Állami- egyházi- és személyes
ünnepek. A kapcsolódó szokások,
ételek, öltözködés stb.
Kritika, önkritika megfogalmazása,
(helyzetgyakorlatok, közös
színház- és mozi látogatás,
élmények megfogalmazása)
Követelmények
12. évfolyam
végére:
Tudjon célokat megfogalmazni, igyekezzen ezt elérni. Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit.
Legyen képes önmagát a lehető legkisebb segítséggel ellátni.
Figyelje testének, szervezetének változásait.
Párkapcsolataiban az elvárható normák szerint viselkedjen, ismerje a
szükséges egészségügyi szabályokat.
Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú
emberek zaklatását.
Kerülje a káros élvezeti cikkek és drogok fogyasztását.
22
23
Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet
szerezni.
Legyen képes munkájának, cselekedeteinek értékelésére, fogadja el a
kritikát, próbáljon viselkedésében változtatni, ha szükséges.
Testnevelés és
sporttevékenység
2 óra/hét
72 óra/év
Gimnasztika, rendgyakorlatok
Mozgássorok rendszeres végzése,
zenére, ritmusra.
Kondicionáló gyakorlatok, erősítő
gyakorlatok
A munkavégzéshez szükséges
állóképesség fokozása.
Sport tevékenység
A helyi viszonyoknak megfelelően,
rendszeresen végzett mozgás.
Az egészséges életmód kialakulását
segítő könnyű, mozgások végzése
közösen. Munkavégzés közben,
pihentető, lazító feladatok.
Minden izomcsoportot
megmozgató, erősítő mozgások,
kondicionáló gépek, eszközök
segítségével. Tartásjavítás.
Ajánlott területek az úszás,
kerékpározás és a kül. labdajátékok
a lehetőségek szerint.
Amennyiben megoldható
kirándulások, túrázás is ajánlott.
Követelmények
12. évfolyam
végére:
Törekedjen az utasításnak megfelelő gyakorlatok pontos végrehajtására. Javuljon mozgáskoordinációja, állóképessége, testtartása.
Játékokban, sportban igyekezzen megtartani a megtanult szabályokat.
Vegyen részt szívesen minden olyan mozgásban, ami nem kontraindikált
számára.
Alakuljon ki a szabadidő értelmes eltöltéséhez, egészségmegőrzéséhez
szükséges sporttevékenységek, mozgások iránti igénye.
5.4 Gyakorlati oktatás
• Külső munkahelyi gyakorlat:
Az integrált munkahelyi gyakorlat kevéssé elterjedt képzési forma ma még Magyarországon.
Noha a többségi szakképzés számára is példaértékű az ún. duális szakképzési modell,
melynek értelmében a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésüket valamely külsős gazdálkodó
szervezetnél töltik, ez ma még csak kevés helyen valósul meg. A fogyatékos tanulók
képzésében e forma még inkább kívánatos, hiszen ez egyben munkatapasztalat-szerzési
lehetőséget is jelent a tanulók számára. Ennek során nemcsak a szakmai, hanem az állás
sikeres megtartásához elengedhetetlenül szükséges általános munkavállalói kompetenciák
megszerzésének lehetőségét is biztosítja ez a fajta gyakorlati képzés.
Ezért ajánljuk, hogy a képzők térségükben keressenek olyan potenciális munkaadókat, akik
fogadják a tanulókat a képzés ideje alatt. Ez a képzési forma a munkahelyi gyakorlatot
biztosítók számára is előnyös: a munkaadót nem terheli semmilyen kötelezettség a
Szakképzési törvényben megállapított tanulói juttatásokon felül, és a Képző pedagógiailag
képzett kísérőt biztosít a 2-3 fős tanulócsoportok mellé. Ugyanakkor a tanulók valóságos
körülmények, követelmények között sajátíthatják el a szakmai alapfogásokat úgy, hogy a
24
munkavállalás teljes felelősségével még nem kell megbirkózniuk. Célszerű a gyakorlat
helyszínét úgy kiválasztani, hogy a tanulóknak legyen módjuk közlekedési eszköz
használatára is. A munka közben célszerű más munkavállalói ismereteket is elsajátíttatni a
tanulókkal. (pl. jelenléti ív használatát, munkahelyi alá-fölérendeltség, munkatársi viszonyok,
munkahelyi ügyintézés, munkavállalói kötelezettségek és jogok, munkaidő pontos betartása
stb.)
Célszerű a képzés időtartamára együttműködési szerződést kötni, amelyben a tanulói
juttatások (munkaruha, étkezés, stb.), az oktatás munkarendje, a kapcsolattartás módja stb.
szabályozásra kerülhetnek.
A külső gyakorlati oktatás ajánlott heti óraszáma minimum heti 6 óra, melyből kettőt az
utazással és előkészületekkel kapcsolatos tevékenységre lehet fordítani, hiszen ezek is
tudatosan tervezett részei a képzésnek (l. munkavállalói kompetenciák elsajátítását segítő
szociális képzési modul).
• Iskolai szakmai gyakorlat:
A külső munkahelyi gyakorlati képzésnek ki kell egészülnie alapozó iskolai gyakorlattal,
amelynek során a tanulók kontrollált körülmények között, lépésről-lépésre lebontva
ismerkedhetnek meg a technológiai sorrenddel, az eszközök, használatával, stb. Az iskolai
gyakorlat ajánlott óraszáma heti 6 tanóra.
(Iskolai tanműhely hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó
szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a
gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételeiről.)
5.5 Munkavállalást segítő szociális modul
Az értelmi akadályozott emberek képessége a munkaerőpiac folyton változó igényeihez való
alkalmazkodása korlátozott. Számukra speciális képzésre van szükségük ahhoz, hogy
elsajátítsák az aktuálisan elfogadott szociális (társas közegben való) viselkedést, kellő
rugalmassággal rendelkezzenek a változó elvárások elfogadására, és hogy ezeknek
megfelelően viselkedjenek.
A munka kulcsfontosságú tényező e tekintetben, mert képessé teszi az egyént gazdasági
szükségletei kielégítésére, személyközi kapcsolatai fejlesztésére és egy egészséges énkép
kialakítására.
A munkavállalást segítő szociális oktatási program, amely – elsősorban a munkahelyi – társas
viselkedés szabályait dolgozza fel komplex módon tananyagában. E képzési anyag önálló
egységként, illetve szakképzési modulprogramok kiegészítő tananyagaként is elsajátítható.
A program fő célkitűzése, hogy az értelmileg sérült emberek számára olyan kompetenciák
elsajátítását biztosítsa, melyek birtokában integrált munkahelyen dolgozhatnak.
Ezek a képességek azt a célt szolgálják, hogy segítsék az egyén:
� szolgáltatásokban és lehetőségekben való részvételét egy adott ország
egyenjogú állampolgáraként és/vagy a társadalmi környezet tagjaként;
� alkalmazkodását az adott társadalmi környezet szabályaihoz és értékeihez;
� szerepelvárásoknak való megfelelését;
� kommunikációs készségeinek fejlesztését;
� a másokkal való kapcsolathoz szükséges készségek elsajátítását;
� a társadalmi és a személyes autonómia kialakítását és fejlesztését.
Ezek az alapvető képességek szükségesek ahhoz, hogy az értelmileg sérült emberek és
közösségük elfogadott, egyenrangú tagjaiként élhessenek, dolgozhassanak, és részt
25
vehessenek a közösségi életben. E kompetenciáknak az egyén életének minden területén
szerepük van.
A program elsajátítását követően a résztvevők legyenek képesek:
� megérteni a munka jelentőségét a felnőtt életvitelben, a társadalmi
szerepvállalás fontosságát, („fontos vagyok”);
� önállóan közlekedni a munkahelyre;
� pontosan megérkezni a munkába;
� a munkaruha, védőruha helyes használatára;
� a munkatársak üdvözlésére, a munkatársi hierarchia elfogadására;
� az utasítások, szabályok betartására;
� tájékozódni a jelzések alapján;
� a munkahelyi rend fenntartására, a technológiai sorrend követésére;
� biztonságos és fegyelmezett munkavégzésre;
� együttműködésre a munkatársakkal;
� a bírálat, kritika elfogadására;
� önálló munkavégzésre, szükség esetén segítség kérésére;
� a (minőségi) elvárásoknak való megfelelni tudásra;
� megfelelő tempójú, hatékony munkavégzésre;
� az eszközök, gépek biztonságos használatára;
� figyelmes és pontos munkavégzésre;
� a munkaterület és –környezet tisztán tartására;
� udvarias, barátságos viselkedést tanúsítani;
� a magántulajdon tiszteletben tartására;
� betegség, akadályoztatás esetén a megfelelő intézkedések megtételére;
� adminisztrációs, regisztrációs kötelességek ellátására;
� a munka, a pénz értékének megértésére, pénzkezelésre;
� a munkavállalói jogok és kötelességek ismeretére, alkalmazására.
A képzés során a rendszeres munkavégzés váljék a résztvevők belső igényévé.
5.6 Szabadon választható programok
A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tartalma kiegészítheti a kötelező szakmai
tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza.
A szabadon választható kötelező tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet
sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program.
A nem kötelező tanórai foglalkozások a tanulók érdeklődése és igénye szerint szervezhetők. E
törvényileg biztosított (helyileg változó) óraszám keretén belül tervezhető a felzárkóztatás,
tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek elsajátítását szolgáló foglalkoztatás.
A szabadon tervezhető óraszámok a szabadon választható szakmai tantárgyak óraszámait
jelölik.
5.7 Javaslat a rehabilitációs foglalkozásokra és egyéni korrekcióra, képességfejlesztésre
fordítható órakeret felhasználására. Heti 4+1,5 óra (144+44 óra/év)
A fenti célra fordítható órakeret a helyi lehetőségeknek megfelelően, változatosan használható
nagyon hasznos idő.
Ebben a keretben van lehetőség az egyéni foglalkozásokra (pl. logopédia) ill. kiscsoportos
foglalkozásokra, ahol a tanuló egyéni képességeinek megfelelő fejlesztésekben részesül.
26
Amennyiben a tárgyi- és személyi feltétel biztosított hasznos a számítástechnika oktatása,
gyakorlása.
Ajánlott a drámajáték keretén belül a szituációs játékok, helyzetgyakorlatok végzése, fejlesztő
játékok tanulása, ezeken az alkalmakon fejlődik a közösségi norma, társas kapcsolatok
erősítése, szabálykövetés, betartása.
27
6. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK
6.1 A képzés jellemzői
- A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontú; (tantárgyszerkezet,
tananyagtartalom, tananyag feldolgozásának módja);
- A képzés fejlesztő jellegű, ami a tanórai foglalkozások, kiegészítő programok során
valamennyi képző és az igény szerint közreműködő egyéb szakemberek folyamatos,
együttes munkája eredményeként érvényesül (habilitáció, munkába állásra, önálló
életvitelre felkészítés);
- Speciális pedagógiai, módszertani eljárások alkalmazása.
A szakmai modul kidolgozása a munkáltatói elvárások figyelembe vétele mellett történt, de
maximálisan szem előtt tartva képzés célcsoportjának sajátosságait. Ezért a szakmai modul
az alábbiakból indul ki:
� A résztvevők a képzés megkezdésekor nem ugyanazokkal az alapkészségekkel,
vagy gyakorlati és alapvető szociális készségekkel rendelkeznek. Ez utóbbiak
fejlesztése - különösen e célcsoport esetében – a képzés meghatározó részét jelenti. A
gyakorlati képzésnek ezek megerősítését is szolgálnia kell, még akkor is, ha ezen
készségek külön képzési modul tárgyát képezik. A képzés struktúrája nyitott. Ez
lehetőséget ad arra, hogy igény esetén a tanulók egy már folyamatban lévő képzési
programba is bekapcsolódhassanak.
� Az értelmileg akadályozott tanulók esetén az a tény, hogy valaki részt
vesz egy képzésen, valójában még nem jelenti azt, hogy teljes odaadással végzi azt. A
részvétel esetenként egyfajta „próbálkozást” is jelenthet mind a tanuló, mind az oktató
részéről, mert nem biztos, hogy a tanuló lehetőségeinek és érdeklődésének ez a
szakmai képzés a legmegfelelőbb.
� A munkaerőpiacra való belépés lehető leghatékonyabb elősegítése érdekében
fontos szem előtt tartani a személyre szabott megközelítés szükségességének
általános érvényességét. Ez az alapvető tanulási elv abból indul ki, hogy a minden
olyan előfeltételt biztosítani kell, amely szükséges a tanulónak az elvégzendő munkára
való felkészítéséhez. Az egyik ilyen előfeltétel az, hogy az értelmi akadályozottság
mértékétől függően a képzésnek a gyakorlati elemeken túlmenően a szociális
készségek folyamatos megerősítését is magában kell foglalnia, és ehhez a képzés
során megfelelő körülményeket kell biztosítani a résztvevő személyére szabott
megközelítés kialakításához.
A képzés elindításánál fontos bizonyos speciális képzési feltételek megléte. A képzés
eredményessége ebben a közegben megköveteli a képzők megfelelő gyógypedagógiai
felkészültségét, alapvető speciális pedagógiai és módszertani ismeretek meglétét. A képzők
iránti elvárások a szakmai, speciális pedagógiai felkészültségük mellett, derűs, empatikus
személyiség, az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség és a folyamatos team-munkában való
együttműködési képesség.
6.2 Módszertani javaslatok
– A tanév megkezdésekor történjék meg a fiatalok felmérése (P.A.C. 2 vagy más, a
képességek, részképességek felmérésére szolgáló módszerrel). Az egyéni képességek
ismerete nagyban segíti, hogy az egyéni fejlettségi szint alapján ütemezhessék a
tananyag elsajátítását.
28
– A speciális szakképzés célja az, hogy a tanuló magabiztosan mozogjon a munkára
kijelölt terepen, megismerje az ott lévő eszközöket, berendezési tárgyakat, helyi
viszonyokat és azokat a tevékenységeket, amiket majd végezni fog.
– A napi, illetve heti munkabeosztás úgy készüljön, hogy minden tanulónak legyen
lehetősége minden munkafolyamatot megtanulni, és a gyakorlatban rutinszerűen
végezni.
– A munkafolyamat bemutatása után a tanuló önállóan dolgozzon, a tanár kísérje
figyelemmel és javítsa, koordinálja a munkát.
– A munkakörben adódó minden tevékenységet meg kell tanulni, és el kell tudni
végezni.
– A biztos tudás feltétele a mindig egyező és egyértelmű feladat és követelmény.
– Tudatosítsuk a fiatalban, hogy a segítségkérés és a feladatok ellenőrzése természetes,
ne féljen jelezni gondjait.
– Ha elég időt és lehetőséget adunk a gyakorlásra kialakulnak és rögződnek a
munkavégzés szabályai, a nyugodt, fegyelmezett munkavégzés segít a balesetek
megelőzésében.
– Egy-egy nagyobb témakör befejezése után térjünk vissza a korábban tanultakhoz és
ismételjük a „régen” tanultakat. Figyeljük meg, hogy könnyebben birkóznak-e meg a
már tudott feladatokkal, van-e felejtés, mit kell aktuálisan gyakorolni.
– A szakmai elméleti- és a közismereti tárgyak tanítása során mindig a gyakorlati
munkával összefüggésben, elsősorban a gyakorlati munkához és a hétköznapi
teendőkhöz kapcsolódó ismereteket kapjon elsősorban a tanuló. Tapasztalat szerint a
gyakorlathoz nem kapcsolódó elméleti ismereteket kis mértékben hasznosítja.
– A „tanult” esztétikai ismeretek a lakáskultúra, a harmóniára törekvés, a színek
környezetre gyakorolt hatása egyéni megfigyeléseken keresztül, a tapasztalatok és a
„rácsodálkozások” során élményszerűen építse a fiatalok személyiségét.
– A rendszeres munkába álláshoz való felkészülés, felkészítés érdekében a helyi
igényeknek megfelelően a Munkahelyi Gyakorlat program és a Munkavállalói
ismeretek és gyakorlatok körébe tartozó ismeretekkel bővüljön a modul.
– A tanuló teljesítményének értékelése folyamatosan történjen. Hasznos, ha a végzett
munkafolyamat elvégzésének szintje, a végzett munka színvonala írásban is
megjelenik. Erre egyik eszköz lehet a „teljesítmény tábla”, ez különösen akkor
javasolt, ha több felnőttel van a fiatalnak munkakapcsolata, így nem csak az érintett
fiatal kísérheti figyelemmel a rögzített feladat-megoldási szintet, de az együtt dolgozó
is látja, hogy milyen teljesítményt várhat el a vele dolgozó fiataltól. Hasznos, ha ilyen
esetekben ezt is mód van rögzíteni, az esetleges negatívumokkal, pozitívumokkal.
Munkafolyamat 1. A-.B. 2.B.C. 3.D.E 4.F.G.
Mérési feladat, mérőszalag
használata
(tárgyak
megmérése, az
eredmény
leolvasása cm-
ben)
09. 27. az eszközt
jól kezeli, pontos.
09.15
figyelni kell a
munkájára, mert
nem biztos a
számfelismerése.
09.18. nagyon
lassan dolgozik.
09.27. már
gyorsabban
dolgozik.
09.21.
megbízhatóan
dolgozik.
Felvetés kis
kereten.
10.03. már majdnem önálló,
keveset kell
segíteni.
10.25. nagyon
alapos,
megbízható.
10.17. még
segítségre
szorul.
10.21. még hiányos a
szükséges
eszközök
11.30. önálló, megbízható.
biztos kiválasztása is!
Körmönfonás.
Hajpánt
készítése.
11.12. gyorsan,
megbízhatóan
dolgozik, de
irányítást igényel.
11.14. A kezdésnél
segítséget
igényel, de utána
önállóan
dolgozik.
11.02. Egyéni
elképzelését kis
segítséggel
valósítja meg.
11.07.
bizonytalan,
sok segítséggel
dolgozik.
Párna szövése.
11.14. A
munkafolyamatokat
önállóan végzi, az
összevarrásnál
segíteni kell.
11.06. lassan, de
precízen
dolgozik
11.20. nem egyenletes a
szálak
meghúzása, az
oldalak nem
párhuzamosak.
11.17. állandó
irányítás
mellett jól
dolgozik.
Szövés
széleinek
eldolgozása
11.25. Ügyesen
dolgozik.
11.08. irányítás
mellett is
hibázik, ezt még
gyakorolnia kell.
11.23.
.
12.03. Felületesen
dolgozik.
Többet kell
gyakorolnia.
29
30
7. A KÉPZÉSI EREDMÉNYESSÉG (MINŐSÉG) BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI
– A szakképzés során folyamatosan szükség van az oktatás megfelelő (eredményes) és
hasznos folyamatának ellenőrzésére.
– Az iskola egyik partnere ebben a szülő, aki megfogalmazza igényét és elvárásait az
iskolával szemben. Ez az igény minden esetben a realitáson alapuljon, hiszen a
megvalósulás egyik legfontosabb eleme a reális célkitűzés. A szülők együttműködése a
tanulók jó teljesítményének nagy fokban feltétele is. Ennek érdekében törekedjen az
oktatási intézmény és a pedagógus a harmonikus szülő – iskola együttműködésre.
– Partnert kell keresnünk tágabb környezetünkben is, hogy a tanulók az elsajátított
ismereteiket, készségeiket a környezetüknek megmutathassák. Ezek a partnerek lehetnek
társintézmények, esetleg az intézménnyel együttműködő üzemek, műhelyek, ahol a
tanulók szakmai gyakorlatot szerezhetnek és a későbbiekben munkát kaphatnának. A
munkavállalói ismeretek és magatartás elsajátítását segítő programmodul elvégzésével
támogatjuk munkavállalóvá válásukat, tanulmányaik befejezését követő munkába állásuk
lehetőségét.
– Az elkészült munkadarabok bemutatása, kiállítások rendezése motiváló, és esztétikus
munkadarabok készítésére ösztönöz.
– Kiemelkedő munkát végző tanulóknak javasolt a részvétel (helyi-, és iskolák közötti)
szakmai versenyeken.
– Az oktatási intézmény (szakiskola) felelőssége az, hogy tanulói olyan képzést kapjanak,
ami a későbbi életükben biztos ismeretekkel, kellő önismerettel és munkabírással készítik
fel az önálló munkavégzésre.
– A programmodul feldolgozására kerülő tananyag rugalmas, feltétlenül alkalmazkodnia
kell a meglévő igényekhez. Támogatjuk az egyéni sajátosságok beépülését, egészségügyi
és más körülmények figyelembevételével.
– A hatásfok növelését segítheti a rendszeres és visszatérő vizsgálat a partnerek
megelégedettségéről, nem utolsó sorban a tanulók véleményére is a lehető legnagyobb
mértékben figyelemmel. (kérdőív, interjú, kerekasztal beszélgetés, stb.)
31
8. A MODUL TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI
Szakmai elméletből tudniuk kell a tanulóknak mindazokat a szakmai elméleti ismereteket,
amelyek megalapozzák a szakmai gyakorlatot az alapképzés szakaszában, és segítséget
nyújtanak a gyakorlati feladatok elvégzéséhez.
Szakmai és általános munkáltatói követelmények
A program elvégzését követően az. 5.2 táblázatban megadott követelményeknek megfelelően
legyenek képesek betölteni az adott szövött tárgy-készítő munkakört.
A szakmai követelményeken túl az általános munkáltatói elvárásoknak is meg tudjanak
felelni:
� Munkaidő betartása – kezdés – befejezés – szünetek.
� Jelenléti ív vezetése.
� Munkaszerződés, munkaköri leírás ismerete.
� Értékvédelem, anyagi felelősség ismerete.
� Munkafegyelem, önfegyelem.
� Munkahelyi viselkedéskultúra
� Kommunikáció a munkahelyen.
� Kommunikáció felnőtt emberek között.
� Munkatársi kapcsolatok: alá/fölé rendelési viszony,
� Közvetlen munkatársi kapcsolat,
� Egyenrangúság megélése,
� Kritika
elfogadása. Közlekedési
ismeretek
� Tájékozottság a helyi közlekedésben (munkahely megközelítése, a
munkahelyen belüli helyszínek megközelítése).
� Közlekedési kultúra
kialakítása.
Ellenőrzés
A képzés során folyamatos és rendszeres ellenőrzés javasolt. Minden munkafolyamatot,
minden tevékenységet tanári, szakemberi ellenőrzés mellett tanuljanak meg a tanulók. Cél, a
hibás berögzülések elkerülése, a helyes technikák készségszintre emelése. Az ellenőrzés során
több szintű és rendszeres jelzést kap az oktató a tanított ismeretek, gyakorlati tevékenységek
megtanulásának pillanatnyi szintjéről. A fiatal minden befejezett munkáról értékelést kap, ami
a társak és a tanár értékelését tartalmazza. Az ellenőrzés fő szempontja itt is az legyen, hogy a
pozitívumok kiemelésén keresztül az önbizalom fejlesztésével jutunk el a kifogástalan
munkavégzéshez.
Az ellenőrzés másik szintje a program kezdetén használt felmérés (P.A.C.2 vagy más)
ismételt elvégzésével történik.
Megvalósítható a kontroll úgy is, hogy félévkor egy – két részképességet mérünk, év végén
pedig a teljes felmérést megismételjük. Ebben az esetben a későbbi teendők is jól láthatóvá
válnak.
A külső gyakorló helyen (munkahelyen) alkalmazott jelenléti ív (egyéb dokumentumok)
vezetése lehetővé teszik hosszú távon is a munkaidő fegyelmezett betartásának, az elvégzett
munka mennyiségének és minőségének ellenőrzését.
32
Mérés, értékelés
A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulmányok során folyamatos az értékelés. Fontos,
hogy az értékelés szempontjai ismertek legyenek a tanulók előtt.
Mérés, értékelési módok:
- Az értékelés kiemelkedő pontja a szakmai gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlóhelyeken
végzett munka értékelése (figyelemmel a munkaidő pontos megkezdésétől a kifogástalan
munkavégzés befejezéséig). Minden munkanap végén sor kerül a végzett munka, az adott
teljesítmény, az előfordult hibák, (ha voltak) javításának értékelésére, és összegzésre,
milyen változtatással lehet a későbbiekben a hasonló hibákat elkerülni.
A bírálat szempontjai között fontos a gördülékeny munkavégzés, de pl. a gyorsaság nem
feltétlenül kívánatos. (A programmodul ismertetése során több helyen jeleztük az értékelési
javaslatokat.)
- A mérés másik szintje a program kezdetén használt felmérés (P.A.C.2 vagy más) ismételt
elvégzésével történik.
- Megvalósítható a mérés úgy is, hogy félévkor egy – két részképességet mérünk, év végén
pedig a teljes felmérést megismételjük. Ebben az esetben a későbbi teendők is jól láthatóvá
válnak.
A szakmai felkészítés a képzőintézményben szervezett vizsgával zárul. A tanulóknak a
szakmai vizsgán számot kell adniuk az elsajátított szakmai elméleti és gyakorlati
ismeretekből, balesetvédelmi ismeretekből. A vizsgán a tanuló a képzőintézmény által, a
modul követelményei alapján összeállított gyakorlati feladatokat legjobb tudása szerint
megoldja (vizsgadarabot készít) és megválaszolja az ehhez kapcsolódóan szóbeli kérdéseket.
A gyakorlati vizsgán a tanult főbb területek mindegyikén bizonyítják az elsajátított ismeretek
alkalmazásának fokát. (Hasznos lehet az első év után is „vizsgát rendezni” a tanultakról.)
Számot adnak a munkaműveletek pontos, biztonságos – a baleset-megelőzést szolgáló
előírások betartásával történő – elvégzéséről.
A bírálat szempontjai között fontos a gördülékeny munkavégzés, de pl. a gyorsaság nem
elsőrendű szempont.
Szóbeli vizsgán kommunikációs képességeiknek megfelelő módon kell számot adniuk a
tanult témakörökben elsajátított tudásukról (adott anyagokkal, tevékenységekkel kapcsolatos
ismeretek), balesetvédelmi és munkavédelmi, munkavállalási ismereteikről.
A vizsga fontos részét képezik a balesetek megelőzését célzó elméleti és gyakorlati ismeretek
tudatos alkalmazása, valamint az adott munka elvégzéséhez szükséges eszközök, munkaruha
stb. kiválasztása és használata is.
A tanulók vizsgán nyújtott teljesítménye mellett javasolt figyelembe venni a képzés során
kapott értékelések eredményeit is. Végzettség
A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé Tanúsítvány
csatolható a tanuló fejlődéséről, valamint javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben
(munkakörben) milyen önállósági fokon foglalkoztatható.
33
A Tanúsítvány javasolt tartalma:
– a tanuló azonosító adatainak;
– a képző intézmény azonosító adatainak (közöttük OM számnak) illetve annak a
ténynek a feltüntetése, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális
szakiskolában szerezte;
– a képzési szakterületek és a képzési idő feltüntetése, főbb kompetenciaterületek
megnevezése (pl. . szakmai ismeretek, szakmai gyakorlatok, társas kapcsolatok,
kommunikáció témaköreiben);
– az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó tájékoztató jellegű minősítés (kiválóan
megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, a képzésben részt vett*).
*A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül
bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg
akadályozott fiatal tanúsítványába.
A képzettséggel betölthető munkakörök
A képzési modulban megfogalmazott kompetenciák elsajátítása esetén a fogyatékossággal élő
munkavállalók képesek lesznek önállóan, vagy részben önállóan szövött tárgyak készítésére.
Az egyes elméleti, gyakorlati, és az ezekhez kapcsolódó szociális készségek birtokában
egyéni képességeik függvényében rendelkeznek mindazon munkavállalói ismerettel, melynek
birtokában képesek lesznek támogatott munkavállalásra.
34
Felhasznált irodalom
Az oktatási miniszter 2/2005.(III.1.) OM rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről.
A 26/2004.(IX.16.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,
valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.)OM rendelet
Magyar Közlöny 130.szám II/3. Kötet
Az értelmileg akadályozottak intézményes ellátási formáinak változása
Forrásgyűjtemény BGGyTF Szerkesztette:Lányiné dr. Engelmayer Ágnes
Értelmileg akadályozottak számára készült szakmai programmodulok
Nemzeti Szakképzési Intézet kiadványa www.szakkepzes.hu
Dolgos Dani dolgozik – Munkavállalást segítő szociális és szakmai programmodulok
értelmileg sérült munkavállalók számára. Szerkesztette: Bruckner László. EASPD-
Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2006. (CD-n).
Csókos Varga Györgyi: Szövés Múzsák kiadó Bp. 1978
Csókos Varga Györgyi: Festés, szövés Calibra Kiadó Bp. 1995
Dr.H.C. Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés
mérésére értelmi fogyatékosoknál ELTE-BGGYPF Budapest 2000.
Jobwards Az Európai Közösség LEONARDO DA VINCI közösségi szakképzési
akcióprogramjának területei CD (pl. Felnőttként a munka világában, Munkavállalói jogok és
kötelességek, Szociális kompetenciák, )
Hatos Gyula: Értelmileg akadályozott felnőttek pedagógiai kísérése
ELTE BGGYFK Bp. 2000.
Helyzetelemzés 2003
A speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához
Szerkesztő: Bruckner László
Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest
Helyzetelemzés 2006
A speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához
Szerkesztő: Bruckner László
Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest
Játék tér, játék tár – Árvai Anikó – Vetró Mihály: Fonaljátékok, szövés-fonás
Játék tér, játék tár – Pintér Piroska: Festés növényekkel DVD Hagyományok háza 2008
Landgráf Katalin – Szittner Anna: Kéziszövés Bp. 1982 NPI
Munkahelyi Gyakorlat Kézikönyv Salva Vita Alapítvány, Fekete Sas Kiadó Bp. 2004.
35
Ortutay Gyula: Magyar néprajz Corvina Kiadó Bp. 1982
Petrás Anna: Szövőiskola Bp. 1990 BMK
Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 2. szám (117-179.oldal)
Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 3. szám (277-282.oldal 315-317.old.)
Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 4. szám (382-391.oldal)
Jobwards Az Európai Közösség LEONARDO DA VINCI közösségi szakképzési
akcióprogramjának területei CD (pl. Felnőttként a munka világában, Munkavállalói jogok és
kötelességek, Szociális kompetenciák,)
Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány Móra Kiadó Bp. 1988
36
M-KSSZ/17
37
3
6
38
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
UDVAROS KÖZPONTI
SZAKMAI MODUL
KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK
SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ
AJÁNLÁS
2008
2
Készült a
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában,
gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével
Jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11. 04.)
3
1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE
Az adaptált központi modul
- a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,
- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló1998. évi
XXVI. törvény,
- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény,
- az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat,
valamint
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi
integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM
rendelet,
- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.
(II.26.) OM rendelet,
- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször
módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet,
- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes
jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító
1/2006. (VI.29.) OKM rendelet,
- a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló
2/2005. (III.1.) OM rendelet,
- a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.)
MKM rendelet,
- a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki
követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet,
alapján készült.
4
A modul bevezetésének feltételei
Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a
127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember
végezheti.
Javasolt a Ktv. 1. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
iskolában és kollégiumban” szerint egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek – és
ifjúsági felügyelő alkalmazása.
Tárgyi feltételek
Az eredményes képzés biztosításához rendelkezni kell a korszerű követelményeknek
megfelelő jól megvilágított tantermekkel, melyek kielégítik az egészségügyi és higiéniai
igényeket is.
Legyen lehetőség öltözködésre, tisztálkodásra, hideg-meleg vizes kézmosásra, WC-
használatra.
Biztosítani kell a kényelmes és egészséges munkavégzést lehetővé tevő munkaasztalokat, ülő
alkalmatosságokat.
A szakképzés során használatos anyagokat, eszközöket, szerszámokat a vonatkozó
szabályoknak megfelelően kell elhelyezni, raktározni, tárolni.
A szakmai gyakorlatok végzéséhez biztosítani kell a tematikában megtervezett témakörökhöz
szükséges szerszámokat, felszereléseket, anyagokat, eszközöket, figyelembe véve a
képzésben részt vevő tanulók számát. Az eszközök, szerszámok legyenek korszerűek,
biztosítsák az ismeretek elsajátításán túl a balesetmentes munkavégzést.
Rendelkezzen az intézmény olyan tanterülettel, állattartó teleppel, ahol a parkápolás, a
gazdasági udvar, a szérűskert, közlekedő utak, vízelvezető árkok karbantartási, tisztítási
munkáinak gyakorlati elsajátításához biztosítottak a feltételek (gyakorló terület, gyakorló
ugarterület, bemutató terület, növényház, raktárak, állattartó épületek, technológiai
berendezések stb.).
További képzési helyszínek
– lakóterületek, közterületek
– szociális intézmények (pl. idősek otthona)
– lakóközösségek, lakóparkok, társasházak területei
Az elmélet tanítása, módszertani megjegyzések
A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulókkal új ismereteket eredményesen csak akkor
lehet elsajátíttatni, ha egyénre szabott, olyan gyakorlati feladatokkal bízzuk meg, amelyeket
képesek teljesíteni. Rendkívül fontos, hogy munkájuk/tanulásuk során folyamatos
sikerélményben részesüljenek, mert ez pozitív motivációt vált ki bennük.
A szakmai elméleti órákat célszerű munkatermekben tartani, ahol az említett módon praktikus
készségeik is jól fejleszthetők. Az ilyen módon megtartott órák nem időjárásfüggők, egész
évben lehetőség van a gyakorlásra.
5
Gyakorlati oktatás
Az intézmények munkatermeiben, illetve a tangazdasággal is rendelkező intézményekben jó
alkalom nyílik a különböző udvarosi munkák végzésére, az ezekhez szükséges anyagok,
eszközök, szerszámok megismerésére, balesetmentes használatuk megtanulására.
A gyakorlati képzés során feltétlen előnyös – amennyiben lehetőség van rá – heti egy
alkalommal integrált munkahelyi gyakorlaton foglalkoztatni a tanulókat. Ez kiváló lehetőség
a szociális készségek fejlesztésére. Ezen készségek kialakulása,– az esetleges hiányosságok –
jól kontrollálhatók a munkahelyi gyakorlatok során.
A képzéshez szükséges anyagok, eszközök:
� vetőmagok, szaporítóanyagok � műtrágyák, növényvédő szerek
� ásó, kertészeti és szérűskerti gereblye
� kapa, kézi – és motoros kasza
� komposztáló gép
� kézikocsi, talicska, komposztrosta
� ültetőfa, öntözőkanna, zsineg
� vödör, lapát, vasvilla
� lombseprű, vesszőseprű, cirokseprű
� hulladékgyűjtő – és tároló edények szelektív hulladékok gyűjtésére, tárolására
� műanyag rekesz, metszőolló
� kézi és motoros fűnyíró
� kézi és gépi sövénynyíró
� kismotoros kapálógép (rotációs kapa)
� virágcserepek, köztéri edények
� mosó – fertőtlenítő berendezés
� meszelő – és festő szerszámok
� kerti esőztető berendezések
� különböző méretű létrák
� munkaruha, sapka, bakancs
� védőszemüveg, védőkesztyű
� gázmaszk, pormaszk, gumicsizma
A tanulók felvételének feltételei
A képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akiket, a Tanulási Képességeket Vizsgáló
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmükben
akadályozottak intézményeibe utaltak, (középsúlyosan értelmi fogyatékosok) és a 16.
életévüket betöltötték. Elvégezték az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola
9-10. osztályát.
6
2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA
A modul megnevezése
Udvaros központi szakmai modul készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez
A képzés célja
Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve
védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében.
Sajátítsák el irányítással az ipari és mezőgazdasági jellegű termelő, üzemek udvarainak
parkjainak, útjainak gondozási, ápolási munkálatait. Legyenek képesek családban, szociális
ellátásban, esetleg munkavállalóként egyszerű udvarosi munkák végzésére (utak, árkok
tisztítására, virágok kiültetésére, fák, cserjék gondozására, fűnyírásra, sövénynyírásra,
szérűskertek, szervestrágya telepek gondozására). Az udvarosi munkák végzése biztosítsa
számukra a teljesebb életet, a társadalomban és a termelőmunkában való részvételt. Ez
elősegíti habilitációjukat, rehabilitációjukat.
Tudják elvégezni az állattartó telepek egyszerű, különösebb elméleti felkészültséget nem
igénylő udvarosi munkafolyamatait, megfelelő irányítás mellett (istállók és környékük
takarítása, meszelése gazdasági udvar takarítási munkái, szervestrágya telepek rendben
tartása, fertőtlenítése, esztétikus környezet kialakítása stb.).
Legyenek képesek huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, az időjárásnak megfelelő
öltözködés felismerésével.
A tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltése saját és közvetlen környezetük szép
kialakítására.
Tudjanak utasításokat nehézségi fok szerint végrehajtani.
Ismerjék a területet, ahol tevékenykednek, tudjanak tájékozódni a munkaterületen.
Segítséggel tegyék vonzóvá környezetüket, szívesen tartózkodjanak a jó levegőn, szeressék a
természetet, s tudjanak dolgozni megfelelően előkészített szerszámokkal, eszközökkel.
Kialakítani bennük a rend iránti igényt, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint
megőrzésének képességét.
Sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során.
A képzés speciális sajátosságai
Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott
ismeretszerzéssel.
A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozottan kell hozzászoktatni
a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket.
Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése.
Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés.
A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés,
gyógypedagógus aktív részvételével.
7
A betöltendő munkakör, elsajátítandó főbb készségek
A képzés befejezésével a betölthető munkakör az egyéni képességek függvényében
határozható meg. Elsősorban kevés szakmai elméleti igényű betanított munkák végzésére
képesek, irányítás mellett (az egyéni képességek függvényében). Ezek a képességek
határozzák meg az elsajátított készségek mennyiségét és minőségét.
A képzés során folyamatosan törekedni kell arra, hogy azok a tanulók, akik alkalmasak a
kézimunka – igényes udvarosi munkák (kertészeti, parkápoló, szérűskert – gondozó stb.)
önálló végzésére, minden olyan ismeretet (szakmai elméleti, gyakorlati, szocializációs)
szerezzenek meg, ami lehetővé teszi munkavállalásukat. Szakmai felkészültségük, fizikai
állóképességük, szocializációjuk érje el azt a szintet, ami az udvarosi munkakörrel szemben a vállalkozók/munkaadók igénye.
8
3.KÖVETELMÉNYEK, KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK
� Legyenek igényesek önmagukkal szemben
� Alkalmazzák megfelelően a higiénés és egészségvédelmi szabályokat, szokásokat
� Legyenek képesek az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző
szabályok betartására a gyakorlati munkavégzés során
� Segítsék egymást a munkavégzés közben és fogadják el mások segítségét, a
nevelők útmutatásait
� Tudjanak ásni, gereblyézni, kapálni, ültetni, gyomlálni
� Ismerjék meg a fűmagvetést, a gyeptéglázást, a gyepek ápolását, a termelő
egység útjainak, vízelvezető árkainak karbantartását
� Az általuk vetett/ültetett növényeket a már megszerzett ismeretek
felhasználásával –
felnőtt, vagy szakember irányításával– tudják gondozni, mint betanított munkás
� Ismerjék meg a virágültetés előtti talaj–előkészítés folyamatát,
alapvetően a gyakorlatok és a közvetlen tapasztalatok útján
� Tanulják meg a sövények nyírását, a kertek, parkok növényápolási
munkáit, az udvarok rendjének kialakítását, fenntartását
� Ismerjék meg a kelés utáni növényápolási munkákat, irányítással tudják
elvégezni az egyszerűbbeket (gyomlálás, öntözés, talajlazítás, virágok fenntartó
metszése, stb.)
� Tartsák tiszteletben és becsüljék meg a saját és társaik által végzett munkát
� Segítséggel legyenek képesek a naponta felmerülő gondjaiknak megoldására
� Legyenek képesek a munkájukban részbeni önállóságra, irányított munkavégzésre
9
4. A MODUL SZERKEZETE
Képzési idő
A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő: két tanév, a szakképző 1/11.
– 2/12. évfolyamon.
A képzés területei
Közismereti tantárgyak
Olvasás-írás Számolási – mérési gyakorlat
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
Testnevelés és sport
Osztályfőnöki
Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak
Szakmai ismeretek Munka – és környezetvédelmi ismeretek
Munkatevékenység
Összefüggő szakmai gyakorlat
Elmélet és gyakorlat aránya: 20 – 80 %
A képzés óraterve
1/11. és 2/12. évfolyam, évi 36 hét
Tantárgyak megnevezése Évfolyamok száma
1/11. 2/12.
Közismereti tantárgyak
Olvasás – írás 72 72
Számolási – mérési gyakorlatok 36 36
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 36 36
Testnevelés és sport 72 72
Osztályfőnöki 36 36
Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak
Szakmai ismeretek 108 108
Munka – és környezetvédelmi ismeretek 36 36
Munkatevékenység 720 720
ÖSSZESEN 1116 1116
Javasolt nem kötelező foglalkozás:
– Kulturális foglalkozás, szakkör, – Sport, testmozgás
10
Javasolt lehetőség
� Magyar Speciális Művészeti Egyesület regionális és országos
fesztiváljaira való felkészülés és részvétel.
ƒ Magyar Speciális Olimpiai Szövetség területi, országos és nemzetközi
rendezvényeire való felkészülés és részvétel.
Összesített óraszám
1/11. évfolyam 2/12. évfolyam
heti évi heti évi
Elméleti 11 396 11 396
Munkatevékenység 20 720 20 720
Összefüggő szakmai gyakorlat 0 120 0 0
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés fontos eleme. Ekkor ismerkedhetnek meg a tanulók
tanult szakmájuk egymásra épülésével, a folyamatos, életszerű munkával. Különösen fontos az
összefüggő gyakorlat – ha jól szervezzük meg – azoknál a tanulóknál, akik munkavállalóként
eséllyel indulhatnak a szakiskola befejezése után a nyílt munkaerőpiacon.
Az összefüggő gyakorlat megszervezése a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével a
nyári szünetben 1 x 4 hét, vagy 2x2 hét tavasszal és nyáron.
Fontos, hogy az összefüggő gyakorlat(ok) időtartama legalább 2 hét legyen.
11
5. A KÉPZÉS TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI
Olvasás-írás
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 1 1
Éves óraszám 36 36
A téma anyagának részletezése:
Beszédfejlesztés
ƒ 1/11. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák,
kommunikációs készség fejlesztése. Felmérések.
ƒ 2/12. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák,
kommunikációs készségfejlesztése, egyszerű dramatikus játékok, metakommunikatív
kifejezőkészség fejlesztése.
Írás gyakorlása
� 1/11. évfolyam: 15 óra. Képességek szintjének felmérése, vonalvezetési
gyakorlatok, íráskészség fejlesztése: átírás, kiinduló írás, folyamatos írás.
� 2/12. évfolyam: 15 óra. Vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése,
kiinduló írás, folyamatos írás, egyszerűbb alkalmazási gyakorlatok.
Olvasás
� 1/11. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése.
Szövegkép, tárgykép egyeztetés.
� 2/12. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése.
Egyszerű olvasási gyakorlatok.
Értő olvasás
� 1/11. évfolyam: 24 óra. Rövid mondat értelmezése. Piktogramok, egyszerű
jelek alkalmazása, megértése, használata.
� 2/12. évfolyam: 24 óra. Rövid mondatok értelmezése, a mindennapi életben
használt fontos jelzések és piktogramok megismerése, jelzéseinek értelmezése.
Követelmények:
Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni. Egyéni képességeinek és adottságainak
megfelelően ismerjék fel a betűket, rövid mondatot olvasson és értelmezzen. Ismerje fel a
mindennapi életben használatos legfontosabb szimbolikus jelzéseket, piktogramokat és legyen
képes utasításaik szerint cselekedni.(Veszélyt jelző felhívások, információkat adó jelzések.).
12
Számolás-mérés
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 1 1
Éves óraszám 36 36
A téma anyagának részletezése:
Számolási gyakorlatok
ƒ 1/11. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. ƒ Pénznemek felismerése, váltási gyakorlatok. Vásárlási gyakorlatok a pénz
felhasználásával.
ƒ 2/12. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások.
ƒ Pénzkezelési gyakorlatok. Értékek viszonyítása. A pénz „értéktartalma”.
Mérési gyakorlatok
� 1/11. évfolyam: 10 óra. Mértékegységek, mérések gyakorlása. Hossz-, súly-
és űrmértékek.
� 2/12. évfolyam: 10 óra. Mérések gyakorlása, összehasonlítások, egyszerű becslések.
Időbeli tájékozódás
� 1/11. évfolyam: 10 óra. Évszakok, hónap, hét, nap. Az óra. � 2/12. évfolyam: 10 óra. Tájékozódás a naptárban. Az óra. Időbeli
viszonyok összehasonlítása konkrét esetekben.
Térbeli tájékozódás
� 1/11. évfolyam: 4 óra. Távolságok megbecsülése, térbeli elhelyezkedés
meghatározás. Térbeli viszonyok meghatározása az alapvető viszonyfogalmak használatával.
� 2/12. évfolyam: 4 óra. Térbeli tájékozódás adott viszonyponthoz képest.
Térbeli elhelyezkedés és a viszonyfogalmak változásai a térbeli elhelyezkedés
változásaival.
Követelmények:
Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról.
Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről térbeli, elhelyezkedésükről. Legyen
képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni.
Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra használatában.
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 1 1
Éves óraszám 36 36
Az óraszámok kiegészülnek az 1. szakképzési évfolyamon az összefüggő szakmai
gyakorlattal lásd az összesített óraterv alatt.
13
Hivatalos ügyintézés
� 1/11. évfolyam: 11 óra. A közintézmények fogalmának kialakítása,
csoportosítás. A közintézmények feladatai. Közhasznú létesítmények és azok használata.
� 2/12. évfolyam: 11 óra. Egyes közintézmények működése, szerepe.
Viselkedési szabályok, szokások a közintézményekben. A közhasznú intézmények
igénybevétele. Segítségkérés.
Munkahelyi ügyintézés
� 1/11. évfolyam: 10 óra. Munkaviszony létesítésével kapcsolatos elemi ismeretek. A
munkaviszony létesítése. Alapvető munkaügyi fogalmak (munkaidő, pihenőidő,
ebédszünet, szabadság, betegállomány, munkabér, vezető, beosztott stb.) alapfokon
való megismerése.
� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben szerzett ismeretek elmélyítése.
Munkahelyi ügyintézés. Munkafegyelmi kérdések.
Jogok és kötelességek
� 1/11. évfolyam: 10 óra. A társadalom alapvető működését
szabályozó eszközrendszer étének, egyszerűbb fogalmainak megismerése. A
törvények betartása és az erre létesült szervezetek (rendőrség, bíróság, büntetés,
büntetés- végrehajtás). A törvényesség betartását szolgáló hatóságok és a velük
való együttműködés, szükség szerint segítségkérés.
� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése.
Alapvető jogok és kötelezettségek a törvények alapján. Legfontosabb szabályok az
általános viselkedésben, közlekedésben, ügyintézésben, stb.
Az adó és a közpénzek
� 1/11. évfolyam: 5 óra. Miért és mit vonnak le a fizetésből. Milyen szerepe van
a közpénzeknek. Mit működtet az állam a levont pénzekből.
� 2/12. évfolyam: 5 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése.
Az egészségügyi és szociális intézmények finanszírozása.
Követelmények:
Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket. Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje
legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat.
Legyen képes azok betartására. Ismerje a törvények megszegésének lehetséges
következményeit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb
szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat.
Legyen képes segítséget kérni (munkaügyi szervezeteknél, civil szolgáltató szervezeteknél,
családsegítő szolgálatnál)
Ismerje a társas viselkedés normáit, személyes képességeinek megfelelően legyen adaptív
viselkedése, különös tekintette a munkavállalási kompetenciákra.
Ismerje meg a törvényesség betartását biztosító szervezetek, kiemelten a rendőr munkáját. Ne
féljen tőle, tanuljon meg szükség esetén segítséget kérni. Legyen fogalma arról, hogy mi az
adó és a közpénz.
14
Testnevelés sport
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 2 2
Éves óraszám 72 72
A téma anyagának részletezése
– Rendgyakorlatok, téri tájékozódás, gimnasztikai alapformák
� 1/11. évfolyam: 15 óra. Irányítással menetelés helyben járással, takarás,
igazodás, ütemtartással. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés.
Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül.
� 2/12. évfolyam: 15 óra. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben.
Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül.
Jelentés, vezényszavak használata. Több mozgáselem összekapcsolása mozdulattá.
Lábgyakorlatok prioritása.
Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok
� 1/11. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített
körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés
természetes akadályok között, mászás kötélen. Távolugrás helyből. Gyorsfutás
fejlesztése különböző testhelyzetekből.
� 2/12. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített
körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés
természetes akadályok között, mászás kötélen. Magasugrás előkészítése
ugrómérce alkalmazásával. Közepes iramú futás terepviszonyok között.
Labdás gyakorlatok
� 1/11. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás irányítással, nekifutással. Labdavezetés
váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben.
Súlylökés tömött labdával.
� 2/12. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás önállóan, nekifutással. Labdavezetés
váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben.
Súlylökés súlygolyóval.
Sportjátékok elemei
� 1/11. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása,
kosárra dobás álló helyzetből. Labdarúgás, labdaadogatás társnak, álló helyzetből.
Pontrúgások. Szivacslabda ütögetés, labda elkapása, visszadobása háló felett.
� 2/12. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása
különböző játékszituációkban. Kosárra dobás labdavezetésből. Védekezés alkalmazása.
Labdarúgás, labdaadogatás, labda megállítás, továbbítás játékszituációban.
Követelmények:
Tudja saját testéhez viszonyítva a tornaszerek, tárgyak helyzetét megmutatni, lehetőség
szerint szóban is megfogalmazni. Legyen képes mozgásának ritmusát, dinamikáját és kifejező
erejét szabályozni. Tudjon gimnasztikai alapformákat összekapcsolni és irányítás mellett a
15
mozdulatsort folyamatosan végezni. Irányítás mellett tudja testtartását és légzésének ritmusát
összehangolni.
Tudja alkalmazni a labdabiztonságot a sportjátékok során. A versenyek, és csapatjátékok
közben törekedjen a játékszabályok betartására, sportszerű magatartásra. Mozgását tudja
összerendezni és irányítani, ügyeljen a helyes testtartásra. Legyen képes a begyakorolt
mozgáselemeket, egyszerű mozgássorokat változó körülmények között is alkalmazni.
Osztályfőnöki óra
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 1 1
Éves óraszám 36 36
A téma anyagának részletezése:
Egészséges életmód
� 1/11. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. A táplálkozás. Az
ember és környezete.
� 2/12. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. Személyi
higiénia. Az egészséges és kevésbé egészséges ételek táplálkozásunkban. Káros
szenvedélyek.
Párkapcsolatok
� 1/11. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés és alkalmazása (önismeret,
empátia, önbizalom, alkalmazkodás a másikhoz stb.). Barátság-szerelem, szexualitás.
� 2/12. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés. Élettársi, házassági viszony.
Nemiség, szexualitás. Terhesség, nemi úton terjedő betegségek. Védekezés-
fogamzásgátlás.
� Egy esetleges gyermek vállalásának kockázata.
Aktuális témák
� 1/11. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük.
Személyes ünnepek (névnap, születésnap stb.). Kirándulás hétvégi pihenő eltöltése.
� 2/12. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és
megünneplésük. Helyi szokások, hagyományok. Személyes ünnepek,
évfordulók. Szabadidő hasznos eltöltése.
Követelmények:
Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető
legkevesebb külső segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait.
Párkapcsolatokban az elvárható normák szerint viselkedjen. Tudja, hogyan kerülheti el a nem
kívánt terhességet, a nemi betegséggel történő fertőződést. Tudja az ehhez szükséges
eszközöket beszerezni, használni.
Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását.
Kerülje el a káros élvezeti cikkek és drog fogyasztását. Ismerje az ünnepek jelentőségét, a
szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni.
16
Rehabilitációs óra (egyéni korrekció)
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 1 1
Éves óraszám 36 36
A rehabilitációs órakeret (KT 52. § 6. bekezdés) felhasználása során a bekezdés utolsó előtti
mondata szerint 3 órát kötött tanóraként, a felhasználható 4. órát egyéni készségfejlesztésre,
figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére és egyéb korrekciós tevékenységre a
pedagógus egyéni szervezése szerint használhat fel.
A közismereti órák meghatározóan a 10. évfolyamig megtanultak szinten tarására
elegendők, a szakképző 1/11. – 2/12. évfolyamok hangsúlyozottan gyakorlati jellegűek!
Szakmai ismeretek
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 3 3
Éves óraszám 111 111
A téma anyagának részletezése
A parkápoláshoz szükséges általános ismeretek
Anyag – és eszköz ismeret
� 1/11. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése – mit mire
használunk – a velük történő balesetmentes munkavégzés szabályai (ásó, gereblye,
kapa, ültetőfa, sorkihúzó, metszőolló, fűnyíró, sövénynyíró, állatápoló eszközök, stb.).
� 2/12. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése,
használatuk és karbantartásuk módjai. Vető-és ültető kéziszerszámok (aprómagvetők,
szaporító ládák, takarmánymanipuláló eszközök, stb.) szabályos használata.
Éghajlati ismeretek
� 1/11. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárás, az időjárás befolyása
a kerti munkákra. A csapadék, a szél, a napsütés hatásai a növényekre és az állatokra
� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárási jelenségek
megismerése, az időjárás befolyásoló hatása a kertimunkákra, az állatok viselkedésére,
étvágyára.
Talajtani ismeretek
� 1/11. évfolyam: 10 óra. A talaj szerepe a parkápolási munkák során. A
talaj legfontosabb típusai (kötött talaj, szikes talaj, homoktalaj stb.).
� 2/12. évfolyam: 10 óra. A talajművelés fontossága, módjai. A talaj
termőképességének fenntartása. Környezetkímélő szerves-és műtrágyázás. A
földterület művelésének feltételei.
17
Udvarosi ismeretek az állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél.
A gazdasági udvarban, a szérűskertben végzendő munkák
� 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartás fogalma, jelentősége az emberi
táplálkozás szempontjából. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott állatok
(szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok)
megismerése, életmódjuk, elhelyezésük szokásaik, viselkedésük megfigyelése.
� 2/12. évfolyam: 36 óra. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott
állatok
(szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok) elhelyezésére szolgáló épületek megismerése.
A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása
� 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek környékének
tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben tartásához szükséges
eszközök, berendezések, kisgépek megismerése.
� 2/12. évfolyam: 36 óra. 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek
környékének tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben
tartásához szükséges eszközök, berendezések, kisgépek biztonságos üzemeltetési
feltételeinek megismerése.
Parkfenntartási ismeretek
A parkot alkotó növények, és szaporításuk
� 1/11. évfolyam: 16 óra. A kert, a park fogalma, zöldterület. A
zöldterületek jelentősége, szerepe környezetünkben. A virágágyakba kiültethető
növények. Az egynyári virágok szaporításának módjai. Vetés, ültetés, palántázás. A
kelés utáni növényápolás, növényvédelem.
� 2/12. évfolyam: 16 óra. A kertekben, parkokban található díszcserjék. A
díszcserjék szaporítása, kiültetése, gondozása, ápolása. Lombhullató és örökzöld
díszcserjék. A pázsit, a gyep fogalma, szerepe a kertekben, parkokban. A különböző
növények vetésének, kiültetésének időpontja. A növények ápolása,
növényvédelem. A biogazdálkodás fontossága egészségügyi-és környezetvédelmi
szempontokból.
A parkot, díszkertet alkotó növények ápolása
� 1/11. évfolyam: 20 óra. Pázsit és gyepfelületek ápolása, gondozása.
Virágfelületek ápolási munkái. Rózsafelületek ápolásgondozása. Talajtakarók
(évelők, cserjék, kúszónövények, füvek, fenyők, örökzöldek) gondozása.
Díszcserjék gondozása.
� 2/12. évfolyam: 20 óra. Díszfák fenntartási munkái gondozásuk
(telepítés, talajművelés, öntözés, metszés tápanyagellátás. Fenyők, örökzöldek
gondozása. Virágtartók, edényes növények sziklakertek gondozása.
Követelmények:
Ismerjék meg a becsületes munka értékeit, legyenek igényesek munkavégzésük során
önmagukkal és környezetükkel szemben. Ismerjék meg az udvaros munkakörhöz tartozó
munkafolyamatokat, az ezek végzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket. Tanulják meg
ezek biztonságos és hatékony használatát.
Tartsák be munkájuk során a higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, szabályokat.
Tanuljanak meg igényes munkát végezni a parkápolási tevékenységük közben.
18
Sajátítsák el az udvaros munkakörhöz szükséges elméleti – és gyakorlati ismereteket,
amelyeknek birtokában irányítás mellett képesek lesznek az udvaros munkákat jó
minőségben elvégezni.
Tudják a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait alkalmazni a gyakorlati munkavégzés
során.
Tudják kiválasztani a szükséges munkaeszközöket, munkamódszereket és azokat szakszerűen
használják. Törekedjenek munkájuk során az egészsémegőrző életmódra és a felelősségteljes
életvitelre.
Munka és környezetvédelmi ismeretek
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 1 1
Éves óraszám 36 36
A téma anyagának részletezése:
Baleset megelőzés az iskolában
� 1/11. évfolyam: 10 óra. Az osztály-és munkaterem használatának
rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A
munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése.
� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az osztály –és munkaterem használatának
rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A
munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése.
Baleset megelőzés a gyakorlatokon
� 1/11. évfolyam: 12 óra. Kultúrált fegyelmezett viselkedés a kertben, az
állattartó telepeken (fólia, üvegház, istállók, szérűskert). Az időjárás
viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia). A fizikai állóképesség
figyelembe vétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi
higiéné).
� 2/12. évfolyam: 12 óra. A munkavégzéshez a legmegfelelőbb
szerszámok kiválogatása, fegyelmezett munkavégzés az utasítások pontos betartása.
Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia stb.). A fizikai
állóképesség figyelembevétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése
(személyi higiéné).
Teendők balesetek bekövetkezésekor
� 1/11. évfolyam. 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali
jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén.
� 2/12. évfolyam: 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali
jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén.
Környezetünk védelme
� 1/11. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata,
kölcsönhatásai. A környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A
természetvédelem fontossága. A vegyszer nélküli növényvédelem jelentősége a
természet egyensúlyának fenntartásában.
� 2/12. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai.
A
19
környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A hulladékok és a környezetre
20
káros csomagoló és egyéb mérgező anyagok kezelésének szabályai (szelektív
hulladékgyűjtés). A természetvédelem, a vegyszer nélküli növényvédelem fontossága
a természet egyensúlyának fenntartása érdekében.
Követelmények
Tanulják meg, hogy a biztonságos munkavégzés egyik alapfeltétele a figyelmes, fegyelmezett
magatartás. Tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges eszközöket, kéziszerszámokat.
Ismerjék meg a veszélyt jelző piktogramokat.
Ismerjék meg az udvaros munka során előforduló veszélyforrásokat. Sajátítsák el a munka
során használt anyagok eszközök biztonságos kezelésének szabályait.
Munkatevékenység (szakmai gyakorlat)
Évfolyamok 1/11. 2/12.
Heti óraszám 20 20
Éves óraszám 720+120* 720
*összefüggő gyakorlat (a 11. évfolyamon a helyi tanterv szerint!)
Anyag-és eszközismeret
� 1/11. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gereblyézés, sövények, virágok metszése. Az
iskola közvetlen környezetének virágos kertjeinek, parkjainak ápolása. Sorkihúzó
használata. Konyhai hulladékok, parkok, kertek hulladékainak (falevelek, faágak,
gyomok. stb.) összegyűjtése, komposztálása. A tangazdaság állattartó telepének
megismerése, részvétel az ott folyó takarítási, munkákban. Az épületek, gazdasági
udvar, szérűskert, trágyatelep rendjének fenntartásához szükséges eszközök
megismerése, helyes használatuk megfigyelése.
� 2/12. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gyomlálás, ásás, gereblyézés. Előkészületek
az őszi munkákhoz (tárgyi feltételek biztosítása). A kéziszerszámok, eszközök
karbantartása, kisebb javítása. Szerves hulladékok (falevelek, faágak, elhalt növényi
részek) összegyűjtése, komposztálása. Az őszi időjárás megfigyelése
A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása
� 1/11. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása,
sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a
közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének
kialakítása, fenntartása
� 2/12. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása,
sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a
közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének
kialakítása, fenntartása
Parkfenntartási gyakorlatok
A parkot alkotó növények és szaporításuk
� 1/11. évfolyam: 100 óra. A zöldterületi növények megismerése.
Parkfenntartási anyagok (természetes kövek, égetett agyagáruk, faanyagok,
műanyagok, festékek, stb.) megismerése. Őszi talaj–előkészítés, alaptrágyázás,
szerves– és műtrágyák kijuttatása beásása. Virágágyak létesítése állandó helyre
vetéssel. Virágágyak kiültetése egynyári, kétnyári növényekkel. Edények talajának
21
elkészítése.
22
� 2/12. évfolyam: 100 óra. Talaj-előkészítés, alaptrágyázás, szerves- és
műtrágyák kijuttatása, bedolgozása ásással, motoros kapával. A talaj lezárása
hengerezéssel. Ágyások kialakítása, előkészítése őszi és tavaszi vetésre, ültetésre.
Virágmagok vetése szaporítóládába és helybe. Sövények, cserjék telepítése
szabadgyökerű, földlabdás, konténeres növények ültetésével. Különböző rózsatípusok
(teahibrid, remontáns, polyantha, kúszórózsák, stb.) ültetése, ültetés utáni munkái.
Ültetőgödör ásása szabadgyökerű és konténeres díszfák ültetéséhez. Ültetés
végrehajtása, ültetés utáni munkák.
A parkokat, díszkerteket alkotó növények ápolása
� 1/11. évfolyam: 200 óra. A pázsit, a gyep ápolási munkái: kaszálás,
gereblyézés, tápanyag–visszapótlás, öntözés, levegőztetés, hengerezés,
növényvédelem.
� Pázsitfelújítás gyeptöréssel, felülvetéssel, gyeptéglázással. Virágfelületek
gondozása: öntözés, gyomtalanítás, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem.
� Sövények metszése, nyírása, cserjék fenntartási munkái: tápanyag-
visszapótlás, öntözés, talajlazítás, gyomirtás, növényvédelem.
� 2/12. évfolyam: 200 óra. Fűnyírógépek üzemeltetése, karbantartása, beállítása
adott tarlómagassághoz. Évelőágyak felújítása, áttelepítése. Évelő növények
felszedése, tőosztása, talaj-előkészítés, tápanyag-utánpótlás, talajfertőtlenítés,
tarackirtás. Ültetés, beöntözés. Sövények, díszcserjék fenntartási munkái: metszés,
nyírás, öntözés, tápanyag-visszapótlás, talajlazítás, növényvédelem. Fiatal és idős
díszfák fenntartási munkái: fenntartó metszés, ifjító metszés, öntözés, növényvédelem.
A kiszáradt fák kivágása döntéssel, darabolással.
Követelmények
A tanulók tanulmányaik befejezése után tudják az egy és kétnyári virágok, évelő
dísznövények kiültetését, ápolását felügyelet mellett elvégezni. Tudjanak díszfát, cserjét
ültetni, majd az ültetés utáni munkákat irányítással elvégezni. Ismerjék meg az udvaros
munka, során alkalmazott szerszámokat, eszközöket, gépeket.
Képességeiknek megfelelően alkalmazzák a modern technológiai berendezéseket. Sajátítsák
el a talajmunkák, a területrendezés, a szérűskert és a trágyatelep karbantartó munkáinak
fogásait, a szerszámok használatát. Tudjanak a közösségben társaikkal összhangban dolgozni.
Ismerjék meg a különböző parkalkotó növények vetésének, ültetésének, ápolásának, módjait.
Gyakorlati munkájuk során alkalmazzák a környezetbarát, egészségre ártalmatlan
módszereket, tartsák be a munkavédelmi előírásokat.
23
6. MÓDSZERTANI JAVASLATOK
A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről
A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot
felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. A
minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a
képzési folyamat során elért eredményeket is.
Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmükben
akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé. A képzésről kiadott bizonyítvány
Végzettség
A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé Tanúsítvány
csatolható a tanuló fejlődéséről, valamint javaslat arról, hogy milyen munkatevékenységben
(munkakörben) milyen önállósági fokon foglalkoztatható.
A Tanúsítvány javasolt tartalma: – a tanuló azonosító adatai;
– a képző intézmény azonosító adatai, illetve annak a ténynek a feltüntetése, hogy a
tanuló ismereteit készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte;
– a képzési szakterületek és a képzési idő feltüntetése, főbb kompetenciaterületek
megnevezése (pl. szakmai ismeretek, szakmai gyakorlatok, társas kapcsolatok,
kommunikáció témaköreiben);
– az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó tájékoztató jellegű minősítés (kiválóan
megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, a képzésben részt vett).
24
Felhasznált irodalom
1. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája
szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam)
/Rumi Általános Iskola, Gyermek és Diákotthon Szakmai Munkacsoportja 2001./
2. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája
szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam)
/Szegény Mihály Homok 2003./
3. Szántóföldi növénytermesztés
/Szegény Mihály NSZI 2002./
4. Modulok értelmileg akadályozott tanulók részére
/Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány 2001./
5. Zöldségtermesztés
/Filiusné Dr. Nadabán Terézia NSZI 1998./
6. Idejében szólunk (52 hét munkái a kertben)
/Mezőgazdasági Kiadó 1982./
7. Parkgodozó szakképesítés központi programja 1999.
8. Állatgondozó szakképesítés központi programja 1998
top related