ÉrettsÉgi elŐkÉszÍtŐkajg.hu/doc/erettsegifelkeszitok20140331.pdf4 3. környezetünk a, az...
Post on 26-Mar-2021
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1
ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐK
2
TARTALOMJEGYZÉK
Angol nyelv 3
Német nyelv 18
Francia nyelv 34
Latin nyelv 44
Matematika 48
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 52
Biológia-egészségtan 62
Fizika 87
Kémia 113
Földrajz 131
Vizuális kultúra 136
Informatika 148
3
ANGOL NYELV 11-12. évfolyam
11. évfolyam heti 1 óra (évi 36 óra)
12. évfolyam heti 1 óra (évi 31 óra)
Cél: A két év alatt mind az írásbeli, mind a szóbeli középszintű érettségi követelményeinek
megfelelő nyelvtudás megszerzése. Kerettantervünk alapjául az OM 40./ 2002-es rendelete
szolgált, annak is 2013. február 18-án hatályos állapota. A kerettanterv a részletes
vizsgakövetelmények alapján készült. Közöljük a rendeletben is rögzített témaköröket, a
kommunikációs helyzeteket és szándékokat, továbbá a nyelvtani szerkezeteket, valamint a
szókincsre vonatkozó információkat.
Mivel mindkét tanév célja (minél sikeresebb érettségi vizsga) és a cél elérésének tervezett
eszközei azonosak a dokumentum nem tartalmaz eltérő tematika a két tanévre.
A részkészségek részletezésénél hivatkozik a dokumentum a tervezett óraszámi keretekre.
A tanulók értékelése Az értékelésnek az általános iskolai nyelvtanulás teljes időtartama alatt az a legalapvetőbb
funkciója, hogy motiválja a tanulót az idegen nyelv tanulásában. Ezért a visszajelzés is minden
évfolyamon elsősorban pozitív, a kevésbé sikeres, javításra szoruló fejlesztések csak a
pozitívumokhoz képest kaphatnak hangsúlyt. A tanuló maga is egyre inkább képessé válik saját
eredményeinek, eredményességének értékelésére mind a tanóra, mind a tanórán kívül folytatott
idegennyelvi kommunikáció során.
Kialakul emellett az a funkció is, hogy visszajelzést adjon arról, a tanuló a készség-fejlesztés
területén az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart.
Visszajelzés a tanulónak (és a szülőnek), hogy melyek az erős és gyenge pontjai, milyen attitűd
jellemzi a nyelvtanuláshoz való viszonyát, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat, illetve hová
kell még energiát befektetnie.
Fontos, hogy az értékelés rendszeres legyen, tartalmazzon formális (pl. dolgozat) és nem
formális (órai munka) elemeket. Az értékelés során is ügyelni kell a differenciálás elvére,
például külön feladatokkal ösztönözhetjük a motiváltabb tanulókat.
A,Témakörök
A kilenc témakör közül az első ötöt a tizenegyedik, míg a következő négyet a tizenkettedik
évfolyam tananyaga.
1. Személyes vonatkozások, család
A, A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, életrajza
B, Családi élet
C, Házimunka
D, Személyes tervek
2. Ember és társadalom
A, Baráti kör
B, Tizenévesek világa, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
C, Női és férfi szerepek
D, Családi ünnepek
E, Öltözködés, divat
F, Vásárlás és szolgáltatások
4
3. Környezetünk
A, Az otthon, a lakóhely és környéke (szoba, lakás bemutatása)
B, A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
C, A városi és a vidéki élet összehasonlítása
D, Növények és állatok a környezetünkben
E, Környezetvédelem
F, Időjárás
4. Iskola
A, Iskolánk bemutatása
B, Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
C, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
D, Az iskolai élet a tanuláson kívül, iskolai hagyományok
5. A munka világa
A, Diákmunka, nyári munkavállalás
B, Pályaválasztás, továbbtanulás, vagy munkába állás
6. Életmód
A, Napirend, időbeosztás
B, Az egészséges életmód
C, Étkezési szokások a családban
D, Ételek, kedvenc ételek
E, Étkezés menzán, étteremben
F, Gyakori betegségek, sérülések, balesetek
G, Gyógykezelés
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
A, Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, színház, mozi, koncert, kirándulás
B, Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
C, Olvasás, rádió, tévé, internet
D, Kulturális események
8. Utazás, turizmus
A, A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
B, Nyaralás itthon és külföldön
C, Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
D, Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány, technika
A, Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
B, A technikai eszközök szerepe a mindennapokban
5
B, Kommunikációs helyzetek és szándékok
A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a
középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye
nélkül gyűjtöttük a példákat.
1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Megszólítás és arra reagálás Excuse me.
Pardon? etc.
Köszönés,
elköszönés és arra
reagálás
Good morning.
Hello, Tom.
Hi.
Hello, how are you?
Fine, thank you. And you?
Good bye. See you
later, etc.
Telefonbeszélgetésnél
megszólítás, bemutatkozás, más
személy kérése, elköszönés és
ezekre reagálás
XYZ, five two double one six eight.
Hello, this is Tom Smith speaking.
Can I speak to Mr Jones? Speaking.
Thanks for calling. Bye, etc.
Magán- és hivatalos levélben
megszólítás, elbúcsúzás
Dear Tom,
Dear Sir/Madam
Best wishes
Love
Looking forward to hearing from
you.
Yours sincerely, etc.
Szóbeli üdvözletküldés
Give my regards to ..., etc.
Érdeklődés hogylét iránt és arra
reagálás
How are you?
How are you doing? Fine./OK./
Not very well, I’m afraid. What’s
the matter? Actually, I’m suffering
from..., etc.
Köszönet és arra reagálás
6
Thank you.
Thanks.
It’s very kind of you.
You’re welcome.
It’s all right.
My pleasure, etc.
Bocsánatkérés és arra reagálás
I’m sorry.
I do apologize.
That’s all right.
Never mind, etc.
Gratuláció, jókívánságok és
azokra reagálás
Merry Christmas.
Happy Birthday.
Congratulations. Thank you.
Have a nice holiday.
Thanks, the same to you, etc.
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Sajnálkozás, csalódottság Sorry to hear that.
I regret it, etc.
Öröm Great.
I’m so glad, etc.
Elégedettség, elégedetlenség That’s fine.
I’m quite happy with that.
That wasn’t very good.
I’m tired of it, etc.
Csodálkozás I can hardly believe it.
Amazing, isn’t it? etc.
Hála It was most kind of you, etc.
Remény I’m looking forward to...
I hope...
I can hardly wait for..., etc.
Félelem, aggodalom I’m worried about him.
It was really frightening, etc.
Bánat, elkeseredés I’m sorry to hear that.
I’m disappointed, etc.
7
Bosszúság Oh, no!
I’m fed up with it, etc.
Együttérzés I am sorry.
Oh, dear.
I’m sorry to hear that, etc.
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Véleménykérés és arra reagálás,
véleménynyilvánítás
What do you think? I think it’s
unfair, etc.
Érdeklődés, érdektelenség Are you interested in sports? I’m
interested in ...
I’m not keen on it, etc.
Tetszés, nem tetszés I think it’s great.
I don’t like it, etc.
Valaki igazának elismerése, el
nem ismerése
You’re right.
You’re wrong, etc.
Egyetértés, egyet nem értés I agree.
I doubt it.
I don’t agree with it, etc.
Helyeslés, rosszallás That was fine.
It wasn’t very nice of you, etc.
Ellenvetés, ellenvetés
visszautasítása
I don’t think so.
I’m afraid you are wrong, etc.
Elismerés kifejezése, dicséret és
arra reagálás
That was really nice.
Well done. Thank you, etc.
Közömbösség I don’t mind, etc.
Ígéret I promise. I’ll do it, etc.
Akarat, szándék, terv I’d like an ice-cream.
I’m going to buy a house, etc.
Kívánság, óhaj I’d like to travel to ...
I want to pay, etc.
Képesség, lehetőség,
szükségesség, kötelezettség
He may be at home.
People must sleep sometimes.
I have to leave now.
It’s time to go, etc.
Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired.
I’m not sure, etc.
Preferencia, érdeklődési kör
kifejezése, illetve érdeklődés ezek
iránt
I prefer tea to coffee.
I’d rather have a rest.
What would you prefer? etc.
Kritika, szemrehányás You had better stay at home.
You shouldn’t have done it.
8
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Dolgok, személyek megnevezése It’s a pen.
The boy talking to Jane is my
brother, etc.
Dolgok, események leírása First he talked to his parents, then
he phoned his friend.
While waiting for the bus he saw an
accident, etc.
Információkérés When will the plane land? At 6.40.
How do you spell your name? J-O-
N-E-S.
Can you tell me the way to the
station, please? etc.
Igenlő vagy nemleges válasz Did you see him? Yes, I did./No, I
didn’t, etc.
Tudás, nem tudás Do you know his name? I have no
idea, etc.
Válaszadás elutasítása Can you tell me the way to ...? I’m
afraid, I can’t, etc.
Bizonyosság, bizonytalanság He must be at home.
He can’t be there.
Maybe he is right, etc.
Ismerés, nem ismerés Do you know Peter? Yes, I’ve
already met him, etc.
Feltételezés I suppose I can come, etc.
Emlékezés, nem emlékezés I remember saying that.
I don’t remember where I put it,
etc.
Indoklás (ok, cél) I didn’t go walking because it was
raining.
We left early in order to avoid the
traffic jam.
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
9
Kommunikációs szándékok Példa
Kérés, kívánság Could you give me a pen?
Would you pass me the sugar,
please?
I’d like you to ..., etc.
Felszólítás, tiltás, parancs Keep off the grass.
You must not smoke here, etc.
Javaslat és arra reagálás Let’s go out tonight. Good idea.
Why don’t we go to the cinema? I’d
prefer to stay at home.
I suggest going to Prague. I’d rather
not, etc.
Rendelés I’ll have a Coke, please, etc.
Meghívás és arra reagálás Would you like to come to a party?
Yes, I’d love to.
Let’s meet on Sunday. Sorry, I
can’t make it ..., etc.
Kínálás és arra reagálás Have some cheese. Thank you.
Would you like another drink? No,
thank you, etc.
Reklamálás This doesn’t work.
I have a complaint, etc.
Tanácskérés, tanácsadás What shall I do? Why don’t you...?
I think you should ..., etc.
Figyelmeztetés I think you shouldn’t ..., etc.
Engedély kérése, megadása,
megtagadása
May I go out? Yes, of course./I’m
afraid, not, etc.
Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me?
Certainly./Yes, of course, etc.
Segítség felajánlása és arra
reagálás
Shall I carry it for you? That’s very
kind of you, etc.
6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)
Kommunikációs szándékok Példa
Visszakérdezés, ismétléskérés Sorry, what did you say his name
was? Could you repeat it, please?
etc.
Nem értés Sorry, I don’t understand, etc.
Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? etc.
Felkérés lassabb, hangosabb
beszédre
Could you speak a little more
slowly, please? etc.
Beszélési szándék jelzése I’d like to say/tell you ...
I say..., etc.
Téma bevezetése I’ll tell you what...
The question is...
The trouble is ..., etc.
Témaváltás That reminds me...
10
Talking of holidays ..., etc.
Félbeszakítás Sorry to interrupt you.
Can I say something?
Could I come in here? etc.
Megerősítés, igazolás Yes, sure...
It is, isn’t it? etc.
Körülírás To put it in another way, etc.
Példa megnevezése A vehicle, for example a bus. A
vehicle, like a bus.
If I had, say, an hour to wait, etc.
Beszélgetés lezárása Right ...OK.
Well, it’s been nice talking to you,
etc.
11
C, Nyelvtani szerkezetek A vizsgázó
A2:
- általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és
írásban,
- rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az
anyanyelv hatásai,
- a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,
B1:
- megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,
- ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,
- az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki
gondolatait, kommunikációs szándékait. A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes.
Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol
először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják.
Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata
is megjelenik.
Nyelvtani szerkezet Példa
Articles (definite, indefinite, zero) Iron is a metal.
I love the seaside.
He is at school.
Nouns (singular and plural, countable
uncountable)
child, children, people, etc.
How many disks have you got?
a cup of tea, a piece of cake, etc.
There are some pencils in the bag.
Have you got any brothers?
There’s some water in the vase.
There isn’t any milk left.
I haven’t got much time.
He’s got a lot of friends.
Adjectives (regular and irregular,
comparison)
good, better, best, etc.
Tom is younger than Sue.
She is the most intelligent of all.
The town is less polluted now.
I’m as tall as you.
It’s too difficult. He isn’t old enough to
drive.
Possession It’s my life.
Is this yours?
I didn’t have many friends at school.
He’s Kate’s brother.
the corner of the room etc.
Adverbs He drives fast.
This is a problem everywhere in the world.
I always make my bed.
She has just arrived.
Prepositions, prepositional phrases on the left, at the top, at the bottom, in the
12
background, through the forest,
along the river, etc.
Conjunctions, linking words and, or, but, because, so, therefore, that’s
why, although, etc.
Forms of the verb (infinitives, gerund and
participles)
I don’t know how to get there.
I like reading.
Let me see, etc.
Auxiliaries/Modal verbs I am singing.
He has left.
Where do you live?
You should ask her.
I can swim.
May I open the window?
He could swim at the age of two.
Did you manage to pass the exam?
I must read it.
You needn’t come.
Do we have to be there?
Children mustn’t smoke.
Present Simple When do you get up?
I don’t drink milk.
Present Simple Passive These cars are made in Britain.
Present Continuous Why is she crying?
I am watching television at the moment.
Present Perfect Simple Have you finished?
I’ve lived here for 10 years.
Present Perfect Passive The letters have been sent.
Present Perfect Continuous I have been learning French for 10 years.
Past Simple Where did you go yesterday?
Past Simple Passive When was this house built?
Past Continuous What were you doing at five yesterday?
Past Perfect He realised what he had done.
Future with will He’ll be 18 next month.
OK. I’ll take the dog for a walk.
I don’t think I’ll pass the exam.
Passive Future The exhibition will be closed on Monday.
Going to What are you going to do on Sunday?
Look at the sky, it is going to rain.
Reported Speech (with the reporting verb
in the present)
I don’t know where he lives.
Tell him to stop it.
Reported Speech (with the reporting verb
in the past)
She said she was tired.
I asked him if we had met before.
He told me he was very tired.
Conditional Clauses
1st, 2nd, 3rd
We’ll stay at home if it rains.
If I had time, I would go to the Zoo.
If you had come, we would have had a
good time.
13
Relative clauses
defining
The book I am reading at the moment is
very good.
Relative clauses
non-defining
Shakespeare, who was a famous
playwright, was born in Stratford.
Time clauses with future meaning When Dad comes home, he’ll be angry
with you.
Clauses of purpose I helped him so that he could pass his
exam.
Wish I wish I had a dog.
Question-tags He is a teacher, isn’t he?
I’m a good girl, aren’t I?
They went to the cinema, didn’t they?
D,Szókincs
Cél:A vizsgázó:
A2:
- megfelelő szókinccsel rendelkezzen ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt
helyzetekben
B1
- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan
témában, amely összefügg saját mindennapi életével,
- jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak hibák.
Az érettségi felkészítő keretében a vizsga minden részkészségére figyelmet fordítunk,
típusfeladatait megismertetjük a tanulókkal, majd gyakoroljuk azokat.
E, A vizsga részegységei és a részletezett feladattípusok
Olvasott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra
Cél: A vizsgázó képes legyen:
A2:
- a lényeget (a szöveg célját) megérteni,
- eseménysorokat követni,
- kulcsinformációkat megérteni,
B1:
- a gondolatmenet lényegét megérteni,
- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,
- egyes részinformációkat kiszűrni.
A felhasznált szöveg - autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,
- tartalma, szerkezete, nyelve világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
14
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem
szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
Feladattípusok: - Feleletválasztás
- Hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy
anélkül)
- Rövid választ igénylő, nyitott kérdések
- A szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben
- Képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,
- Egymáshoz rendelés, pl.:
= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,
= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés
alapján,
= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,
= csoportosítás megadott kategóriák szerint.
Nyelvhelyesség: 11. évfolyam 7 óra, 12. évfolyam 6 óra
Cél: A2:
- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és
létrehozására mondat- és szövegszinten,
B1:
- gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére
és létrehozására mondat- és szövegszinten.
A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,
- autentikus, esetleg szerkesztett,
- tartalma, szerkezete, nyelve világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
Feladattípusok: - hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes
kiválasztása),
- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,
- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a
szövegbe illesztése.
- szórend
Hallott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra
Cél: A vizsgázó képes legyen:
A2: A hallott szöveg
- témáját felismerni,
- lényegét megérteni,
- kulcsfontosságú szavait megérteni,
- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,
15
B1: A hallott szöveg
- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,
- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.
A felhasznált szöveg - autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,
- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,
- akusztikai minősége kifogástalan,
- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem
szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
Feladattípusok: - feleletválasztás,
- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),
- események sorrendjének megállapítása,
- nyomtatványok, űrlapok kitöltése,
- táblázat kitöltése,
- hiányos mondatok kiegészítése,
- rövid választ igénylő nyitott kérdések,
- ténybeli hibák azonosítása, javítása.
Íráskészség: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra
Cél: A vizsgázó legyen képes:
A2:
- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,
- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,
- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,
- a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi
eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,
- néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák
ellenére érthető legyen a mondanivaló,
B1:
- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,
- meglévő szókincsét változatosan használni,
- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló
nyelvi eszközöket alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust
és hangnemet választani,
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,
- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat
általában biztonsággal alkalmazni.
16
A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek
- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,
- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,
- szövegfajtája meghatározott,
- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre.
A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: - rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),
- üdvözlőlap,
- állásra, nyári munkára jelentkező levél,
- meghívó,
- magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.
Beszédkészség: 11. évfolyam 8 óra, 12, évfolyam 7 óra
Cél: A vizsgázó képes legyen:
A2:
- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel
röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,
- egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,
- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),
- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően
beszélni,
B1:
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel
mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
A feladatok és a tételek jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és
szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.
A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános
érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi
szintjét meghaladó ismeretekre.
A feladat meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének
leírását.
A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.
A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:
1. - társalgás,
17
2. - szituációs feladat,
3. - önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.
18
NÉMET NYELV Érettségi felkészítő foglalkozás 11-12. évfolyam számára
Éves óraszám: 36
Heti óraszám: 1
Az érettségi felkészítő foglalkozás célja, hogy a 9-10. évfolyamon megszerzett
ismereteket a tanuló felelevenítse, elmélyítse és ezekre az ismeretekre alapozva tudását a
középszintű érettségi szintjének megfelelő szintre fejlessze, vagyis ahol a kommunikatív
nyelvtudás mérése a cél, azaz annak megállapítása, hogy a tanuló képes-e kommunikációs
céljait megvalósítani.
Mivel a vizsga középszinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi
alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség.
A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő
szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is, ezért az érettségi felkészítő foglalkozások
keretén belül a tanulóknak ezen készségeket fejlesztő feladatokat kell megoldaniuk. A
gyakorláshoz a korábbi évek írásbeli érettségi feladatsorai és nyelvtani gyakorlókönyvek
felhasználandók.
A nyelvtani és a lexikai kompetenciát külön rész keretében is mérik.
A középszintű érettségi A2, B1 szintű nyelvtudásnak felel meg.
B1
Megérti a fontosabb információkat olyan
egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek
gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl.
iskola, szabadidő, munka). Képes külföl-
diekkel kommunikálni mindennapi
helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget
tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer,
vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoz-
nak. Be tud számolni eseményekről,
élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről.
Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez,
jelenségekhez, indokolni tud különböző
állás-pontokat és terveket.
A2
Megért olyan mondatokat és rövid
szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő
területekhez kapcsolódnak. Tud
kommunikálni olyan mindennapi,
begyakorolt helyzetekben, amelyekben
egyszerű és közvetlen információcserére van
szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket
használva beszélni önmagáról, családjáról és
19
szűkebb környezetéről.
Olvasott szöveg értéséhez szükséges készségek és szövegfajták
Középszint
1.1 Készségek A tanuló képes az olvasási céloknak, illetve a
feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szövegben
A2:
• a lényeget (a szöveg célját) megérteni,
• eseménysorokat követni,
• kulcsinformációkat megérteni,
B1:
• a gondolatmenet lényegét megérteni,
• véleményeket, érvelést nagy vonalakban
követni,
• egyes részinformációkat kiszűrni.
1.2 A szöveg jellemzői A használt szöveg
• autentikus, esetleg kismértékben
szerkesztett,
• tartalma, szerkezete, nyelve világos,
• tematikusan megfelel a korosztály
élettapasztalatának és általános
érdeklődésének,
• megértéséhez nincs szükség az érettségi
vizsga általános műveltségi szintjét
meghaladó ismeretekre,
• kiválasztásakor a Témakörök című rész az
irányadó,
• autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat
olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény az adott
vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem
szükséges az adott feladat sikeres
megoldásához,
A2:
• rövid, egyszerű,
• hétköznapi nyelven íródott, és főként
gyakran használt szavakat és nyelvi
szerkezeteket tartalmaz,
B1:
• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,
• hétköznapi nyelven íródott.
1.3 Szövegfajták • utasítások (pl. feliratok, használati
utasítások),
• tájékoztató szövegek (pl. hirdetés,
menetrend, prospektus, műsorfüzet),
20
• levelek,
• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
• ismeretterjesztő szövegek,
• irodalmi szövegek.
Nyelvhelyességhez szükséges készségek és szövegfajták
Középszint
2.1 Készségek A tanuló képes
A2:
• az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai
egységek felismerésére, kiegészítésére és
létrehozására mondat- és szövegszinten,
B1:
• gyakran használt nyelvtani szerkezetek és
lexikai egységek felismerésére,
kiegészítésére és létrehozására
szövegszinten.
2.2 A szöveg jellemzői A használt szöveg vagy szövegrészlet
• nehézségi foka alacsonyabb, mint az
olvasott szöveg megértését mérő
feladatoknál,
• autentikus, esetleg szerkesztett,
• tartalma, szerkezete, nyelve világos,
• tematikusan megfelel a korosztály
élettapasztalatának és általános
érdeklődésének,
• megértéséhez nincs szükség az érettségi
vizsga általános műveltségi szintjét
meghaladó ismeretekre,
• kiválasztásakor a Témakörök című rész az
irányadó,
• autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat
olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény az adott
vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem
szükséges az adott feladat sikeres
megoldásához,
A2:
• rövid, egyszerű,
• hétköznapi nyelven íródott, és főként
gyakran használt szavakat és nyelvi
szerkezeteket tartalmaz,
B1:
• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,
• hétköznapi nyelven íródott.
21
Hallott szöveg értéséhez szükséges készségek és szövegfajták
Középszint
3.1 Készségek A tanuló képes az értési céloknak, illetve a
feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szöveg
A2:
• témáját felismerni,
• lényegét megérteni,
• kulcsfontosságú szavait megérteni,
• legalapvetőbb adatszerű információit
kiszűrni,
B1:
• gondolatmenetét nagy vonalakban követni,
• egyes tényszerű részinformációkat
megérteni.
3.2 A szöveg jellemzői A használt szöveg
• autentikus vagy autentikus hangzású
(stúdiófelvétel),
• tematikusan megfelel a korosztály
élettapasztalatának és általános
érdeklődésének,
• megértéséhez nincs szükség az érettségi
vizsga általános műveltségi szintjét
meghaladó ismeretekre,
• kiválasztásakor a Témakörök című rész az
irányadó,
• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik
el,
• egy vagy több beszélő közvetítésével
hangzik el,
• akusztikai minősége kifogástalan,
• hossza és tartalma nem terheli meg
feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
• autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat
olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény az adott
vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem
szükséges az adott feladat sikeres
megoldásához,
A2:
22
• hétköznapi nyelven hangzik el, szinte
kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi
szerkezeteket tartalmaz,
• lassú, de még normál beszédtempójú,
• a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,
• tisztán artikulált,
• tartalmilag kifejezetten egyszerű,
B1:
• hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően
gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és
lexikai elemekből építkezik,
• normál tempójú,
• a standard kiejtés(ek)hez közel álló,
• tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten
összetett.
3.3 Szövegfajták • közérdekű bejelentések, közlemények (pl.
pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),
• rögzített telefonos szövegek (pl.
üzenetrögzítő, információs szolgálatok:
útinformáció, nyitva tartás, menetrend),
• utasítások (pl. utcán, repülőtéren,
pályaudvaron),
• médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés,
reklám, programismertetés, rövid hír),
• beszélgetések, telefonbeszélgetések,
• műsorrészletek,
• riportok, interjúk,
• beszámolók.
Íráskészség és szövegfajták
Középszint
4.1 Készségek A tanuló képes
• a feladatban megadott kommunikációs
szándékokat megvalósítani (lásd
Kommunikációs helyzetek és szándékok című
részt),
• a megadott témákhoz kapcsolódó
szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),
A2:
• a személyével, illetve közvetlen
környezetével kapcsolatos témákról írni,
• az adott témáról egyszerű kifejezéseket
használva írni,
• egyszerű mondatokból álló rövid,
összefüggő szöveget írni,
• a szöveg mondatai között lévő alapvető
logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi
eszközökkel (pl. a leg-gyakrabban használt
kötőszavakkal) kifejezni,
23
• néhány egyszerű szerkezetet és alapvető
helyesírási szabályt úgy használni, hogy a
hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,
B1:
• ismert, köznapi témákról írni és véleményét
is megfogalmazni,
• meglévő szókincsét változatosan használni,
• a szöveget megfelelően felépíteni és
tagolni, a logikai viszonyok kifejezését
szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,
• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a
címzetthez való viszonyának megfelelő
stílust és hangnemet választani,
• az adott szövegfajta formai sajátosságainak
megfelelő írásművet létrehozni,
• egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi
fordulatokat és a helyesírási szabályokat
általában biztonsággal alkalmazni.
4.2 Szövegfajták • rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet,
naplóbejegyzés),
• üdvözlőlap,
• meghívó,
• magánjellegű vagy intézménynek (pl.
nyelviskolának) szóló levél.
Beszédkészség
Középszint
5.1 Készségek A tanuló képes
• a megadott helyzetekben és szerepekben, a
feladatnak megfelelő kommunikációs
szándékokat megvalósítani (lásd
Kommunikációs helyzetek és szándékok című
részt),
• a megadott témákról szóló
beszélgetésekben részt venni (lásd a
Témakörök című részt),
• a kommunikációs stratégiákat a szintnek
megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl.
beszélgetést elkezdeni, fenntartani és
befejezni),
A2:
• saját magáról és közvetlen környezetéről
egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel
röviden és többnyire érthetően
megnyilatkozni,
• egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben
részt venni,
• kiszámítható, mindennapi helyzetekben
rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás),
24
• érezhető akcentusa és esetenként akadozó
beszédtempója ellenére többnyire érthetően
beszélni,
B1:
• az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját
rugalmasan használni, és ezzel
mondanivalójának nagy részét egyszerűen
kifejezni,
• ismerős témáról folyó társalgásban részt
venni,
• kevésbé begyakorolt mindennapi
helyzetekben felmerülő feladatokat
megoldani,
• viszonylag folyékonyan elmondani egy
történetet, beszámolni élményeiről és
érzéseiről,
• érezhető akcentusa és esetleg lassú
beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
Témakörök
Témakör Középszint
1. Személyes vonatkozások, család • A tanuló személye, életrajza, életének
fontos állomásai (fordulópontjai)
• Családi élet, családi kapcsolatok
• A családi élet mindennapjai, otthoni
teendők
• Személyes tervek
2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belső jellemzése
• Baráti kör
• A tizenévesek világa: kapcsolat a
kortársakkal, fel-nőttekkel
• Női és férfi szerepek
• Ünnepek, családi ünnepek
• Öltözködés, divat
• Vásárlás, szolgáltatások (posta)
• Hasonlóságok és különbségek az emberek
között
3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a
lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
• A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,
szórakozási lehetőségek
• A városi és a vidéki élet összehasonlítása
• Növények és állatok a környezetünkben
• Környezetvédelem a szűkebb
környezetünkben: Mit te-hetünk
környezetünkért vagy a természet
25
megóvásáért?
• Időjárás
4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok,
pl. szakmai képzés, tagozat)
• Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör,
tanulmányi munka
• A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe,
fontossága
• Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei,
iskolai hagyományok
5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás
• Pályaválasztás, továbbtanulás vagy
munkába állás
6. Életmód • Napirend, időbeosztás
• Az egészséges életmód (a helyes és a
helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe
az egészség megőrzésében, testápolás)
• Étkezési szokások a családban
• Ételek, kedvenc ételek
• Étkezés iskolai menzán, éttermekben,
gyorséttermekben
• Gyakori betegségek, sérülések, baleset
• Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos,
kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
• Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
• Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
• Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép,
internet
• Kulturális események
8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a
tömegközlekedés
• Nyaralás itthon, illetve külföldön
• Utazási előkészületek, egy utazás
megtervezése, megszervezése
• Az egyéni és a társas utazás előnyei és
hátrányai
9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
• A technikai eszközök szerepe a mindennapi
életben
26
Kommunikációs helyzetek és szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
megszólítás Entschuldigung,…
köszönés, elköszönés Guten Morgen/ Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs!
bemutatás, és bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße…./ Ich möchte Ihnen …
vorstellen?
telefonálásnál bemutatkozás és
elköszönés
Guten Tag, das ist … Auf Wiederhören! Tschüs!
szóbeli üdvözletküldés Viele Grüße an Petra!
személyes és hivatalos levélben
megszólítás
Liebe(r)….. Sehr geehrter Herr…..
személyes és hivatalos levélben
elbúcsúzás
Dein(e)…. Viele Grüße Mit freundlichen Grüßen….
érdeklődés hogylét iránt és arra
reagálás
Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt
dir? Ich habe Kopfschmerzen.
engedélykérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem!
gratuláció, jókívánságok és arra
reagálás
Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche
Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen
zu…. Danke, sehr nett von Ihnen.
együttérzés és arra reagálás Mein Beileid! Danke.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass
sajnálkozás Es tut mir Leid!
öröm Ich freue mich, dass…/ Toll!/ Es freut micht, dass
elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass… Schade, dass….
csodálkozás Oh, das ist aber schön!/ Das kann doch nicht wahr
sein!
remény Ich hoffe, du kannst kommen!
félelem Ich habe Angst, dass…
bánat Schade, dass…
bosszúság Das ist aber schlimm!
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
véleménykérés és arra reagálás,
véleménynyilvánítás
Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner
Meinung nach…/ Was denkst darüber? / Sind Sie
damit einverstanden, dass…?
valaki igazának az elismerése
és el nem ismerése
Da hast du (nicht) Recht!
egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht!/ Da bin ich
anderer Meinung.
érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für…(nicht).
tetszés, nem tetszés Das stimmt schon, aber…. Sie haben Recht, aber….
ellenvetés visszautasítása Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie
können Recht haben, aber…
akarat, kívánság, képesség,
szükségesség, lehetőség,
ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf, das
könnte vielleicht…, ich soll
27
bizonytalanság, kötelezettség
ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich habe vor,… zu….
érdeklődés értékítélet, kívánság,
preferencia, érdeklődési kör
iránt
Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder
lieber Tee? Hast du Interesse für…?
dícséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte… für sehr gut. Das ist
schon gut, aber…
Warum bist du nicht früher gekommen?
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
dolgok, személyek
megnevezése, leírása
Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um…
események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss./Es war einmal….
információkérés,
információadás
Wie ist…? Prima./ Wie alt bist du? 12./ Weißt du….?/
Können Sie mir bitte sagen….?
igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, d och, weder…. noch
válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten.
tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass/ob…
bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher,
dass/ ob…./ Ich nehme an, dass….
ismerés, nem ismerés Ich kenne… gut/ nicht.
emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass,…..
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte….!Würden Sie
bitte…?
tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür.
segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei…. helfen? Ja, gerne. Ich
kann leider nicht!
javaslat és arra reagálás Können wir gehen?/ Möchtest du…? Ja, gerne! /Ich
schlage vor, dass….
meghívás és arra reagálás Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid.
kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.
reklamálás Entschuldigung, ich habe ein Problem…
tanácskérés, tanácsadás Was schlägst du vor? Ich rate,…/ Ich schlage vor…
segítség felajánlása és arra
reagálás
Kann ich Ihnen helfen? Ja, das wäre nett. Danke, das
geht schon.
ajánlat és arra reagálás Möchten Sie…?
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. /Sag es noch
einmal!/ Wie meinst du das?
nem értés Ich verstehe nicht./ Entschuldigung, ich habe es nicht
verstanden.
betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte.
felkérés lassabb, hangosabb
beszédre
Kannst du bitte langsamer / lauter sprechen?
beszélési szándék jelzése, téma
bevezetése, félbeszakítás
Dabei fällt mir gerade ein,…. Darf ich Sie kurz
unterbrechen?
megerősítés Ja, das stimmt.
28
körülírás Das ist also ein…,wo…
példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist…
témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden,? Können wir
ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?
Nyelvtani szerkezetek
A tanuló
A2:
• általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,
• rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az
anyanyelv hatásai,
• a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,
B1:
• megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,
• ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,
• az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki
gondolatait, kommunikációs szándékait.
Szókincs
A tanuló
A2:
• megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt
helyzetekben,
B1:
• megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan
témában, amely összefügg saját mindennapi életével,
• jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,
• a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb
kifejezőeszközt.
29
Fogalomkörök
Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Cselekvés,
történés, létezés
kifejezése
sein, Ich bin heute zu Hause.
es gibt Hier gibt es keinen
Hamburger.
Jelenidejűség
Múltidejűség
Jövőidejűség
Személytelenség
Műveltetés
Präsens Die Sonne scheint schön
Vokalweschsel,trennbare Der Zug fährt gleich ab.
Verben Er liest das Buch vor.
Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß
Sie haben schon alles
getan.
Damals hatten wir auf dem
Dorf
Plusquamperfekt gewohnt.
Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu
Hause.
Sie werden das heute noch
machen.
Futur
sich-Verben Ich freue mich.
es Es ist kalt.
Es regnet.
Es ist das erste Mal.
daß….
Es geht um…/ Es dauert lange
bis…
lassen (Präsens Wir lassen/ließen unser
Auto
Präteritum) reparieren.
Passiv (Präsens) Sie werden am Flughafen
abgeholt.
Sie müssen abgeholt
werden
Passiv mit Modalverb Sie mussten abgeholt
werden.
(Präsens)
Passiv (Präteritum)
Birtoklás kifejezése
haben, gehören Ich habe einen
Bruder. Die Tasche
gehört mir
Wessen?
von,-s das Buch von Peter,
Peters
Geschichte
Nomen Genitiv die Tür des Hauses
Possessivpronomen Das ist meine
Familie.
Térbeli viszonyok,
30
irányok,
helymeghatározás
hier, dort, linds,
Rechts
oben, unten, hiten…
Präpositionen mit A/D Die Vase steht auf dem
Tisch.
an, auf, hinter, in, neben, Ich gehe ins Kino.
über, unter, vor, zwischen
Präpositionen mit dem Gehen Sie den Fluß
entlang!
Akkusativ
durch, um, entlang
Präpositionen mit dem Die Bücher sind bei
Karl.
Dativ Die Post ist unserer
Schule
von, zu, nach, gegnüber gegenüber.
Időbeli viszonyok:
gyakoriság
időtartam
időpont
előidejűség
Wie oft? Ich gehe jeden Morgen
in die
selten, manchmal, immer, Schule.
nie
wie lange? eine Woche, von ….
bis,
den ganzen Tag
in, um, am, wann? im Winter, um 8
Uhr, am
Freitag,
diesen/letzten/vorigen/
nächsten Monat
Plusquamperfekt Nachdem ich eingepackt
hatte, rief
bevor, nachdem ich ein Taxi.
Bevor ich ein Taxi
rief,…..
Mennyiségi
viszonyok
Határozott
mennyiség,
határozatlan
mennyiség
eins, zwei
erste, zweite
eine Portion
Pommes
alles, viel, wenig, nichts
Ich habe viele Bücher, aber
wenig
alle, einige, keine Zeit zum Lesen
31
Minőségi
viszonyok
Wie? Ich bin zufrieden. Das
finde ich
prima.
Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte
Aufgabe.
(Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock
modisch.
Vergleiche Dieses Buch ist besser,
als….
Er ist nicht so alt,
wie…
Das Bild ist am
schönsten.
Wer? Der Bekannte/ mein
Bekannter,
der Arme, die Arme
Modalitás
felszólítás
mögen, können, wollen, Er kann nicht
schwimmen. Ich
müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte
nach
(Präsens, Prätreritum) Hause.
Perfekt Ich habe das Fenster
nicht
schließen wollen
haben + zu + Infinitiv Du hast dafür selber zu
sorgen.
sein + zu + Infinitiv Die Aufgabe ist leicht zu
lösen.
brauchen + zu + Infinitiv Jetzt brauchst du mir
nicht zu
helfen.
Komm morgen
wieder!
Esst schnell!
Nehmen Sie bitte
Platz!
Esetviszonyok névszók a
mondatban
Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern
Bilder.
Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner
Freundin.
Logikai viszonyok
alárendelések
Kausalsatz denn, weil,
Subjektsatz Es ist schön, hier zu
32
feltételesség
Függő beszéd
sein.
Objektsatz Ich weiß (nicht),
dass (ob)….
Ich weiß, wo du
wohnst.
Ich habe keine Lust,
dich zu
besuchen.
Temporalsatz Als/Wenn…,
Bevor/ Während/Solange…
Finalsatz: um zu/damit Ich bleibe hier,
um diese Zeitung
auszulesen/
damit du nicht allein
bist.
Relativsatz
Die See, an der wir voriges
Jahr..
Die Kinder, deren Eltern
…
Wenn ich Zeit
habe, …
Wenn ich Zeit
hätte, …
Sie würde kommen,
wenn….
Konditonalsatz: Wenn ich Zeit gehabt
hätte….
(Indikativ) Präsens Sie wären gekommen,
wenn…
Konjuktiv II.
mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in
die
Schule geht.
Szövegösszetartó kötőszók,
eszközök
névmások
und/oder/aber/denn
weil/dass/ob/
obwohl/ als ob / als wenn =
als
das,
ich, mich, mir, mein,
dieser, jener,
man,
33
jeder, keiner,
einander,
derselbe
einer, welcher,
34
FRANCIA -ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐ 11. évfolyam heti 1 óra (évi 36 óra)
12. évfolyam heti 1 óra (évi 31 óra)
Cél: A két év alatt mind az írásbeli, mind a szóbeli középszintű érettségi követelményeinek
megfelelő nyelvtudás megszerzése. Kerettantervünk alapjául az OM 40/ 2002-es rendelete
szolgált, annak is 2013. február 18-án hatályos állapota. A kerettanterv a részletes
vizsgakövetelmények alapján készült. Közöljük a rendeletben is rögzített témaköröket, a
kommunikációs helyzeteket és szándékokat, továbbá a nyelvtani szerkezeteket, valamint a
szókincsre vonatkozó információkat.
Mivel mindkét tanév célja (minél sikeresebb érettségi vizsga) és a cél elérésének tervezett
eszközei azonosak a dokumentum nem tartalmaz eltérő tematika a két tanévre.
A részkészségek részletezésénél hivatkozik a dokumentum a tervezett óraszámi keretekre.
A,Témakörök
A kilenc témakör közül az első ötöt a tizenegyedik, míg a következő négyet a tizenkettedik
évfolyam tananyaga.
1. Személyes vonatkozások, család
A, A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, életrajza
B, Családi élet
C, Házimunka
D, Személyes tervek
2. Ember és társadalom
A, Baráti kör
B, Tizenévesek világa, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
C, Női és férfi szerepek
D, Családi ünnepek
E, Öltözködés, divat
F, Vásárlás és szolgáltatások
3. Környezetünk
A, Az otthon, a lakóhely és környéke (szoba, lakás bemutatása)
B, A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
C, A városi és a vidéki élet összehasonlítása
D, Növények és állatok a környezetünkben
E, Környezetvédelem
F, Időjárás
4. Iskola
A, Iskolánk bemutatása
B, Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
C, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
D, Az iskolai élet a tanuláson kívül, iskolai hagyományok
5. A munka világa
A, Diákmunka, nyári munkavállalás
B, Pályaválasztás, továbbtanulás, vagy munkába állás
6. Életmód
A, Napirend, időbeosztás
B, Az egészséges életmód
35
C, Étkezési szokások a családban
D, Ételek, kedvenc ételek
E, Étkezés menzán, étteremben
F, Gyakori betegségek, sérülések, balesetek
G, Gyógykezelés
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
A, Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, színház, mozi, koncert, kirándulás
B, Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
C, Olvasás, rádió, tévé, internet
D, Kulturális események
8. Utazás, turizmus
A, A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
B, Nyaralás itthon és külföldön
C, Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
D, Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány, technika
A, Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
B, A technikai eszközök szerepe a mindennapokban
B, Kommunikációs helyzetek és szándékok
A kommunikációs szándékok listája
A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a
középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye
nélkül gyűjtöttük a példákat.
1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
a) Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok à un de ces jours
megszólítás s’il vous / te plaît, pardon, monsieur, vous ętes bien le nouveau
professeur d'anglais?
köszönés, elköszönés
salut, bonjour monsieur, au revoir madame, à demain,
à mardi, à ce soir, à bientôt,
bemutatás, bemutatkozás c’est Luc, je te présente / je vous présente,
moi, je m’appelle, je suis le frère de, enchanté monsieur
telefonálásnál bemutatkozás és
elköszönés
c'est Marie-Jeanne à l'appareil
au revoir, monsieur, à demain
személyes levélben
megszólítás és elbúcsúzás
cher Jean-Marc, ma chère Michèle,
bisous, grosses bises, à bientôt,
érdeklődés hogylét iránt és
arra reagálás ça va? vous allez bien? ça va mieux?
ça va bien / pas trop mal , merci ça ne va pas du tout
engedélykérés és arra reagálás je peux? bien sűr (mais),
köszönet és arra reagálás merci beaucoup, il n’y a pas de quoi,
je vous / t’en prie, avec plaisir, je vous remercie, madame
bocsánatkérés és arra reagálás pardon, excuse-moi / excusez-moi, monsieur / madame
ça ne fait rien, ce n'est pas grave, je vous / t’en prie,
gratuláció, jó kívánságok és
arra reagálás
joyeux anniversaire, bonne chance / soirée, bon voyage, passer de
bonnes vacances, joyeuses fętes de,
36
je te / vous félicite, merci beaucoup (de tes/vos voeux),
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
sajnálkozás je regrette, je suis vraiment désolé
öröm je suis ravi,
elégedettség, elégedetlenség content/triste, heureux/malheureux, agréable/désagréable, aller
bien/mal
csodálkozás tiens,ah bon,
remény j'espère,
bánat je suis triste / désespéré
bosszúság ça alors, zut alors,
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
véleménykérés és arra
reagálás tu aimes, tu veux, tu trouves ça? ça te plaît? à ton avis?
qu’est-ce que tu en penses? ça s'est bien passé?
super, pas mal, je pense que,
c'était bien, à mon avis
valaki igazának az elismerése,
nem elismerése
tu as raison, tu n’as pas raison,
egyetértés, egyet nem értés oui, d’accord, bien sűr, excellente idée, comme tu veux,
érdeklodés, érdektelenség qu'est-ce qui t'arrive? raconte-moi, comment... ce n'est pas mon
problčme
tetszés nem tetszés j'aime beaucoup, un peu, pas du tout, c’est bien,
j’adore / je déteste, c’est génial,
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
dicséret, kritika bravo, félicitation, ce n'est pas trop réussi
ellenvetés, ellenvetés
visszautasítása
par contre, au contraire, surtout pas
akarat, kívánság je veux absolument, j’aimerais, je serais content si, je souhaite
képesség, lehetőség on peut, il est possible
szükségesség, kötelezettség vous devez, il faut
ígéret c'est promis, je te / vous promets
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
dolgok, személyek
megnevezése
voilà,qui est-ce? qu’est-ce que c’est? comment est-il?
à quoi ça sert? ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat, il (ne)
sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, ça sert à
események leírása cet aprčs-midi, il y a une semaine, alors, c'était
információkérés,
információadás oů est-il? il (n’)est (pas) là, qu'est-ce que tu fais? je travaille,
tu joues avec qui? je (ne) joue avec (pas) lui, quand est-ce
qu’on va sortir? ce soir,
pour aller à? c’est simple, tu vas / vous allez
igenlő vagy nemleges válasz oui / non, c’est ça /
pas du tout, cela n'est pas possible
37
tudás, nem tudás je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas) te / vous dire
bizonyosság, bizonytalanság peut-ętre, ça se peut, ça m'étonnerait
ismerés, nem ismerés je vois, je n'y vois pas trop clair
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
kérés je voudrais, s'il te / vous plaît
tiltás, felszólítás il est interdit, (ne) fais / faites (pas),
défense de fumer, veuillez patienter s.v.p.
segítségkérés és arra reagálás peux-tu, je suis à toi / vous
javaslat és arra reagálás j’ai une idée, c’est une bonne idée, (mais...)
kínálás és arra reagálás tu veux?, je veux bien, non, merci,
tu es/vous ętes gentil, mais je n’ai plus faim
meghívás és arra reagálás tu viens? ça te dit? volontiers, malheureusement je ne peux pas,
pourquoi pas
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
visszakérdezés, ismétléskérés c’est (bien) ça? peux-tu / pouvez-vous répéter
nem értés je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris
38
Beszélési szándék jelzése,
téma bevezetése
si vous voulez mon avis, selon moi, écoute ça
megerősítés c'est celui qui? c'est tout?
est-ce que j'ai bien compris?
körülírás je ne sais pas exactemen
példa megnevezése tiens, par exemple,
C, Nyelvtani szerkezetek
A vizsgázó
A2:
- általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és
írásban,
- rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az
anyanyelv hatásai,
- a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,
B1:
- megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,
- ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,
- az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki
gondolatait, kommunikációs szándékait.
A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes.
Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol
először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják.
Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata
is megjelenik.
Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezése
39
Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezése
Létezés kifejezése (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n’)y a (pas / plus)
se passer, se trouver,
Cselekvések il pleut, il fera beau, s'il neige nous allons dans les Alpes
si tu voulais, tu pourrais,
les vacances sont commencées,
je lui dirai quand il sera arrivé
Birtoklás kifejezése (ne pas) avoir, le chat de Yasmine, il (n’)est (pas) à moi
c’est le mien
Térbeli viszonyok où? là, à, dans, sous/sur, derričre/devant, tout droit, à gauche
/ à droite, au milieu, à côté, en face, pas loin, d’un côté, de
l’autre côté, au bout (de), au fond (de), , n’importe oů, vers,
au nord, dans l'ouest, d’oů? de l’école
Időbeli viszonyok
A quelle heure? quand? aujourd’hui, demain, hier, mardi
prochain, en mai, maintenant, avant / aprčs, tôt, tard, le
week-end, dernier, ce matin, cet après-midi, ce soir, en été, il
y a, pendant, longtemps, à midi et demi, dans, à ce moment-
là, depuis, en, seulement, quelquefois, toujours, d’abord, puis,
enfin, quand, avant / pendant que, je lui dirai quand il sera
arrivé
Mennyiségi viszonyok
combien? 1000, beaucoup / peu / assez (de), pas de, gramme,
kilo, bouteille, plus, moins,
une douzaine, environ, à peu prčs, il fera X degré
Minőségi viszonyok
quel âge? avoir X ans, jeune, comment? grand / petit, joli,
gros / mince, faible / fort, beau/ /laid, sale/propre, timide,
gentil / antipathique, modeste / agressif, blanc, facile /
difficile, interdit, long, court, chaud / froid, cher / bon
marché, vite, bien / mal, mieux, premier
Esetviszonyok je le regarde, tu lui demandes, ne le regarde pas,
Modalitás ouvre, ferme, écoute, je voudrais, tu dois, si tu voulais, tu
pourrais,
, les vacances sont commencées,
Szövegösszetartó eszközök un, une, des; le, la, l’, les; du, de la, de; mon, ma, mes, ton...,
son..., ce, cet, cette, ces; je, tu, il / elle, nous, vous, ils /elles;
moi, toi, lui, elle, nous, vous, eux,elles; en, y, on, quelqu’un,
quelque chose, qui, que, oů, dont, celui, celle, ceux, celles, et,
mais, donc, alors, car, comme, pour,
40
D,Szókincs
Cél:
A vizsgázó:
A2:
- megfelelő szókinccsel rendelkezzen ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt
helyzetekben
B1
- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan
témában, amely összefügg saját mindennapi életével,
- jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak hibák.
Az érettségi felkészítő keretében a vizsga minden részkészségére figyelmet fordítunk,
típusfeladatait megismertetjük a tanulókkal, majd gyakoroljuk azokat.
E, A vizsga részegységei és a részletezett feladattípusok
Olvasott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra
Cél:
A vizsgázó képes legyen:
A2:
- a lényeget (a szöveg célját) megérteni,
- eseménysorokat követni,
- kulcsinformációkat megérteni,
B1:
- a gondolatmenet lényegét megérteni,
- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,
- egyes részinformációkat kiszűrni.
A felhasznált szöveg
- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,
- tartalma, szerkezete, nyelve világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem
szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
Feladattípusok:
- Feleletválasztás
- Hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy
anélkül)
- Rövid választ igénylő, nyitott kérdések
- A szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben
- Képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,
- Egymáshoz rendelés, pl.:
= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,
41
= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés
alapján,
= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,
= csoportosítás megadott kategóriák szerint.
Nyelvhelyesség: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra
Cél:
A2:
- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és
létrehozására mondat- és szövegszinten,
B1:
- gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére
és létrehozására mondat- és szövegszinten.
A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet
- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,
- autentikus, esetleg szerkesztett,
- tartalma, szerkezete, nyelve világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
Feladattípusok:
- hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes
kiválasztása),
- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,
- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a
szövegbe illesztése.
- szórend
Hallott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra
Cél:
A vizsgázó képes legyen:
A2: A hallott szöveg
- témáját felismerni,
- lényegét megérteni,
- kulcsfontosságú szavait megérteni,
- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,
B1: A hallott szöveg
- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,
- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.
A felhasznált szöveg
- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,
- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,
42
- akusztikai minősége kifogástalan,
- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem
szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
Feladattípusok:
- feleletválasztás,
- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),
- események sorrendjének megállapítása,
- nyomtatványok, űrlapok kitöltése,
- táblázat kitöltése,
- hiányos mondatok kiegészítése,
- rövid választ igénylő nyitott kérdések,
- ténybeli hibák azonosítása, javítása.
Íráskészség: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra
Cél:
A vizsgázó legyen képes:
A2:
- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,
- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,
- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,
- a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi
eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,
- néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák
ellenére érthető legyen a mondanivaló,
B1:
- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,
- meglévő szókincsét változatosan használni,
- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló
nyelvi eszközöket alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust
és hangnemet választani,
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,
- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat
általában biztonsággal alkalmazni.
A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek
- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,
- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,
- szövegfajtája meghatározott,
- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre.
A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:
- rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),
- üdvözlőlap,
- állásra, nyári munkára jelentkező levél,
43
- meghívó,
- magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.
Beszédkészség: 11. évfolyam 8 óra, 12, évfolyam 7 óra
Cél:
A vizsgázó képes legyen:
A2:
- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel
röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,
- egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,
- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),
- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően
beszélni,
B1:
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel
mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
A feladatok és a tételek jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és
szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.
A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános
érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi
szintjét meghaladó ismeretekre.
A feladat meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének
leírását.
A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.
A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:
1. - társalgás,
2. - szituációs feladat,
3. - önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.
Tervezett tankönyvek:
Darabos Zsusza: Készüljünk az új érettségire
Filó Réka- Pignitzky Beáta: 7 próbaérettségi francia nyelvből
Vida Enikő: Érettségi feladatok francia nyelvből
44
LATIN NYELV
Célok, feladatok
Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát,
emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről,
szakaszairól, megjelenési formáiról - elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma
műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelv- és általános idegennyelv-
használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és
tudatos használatának elősegítése.
Az érettségi vizsga latin nyelvből egyszerre igyekszik megtartani a vizsgáztatás korábbi értékes
hagyományait, s igazodni a kerettantervek és az általános követelményrendszer új
szempontjaihoz. Megmarad az érettségi szövegközpontúsága, az idegen nyelvről magyarra
fordítás hangsúlya, a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemek kiemelt szerepe.
Változások jelennek azonban meg mind a követelményekben, mind a vizsgáztatás formájában,
feladattípusaiban. Megnövekszik az elvont nyelvtani ismeretek számonkérésének, egyúttal azok
aktív használatának jelentősége, megszűnik az írásbeli vizsga korábbi egyoldalúsága, a szóbeli
rész tisztán reproduktív jellege.
A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán,
illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban
mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek
különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a
produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten
nélkülözhetetlenek.
Az érettségi vizsga követelményeit mindkét szinten a nyelvtudás egyes elemeire bontva
határozzuk meg. A készségek közül az élő nyelvek kommunikációs formáival ellentétben az
olvasást és a beszédkészség sajátos elemeit, illetve a szövegértést és fordítást mérjük. A
latinnyelv-oktatás nyelvi képzésen túlmutató összetett célrendszere sajátos témák:
meghatározott kulturális ismeretek és az utóbbiak forrásaiként szolgáló szöveganyag
megadásával jár.
Az érettségi követelményekben ismertnek tekintett szavak listáját a 40/2002-es OM rendelet
tartalmazza.
A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek
szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a vizsgázó életkori
sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes
egészet alkotnak.
A NAT szerint az élő idegen nyelvekre megfogalmazott közös referenciakeret
párhuzamba állítható a latin kimeneti követelményekkel, de még nem adaptálták a nemzetközi
referenciakeret összes szintjét a latin nyelvre. A kerettanterv B1 szintre, illetve annál kicsivel
magasabb szintre készült, de a hazai latintanítás hagyományaihoz híven lehetőséget kínál arra,
hogy a tanulók az adott időkeretben ennél magasabb szintre is eljuthassanak.
45
10. évfolyam,
minimumszint
12. évfolyam,
minimumszint
Latin nyelv A2 B1
12. évfolyam
Éves órakeret: 31 óra
Heti órakeret: 1 óra
Tematikai egység Grammatika Órakeret
11 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Latin nyelvű szövegek helyes, hagyományos magyar ejtés szerinti
felolvasásának fejlesztése:
A grammatikai-stilisztikai kifejezések rendszerszerű használata, a
grammatikai és stilisztikai elemzőkészség kialakítása.
A latin nyelv nyelvtani jelenségeinek sokoldalú feldolgoztatása.
A latin mondatok elemeztetése, az áttekintő, a rendszerező és a
szintetizáló képesség fejlesztése.
A névszó- és igeragozási ismeretek segítségével a tudásszintnek
megfelelő latin mondatok elemeztetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A latin kiejtés szabályainak elsajátítása (a hosszúságok és hangsúlyok biztos alkalmazása,
hangos olvasás a hagyományos magyarországi ejtés szerint).
A humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin
szöveg helyes felolvasása, valamint elméletben a másik
kiejtési rendszer szabályainak ismerete. Megfelelő ritmusban hexameterben, illetve
disztichonban írt verses szövegek felolvasása.
A megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés,
ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes memoriter felidézése.
Az esetek és alapfunkcióik
A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák
pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására.
A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó
alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait.
Az I-V. declinatiós főnevek, az I-II-III. declinatiós melléknevek szótári alakja, ragozása, -i-
tövűség.
A locativus és a vocativus.
A melléknevek fokozása, az adverbium képzése és fokozása (a kivételek is)
A névmások rendszerbe foglalása: személyes, birtokos, visszaható, a vonatkozói névmás, a
fontosabb mutató névmások: hic haec hoc, iste ista istud, ille illa
illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum,
vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid,
A tő- és sorszámnevek Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres
tria, mille (milia)
Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak
A leggyakoribb praepositiók, módosítószavak, kötőszavak felismerése.
A coniugatiók rendszere, a deponens és semideponens igék. Körülírt igeragozás
46
Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo
Szóalkotás (prefixumok, suffixumok)
Az igenevek (participiumok, infinitivusok, gerundium, supinum)
Az igeneves szerkezetek ( accusativus és nominativus cum infinitivo, ablativus absolutus,
ablativus absolutus mancus, gerundium, gerundivumos szerkezet, participium coniunctum)
A szövegekben előforduló esettani jelenségek értelmezése: az eset használata
és nem a terminus felől közelítve): genitivus
subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi,
incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei
efficientis, auctoris, comparationis, mensurae
Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és
„összetett állítmány”), alany, állapothatározó
(attributum praedicativum, appositio praedicativa,
participium coniunctum)
A szenvedő szerkezet felismerése és fordítása mondatok elemzése révén
A consecutio temporum általános szabályrendszere.
A szövegekben előforduló alá- és mellérendelő mondatok, kötőszavak felismerése, elemzése
Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos tárgyi, célhatározói mellékmondat,
következményes mellékmondat, feltételes mellékmondat.
Az u és cum kötőszó
smert latin szövegből a szövegek pontos megértését szolgáló
stilisztikai fogalmak és jelenségek kiemelése és
bemutatása: anakronizmus,
archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés
(constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere
(enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora,
metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma.
Latin-magyar középszótár, internetes szótárak használata tanári irányítással, szófajok
keresése, a szavak grammatikai szempontú csoportosítása (etimológia, szócsalád, tematikai
szócsoport, idegen nyelvi párhuzamok felkutatása).
A grammatika tárgykörébe tartozó tartalmak keresése az interneten.
Az interaktív tábla alkalmazása pl. táblázatba rendezés, az alaktan játékos tanítása.
Tematikai egység Szövegfeldolgozás Órakeret
10 óra
Tantárgyi
Fejlesztési célok
A szövegelemző készség kialakítása, a tárgyalt latin nyelvi kategóriák
megértetése.
A szövegelemző és fordítási készség fejlesztése ismert, kommentárral
ellátott és kommentár nélküli szövegeken.
A szótárhasználat elsajátíttatása kis-, közép és internetes szótár
segítségével.
Verses vagy prózai szöveg (memoriter) tanulási technikájának
elsajátíttatása, a memorizálás segítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Írásban ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg
kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveg
nyomtatott szótár segítségével kifogástalan lefordítása.
47
Szóban egyszerűbb, középiskolai tanulmányai során megismert, eredeti latin szöveg
segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítása és értelmezése, a szöveg szókincsének pontos
ismeretével.
Legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveinek
vagy azok részleteinek ismerete nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt :
Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius
Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius,
Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso,
Cornelius Tacitus.
Tematikai egység Művelődés Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A görög-római kultúrának mint az európai műveltség egyik alapjának és
a magyarországi latin hagyományok jelentőségének megismertetése.
A görög és a római kultúra egymáshoz való viszonyának megértetése
néhány szempontból.
Ismeretek A források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi,
gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalók, a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli
kiterjedésének keretei, fontosabb szakaszai, a klasszikus antikvitás mindennapi élete,
életkörülményei (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés
szokásai (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékei,
a fontosabb ünnepek és rítusok (áldozatbemutatás, jóslás), e kulturális értékeknek korunkra és
az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatása, e
kapcsolatrendszernek a megismert forrásokhoz köthető egyedi elemei.
Alapvető ismeretek a fenti szerzők irodalmi és egyéb működéséről.
(Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius
Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius,
Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso,
Cornelius Tacitus
48
MATEMATIKÁBÓL 12. évfolyam
Évi 31 óra, heti 1óra
A felkészítés fontos feladata az elemző- és összegző képesség alakítása. Minden témában nagy
hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való
felhasználhatóságára. A felkészítés során áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak,
problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is
közvetítünk.
Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását
is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél 1. Gondolkodási és megismerési módszerek
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos
alapfogalmak.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének
megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét
példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A
modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek. Logikai feladatok.
Halmazok eszközjellegű használata.
Filozófia: logika - a
következetes és
rendezett gondolkodás
elmélete, a logika
Kombinatorikai feladatok.
Modell alkotása valós problémához:
kombinatorikai modell.
Megosztott figyelem; két, illetve több
szempont egyidejű követése.
Gráfelméleti alapfogalmak és
alkalmazásaik.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél 2. Számelmélet, algebra
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet,
egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása
megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más
tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika
épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak
kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása
egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás).
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Számelméleti alapfogalmak.
Prímtényezőkre bontás. L.n.k.o,
l.k.k.t. Oszthatósági feladatok.
A matematika belső fejlődésének
felismerése, új fogalmak alkotása.
Algebrai kifejezések, nevezetes
azonosságok. Hatványok, a hat-
ványozás azonosságai.
Fogalmak módosítása újabb
tapasztalatok, ismeretek alapján. A
hatványfogalom célszerű
49
kiterjesztése, permanenciaelv
alkalmazása.
A gyökvonás és azonosságai Ismeretek tudatos memorizálása.
Ismeretek mozgósítása.
A logaritmus. A logaritmus azo-
nosságainak alkalmazása.
Elsőfokú egyenletek és egyen-
lőtlenségek.
Másodfokú és másodfokúra
visszavezethető egyenletek.
Exponenciális és logaritmikus
egyenletek
Modellek alkotása (algebrai modell):
exponenciális egyenletre vezető valós
problémák (például: befektetés, hitel,
értékcsökkenés, népesség alakulása,
radioaktivitás).
Fizika; kémia:
radioaktivitás.
Földrajz; biológia-
egészségtan: globális
problémák - demográfiai
mutatók, a Föld eltartó
képessége és az
élelmezési válság,
betegségek,
világjárványok,
túltermelés és
túlfogyasztás.
Szöveges egyenletek. Egyenlet-
rendszerek.
Matematikai modell megalkotása a
szöveg alapján. A megoldás ellen-
őrzése, gyakorlati feladat megol-
dásának összevetése a valósággal.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény
megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az
időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság:
matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek
szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió,
képletek értelmezése. Ismerethordozók használata.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az alapfüggvények és transzfor-
máltjaik( f(x)+c, f(x+c), cf(x),
f(cx).
Időtől függő periodikus jelenségek
kezelése.
Fizika: periodikus
mozgás, hullámmozgás,
váltakozó feszültség és
áram.
Földrajz: térábrázolás és
térmegismerés eszközei,
GPS.
50
Függvények jellemzése (zérus-
hely, növekedés, fogyás, szélső-
érték, periodicitás, paritás).
Számtani sorozat, mértani soro-
zat.
A sorozat felismerése, a megfelelő
képletek használata
problémamegoldás során.
Kamatos kamat számítása. Modellek alkotása: befektetés és
hitel; különböző feltételekkel
meghirdetett befektetések és hitelek
vizsgálata; a hitel költségei, a
törlesztés módjai.
Az egyéni döntés felelőssége: az
eladósodás veszélye.
Korábbi ismeretek mozgósítása (pl.
százalékszámítás).
Földrajz: a
világgazdaság
szerveződése és
működése, a pénztőke
működése, a monetáris
világ jellemző
folyamatai, hitelezés,
adósság, eladósodás.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a család
pénzügyei és
gazdálkodása,
vállalkozások.
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél 4. Geometria Órakeret
11óra
Előzetes tudás
Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes
ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei.
Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság,
hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet.
Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai
megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel,
háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla,
kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne.
Számológép (számítógép) használata.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok,
szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két
területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria.
Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egybevágósági transzformáci-
ók. Középpontos hasonlóság.
A megmaradó és a változó
tulajdonságok tudatosítása.
Szimmetria felismerése a
matematikában, a művészetekben, a
környezetünkben található tárgyakban.
Vizuális kultúra:
összetett arányviszonyok
érzékeltetése, formarend,
az aranymetszés
megjelenése a
természetben,
alkalmazása a
művészetekben.
Háromszögek( kapcsolat az ol-
dalak, szögek között, nevezetes
pontjaik).
Ismeretek alkalmazása.
51
Négyszögek és tulajdonságaik.
Sokszögek, szabályos sokszö-
gek.
A kör és részei. Fogalmak pontos ismerete. Fizika: körmozgás, a
körpályán mozgó test
sebessége.
Vizuális kultúra:
építészeti stílusok.
Egyszerű síkidomok kerülete és
területe
Térbeli alakzatok. ( henger, kúp,
gúla, hasáb, gömb , cson-
kagúla, csonkakúp).
Testek felszínének és térfogatá-
nak számítása.
Szögfüggvények alkalmazása.
Szinusz-, és koszinusztétel.
Képletek értelmezése, alkalmazása. Fizika: hely megadása.
Az egyenes koordináta-geomet-
riája.
Geometria és algebra összekapcsolása.
A kör koordináta-geometriája.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél 5. Valószínűség, statisztika
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása.
Százalékszámítás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése,
tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív
gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram,
kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép
használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A statisztikai alapfogalmai. Ada-
tok és ábrázolásuk ( kördiagram,
oszlopdiagram, vonaldiagram).
Diagramok, táblázatok olvasása,
készítése.
Grafikai szervezők összevetése más
formátumú dokumentumokkal,
következtetések levonása írott,
ábrázolt és számszerű információ
összekapcsolásával.
Számítógép használata.
Informatika: adatkezelés,
adatfeldolgozás,
információmegjelenítés.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
történelmi, társadalmi
témák vizuális ábrázolása
(táblázat, diagram).
Földrajz: időjárási,
éghajlati és gazdasági
statisztikák.
A valószínűség fogalma,
kiszámításának klasszikus módja.
Visszatevéses és visszatevés nélküli
mintavétel.
A véletlen esemény szimmetria
alapján, logikai úton vagy kísérleti
úton megadható, megbecsülhető
esélye, valószínűsége.
Informatika: statisztikai
adatelemzés.
Biológia-egészségtan:
öröklés, mutáció.
Érettségi feladatsorok megoldása
Érettségi feladatsorok megoldása
Érettségi feladatsorok megoldása
52
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK
ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ 11. évfolyam
Évi óraszám:36 óra
Heti óraszám: 1 óra
A történelem érettségire való felkészítés fő feladata a középiskolai történelem tanítás 9-12.
évfolyamán tanultak felelevenítése, gyakorlása. A fő hangsúly az érettségi típusú feladatok
gyakorlása pl.: információkeresés források (szöveges, képi) segítségével; fogalmak azonosítása,
hozzárendelése egy korhoz, állam területéhez; helyszínek azonosítása atlasz segítségével; célok
és következmények megkülönböztetése; ok-okozati összefüggés bemutatása; illetve források
segítségével problémamegoldó rövidebb (8-10 soros) és elemző hosszabb (20-30 soros) esszé
megírása.
Az érettségi előkészítőn törekedni kell, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen
az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a
kritikai gondolkodásra is.
Tematikai egység Ókori, középkori, vagy kora újkori egyetemes történelem
Az őskor és az ókori Kelet Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A folyamvölgyi kultúrák
Az ókori Kelet kulturális öröksége.
Forrástípusok felismerése, információgyűjtés
és azok rendszerezése. (Pl. az első
civilizációkról fennmaradt források
csoportosítása különböző szempontok
szerint.)
A földrajzi környezet szerepe az egyes
civilizációk életében. (pl. nagy folyók, tagolt
partvidék).
Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek
problémaközpontú elrendezése
Az ókori Hellász Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Az athéni demokrácia intézményei, működé-
se.
A görög hitvilág, a legfontosabb istenek
nevének ismerete; művészet és tudomány.
A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló
kulturális emlékei
Ismeretszerzés különböző médiumok
anyagából, szaktudományi munkákból. (pl.
Érvek gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására, ellenérvek gyűjtése
meghatározott álláspontok cáfolására.
Folyamatábra, diagram elemzése/készítése
(pl.: az athéni demokrácia működése)
Egyszerű térképvázlatok rajzolása (pl. a
görög világ legfontosabb poliszainak
elhelyezése vaktérképen)
Az ókori Róma Órakeret
4 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Róma útja a köztársaságtól a császárságig.
A hódító háborúk társadalmi és politikai kö-
vetkezményei a köztársaság korában.
Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból.
A rendelkezésre álló ismeretforrások
53
A római hitvilág, művészet, a tudomány és a
jog.
A római építészet jelentős alkotásainak
azonosítása
A kereszténység kialakulása, tanításai és
elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció
felbomlása.
értelmezése
Feltevések megfogalmazása történelmi
személyiségek cselekedeteinek,
viselkedésének mozgatórugóiról.
A középkor Órakeret
5 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a
kora középkorban (uradalom jellemző
vonásai).
A nyugati és keleti kereszténység. A
középkori egyház.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.
Az iszlám és az arab hódítás.
Gazdasági fellendülés és a középkori városok
születése.
A humanizmus és a reneszánsz főbb
jellemzői.
Az Oszmán (Török) Birodalom katonai
rendszerének jellemzői és terjeszkedése.
Információk önálló rendszerezése,
értelmezése és következtetések levonása (pl.
keresztes háborúk okai, hatása az európai
kultúrára)
Kérdések önálló megfogalmazása. (pl.:
uradalom felépítése, működése)
Híres emberek, történelmi személyiségek
jellemzése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák)
készítése (pl.: hűbéri lánc)
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról
(pl.: Oszmán Birodalom jellemzése)
A világ és Európa a kora újkorban Órakeret
4 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi
felfedezések és következményeik.
Reformáció és katolikus megújulás. A
barokk stílus jellemzői.
A francia abszolutizmus és hatalmi
törekvések.
A tudományos világkép átalakulása.
Az angol alkotmányos monarchia kialakulása
és működése.
Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból.
(pl.: a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása;
a barokk stílusjegyeinek felismerése képek
alapján.)
Információk önálló rendszerezése és
értelmezése. (pl.: alkotmányos monarchia
jellemzői)
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról
(pl.: az angol alkotmányos monarchia
működése)
Tematikai egység Középkori, kora újkori magyar történelem
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Órakeret
5 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A magyar nép eredete, vándorlása, a
honfoglalás.
Árpád-házi uralkodók politikai életpályája
(Géza és Szent István, II. András, IV. Béla).
Az Aranybulla.
Tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla
idején
Társadalmi és gazdasági változások a XIV–
Információk gyűjtése és önálló
rendszerezése, értelmezése. (pl.: az
Aranybulla elemzése)
Tanultak felhasználása új feladathelyzetben.
(pl.: korstílusok azonosítása magyarországi
műemlékeken.)
Érvek gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására, ellenvélemények cáfolására.
54
XV. század folyamán (Károly Róbert
gazdasági reformjai, városfejlődés
sajátosságai)
A magyar rendi állam és az Oszmán (Török)
Birodalom párharca (Hunyadi János harcai a
török ellen)
A középkori magyar kultúra és művelődés
emlékei
(Pl. a magyar honfoglalás lefolyása.)
Híres emberek, történelmi személyek
jellemzése, feltevések megfogalmazása a
cselekedeteinek mozgatórugóiról. (pl.:
Hunyadi Mátyás központosító politikája)
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról.
(pl.: I. Károly gazdasági reformjai)
Tanult események, jelenségek topográfiai
meghatározása térképen. (pl.: a magyarság
vándorlásának fő állomásai.)
Egyszerű térképvázlatok rajzolása
információforrások alapján. (pl.: a
tatárjárás.)
Magyarország a kora újkorban Órakeret
4 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Az ország három részre szakadása.
Várháborúk kora.
A három országrész berendezkedése,
mindennapjai.
Az Erdélyi Fejedelemség: Erdély etnikai és
vallási helyzete
A török kiűzése Magyarországról.
A Rákóczi-szabadságharc.
Ismeretszerzés szaktudományi munkákból.
Az internet kritikus felhasználása történelmi
ismeretek szerzésére. (pl.: a magyarországi
oszmán – török építészeti emlékekről.)
Különböző történelmi elbeszélések
összehasonlítása a narráció módja alapján. (pl.:
Brodarics István és Szulejmán a mohácsi
csatáról.)
Feltevések megfogalmazása egyes történelmi
jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (pl.:
Szapolyai királyságának szerepe az önálló
Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.)
Esszé írása történelmi témákról. (pl.:
Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai)
A történelmi tér változásainak leolvasása
különböző térképekről. (pl.: az
ellenreformáció térnyerésének nyomon
követése.)
Tematikai egység Egyetemes történelem (XIX–XX. század)
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Órakeret
4 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A felvilágosodás
Az Egyesült Államok létrejötte és
alkotmánya.
A francia forradalom eszméi, irányzatai,
hatása
Az ipari forradalom és hatásai
(környezetszennyezés, életmódváltozás).
A XIX. század eszméi.
Információk önálló rendszerezése és
értelmezése. (pl.: az ipari forradalom
találmányai és jelentőségük.)
Elsődleges történelmi források elemzése,
összefüggések felderítése. (pl.: a
Függetlenségi nyilatkozat elemzése és a
felvilágosodás hatásának kimutatása.)
Folyamatábra, diagram készítése. (pl. a
hatalommegosztás elvének ábrája.)
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák)
készítése. (pl.: a francia forradalom
55
korszakai.)
Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről
(pl.: felvilágosodás főbb gondolatai)
Események időrendbe állítása. (pl.: a 1848-
as forradalmak, vagy francia forradalom
főbb eseményei)
Tematikai egység XVIII–XIX. századi magyar történelem
Az újjáépítés kora Magyarországon Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Népesség és természeti környezet:
demográfiai változások, az etnikai arányok
átalakulása.
A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg
Birodalomban (Mária Terézia és II. József
reformjai)
Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból. (pl.: a
korszakra vonatkozó demográfiai adatok
elemzése, értékelése.)
A tanultak felhasználása új feladathelyzetben.
(pl.: a felvilágosodás fogalmainak
azonosítása a korszak uralkodói
intézkedéseiben.)
A történelmi tér változásainak leolvasása
különböző térképekről. (pl.: Magyarország
etnikai összetételének, elemzése.)
Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző
információforrások alapján. (pl.: a
népességmozgások irányainak megjelenítése.)
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A reformeszmék kialakulása és terjedése:
Széchenyi István programja.
A reformmozgalom kibontakozása: Kossuth
Lajos programja
A reformkori művelődés, kultúra.
Az 1848-as forradalom és vívmányai, az
áprilisi törvények.
A szabadságharc története.
Híres emberek, történelmi személyiségek
jellemzése, feltevések megfogalmazása
viselkedésük mozgatórugóiról. (pl.: Széchenyi
István, Kossuth Lajos; az érdekegyesítéssel és
a törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos
viták bemutatása.)
Elsődleges történelmi források elemzése,
összefüggések felderítése. (pl.: Széchenyi
programja a Stádium 12 pontja alapján)
Események időrendbe állítása. (pl.: a pesti
forradalom eseményei.)
56
12. évfolyam
Évi óraszám:31 óra
Heti óraszám: 1 óra
A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A kiegyezés létrejötte és tartalma.
Társadalmi változások és gazdasági fejlődés
a dualizmus korában.
Budapest világvárossá válása.
A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó
emancipáció.
A tudomány és művészet a dualizmus
korában.
Életmód a századfordulón.
Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból,
statisztikai táblázatokból. (pl.: a
dualizmuskori gyáripar.)
Egy történelmi oknyomozás megtervezése.
Különböző történelmi elbeszélések
összehasonlítása a narráció módja alapján. (pl.:
a kiegyezés mérlege Eötvös József és Kossuth
Lajos írásai alapján.)
Az európai történelem és a magyar
történelem kölcsönhatásainak elemzése. (pl.:
a kiegyezés létrejöttét elősegítő külpolitikai
tényezők számbavétele.)
A történelmi tér változásainak leolvasása
különböző térképekről. (pl.: a magyarországi
vasúthálózat fejlődése.)
Tematikai egység Egyetemes történelmi anyag (XIX–XX. század)
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Nemzetállami törekvések Európában
(Olaszország, Németország, a balkáni
államok).
Az iparosodás új szakaszának hatásai
(társadalom, gondolkodás, életmód, épített és
természeti környezet).
Az Amerikai Egyesült Államok
polgárháborúja és nagyhatalommá válása.
A modern polgári állam jellegzetességei.
Önálló információgyűjtés különböző
médiumokból. (pl.: az ipari forradalom
második szakaszának találmányai)
Híres emberek, történelmi személyek
jellemzése, feltevések megfogalmazása a
történelmi személyiségek cselekedeteinek,
viselkedésének mozgatórugóiról. (pl.:
Bismarck politikai pályája.)
Esszé írása történelmi – társadalmi témákról.
(pl.: a technikai fejlődés hatása a
környezetre és az életmódra.)
Események, jelenségek, tárgyak, személyek
időrendbe állítása. (pl.: az olasz és a német
egység megvalósulásának fő területi lépései.)
Az első világháború és következményei Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Az első világháború. Hadviselés jellemzői
Az első világháborút lezáró békerendszer.
Önálló információgyűjtés adott témához
különböző médiumokból. (pl.:
haditudósítások, plakátok.)
Tanult ismeretek problémaközpontú
elrendezése. (pl.: hadicélok, haditervek –
békecélok, békeelvek, és ezek
megvalósulása.)
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról
57
(pl.: békeszerződés etnikai és gazdasági
hatásai)
Kronológiai adatok rendezése. (pl.: a háború
kiemelkedő eseményeinek időrendje.)
Néhány kiemelt esemény, jelenség
topográfiai adatainak elhelyezése
vaktérképen. (pl.: a békeszerződések területi
vonatkozásai.)
Európa és a világ a két világháború között Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A kommunista diktatúra a Szovjetunióban.
Az 1929-33-as világgazdasági válság
jellemzői és következményei. Az Amerikai
Egyesült Államok válasza a válságra: a New
Deal.
A nemzetiszocialista ideológia és a náci
diktatúra jellemzői.
Életmód és mindennapok a két világháború
között. Nők és férfiak életmódja és
társadalmi helyzete, életformák
Ismeretszerzés különböző statisztikai
táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.
(pl.: a német választások eredményei 1928–
33 között; a munkanélküliség alakulása az
Egyesült Államokban 1929–1937.)
Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-
történelmi jelenségek okairól. (pl.: az
antiszemitizmus okai.)
Híres emberek, történelmi személyiségek
jellemzése, feltevések megfogalmazása a
történelmi személyiségek cselekedeteinek,
viselkedésének mozgatórugóiról. (pl.: Hitler
és a zsidók kapcsolata)
Folyamatábra, diagram készítése. (pl.: a
világgazdasági válság jelenségei.)
A második világháború Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A második világháború kitörése. Hadi és
diplomáciai események. Katonai
fordulópontjai,
Holocaust.
Híres emberek jellemzése (pl.: Churchill, a brit
elszántság jelképe.)
Történelmi-társadalmi jelenségek értékelése a
saját értékrend alapján. (pl.: holokauszt.)
A történelmi tér változásainak leolvasása
térképekről. (pl.: a náci Németország és a
Szovjetunió terjeszkedése 1939–1941.)
Tematikai egység XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalom
Az első világháború és következményei Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Magyarország az első világháborúban.
A háborús vereség következményei
Magyarországon: az Osztrák-Magyar
Monarchia felbomlása.
A trianoni békediktátum.
Különböző szövegek, képek, plakátok,
karikatúrák vizsgálata a történelmi hitelesség
szempontjából. (pl.: Ferenc József korának
plakátjai, karikatúrái.)
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról
(pl.: a trianoni békediktátum hatásai.)
Történetek dramatikus megjelenítése. (pl.: a
magyar delegáció részvétele a
béketárgyalásokon.)
58
Magyarország a két világháború között Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A konszolidáció kezdete folyamata,
jellemzői, eredményei és válsága.
Társadalom és életmód Magyarországon a
két világháború között.
A magyar külpolitika céljai és lehetőségei
a két világháború között. A revízió
lépései és politikai következményei
Magyarországon.
Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból. (Pl. magyar
gazdaság a két világháború között.)
Feltevések megfogalmazása a történelmi
személyiségek cselekedeteinek
mozgatórugóiról. (pl.: Horthy Miklós
politikai életpályája.)
Történelmi – társadalmi adatok, modellek és
elbeszélések elemzése a bizonyosság, a
lehetőség és a valószínűség szempontjából.
(pl.: a magyar külpolitika mozgástere,
alternatívái.)
Néhány kiemelt esemény, jelenség
topográfiai helyének elhelyezése
vaktérképen. (pl.: a revíziós politika
eredményei 1938–39.)
A második világháború Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Magyarország háborúba lépése és részvétele
a keleti fronton.
A német megszállás és nyilas uralom.
Felszabadulás és szovjet megszállás.
Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés
társadalmi, eszmei háttere és holokauszt
Magyarországon.
Ismeretszerzés szaktudományi munkákból.
(pl.: Magyarország háborús veszteségeiről.)
Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból.
(pl.: az első és második zsidótörvény.)
Kronológiai adatok rendezése.
Tematikai egység Egyetemes történelmi anyag (XIX–XX. század)
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A nyugati országok gazdasági és katonai
integrációja. Az új világgazdasági rendszer
kialakulása
A szovjet tömb kialakulása, jellemzői
A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam
létrejötte, az arab világ átalakulása.
Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból,
vizuális rendezők készítése. (pl.: a két
szuperhatalom jellemzőinek összegyűjtése.)
A tanultak felhasználása új
feladathelyzetekben. (pl.: Kelet-Közép-
Európa országainak szovjetizálása.)
Tanult helyek megkeresése a térképen. (pl.: a
két tömb meghatározó államai.)
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés
és együttműködés formái, területei.
A kétpólusú világrend megszűnése:
Németország egyesítése, a Szovjetunió és
Különböző élethelyzetek megfigyelése.
(pl.: mindennapi élet a vasfüggöny két
oldalán.)
59
Jugoszlávia szétesése. Képi és egyéb információk elemzése.
(pl.: szovjet és amerikai karikatúrák
elemzése.)
Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a
hidegháború, enyhülés, kis
hidegháború.)
Egyszerű térképvázlatok készítése.
Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Az információs – technikai forradalom és a
tudásipar. A globális világgazdaság új
kihívásai és ellenmondásai.
A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk,
kultúrák közötti ellentétek kiéleződése
A mediatizált világ. A tömegkultúra új
jelenségei napjainkban
Az Európai Unió alapelvei, intézményei
Az internet felhasználása történelmi
ismeretek szerzésére.
Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi
témákról. (pl.: Brazília, Oroszország, India,
Kína) megnövekedett szerepe.)
Tematikai egység XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalom
Magyarország 1945–1956 között Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Magyarország szovjetizálása, a kommunista
diktatúra kiépítése, jellemzői
Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-
korszakban, valamint a gazdasági élet
jellegzetességei.
Életmód, életviszonyok, munka, sport,
kultúra, szórakozás.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői,
szereplői.
A tanultak felhasználása új helyzetekben.
(pl.: Magyarország szovjetizálása)
Feltételezések megfogalmazása híres emberek
viselkedésének mozgatórugóiról. (pl.: Nagy
Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.)
Többféleképpen értelmezhető szövegek
jelentésrétegeinek feltárása. (pl.: a Rákosi-
korszak viccei.)
Folyamatábra, diagram készítése. (pl.: az
1945. és 1947. évi választások eredményei.)
A Kádár-korszak Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A rendszer jellemzői a Kádár korszakban.
Gazdasági reformok, társadalmi változások a
Kádár-korszakban
Életmód és mindennapok.
A rendszerváltozás „forgatókönyve”,
mérlege, nyertesek és vesztesek.
A határon túli és a világban szétszóródott
magyarság helyzete a kétpólusú világ
időszakában.
Ismeretszerzés írásos forrásokból. (Pl. a
gazdasági mechanizmus reformja.)
Többféleképpen értelmezhető szövegek
jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Kádár-
korszak viccei.)
Tételmondat meghatározása,
szövegtömörítés. (Pl. a rendszerváltó pártok
programjai.)
60
A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Magyarország helyzete, problémái 1990
után.
A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás
problémái. A magyarországi cigányok
(romák)
A határon túli magyarság helyzete.
Magyarok a nagyvilágban
A közjogi rendszer jogállami átalakítása és
intézményrendszere 1990 után
Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból. (Pl.
Magyarország demográfiai helyzete.)
Különbségek felismerése, a változások
nyomon követése egy-egy történelmi
jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország
államberendezkedésének változásai a XX.
század folyamán.)
Az adott téma tanulmányozásához leginkább
megfelelő térkép kiválasztása különféle
atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési
viszonyainak, az életkörülmények
változásainak bemutatása.)
61
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Érettségi előkészítő
(Évi 36 óra, heti 1 órában)
Az érettségi előkészítő célja hogy a tanulók megszerzett tudását feladatmegoldásokkal és
önálló kísérletezéssel, határozási, mikroszkópizálási gyakorlatokkal bővítse. Éppen ezért az
előkészítő anyagának összeállításakor az általános tantervű osztályok számára készített
kerettantervet vesszük alapul. A két év során az említett tananyag rendszerező ismétlésére kerül
sor, az érettségi során előforduló feladattípusok és a fent említett tanulói gyakorlatok
segítségével. Ezek összeállításánál az aktuális érettségi követelményeket vesszük figyelembe.
Tematikai egység Az egyed szerveződési szintje.
Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismeretek
Az egyed szerveződési szintjei:
nem sejtes rendszerek, önálló
sejtek, többsejtű rendszerek.
Az élő rendszerek általános
tulajdonságai: anyagcsere,
homeosztázis, ingerlékenység,
mozgás, növekedés, szaporodás,
öröklődés.
A vírusok jellemzése,
csoportosítása, a bakteriofágok és
jelentőségük. Csoportosítás a
fertőzött élőlények szerint:
A növényeket, illetve az állatokat
fertőző legismertebb vírusok.
Az embereket fertőző vírusok. A
nukleinsav alapján: DNS-, RNS-
vírusok. Alak szerinti
csoportosítás: helikális, kubikális,
binális.
A vírusok és szubvirális
kórokozók (prion, viroid)
felépítése, kórokozása. Fertőzés,
higiénia (személyi és környezeti),
járvány. Védőoltások, megelőzés.
Önálló internetes vizsgálódás: a
legfontosabb magyarországi
előfordulású ismertebb emberi
vírusbetegségek neve, jellemző
adatai.
Alapvető járványtani fogalmak
ismerete. A helyi és világjárvány
fogalma, a megelőzés és elhárítás
lehetőségei.
A háziállatok és növények
vírusbetegségeinek azonnali
jelentése a közegészségügyi
szerveknél.
Matematika:
geometria, poliéderek,
mennyiségi
összehasonlítás,
mértékegységek.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a járványok
történeti jelentősége.
Magyar nyelv és
irodalom: járványok
irodalmi ábrázolása.
Kúlcsfogalmak/
fogalmak
Homeosztázis, helikális, kubikális, binális vírus, prion, viroid. Bakteriofág.
Sejtes és nem sejtes szerveződés.
62
Tematikai egység
Önálló sejtek.
Szerkezet és működés a prokarióták világában
Az alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzői
Órakeret
2 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismeretek
Kitekintés az ősbaktériumokra, a
3,5 milliárd évvel ezelőtti
megjelenésükre.
A valódi baktériumsejt (mérete,
alakja, sejtfelépítése). Állandó és
járulékos sejtalkotók. Aktív és
passzív mozgásuk.
Csoportosításuk anyagcseréjük és
energiahasznosításuk szerint:
autotróf, foto- és kemoszintetizáló
(aerob és anaerob), heterotróf -
paraziták, szimbionták,
szaprofiták, szaporodásuk.
Az emberi és állati szervezetben
élő szimbionták gyakorlati haszna.
Az emberi szervezet parazita
baktériumai, kórokozásuk.
Baktériumok által okozott
betegségek. Védekezés,
megelőzés. Ajánlott és kötelező
védőoltások.
A baktériumok
anyagcseretípusok szerinti
csoportosítása.
A prokarióta sejt felépítésének
mikroszkópos vizsgálata,
megfigyelése, rajza.
A prokarióták jelentősége: a
földi anyagforgalomban
betöltött szerepük,
hasznosításuk az
élelmiszeriparban,
gyógyszeriparban,
mezőgazdaságban.
Fizika:
mértékegységek,
energia, a
fénymikroszkóp
optikai rendszere.
Kémia: oxidáció-
redukció, ionok,
levegő, szén-dioxid,
oxigén, szerves,
szervetlen,
fertőtlenítőszerek.
Földrajz: a földi
légkör kialakulása,
összetétele.
Ismeretek Az élőlények
kialakulásának vázlata,
törzsfaelemzés,
kihangsúlyozva az ősi
ostorosok szerepét.
Endoszimbionta elmélet.
Növények, vagy állatok? Az
aktív helyváltoztató
egysejtűek mozgástípusai:
ostoros, csillós, amőboid
(állábas) mozgás. Az óriás
amőba, a papucsállatka, a
zöld szemesostoros példáján
keresztül az élőlények
változatos
testszerveződésének és a
felépítő anyagcseréjüknek a
megismerése. Önálló
mozgásra képtelenek:
(kovamoszatok,
barnamoszatok,
vörösmoszatok)
megismerése, csoportosítása.
A színanyagok, színtestek szerepének
megértése a fotoautotróf
folyamatokban.
Fonalas zöldmoszatok vizsgálata
fénymikroszkópban, természetes
vizekből vett vízminták elemzésével.
A mikroszkópi megfigyelések rajza és
magyarázó szöveggel való ellátása.
Határozókönyvek használata növényi
és állati alacsonyabb rendű eukarióta
élőlények felismerésére.
A prokarióta és egysejtű eukarióta
élőlények összehasonlítása
(sejtfelépítés és életműködések, azonos
és eltérő tulajdonságok).
Kémia: a mészkő, a
szilícium-dioxid
szerkezete.
Földrajz: üledékes
ásványkincsek
keletkezése; kőolaj,
földgáz.
63
Az alacsonyabb rendű
eukarióták jelentősége: vizek
öntisztulása, a moszaterdők
búvóhelyet biztosítanak, a
learatott algamezők
takarmányt adnak az
állatoknak. A ragadozók
fontos szerepet töltenek be a
táplálékláncban, az
élősködők járványokat
okozhatnak. A szilárd vázzal
rendelkező fajok szerepe a
kőzetképződésben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Prokariota, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, kozmopolita
faj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, reprodukció.
Szilícium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető és emésztő űröcske,
sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól-gél állapot, mixotróf táplálkozás,
kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.
Tematikai egység Többsejtűség.
Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismeretek
A gombák sajátos testfelépítése és
életműködése. A heterotróf
gombák életmód szerinti
megkülönböztetése, biológiai
jelentősége: szaprofiták – az
anyagok körforgása; paraziták –
növény, állat, ember – gombás
fertőzései; szimbionták – mindkét
élőlény számára előnyös
együttélés, pl. zuzmók. Az együtt
élő két egyed előnye a zuzmó
telepben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások
Miért nehéz a szivacsok helyét az
élőlények rendszerében
megtalálni?
Ismeretek
Szivacsok álszövetes
szerveződése. A szivacsok
különböző formái, a külső és
belső sejtréteg jellemző sejtjei,
azok működése. Ivartalan
szaporodási formájuk:
kettéosztódás, bimbózás
A fonalas testfelépítésű gombák
nagyobb csoportjainak
megismerése határozókönyvek
segítségével:[Rajzóspórás gombák
(pl. a burgonyarák kórokozója),
járomspórás gombák (pl.
fejespenész), tömlősgombák (pl.
ehető kucsmagomba, redős
papsapkagomba {mérgező}, nyári
szarvasgomba), egysejtű
tömlősgombák (a sarjadzással
szaporodó élesztők, anyarozs,
kenyérpenész, lisztharmat),
bazidiumos gombák (pl.
korallgomba, rókagomba,
laskagomba, ízletes vargánya,
farkastinórú {mérgező}, pereszke,
csiperke, tintagomba, gyilkos
galóca {mérgező}, nagy
őzlábgomba, susulyka
{mérgező})].
A gombák táplálkozás-élettani
szerepének, a gombaszedés és
tárolás szabályainak megismerése.
Kémia: mész, cellulóz.
Fizika: energia.
Földrajz: a
humuszképződés.
64
(gyöngysarjképzés). Ivaros
szaporodásuk.
Sir Alexander Fleming
munkássága.
A zuzmótelep testfelépítése és
életfolyamatai közötti összefüggés
felismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, alkaloid,
antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és bazidiumos spóra,
bimbózás, gyöngysarjképzés, himnős.
Tematikai egység Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismeretek
Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag
(maghártya, örökítőanyag), Golgi-
készülék, endoplazmatikus
hálózat, mitokondrium,
sejtközpont, lizoszóma,
sejtplazma, sejthártya. A
sejtszervecskék feladata.
A főbb szövettípusok:
hámszövetek, kötő- és
támasztószövetek, izomszövetek,
az idegszövet felépítése,
jellemzése, előfordulása,
működési sajátosságai a
szervekben, szervrendszerekben.
Az idegsejtek típusai, a sejt
alakja, a nyúlványok
elrendeződése a sejt működése
alapján. A gliasejt.
Szövet- és szervátültetés
(transzplantáció); beültetés
(implantáció).
Az állati sejtalkotók felismerése,
megnevezése
elektronmikroszkópos felvételen
és modellen.
Mikroszkópi metszetek és ábrák,
mikroszkópos felvételek
vizsgálata. Összehasonlítás: a
simaizom, vázizom és szívizom
szerkezeti és funkcionális
összefüggéseinek elemzése,
előfordulása és működési
jellemzői a szervekben.
Rajzos ábra készítése a
soknyúlványú idegsejtről. Az
idegsejt (neuron) részeinek
megnevezése.
Fizika: az
elektronmikroszkóp.
Vizuális kultúra:
arányok megállapítása
az ábrakészítéshez.
Informatika: szöveg- és
képszerkesztés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit,
axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely.
Tematikai egység Szerkezet és működés az állatok világában.
Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismeretek
Csalánozók testfelépítése. A
testfal jellemző sejtjei:
csalánsejtek, a diffúz
idegrendszert alkotó idegsejtek, a
hámizomsejtek, valamint a belső
réteg emésztőnedveket termelő
A sejtek működésbeli
elkülönülésének, a szövetetek
kialakulásának eredménye a
különböző állatcsoportoknál.
Ábraelemzés: a csalánozók
testfalának felépítése, a
Kémia: felületi
feszültség, a mészváz
összetétele, a kitin,
diffúzió, ozmózis.
Fizika: rakétaelv,
emelőelv, a lebegés
65
mirigysejtjei. Önfenntartás,
önreprodukció, önszabályozás.
A férgek nagyobb csoportjai
(fonálférgek, laposférgek,
gyűrűsférgek), testszerveződése,
önfenntartó, önreprodukáló és
önszabályozó működése,
életmódja.
A puhatestűek nagyobb
csoportjai (kagylók, csigák,
fejlábúak) testszerveződése,
külső, belső szimmetriája,
önfenntartó, önreprodukáló,
önszabályozó működése. Az
élőhely, életmód és az
életfolyamatok összefüggései.
Főbb képviselők az egyes
csoportokban: éti-, kerti és ligeti
csiga; tavi és folyami kagyló;
tintahalak, nyolclábú polip.
Az ízeltlábúak csoportjaira
jellemző testfelépítés,
önfenntartó, önreprodukciós és
önszabályozó működés.
Származási bizonyíték a
szelvényezett test. A
törzsfejlődés során kialakult
evolúciós „újdonságok”(valódi
külső váz kitinből, ízelt lábak
kiegyénült harántcsíkolt
izmokkal).
Emberi, állati, növényi kórokozó
férgek, ízeltlábúak és az általuk
okozott betegségek, tünetek
ismerete.
sejtcsoportok funkciói.
A csalánozók megismerése
határozókönyvek és internetes
böngészés segítségével.
A szaprofita férgek biogeográfiai,
gazdasági hasznának, a parazita
férgek egészségügyi szerepének
tanulmányozása állatok és az
ember vonatkozásában.
Tanulói vizsgálódás: a
gyűrűsférgek mozgása és belső
szervei.
A fajok beazonosítása határozók
segítségével.
A tengeri/édesvízi puhatestűek és
ízeltlábúak szerepe az egészséges
táplálkozásban.
A csáprágósok, ill. pókszabásúak
fontosabb csoportjai: skorpiók,
atkák és pókok.
A rovarok legfontosabb –
hazánkban is nagy fajszámmal
előforduló – rendjei. A rendekben
élő példafajok keresése a
természetben, állatkertben,
múzeumokban stb.
Védekezés/megelőzés a
kórokozókat terjesztő ízeltlábúak
ellen.
feltétele.
Földrajz:
Korallzátonyok
(atollok), a mészkő, a
kőolaj és a földgáz
képződése;
földtörténeti korok.
A tenger mint
táplálékforrás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszos
bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés,
kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként,
vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer;
hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés,
hormonális/kémiai szabályozás.
Tematikai egység
Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek
testfelépítése és működése.
A gerincesek nagy csoportjai
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismeretek
A tüskésbőrűek testfelépítése és
életmódja. A gerinchúr, a
A tüskésbőrűeknek a
gerinchúrosokkal és gerincesekkel
való összehasonlítása
Fizika: nyomás,
hőmérséklet,
hidraulika, optika,
66
csőidegrendszer és kopoltyúbél
megjelenésének evolúciós
jelentősége.
Az előgerinchúrosok
testfelépítése, evolúciós
jelentősége. Fő képviselőik: a
tengerben élő, átalakulással
fejlődő zsákállatok.
A fejgerinchúrosok testfelépítése
és életmódja, evolúciós
jelentősége (pl. a lándzsahal).
A gerincesek általános jellemzői,
evolúciós újításai (porcos, majd
csontos belső váz). A kültakaró
többrétegű hám, amely bőrré
alakul, csoportonként
elkülöníthető függelékekkel. A
tápcsatorna tagozódásai és az
emésztést elősegítő mirigyek. A
légzőszerv előbél eredetű
kopoltyú vagy tüdő. A keringési
rendszer zárt központja a szív. Az
erekben vér (plazma és alakos
elemek) kering. Kiválasztó
szervük a vese, a vérből szűr és
kiválaszt. Ivarszervei a
váltivarúságnak megfelelőek.
Többnyire jellemző az ivari
kétalakúság és a közvetlen
fejlődés.
A neuroendokrin rendszer
szabályozza a működéseket
(melynek idegrendszeri központja
az agy).
szakkönyvek, ismeretterjesztő
könyvek, segítségével.
Gyakorlati feladat: az evolúció
során kialakult gerinces szervek,
szervrendszerek életfolyamatbeli
(kültakaró, mozgás, táplálkozás,
légzés, keringés, kiválasztás,
szaporodás, hormonális és
idegrendszeri szabályozás)
eltéréseinek leírása a gerincesek
alábbi nagyobb csoportjaiban:
Halak: pl. tükörponty, csuka.
Kétéltűek: pl. zöld levelibéka,
kecskebéka.
Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló.
Madarak: pl. házi galamb, házi
tyúk.
Emlősök: pl. házi nyúl.
Fajismeret bővítése – különös
tekintettel a védett gerincesekre –
határozókönyvek, falitáblák,
internet segítségével.
hang, ultrahang.
Informatika:
szövegszerkesztés,
adattárolás, előhívás.
Kémia: hemoglobin,
tengerek és édesvizek
sókoncentrációja.
Földrajz: a
kontinensek élővilága,
övezetesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madártojás,
magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag,
tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó és
állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.
Tematikai egység Az állatok viselkedése Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Miben különböznek az öröklött
és tanult viselkedési elemek?
Melyek a legfontosabb
magatartásforma-csoportok?
Melyek az állatok
Különböző magatartásformák
megfigyelése, azonosítása és
elemzése filmeken (pl. Az élet
erőpróbái; A magatartáskutatás
története).
Kiselőadások tartása, viták során
Magyar nyelv és
irodalom: verbális és
nem verbális
kommunikáció.
Történelem,
társadalmi és
67
kommunikációjának fajtái?
Ismeretek
A magatartáskutatás története:
Darwin, Pavlov, Watson,
Lorenz, Tinbergen, von Frisch,
Csányi (a kutatók módszerei,
tapasztalatai, magyarázatai).
Öröklött magatartásformák
(feltétlen reflex, irányított
mozgás, mozgásmintázatok).
Tanult magatartásformák
(bevésődés, érzékenyítés,
megszokás, feltételes reflex,
operáns tanulás, belátásos
tanulás).
Önfenntartással kapcsolatos
viselkedések (tájékozódás,
komfortmozgások, táplálkozási
magatartás, zsákmányszerzés).
Fajfenntartással kapcsolatos
viselkedések (udvarlás, párzás,
ivadékgondozás).
A társas viselkedés; a társas
kapcsolatok típusai (időleges
tömörülés, család, kolónia).
A háziállatok viselkedése.
saját vélemény megvédése. állampolgári
ismeretek: a csoportos
agresszió példái.
Fizika: hang,
ultrahang.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás,
tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció,
tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.
Tematikai egység A növényi sejt.
Szerveződési formák
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Milyen jellemzők alapján
különítjük el az állatokat és a
növényeket? A moszatok
testszerveződésének milyen
típusait tudjuk megkülönbözteni?
Merre mutat a fejlődés? Mi a
moszatok biológiai jelentősége?
Ismeretek
A fénymikroszkóp részei és
szakszerű használata.
A növényi sejtalkotók
(sejtplazma, sejthártya, sejtmag,
A testszerveződés és az anyagcsere
folyamatok alapján annak
magyarázata, hogy az élőlények
természetes rendszerében miért
alkotnak külön országot a
növények, a gombák és az állatok.
A sejtek működésbeli különbségei
és a differenciálódás kapcsolatának
megértése.
Az egysejtű szerveződés és a
többsejtű szerveződés típusainak
bemutatása a zöldmoszat példáján
(sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
Fizika:
lencserendszerek,
mikroszkóp.
68
mitokondrium, belső
membránrendszer, sejtfal,
színtest, zárvány, sejtüreg
[vakuólum]).
Prokarióta és eukarióta sejt, állati
és növényi sejt összehasonlítása.
Anyagcseretípusok.
Differenciálódás, sejttársulás
(harmonikamoszatok,
fogaskerékmoszatok,
gömbmoszatok), telepes
(álszövetes), szövet, egyirányú
osztódás: fonalas testfelépítés
(békanyálmoszatok), két
irányban: lemez (tengeri saláta),
több irány: teleptest
(csillárkamoszat).
Anyagcseretípusok
összehasonlítása.
Kísérletek az ozmózis kimutatására
(plazmolízis).
A mikroszkópban látott kép
nagyításának kiszámolása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, differenciálódás,
féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, autotróf anyagcsere, heterotróf
anyagcsere, fotoszintézis.
Tematikai egység A növények országa.
Valódi növények
Órakeret
4 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Milyen szempontok alapján
csoportosíthatóak a
növények? Miért nem
nőhetnek embermagasságúra
a mohák?
Hogyan alkalmazkodott a
harasztok testfelépítése a
szárazföldi életmódhoz?
Miben különböznek a
nyitvatermők és a
zárvatermők?
Ismeretek
A fényért, vízért való
verseny, a szárazabb
élőhelyeken való szaporodás
lehetőségének kapcsolata a
növényvilág fejlődésével.
A mohák, a harasztok, a
nyitvatermők és a
zárvatermők kialakulása,
testfelépítése, életmódja
(alkalmazkodás a szárazföldi
életmódhoz).
A fényért, vízért való verseny, a
szárazabb élőhelyeken való
szaporodás lehetőségének
összefüggésbe hozása a növényi
szervek megjelenésével, felépítésével.
Szerkezet és működés kapcsolatának
bemutatása a növényi szövetek
példáján.
A különböző törzseknél megjelenő
evolúciós „újítások” összefüggésbe
hozása a szárazföldi élethez való
hatékony alkalmazkodással.
Növényi szövetpreparátum vizsgálata
fénymikroszkóppal, a látottak
értelmezése.
Határozási gyakorlatok.
Filozófia: logika és
kategóriák.
Matematika: halmazba
rendezés, csoportosítás.
69
Fajismeret: májmoha,
tőzegmoha, háztetőmoha,
lucfenyő, jegenyefenyő, erdei
fenyő, feketefenyő,
vörösfenyő, páfrányfenyő,
boróka, tiszafa.
A növényi szövetek
csoportosítása és jellemzése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Moha, spóra, ivarsejt, kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt, kemotaxis,
hajtásos növény, nyitvatermő, zárvatermő, hajtás, virág, termés, kettős
megtermékenyítés, osztódó szövet, állandósult szövet, kambium.
Tematikai egység A növények élete Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Mi a víz jelentősége a
növények életében? Mi a
fotoszintézis jelentősége?
Milyen formában választanak
ki anyagokat a növények?
Milyen tendenciák valósultak
meg a növényvilág
szaporodásának evolúciója
során? Hogyan mozognak,
hogyan növekednek a
növények?
Ismeretek
A növényi létfenntartó
szervek (gyökér, szár levél)
felépítése, működése,
módosulásai.
A gyökér, a szár és a levél
felépítése, szövettani
szerkezetük, típusaik,
módosulásaik.
A felsorolt szervek működése
és szerepük a növény
életében.
A Liebig-féle
minimumtörvény.
A virág részei és biológiai
szerepe. Kapcsolat a virág és
a termés között.
A virágos növények
reproduktív működései, az
ivaros és az ivartalan
szaporodás/szaporítás.
A folyadékszállítás hajtóerőinek
összefüggésbe hozása a szervek
felépítésével.
A gyökér hossz- és
keresztmetszetének, a fás szár és a
kétszikű levél keresztmetszetének
ismertetése sematikus rajz alapján, a
látottak magyarázata.
A fás szár kialakulásának és az
évgyűrűk keletkezésének magyarázata.
.
Az ivaros és az ivartalan
szaporodás/szaporítás összehasonlítása,
előnyeik és hátrányaik összevetése.
Példák a virágzás és a nappalok-
éjszakák hosszának összefüggésére.
Fizika: adhézió,
kohézió, diffúzió.
Földrajz: a földrajzi
övezetesség.
Kémia: etén, ozmózis.
70
A termés és a mag. A csírázás
folyamata.
A hormonok (auxin, citokinin,
gibberellin, etilén,
abszcizinsav) szerepe a
növények életében.
A növények mozgása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás,
egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció,
kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, vízszállítás, párologtatás,
csírázás, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus.
Tematikai egység Ökológia.
Az élőlények környezete
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások
Mi a környezet? Milyen módon
hathat egymásra két populáció?
Mi az összefüggés a testtömeg, a
testhossz és a testfelület között?
Miért nem nő korlátlanul a
populációk létszáma az idő
függvényében?
Ismeretek
Egyed feletti szerveződési
szintek.
Élettelen környezeti tényezők. Az
élőlények alkalmazkodása az
élettelen környezeti tényezőkhöz;
generalista, specialista, indikátor
fajok.
Az élőlények tűrőképessége.
A populációk szerkezete,
jellemzői.
A populációk változása
(populációdinamika):
szaporodóképesség,
termékenység, korlátolt és
korlátlan növekedés.
Az élő ökológiai tényezők –
populációs kölcsönhatások.
Környezetszennyezés,
környezetvédelem.
Tűrőképességi görbék
értelmezése (minimum,
maximum, optimum, szűk és tág
tűrés), összefüggés felismerése az
indikátor-szervezetekkel.
Víz, talaj és levegő vizsgálata.
A testtömeg, a testfelület és az
élőhely átlaghőmérséklete közötti
összefüggések elemzése.
Esettanulmány alapján
összefüggések felismerése a
környezet és az élőlény
tűrőképessége között.
A populációk ökológiai (és
genetikai) értelmezése.
Az egyes élőlény-populációk
közti kölcsönhatások
sokrétűségének példákkal történő
igazolása.
Matematika: normál
eloszlás, grafikonos
ábrázolás.
Informatika:
prezentációkészítés,
internethasználat.
Földrajz: korfa,
demográfiai mutatók.
Kémia: indikátor.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos és
hosszúnappalos növény, indikátorfaj, Gauze-elv, szimbiózis, kompetíció,
kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.
71
Tematikai egység Ökoszisztéma Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Milyenek az ökoszisztéma
energiaviszonyai? Mi hajtja
az anyag körforgását az
ökoszisztémában? Ökológiai
alapon magyarázzuk meg,
miért drágább a hús, mint a
liszt?
Ismeretek
Az ökoszisztéma fogalma, az
életközösség
ökoszisztémaként való
értelmezése.
Anyagforgalom: termelők,
fogyasztók és lebontók
szerepe, táplálkozási lánc és
hálózat különbsége.
A szén, az oxigén, a víz és a
nitrogén körforgása – az
élőlények szerepe e
folyamatokban.
Az anyagforgalom és az
energiaáramlás összefüggése,
mennyiségi viszonyai az
életközösségekben.
Biológiai sokféleség a faj
(faj/egyed diverzitás) és az
ökoszisztéma szintjén (pl.
élőhelyek sokfélesége, a
tápláléklánc szintjeinek
száma).
A biomassza, a produkció és
egyedszám fogalmának összehasonlító
értelmezése.
„Ökológiai produkció és energia
piramis”értelmezése.
Táplálékhálózatok értelmezése. Az
életközösségek mennyiségi
jellemzőinek vázlatos ábrázolása.
A biomassza és a produkció globális
éghajlati tényezőktől való függésének
értelmezése.
A globális éghajlat-változások
lehetséges okainak és
következményeinek elemzése.
Globális környezeti problémák
(fokozódó üvegházhatás, savas eső,
„ózonlyuk”) következményeinek
megismerésén keresztül az emberi
tevékenység hatásának vizsgálata.
Helyi problémák elemzése: a vizes
élőhelyek lecsapolásának
következményei, a tarvágás és az
erdészeti mélyszántás hátrányai, a
rovarölő permetezőszerek hatása a
táplálékhálózatra, a külszíni bányászat
hatása, zöldmezős beruházások,
fényszennyezés stb.
Kémia: műtrágyák,
növényvédőszerek.
Matematika: mérés.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a Kárpát-
medence történeti
ökológiája (pl. fokos
gazdálkodás,
lecsapolás,
vízrendezés, szikesek,
erdőirtás és -telepítés,
bányászat, nagyüzemi
gazdálkodás).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebontó
(reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai ciklus, biológiai
produkció, biomassza.
Tematikai egység Életközösségek Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Miért és hogyan változtak a
Kárpát-medence jellegzetes
életközösségei a magyarság
1000 éves történelme során?
A társulások életében bekövetkező
változások természetes és ember által
befolyásolt folyamatának értelmezése.
Egy tó feltöltődésének folyamatán
keresztül az életközösségek előrehaladó
változásainak bemutatása.
Földrajz: hazánk nagy
tájai, talajtípusok.
Fizika: hossz-, terület-,
felszín-,
térfogatszámítás;
72
Milyen fás és fátlan
társulások jellemzőek
Magyarországon? Milyen
ezeknek a növény- és
állatvilága?
Hol találunk természeteshez
közeli társulásokat? Milyen
következményekkel jár az
emberi tevékenység?
Mi jellemzi a közvetlen
környezetem élővilágát? Mit
védjünk?
Ismeretek
A társulások szintezettsége
és mintázata, kialakulásának
okai.
A legfontosabb hazai
klímazonális és intrazonális
fás társulások (tatárjuharos-
lösztölgyes, cseres-tölgyes,
gyertyános-tölgyes, bükkös;
ligeterdők, karsztbokorerdő).
A legfontosabb hazai fátlan
társulások (sziklagyepek,
szikes puszták,
gyomtársulások).
A homoki és a sziklai
szukcesszió folyamata.
Magyarország nemzeti
parkjai.
Néhány jellemző hazai
társulás (táj, életközösség) és
állapotuk. A Kárpát-medence természeti
képének, tájainak néhány
fontos átalakulása az emberi
gazdálkodás következtében.
Tartósan fenntartható
gazdálkodás és pusztító
beavatkozások hazai példái.
A természetvédelem hazai
lehetőségei, a biodiverzitás
fenntartásának módjai. Az
emberi tevékenység
életközösségekre gyakorolt
hatása, a veszélyeztetettség
formái és a védelem
lehetőségei.
A Kárpát-medence egykori és mai
élővilágának összehasonlítása.
Növényhatározás és TWR-értékek
használata.
Terepen vagy épített környezetben
végzett ökológiai vizsgálat során az
életközösségek állapotának leírására
szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a
fajismeret bővítése.
Egy helyi környezeti probléma
felismerése és tanulmányozása: okok
feltárása, megoldási lehetőségek
keresése.
A lokális és globális megközelítési
módok alkalmazása egy hazai ökológiai
rendszer tanulmányozása során.
mértékegységek,
átváltások;
nagyságrendek;
halmazok használata,
osztályokba sorolás,
rendezés.
Kémia: műtrágyák,
eutrofizáció.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biotóp,társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, aszpektus, szukcesszió,
pionír társulás, zárótársulás, degradáció, klímazonális társulás, intrazonális
társulás, invazív faj.
73
Tematikai egység Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése,
elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás Ozmózis.
Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szerves kémiában tanultak alkalmazása és kiterjesztése a molekulák
biológiai szerepére.
A molekulák szerkezete, kölcsönhatásaik és a biológiai funkcióik
közötti kapcsolat megértése.
A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása.
A növény, és az állati sejt szerkezete közötti különbségek megértése.
Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok sorát
felhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is ugyanazon
molekulákból épül fel.
Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a nemzettudat
erősítése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Miért mondható el, hogy az
élet és a víz elválaszthatatlan?
Miért nem pusztulnak el a
halak a befagyott Balatonban?
Milyen változások történnek a
zselatin tartalmú puding
főzésekor?
Mi tartalmaz több
koleszterint: egységnyi vaj,
disznózsír vagy margarin?
Milyen változáson mennek át
a tej fehérjéi forraláskor és a
tej megalvadásakor?
Miért nem helyes a fontos-
kevésbé fontos megjelölés
használata az élő szervezetben
előforduló elemeknél?
Mennyivel mutat összetettebb
szerkezetet az
elektronmikroszkópos kép a
fénymikroszkóposénál?
A szilikózis nevű
tüdőbetegség kialakulásában
milyen szerepük van a sejtek
„utcaseprőinek”, a
lizoszómáknak?
Az erjedés az energianyerés
szempontjából kevésbé
hatékony folyamat, mint a
biológiai oxidáció. Miért él
A szerkezet és a biológiai funkció
kapcsolatának bemutatása az élő
szervezet szerves molekuláinak
példáján.
A sejtalkotók felismerése vázlatrajzon
és elektronmikroszkópos képen.
A sejtről és a sejtalkotókról készült
mikroszkópos képek, modellek
keresése a neten, a képek szerkesztése
és bemutatása digitális előadásokon.
A felépítő és lebontó folyamatok
összehasonlítása (kiindulási anyagok,
végtermékek, a kémiai reakció típusa,
energiaviszonyok).
Kémia: Fémek,
nemfémek,
kötéstípusok,
szervetlen és szerves
anyagok, oldatok,
kolloid rendszerek,
delokalizált
elektronrendszer,
kondenzáció,
hidrolízis, zsírok és
olajok, szénhidrátok,
fehérjék és
nukleinsavak.
Oxidáció, redukció,
standardpotenciál,
aktiválási energia,
katalizátor.
Fizika: Hőmozgás,
hidrosztatikai nyomás.
Fénymikroszkóp és
elektronmikroszkóp
hullámhossz, színek és
energia.
Informatika: táblázat
készítése,
képszerkesztés.
Vizuális kultúra:
térbeli szerkezetek,
hossz- és
74
vele mégis az emberi
szervezet?
Miért érzed édesnek a
kenyeret, ha sokáig rágod?
Melyek a fotoszintézis és a
biológiai oxidáció közös
jellemzői?
Ismeretek
Az élő szervezetben
előforduló legfontosabb
biogén elemek, szervetlen és
szerves molekulák
(a lipidek, a szénhidrátok, a
fehérjék és a nukleinsavak).
A sejt szerkezete és alkotói, az
egyes sejtalkotók szerepe a
sejt életében.
Anyagszállítás a membránon
keresztül.
A sejtosztódás típusai és
folyamatai, programozott és
nem programozott sejthalál.
A sejtek osztódó képessége,
őssejt kutatás.
Az anyagcsere sajátosságai és
típusai energiaforrás és
szénforrás alapján.
Az enzimek felépítése és
működése. szénhidrátok
lebontása a sejtben.
A szénhidrátok felépítő
folyamata, a fotoszintézis.
Szent-Györgyi Albert
munkássága.
keresztmetszeti ábrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biogén elem, kolloid rendszer, lipid, mono-, di- és poliszaharid, aminosav,
peptidkötés, egyszerű fehérje, összetett fehérje, ATP, NAD+, NADP+,
koenzim-A, DNS, RNS.
Citoplazma, sejtváz, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, Golgi-
készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma, mitózis,
meiózis.
Enzim, glikolízis, citrátkör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció,
fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer.
75
Tematikai egység Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Mit jelent a „félig
megmaradó” lemintázódás
a DNS
megkettőződésében?
Miért bonyolult a DNS
információtartalmának a
megfejtése?
Hogyan reagál egy működő
lac-operon arra, hogy a
táptalajból elfogy a
tejcukor?
Melyek a legismertebb
génátviteli eljárások?
Miért használható a
bűnüldözésben a DNS-
chip?
Hogyan „készült” a Dolly
nevű bárány?
Mit jelent a génterápia?
Gondold végig, milyen
mutagén források
találhatók a lakásotokban?
Ismeretek
A DNS örökítőanyag-
szerepe.
RNS-szintézis és -érés.
A genetikai kód és
tulajdonságai.
A fehérjeszintézis
folyamata.
A génműködés
szabályozásának alapjai.
A mutáció és típusai,
valamint következményei
(Down-kór, Klinefelter- és
a Turner-szindróma, rák).
A genetikai információ
tárolása, megváltozása,
kifejeződése, átadása,
mesterséges
megváltoztatása.
Nukleotid szekvencia
leolvasása.
A DNS örökítő szerepének értelmezése.
A kodonszótár használata a
pontmutációk következményeinek
levezetéséhez.
Érvelés a géntechnológia alkalmazása
mellett és ellen.
A hétköznapi életben is elterjedten
használt fogalmak (GMO, klón, gén
stb.) jelentésének ismerete, szakszerű
használata.
A biotechnológia gyakorlati alkalmazási
lehetőségeinek bemutatása példákon
keresztül.
A molekuláris genetika korlátainak és az
ezzel kapcsolatos etikai
megfontolásoknak a bemutatása.
Kémia: nukleinsavak,
fehérjék.
Informatika: az
információtárolás és
-előhívás módjai.
Etika: a tudományos
eredmények
alkalmazásával
kapcsolatos kérdések.
76
Plazmidok és az
antibiotikum-rezisztencia,
transzgenikus élőlény.
DNS-chip, reproduktív
klónozás (Dolly), GMO-
növények és állatok,
mitokondriális DNS.
Humángenomprogramok,
génterápia.
Mutagén hatások.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szemikonzervatív megkettőződés, triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon
genom, genomika, gén, allél, lac-operon, mobilis genetikai elem, mutáció,
mutagén, rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzim, transzgenikus
élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.
Tematikai egység Genetika: az öröklődés Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Hogyan érvényesülnek a
Mendel-szabályok az AB0 és Rh
vércsoport öröklődésében?
Miért nevezzük a nemhez
kapcsolt gének öröklődését
„cikk-cakk” öröklődésnek?
Miért tiltott a világ legtöbb
országában a vérrokonok
házassága?
Mi a valószínűsége a fiú, illetve
a lány utódok születésének?
Hogyan örökölhette egy férfi a
vörös-zöld színtévesztés
betegségét, ha szülei
egészségesek voltak?
Miért kell a hibrid kukorica
vetőmagját évente újra
előállítani?
Miért gyakoribbak az öröklődő
betegségek zárt közösségekben?
Ismeretek
Domináns-recesszív, intermedier
és kodomináns öröklődés.
A három Mendel-törvény.
Egygénes, kétgénes és poligénes
öröklődés.
Génkölcsönhatások, random
keresztezés, letális hatások.
Az öröklődés folyamatainak leírása
és magyarázata, az összefüggések
felismerése.
A genetikai tanácsadás szerepének
belátása az utódvállalásban.
Családfaelemzés.
A környezeti hatások öröklődésben
betöltött szerepének magyarázata.
Mendel és Morgan kutatási
módszerének és eredményeinek
értelmezése.
A mendeli következtetések
korlátainak értelmezése.
Genetikai feladatok megoldása.
Családfa alapján következtetés egy
jelleg öröklődés menetére.
Kémia: nukleinsavak,
fehérjék.
Matematika: a
valószínűség-számítás
és a statisztika alapjai.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: A
vérzékenység
öröklődése az európai
királyi családokban.
Rokonházasság a
fáraók dinasztiáiban.
A kommunista
diktatúra ideológiai
alapú
tudományirányítása
(Micsurin).
77
A nemi kromoszómához kötött
öröklődés.
A humángenetika vizsgálati
módszerei (családfaelemzés,
ikerkutatás).
A Drosophila (ecetmuslica) mint
a genetika modellszervezete.
A mennyiségi jellegek
öröklődése.
Környezeti hatások,
örökölhetőség, hajlamosító
gének, küszöbmodell,
heterózishatás (pl.
hibridkukorica, brojlercsirke).
Genetikai eredetű betegségek
(albinizmus, színtévesztés,
vérzékenység, sarlósejtes
vérszegénység, Down-kór,
csípőficam, magas vérnyomás
stb.).
A genetikai tanácsadás alapelvei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi kromoszóma,
hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg, gamétatisztaság elve, tesztelő
keresztezés, reciprok keresztezés.
Tematikai egység Az emberi szervezet szabályozó működése.
Jelátvitel testfolyadék révén
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia:
fehérjék, szteroidok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, a
belső környezet dinamikus állandóságának kialakításában.
Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében.
Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros
hatásainak hangsúlyozása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Mi a különbség a belső- és a
külső elválasztású mirigyek
között?
Miért van szükség a
szervezetben a sejtek
kommunikációjára?
Milyen kapcsolat van az
idegi és a hormonális
szabályozás között?
Miért nagyobb a
pajzsmirigyünk télen, mint
A hormonok kémiai összetétele és
hatásmechanizmusa közötti kapcsolat
megértése.
Annak elemzése, hogyan befolyásolják
a belső elválasztású mirigyek
hormonjai a homeosztázist.
A vezéreltség és a szabályozottság, a
negatív és a pozitív visszacsatolás
általános mechanizmusának a
megértése.
Kémia: szerves kémia,
alkálifémek és
alkáliföldfémek.
Informatika: a
szabályozás alapjai.
Testnevelés és sport: a
teljesítményfokozó
szerek veszélyei.
78
nyáron?
Miért nő meg egyes
fogságban tartott emlősök
mellékveséje?
Milyen veszélyekkel jár a
hormontartalmú
doppingszerek alkalmazása?
Mely betegségek vezethetők
vissza a hormonrendszer
zavarára?
Ismeretek
A belső elválasztású
mirigyek hormonjai és azok
hatásai. A szövetekben
termelődő hormonok és
hatásuk.
A hormonok
hatásmechanizmusa.
A vércukorszint hormonális
szabályozása.
A hormontartalmú
doppingszerek hatásai és
veszélyei. A hormonrendszer
betegséget jelző kórképek
felismerése és kezelésük
megismertetése.
Cukorbetegség és a
pajzsmirigy-
rendellenességek. A
hormonok hatása a
viselkedésre.
Az anabolikus szteroidok
veszélyei.
Az egészséget befolyásoló
rizikófaktorok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás,
hírvivő, receptor, célsejt, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a
mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy , a mellékvese, az ivarmirigyek és ezek
hormonjai.
Tematikai egység
Az emberi szervezet szabályozó működése.
Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és
működése
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Hogyan fogják fel, és hogyan
továbbítják az idegsejtek a
külvilág jeleit?
A nyugalmi, az akciós és a
posztszinaptikus potenciálok
kialakulásának magyarázata.
Annak megértése, hogy az idegsejten
belül a jelterjedés elektromos, az
Kémia: elektrokémiai
alapismeretek, Daniell-
elem,
elektródpotenciál.
79
Hogyan okoz bénulást és
halált a nyílbéka mérge?
Mi a gerincvelő és az agy
szerepe az idegi
szabályozásban?
Melyek az agykéreg
legfontosabb szerkezeti és
működési jellemzői?
Milyen közös és egyedi
jellemzői vannak
érzékszerveinknek?
Miért egészségtelen evés
közben olvasással lekötni a
figyelmünket?
Hogyan érik el a borkóstolók,
hogy az egymás után vizsgált
borok zamatát azonos
eséllyel tudják minősíteni?
Milyen közegek vesznek
részt a hang terjedésében és
érzékelésében? Miért nem
látunk színeket gyenge
fényben?
Hol érte az agyvérzés azt a
beteget, aki nem tudja
mozgatni a bal karját?
Mit jelent a bal félteke
dominanciája?
Mit tehetünk az
idegrendszerünket érintő
rendellenességek megelőzése
érdekében?
Hogyan alkalmazkodik
szervezetünk a testi- és lelki
terheléshez?
Ismeretek
Az idegsejt felépítése és
működése (nyugalmi
potenciál, akciós potenciál).
Ingerületvezetés csupasz és
velőshüvelyes axonon.
A szinaptikus jelátvitel
mechanizmusa és típusai
(serkentő, gátló).
A szinapszisok összegződése
és időzítése, a visszaterjedő
akciós potenciál és
szabályozó szerepe.
Függőségek: narkotikumok,
ópiátok, stimulánsok.
A gerincvelő felépítése és
idegsejtek között pedig döntően kémiai
jellegű.
Az idegrendszer felépítése és
működése közötti összefüggés
elemzése.
Az agykéreg működésének és az alvás
biológiai szerepének értelmezése.
A civilizációs életmód és az
idegrendszeri betegségek
kapcsolatának felismerése.
Fizika: Az áramvezetés
feltételei. Optika,
lencsék, fénytörés,
képalkotás, hullámtan,
hangtan.
Magyar nyelv és
irodalom: Hangtan.
Karinthy Frigyes:
Utazás a koponyám
körül.
Informatika: a
szabályozás alapjai,
jelátvitel.
Vizuális kultúra: térbeli
szerkezetek metszetei.
80
működése.
A reflexív felépítése (izom és
bőr eredetű, szomatikus és
vegetatív reflexek).
Az agy felépítése, működése
és vérellátása.
Az érzékszervek felépítése és
működése, hibáik és a
korrigálás lehetőségei.
Az idegrendszer érző
működése (idegek, pályák,
központok). Az idegrendszer
mozgató működése
(központok, extrapiramidális
és piramis-pályarendszer,
gerincvelő, végrehajtó
szervek).
A vegetatív idegrendszer
(Cannon-féle vészreakció,
stressz).
Az idegrendszer betegségei
(Parkinson-kór, Alzheimer-
kór, depresszió).
Selye János és Békésy
György munkássága.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia,
nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na+/K+ pumpa, depolarizáció,
repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.
Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, gerincvelői
reflex, agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy, kisagy, nagyagy,
agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer, érzékszerv, receptor,
extrapiramidális és piramis-pályarendszer, szimpatikus, paraszimpatikus
hatás.
Tematikai egység Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.
Kültakaró és mozgás
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Mi a jelentősége a bőrben
levő verejték- és
faggyúmirigyeknek?
Milyen előnyökkel és
milyen hátrányokkal járhat a
napozás?
Hogyan alakulnak ki az
emberi fajra jellemző
bőrszínváltozatok?
Az izomláz kialakulásának és
megszűnésének értelmezése a sejtek és
szervek anyagcseréjének
összekapcsolásával.
A láz lehetséges okainak magyarázata.
A testépítés során alkalmazott
táplálékkiegészítők káros hatásainak
elemzése.
A női és férfi váz- és izomrendszer
összehasonlítása.
A vázizmok reflexes és akaratlagos
Fizika: gravitáció,
munkavégzés,
forgatónyomaték.
Kémia: Ca-vegyületek.
Testnevelés és sport: az
edzettség növelése, a
megfelelő testalkat
kialakítása.
81
Hogyan használhatók a
biológiai ismeretek a helyes
bőrápolásban?
Hogyan alakul ki és előzhető
meg a csontritkulás?
Mi az oka annak, hogy a láb
nagyujja nem fordítható
szembe a többivel?
Milyen összefüggés van a
csigolyák felépítése és
sokrétű funkciója között?
Milyen anyagok és
folyamatok szolgáltatják az
izom működéséhez
szükséges energiát?
Hogyan előzhetők meg a
mozgásszervi betegségek?
Ismeretek
Az emberi bőr felépítése,
biológiai szerepe és
működése.
A bőr rétegei, szöveti
szerkezete, mirigyei (emlő
is), a benne található
receptorok. A neuroendokrin
hőszabályozás.
A bőr betegségei.
A mozgásszervrendszer
felépítése és működése:
a csont- és izomrendszer
anatómiai felépítése,
szöveti szerkezete,
kémiai összetétele,
a mozgás idegi
szabályozása.
Az izomműködés
molekuláris mechanizmusa.
A mozgásszegény és a
sportos életmód
következményei, a váz- és
izomrendszer betegségei.
szabályozásának összehasonlítása.
A médiában megjelenő áltudományos
és kereskedelmi célú közlemények,
hírek kritikai elemzése.
Az elsősegélynyújtás gyakorlása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület,
miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás,
izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom, kreatin-foszfát,
mioglobin, Cori-kör.
82
Tematikai egység
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.
Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a
vérkeringés
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Hogyan emésztődik meg a
szalonnás tojásrántotta a
szervezetünkben?
Mi a bélbaktériumok élettani
működése?
Hogyan függ össze a testsúly
megőrzése a helyes
táplálkozással?
Változik-e a be- és kilégzés az
űrkabinban, ha a levegő
összetétele és nyomása
megegyezik a tengerszinti
légkörével?
Miért alkalmas a kilélegzett
levegő mesterséges
lélegeztetésre?
Milyen környezeti hatások és
káros szokások veszélyeztetik
légzőszervrendszerünk
egészségét?
Miért lehet a cukorbetegek
vizeletében jelentős
mennyiségű cukor és
leheletükben aceton?
Hogyan változik a vizelet
mennyisége és összetétele, ha
sok vizet iszunk, vagy erősen
sós ételt fogyasztunk?
Mi a vérdopping?
Milyen káros
következményekkel jár a vér
albumin tartalmának a
csökkenése, és ez mikor
fordulhat elő?
Hogyan hat a vérnyomásra az
erek összkeresztmetszetének
szűkülése, illetve tágulása?
Hogyan változik a keringési
perctérfogat az edzetlen és a
rendszeresen sportoló ember
szervezetében?
Hogyan módosulhat a légzés
és a vérkeringés feleléskor?
A tápcsatorna reflexes folyamatainak
és az éhségérzet kialakulásának
magyarázata.
A szervrendszerek egészséges állapotát
jelző adatok elemzése.
A szén-monoxid és a szén-dioxid
okozta mérgezés tüneteinek
felismerése és a tennivalók ismerete.
Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok
fontosságáról.
A szervrendszerekhez kapcsolódó
civilizációs betegségek kockázati
tényezőinek elemzése.
Pulzus- és vérnyomásmérés.
.
Fizika: nyomás,
gáztörvények.
Ének-zene:
hangképzés.
Kémia: kémiai
számítások, pH,
szerves kémia, sav-
bázis reakciók,
makromolekulák
hidrolízise, karbamid.
Vizuális kultúra:
metszetek.
83
Melyek a leggyakoribb szív-
és érrendszeri betegségek, és
ezek hogyan előzhetők meg?
Ismeretek
A táplálkozás, a légzés, a
kiválasztás és a vérkeringés
szervrendszerének felépítése,
működése, különös tekintettel
az anyagcserében és a
homeosztázis kialakításában
betöltött szerepükre.
A táplálkozás, a légzés, a
vérkeringés és a kiválasztás
szabályozása.
A szív ingerületkeltő és
-vezető rendszere.
A vér fizikai, kémiai és
biológiai jellemzői és szerepe
az élő szervezet belső
egyensúlyának kialakításában.
A véralvadás folyamata.
A táplálkozáshoz, a
kiválasztáshoz, a légzéshez és
a vérkeringéshez kapcsolódó
civilizációs betegségek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigyek, emésztőnedvek,
emésztőenzimek, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belső gázcsere,
külső gázcsere, légcsere, léghólyagok, hasi légzés, mellkasi légzés,
vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, szűrés, visszaszívás,
kiválasztás, szűrlet, vizelet, vérplazma, limfocita, granulocita, monocita,
pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.
Tematikai egység Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.
Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Miért van a férfiak kilövellt
ondójában 300–400 millió
spermium?
Hogyan szabályozza a
hormonrendszer a méh és a
petefészek ciklusos
működését?
Hogyan képződnek a
hímivarsejtek és a
petesejtek?
Hogyan mutatható ki a
A női nemi ciklus során a
petefészekben, a méh nyálkahártyában,
a testhőmérsékletben és a
hormonrendszerben végbemenő
változások összefüggéseinek
magyarázata.
A meddőséget korrigáló lehetséges
orvosi beavatkozások megismerése és a
kapcsolódó etikai problémák elemzése.
Az anyai és a magzati vérkeringés
kapcsolatának bemutatása,
összefüggésének igazolása az
Vizuális kultúra: a
nőideál változása a
festészetben és
szobrászatban a
civilizáció kezdeteitől
napjainkig.
84
vizeletből a korai terhesség?
Miért veszélyes a művi
terhesség-megszakítás?
Hogyan történik a magzat
táplálása?
Ismeretek
Az ember neme
meghatározásának
különböző szintjei
(kromoszomális, ivarszervi
és pszichoszexuális nem).
A férfi és női nemi szervek
felépítése, működése, és a
működés szabályozása.
A spermium és a petesejt
érése. A meddőség okai.
A hormonális
fogamzásgátlás alapjai.
A megtermékenyítés
sejtbiológiai alapjai.
A terhesség és a szülés.
Az ember egyedfejlődése, a
méhen belüli és a
posztembrionális fejlődés fő
szakaszai.
egészséges életmóddal.
A családtervezés lehetőségei, a
fogamzásgátlás egyes módszereinek
előnyei és hátrányai.
A szexuális úton terjedő betegségek és
elkerülésük módjainak megismertetése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció,
tesztoszteron, ovuláció, sárgatest, ösztrogén, progeszteron,menstruáció,
megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropinok,
vetélés, abortusz, magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény,
köldökzsinór, akceleráció.
Tematikai egység Immunológiai szabályozás.
Az immunválasz alapjai Órakeret 1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Miért duzzadnak meg
fertőzések hatására a
nyirokcsomók?
Milyen kapcsolat van az
immunrendszer sejtjei
között?
Miért kapnak védőoltásokat
a távoli földrészekre utazók?
Miért nincs RH-
összeférhetetlenség annál a
házaspárnál, ahol a feleség
RH+?
Az immunrendszer azon képességének
bemutatása, amely nemcsak a „saját –
nem saját”, hanem a „veszélyes – nem
veszélyes” között is különbséget tud
tenni,
A veleszületett és az egyedi élet során
szerzett immunválasz kapcsolatának
elemzése.
Példák gyűjtése a higiénia, a
gyógyszer- és táplálkozási allergiák
első tüneteiről.
A fertőzések és az életmód szerepének
magyarázata az immunválaszban.
A vérátömlesztés és a szervátültetés
Kémia: szénhidrátok,
nukleinsavak, fehérjék.
Informatika:
információtárolás és
-előhívás.
85
Miért alakulhat ki
pollenallergia?
Hogyan győzi le
szervezetünk a vírus- és
baktériumfertőzéseket?
Hogyan védekezik
szervezetünk a daganatsejtek
ellen? Ismeretek
Az immunrendszer résztvevői,
sejtes és oldékony
komponensei, főbb feladatai.
Veleszületett és az egyedi élet
során szerzett immunválasz.
A vércsoportok,
vérátömlesztés,
szervátültetés.
Az allergia, autoimmun
betegségek, a szerzett (pl.
AIDS) és örökölt
immunhiányok, valamint a
rák és a fertőzések elleni
immunválasz főbb
mechanizmusai.
A védőoltások szerepe a
betegségek megelőzésében.
Védekezés a vírus- és
baktériumfertőzések és a
daganatsejtek ellen.
során fellépő immunproblémák
elemzése.
A hétköznapi nyelvhasználatban
elterjedt idegen szavak (pl. AIDS)
helyes használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejtek,
falósejtek, nyúlványos sejtek, antitest, antigén felismerés, a veleszületett
(természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória,
allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.
Tematikai egység Evolúció.
Biológiai evolúció Órakeret 1 óra
Előzetes tudás Állattan és növénytan, genetika, sejtbiológia
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabb
folyamategyüttesének az értelmezése.
Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése.
Tudománytörténeti folyamatok értelmezése.
A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.
A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismerése.
Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhető közös
sajátosságok összegzése.
Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok földrajzi
elterjedésével kapcsolatos következtetésekben.
A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése.
86
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési
követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások
Melyek az ideális populáció
jellemzői? Mi az oka annak, hogy az emberiség
génállományában fokozódik a hibás
allélek száma?
Milyen evolúciós jelenség a Darwin-
pintyek megjelenése és változataik
kialakulása a Galapagos-szigeteken?
Miben különbözik a természetes és a
mesterséges szelekció?
Mi lehet az oka annak, hogy az
észak-amerikai indiánok körében a B
vércsoport nem fordul elő? Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok
igazolni a szerves biomolekulák abiogén
keletkezését?
Milyen érvek szólnak az endoszimbionta
elmélet mellett?
Milyen jelentősége van a kb. 50 m2
felületű belső membránrendszer
kialakulásának az eukarióta sejtekben?
Milyen magyarországi ember-leleteket
ismerünk?
Ismeretek A mikro- és makroevolúció fogalmának
értelmezése.
Az ideális populáció modellje.
A Hardy–Weinberg-egyensúly.
A mutációk, a szelekció és a génáramlás
szerepe a populációk genetikai
átalakulásában.
Darwin munkássága. Mesterséges
szelekció, háziasítás, nemesítés (a
legfontosabb kiindulási fajok és
hungarikumok ismerete).
A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a populációk
átalakulásában.
A kémiai evolúció (Miller-kísérlet).
Az élet kialakulásának elméletei.
Prokariótából eukriótává válás.
A bioszféra evolúciójának néhány
feltételezett kulcslépése.
Az ember evolúciója.
Példák gyűjtése a
legfontosabb
hungarikumok
ismeretében a
háziasításra és a
mesterséges
szelekcióra.
A sarlósejtes
vérszegénység és
a malária közötti
összefüggés
elemzése.
Különböző
kormeghatározási
módszerek
összehasonlítása.
A mikro- és
makroevolúció
összehasonlítása.
Érvek gyűjtése az
eukarióta sejt
kialakulásának
evolúciós
jelentőségéről.
Az evolúciós
szemlélet
formálása.
Földrajz: kozmológia, földtörténeti
korok, állat- és növényföldrajzi
ismeretek.
Fizika: az univerzum kialakulása,
csillagfejlődés.
Kémia: izotópok, radioaktivitás.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: ősközösség.
Vizuális kultúra: barlangrajzok.
Etika: genetikával kapcsolatos
kérdések.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikro- és makroevolúció,
ideális populáció, reális populáció, szelekció, fitnesz, génáramlás, genetikai
sodródás, alapító elv, háziasítás, nemesítés, speciáció, hibridizáció, izoláció,
horizontális géntranszfer, relatív és abszolút kormeghatározás, „élő kövület”,
lenyomat, kövület, koevolúció, kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.
87
FIZIKA (31 óra/év, 1 óra/hét)
A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését
megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által
feltárt alapvető törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvények
harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodáltatva,
bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember
szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel az
egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának
fenntartásához, a tartós fejlődéshez, és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél
kevésbé okozzunk sérülést.
Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A
természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének
megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe
foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági
előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál.
A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az
azokat értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk
vezető megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a
felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő
szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens egymásra
épülő tudásszövetét jelenítik meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern
tudományos módszer kialakulása óta nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre
nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyeket
a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati
és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során
eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába.
A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű
megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű
megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú
megfogalmazásával. Ez utóbbi nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány
fél évezred óta tartó „diadalmenetének” ez a titka.
Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt
törvényeket a természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják
igazolásuk vagy cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken
alapuló érveléssel, amelynek része a megismert természeti törvények egy-egy
tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi korlátainak megvilágítása. A fizikában
használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó
élményeket és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is.
A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi,
az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető
a fizika jelenségkörének megismerése.
A gazdasági élet folyamatos fejlődése érdekében létfontosságú a fizika tantárgy
korszerű és további érdeklődést kiváltó tanítása. A tantárgy tanításának elő kell segítenie a
közvetített tudás társadalmi hasznosságának megértését és technikai alkalmazásának
jelentőségét. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fizika eszközeinek elsajátítása nagy
szellemi erőfeszítést, rendszeres munkát igénylő tanulási folyamat. A Nemzeti alaptanterv
természetismeret kompetenciában megfogalmazott fizikai ismereteket nem lehet egyenlő
mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a
fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. Az „Alkalmazások” és a „Jelenségek”
88
címszavak alatt felsorolt témák olyanok, amelyekről fontos, hogy halljanak a tanulók, de
mindent egyenlő mélységben ebben az órakeretben nincs módunk tanítani.
Ahhoz, hogy a fizika tantárgy tananyaga személyesen megérintsen egy fiatalt, a
tanárnak a tanítás módszereit a tanulók, tanulócsoportok igényeihez, életkori sajátosságaihoz,
képességeik kifejlődéséhez és gondolkodásuk sokféleségéhez kell igazítani. A jól megtervezett
megismerési folyamat segíti a tanulói érdeklődés felkeltését, a tanulási célok elfogadását és a
tanulók aktív szerepvállalását is. A fizika tantárgy tanításakor a tanulási környezetet úgy kell
tehát tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat, a
tanulócsoport összetétele, mérete, az iskolákban rendelkezésre álló feltételek függvényében.
Így lehet reményünk arra, hogy a megfelelő kompetenciák és készségek kialakulnak a
fiatalokban. A NAT-kapcsolatok és a kompetenciafejlesztés lehetőségei a következők:
Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek
hatékonyságának ismerete az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való
tájékozódásának az elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott
szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek,
korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt
hatásának ismerete.
Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák
megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható
fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés.
Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával
kapcsolatban mind írásban a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban a
prezentációk alkalmával.
Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az
ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy
alapműveletre és a különböző grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik.
Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése,
feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok
készítése.
Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és
beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult
ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési
képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka
esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása.
Társadalmilag kívánatos, hogy a fiatalok jelentős része a reál alapozást kívánó
életpályákon (kutató, mérnök, orvos, üzemmérnök, technikus, valamint felsőfokú szakképzés
kínálta műszaki szakmák) találja meg helyét a társadalomban. Az ilyen diákok számára a
rendelkezésre álló szűkebb órakeretben kell olyan fizikaoktatást nyújtani (megfelelő
matematikai leírással), ami biztos alapot ad arra, hogy reál irányú hivatás választása esetén
eredményesen folytassák tanulmányaikat.
A hagyományos fakultációs órakeret felhasználásával, és az ehhez kapcsolódó tanulói
többletmunkával az is elérhető, hogy az általános középiskolai oktatási programot elvégző
fiatal megállja a helyét az egyetemek által elvárt szakirányú felkészültséget tanúsító érettségi
vizsgán és az egyetemi életben.
A fizika tantárgy hagyományos tematikus felépítésű kerettanterve hangsúlyozottan
kísérleti alapozású, kiemelt hangsúlyt kap benne a gyakorlati alkalmazás, valamint a
továbbtanulást megalapozó feladat- és problémamegoldás. A kognitív kompetencia-
fejlesztésben elegendő súlyt kap a természettudományokra jellemző rendszerező, elemző
gondolkodás fejlesztése is.
89
Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok
összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismertszerzés fő módszere a
tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése
és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása.
A diákok természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése
iránt. A kerettantervi ciklus a klasszikus fizika jól kísérletezhető témaköreit dolgozza fel, a
tananyagot a tanulók általános absztrakciós szintjéhez és az aktuális matematikai
tudásszintjéhez igazítva.
A megismerés módszerei között fontos kiindulópont a gyakorlati tapasztalatszerzés,
kísérlet, mérés, ehhez kapcsolódik a tapasztalatok összegzése, a törvények megfogalmazása
szóban és egyszerű matematikai formulákkal. A fizikatanításban ma már nélkülözhetetlen
segéd- és munkaeszköz a számítógép.
Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet
szempontjából fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze,
hogy a fizikából tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban közlekedjen, hogy
majd energiatudatosan éljen, olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse
és tudja magyarázni, az áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni.
Tematikai egység Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan
elemei Órakeret 2 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Alapfogalmak:
a köznapi testek mozgásformái:
haladó mozgás és forgás.
Hely, hosszúság és idő mérése.
Hosszúság, terület, térfogat,
tömeg, sűrűség, idő, erő mérése.
Hétköznapi helymeghatározás,
úthálózat km-számítása.
GPS-rendszer.
A tanuló legyen képes a mozgásokról
tanultak és a köznapi jelenségek
összekapcsolására, a fizikai fogalmak
helyes használatára, egyszerű
számítások elvégzésére.
Ismerje a mérés lényegi jellemzőit, a
szabványos és a gyakorlati
mértékegységeket.
Legyen képes gyakorlatban
alkalmazni a megismert mérési
módszereket.
Matematika: függvény
fogalma, grafikus
ábrázolás,
egyenletrendezés.
Informatika:
függvényábrázolás
(táblázatkezelő
használata).
Testnevelés és sport:
érdekes
sebességadatok,
érdekes sebességek,
pályák technikai
környezete.
Biológia-egészségtan:
élőlények mozgása,
sebességei, reakcióidő.
Művészetek; magyar
nyelv és irodalom:
mozgások ábrázolása.
Technika, életvitel és
gyakorlat: járművek
A mozgás viszonylagossága, a
vonatkoztatási rendszer.
Galilei relativitási elve.
Mindennapi tapasztalatok
egyenletesen mozgó
vonatkoztatási rendszerekben
(autó, vonat).
Alkalmazások:
földrajzi koordináták; GPS;
helymeghatározás, távolságmérés
radarral.
Tudatosítsa a viszonyítási rendszer
alapvető szerepét, megválasztásának
szabadságát és célszerűségét.
Egyenes vonalú egyenletes
mozgás kísérleti vizsgálata.
Grafikus leírás.
Sebesség, átlagsebesség.
Értelmezze az egyenes vonalú
egyenletes mozgás jellemző
mennyiségeit, tudja azokat
grafikusan ábrázolni és értelmezni.
90
Sebességrekordok a sportban,
sebességek az élővilágban.
sebessége és fékútja,
követési távolság,
közlekedésbiztonsági
eszközök, technikai
eszközök (autók,
motorok).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: Galilei
munkássága; a kerék
feltalálásának
jelentősége.
Földrajz: a
Naprendszer
szerkezete, az égitestek
mozgása, csillagképek,
távcsövek.
Egyenes vonalú egyenletesen
változó mozgás kísérleti
vizsgálata.
Ismerje a változó mozgás általános
fogalmát, értelmezze az átlag- és
pillanatnyi sebességet.
Ismerje a gyorsulás fogalmát, vektor-
jellegét.
Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a-t
grafikonokat.
Tudjon egyszerű feladatokat
megoldani.
A szabadesés vizsgálata.
A nehézségi gyorsulás
meghatározása.
Ismerje Galilei modern
tudományteremtő, történelmi
módszerének lényegét:
a jelenség megfigyelése,
értelmező hipotézis felállítása,
számítások elvégzése,
– az eredmény ellenőrzése célzott
kísérletekkel.
Összetett mozgások.
Egymásra merőleges egyenletes
mozgások összege.
Vízszintes hajítás vizsgálata,
értelmezése összetett
mozgásként.
Ismerje a mozgások
függetlenségének elvét és legyen
képes azt egyszerű esetekre (folyón
átkelő csónak, eldobott labda pályája,
a locsolócsőből kilépő vízsugár
pályája) alkalmazni.
Egyenletes körmozgás.
A körmozgás, mint periodikus
mozgás.
A mozgás jellemzői (kerületi és
szögjellemzők).
A centripetális gyorsulás
értelmezése.
Ismerje a körmozgást leíró kerületi és
szögjellemzőket és tudja alkalmazni
azokat.
Tudja értelmezni a centripetális
gyorsulást.
Mutasson be egyszerű kísérleteket,
méréseket. Tudjon alapszintű
feladatokat megoldani.
A bolygók körmozgáshoz hasonló
centrális mozgása, Kepler
törvényei. Kopernikuszi világkép
alapjai.
A tanuló ismerje Kepler törvényeit,
tudja azokat alkalmazni a
Naprendszer bolygóira és
mesterséges holdakra.
Ismerje a geocentrikus és
heliocentrikus világkép
kultúrtörténeti dilemmáját és
konfliktusát.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg,
mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás.
91
Tematikai egység Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) -
A newtoni mechanika elemei
Órakeret 2
óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
A tehetetlenség törvénye
(Newton I. axiómája).
Mindennapos
közlekedési tapasztalatok
hirtelen fékezésnél, a
biztonsági öv szerepe.
Az űrben, űrhajóban
szabadon mozgó testek.
Legyen képes a tanuló az
arisztotelészi mozgásértelmezés
elvetésére.
Ismerje a tehetetlenség fogalmát
és legyen képes az ezzel
kapcsolatos hétköznapi
jelenségek értelmezésére.
Ismerje az inercia-(tehetetlenségi)
rendszer fogalmát.
Matematika: a függvény
fogalma, grafikus ábrázolás,
egyenletrendezés.
Technika, életvitel és
gyakorlat: Takarékosság;
légszennyezés, zajszennyezés;
közlekedésbiztonsági
eszközök, közlekedési
szabályok.
Biztonsági öv, ütközéses
balesetek, a gépkocsi
biztonsági felszerelése, a
biztonságos fékezés.
Biológia-egészségtan:
reakcióidő, az állatok mozgása
(pl. medúza).
Földrajz:
a Naprendszer szerkezete, az
égitestek mozgása,
csillagképek, távcsövek.
Az erő fogalma.
Az erő alak- és
mozgásállapot-változtató
hatása.
Erőmérés rugós
erőmérővel.
A tanuló ismerje az erő alak- és
mozgásállapot-változtató hatását,
az erő mérését, mértékegységét,
vektor-jellegét. Legyen képes
erőt mérni rugós erőmérővel.
Az erő mozgásállapot-
változtató (gyorsító)
hatása – Newton II.
axiómája.
A tömeg, mint a
tehetetlenség mértéke, a
tömegközéppont fogalma.
Tudja Newton II. törvényét, lássa
kapcsolatát az erő szabványos
mértékegységével.
Ismerje a tehetetlen tömeg
fogalmát. Értse a
tömegközéppont szerepét a
valóságos testek mozgásának
értelmezése során.
Erőtörvények, a dinamika
alapegyenlete.
A rugó erőtörvénye.
A nehézségi erő és
hatása.
Tapadási és csúszási
súrlódás.
Alkalmazások:
A súrlódás szerepe az
autó gyorsításában,
fékezésében.
Szabadon eső testek
súlytalansága.
Ismerje, és tudja alkalmazni a
tanult egyszerű erőtörvényeket.
Legyen képes egyszerű feladatok
megoldására, néhány egyszerű
esetben:
állandó erővel húzott test;
mozgás lejtőn,
a súrlódás szerepe egyszerű
mozgások esetén.
Az egyenletes körmozgás
dinamikája.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások: vezetés
kanyarban, út
megdöntése kanyarban,
hullámvasút; függőleges
síkban átforduló kocsi;
műrepülés, körhinta,
centrifuga.
Értse, hogy az egyenletes
körmozgást végző test
gyorsulását (a centripetális
gyorsulást) a testre ható erők
eredője adja, ami mindig a kör
középpontjába mutat.
92
Newton gravitációs
törvénye.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A nehézségi gyorsulás
változása a Földön.
Az árapály-jelenség
kvalitatív magyarázata. A
mesterséges holdak
mozgása és a szabadesés.
A súlytalanság
értelmezése az
űrállomáson.
Geostacionárius
műholdak, hírközlési
műholdak.
Ismerje Newton gravitációs
törvényét. Tudja, hogy a
gravitációs kölcsönhatás a négy
alapvető fizikai kölcsönhatás
egyike, meghatározó jelentőségű
az égi mechanikában.
Legyen képes a gravitációs
erőtörvényt alkalmazni egyszerű
esetekre.
Értse a gravitáció szerepét az
űrkutatással, űrhajózással
kapcsolatos közismert
jelenségekben.
A kölcsönhatás törvénye
(Newton III. axiómája).
Ismerje Newton III. axiómáját és
egyszerű példákkal tudja azt
illusztrálni. Értse, hogy az erő két
test közötti kölcsönhatás. Legyen
képes az erő és ellenerő világos
megkülönböztetésére.
A lendületváltozás és az
erőhatás kapcsolata.
Lendülettétel.
Ismerje a lendület fogalmát,
vektor-jellegét, a lendületváltozás
és az erőhatás kapcsolatát.
Tudja a lendülettételt.
Lendületmegmaradás
párkölcsönhatás (zárt
rendszer) esetén.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
golyók, korongok
ütközése.
Ütközéses balesetek a
közlekedésben. Miért
veszélyes a koccanás? Az
utas biztonságát védő
technikai megoldások
(biztonsági öv, légzsák, a
gyűrődő karosszéria).
A rakétameghajtás elve.
Ismerje a lendületmegmaradás
törvényét párkölcsönhatás esetén.
Tudjon értelmezni egyszerű
köznapi jelenségeket a lendület
megmaradásának törvényével.
Legyen képes egyszerű
számítások és mérési feladatok
megoldására.
Értse a rakétameghajtás lényegét.
Pontszerű test
egyensúlya.
A tanuló ismerje, és egyszerű
esetekre tudja alkalmazni a
pontszerű test egyensúlyi
feltételét. Legyen képes
erővektorok összegzésére.
A kiterjedt test
egyensúlya.
A kierjedt test, mint
speciális pontrendszer,
tömegközéppont.
Ismerje a kiterjedt test és a
tömegközéppont fogalmát, tudja
a kiterjedt test egyensúlyának
kettős feltételét.
Ismerje az erő forgató hatását, a
93
Forgatónyomaték.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
emelők, tartószerkezetek,
építészeti érdekességek
(pl. gótikus támpillérek,
boltívek.
forgatónyomaték fogalmát.
Legyen képes egyszerű
számítások, mérések,
szerkesztések elvégzésére.
Deformálható testek
egyensúlyi állapota.
Ismerje Hooke törvényét, értse a
rugalmas alakváltozás és a belső
erők kapcsolatát.
Pontrendszerek
mozgásának vizsgálata,
dinamikai értelmezése.
Tudja, hogy az egymással
kölcsönhatásban lévő testek
mozgását az egyes testekre ható
külső erők és a testek közötti
kényszerkapcsolatok
figyelembevételével lehetséges
értelmezni.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Erő, párkölcsönhatás, lendület, lendületmegmaradás, erőtörvény,
mozgásegyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés.
94
Tematikai egység Erőfeszítés és hasznosság
Munka – Energia – Teljesítmény
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Fizikai munka és teljesítmény. A tanuló értse a fizikai
munkavégzés és a teljesítmény
fogalmát, ismerje
mértékegységeiket. Legyen képes
egyszerű feladatok megoldására.
Matematika: a
függvény fogalma,
grafikus ábrázolás,
egyenletrendezés.
Testnevelés és sport:
sportolók
teljesítménye,
sportoláshoz használt
pályák energetikai
viszonyai és
sporteszközök
energetikája.
Technika, életvitel és
gyakorlat: járművek
fogyasztása,
munkavégzése,
közlekedésbiztonsági
eszközök, technikai
eszközök (autók,
motorok).
Biológia-egészségtan:
élőlények mozgása,
teljesítménye.
Munkatétel. Ismerje a munkatételt és tudja azt
egyszerű esetekre alkalmazni.
Mechanikai energiafajták
(helyzeti energia, mozgási
energia, rugalmas energia).
Ismerje az alapvető mechanikai
energiafajtákat, és tudja azokat a
gyakorlatban értelmezni.
A mechanikai
energiamegmaradás törvénye.
Tudja egyszerű zárt rendszerek
példáin keresztül értelmezni a
mechanikai energiamegmaradás
törvényét.
Alkalmazások, jelenségek: a
fékút és a sebesség kapcsolata, a
követési távolság meghatározása.
Tudja, hogy a mechanikai
energiamegmaradás nem teljesül
súrlódás, közegellenállás esetén,
mert a rendszer mechanikailag
nem zárt. Ilyenkor a mechanikai
energiaveszteség a súrlódási erő
munkájával egyenlő.
Egyszerű gépek, hatásfok.
Érdekességek, alkalmazások.
Ókori gépezetek, mai
alkalmazások. Az egyszerű
gépek elvének felismerése az
élővilágban. Egyszerű gépek
az emberi szervezetben.
Tudja a gyakorlatban használt
egyszerű gépek működését
értelmezni, ezzel kapcsolatban
feladatokat megoldani.
Értse, hogy az egyszerű gépekkel
munka nem takarítható meg.
Energia és egyensúlyi állapot. Ismerje a stabil, labilis és
közömbös egyensúlyi állapot
fogalmát és tudja alkalmazni
egyszerű esetekben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Munkavégzés, energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia,
munkatétel, mechanikai energiamegmaradás.
Tematikai egység Folyadékok és gázok mechanikája Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Légnyomás kimutatása és
mérése.
A légnyomás változásai.
A légnyomás szerepe az időjárási
A tanuló ismerje a légnyomás
fogalmát, mértékegységeit.
Ismerjen néhány, a levegő
Matematika: a
függvény fogalma,
grafikus ábrázolás,
egyenletrendezés.
95
jelenségekben, a barométer
működése.
nyomásával kapcsolatos,
gyakorlati szempontból is fontos
jelenséget.
Kémia: folyadékok,
felületi feszültség,
kolloid rendszerek,
gázok, levegő,
viszkozitás, alternatív
energiaforrások.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: hajózás
szerepe,
légiközlekedés
szerepe.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
repülőgépek
közlekedésbiztonsági
eszközei, vízi és légi
közlekedési
szabályok.
Biológia-egészségtan:
Vízi élőlények,
madarak mozgása,
sebességei,
reakcióidő. A nyomás
és változásának hatása
az emberi szervezetre
(pl. súlyfürdő,
keszonbetegség, hegyi
betegség).
Alkalmazott hidrosztatika.
Pascal törvénye, hidrosztatikai
nyomás.
Hidraulikus gépek.
Tudja alkalmazni hidrosztatikai
ismereteit köznapi jelenségek
értelmezésére. A tanult ismeretek
alapján legyen képes (pl.
hidraulikus gépek
alkalmazásainak bemutatása).
Felhajtóerő nyugvó
folyadékokban és gázokban.
Búvárharang, tengeralattjáró.
Léghajó, hőlégballon.
Legyen képes alkalmazni
hidrosztatikai és aerosztatikai
ismereteit köznapi jelenségek
értelmezésére.
Molekuláris erők folyadékokban
(kohézió és adhézió).
Felületi feszültség.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
habok különleges tulajdonságai,
mosószerek hatásmechanizmusa.
Ismerje a felületi feszültség
fogalmát. Ismerje a
határfelületeknek azt a
tulajdonságát, hogy minimumra
törekszenek.
Legyen tisztában a felületi
jelenségek fontos szerepével az
élő és élettelen természetben.
Folyadékok és gázok áramlása.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások: légköri áramlások,
a szél értelmezése a
nyomásviszonyok alapján, nagy
tengeráramlásokat meghatározó
környezeti hatások.
Tudja, hogy az áramlások oka a
nyomáskülönbség. Legyen képes
köznapi áramlási jelenségek
kvalitatív fizikai értelmezésére.
Tudja értelmezni az áramlási
sebesség változását a
keresztmetszettel az
anyagmegmaradás (kontinuitási
egyenlet) alapján.
Közegellenállás.
Az áramló közegek energiája, a
szél- és a vízi energia
hasznosítása.
Ismerje a közegellenállás
jelenségét, tudja, hogy a
közegellenállási erő
sebességfüggő.
Legyen tisztában a vízi és
szélenergia jelentőségével,
hasznosításának múltbeli és
korszerű lehetőségeivel. A
megújuló energiaforrások
aktuális hazai hasznosítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás, viszkozitás, felületi feszültség,
légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő,
közegellenállás, szél- és vízienergia, szélerőmű, vízerőmű.
96
Tematikai egység Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Elektrosztatikai alapjelenségek.
Elektromos kölcsönhatás.
Elektromos töltés.
A tanuló ismerje az
elektrosztatikus alapjelenségeket,
a pozitív és negatív töltést,
tudjon egyszerű kísérleteket,
jelenségeket értelmezni.
Kémia: Elektron,
proton, elektromos
töltés, az atom
felépítése,
elektrosztatikus
kölcsönhatások,
kristályrácsok
szerkezete. Kötés,
polaritás, molekulák
polaritása, fémes
kötés, fémek
elektromos vezetése.
Matematika:
alapműveletek,
egyenletrendezés,
számok normálalakja,
vektorok, függvények.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
balesetvédelem,
földelés.
Coulomb törvénye.
(A töltés mértékegysége.)
Ismerje a Coulomb-féle
erőtörvényt.
Az elektromos erőtér (mező).
Az elektromos mező, mint a
kölcsönhatás közvetítője.
Az elektromos térerősség
vektora, a tér szerkezetének
szemléltetése erővonalakkal.
A homogén elektromos mező.
Az elektromos mező munkája
homogén mezőben.
Az elektromos feszültség
fogalma.
Ismerje a mező fogalmát, és
létezését fogadja el anyagi
objektumként. Tudja, hogy az
elektromos mező forrása/i a
töltés/töltések.
Ismerje a mezőt jellemző
térerősséget, értse az erővonalak
jelentését.
Ismerje a homogén elektromos
mező fogalmát és jellemzését.
Ismerje az elektromos feszültség
fogalmát.
Tudja, hogy a töltés mozgatása
során végzett munka nem függ
az úttól, csak a kezdeti és
végállapotok helyzetétől.
Legyen képes homogén
elektromos térrel kapcsolatos
elemi feladatok megoldására.
Töltés eloszlása fémes vezetőn.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások: légköri
elektromosság, csúcshatás,
villámhárító, Faraday-kalitka,
árnyékolás. Miért véd az autó
karosszériája a villámtól?
Elektromos koromleválasztó.
A fénymásoló működése.
Tudja, hogy a fémre felvitt
töltések a felületen helyezkednek
el.
Ismerje az elektromos
megosztás, a csúcshatás
jelenségét, a Faraday-kalitka és a
villámhárító működését és
gyakorlati jelentőségét.
Kapacitás fogalma.
A síkkondenzátor kapacitása.
Kondenzátorok kapcsolása.
A kondenzátor energiája.
Az elektromos mező energiája.
Ismerje a kapacitás fogalmát, a
síkkondenzátor terét.
Tudja értelmezni kondenzátorok
soros és párhuzamos kapcsolását.
Egyszerű kísérletek alapján tudja
értelmezni, hogy a feltöltött
kondenzátornak, azaz a
kondenzátor elektromos terének
energiája van.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Töltés, elektromos erőtér, térerősség, erővonalrendszer, feszültség,
potenciál, kondenzátor, az elektromos tér energiája.
97
Tematikai egység A mozgó töltések – az egyenáram Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Az elektromos áram fogalma,
kapcsolata a fémes vezetőkben
zajló töltésmozgással.
A zárt áramkör.
Jelenségek, alkalmazások: Volta-
oszlop, laposelem, rúdelem,
napelem.
A tanuló ismerje az elektromos
áram fogalmát, mértékegységét,
mérését. Tudja, hogy az
egyenáramú áramforrások
feszültségét, pólusainak
polaritását nem elektromos
jellegű belső folyamatok
(gyakran töltésátrendeződéssel
járó kémiai vagy más
folyamatok) biztosítják.
Ismerje az elektromos áramkör
legfontosabb részeit, az áramkör
ábrázolását kapcsolási rajzon.
Kémia: Elektromos
áram, elektromos
vezetés, rácstípusok
tulajdonságai és azok
anyagszerkezeti
magyarázata.
Galvánelemek
működése,
elektromotoros erő.
Ionos vegyületek
elektromos vezetése
olvadékban és
oldatban, elektrolízis.
Vas mágneses
tulajdonsága.
Matematika:
alapműveletek,
egyenletrendezés,
számok normálalakja.
Technika, életvitel és
gyakorlat: Áram
biológiai hatása,
elektromos áram a
háztartásban,
biztosíték,
fogyasztásmérők,
balesetvédelem.
A világítás fejlődése
és a korszerű
világítási eszközök.
Korszerű elektromos
háztartási készülékek,
energiatakarékosság.
Informatika:
mikroelektronikai
áramkörök, mágneses
információrögzítés.
Ohm törvénye, áram- és
feszültségmérés.
Fogyasztók (vezetékek)
ellenállása. Fajlagos ellenállás.
Ohm törvénye teljes áramkörre.
Elektromotoros erő,
kapocsfeszültség, a belső
ellenállás fogalma.
Az elektromos mező munkája az
áramkörben. Az elektromos
teljesítmény.
Az elektromos áram hőhatása.
Fogyasztók a háztartásban,
fogyasztásmérés, az
energiatakarékosság lehetőségei.
Ismerje az elektromos ellenállás,
fajlagos ellenállás fogalmát,
mértékegységét és mérésének
módját. Tudja Ohm törvényét. Legyen képes
egyszerű számításokat végezni Ohm
törvénye alapján.
Ismerje a telepet jellemző
elektromotoros erő és a belső
ellenállás fogalmát, Ohm törvényét
teljes áramkörre.
Tudja értelmezni az elektromos
áram teljesítményét, munkáját.
Legyen képes egyszerű
számítások elvégzésére. Tudja
értelmezni a fogyasztókon
feltüntetett teljesítményadatokat.
Az energiatakarékosság
fontosságának bemutatása.
Összetett hálózatok.
Ellenállások kapcsolása. Az
eredő ellenállás fogalma,
számítása.
Tudja a hálózatok törvényeit
alkalmazni ellenállás-
kapcsolások eredőjének
számítása során.
Az áram vegyi hatása.
Az áram biológiai hatása.
Tudja, hogy az elektrolitokban
mozgó ionok jelentik az áramot.
Ismerje az elektrolízis fogalmát,
néhány gyakorlati alkalmazását. Értse, hogy az áram vegyi hatása és
az élő szervezeteket gyógyító és
károsító hatása között összefüggés
van. Ismerje az alapvető elektromos
érintésvédelmi szabályokat és
azokat a gyakorlatban is tartsa be.
98
Mágneses mező (permanens
mágnesek).
Permanens mágnesek
kölcsönhatása, a mágnesek tere.
Az egyenáram mágneses hatása.
Áram és mágnes kölcsönhatása.
Egyenes vezetőben folyó
egyenáram mágneses terének
vizsgálata. A mágneses mezőt
jellemző indukcióvektor
fogalma, mágneses
indukcióvonalak.
A vasmag (ferromágneses közeg)
szerepe a mágneses hatás
szempontjából. Az áramjárta
vezetőre ható erő mágneses
térben.
Az elektromágnes és gyakorlati
alkalmazásai.
Az elektromotor működése.
Tudja bemutatni az áram
mágneses terét egyszerű
kísérlettel.
Ismerje a tér jellemzésére
alkalmas mágneses
indukcióvektor fogalmát.
Legyen képes a mágneses és az
elektromos mező jellemzőinek
összehasonlítására, a
hasonlóságok és különbségek
bemutatására.
Tudja értelmezni az áramra ható
erőt mágneses térben.
Ismerje az egyenáramú motor
működésének elvét.
Lorentz-erő – mágneses tér
hatása mozgó szabad töltésekre.
Ismerje a Lorentz-erő fogalmát
és tudja alkalmazni néhány
jelenség értelmezésére
(katódsugárcső, ciklotron).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítménye és
munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az áram hatásai (hő,
kémiai, biológiai, mágneses), elektromágnes, Lorentz-erő, elektromotor.
Tematikai egység Hőhatások és állapotváltozások – hőtani
alapjelenségek, gáztörvények
Órakeret 1
óra
Problémák,
jelenségek,
gyakorlati
alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási
pontok
A hőmérséklet,
hőmérők, hőmérsékleti
skálák.
Ismerje a tanuló a hőmérsékletmérésre leginkább
elterjedt Celsius-skálát, néhány gyakorlatban
használt hőmérő működési elvét. Legyen
gyakorlata hőmérsékleti grafikonok olvasásában.
Kémia: a gáz
fogalma és az
állapothatározó
k közötti
összefüggések:
Avogadro
törvénye,
moláris
térfogat,
abszolút,
illetve relatív
sűrűség.
Matematika: a
függvény
fogalma,
Hőtágulás.
Szilárd anyagok
lineáris, felületi és
térfogati hőtágulása.
Folyadékok
hőtágulása.
Ismerje a hőtágulás jelenségét szilárd anyagok és
folyadékok esetén. Tudja a hőtágulás jelentőségét
a köznapi életben, ismerje a víz különleges
hőtágulási sajátosságát.
Gázok állapotjelzői,
összefüggéseik.
Boyle-Mariotte-
törvény,
Ismerje a tanuló a gázok alapvető állapotjelzőit, az
állapotjelzők közötti páronként kimérhető
összefüggéseket.
Ismerje a Kelvin-féle hőmérsékleti skálát és
99
Tematikai egység Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása –
A molekuláris hőelmélet elemei
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Az ideális gáz kinetikus modellje. A tanuló ismerje a gázok
univerzális tulajdonságait
magyarázó részecske-modellt.
Kémia: gázok
tulajdonságai, ideális
gáz.
A gáz nyomásának és
hőmérsékletének értelmezése.
Értse a gáz nyomásának és
hőmérsékletének a modellből
kapott szemléletes magyarázatát.
Az ekvipartíció tétele, a
részecskék szabadsági fokának
fogalma.
Gázok moláris és fajlagos
hőkapacitása.
Ismerje az ekvipartíció-tételt, a
gázrészecskék átlagos kinetikus
energiája és a hőmérséklet közti
kapcsolatot. Lássa, hogy a gázok
melegítése során a gáz energiája
nő, a melegítés lényege
energiaátadás.
Kulcsfogalmak/ Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, ekvipartíció.
Gay-Lussac-
törvények.
A Kelvin-féle
gázhőmérsékleti skála.
legyen képes a két alapvető hőmérsékleti skála
közti átszámításokra. Tudja értelmezni az abszolút
nulla fok jelentését. Tudja, hogy a gázok döntő
többsége átlagos körülmények között az anyagi
minőségüktől függetlenül hasonló fizikai
sajátságokat mutat. Ismerje az ideális gázok
állapotjelzői között felírható összefüggést, az
állapotegyenletet és tudjon ennek segítségével
egyszerű feladatokat megoldani.
grafikus
ábrázolás,
egyenletrendez
és,
exponenciális
függvény.
Testnevelés és
sport: sport
nagy
magasságokba
n, sportolás a
mélyben.
Biológia-
egészségtan:
keszonbetegség
, hegyi
betegség,
madarak
repülése.
Földrajz:
széltérképek,
nyomástérképe
k, hőtérképek,
áramlások.
Az ideális gáz
állapotegyenlete.
Tudja a gázok állapotegyenletét mint az
állapotjelzők közt fennálló összefüggést.
Ismerje az izoterm, izochor és izobár, adiabatikus
állapotváltozásokat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti
skála, lineáris és térfogati hőtágulás,
állapotegyenlet, egyesített gáztörvény,
állapotváltozás, izochor, izoterm, izobár változás,
Kelvin-skála.
100
fogalmak
Tematikai egység Energia, hő és munka – a hőtan főtételei Órakeret
2 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Melegítés munkavégzéssel.
(Az ősember tűzgyújtása.)
A belső energia fogalmának
kialakítása.
A belső energia megváltoztatása.
Tudja a tanuló, hogy a melegítés
lényege energiaátadás,
„hőanyag” nincs!
Ismerje a tanuló a belső energia
fogalmát, mint a gázrészecskék
energiájának összegét. Tudja,
hogy a belső energia melegítéssel
és/vagy munkavégzéssel
változtatható.
Kémia: Exoterm és
endoterm folyamatok,
termokémia, Hess-
tétel, kötési energia,
reakcióhő, égéshő,
elektrolízis.
Gyors és lassú égés,
tápanyag,
energiatartalom
(ATP), a kémiai
reakciók iránya,
megfordítható
folyamatok, kémiai
egyensúlyok,
stacionárius állapot,
élelmiszerkémia.
Technika, életvitel és
gyakorlat: Folyamatos
technológiai
fejlesztések,
innováció.
Földrajz:
környezetvédelem, a
megújuló és nem
megújuló energia
fogalma.
Biológia-egészségtan:
az „éltető Nap”,
hőháztartás,
öltözködés.
Magyar nyelv és
irodalom: Madách
Imre.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek; vizuális
kultúra: A Nap
kitüntetett szerepe a
A termodinamika I. főtétele.
Alkalmazások konkrét fizikai,
kémiai, biológiai példákon.
Egyszerű számítások.
Ismerje a termodinamika I.
főtételét mint az
energiamegmaradás általánosított
megfogalmazását.
Az I. főtétel alapján tudja
energetikai szempontból
értelmezni a gázok korábban
tanult speciális
állapotváltozásait. Kvalitatív
példák alapján fogadja el, hogy
az I. főtétel általános természeti
törvény, ami fizikai, kémiai,
biológiai, geológiai folyamatokra
egyaránt érvényes.
Hőerőgép.
Gázzal végzett körfolyamatok.
A hőerőgépek hatásfoka.
Az élő szervezet hőerőgépszerű
működése.
Gázok körfolyamatainak elméleti
vizsgálata alapján értse meg a
hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú
működésének alapelvét. Tudja,
hogy a hőerőgépek hatásfoka
lényegesen kisebb, mint 100%.
Tudja kvalitatív szinten
alkalmazni a főtételt a
gyakorlatban használt
hőerőgépek, működő modellek
energetikai magyarázatára.
Energetikai szempontból lássa a
lényegi hasonlóságot a
hőerőgépek és az élő szervezetek
működése között.
Az „örökmozgó” lehetetlensége. Tudja, hogy „örökmozgó”
(energiabetáplálás nélküli
hőerőgép) nem létezhet!
A természeti folyamatok iránya.
A spontán termikus folyamatok
Ismerje a reverzibilis és
irreverzibilis változások
fogalmát. Tudja, hogy a
101
iránya, a folyamatok
megfordításának lehetősége.
természetben az irreverzibilitás a
meghatározó.
Kísérleti tapasztalatok alapján
lássa, hogy a különböző
hőmérsékletű testek közti
termikus kölcsönhatás iránya
meghatározott: a magasabb
hőmérsékletű test energiát ad át
az alacsonyabb hőmérsékletűnek;
a folyamat addig tart, amíg a
hőmérsékletek kiegyenlítődnek.
A spontán folyamat iránya csak
energiabefektetés árán
változtatható meg.
mitológiában és a
művészetekben. A
beruházás
megtérülése,
megtérülési idő,
takarékosság.
Filozófia; magyar
nyelv és irodalom:
Madách: Az ember
tragédiája, eszkimó
szín.
A termodinamika II. főtétele. Ismerje a hőtan II. főtételét és
tudja, hogy kimondása
tapasztalati alapon történik.
Tudja, hogy a hőtan II. főtétele
általános természettörvény, a
fizikán túl minden
természettudomány és a műszaki
tudományok is alapvetőnek
tekintik.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Főtétel, hőerőgép, reverzibilitás, irreverzibilitás, örökmozgó.
Tematikai egység Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül –
halmazállapot-változások
Órakeret
1óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
A halmazállapotok
makroszkopikus jellemzése,
energetikai és mikroszerkezeti
értelmezése.
A tanuló tudja az anyag
különböző halmazállapotait
(szilárd, folyadék- és gázállapot)
makroszkopikus fizikai
tulajdonságaik alapján
jellemezni. Lássa, hogy
ugyanazon anyag különböző
halmazállapotai esetén a
belsőenergia-értékek
különböznek, a halmazállapot
megváltozása energiaközlést
(elvonást) igényel.
Matematika: a
függvény fogalma,
grafikus ábrázolás,
egyenletrendezés.
Kémia:
halmazállapotok és
halmazállapot-
változások, exoterm
és endoterm
folyamatok, kötési
energia, képződéshő,
reakcióhő,
üzemanyagok égése,
elektrolízis.
Biológia-egészségtan:
a táplálkozás alapvető
biológiai folyamatai,
Az olvadás és a fagyás jellemzői.
A halmazállapot-változás
energetikai értelmezése.
Jelenségek, alkalmazások:
A hűtés mértéke és a hűtési
sebesség meghatározza a
megszilárduló anyag mikro-
Ismerje az olvadás, fagyás
fogalmát, jellemző paramétereit
(olvadáspont, olvadáshő).
Legyen képes egyszerű kalorikus
feladatok megoldására. Ismerje a
fagyás és olvadás szerepét a
mindennapi életben.
102
szerkezetét és ezen keresztül sok
tulajdonságát. Fontos a
kohászatban, mirelit-iparban. Ha
a hűlés túl gyors, nincs
kristályosodás – az olvadék
üvegként szilárdul meg.
ökológia, az „éltető
Nap”, hőháztartás,
öltözködés.
Technika, életvitel és
gyakorlat: folyamatos
technológiai
fejlesztések,
innováció.
Földrajz:
környezetvédelem, a
megújuló és nem
megújuló energia
fogalma.
Párolgás és lecsapódás (forrás).
A párolgás (forrás), lecsapódás
jellemzői. Halmazállapot-
változások a természetben. A
halmazállapot-változás
energetikai értelmezése.
Jelenségek, alkalmazások: a
„kuktafazék” működése (a
forráspont nyomásfüggése), a
párolgás hűtő hatása,
szublimáció, desztilláció,
szárítás, csapadékformák.
Ismerje a párolgás, forrás,
lecsapódás jelenségét,
mennyiségi jellemzőit. Legyen
képes egyszerű számítások
elvégzésére, a jelenségek
felismerésére a hétköznapi
életben (időjárás). Ismerje a
forráspont nyomásfüggésének
gyakorlati jelentőségét és annak
alkalmazását.
Legyen képes egyszerű kalorikus
feladatok megoldására
számítással.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás,
fagyás, párolgás, lecsapódás, forrás).
Tematikai egység Mindennapok hőtana Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Feldolgozásra ajánlott témák:
Halmazállapot-változások a
természetben.
Korszerű fűtés, hőszigetelés a
lakásban.
Hőkamerás felvételek.
Hogyan készít meleg vizet a
napkollektor.
Hőtan a konyhában.
Naperőmű.
A vízerőmű és a hőerőmű
összehasonlító vizsgálata.
Az élő szervezet mint
termodinamikai gép.
Az UV- és az IR-sugárzás
egészségügyi hatása.
Látszólagos „örökmozgók”
működésének vizsgálata.
Kísérleti munka tervezése
csoportmunkában, a feladatok
felosztása.
A kísérletek megtervezése, a
mérések elvégzése, az
eredmények rögzítése.
Az eredmények nyilvános
bemutatása kiselőadások,
kísérleti bemutató formájában.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
takarékosság, az autók
hűtési rendszerének
téli védelme.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: beruházás
megtérülése,
megtérülési idő. Biológia-egészségtan:
táplálkozás, ökológiai
problémák. A
hajszálcsövesség
szerepe növényeknél, a
levegő páratartalmának
hatása az élőlényekre,
fagykár a
gyümölcsösökben,
üvegházhatás, a
vérnyomásra ható
tényezők.
Magyar nyelv és
irodalom: Madách:
103
Az ember tragédiája
(eszkimó szín).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A hőtani tematikai egységek kulcsfogalmai.
Tematikai egység Mechanikai rezgések, hullámok Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
A rugóra akasztott rezgő test
kinematikai vizsgálata.
A rezgésidő meghatározása.
A tanuló ismerje a rezgő test
jellemző paramétereit (amplitúdó,
rezgésidő, frekvencia).
Ismerje és tudja grafikusan
ábrázolni a mozgás kitérés-idő,
sebesség-idő, gyorsulás-idő
függvényeit. Tudja, hogy a
rezgésidőt a test tömege és a
rugóállandó határozza meg.
Matematika:
periodikus
függvények.
Filozófia: az idő
filozófiai kérdései.
Informatika: az
informatikai eszközök
működésének alapja,
az órajel. A rezgés dinamikai vizsgálata. Tudja, hogy a harmonikus rezgés
dinamikai feltétele a lineáris
erőtörvény. Legyen képes felírni
a rugón rezgő test
mozgásegyenletét.
A rezgőmozgás energetikai
vizsgálata.
A mechanikai
energiamegmaradás harmonikus
rezgés esetén.
Legyen képes az
energiaviszonyok kvalitatív
értelmezésére a rezgés során.
Tudja, hogy a feszülő rugó
energiája a test mozgási
energiájává alakul, majd újból
rugóenergiává. Ha a csillapító
hatások elhanyagolhatók, a
rezgésre érvényes a mechanikai
energia megmaradása.
Tudja, hogy a környezeti hatások
(súrlódás, közegellenállás) miatt a
rezgés csillapodik.
Ismerje a rezonancia jelenségét és
ennek gyakorlati jelentőségét.
A hullám fogalma, jellemzői. A tanuló tudja, hogy a
mechanikai hullám a
rezgésállapot terjedése valamely
közegben, miközben anyagi
részecskék nem haladnak a
hullámmal, a hullámban energia
terjed.
Hullámterjedés egy dimenzióban,
kötélhullámok.
Kötélhullámok esetén értelmezze
a jellemző mennyiségeket
(hullámhossz, periódusidő).
104
Ismerje a terjedési sebesség, a
hullámhossz és a periódusidő
kapcsolatát.
Ismerje a longitudinális és
transzverzális hullámok fogalmát.
Felületi hullámok.
Hullámok visszaverődése, törése.
Hullámok találkozása,
állóhullámok.
Hullámok interferenciája, az
erősítés és a gyengítés feltételei.
Hullámkádas kísérletek alapján
értelmezze a hullámok
visszaverődését, törését.
Tudja, hogy a hullámok
akadálytalanul áthaladhatnak
egymáson.
Értse az interferencia jelenségét
és értelmezze az erősítés és
gyengítés (kioltás) feltételeit.
Térbeli hullámok.
Jelenségek: földrengéshullámok,
lemeztektonika.
Tudja, hogy alkalmas
frekvenciájú rezgés állandósult
hullámállapotot (állóhullám)
eredményezhet.
A hang mint a térben terjedő
hullám.
A hang fizikai jellemzői.
Alkalmazások: hallásvizsgálat.
Hangszerek, a zenei hang
jellemzői.
Ultrahang és infrahang.
Zajszennyeződés fogalma.
Tudja, hogy a hang mechanikai
rezgés, ami a levegőben
longitudinális hullámként terjed.
Ismerje a hangmagasság, a
hangerősség, a terjedési sebesség
fogalmát.
Legyen képes legalább egy
hangszer működésének
magyarázatára.
Ismerje az ultrahang és az
infrahang fogalmát, gyakorlati
alkalmazását.
Ismerje a hallás fizikai alapjait, a
hallásküszöb és a zajszennyezés
fogalmát.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő, hullám, hullámhossz,
periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális hullám, hullámtörés,
interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség, hangmagasság,
hangerő, rezonancia.
Tematikai egység Mágnesség és elektromosság –
Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Az elektromágneses indukció
jelensége.
A tanuló ismerje a mozgási
indukció alapjelenségét, és tudja
azt a Lorentz-erő segítségével
értelmezni.
Kémia: elektromos
áram, elektromos
vezetés.
Matematika: trigono-
metrikus függvények, A mozgási indukció. Ismerje a nyugalmi indukció
jelenségét.
105
A nyugalmi indukció. Tudja értelmezni Lenz törvényét
az indukció jelenségeire.
függvény
transzformáció.
Technika, életvitel és
gyakorlat: Az áram
biológiai hatása,
balesetvédelem,
elektromos áram a
háztartásban,
biztosíték,
fogyasztásmérők.
Korszerű elektromos
háztartási készülékek,
energiatakarékosság.
Váltakozó feszültség keltése, a
váltóáramú generátor elve
(mozgási indukció mágneses
térben forgatott tekercsben).
Értelmezze a váltakozó
feszültség keletkezését
mozgásindukcióval.
Ismerje a szinuszosan váltakozó
feszültséget és áramot leíró
függvényt, tudja értelmezni a
benne szereplő mennyiségeket.
Lenz törvénye.
A váltakozó feszültség és áram
jellemző paraméterei.
Ismerje Lenz törvényét.
Ismerje a váltakozó áram effektív
hatását leíró mennyiségeket
(effektív feszültség, áram,
teljesítmény).
Ohm törvénye váltóáramú
hálózatban.
Értse, hogy a tekercs és a
kondenzátor ellenállásként
viselkedik a váltakozó áramú
hálózatban.
Transzformátor.
Gyakorlati alkalmazások.
Értelmezze a transzformátor
működését az indukciótörvény
alapján.
Tudjon példákat a
transzformátorok gyakorlati
alkalmazására.
Az önindukció jelensége. Ismerje az önindukció jelenségét
és szerepét a gyakorlatban.
Az elektromos energiahálózat.
A háromfázisú energiahálózat
jellemzői.
Az energia szállítása az erőműtől
a fogyasztóig.
Távvezeték, transzformátorok.
Az elektromos energiafogyasztás
mérése.
Az energiatakarékosság
lehetőségei.
Tudomány- és technikatörténet.
Jedlik Ányos, Siemens szerepe.
Ganz, Diesel mozdonya.
A transzformátor magyar
feltalálói.
Ismerje a hálózati elektromos
energia előállításának gyakorlati
megvalósítását, az elektromos
energiahálózat felépítését és
működésének alapjait.
Ismerje az elektromos
energiafogyasztás mérésének
fizikai alapjait, az
energiatakarékosság gyakorlati
lehetőségeit a köznapi életben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mozgási indukció, nyugalmi indukció, önindukció, váltóáramú generátor,
váltóáramú elektromos hálózat.
106
Tematikai egység Rádió, televízió, mobiltelefon –
Elektromágneses rezgések, hullámok
Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Az elektromágneses rezgőkör,
elektromágneses rezgések.
A tanuló ismerje az
elektromágneses rezgőkör
felépítését és működését.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
kommunikációs
eszközök,
információtovábbítás
üvegszálas kábelen,
levegőben, az
információ
tárolásának
lehetőségei.
Biológia-egészségtan:
élettani hatások, a
képalkotó
diagnosztikai
eljárások, a megelőzés
szerepe.
Informatika:
információtovábbítás
jogi szabályozása,
internetjogok és
-szabályok.
Vizuális kultúra:
Képalkotó eljárások
alkalmazása a
digitális
művészetekben,
művészi
reprodukciók. A
média szerepe.
Elektromágneses hullám,
hullámjelenségek.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
információtovábbítás
elektromágneses hullámokkal.
Ismerje az elektromágneses
hullám fogalmát, tudja, hogy az
elektromágneses hullámok
fénysebességgel terjednek, a
terjedéshez nincs szükség
közegre. Távoli, rezonanciára
hangolt rezgőkörök között az
elektromágneses hullámok révén
energiaátvitel lehetséges fémes
összeköttetés nélkül. Az
információtovábbítás új útjai.
Az elektromágneses spektrum.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
hőfénykép, röntgenteleszkóp,
rádiótávcső.
Ismerje az elektromágneses
hullámok
frekvenciatartományokra
osztható spektrumát és az egyes
tartományok jellemzőit.
Az elektromágneses hullámok
gyakorlati alkalmazása.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások: a rádiózás fizikai
alapjai. A tévéadás és -vétel elvi
alapjai. A GPS műholdas
helymeghatározás. A
mobiltelefon. A mikrohullámú
sütő.
Tudja, hogy az elektromágneses
hullámban energia terjed.
Legyen képes példákon
bemutatni az elektromágneses
hullámok gyakorlati
alkalmazását.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromágneses rezgőkör, rezgés, rezonancia, elektromágneses hullám,
elektromágneses spektrum.
Tematikai egység Hullám- és sugároptika Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
A fény mint elektromágneses
hullám.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások: a lézer mint
fényforrás, a lézer sokirányú
alkalmazása.
Tudja a tanuló, hogy a fény
elektromágneses hullám, az
elektromágneses spektrum egy
meghatározott
frekvenciatartományához
tartozik.
Biológia-egészségtan:
A szem és a látás, a
szem egészsége.
Látáshibák és
korrekciójuk.
Az energiaátadás
107
A fény terjedése, a vákuumbeli
fénysebesség.
A történelmi kísérletek a fény
terjedési sebességének
meghatározására.
Tudja a vákuumbeli
fénysebesség értékét és azt, hogy
mai tudásunk szerint ennél
nagyobb sebesség nem létezhet
(határsebesség).
szerepe a gyógyászati
alkalmazásoknál, a
fény élettani hatása
napozásnál. A fény
szerepe a
gyógyászatban és a
megfigyelésben.
Magyar nyelv és
irodalom;
mozgóképkultúra és
médiaismeret: A fény
szerepe. Az
Univerzum
megismerésének
irodalmi és művészeti
vonatkozásai, színek a
művészetben.
Vizuális kultúra: a
fényképezés mint
művészet.
A fény visszaverődése, törése új
közeg határán (tükör, prizma).
Ismerje a fény terjedésével
kapcsolatos geometriai optikai
alapjelenségeket (visszaverődés,
törés)
Interferencia, polarizáció
(optikai rés, optikai rács).
Ismerje a fény hullámtermészetét
bizonyító legfontosabb kísérleti
jelenségeket (interferencia,
polarizáció), és értelmezze
azokat.
A fehér fény színekre bontása.
Prizma és rács színkép.
Tudja értelmezni a fehér fény
összetett voltát.
A fény kettős természete.
Fényelektromos hatás – Einstein-
féle foton elmélete.
Gázok vonalas színképe.
Ismerje a fény
részecsketulajdonságára utaló
fényelektromos kísérletet, a foton
fogalmát, energiáját.
Legyen képes egyszerű
számításokra a foton
energiájának felhasználásával.
A geometriai optika alkalmazása.
Képalkotás.
Jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
a látás fizikája, a szivárvány.
Optikai kábel, spektroszkóp. A
hagyományos és a digitális
fényképezőgép működése. A
lézer mint a digitális technika
eszköze (CD-írás, -olvasás,
lézernyomtató). A 3D-s filmek
titka. Légköroptikai jelenségek
(szivárvány, lemenő nap vörös
színe).
Ismerje a geometriai optika
legfontosabb alkalmazásait.
Értse a leképezés fogalmát,
tükrök, lencsék képalkotását.
Legyen képes egyszerű
képszerkesztésekre és tudja
alkalmazni a leképezési törvényt
egyszerű számításos
feladatokban.
Ismerje és értse a gyakorlatban
fontos optikai eszközök
(egyszerű nagyító, mikroszkóp,
távcső), szemüveg, működését.
Legyen képes egyszerű optikai
kísérletek elvégzésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A fény mint elektromágneses hullám, fénytörés, visszaverődés, elhajlás,
interferencia, polarizáció, diszperzió, spektroszkópia, képalkotás.
Tematikai egység Az atomok szerkezete Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Az anyag atomos felépítése
felismerésének történelmi
Ismerje a tanuló az atomok
létezésére utaló korai
Kémia: az anyag
szerkezetéről alkotott
108
folyamata. természettudományos
tapasztalatokat, tudjon
meggyőzően érvelni az atomok
létezése mellett.
elképzelések, a
változásukat előidéző
kísérleti tények és a
belőlük levont
következtetések, a
periódusos rendszer
elektronszerkezeti
értelmezése.
Matematika:
folytonos és diszkrét
változó.
Filozófia: ókori görög
bölcselet; az anyag
mélyebb
megismerésének
hatása a
gondolkodásra, a
tudomány
felelősségének
kérdései, a
megismerhetőség
határai és korlátai.
A modern atomelméletet
megalapozó felfedezések.
A korai atommodellek.
Az elektron felfedezése:
Thomson-modell.
Az atommag felfedezése:
Rutherford-modell.
Értse az atomról alkotott
elképzelések (atommodellek)
fejlődését: a modell mindig
kísérleteken, méréseken alapul,
azok eredményeit magyarázza;
új, a modellel már nem
értelmezhető, azzal
ellentmondásban álló kísérleti
tapasztalatok esetén új modell
megalkotására van szükség.
Mutassa be a modellalkotás
lényegét Thomson és Rutherford
modelljén, a modellt megalapozó
és megdöntő kísérletek,
jelenségek alapján.
Bohr-féle atommodell. Ismerje a Bohr-féle atommodell
kísérleti alapjait (spektroszkópia,
Rutherford-kísérlet).
Legyen képes összefoglalni a
modell lényegét és bemutatni,
mennyire alkalmas az a gázok
vonalas színképének
értelmezésére és a kémiai
kötések magyarázatára.
Az elektron kettős természete,
de Broglie-hullámhossz.
Alkalmazás: az
elektronmikroszkóp.
Ismerje az elektron
hullámtermészetét igazoló
elektroninterferencia-kísérletet.
Értse, hogy az elektron
hullámtermészetének ténye új
alapot ad a mikrofizikai
jelenségek megértéséhez.
A kvantummechanikai
atommodell.
Tudja, hogy a
kvantummechanikai atommodell
az elektronokat hullámként írja
le. Tudja, hogy az elektronok
impulzusa és helye egyszerre
nem mondható meg pontosan.
Fémek elektromos vezetése.
Jelenség: szupravezetés.
Legyen kvalitatív képe a fémek
elektromos ellenállásának
klasszikus értelmezéséről.
Félvezetők szerkezete és vezetési
tulajdonságai.
Mikroelektronikai alkalmazások:
dióda, tranzisztor, LED,
fényelem stb.
A kovalens kötésű kristályok
szerkezete alapján értelmezze a
szabad töltéshordozók keltését
tiszta félvezetőkben.
Ismerje a szennyezett félvezetők
elektromos tulajdonságait.
Tudja magyarázni a p-n
109
átmenetet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Atom, atommodell, elektronhéj, energiaszint, kettős természet, Bohr-
modell, Heisenberg-féle határozatlansági reláció, félvezetők.
Tematikai egység Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Az atommag alkotórészei,
tömegszám, rendszám,
neutronszám.
A tanuló ismerje az atommag
jellemzőit (tömegszám,
rendszám) és a mag
alkotórészeit.
Kémia: Atommag,
proton, neutron,
rendszám,
tömegszám, izotóp,
radioaktív izotópok és
alkalmazásuk,
radioaktív bomlás.
Hidrogén, hélium,
magfúzió.
Biológia-egészségtan:
a sugárzások biológiai
hatásai; a sugárzás
szerepe az
evolúcióban, a
fajtanemesítésben a
mutációk előidézése
révén; a radioaktív
sugárzások hatása.
Földrajz:
energiaforrások, az
atomenergia szerepe a
világ
energiatermelésében.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a
Hirosimára és
Nagaszakira ledobott
két atombomba
története, politikai
háttere, későbbi
következményei.
Einstein; Szilárd Leó,
Teller Ede és Wigner
Jenő, a
világtörténelmet
formáló magyar
tudósok.
Filozófia; etika: a
tudomány
Az erős kölcsönhatás.
Stabil atommagok létezésének
magyarázata.
Ismerje az atommagot összetartó
magerők, az ún. „erős
kölcsönhatás” tulajdonságait.
Tudja kvalitatív szinten
értelmezni a mag kötési
energiáját, értse a neutronok
szerepét a mag stabilizálásában.
Ismerje a tömegdefektus
jelenségét és kapcsolatát a kötési
energiával.
Magreakciók. Tudja értelmezni a fajlagos
kötési energia-tömegszám
grafikont, és ehhez kapcsolódva
tudja értelmezni a lehetséges
magreakciókat.
A radioaktív bomlás. Ismerje a radioaktív bomlás
típusait, a radioaktív sugárzás
fajtáit és megkülönböztetésük
kísérleti módszereit. Tudja, hogy
a radioaktív sugárzás intenzitása
mérhető. Ismerje a felezési idő
fogalmát és ehhez kapcsolódóan
tudjon egyszerű feladatokat
megoldani.
A természetes radioaktivitás. Legyen tájékozott a természetben
előforduló radioaktivitásról, a
radioaktív izotópok bomlásával
kapcsolatos bomlási sorokról.
Ismerje a radioaktív
kormeghatározási módszer
lényegét.
Mesterséges radioaktív izotópok
előállítása és alkalmazása.
Legyen fogalma a radioaktív
izotópok mesterséges
előállításának lehetőségéről és
tudjon példákat a mesterséges
radioaktivitás néhány gyakorlati
alkalmazására a gyógyászatban
110
és a műszaki gyakorlatban. felelősségének
kérdései.
Matematika:
valószínűség-
számítás.
Maghasadás.
Tömegdefektus, tömeg-energia
egyenértékűség.
A láncreakció fogalma,
létrejöttének feltételei.
Ismerje az urán–235 izotóp
spontán hasadásának jelenségét.
Tudja értelmezni a hasadással
járó energia-felszabadulást.
Értse a láncreakció lehetőségét és
létrejöttének feltételeit.
Az atombomba. Értse az atombomba
működésének fizikai alapjait és
ismerje egy esetleges nukleáris
háború globális pusztításának
veszélyeit.
Az atomreaktor és az
atomerőmű.
Ismerje az ellenőrzött
láncreakció fogalmát, tudja, hogy
az atomreaktorban ellenőrzött
láncreakciót valósítanak meg és
használnak energiatermelésre.
Értse az atomenergia szerepét az
emberiség növekvő
energiafelhasználásában, ismerje
előnyeit és hátrányait.
Magfúzió. Legyen tájékozott arról, hogy a
csillagokban magfúziós
folyamatok zajlanak, ismerje a
Nap energiatermelését biztosító
fúziós folyamat lényegét.
Tudja, hogy a H-bomba pusztító
hatását mesterséges magfúzió
során felszabaduló energiája
biztosítja. Tudja, hogy a békés
energiatermelésre használható,
ellenőrzött magfúziót még nem
sikerült megvalósítani, de ez
lehet a jövő perspektivikus
energiaforrása.
A radioaktivitás kockázatainak
leíró bemutatása.
Sugárterhelés, sugárvédelem.
Ismerje a kockázat fogalmát,
számszerűsítésének módját és
annak valószínűségi tartalmát.
Ismerje a sugárvédelem
fontosságát és a sugárterhelés
jelentőségét.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Magerő, kötési energia, tömegdefektus, maghasadás, radioaktivitás,
magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor.
111
Tematikai egység Csillagászat és asztrofizika elemei Órakeret
1 óra
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Követelmények Kapcsolódási pontok
Leíró csillagászat.
Problémák:
a csillagászat kultúrtörténete.
Geocentrikus és heliocentrikus
világkép.
Asztronómia és asztrológia.
Alkalmazások:
hagyományos és új csillagászati
műszerek.
Űrtávcsövek.
Rádiócsillagászat.
A tanuló legyen képes
tájékozódni a csillagos égbolton.
Ismerje a csillagászati
helymeghatározás alapjait.
Ismerjen néhány csillagképet és
legyen képes azokat megtalálni
az égbolton. Ismerje a Nap és a
Hold égi mozgásának jellemzőit,
értse a Hold fázisainak
változását, tudja értelmezni a
hold- és napfogyatkozásokat.
Tájékozottság szintjén ismerje a
csillagászat megfigyelési
módszereit az egyszerű
távcsöves megfigyelésektől az
űrtávcsöveken át a rádió-
teleszkópokig.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
Kopernikusz, Kepler,
Newton munkássága.
A napfogyatkozások
szerepe az emberi
kultúrában, a Hold
„képének”
értelmezése a
múltban.
Földrajz: a Föld
forgása és keringése, a
Föld forgásának
következményei
(nyugati szelek öve), a
Föld belső szerkezete,
földtörténeti
katasztrófák,
kráterbecsapódás
keltette felszíni
alakzatok.
Biológia-egészségtan:
a Hold és az ember
biológiai ciklusai, az
élet feltételei.
Kémia: a periódusos
rendszer, a kémiai
elemek keletkezése.
Magyar nyelv és
irodalom;
mozgóképkultúra és
médiaismeret: „a
csillagos ég alatt”.
Filozófia: a
kozmológia kérdései.
Égitestek. Ismerje a legfontosabb
égitesteket (bolygók, holdak,
üstökösök, kisbolygók és
aszteroidák, csillagok és
csillagrendszerek, galaxisok,
galaxishalmazok) és azok
legfontosabb jellemzőit.
Legyenek ismeretei a
mesterséges égitestekről és azok
gyakorlati jelentőségéről a
tudományban és a technikában.
A Naprendszer és a Nap. Ismerje a Naprendszer
jellemzőit, a keletkezésére
vonatkozó tudományos
elképzeléseket.
Tudja, hogy a Nap csak egy az
átlagos csillagok közül,
miközben a földi élet
szempontjából meghatározó
jelentőségű. Ismerje a Nap
legfontosabb jellemzőit:
a Nap szerkezeti felépítését,
belső, energiatermelő
folyamatait és sugárzását, a
Napból a Földre érkező energia
mennyiségét (napállandó).
Csillagrendszerek, Tejútrendszer
és galaxisok.
Legyen tájékozott a csillagokkal
kapcsolatos legfontosabb
112
A csillagfejlődés:
a csillagok szerkezete,
energiamérlege és keletkezése.
Kvazárok, pulzárok; fekete
lyukak.
tudományos ismeretekről.
Ismerje a gravitáció és az
energiatermelő nukleáris
folyamatok meghatározó
szerepét a csillagok
kialakulásában, „életében” és
megszűnésében.
A kozmológia alapjai.
Problémák, jelenségek:
a kémiai anyag (atommagok)
kialakulása.
Perdület a Naprendszerben.
Nóvák és szupernóvák.
A földihez hasonló élet, kultúra
esélye és keresése, exobolygók
kutatása.
Gyakorlati alkalmazások:
műholdak, hírközlés és
meteorológia, GPS, űrállomás,
holdexpediciók, bolygók
kutatása
Legyenek alapvető ismeretei az
Univerzumra vonatkozó aktuális
tudományos elképzelésekről.
Ismerje az ősrobbanásra és a
Világegyetem tágulására utaló
csillagászati méréseket. Ismerje
az Univerzum korára és
kiterjedésére vonatkozó
becsléseket, tudja, hogy az
Univerzum gyorsuló ütemben
tágul.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer, ősrobbanás, táguló világegyetem,
Naprendszer, űrkutatás.
A középszintű szóbeli tételekben szereplő kísérletek bemutatása és értelmezése: 5 óra.
Érettségi feladatsorok megoldása és javítása: 5 óra.
113
KÉMIA Érettségi előkészítő
(36 óra/év, 1 óra/hét)
A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban a 10. évfolyamon véget ér a kémia tanítása, ha
a tanuló nem választja az emelt szitű képzést kémiából. Az érettségi előkészítő céja, hogy a
tanulók 9. és 10. évfolyamon megszerzett tudását szinten tartsa, illetve feladatmegoldásokkal és
önálló kísérletezésssel bővítse a megszerzett ismereteket. Éppen ezért az előkészítő anyagának
összeállításakor az általános tantervű osztályok számára készített kerettantervet vesszük alapul.
A tanév során az említett tananyag rendszerező ismétlésére kerül sor, az érettségi során
előforduló feladattípusok és tanulókísérletek segítségével. Ezek összeállításánál az aktuális
érettségi követelményeket vesszük figyelembe. A zöld színnel jelölt részek ennek megfelelően
csupán választható tartalmakat, kísérleteket tartalmaznak.
.
11. évfolyam
Tematikai egység A kémia és az atomok világa Órakeret
1 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
A kémia mint természettudomány
A kémia és a kémikusok szerepe
az emberi civilizáció
megteremtésében és
fenntartásában. Megfigyelés,
rendszerezés, modellalkotás,
hipotézis, a vizsgálatok
megtervezése (kontrolkísérlet,
referenciaanyag), elvégzése és
kiértékelése (mérési hiba,
reprodukálhatóság), az
eredmények publikálása és
megvitatása.
Az alapvető kémiai ismeretek
hiánya által okozott veszélyek
megértése.
.
Fizika: kísérletezés,
mérés, mérési hiba.
Fizika, biológia-
egészségtan: a
természettudományos
gondolkodás és a
természettudományos
megismerés módszerei.
Az atomok és belső szerkezetük.
Az anyag szerkezetéről alkotott
elképzelések változása: atom
(Dalton), elektron (J. J.
Thomson), atommag
(Rutherford), elektronhéjak
(Bohr). A proton, neutron és
elektron relatív tömege, töltése.
Rendszám, tömegszám, izotópok.
Radioaktivitás (Becquerel, Curie
házaspár) és alkalmazási területei
(Hevesy György, Szilárd Leó,
Teller Ede). Elektrosztatikus
vonzás és taszítás az atomban.
Alapállapot és gerjesztett állapot.
Párosított és párosítatlan
elektronok, jelölésük.
A részecskeszemlélet
megerősítése.
Lángfestés.
Fizika: atommodellek,
színképek, elektronhéj,
tömeg, elektromos
töltés, Coulomb-
törvény, erő, neutron,
radioaktivitás, felezési
idő, sugárvédelem,
magreakciók, energia,
atomenergia.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: II.
világháború, a
hidegháború.
114
A periódusos rendszer és az
anyagmennyiség
Az elemek periodikusan változó
tulajdonságainak
elektronszerkezeti okai, a
periódusos rendszer
(Mengyelejev): relatív és moláris
atomtömeg, rendszám = protonok
száma illetve elektronok száma;
csoport = vegyértékelektronok
száma; periódus = elektronhéjak
száma. Nemesgáz-
elektronszerkezet,
elektronegativitás (EN).
A relatív és moláris atomtömeg,
rendszám, elektronszerkezet és
reakciókészség közötti
összefüggések megértése és
alkalmazása.
Az azonos csoportban lévő
elemek tulajdonságainak
összehasonlítása és az EN
csoportokon és periódusokon
belüli változásának szemléltetése
kísérletekkel (pl. a Na, Mg és Ca
vízzel való reakciója).
Biológia-egészségtan:
biogén elemek.
Fizika: eredő erő,
elektromos vonzás,
taszítás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutron,
elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris
atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus,
nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.
Tematikai egység Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Órakeret
2 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Halmazok
A kémiai kötések kialakulása,
törekvés a nemesgáz-
elektronszerkezet elérésére. Az
EN döntő szerepe az elsődleges
kémiai kötések és másodlagos
kölcsönhatások kialakulásában.
A szerkezet, a tulajdonságok és a
felhasználás közötti
összefüggések alkalmazása.
Ionos kötés és ionrács
Egyszerű ionok kialakulása nagy
EN-különbség esetén. Az ionos
kötés, mint erős elektrosztatikus
kölcsönhatás, és ennek
következményei.
Ionvegyületek képletének
szerkesztése.
Biológia-egészségtan:
az idegrendszer
működése.
Fizika: elektrosztatikai
alapjelenségek,
áramvezetés.
Fémes kötés és fémrács
Fémes kötés kialakulása kis EN-ú
atomok között. Delokalizált
elektronok, elektromos és
hővezetés, olvadáspont és
mechanikai tulajdonságok.
A fémek közös tulajdonságainak
értelmezése a fémrács jellemzői
alapján.
.
Fizika: hővezetés,
olvadáspont,
forráspont,
áramvezetés.
Vizuális kultúra:
kovácsoltvas kapuk,
ékszerek.
115
Kovalens kötés és atomrács
Kovalens kötés kialakulása,
kötéspolaritás. Kötési energia,
kötéshossz. Atomrácsos anyagok
makroszkópikus tulajdonságai és
felhasználása.
A kötéspolaritás megállapítása az
EN-különbség alapján.
Fizika:
energiaminimum.
Fizika, matematika:
vektorok.
Molekulák
Molekulák képződése, kötő és
nemkötő elektronpárok.
Összegképlet és szerkezeti képlet.
A molekulák alakja. A
molekulapolaritás. A molekulák
tömegének kiszámítása a
tömegszázalékos
elemösszetételből.
Molekulák alakjának és
polaritásának megállapítása.
Fizika: töltések,
pólusok.
Másodrendű kötések és a
molekularács
Másodrendű kölcsönhatások
tiszta halmazokban. A
hidrogénkötés szerepe az élő
szervezetben. A „hasonló a
hasonlóban oldódik jól” elv és a
molekularácsos anyagok fizikai
tulajdonságainak anyagszerkezeti
magyarázata. A molekulatömeg
és a részecskék közötti
kölcsönhatások kapcsolata a
fizikai tulajdonságokkal, illetve a
felhasználhatósággal.
Tendenciák felismerése a
másodrendű kölcsönhatásokkal
jellemezhető molekularácsos
anyagok fizikai tulajdonságai
között.
Fizika: energia és
mértékegysége, forrás,
forráspont,
töltéseloszlás,
tömegvonzás.
Összetett ionok
Összetett ionok képződése,
töltése és térszerkezete. A
mindennapi élet fontos összetett
ionjai.
Összetett ionokat tartalmazó
vegyületek képletének
szerkesztése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács,
kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula,
molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács,
összetett ion.
Tematikai egység Anyagi rendszerek Órakeret
3 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Az anyagi rendszerek és
csoportosításuk
A rendszer és környezte, nyílt és
zárt rendszer. A kémiailag tiszta
anyagok, mint egykomponensű, a
Ismert anyagi rendszerek és
változások besorolása a
megismert típusokba.
Fizika:
halmazállapotok, a
halmazállapot-
változásokat kísérő
energiaváltozások,
116
keverékek, mint többkomponensű
homogén, illetve heterogén
rendszerek.
belső energia, hő,
állapotjelzők: nyomás,
hőmérséklet, térfogat.
Halmazállapotok és
halmazállapot-változások
Az anyagok tulajdonságainak és
halmazállapot-változásainak
anyagszerkezeti értelmezése.
Exoterm és endoterm változások.
A valószínűsíthető halmazállapot
megadása az anyagot alkotó
részecskék és kölcsönhatásaik
alapján.
Magyar nyelv és
irodalom: szólások:
pl. „Eltűnik, mint a
kámfor”; Móra
Ferenc: Kincskereső
kisködmön.
Gázok és gázelegyek
A tökéletes (ideális) gáz,
Avogadro törvénye, moláris
térfogat, abszolút, illetve relatív
sűrűség és gyakorlati
jelentőségük. Gázok diffúziója.
Gázelegyek összetételének
megadása, robbanási
határértékek.
A gázok moláris térfogatával és
relatív sűrűségével, a gázelegyek
összetételével kapcsolatos
számolások.
Moláris tömegek kiszámítása.
Biológia-egészségtan:
légzési gázok, szén-
dioxid-mérgezés.
Fizika: sűrűség,
Celsius- és Kelvin-
skála, állapotjelző,
gáztörvények,
kinetikus gázmodell.
Folyadékok, oldatok
A molekulatömeg, a polaritás és a
másodrendű kötések erősségének
kapcsolata a forrásponttal; a
forráspont nyomásfüggése.
Oldódás, oldódási sebesség,
oldhatóság. Az oldódás és
kristályképződés; telített és
telítetlen oldatok. Az oldáshő. Az
oldatok összetételének megadása
(tömeg- és térfogatszázalék,
anyagmennyiség-koncentráció).
Adott töménységű oldat készítése,
hígítás. Ozmózis.
Oldhatósági görbék elemzése.
Egyszerű számolási feladatok
megoldása az oldatokra
vonatkozó összefüggések
alkalmazásával.
Biológia-egészségtan:
diffúzió, ozmózis.
Fizika: hő és
mértékegysége,
hőmérséklet és
mértékegysége, a
hőmérséklet mérése,
hőleadás, hőfelvétel,
energia.
Matematika:
százalékszámítás,
aránypárok.
Szilárd anyagok
Kristályos és amorf szilárd
anyagok; a részecskék
rendezettsége.
Fizika: harmonikus
rezgés, erők
egyensúlya,
áramvezetés.
Kolloid rendszerek
A kolloidok különleges
tulajdonságai, fajtái és gyakorlati
jelentősége. Kolloidok
stabilizálása és megszüntetése,
háztartási és környezeti
vonatkozások. Az adszorpció
jelensége és jelentősége. Kolloid
rendszerek az élő szervezetben és
a nanotechnológiában.
A kolloidokról szerzett ismeretek
alkalmazása a gyakorlatban.
Biológia-egészségtan:
biológiailag fontos
kolloidok, fehérjék.
Fizika: nehézségi erő.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm,
endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, oldat,
oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és
amorf anyag.
117
Tematikai egység Kémiai reakciók és reakciótípusok Órakeret
2 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
A kémiai reakciók feltételei és a
kémiai egyenlet
A kémiai reakciók és
lejátszódásuk feltételei, aktiválási
energia, aktivált komplex. A
kémiai egyenlet felírásának
szabályai, a megmaradási
törvények, sztöchiometria.
Kémiai egyenletek rendezése
készségszinten. Egyszerű
sztöchiometriai számítások.
Biológia-egészségtan:
aktiválási energia.
Fizika: hőmérséklet,
mozgási energia,
rugalmatlan ütközés,
lendület, ütközési
energia, megmaradási
törvények.
Matematika:
százalékszámítás.
A kémiai reakciók
energiaviszonyai
Képződéshő, reakcióhő, a
termokémiai egyenlet. Hess
tétele. A kémiai reakciók
hajtóereje az energiacsökkenés és
a rendezettségcsökkenés.
Hőtermelés kémiai reakciókkal az
iparban és a háztartásokban. Az
energiafajták átalakítását kísérő
hőveszteség értelmezése.
Az energiamegmaradás
törvényének alkalmazása a kémiai
reakciókra.
Biológia-egészségtan:
ATP, lassú égés, a
biokémiai folyamatok
energiamérlege.
Fizika: a hő és a belső
energia, II. főtétel,
energiagazdálkodás,
környezetvédelem.
Matematika:
műveletek negatív
előjelű számokkal.
A reakciósebesség
A reakciósebesség fogalma és
szabályozása a háztartásban és az
iparban. A reakciósebesség
függése a hőmérséklettől, illetve
a koncentrációtól, katalizátorok.
Kémiai reakciók sebességének
befolyásolása a gyakorlatban.
Biológia-egészségtan:
az enzimek szerepe.
Fizika: mechanikai
sebesség.
Kémiai egyensúly
A dinamikus kémiai egyensúlyi
állapot kialakulásának feltételei
és jellemzői. A tömeghatás
törvénye. A Le Châtelier–Braun-
elv és a kémiai egyensúlyok
befolyásolásának lehetőségei,
ezek gyakorlati jelentősége.
A dinamikus kémiai egyensúlyban
lévő rendszerre gyakorolt külső
hatás következményeinek
megállapítása konkrét példákon.
Biológia-egészségtan:
homeosztázis,
ökológiai és biológiai
egyensúly.
Fizika: egyensúly,
energiaminimumra
való törekvés, a
folyamatok iránya, a
termodinamika II.
főtétele.
Sav-bázis reakciók
A savak és bázisok fogalma
Brønsted szerint, sav-bázis párok,
kölcsönösség és viszonylagosság.
A savak és bázisok erőssége.
Lúgok. Savmaradék ionok. A pH
és az egyensúlyi oxóniumion,
illetve hidroxidion koncentráció
összefüggése. A pH változása
A sav-bázis párok felismerése és
megnevezése.
Semlegesítéshez szükséges erős
sav, illetve lúg
anyagmennyiségének számítása.
Biológia-egészségtan:
a szén-dioxid
oldódása , sav-bázis
reakciók az élő
szervezetben,
kiválasztás, a
testfolyadékok
kémhatása, a zuzmók
mint indikátorok, a
118
hígításkor és töményítéskor. A
sav-bázis indikátorok működése.
Közömbösítés és semlegesítés,
sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis.
Teendők sav-, illetve lúgmarás
esetén.
savas eső hatása az
élővilágra.
Matematika:
logaritmus.
Oxidáció és redukció
Az oxidáció és a redukció
fogalma oxigénátmenet, illetve
elektronátadás alapján. Az
oxidációs szám és kiszámítása.
Az elektronátmenetek és az
oxidációs számok változásainak
összefüggései redoxireakciókban.
Az oxidálószer és a redukálószer
értelmezése az elektronfelvételre
és -leadásra való hajlam alapján,
kölcsönösség és viszonylagosság.
Egyszerű redoxiegyenletek
rendezése az elektronátmenetek
alapján, egyszerű számítási
feladatok megoldása. Az
oxidálószer, illetve a redukálószer
megnevezése redoxireakciókban.
Redoxireakciókon alapuló
kísérletek (pl. magnézium égése,
reakciója sósavval, illetve réz(II)-
szulfát-oldattal). Oxidálószerek és
redukálószerek hatását bemutató
kísérletek.
Biológia-egészségtan:
biológiai oxidáció,
redoxireakciók az élő
szervezetben.
Fizika: a töltések
nagysága, előjele,
töltésmegmaradás.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: tűzgyújtás,
tűzfegyverek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet,
tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő,
reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai
egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár,
pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel,
oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.
Tematikai egység Elektrokémia Órakeret
2 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
A redoxireakciók iránya
A redukálóképesség (oxidálódási
hajlam). A redoxifolyamatok
iránya. Fémes és elektrolitos
vezetés.
A reakciók irányának
meghatározása fémeket és
fémionokat tartalmazó oldatok
között. pl:, Al, Zn, Fe, Cu, Ag
tárolása, változása levegőn,
reakciók egymás ionjaival,
savakkal, vízzel.
Biológia-egészségtan:
ingerületvezetés.
Fizika: galvánelem,
soros és párhuzamos
kapcsolás,
elektromotoros erő.
Galvánelem
A galvánelemek (Daniell-elem)
felépítése és működése, anód- és
katódfolyamatok.
A redukálóképesség és a
standardpotenciál. Standard
hidrogénelektród.
Elektromotoros erő. A
galvánelemekkel kapcsolatos
környezeti problémák.
Különféle galvánelemek
pólusainak megállapítása.
Elektrolízis
Az elektrolizálócella és a
galvánelemek felépítésének és
Ismeretek a ma használt
galvánlemekről és
akkumulátorokról, felirataik
Fizika: feszültség,
Ohm-törvény,
ellenállás,
119
működésének összehasonlítása.
Ionvándorlás. Anód és katód az
elektrolízis esetén. Oldat és
olvadék elektrolízise. Az
elektrolízis gyakorlati
alkalmazásai.
tanulmányozása. A Faraday-
törvények használata számítási
feladatokban, pl.
alumíniumgyártás esetén.
áramerősség,
elektrolízis.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív
hulladékgyűjtés, galvanizálás.
Tematikai egység A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik Órakeret
2 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
A szervetlen kémia tárgya
A szervetlen elemek és
vegyületek jellemzésének
szempontrendszere.
Elemek gyakorisága a Földön és a
világegyetemben.
Az elemek és vegyületek
jellemzéséhez használt
szempontrendszer használata.
.
Biológia-egészségtan:
biogén elemek.
Fizika: fizikai
tulajdonságok és a
halmazszerkezet,
atommag-stabilitás.
Hidrogén
Atomos állapotban egy
párosítatlan elektron (stabilis
oxidációs száma: +1) megfelelő
katalizátorral jó redukálószer.
Nagy elektronegativitású atomok
(oxigén, nitrogén, klór)
molekuláris állapotban is
oxidálják. Kicsi, apoláris
kétatomos molekulák, alacsony
forráspont, kis sűrűség, nagy
diffúziósebesség. Előállítás.
pl: A hidrogén laboratóriumi
előállítása, durranógáz-próba,
égése, redukáló hatása réz(II)-
oxiddal, diffúziója. Információk a
hidrogénbombáról, a nehézvízről
és felhasználásáról.
Fizika:
hidrogénbomba,
magfúzió, a
tömegdefektus és az
energia kapcsolata.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: II.
világháború, a
Hindenburg léghajó
katasztrófája.
Nemesgázok
Nemesgáz-elektronszerkezet, kis
reakciókészség. Gyenge
diszperziós kölcsönhatás,
alacsony forráspont, kis sűrűség,
rossz vízoldhatóság. Előfordulás.
Felhasználás.
A tulajdonságok és a felhasználás
kapcsolatának felismerése.
Fizika: magfúzió,
háttérsugárzás,
fényforrások.
Halogének
Atomjaikban egy elektronnal
kevesebb van a nemesgázokénál,
legstabilisabb oxidációs szám:
(-1), oxidáló (mérgező) hatás a
csoportban lefelé az EN-sal
csökken. Kétatomos apoláris
molekulák, rossz (fizikai)
vízoldhatóság. Jellemző
halmazállapotaik, a jód
szublimációja. Reakcióik vízzel,
A halogének és a halogenidek
élettani hatása közötti nagy
különbség okainak megértése.
Információk Semmelweis
Ignácról, a hipó összetételéről,
felhasználásáról és annak
veszélyeiről, a halogénizzókról, a
jódoldatok összetételéről és
felhasználásáról (pl. fertőtlenítés,
a keményítő kimutatása).
Fizika: az
energiafajták
egymásba való
átalakulása,
elektrolízis.
120
fémekkel, hidrogénnel, más
halogenidekkel. Előfordulás:
halogenidek. Előállítás.
Felhasználás.
Nátium-klorid
Stabil, nemesgáz-
elektronszerkezetű ionok, kevéssé
reakcióképes. Ionrács, magas
olvadáspont, jó vízoldhatóság,
fehér szín. Előfordulás.
Felhasználás.
Élelmiszerek sótartalmával, a
napi sóbevitellel kapcsolatos
számítások, szemléletformálás.
Információk a jódozott sóról, a
fiziológiás sóoldatról, a túlzott
sófogyasztásról (a magas
vérnyomás rizikófaktora), az
útsózás előnyös és káros
hatásairól.
Földrajz: sóbányák.
Hidrogén-klorid
Poláris molekula, vízben
disszociál, vizes oldata a sósav.
Reakciói különböző fémekkel.
Előfordulás. Előállítás.
Felhasználás.
A gyomorsav sósavtartalmával és
gyomorégésre alkalmazott
szódabikarbóna mennyiségével,
valamint a belőle keletkező szén-
dioxid térfogatával, illetve
vízkőoldók savtartalmával
kapcsolatos számítások.
Biológia-egészségtan:
gyomornedv.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgáz-elektronszerkezet,
reakciókészség, relatív sűrűség, veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés,
erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció.
Tematikai egység Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei Órakeret
2 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Oxigén
2 elektron felvételével nemesgáz
elektronszerkezetű, nagy EN,
stabilis oxidációs száma (-2),
oxidálószer. Kis, kétatomos
apoláris molekulák, gáz,
vízoldhatósága rossz. Szinte
minden elemmel reagál (oxidok,
hidroxidok, oxosavak és sóik).
Előállítás. Felhasználás.
Ózon
Molekulájában nem érvényesül
az oktettszabály, bomlékony,
nagy reakciókészség, erős
oxidálószer, mérgező gáz. A
magaslégkörben hasznos, a
földfelszín közelében káros.
Előállítás. Felhasználás.
Környezet- és egészségtudatos
magatartás, médiakritikus
attitűd. Az oxigén előállítása,
egyszerű kimutatása. Az ózon
magaslégkörben való kialakulása
és bomlása (freonok, spray-k), a
napozás előnyei és hátrányai, a
felszínközeli ózon veszélyei
(kapcsolata a kipufogógázokkal,
fotokémiai szmog, fénymásolók,
lézernyomtatók).
Biológia-egészségtan:
légzés és fotoszintézis
kapcsolata.
Földrajz: a légkör
szerkezete és
összetétele.
121
Víz
Poláris molekulái között
hidrogénkötések, magas
olvadáspont és forráspont, nagy
fajhő és felületi feszültség
(Eötvös Loránd), a sűrűség
függése a hőmérséklettől. Poláris
anyagoknak jó oldószere.
Redoxi- és sav-bázis
reakciókban betöltött szerepe.
Hidrogén-peroxid
Az oxigén oxidációs száma nem
stabilis (-1), bomlékony,
oxidálószer és redukálószer is
lehet. Felhasználás.
Az ivóvízre megadott
egészségügyi határértékek
értelmezése, ezzel kapcsolatos
számolások, a vízszennyezés
tudatos minimalizálása.
Biológia-egészségtan:
a víz az élővilágban.
Fizika: a víz
különleges
tulajdonságai, a
hőtágulás és szerepe a
természeti és
technikai
folyamatokban.
Földrajz: a Föld
vízkészlete, és annak
szennyeződése.
Kén
Az oxigénnél több elektronhéj,
kisebb EN, nagy molekuláiban
egyszeres kötések, szilárd, rossz
vízoldhatóság. Égése.
Előfordulás. Felhasználás.
Hidrogén-szulfid és sói
Nincs hidrogénkötés, vízben
kevéssé oldódó, mérgező gáz. A
kén oxidációs száma (-2),
redukálószer, gyenge sav, sói:
szulfidok.
Kén-dioxid, kénessav és sói
A kén oxidációs száma (+4),
redukálószerek, mérgezők.
Vízzel kénessav, sói: szulfitok.
Kén-trioxid, kénsav és sói
A kén oxidációs száma (+6).
Kén-dioxidból kén-trioxid,
belőle vízzel erős, oxidáló hatású
kénsav, amely fontos ipari és
laboratóriumi reagens, sói:
szulfátok.
A kén és szén égésekor
keletkező kén-dioxid
térfogatával, a levegő kén-dioxid
tartalmával, az akkumulátorsav
koncentrációjával kapcsolatos
számolások. Különböző fémek
oldódása híg és tömény
kénsavban. Információk a
záptojásszagról, a kén-
hidrogénes gyógyvíz
ezüstékszerekre gyakorolt
hatásáról, a szulfidos ércekről, a
kén-dioxid és a szulfitok
használatáról a boroshordók
fertőtlenítésében, a savas esők
hatásairól, az akkumulátorsavról,
a glaubersó, a gipsz, a rézgálic és
a timsó felhasználásáról.
Biológia-egészségtan:
zuzmók mint
indikátorok, a levegő
szennyezettsége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Oxidálószer, redukálószer, fertőtlenítés, vízszennyezés, légszennyezés,
savas eső, oxidáló hatású erős sav.
122
Tematikai egység A nitrogéncsoport és elemei vegyületei Órakeret
2 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Nitrogén
Kicsi, kétatomos, apoláris
molekula, erős háromszoros kötés,
kis reakciókészség, vízben rosszul
oldódik.
Ammónia és sói
Molekulái között hidrogénkötések,
könnyen cseppfolyósítható, nagy
párolgáshőjű gáz. Nemkötő
elektronpár, gyenge bázis,
savakkal ammóniumsókat képez.
Szerves anyagok bomlásakor
keletkezik. Ammóniaszintézis,
salétromsav- és műtrágyagyártás.
A nitrogén oxidjai
NO és NO2: párosítatlan
elektronok miatt nagy
reakciókészség, NO a levegőn
önként oxidálódik mérgező NO2-
dá, amelyből oxigénnel és vízzel
salétromsav gyártható. N2O: bódító
hatás. Felhasználás.
Salétromossav, salétromsav, sóik
A salétromossavban és sóiban a
nitrogén oxidációs száma (+3),
redukálószerek. A salétromsavban
és sóiban a nitrogén oxidációs
száma (+5), erős oxidálószerek.
Felhasználás.
A levegő NOx-tartalmára
vonatkozó egészségügyi
határértékekkel, a műtrágyák
összetételével kapcsolatos
számolások.
pl: Híg és tömény salétromsav
reakciója fémekkel. A nitrátok
oxidáló hatása (csillagszóró,
görögtűz, bengálitűz,
puskapor).
Információk a
keszonbetegségről, , a savas
esőről, a kéjgázról (Davy), a
választóvízről és a
királyvízről, a műtrágyázás
szükségességéről, az
eutrofizációról, a vizek nitrit-,
illetve nitráttartalmának
következményeiről, a nitrogén
körforgásáról a természetben.
Biológia-egészségtan:
a nitrogén körforgása,
a baktériumok szerepe
a nitrogén
körforgásban, a
levegő és a víz
szennyezettsége, a
foszfor körforgása a
természetben, ATP, a
műtrágyák hatása a
növények fejlődésére,
a fogak felépítése, a
sejthártya szerkezete.
Fizika: II. főtétel,
fény.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: Irinyi
János.
Foszfor és vegyületei
A nitrogénnél több elektronhéj,
kisebb EN, atomjai között
egyszeres kötések; a fehérfoszfor
és a vörösfoszfor szerkezete és
tulajdonságai. Égésekor difoszfor-
pentaoxid, abból vízzel foszforsav
keletkezik, melynek sói a
foszfátok. Felhasználás a háztartás-
ban és a mezőgazdaságban.
A foszforvegyületek szerepe a
fogak és a csontok felépítésében.
Környezettudatos és
egészségtudatos vásárlási
szokások kialakítása.
A vörös- és fehérfoszfor
gyulladási hőmérsékletének
összehasonlítása, a difoszfor-
pentaoxid oldása vízben,
kémhatásának vizsgálata. A
trisó vizes oldatának
kémhatás-vizsgálata.
Információk Irinyi Jánosról, a
gyufa történetéről, a
foszforeszkálásról, a foszfátos
és a foszfátmentes mosóporok
környezeti hatásairól, az
üdítőitalok foszforsav-
tartalmáról és annak fogakra
123
gyakorolt hatásáról, a foszfor
körforgásáról a természetben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyulladási hőmérséklet, műtrágya, eutrofizáció, anyagkörforgás.
Tematikai egység A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei Órakeret
1 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Szén
A gyémánt atomrácsa, a grafit
rétegrácsa és következményeik.
Kémiai tulajdonságok.
Bányászatuk. Felhasználás.
Szén-monoxid
Kicsi, közel apoláris molekulák,
vízben rosszul oldódó, a
levegővel jól elegyedő gáz. A
szén oxidációs száma (+2), jó
redukálószer (vasgyártás),
éghető. Széntartalmú anyagok
tökéletlen égésekor keletkezik.
Életveszélyes, mérgező.
Szén-dioxid, szénsav és sói
Molekularácsos, vízben
fizikailag rosszul oldódó gáz. A
szén oxidációs száma stabilis,
redoxireakcióra nem hajlamos,
nem éghető. Vízzel egyensúlyi
reakcióban gyenge savat képez,
ennek sói a karbonátok és a
hidrogén-karbonátok. Nem
mérgező, de életveszélyes.
Lúgokban karbonátok
formájában megköthető.
Előfordulás (szén-dioxid kvóta).
Felhasználás.
Érvek és ellenérvek tudományos
megalapozottságának vizsgálata
és vitákban való alkalmazása a
klímaváltozás kapcsán. A szén-
monoxid és a szén-dioxid
térfogatával kapcsolatos
számolások.
Karbonátok és hidrogén-
karbonátok reakciója savval,
vizes oldatuk kémhatása.
Információk a természetes
szenek keletkezéséről,
felhasználásukról és annak
környezeti problémáiról, a
mesterséges szenek (koksz,
faszén, orvosi szén) előállításáról
és felhasználásáról, fullerénekről
és az üvegházhatás előnyeiről és
hátrányairól, a szén-monoxid és
a szén-dioxid által okozott
halálos balesetekről, a szikvízről
(Jedlik Ányos), a szén
körforgásáról (fotoszintézis,
biológiai oxidáció).
Biológia-egészségtan:
a szén-dioxid az
élővilágban,
fotoszintézis,
sejtlégzés, a szén-
monoxid és a szén-
dioxid élettani hatása.
Fizika: félvezető-
elektronikai alapok.
Földrajz:
karsztjelenségek.
Szilícium és vegyületei
A szénnél kisebb EN, atomrács,
de félvezető, mikrocsipek,
ötvözetek. SiO2: atomrács,
kvarc, homok, drágakövek,
szilikátásványok, kőzetek.
Üveggyártás, vízüveg, építkezés.
Szilikonok tulajdonságai és
felhasználása.
Kiegyensúlyozott
véleményalkotás a mesterséges
anyagok alkalmazásának
előnyeiről és hátrányairól.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilikon.
124
Tematikai egység A fémek és vegyületeik Órakeret
3 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Alkálifémek
Kis EN, tipikus fémek, oxidációs
szám (+1), erős redukálószerek,
vízből lúgképzés közben
hidrogénfejlesztés, nemfémekkel
sóképzés. Nagy reakciókészség
miatt előfordulás csak
vegyületeikben, előállítás
olvadékelektrolízissel.
Hideg zsíroldókkal kapcsolatos
számolások, balesetvédelem.
Az alkálifémekről és
vegyületeikről korábban tanultak
rendszerezése. Információk az
alkálifém-ionok élettani
szerepéről (pl. ingerületvezetés).
Biológia-egészségtan:
kiválasztás,
idegrendszer,
ízérzékelés.
Alkáliföldfémek
Kicsi (de az alkálifémeknél
nagyobb) EN, tipikus fémek,
oxidációs szám (+2), erős (de az
alkálifémeknél gyengébb)
redukálószerek (reakció vízzel),
nemfémekkel sóképzés. Nagy
reakciókészség miatt előfordulás
csak vegyületeikben, előállítás
olvadékelektrolízissel.
Mészégetéssel, mészoltással, a
mész megkötésével kapcsolatos
számolások, balesetvédelem. Az
alkáli-, illetve alkáliföldfémek és
vegyületeik összehasonlítása
Információk az alkáliföldfém-
ionok élettani szerepéről, a
csontritkulásról, a kalcium-
tablettákról, építőanyagokról.
Biológia-egészségtan:
a csont összetétele.
Alumínium
Stabilis oxidációs száma (+3), jó
redukálószer, de védő
oxidréteggel passziválódik.
Könnyűfém. Előfordulás.
Előállítás. Felhasználás.
A reakciók ipari méretekben
való megvalósítása által okozott
nehézségek megértése.
pl: Alumínium reakciója
oxigénnel, vízzel, sósavval és
nátrium-hidroxiddal.
Információk az alumínium
előállításának történetéről és
magyar vonatkozásairól (
vörösiszap-katasztrófa).
Fizika: elektrolízis.
Biológia-egészségtan:
Alzheimer-kór.
Földrajz: timföld- és
alumíniumgyártás.
Ón és ólom
Oxidációs számok: (+2), (+4),
csoportban lefelé EN csökken,
fémes jelleg nő. Felületi
védőréteg. Felhasználás. Élettani
hatás.
Akkumulátorok szelektív
gyűjtése fontosságának
megértése.
pl: Információk az ónpestisről,
konzervdobozokról,
vízvezetékekről, az autó
akkumulátorról az ólomtartalmú
festékekről.
Fizika: elektromos
ellenállás.
Vascsoport, króm és mangán
Fe: nehézfém, nedves levegőn
laza szerkezetű rozsda. Vas- és
acélgyártás, edzett acél,
ötvözőanyagok, rozsdamentes
acél. Újrahasznosítás, szelektív
gyűjtés, korrózióvédelem.
Cr és Mn: vegyületeikben
változatos oxidációs állapot
A hulladékhasznosítás
környezeti és gazdasági
jelentőségének felismerése.
Vassal, acéllal és korróziójával
kapcsolatos számolások.Vas
reakciója savakkal. Információk
acélokról, a korrózió által
okozott károkról, a
korrózióvédelemről, a vas
Biológia-egészségtan:
a vér.
Fizika: fényelnyelés,
fényvisszaverés,
ferromágnesség,
modern fényforrások.
Földrajz: vas- és
125
(különféle szín), magas
oxidációs szám esetén erős
oxidálószerek.
biológiai jelentőségéről, a
„hipermangán”-ról.
acélgyártás.
Magyar nyelv és
irodalom: szólások.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: rézkor,
bronzkor, vaskor.
Félnemes és nemesfémek
Jó elektromos és hővezetés, jó
megmunkálhatóság, tetszetős
megjelenés, kis reakciókészség.
Viselkedésük levegőn,
oldódásuk (hiánya) savakban.
Felhasználás.
Vegyületeik
Rézion: nyomelem, de nagyobb
mennyiségben mérgező. Ezüst-
ion: mérgező, illetve fertőtlenítő
hatású. Felhasználás.
A félnemes- és nemesfémek
tulajdonságai, felhasználása és
értéke közötti összefüggések
megértése.
pl: Rézdrót lángba tartása
Információk a nemesfémek
bányászatáról (tiszai
cianidszennyezés),
felhasználásáról,
újrahasznosításáról, a karátról, a
fényképezés történetéről, a
rézgálicot tartalmazó
növényvédőszerekről, a
rézedények használatáról, a
kolloid ezüst spray-ről, a lápisz
felhasználási módjairól, az ezüst-
és a réztárgyak tisztításáról.
Cink, kadmium, higany
Fémes tulajdonságok, a higany
szobahőmérsékleten folyadék. A
cink híg savakkal reagál.
Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO.
Élettani hatás. Szelektív gyűjtés.
A mérgező, de kedvező
tulajdonságú anyagok használati
szabályainak betartása.
Információk a horganyzott
bádogról, a higany (fénycsövek,
régen hőmérők,
vérnyomásmérők, amalgám
fogtömés, elektródok)
felhasználásának előnyeiről és
hátrányairól,
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti
katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet.
Tematikai egység A szénhidrogének és halogénezett származékaik Órakeret
3 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Bevezetés a szerves kémiába
A szerves kémia tárgya
(Berzelius, Wöhler), az
organogén elemek (Lavoisier).
A szerves vegyületek nagy
száma, a szénatom különleges
sajátosságai, funkciós csoport,
konstitúció, izoméria.
Összegképlet (tapasztalati és
molekulaképlet), a szerkezeti
képlet, a konstitúciós képlet és
az egyszerűsített jelölési formái.
Az anyagi világ egységességének
elfogadása. A modell és képlet
kapcsolatának rögzítése,
képletírás. A nevek értelmezése.
pl: C, H, és O és N kimutatása
szerves vegyületekben.
Molekulamodellek, szerves
molekulákról készült ábrák,
képek és képletek
összehasonlítása.
Biológia-egészségtan:
biogén elemek.
126
A szénváz alakja. A szerves
vegyületek elnevezésének
lehetőségei: tudományos és
köznapi nevek.
A telített szénhidrogének
Alkánok (paraffinok),
cikloalkánok, 1-8 szénatomos
főlánccal rendelkező alkánok
elnevezése, metil- és etilcsoport,
homológ sor, általános képlet.
A nyílt láncú alkánok
molekulaszerkezete, a
ciklohexán konformációja.
Apoláris molekulák, olvadás- és
forráspont függése a moláris
tömegtől. Égés, szubsztitúciós
reakció halogénekkel, hőbontás.
A telített szénhidrogének
előfordulása és felhasználása. A
fosszilis energiahordozók
problémái.
Veszélyes anyagok
környezetterhelő felhasználása
szükségességének belátása. A
földgáz robbanási határértékeivel
és fűtőértékével kapcsolatos
számolások.
pl: A vezetékes gáz, PB-gáz,
sebbenzin, motorbenzin,
lakkbenzin, dízelolaj,
kenőolajok. Információk a
kőolaj-feldolgozásról, az
üzemanyagokról, az
oktánszámról, a cetánszámról, a
megújuló és a meg nem újuló
energiaforrások előnyeiről és
hátrányairól, a szteránvázas
vegyületekről.
Biológia-egészségtan:
etilén mint növényi
hormon, rákkeltő és
mutagén anyagok,
levegőszennyezés,
szmog, üvegházhatás,
ózonpajzs, savas esők.
Fizika: olvadáspont,
forráspont, forrás,
kondenzáció,
forráspontot
befolyásoló külső
tényezők, hő,
energiamegmaradás,
elektromágneses
sugárzás, poláros
fény, a foton
frekvenciája, szín és
energia,
üvegházhatás.
Technika, életvitel és
gyakorlat: fűtés,
tűzoltás,
energiatermelés.
Földrajz: kőolaj- és
földgázlelőhelyek,
keletkezésük,
energiaipar,
kaucsukfa-
ültetvények,
levegőszennyezés,
szmog, globális
problémák,
üvegházhatás,
ózonlyuk, savas eső.
Az alkének (olefinek)
Elnevezésük 2-4 szénatomos
főlánccal, általános képlet,
molekulaszerkezet, geometriai
izoméria. Égésük, addíciós
reakciók, polimerizáció, PE és
PP, tulajdonságaik. Az olefinek
előállítása.
A háztartási műanyaghulladékok
szelektív gyűjtése és
újrahasznosítása fontosságának
megértése.
A diének és a poliének
A buta-1,3-dién és az izoprén
szerkezete, tulajdonságai.
Polimerizáció, kaucsuk,
vulkanizálás, a gumi és a
műgumi szerkezete, előállítása,
tulajdonságai. A karotinoidok.
A természetes és mesterséges
anyagok összehasonlítása.
Az acetilén
Acetilén (etin) szerkezete,
tulajdonságai. Reakciói: égés,
addíciós reakciók, előállítása,
felhasználása.
Balesetvédelmi és
munkabiztonsági szabályok
betartása hegesztéskor.
Információk a karbidlámpa és a
disszugáz használatáról.
Az aromás szénhidrogének
A benzol szerkezete (Kekulé),
tulajdonságai, szubsztitúciója,
(halogénezés, nitrálás), égése.
Toluol (TNT), sztirol és
polisztirol. A benzol előállítása.
Aromás szénhidrogének
felhasználása, biológiai hatása.
Az értéktelen kőszénkátrányból
nyert értékes vegyipari
alapanyagul szolgáló aromás
szénhidrogének felhasználása,
előnyök és veszélyek
mérlegelése.
Információk a TNT-ről és a
dohányfüstben lévő aromás
vegyületekről.
127
A halogéntartalmú
szénhidrogének
A halogéntartalmú
szénhidrogének elnevezése, kis
molekulapolaritás, nagy moláris
tömeg, gyúlékonyság hiánya,
erős élettani hatás.
A halogénszármazékok
jelentősége.
A szerves halogénvegyületek
környezetszennyezésével
kapcsolatos szövegek, hírek
kritikus, önálló elemzése.
Információk a
halogénszármazékok
felhasználásáról és problémáiról
(teflon, DDT, HCH, PVC,
teratogén és mutagén hatások,
lassú lebomlás, bioakkumuláció,
savas eső, a freonok kapcsolata
az ózonréteg vékonyodásával).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport,
köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán,
homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műanyag.
Tematikai egység Az oxigéntartalmú szerves vegyületek Órakeret
3 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Az alkoholok
Az alkoholok csoportosítása,
elnevezésük. A metanol, az
etanol, az etilén-glikol és a
glicerin szerkezete és
tulajdonságai, élettani hatása.
Égésük, részleges oxidációjuk,
semleges kémhatásuk,
észterképződés. Alkoholok,
alkoholtartalmú italok előállítása.
Denaturált szesz.
Alkoholos italok összetételére,
véralkoholszintre,
metanolmérgezésre vonatkozó
számolások, egészségtudatos
magatartás.
Etanol égetése, oxidációja réz(II)-
oxiddal, alkoholok oldhatósága
vízben, oldat kémhatása, etanol
mint oldószer. Információk a
bioetanolról, a glicerin biológiai
és kozmetikai jelentőségéről, az
etilén-glikol mint fagyálló
folyadék alkalmazásáról,
mérgezésekről.
Biológia-egészségtan:
az alkohol hatásai,
erjedés.
Fizika: felületi
feszültség.
A fenolok
A fenol szerkezete és
tulajdonságai. A fenol, mint
gyenge sav, reakciója nátrium-
hidroxiddal. A fenolok
fertőtlenítő, mérgező hatása. A
fenolok mint fontos vegyipari
alapanyagok.
A szigorúan szabályozott
körülmények közötti felhasználás
szükségességének megértése.
Biológia-egészségtan:
dohányzás,
cukorbetegség,
biológiai oxidáció
(citromsavciklus),
Szent-Györgyi Albert.
Az éterek
Az éterek elnevezése, szerkezete.
A dietil-éter tulajdonságai,
élettani hatása, felhasználása
régen és most.
Munkabiztonsági szabályok
ismerete és betartása.
128
Az oxovegyületek
Az aldehidek és a ketonok
elnevezése, szerkezete,
tulajdonságai, oxidálhatósága.
A formaldehid felhasználása
(formalin), mérgező hatása.
Aceton, mint oldószer.
A formilcsoport és a ketocsoport
reakciókészségbeli különbségének
megértése. Ezüsttükör-próba és
Fehling-reakció formalinnal és
acetonnal. Oldékonysági próbák
acetonnal. Információ a
formaledhid előfordulásáról
dohányfüstben és a nemi
hormonokról.
A karbonsavak és sóik
A karbonsavak csoportosítása
értékűség és a szénváz alapján,
elnevezésük. Szerkezetük, fizikai
és kémiai tulajdonságaik. A
karbonsavak előfordulása,
felhasználása, jelentősége.
Felismerés: a vegyületek élettani
hatása nem az előállításuk
módjától, hanem a szerkezetük
által meghatározott
tulajdonságaiktól. Karbonsavak
közömbösítése, reakciójuk
karbonátokkal, kémhatása.
Információk Szent-Györgyi
Albert munkásságával, a C-
vitaminnal, a karbonsavak
élelmiszer-ipari jelentőségével, E-
számaikkal és az ecetsavas ételek
rézedényben való tárolásával
kapcsolatban.
Az észterek
Észterképződés alkoholokból és
karbonsavakból, kondenzáció és
hidrolízis. A gyümölcsészterek
mint oldószerek, természetes és
mesterséges íz- és illatanyagok.
Viaszok és biológiai funkcióik.
Zsírok és olajok szerkezete.
Poliészterek, poliészter műszálak.
Szervetlen savak észterei.
Egészséges táplálkozási szokások
alapjainak megértése.
Állati zsiradékokkal, olajokkal,
margarinokkal, transz-
zsírsavakkal, többszörösen
telítetlen zsírsavakkal, a
nitroglicerinnel kapcsolatos
információk.
Biológia-egészségtan:
lipidek, sejthártya,
táplálkozás.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: Alfred
Nobel.
A felületaktív anyagok,
tisztítószerek
A felületaktív anyagok
szerkezete, típusai.
Micella, habképzés, tisztító hatás,
a vizes oldat pH-ja.
Szappanfőzés. Felületaktív
anyagok a kozmetikumokban, az
élelmiszeriparban és a sejtekben.
Tisztítószerek adalékanyagai.
A felületaktív anyagok
használatával kapcsolatos helyes
szokások alapjainak megértése.
Szappanok kémhatásának
vizsgálata, szappanok habzásának
függése a vízkeménységtől és a
pH-tól.
A szénhidrátok
A szénhidrátok előfordulása,
összegképlete, csoportosítása:
mono-, di- és poliszacharidok.
Szerkezet, íz és oldhatóság
kapcsolata.
Felismerés: a kémiai szempontból
hasonló összetételű anyagoknak is
lehetnek nagyon különböző
tulajdonságaik és fordítva.
Kristálycukor és papír
elszenesítése kénsavval. A
kiralitás modellezése, kezek és
kesztyűk viszonya.
Biológia-egészségtan:
a szénhidrátok
emésztése, biológiai
oxidáció és
fotoszintézis, növényi
sejtfal, tápanyag,
ízérzékelés,
vércukorszint.
129
A monoszacharidok
A monoszacharidok funkciós
csoportjai, szerkezetük,
tulajdonságaik. A ribóz és
dezoxi-ribóz, a szőlőcukor és a
gyümölcscukor nyílt láncú és
gyűrűs konstitúciója,
előfordulása.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a papír.
A diszacharidok
A diszacharidok keletkezése
kondenzációval, hidrolízisük (pl.
emésztés során). A redukáló és
nem redukáló diszacharidok és
ennek szerkezeti oka. A maltóz, a
cellobióz, a szacharóz és a laktóz
szerkezete, előfordulása.
A redukáló és nem redukáló
diszacharidok megkülönböztetése.
Információk a maltózról
(sörgyártás, tápszer), a
szacharózról (répacukor,
nádcukor, cukorgyártás,
invertcukor) és a laktózról
(tejcukor-érzékenység).
A poliszacharidok
A keményítő és a cellulóz
szerkezete, tulajdonságai,
előfordulása a természetben,
biológiai jelentőségük és
felhasználásuk a háztartásban, az
élelmiszeriparban, a
papírgyártásban, a textiliparban.
A keményítő tartalék-tápanyag és
a cellulóz növényi vázanyag
funkciója szerkezeti okának
megértése.
Információk a keményítő
felhasználásáról, a növényi rostok
táplálkozásban betöltött
szerepéről, a nitrocellulózról, a
papírgyártás környezetvédelmi
problémáiról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton,
karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció,
észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid.
Tematikai egység A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Órakeret
1 óra
Ismeretek (tartalmak,
jelenségek, problémák,
alkalmazások)
Fejlesztési követelmények/
módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok
Az aminok
Funkciós csoport, a telített, nyílt
láncú aminok és az anilin
elnevezése. Szerkezet és sav-bázis
tulajdonságok.
Előfordulás és felhasználás.
Az aminocsoport és bázisos
jellegének felismerése élettani
szempontból fontos
vegyületekben.
Biológia-egészségtan:
vitaminok,
nukleinsavak, színtest,
vér, kiválasztás.
Az amidok
Funkciós csoport, elnevezés. Sav-
bázis tulajdonságok, hidrolízis.
A karbamid tulajdonságai,
előfordulása, felhasználása.
A poliamidok szerkezete,
előállítása, tulajdonságai.
Az amidkötés különleges
stabilitása szerkezeti okának és
jelentőségének megértése.
Információk, műanyagokról és a
karbamid vizeletben való
előfordulásáról, felhasználásáról
(műtrágya, jégmentesítés,
műanyaggyártás).
130
A nitrogéntartalmú heterociklusos
vegyületek
A piridin, a pirimidin, a pirrol, az
imidazol és a purin szerkezete,
polaritása, sav-bázis
tulajdonságok, hidrogénkötések
kialakulásának lehetősége.
Előfordulásuk a biológiai
szempontból fontos
vegyületekben.
A nitrogéntartalmú
heterociklikus vegyületek
vázának felismerése biológiai
szempontból fontos
vegyületekben. Dohányfüstben
(nikotin), kábítószerekben,
kávéban, teában,
gyógyszerekben,
hemoglobinban, klorofillban,
nukleinsav-bázisokban
előforduló heterociklikus
vegyületekkel kapcsolatos
információk.
Az aminosavak
Az aminosavak funkciós
csoportjai, ikerionos szerkezet és
következményei. Előfordulásuk és
funkcióik.
A fehérjealkotó α-aminosavak.
Felismerés: az aminosavak két
funkciós csoportja alkalmassá
teszi ezeket stabil láncok
kialakítására, míg az
oldalláncaik okozzák a
változatosságot.
Biológia-egészségtan:
aminosavak és fehérjék
tulajdonságai,
peptidkötés, enzimek
működése.
Peptidek, fehérjék
A peptidcsoport kialakulása és a
peptidek szerkezete (Emil
Fischer). A fehérjék szerkezeti
szintjei (Sanger, Pauling) és a
szerkezetet stabilizáló kötések.
A peptidek és fehérjék
előfordulása, biológiai
jelentősége. A fehérjék által
alkotott makromolekulás
kolloidok jelentősége a
biológiában és a háztartásban.
Felismerés: a fehérjéket egyedi
(általában sokféle kötéssel
rögzített) szerkezetük teszi
képessé sajátos funkcióik
ellátására.
Tojásfehérje kicsapási reakciói
A nukleotidok és a nukleinsavak
A „nukleinsav” név eredete, a
mononukleotidok építőegységei.
Az RNS és a DNS sematikus
konstitúciója, térszerkezete, a
bázispárok között kialakuló
hidrogénkötések, a Watson–
Crick-modell.
Felismerés: a genetikai
információ megőrzését a
maximális számú hidrogénkötés
kialakulásának igénye biztosítja.
Az ATP biológiai jelentőségével,
a DNS szerkezetével, annak
felfedezésével, mutációkkal,
kémiai mutagénekkel, a
fehérjeszintézis menetével, a
genetikai manipulációval
kapcsolatos információk.
Biológia-egészségtan:
sejtanyagcsere,
koenzimek,
nukleotidok, ATP és
szerepe, öröklődés
molekuláris alapjai,
mutáció,
fehérjeszintézis.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav,
peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS,
Watson–Crick-modell.
Érettségi
feladatlapok
megoldása,
kísérletek 4 óra
131
FÖLDRAJZ 11. évfolyam
Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra
A földrajz érettségire való felkészítés fő feladata a középiskolai földrajz tanítás 9-10.
évfolyamán tanultak felelevenítése, gyakorlása. A fő hangsúly az érettségi típusú feladatok
gyakorlása pl.: asszociációs feladatok, feleletválasztós feladatok (egyszerű választás,
többszörös választás, mennyiségi összehasonlítás, alternatív választás), számítási feladatok,
elemzési feladatok (szövegértés, ábra-, kép- adat-, adatsorelemzés), feleletalkotós, rajzos
feladatok (térképes feladatok, diagramkészítés).
Az érettségi előkészítőn törekedni kell, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen
az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a
kritikai gondolkodásra is.
Tematikai egység Kozmikus környezetünk, térképi ismeretek
A Föld kozmikus környezete Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Naprendszer kialakulása, felépítése,
szerkezete
Űrkutatás szerepe a Naprendszer
megismerésében
Föld, mint égitest (mozgásai és
következményei)
Számítási feladatok egyszerű matematikai
műveletek segítségével (pl.: időszámítás)
Informatikai eszközök használata információ
szerzésre
A földi tér ábrázolása Órakeret
2 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Térkép és fajtái
Tájékozódás a térképen és a térképpel
Távérzékelés és térinformatika
Számítási feladatok egyszerű matematikai
műveletek segítségével (pl.: arányszámítás,)
Térképolvasás
Tematikai egység A geoszférák földrajza és környezeti problémáik
A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai Órakeret
7 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és
ásványtani összetétele
A kőzetlemezek és mozgásaik
következményei: vulkanizmus, földrengések,
hegységképződés
A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők
felszínformáló munkájának kapcsolata
A legfontosabb kőzetalkotó ásványok
felismerése, elkülönítése; a kőzetek
csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz
tartozó főbb kőzettípusok jellemzése
A talaj kialakulása, szerkezete, szintjeinek
jellemzői, pusztulása
Földtörténet
Egyszerű térképes feladatok megoldása
(térképvázlaton feltüntetett topográfiai
fogalmakat és a jellemző tulajdonságokkal)
Feleletalkotós feladatok (pl.: kőzetburok
fogalmainak felismerése képe, szövegek
alapján)
Folyamatok megnevezése rajz vagy képek
alapján (pl.: hegységképződés fajtái)
Fogalmak logikai illetve időrendi sorrendbe
állítása (pl.: szénfajták)
Információ szerzése szöveg elolvasása után
(pl.: földrengéseket kiváltó ok)
Ábraelemzés (pl.: rétegvulkán szerkezete)
132
A légkör földrajza Órakeret
5 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A légkör anyagai és szerkezete,
felmelegedése
Felhő és csapadékképződés
Levegőmozgása: ciklonok, anticiklonok,
általános légkörzés kialakulása és a szélfajták
Időjárás, időjárási frontok
A szél és a csapadék felszínformáló
tevékenysége
A légszennyezés következményei
Számítási feladatok egyszerű matematikai
műveletek segítségével (pl.: levegő lehűlése
és felmelegedése)
Ábraelemzés (pl.: ciklonok, anticiklonok
szerkezete)
Fogalommegnevezés illetve
fogalomdefiníció-alkotás (pl.:
csapadékfajták)
Szöveg kiegészítés meglévő ismeretek
alapján (pl.: szélrendszerek)
A vízburok földrajza Órakeret
5 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A vízburok tulajdonságai és mozgásai
(hullámzás, tengeráramlás, és tengerjárás)
A felszín alatti vizek: típusai, gazdasági
jelentőségük
Felszíni vizek: folyók és tavak
A víz és a jég felszínformáló munkája: építő
és pusztító munka, jellemző felszínformák
A karsztosodás folyamata, felszínfeletti és
felszínalatti karsztformák
A vízburok, mint gazdasági erőforrás
Folyamatok megnevezése rajz vagy képek
alapján (pl.: folyó- és tengervizek által
létrehozott felszínformák)
Fogalommegnevezés illetve
fogalomdefiníció-alkotás (pl.: tavak típusai)
Topográfiai fogalmak felismerése,
megnevezése (pl.: tengeráramlások)
Képelemzés (pl.: folyótorkolatok)
Tematikai egység Földrajzi övezetesség Órakeret
4 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség
A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi
övezet
Függőleges övezetesség
Diagramelemzés (pl.: éghajlati diagramok
felismerés és információk leolvasása)
Szövegalkotás meglévő ismeretek
felhasználásával (pl.: éghajlati táblázat
kiegészítése)
Diagramkészítés meglévő adatsor lapaján
(pl.: egy éghajlati diagram elkészítése)
Tematikai egység Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és
Európában
Órakeret
7 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A természeti erőforrások jellemzése:
éghajlat, vízrajz, élővilága és talajai
Nagy tájainak jellemzése
Topográfiai fogalmak felismerése,
megnevezése (pl.: Magyarország tájai)
Fogalmak logikai illetve időrendi sorrendbe
állítása (pl.: Magyarország tájainak
kialakulása)
Asszociációs feladat (fogalmak és állítások
közötti összefüggések feltárása pl.: tótípusok
Magyarországon)
133
Tematikai egység Társadalmi folyamatok a 21. század elején Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Demográfiai folyamatok a 21. század elején:
népességszám változása, időbeli és térbeli
eloszlása
A népesség összetétele
Településtípusok – urbanizáció
Számítási feladatok egyszerű matematikai
műveletek segítségével (pl.: demográfiai
folyamatok alakulása)
Fogalommegnevezés illetve
fogalomdefiníció-alkotás (pl.: falutípusok)
Digitális információforrások használata (pl.:
migrációs folyamatok megismerése, okok
feltárása)
Asszociációs feladat (fogalmak és állítások
közötti összefüggések feltárása pl.:
települések csoportosítása)
12. évfolyam
Évi óraszám: 31 óra, Heti óraszám: 1 óra
Tematikai egység A világgazdaság jellemző folyamatai Órakeret
6 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság:
centrum és periféria szerepe
Integrációs folyamatok
A globalizáció feltételei, jellemzése és
következményei
A monetáris világ: működő- és pénztőke
jellemzői (pénzügyi szolgáltatások);
hitelfelvétel és eladósodás;
Nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepe és
feladatai
Információgyűjtés- és feldolgozás (pl.: TNC-
k kapcsolatának felismerése.)
Ábrázolási és elemzési feladatok megoldása
Diagramelemzés (pl.: gazdasági és fejlettségi
mutatók)
Különböző típusú statisztikai forrásokból
gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok
értelmezése.
Információk alapján vélemények ütköztetése
(pl.: eladósodás)
Számítási feladatok egyszerű matematikai
műveletek segítségével (pl.: valutaváltás)
Tematikai egység Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és
Európában
Órakeret
7 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A magyarországi társadalmi-gazdasági
fejlődés jellemzői
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői:
erőforrásainak megismerése, a társadalmi–
gazdasági központok megismerése
Az országhatáron átívelő kapcsolatok:
hazánk szerepe az Európai Unióban
Kép és szöveges források elemzése.
Szövegértési és szövegalkotási feladatok
megoldása (pl.: gazdasági folyamatok
napjainkban)
Feleletválasztós feladatok gyakorlása (pl.:
igazságkeresés és hibakutatás)
Rendszerezés meglévő ismeretek alapján
(pl.: idegenforgalom értékeinek
rendszerezése)
Topográfiai fogalmak felismerése,
megnevezése (pl.: Magyarország
megyeszékhelyei, ipari központjai)
134
Tematikai egység Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Órakeret
8 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Az Európai Unió kialakulása, együttműködés
elmélyülése
Az Unió magterületeinek (Nagy-Britannia,
Franciaország, Benelux Államok,
Németország)
Közép-Európa országainak (Ausztria, Svájc)
jellemzése
Dél-Európa néhány államának (Olaszország,
Spanyolország, Görögország) jellemzése
Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa
rendszerváltó országai: Csehország,
Lengyelország, Szlovákia, Jugoszlávia
utódállamai.
Kelet-Európa államainak (Ukrajna,
Oroszország) társadalmi-gazdasági
jellemzése
Topográfiai fogalmak felismerése,
megnevezése (pl.: Nagy-Britannia gazdasági
központjai)
Feleletválasztós feladatok gyakorlása (pl.:
igazságkeresés és hibakutatás, többszörös
választás)
Kép és szöveges források elemzése.
Szövegalkotási feladatok megoldása (pl.:
rendszerváltó országok társadalmi-gazdasági
problémái)
Mennyiségi összehasonlítás gyakorlása
meglévő ismeretek alapján (pl.: Unió
magterületeinek gazdasága)
Adat- és adatsorelemzés meglévő ismeretek
alapján (pl.: Európa autógyártása)
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági
jellemzői
Órakeret
7 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
Délnyugat-Ázsia gazdasági jelentősége.
Japán meghatározó szerepe Kelet– és
Délkelet– Ázsia gazdasági fejlődésében.
A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és
India) fejlődésének sajátos vonásai.
Délkelet– Ázsia gyorsan iparosodott
országainak fejlődési sajátosságai
Az Amerikai Egyesült Államok szerepének
bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi
folyamatainak alakulásában
A NAFTA USA-n kívüli tagországai
(Kanada és Mexikó)
Latin–Amerika gazdasági fejlődését
befolyásoló tényezők.
Afrika gazdasági fejlődését befolyásoló
természeti és társadalmi tényezők.
Észak– Afrika és trópusi Afrika földrajzi
adottságai.
Dél– afrikai Köztársaság fejlődésében
szerepet játszó tényezők bemutatása
Digitális információforrások használata
gyűjtőmunka elkészítéséhez (pl.: Észak-
Afrika földrajzi adottságai)
Kép és szöveges források elemzése
Topográfiai fogalmak felismerése,
megnevezése (pl.: USA gazdasági
központjai)
Szövegkiegészítés ismert fogalmak,
topográfiai adatok alapján (pl.: Latin-
Amerika
Tematika egység Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Órakeret
3 óra
Tartalom Fejlesztési követelmények
A globálissá váló környezetszennyezés és
következményei
Demográfiai és urbanizációs válság
Élelmezési válság
Gyűjtőmunka (pl.: környezetkárosodás
életkörülményekre, életminőségre gyakorolt
hatása)
Kép és szöveges források elemzése. (pl.:
135
Fogyasztás és a gazdasági növekedés
következményei
A környezet- és a természetvédelem
feladatai.
népességrobbanás következményei)
Szövegalkotási feladatok megoldása (pl.:
mezőgazdasági termelés környezeti hatásai)
Kiselőadás (pl.: hulladékkezelés és a
hulladékgazdálkodás fontossága
136
MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA
12. évfolyam
Vizuális kultúrából az alkotótevékenység gyakorlása ebben a szakaszban is fontos szerepet kap,
amely egyrészt komplex, esetleges kutatómunkát igénylő feladatok megoldásával lehet
hatékony, másrészt az önálló tanulói utak bejárásával a hatékony és önálló tanulás
támogatásának is megteremti a lehetőségét. Továbbra is nagy hangsúlyt kap a kritikai
gondolkodás, az önálló problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység
fejlesztése, amely a felnőtté válás folyamatában jó előkészítése a hiteles társadalmi
beilleszkedésnek.
E szakaszban a vizuális kultúra részterületei közül ismét a „Kifejezés, Képzőművészet”
fejlesztési feladatai kerülnek előtérbe, míg a „Vizuális kommunikáció” és a „Tárgy- és
környezetkultúra” fejlesztési követelményeinek aránya a korábbihoz képest némileg csökken. A
tantárgy kultúraközvetítő szerepe továbbra is jelentős, ráadásul a sikeres érettségi vizsga fontos
kritériuma az összegző, felhasználó jellegű tudás bizonyítása, így a művészettörténeti és
művészetelméleti problémák, ismeretek összegző jellegű rendszerezése kiemelt cél.
A gimnázium 11–12. évfolyamán a tanuló felismeri, hogy a különböző vizuális
művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai.
Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége.
Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az
esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a
vizuális események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek
során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti
kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. A tanuló
képes állóképi, plasztikai, mozgóképi és intermediális karakterű megjelenítésre. Képes
makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló
átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. Képes a
média által alkalmazott álló- és mozgóképi kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat
használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak
elhárítására. Képes továbbá az épített és természeti környezet értékelésére, kritikai
megítélésére. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Képes arra,
hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt,
támogatást kérjen. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő
információk megosztására. Problémamegoldó tevékenységét nagymértékben a függetlenség, a
kreativitás és az innováció jellemzi.
12. ÉVFOLYAM
/31 óra/év, heti 1 óra/
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet
Érzelmek, hangulatok kifejezése
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a
térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő és önálló
alkalmazása. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és
formavilágban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Személyes gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális
kifejezés alapvető eszközeinek segítségével, saját kifejezési szándék
érdekében is. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás.
Hagyományos és korszerű vizuális technikák alkalmazása. Önálló
vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.
137
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Látvány megjelenítése egyénileg választott kifejezési szándék (pl.
feszültség, figyelemfelhívás, nyugalom) érdekében, a vizuális
kifejezés eszközeinek tudatos alkalmazásával (pl. nézőpont,
kompozíció, színhasználat, felületkialakítás).
Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása,
parafrázis készítése (pl. sík alkotás térbelivé alakítása, kép
kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel, stílus- és
műfajváltás, idő és karaktercserék).
Fogalmak, jelenségek (pl. repülés, víz, kapcsolatok, utánzás)
komplex vizuális feldolgozása nem a megszokott eszközökkel (pl.
talált tárgyakból, szokatlan anyagokból, fénnyel).
Szöveges és képi elemek képi kompozícióba rendezése (pl.
egymás erősítésével) adott vagy tudatosan választott kifejezési
szándék érdekében képzőművészeti példák (pl. dadaizmus,
kortárs alkotók) alapján.
Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont szerint,
konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép, köztéri szobor,
installáció, land-art, street art munka).
Magyar nyelv és
irodalom: szöveg és
kép illusztratív,
narratív kapcsolata.
Ének-zene: zenei
élmény.
Dráma és tánc:
jelenetek,
táncmozgások,
összetett hatások.
Informatika:
számítógép
felhasználószintű
alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció, kiemelés,
kontraszt, kompozíció, parafrázis, komplementer, vizuális narratív hatás,
illusztratív hatás, installáció, enviroment/környezetművészet,
fényművészet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet
Ábrázolás és stílus
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás Megfigyelt téri helyzetek, forma, arány, fény és színviszonyok
ábrázolása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Megfigyelt téri helyzetek, fény- és színviszonyok adott vagy választott
célnak megfelelő ábrázolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Téri helyzetek megjelenítése különböző ábrázolási rendszerek
használatával és transzformálásával (pl. látvány reprodukálása
vetületi ábrázolásból perspektivikus vagy axonometrikus
megjelenítéssel).
Az önárnyék és a vetett árnyék művészi kifejező elemként történő
alkalmazása (pl. megvilágítás megváltoztatásával létrehozott
változások megjelenítése grafikai, fotós eszközökkel).
Ábrázolási konvenciók megfigyelése és értelmezése a művészet
történetében, illetve az adott vagy választott megjelenítési cél
érdekében reprodukálása az alkotó munkában.
Matematika:
Modellezés,
összefüggések
megjelenítése.
Transzformációk, adott
tárgy más nézőpontból
való elképzelése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Téri helyzet, ábrázolási konvenció vagy ábrázolási rendszer, nézőpont,
horizontvonal, iránypont, rövidülés, vetületi ábrázolás, képsík, nézet,
axonometria, egy- és két iránypontos perspektíva, önárnyék, vetett árnyék.
138
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet
A művészi közlés, mű és jelentése
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alko-
tások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális
kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A
megfigyelés segítségével műelemző módszerek alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Esztétikai minőségek megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai
jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre
juttatása az alkotó feladatokban. Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális
jellemzőinek összehasonlítása. A technikai képalkotás – fotográfia,
mozgókép – műtípusainak, kifejezőeszközeinek ismerete, elemzése és
képzőművészeti kapcsolódásainak megértése. Elemzési szempontok
megfelelő érvényesítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kortárs társadalmi problémákat bemutató tematikus ábrázolások
elemzése a művészetben (pl. elidegenedés, szegénység, erőszak)
konkrét példákon keresztül.
A mozgóképi kifejezés eszközeinek (montázs, kameramozgás,
képkivágás, nézőpont, világítás, hang és kép kapcsolata)
elemzése képzőművészeti példák (pl. video-installáció) alapján.
Vizuális művészeti élmények közvetlen, személyes
megtapasztalása (pl. múzeum-, kiállítás-látogatás), az élmények,
tapasztalatok szöveges megfogalmazása.
Saját munkákból adott szempontok szerint válogatott anyag
(portfólió) összeállítása, a válogatás szempontjainak értelmezése
és érvelés a választás mellett.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: globális
társadalmi és
gazdasági problémák.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: a
mozgókép alapvető
kifejezőeszközei.
Magyar nyelv és
irodalom: Műelemző
esszé írása.
Könyvtárhasználat.
Számítógépes
formázás, illusztrálás
digitális képfeldolgozó
eszközökkel.
Informatika: Internetes
(művészeti) portálok
használata.
Digitális prezentációk.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Portfólió, mozgóképi kifejezőeszköz, video-installáció, múzeum, állandó
és időszaki kiállítás.
139
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet
Korszakok, stílusirányzatok
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti
alkotások, alkotók felismerése, és elhelyezése a megfelelő korban. A
vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés
során. A művészettörténet főbb korszakainak összegző,
lényegkiemelő jellemzése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése különböző
korokban. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és
irányzatok témák illetve problémakörök rendszerezése és összegző
ismerete. Esztétikai jellemzők megalapozott értékelése. Vizuális
esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve
érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A technikai képalkotás
lehetőségeinek elemzése és képzőművészeti kapcsolódásainak
megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika
és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika)
műfajokra lebontott részletes összegzése, a legfontosabb stílust
meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével.
Vizuális művészeti műfajok összehasonlítása több szempontból
(pl. műtípusok szerint: életkép a festészetben és a
fotóművészetben, portré a szobrászatban és festészetben).
A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió,
posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század
legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus,
expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus,
szürrealizmus) részletes összegzése, a legfontosabb stílust
meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével.
A 20. század második fele vizuális művészeti irányzatainak
konstruktív, expresszív és konceptuális példáinak elemző
vizsgálata.
A művészetben használt legfontosabb alkotói technikák (pl. egyedi
és sokszorosított grafika, olaj vagy vizes alapú festmény)
felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének elemzése.
Újmediális művészeti jelenségek konkrét elemző vizsgálata.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: korstílusok,
irányzatok társadalmi
és kulturális háttere.
Magyar nyelv és
irodalom: korstílusok,
stílusirányzatok
megnevezései,
megkülönböztető
jegyei,
művészettörténeti
párhuzamok.
Könyvtárhasználat.
Ének-zene: Művészet-
és zenetörténeti
összefüggések
(korszakok, stílusok
kiemelkedő alkotók,
műfajok).
Zenei befogadói
tapasztalatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus,
magasnyomás, mélynyomás, síknyomás, egyéni stílus, avantgard, avantgard
irányzat, neoavantgard, posztmodern, kortárs képzőművészet, újmédia,
intermediális műfaj, eseményművészet, interaktív művészet, hálózati
művészet.
140
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció
A fotografikus kép nyelve
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés
során. A fényképezés képalkotó lehetőségeinek ismerete és megértése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése kortárs művészeti
alkotások elemző feldolgozása során. Vizuális esztétikai jellegű
értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az
alkotó feladatokban. A fotográfia műtípusainak, műfajainak ismerete és
elemzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A fotó mint a technikai képalkotás alapmédiuma főbb
sajátosságainak megismerése, megértése (pl. „feltáró”
beszélgetések, elemzések Henri Cartier-Bresson, Robert Capa,
André Kertész műveiről megadott szempontok alapján).
A fotografikus látásmód, a médium sajátosságainak alkalmazása
kreatív gyakorlatok során (pl. fekete-fehér és/vagy színes
fotósorozat készítése digitális technikával megadott téma alapján,
mint „Egy nap az életemből”, vagy „A lépcső”).
Technikai kép és szöveg kiegészítő alkalmazása komplex feladat
kapcsán (pl. fekete-fehér és/vagy színes fotografika készítése saját
felvételek átalakításával – manuális vagy digitális technikával –,
majd a kép felhasználása saját névjegykártya vagy fejléces
levélpapír, boríték tervezése során), elsősorban az alkalmazott
fotográfia gyakorlati szerepének felismerése céljából.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: A
fotografikus
technikával rögzített
kép. Valóságábrázolás
és hitelesség.
Tömegtájékoztatás és
demokrácia.
Magyar nyelv és
irodalom: A vizuális
közlés verbális és nem
verbális elemei. A
nyelv mint jelrendszer.
Irodalmi emlékhelyek,
alkotói életművek
fotódokumentumai.
Informatika: az
internetes
közléstípusok tartalmi
megbízhatósága és
vizuális megjelenése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fotográfia kettős természete: reprodukció és manipuláció/"ábrázolat",
reprezentáció, fotogenitás, fotószerűség, „fotós látásmód”,
műfaj/műtípus/stílus a fotóművészetben, arculatterv, tipográfia,
(fotografika).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció
Mozgóképi kifejezés
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése.
Mozgóképi kifejezőeszközök vizuális értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mozgókép műtípusainak, a mozgóképi kifejezés eszközeinek
megértése és felhasználása. Mozgóképi közlés tervezése, megvalósítása
irányítással.
141
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mozgóképi kifejezés fontos állomásainak megismerése,
lényeges összefüggések megértése (pl. a film létrejöttének tanár
által segített, tanulói feldolgozása, adatgyűjtés, illetve referátum
összeállítása) a sajátos, mozgóképi nyelv megértése érdekében.
A film audiovizuális kifejezési módszereinek megismerése
kreatív, kísérleti szemléletű gyakorlatokkal (pl. a „mozdulatlan
kép megmozdul”– fényjáték megvalósítása egyszerű megoldások,
eszközök, technika alkalmazásával, mint „szendvicsdia”,
diavetítők, lencsék, üvegdarabok, színezett fóliák többszöri
módosításokhoz, videokamera-, projektor- és számítógép-
használattal, illetve hang hozzárendelésével a mozgóképhez). A
figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az audiovizuális
értelmezés legfontosabb eszközeinek tudatosítása.
A kockánként beállított és felvett mozgókép alapsajátosságainak
megismerése kreatív gyakorlatok során (pl. tárgymozgatásos
és/vagy pixillációs technikával pár perces film készítése megadott
témából, műből kiindulva – egy fotográfia, fényképsorozat, vers,
novella, zene, hangmontázs, egy hangulatos köztér, vagy írásban
megadott téma, cím alapján – hang, zene hozzárendelésével,
illetve készítésével a mozgóképhez) az animációs technika néhány
fontos lehetőségének feltárása érdekében.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Kultúra
és tömegkultúra. A
média funkciói.
Nézettségnövelő
stratégiák. Sztárok. A
figyelemirányítás, a
hangulatteremtés és az
értelmezés
legfontosabb eszközei.
Ének-zene: a zene
szerepe a médiában és
a filmművészetben.
Dráma és tánc:
Mozgásos
kommunikáció.
Metaforikus
kifejezőeszközök.
Jellemábrázolás.
Informatika: az
internetes
közléstípusok tartalmi
megbízhatósága és
vizuális megjelenése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Technikai képfajta; fénykép, mozi/film, videó, fénymásolás, hologram,
pillanatkép/fáziskép, vetítés, a mozgókép sajátos (alap)eszközei,
experimentális művészet, akció, Bauhaus, absztrakt film, VJ-kultúra,
animáció, „kockázás”, tárgymozgatás, pixilláció, stoptrükk, történet,
cselekmény, elbeszélés, kísérleti film, etűd, videoklip, (fényjáték),
(„szendvicsdia”).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció
Tömegkommunikáció
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás A reklám hatásmechanizmusának elemzése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és
értelmezése. Reklámok összetett elemzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A médiaipar működésének, a reklám
hatásmechanizmusának feltárása kreatív gyakorlatokkal
(pl. szerepjátékkal pop- vagy filmsztár karrierjének
„felépítése” a tömegmédiában; fiktív reklámkampány
tervezése és kivitelezése).
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: A médiaipar
működése. A reklám
hatásmechanizmusa. Sztárok
és szenzációk. Nemi
szerepek reprezentációja.
Virtuális valóság.
Sztereotípia, tömegkultúra.
142
Dráma és tánc: díszlet,
jelmez, kellék, fény- és
hanghatások,
jellemábrázolás.
Ének-zene: populáris zenei
stílusok.
Magyar nyelv és irodalom:
médiaszövegek
kommunikációs és műfaji
jellemzői.
Informatika: az információk
közlési célnak megfelelő
alakítása, a manipuláció
felismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reklám, sztár/jelenség, attribútum, öltözet/megjelenés, reklámtárgy, plakát,
szlogen, banner, spot, klip, weblap.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció
Az újabb médiumokkal való kísérletezés
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása.
Bonyolultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések tervezése.
Idő- és térbeli változások megjelenítése. A technikai képalkotás
lehetőségeinek ismerete és megértése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A technikai médiumok (képalkotó) módszereinek megismerése.
Komplex audiovizuális közlés tervezése. Kortárs művészeti alkotások
elemző feldolgozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az egyik médiumból a másikba való átkódolás egyszerűbb
lehetőségeinek kipróbálása kreatív gyakorlatok segítségével (pl.
„vizuális zen”" létrehozása kotta „átformálásával” képpé,
választott színes technikával) a mediális szemlélet kiterjesztése, a
különböző médiumok közötti tartalmi, üzenetbeli összefüggések
feltárása céljából.
A technikai képalkotás újabb, kísérleti megoldásainak
felismerése, alkalmazása alkotó gyakorlatok során (pl.
fotoelektrográfia készítése fénymásoló vagy szkenner
használatával, mozgó tárgyak, illetve testrészletek másolásával és
további elektronikus/digitális módosításával) a kortárs szemlélet
erősítése érdekében.
A nem lineáris alapú média-szövegformák néhány formájának
megismerése, alkalmazása kreatív felhasználás révén (pl.
hipertextre épülő vagy hipermédia szemléletű művek tervezése a
világhálóra), a kevésbé bejáratott, asszociatív alapú
gondolkodásmódok gyakorlása és tudatosítása céljából.
Az interaktivitás alapműködésének megismerése, feltárása a
mozgóképi szövegben tervezési feladattal (pl. interaktívan,
többféle módon bejárható videofilm szinopszisának és story-
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Nem
lineáris szövegformák.
Internetes
szövegépítkezés,
hálózati
kommunikáció,
internetes tartalmak,
online életforma.
Ének-zene: a zenei
mondanivaló más
művészeti ág kifejezési
eszközeibe való
átkódolása.
Magyar nyelv és
irodalom: hipertext.
Informatika:
Multimédiás
dokumentumok.
Viselkedési kultúra az
143
board-jának elkészítése), a kevésbé ismert, új mediális-művészeti
technikák megfigyelése, alkalmazása érdekében.
online világban, a
hagyományostól
különböző médiumok
megjelenési formái. A
globális információs
társadalom.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Intermédia, kísérleti művészet, non-linearitás, hipertext, hipermédia, www,
hálózati kommunikáció és művészet, interaktivitás,
multimédia/hipermédia, új média és művészet, hibrid média, (posztmédia),
(vizuális zene), (elektrográfia), („copy-motion” technika).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra
Tervezett, alakított környezet
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt
értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a
vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása.
Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk
gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák önálló alkalmazása.
Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során
célirányos szempontok kiválasztása. A tervezési folyamat értelmezhető
dokumentálása. A vizuális közlések érdekében különböző rajzi
technikák alkalmazása. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő
technikák alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés során. Építészeti
és térélmények átértelmezése. A térélményt befolyásoló tényezők
összegzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egyszerű használati tárgy (pl. egyedi övtáska) és belső tér (pl.
élet minimál térben) tervezése az alapvető ergonómiai
szempontok felmérésével és figyelembevételével, a tervezői
folyamat jól értelmezhető rajzos és szöveges dokumentációja az
ötletek, tervvázlatok, megvalósulási terv elkészítéséig.
Belső terek, tárgyak átalakítása egyszerű, de szokatlan
eszközökkel (pl. fénnyel, becsomagolással) elsősorban a
kifejezés, a hangulati hatások erősítése érdekében.
A közvetlen környezet (pl. település, iskola) kihasználatlan
tereinek felmérése, megismerése, valós újrahasznosítási
lehetőségeinek megtervezése és az ötletek pontos dokumentálása
vizuális eszközökkel és szöveggel.
A lakberendezés funkciótól független lehetőségeinek (pl.
színhatás és térérzet, anyagválasztás és hatáskeltés) elemző
vizsgálata és összehasonlítása konkrét példákon keresztül.
Matematika:
Méretezés.
Gondolatmenet
követése.
Absztrahálás,
konkretizálás. Technika, életvitel és
gyakorlat: Szükségletek
és igények elemzése,
tevékenységhez
szükséges információk
kiválasztása, tervezés
szerepe, jelentősége,
eszközhasználat.
Lakókörnyezet –
életmód.
Dráma és tánc:
Produkciós munka. A
színházművészet
összművészeti
sajátosságai.
144
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tervezési folyamat, felmérés, térelrendezés, műszaki jellegű ábrázolás,
ergonómia, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra
Tervezés és fogyasztói szokások
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás
A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt
értelmezése és szöveges megfogalmazása. A látott jelenségek
elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok megértése. Önálló
kérdések megfogalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és
gazdasági ok-okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és
típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek
értelmezése. A következtetések célirányos megfogalmazása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A hagyományos és a modern társadalmak
tárgykészítésének, tárgytervezésének összehasonlítása a
fogyasztóra gyakorolt hatások alapján, a fogyasztói
szokások megkülönböztetésével és magyarázatával.
A média által közvetített fogyasztói szokások és a valós
szükségletek, illetve az újrahasznosítás lehetőségeinek
elemző vizsgálata a közvetlen környezetben, a tapasztalatok
és következtetések vizuális szemléltetésével.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
Társadalmi jelenségek
értékelése. Társadalmi
normák. Technológiai
fejlődés. Fogyasztói
társadalom.
Földrajz: globális
társadalmi-gazdasági
problémák: fogyasztói
szokások, életmód.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Kultúra és
tömegkultúra. A reklám
hatásmechanizmusa.
Informatika: az információk
közlési célnak megfelelő
alakítása, a manipuláció
felismerése.
Digitális prezentációk.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hagyományos és modern társadalom, fogyasztói szokás, divat, életmód,
újrahasznosítás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra
Tárgy és hagyomány
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás
Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtés.
A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok
önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különböző korú és típusú tárgyak, épületek megkülönböztetése,
elhelyezése a megfelelő korban vagy kultúrában. A következtetések
célirányos megfogalmazása. Néprajzi tájegységek tárgyi környezetének,
145
kulturális jellemzőinek megismerése. A múlt tárgyi emlékeinek
értékelése, jelentőségük megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Különböző történeti korok és kultúrák (pl. Európán kívüli is)
sajátos, jellemző tárgyainak (pl. totem, amulett), épületeinek, (pl.
hagyományos japán lakóház) és díszítőmotívumainak (pl. azték,
maja, kalocsai motívumok) elemző vizsgálata a kulturális jegyek
pontos megkülönböztetésével, illetve a közös jegyek
megkeresésével.
Két – a Kárpát-medence táji tagolódása szerint tetszőlegesen
választott – táji csoport, néprajzi csoport (pl. Nyírség, Sárrét,
Őrség, Palócföld, Nagykunság, Kalotaszeg, Mezőség)
legfontosabb jegyeinek (pl. építkezés, viselet, eszközök,
szokások) összegyűjtése, az eredmények képes és szöveges
feldolgozása.
Magyar nyelv és
irodalom: Esztétikai
minőségek. Toposz,
archetípus.
Könyvtárhasználat.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: Társadalmi
jelenségek értékelése.
Társadalmi normák.
Hagyomány.
Hagyományos népi
kultúra.
Földrajz:
Magyarország és a
Kárpát-medence,
világörökségi
helyszínek, építészeti
együttesek, kulturális
tevékenységek (pl.
táncház, busójárás).
Ének-zene: Népek
zenéje,
néphagyomány.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Táji csoport, néprajzi csoport, tájegység, népi kultúra, hagyomány,
hagyományőrzés, világörökség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra
Az épített, alakított környezet változásai
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás
Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk
gyűjtése. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges
szempontok önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és
gazdasági ok-okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és
típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek
értelmezése. A kortárs építészet és a kortárs téralakítás megjelenéseinek
értelmezése. A következtetések célirányos megfogalmazása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az építészettörténet fontosabb korszakainak (pl. ókor,
romantika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus,
eklektika, szecesszió) elemzése és összehasonlítása –
különös tekintettel a formai, szerkezeti kapcsolódásokra és
Magyar nyelv és irodalom:
Esztétikai minőségek.
Toposzok, archetípusok
állandó és változó
146
különbségekre –, illetve összehasonlítva a 20. század
(modern, posztmodern) és kortárs építészeti stílusjegyek és
térrendezés sajátos vonásaival, nemzetközi és magyar
példák alapján.
Kortárs környezetalakítás és térrendezés elemző vizsgálata
a közvetlen környezetben.
Művészi, azaz a térrendezés kifejező szándékú
felhasználásának rendszerező elemzése és kipróbálása (pl.
land art, street art).
A divat szélesen értelmezett fogalmának (pl. öltözködés,
életforma, lakberendezés) elemző vizsgálata és értelmezése,
reflektálva annak társadalmi összefüggéseire is.
A divat és hagyomány kapcsolatának vizuális értelmezése
(pl. hagyományos ruhadarab áttervezése, átalakítása,
hagyományos díszítmény felhasználásával póló
mintatervezés).
A kulturális értékmegőrzés (pl. környezet- és
műemlékvédelem) lehetőségének vizsgálata, az eredmények
képes és szöveges feldolgozása, összegzése különös
tekintettel annak felhívó jellegére.
jelentésköre.
Könyvtárhasználat.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
Társadalmi jelenségek
értékelése. Társadalmi
normák. Technológiai
fejlődés. Fogyasztói
társadalom.
Földrajz: Környezet
fogalmának értelmezése.
Helyi természet- és
környezetvédelmi
problémák felismerése.
Környezettudatos
magatartás, fenntarthatóság.
Globális társadalmi-
gazdasági problémák -
fogyasztói szokások,
életmód. Fenntarthatóság.
Környezet és
természetvédelem.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Modern, posztmodern, konstruktív-dekonstruktív térrendezés, organikus
építészet, Bauhaus, funkcionalizmus, divat, társadalmi norma, szubkultúra,
értékmegőrzés.
Ajánlott műtípusok, művek, alkotók
Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben
végezzük, a részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok, művek,
alkotók szemléltetésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott
művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül jelentősebb,
stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai
és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E listában szereplő tárgyakon és műtárgyakon kívül a
szemléltetés anyagát tematikus módon is válogathatjuk.
A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes
művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt
kapjanak a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A
részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott
témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus
szempontú megközelítése esetében a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma
függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti,
építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a
magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott
tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl.
akár kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a
vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a
kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is
felhasználhatjuk.
147
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása.
A vizuális közlés, kifejezés eszközeinek önálló, célnak megfelelő
használata az alkotó- és befogadótevékenység során.
Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos használata kölönböző
célok érdekében.
Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak
megfelelő pontos értelmezése, egyszerű mozgóképi közlések
elkészítése.
A médiatudatos gondolkodás magasabb szintjénak elérése
tömegkommunikációs eszközök és formák összetettebb, rendszerező
ismerete alapján.
Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos és önálló alkalmazása az
alkotótevékenységekben.
A tervezett, alakított környezet komplex értelmezése, reflektálva a
társadalmi, környezeti problémákra is.
Társművészeti kapcsolatok árnyalt értelmezése.
Legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok
rendszerező ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.
Az építészet legfontosabb elrendezési és szerkezeti alapelveinek,
illetve stílust meghatározó vonásainak rendszerező ismerete.
Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása
során a műelemző módszerek összetett, komplex alkalmazása az
ítéletalkotás érdekében.
Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések
megfogalmazása.
A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.
Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.
148
INFORMATIKA 11. évfolyam
Évi óraszám: 36 (heti 1óra)
Célok és feladatok A tanuló legyen képes összetett dokumentumok készítésére. Szokjon hozzá a feladatok
megoldása során rendelkezésre álló szorosabb időkeretekhez. Legyen képes az alkalmazható
eszközök közül a hatékonyabb eszköz megtalálására. Fejlessze eszköztárát gyorsabb, rövidebb
alkalmazási idejű technikákkal (egérkezelés, billentyűtechnikák, testreszabások, stb). Az
érettségi vizsgákkal kapcsolatos speciális ismeretek megismerése.
Fejlesztési követelmények
Összetettebb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
Élőfej, élőláb, hasábok, oldalbeállítás, tartalomjegyzék.
Stílusok, sablonok alkalmazása.
Különböző formátumú produktumok készítése
Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.
Interaktív anyagok, bemutatók készítése
Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai
A weblapkészítés alapjai
Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát végző eszközök kezelése.
Függvények használata.
Diagramok alkalmazása.
Adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés megismerése
Adatok rendezése, szűrés.
Adattáblák összekapcsolása.
Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.
Adatbázis létrehozása.
Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.
Adatbázis feltöltése.
Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok. Egyszerű
lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés,
rendezés, összesítés.
Belépő tevékenységformák (előzetes tudás)
Előadások, bemutatók készítése
Rajzos–szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek
ismerete.
Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása.
Az adatbázisból való információszerzés módjainak ismerete.
A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása.
Magabiztos kezelése az egérnek és a billentyűzetnek.
Fájlkezelési ismeretek.
149
Témakörök Tartalmak
Szövegszerkesztés
(8 óra)
Oldal-elrendezések formázása
Betűtípusok részletes formázása
Beillesztési lehetőségek
Keresés, csere funkciók
Szegélyek és mintázatok
Hasábok
Tabulátorok
Stílusok és tartalomjegyzékek készítése
Oldaltörések alkalmazása
Élőfej és élőláb használata
Körlevél készítése belső adatállományból
WordArt, alakzatok, képek beszúrása és formázásaik
Nyelvi ellenőrzés használata, elválasztás
Táblázatok beillesztése, formázásai
Egyéni feladatok, érettségi feladatok megoldása
Táblázatkezelés
(9 óra)
Formázási lehetőségek
Adatok importálása
Függvények funkciói
Függvények csoportosítása
Függvények alkalmazása
Képletek készítése
Abszolút- és relatív hivatkozások
Táblázatok nyomtatási beállításai
Diagramok, grafikonok készítése
Auto- és irányított szűrések
Részösszegek
Kimutatások és kimutatás diagramok
Táblázatok rendezése
Prezentáció készítés
(4 óra)
Szöveg megjelenítési lehetőségek
Képek beszúrása
Háttér formázása
Beépített elrendezések
Animációk hozzárendelése
Animációk időzítése
Animációk testreszabása
Áttűnések beállítása
Vetítési beállítások
Hiperhivatkozások készítése
Objektumok beillesztése és formázása
Mentési beállítások
Szerkezeti diagramok készítése
Weblapszerkesztés
(5 óra)
Az adott weblapszerkesztő program kezelése
Egyszerű HTML parancsok
Belső hivatkozások készítése
Külső hivatkozások készítése
Képek beillesztése
Mentéssel kapcsolatos szabályok
150
Adatbázis-kezelés
(10 óra)
Táblák létrehozása, beállítási lehetőségek
Táblák importálása külső állományból
Kapcsolatok beállítása, típusai
Lekérdezések létrehozása
Lekérdezés típusok és tulajdonságaik
Függvények használata lekérdezésekben
Űrlapok létrehozása és formázása
Jelentések létrehozása és formázása
12. évfolyam
Évi óraszám: 31 (heti 1óra)
Célok és feladatok A tanuló legyen képes összetett dokumentumok készítésére. Szokjon hozzá a feladatok
megoldása során rendelkezésre álló szorosabb időkeretekhez. Legyen képes az alkalmazható
eszközök közül a hatékonyabb eszköz megtalálására. Fejlessze eszköztárát gyorsabb, rövidebb
alkalmazási idejű technikákkal (egérkezelés, billentyűtechnikák, testreszabások, stb). Az
érettségi vizsgákkal kapcsolatos speciális ismeretek megismerése.
Fejlesztési követelmények
Összetettebb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
Élőfej, élőláb, hasábok, oldalbeállítás, tartalomjegyzék.
Stílusok, sablonok alkalmazása.
Különböző formátumú produktumok készítése
Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.
Interaktív anyagok, bemutatók készítése
Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai
A weblapkészítés alapjai
Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát végző eszközök kezelése.
Függvények használata.
Diagramok alkalmazása.
Adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés megismerése
Adatok rendezése, szűrés.
Adattáblák összekapcsolása.
Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.
Adatbázis létrehozása.
Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.
Adatbázis feltöltése.
Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok. Egyszerű
lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés,
rendezés, összesítés.
151
Belépő tevékenységformák (előzetes tudás)
Előadások, bemutatók készítése
Rajzos–szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek
ismerete.
Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása.
Az adatbázisból való információszerzés módjainak ismerete.
A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása.
Magabiztos kezelése az egérnek és a billentyűzetnek.
Fájlkezelési ismeretek.
Témakörök Tartalmak
Szövegszerkesztés
(7 óra)
Oldal-elrendezések formázása
Betűtípusok részletes formázása
Beillesztési lehetőségek
Keresés, csere funkciók
Szegélyek és mintázatok
Hasábok
Tabulátorok
Stílusok és tartalomjegyzékek készítése
Oldaltörések alkalmazása
Élőfej és élőláb használata
Körlevél készítése belső adatállományból
WordArt, alakzatok, képek beszúrása és formázásaik
Nyelvi ellenőrzés használata, elválasztás
Táblázatok beillesztése, formázásai
Egyéni feladatok, érettségi feladatok megoldása
Táblázatkezelés
(8 óra)
Formázási lehetőségek
Adatok importálása
Függvények funkciói
Függvények csoportosítása
Függvények alkalmazása
Képletek készítése
Abszolút- és relatív hivatkozások
Táblázatok nyomtatási beállításai
Diagramok, grafikonok készítése
Auto- és irányított szűrések
Részösszegek
Kimutatások és kimutatás diagramok
Táblázatok rendezése
Prezentáció készítés
(4 óra)
Szöveg megjelenítési lehetőségek
Képek beszúrása
Háttér formázása
Beépített elrendezések
Animációk hozzárendelése
Animációk időzítése
Animációk testreszabása
Áttűnések beállítása
152
Vetítési beállítások
Hiperhivatkozások készítése
Objektumok beillesztése és formázása
Mentési beállítások
Szerkezeti diagramok készítése
Weblapszerkesztés
(4 óra)
Az adott weblapszerkesztő program kezelése
Egyszerű HTML parancsok
Belső hivatkozások készítése
Külső hivatkozások készítése
Képek beillesztése
Mentéssel kapcsolatos szabályok
Adatbázis-kezelés
(8 óra)
Táblák létrehozása, beállítási lehetőségek
Táblák importálása külső állományból
Kapcsolatok beállítása, típusai
Lekérdezések létrehozása
Lekérdezés típusok és tulajdonságaik
Függvények használata lekérdezésekben
Űrlapok létrehozása és formázása
Jelentések létrehozása és formázása
top related