portugália

Portuglia

Portuglia Eurpa dlkeleti rszn fekszik az Atlanti-cennal s Spanyolorszggal hatros. Illetve hozz tartozik kt

szigetcsoport is, az Azori-szigetek s Madeira-szigetek. ghajlata fknt ceni, dlen mediterrn keletebbre enyhn

kontinentlis, illetve helyenknt magashegysgi. gy az ves kzphmrsklet 15C m dlen 18C is lehet. A

csapadk eloszlsa is szintn egyenltlen. szakon Tbb, mint 2000 mm, mg dlen akr 500 mm al is cskkenhet.

Repljnk el felette. Fknt sksg alkotja szak, szak-keleten hegysgekkel tarktva. Ezek a Kzp-Portugliai

hegyvidk s a Portugl-vlaszthegysg. Dlen az alfld s fennsk van nyugaton homokos s szikls partok. F

folyi a Tejo, a Douro s a Guadiana. A terletnek 40%t erd fedi, aminek nagy rsze tlgy.

Gazdasgi informcii a wikipdia alapjn:

Ez a GDPre nzve elgg meglep, mert kb.

Magyarorszggal megegyezik a terlete s

npessge, illetve a domborzata, ennek ellenre jval

jelentsebb a gazdasga, mint neknk. A gazdasguk

tbb mint a felt a szolgltats tlti ki s harmadt az

ipar, gy a mezgazdasguk nem annyira jelents.

Ami szintn meglep, hiszen a terletk nagy rszt

az utbbira hasznljk fel, ahol bzt, kukorict,

rpt, rozst s olivt termesztenek.

Az ipar az svnyi kincsek kitermelsre fokuszl, az

albbi anyagokbl: vasrc, volfrm, n, kszn,

foszft, urn, rz, kaolin. Illetve jelents a textilipar s az lelmiszeripar. A cipgyrtsa is kiemelked Eurpban,

amit exportra is termel.

A szolgltats kimerl a tengerpartokon fekv strandokban, de ez is nagyon sokat lendt a gazdasgn.

sszessgben Portuglia kezdeti felttelei nagyon hasonlak orszgunkhoz, m merben ms gazdasgot

ptettek fel.

Npessg

Npszmlls szerint 10 355 824 f (2001)

Rangsorban 84

Becslt 10 477 800 f (2013. december)

Rangsorban 84

Npsrsg 114 f/km

GDP 2008

sszes 244 492 milli USD

Egy fre jut 22 997 USD

http://hu.wikipedia.org/wiki/2013http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1jahttp://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9ps%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9ghttp://hu.wikipedia.org/wiki/Brutt%C3%B3_hazai_term%C3%A9k