reneszánsz festészet

Reneszánsz festészet

RAFFAELLO

Olasz festõ és építész, az érett reneszánsz Leonardo és Michelangelo mellett legjelentõsebb mestere. Apja, Giovanni Santi is festõ volt. Peugiában Perugino tanítványaként festette fiatalkori kompozícióit. 1504-ben Firenzébe kerülve ismerkedett meg az ottani realista festészet remekmûveivel, és önálló mesterként fõleg Madonna-képeket alkotott. 1508-ban II. Gyula pápa (akár Michelangelo a Sixtus-kápolna megbízatását) megbízta a vatikáni palota stanzáinak freskódíszítésével

vatikáni palota stanzái: a pápa lakosztályának nyilvános termei

Athéni iskolaKészült: 1509-1511  A Vatikáni Stanzákban látható Raffaello-freskók közül a leghíresebb. A csoportok a klasszikus bölcselet különbözõ korokban élõ nagyjait ábrázolják.

Platón és Arisztotelész, a két filozófus áll a középpontban. A lépcsõsor tetején tudósok és gondolkodók veszik körül õket: görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára és Ptolemaiosz a csillagász, a kövön, Platón alatt Hérakleitosz. A szakállas, õsz hajú Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját fedezik fel, míg az elõtérben a karjára támaszkodó filozófus - Diogenész - valószínûleg Michelangelo. 

A festményt témaválasztása, szimmetriája és nyugodt, nemes légköre miatt akár a reneszánsz összegzésének is tekinthetjük, és ne felejtsük el az

1iránypontos perspektivikus ábrázolást – Platón és Arisztotelész van az iránypontban, ami felé az egyre szűkülő boltívek,

mintha a szellemi nagyságukat hivatott kifejezni = dicsfény

• A belső tér• Platón: görög filozófus,

iskolaalapító

• Arisztotelész:görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára

• Hérakleitosz:görög sztoikus filozófus, grammatikus

• Diogenész:– Apollóniai Diogenész, görög

természetfilozófus (Kr. e. 499-428.)

– Szinópéi Diogenész, görög cinikus filozófus (Kr. e. IV. század)

– Diogenész Oinomaosz, görög tragédiaköltő (Kr. e. IV. század)

– Diogenész Laertiosz, görög történetíró (Kr. e. III-II. század)

– Babilóni Diogenész, görög sztoikus filozófus (Kr. e. III-II. század)

– Antóniosz Diogenész, görög író (I – II. század)

Eszterházy madonna• Az Esterházy Madonnát Raffaello

feltehetőleg 1508-ban, Firenzében kezdte festeni, de II. Gyula hívására Rómába utazott, ezért befejezetlen maradt.

• befejezetlensége ellenére is tökéletes. Olyan harmonikus, hogy a szemlélődő mindent magától értetődőnek tart, később ébred csak rá, hogy semmi sem véletlen. Néhány Madonna-témájú kép és rajz már megelőzi, tehát kiforrt alkotás, tökéletes szintézise bonyolultnak és egyszerűnek, mozgalmasnak és nyugodtnak, élethűnek és eszményinek.

• Háromszög kompozíció• Szűz Mária, a gyermek Jézus és

Keresztelő János

Raffaello

Belvederi madonna

• 1506, reneszánsz kor

• Mária a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal.

• keresztény vallásosság és őszinte istenhit fogalmazódik meg a képben

• A hit és a valós emberi élet közötti harmónia megteremtése.

Általános jellemzők:

• Plasztikusság, fény-árnyék,

• Anatómiai pontosság

• Perspektíva:

• valós tér, természeti környezet

• levegő perspektíva

• Kompozíció: háromszög , mely a kép harmóniáját és nyugalmát eredményezi

• Színvilága: élénk, intenzív

• Emberi vonások: kedvesség, báj, emberi szépség

• Alkotói szabadság: melyben nem a kor elvárása érvényesül, hanem a művész egyénisége (a reneszánszban már szignálnak az alkotók)