rominla f0 ta - cdn4.libris.rocdn4.libris.ro/userdocspdf/838/geografie. lb...v. romanianepessege i...
Post on 06-Jul-2020
0 Views
Preview:
TRANSCRIPT
f0 ldral taRominla
Octavian MANDRUT
oocoGZ'o
(UoJEtu
fo.9.=
V. ROMANIANEPESSEGE i 54
L Romdnia n6pess6gdnek r6gisdge 6s folytonos6ga a krirpdti-dunai-pontuszi tdrsdgben / 55
2. A lakos6g sz6ma 6s szimbeli ndvekeddse.
A n6psffisdg 6s a ndpess6g ffildrajzi megoszldsa / 56
3. A nepes6g szerkezete / 58
4. Az aktiv ndpess6g. Romrinok u orszitghatiirain kiviil / 60
\,.I. AZ EMBERI TETEPULESEK i 6I
l. tu emberi telepiildsek kora 6s fejl6ddse / 62
2. Falusi telepiil6sek 6s a falutipusok / 64
3. V6rosi telepiil6sek / 66
4. A v6rosok osztrilyozisa / 68
5. Bukarest (BuatreSti) ftldrajzi jellemz 6y, I 7 0
6. A nagyobb vdrosok ftldrajzijellemzlse [ 72
7. Romrinia kdzigugatilsi egyslgei I 74
VII. MEZoGAZDASAG / 76
Termdszeti felt6telelq ndv6nytermeszt6s 6s dllatteny6sztds I 77
Reszfelm6r6s / 80
vfit. AZIPAR / 8l
1. Az ipar kezdetei, dltal{nos jellemz6i / 82
2. A kitermekj ipar / 84
3. fu energetikai ipar ds villamosenergia ipar / 86
4. A fdmfeldolgoz6 ipar / 88
5. Vegyipar, faipar 6s dpitdanyag-ipar / 90
6. A,zipw fiildrajzi eltujeddse / 92
R6szfelm6r6s / 94
rx. A TERCTER ACAZ4. ROMANTAA NAGWTLAGBAN 1 9s
1. Belkereskedelem 6s turiznus / 96
2. K0zlekedes 6s trivkdzlds / 98
3. Romdnia a nemzetkrizi int6zm6nyek 6s szervezetek rendszereben / 100
4. Romdnia helye az eur6pai 6s a vil6ggazdas6gban.
Nemzetk0zi gazdas6gr 6s egyiittnflktid6si kapcsolatok / I 02
R6szfelm6r6s / 104
X. KORNYEZETIPRoBTEMAK i 105
l. A kOmyezet fogalma 6s jellemz6i / 106
2. Rom6nia kdrnyezetijellemz6i. Egyes viddkek kgmyezeti saj6tossdgai / 108
3. Kdmyezetk{rositris / I l04. A ktimyezetkdrosiuis elleni harc / I 12
Tan6v v6gi ellendrz6s / ll3
1. Az orszbg foldrajzihelyzetdt meghat6rozd
t6nyez6k megismer6se.
2. Rom6nia tertilete k6rp6ti-dunai-pontuszi j elleg6nek
megdrt6se.
Au-ooEu -jelleg6ben 6s erede-
tdben kiilonbtizik att6l a
krimyezett6l, amelyben tal6l-
hat6.
KrnpAn - a K6rp6tok hegy-
l6nc6ra vonatkozik; k6rp6tiorszdgnak nevezztik azt,
amelynek felszin6t nagyrdszt
a K6rp6tok alkotjrlk.
Duut - a Dunara vonatkozik;
dunai orsz6gok azok, melye-
ken a Duna 6thalad.
Potlruszt - a Fekete-tengene
vonatkozik, az 6kori gOrdg
leinisokban Pontus Euxinus-
nak nevezik; pontuszi orsz6-
gok teh6t azok, amelyeknek
kiji{rata van a Fekete-tengene.
KAnpArpounlr-poNTuszl TERULET
- Eur6pa teriiletdnek azon
rdsze, amely mindhdrom 6ssze-
tevbttartalmazza
Rominia - europai koordinitikA, Frildrajzi helyzete
Romdnia az etx6pai kontinensnek szinte a
krizepdn helyezkedik el. Megktizelffileg egyenl6
t{vols6gra van (kb. 2800 km) a kontinens nyugati,
dszaki 6s keleti peremdtol, vagyis azAtlanti-6ce6nt6l
(Roca-fok), a Jegestengert6l (Eszaki-fok) ds az
Ur61-hegys6gol. De kozelebb van (1000 km) a kon-
tinens d6li partviddkdhez, F<ildrajzi helyzet6b6l
ad6d6an az orszag lghajlata ds ntivdnyzete
meghataroz6an kdzdp-eur6pai jelleggel rendelkezik.
Eur6pa nyugati 6s kdzponti rdszdvel va16 iisszetar-
tozasa a K6rp6tok (Carpalii) 6s a Duna (Dunltea)
rwdn mdg szorosabb6 v6lik ( 1 . 6bra) . Az orsz6g ftld-
rqzi helyzete matematikai pontossi{ggal meghatr{-
rozhatd a tertilet6t beh616z6 ftldrajzi koordin66k,
illetve a szdls6 pontjai rdvdn (1. DOK, 3. ,bra).
A 46" dszaki szdlessdgi kor kdt egyenl6 r6sne
oszl1a u orszag teriiletdt. Elrndletileg ennek ds a 25o
keleti hosszusrigi kdmek a metszdspontj6ban ta161hat6
ezonzhgkozepe.
Az orszig kdzponti-ddli r6szdn 6thalad6 45"
6szaki szdlessdgi ktir azt mutatja, hogy egyenl6 l4vol-
s6gra helyezkedik el z Egyenlit6tol 6s az Eszaki-
sarkt61, ami sz6mos filldrajzi jellenziit is d<into
m6don befolyasol.
A 26" keleti hosszus6gi kor jeldli, hogy Romania
egyenki tavols6ga helyezkedik el a kontinens keleti
ds nyugati szdldtol (1.6s 2. 6bm).
B, Tirsadalm i-gazdasdgi kiivetkezm6nyekTrjrt6nelme folyam6n Rom6nia jelenlegi
tertilete 611and6an kapcsolatban 611t, illetve rdsz6t
k6pezte a kiilonbtizo korok nagyhatalmainak.
Dacia teriiletdn hriz6dott a Rdmai Birodalom
dszakkeleti hat6ra, Teriiletdn volt a Bizdnci ds
k6s6bb a Tdrdk Birodalom kozvetlenbefoly6s6nak
6szaki hatdra. Az )rosz Birodalom igyekezett
eldrni a Duna torkolathig, ez6rt kiterjesztette a
fennhat6sdgit el6szrir a Dnyes zteig (l'listru) , azthn
eg6szen a Prutig. A Habsburg Birodalom, legna-
gyobb kiterjeddse idejdn, 01t6ni6ig ds Bukovin6ig
(Bucottina) huz6dott. A kdt villghriboru koztitt
Ndmetorszdg ktizvetlen geopolitikai 6rdekelts6gei
a Duna torkolat6ig 6s a Feketetengeng (Marea
Neagrd) terjedtek. A m6sodik vi16$6boru ut6n
Rom6nia a Szouj et Birodalom drdekszdvetsdg6hez
tartozott, s6t a teriiletdnek,egy r6sze (a Prut 6s a
Dnyeszter krize, valamint Eszak-Bukovina) r6szd-
vd is v61t.
Napjainkban (2. 6bra) az Etsr6pai Uni6 gu-dasiigi vonzereje a legfontosabb tdnyezo az orszig
szfumdra. A szomszddos orsz6gokkal (Bulg6ria,
Szerbia, Magyarorsz6g, Ukajna) ds a ktjzeli
tdrsdgben levokkel (Orosz Fdder6ci6, Trirtikorsz6g,
Gcirrigorszdg, Szlovdkia, Lengyelorsz6g) 6polt
hagyomdnyos gazdasigi kapcsolatai, illetve a
Moldova Kdztdrsas6ghoz va16 termdszetes kdt6-
ddse r6vdn, megval6sulnak agazdasigi 6s politikai
egyensrilyi feltdtelek Eur6p6nak 6s a vil6gnak ezen
ardsz6n.
A Feketetenger kdrnydki orsz6gok (Rom6nia,
Ukajna, Orosz Ftider6ci6, Grizia, Tdnikorsz6g,
Bulg6ria) egyiittmrikridds6b6l olyan el6nydk is
szirmuhatnak, melyek kiegdszitik a fbk6pp nyu-
gat fe16 ir6nyul6 t6jdkoz6d6st.
A Eur6pai Uni6val (ttibbek koztitt a
Rotterdam-Raj na-Maj na-Duna-Feketetenger
vizi itt i1 rendeltet6se 6ltal) fokozatosan fejl6do
kapcsolatai, illetve a fekete-tengeri orszilgok gaz-
dasigi dvezetdvel va16 tisszefon6d6sa, i1 gazdasir
gi 6s politikai helyzetet teremt Romdnia szdmfua
Eur6pa 6s Azsia ktizott.
C, Egyeb koordin6tikRomdnia teriiletdt h6rom alapvet6 ftldrajzi
risszetev6 hatdrozzameg: a K6rp6tok, a Duna ds a
Feketetenger (3. 6bra). Ez a kirpilti-dunai-pon-
tuszi t6rsdg a folyamatosan 6s 611and6an itt dlo
autochton lakoss6g tribb dvezredes 1ak6- ds 6l6he-
lye, mely az elmrilt kdtezer dvben a latinit6s rdszdt
kdpezte, az eur6pai latin nyeMi kultundgi6 dszak-
keleti perem6n. A rom6n nyelv latin jellege sok
miis tdnyezovel (antropo16giai, etnogr6fiai,
toponimiai, trirtdnelmi) egyiitt, a k6rp6ti-dunai-
pontuszi teriiletet a latinit6s r6sz6vd teszi. Az
a11og6n (foleg magyar ds szl6v) elemek, melyek
kds6bb ad6dtak hozz6, nem v6ltoztatt6k meg a
rom6n ndp alapvet6 szerkezetdt.
Rom6nia tertilete 238 391 km2, ndpessdge
pedig2l,l milli6 (2002-ben) f6. Kiterjedds6t te-
kintve kdzepes mdretri (2. DOK), 6s ugyanez
mondhat6 el a lakoss6gsz6mr61 is, de jelent6s
demogr6fiai potenci6llal rendelkezik.
Szomsz6dos orsz6gok: 6szakkeleten Moldova
K0ztirsasrig, dszakon 6s Dobrudzsit6l dszaka
Ukrajna, ddlen Bulgiria, d6lryugaton Szerbia,
6szaknyugaton Magyarorszig. Ddl-keleten Rom6-
ni6t a Fekete+enger hatdrolja. (3. D0K. 3. 6bra).
f:'Etltt#tfFb
E$@ A k6rp6ti-dunai-
pontuszi tdrs6g
helyzete Eur6p6ban
(a kontinens szdls<i
pontjainak tSvols6ga
a tdrs6g kdzdpponlj6t61 sz6mitva)
ffi
:aj :.." {,/'- ..,
' %ha Jdkull'' rl. islanda
. \c-a\1+"'
h\+ \ce^ t
^\-te Hebride\
13431\ Vf. Ben Nevis
0c*ailu! Arctic ::''.\..b
t?s:j'*s oh
,' .o ** u'u\ s'\' .ll-
i o'\ S'
o'^\ '
''-o 1"'
Pen. Kola n;",3ao
i,,: A;-;Dur,.
./;,_
Capul Ndd Vf. Narcdnaial r8s
o
,*nN
L. ajreg:
ca;.1
Eu
plaC)
ao,l,
vaiee
i!rr:Jriiirll. Marea
ss"
n"o '., ':./h r
C a m p ia N o r d - E u ro p e a
t<5" 'een.!retasnei12- ir"fit*"i-?i;' B$'$
ridh,l - e ;. 'Y- '-[
w ',.(tn'n ^ ^r* "",.ii!",by,'
'n',,naQ-,
ia,.\',-.,8' (1 l
vreilM_lii Caucaz
,a,-sa.,ei -4 4-. -,i'-tiil!",en. lberice l.Co6i€ ,o*^", '^r- M.tii
^ t--,t_^,lr^w{rtqr:i.,r" : \-ieB:a\9?'l? *,,,.1}r'o' - l'ren aa
' 1"*"rt1o* r, I Sardinia' " ' '" o u!r?li's, ,.C. Tarifa_ u,t,'ir'dr ll' d |\P
o ,, vgh-Ellla 1,.,,r5 -Pen.
a: ,
Pen. Asia N.4ice
ji 0 200 400 600 ' 800 1000 km
i ,qg 0 200 1000 2000 pesle 2000 m
!
'-rI 3-3id |rr(eL Sicilia Pelopones
')(.:i',1
Wtr Rom6nia helye i**:***-',...l=Eur6pdban !' TSLANDA
l-le Faerse(dan.)
.. ' it ::.
!u-
POLONIA
,.,,91 ll?f1,t1:
t.4 ril;
.-^''- il a i e a
Iarea$e€
2-'.,
2,,,v)'r'
!
t'
,'-'6\t .--i:v
,+
(t:
+
Y
,,.}+
tus;
r1'(:
*
,,6o (brit.)
"..:"
.l-le orkneY
REGATUL UNITC, AL MARr t. --' a
BR|TANII N ,:fl .r. ,
IRLANDA {t IRLANDEI DE DAN-EMARCA ..NORD .:.: lt:lrr!]"
l-le Shetland
FMNTA. J
i,o-Y i,r9.
ia\ )-o\ I*i
I!
I
Ij
,, ^ ,a-l, !i:I!;
I
...;\. -.. :
FEDERATIA
RUSA
Szimokkal jel0ltorszigok:l. Luxemburg
2. Monaco
3. Liechtenstein
4. San Marino
5. Vatikrln
6. Andorua
7. Bosznia-Hercegovina
8. Oroszorsz6ghoz krtoz6tertilet
9. Trinikorszilg eur6pai
Iesze
10. Montenegr6
i0nice ' :
,. l. Sicilia
rl
ELARUS'1,-.'t.-.-,
UCRAINA 'ii.lh:, {
\g\povo \l I'r"'
rllA U* --'
;
i\.,]t-'r;
'-qs.
I-le Baleare(span+.i''
a,
'1,.
r- ii.'
l
!Y'
AFRICA
/\ 'rI ril.Corsica, 'J7, 'r-, \&(fr) -i-"i'1 ',,,,y')*. n.\L Sardinia 'tU
'? tuaie::
0 200 400 600 800 1000 km
-^,t"atlr:1
-7,1
':,' ',t:'. Si "lti:' *3.1 aS
::r *JJ.
.:. *:-r*rL-
h
5m 1000
"-*..-.*- r8-.i B
J
1500 2000 2500 pesle 2500 m
E@ Rom6nia ftldrajzihelyzete
Rom6nia sz6ls6 pontjai
Romdnia hatdrainak hossza 6s tipusa*
A hat6r hossz0s6ga (km)
Hatilr 6sszesen
Bulgrlria
Szerbia
Moldova Kdzdrsas6g
Ukajna
Magyarorsz6g
Feketetenger
3149,9
63 1,3
546,4
681,3
649,4
448,0
193,5
,71 R
41s,9
1085,6
139,1
256,8
1816,9
470,0
289,6
681,3
343,9
32,1
247,4
)') ')
.;.Jl,i
rsi,s
* Romiinia Statiszrikai Evkrinyve, 2001
) Alkossatok egy filoldalas szdveget, melyben irjatok le Romdnia fdldrajzi helyzetdnek
fontosabb elemeit.
Romdnia kiterjed6s6nek osszehasonlitdsa mds,
hasonld m6ret[1 orszeggal Eur6p6b6l (a) 6s a
vilagb6l (b)
Norvdgia
Lengyelorsziig
0laszorsz69
Egyesiilt Kirrilysri
Rom[nia
Fehdroroszorsz69
Grirrigorsziig
Bulgriria
323 877
323 250
301 268
244 100
238 391
207 600
131 990
n0gtz
76
77
78
79
80
8l82
83
Egyestilt Kirilysd
Ghrlna
Rominia
Uganda
Laosz
0mrin
267 667
24s 857
244 100
238 533
238 391
236 880
236 800
)1) 4\1
sz6ls6 oont ftelvs6o) keleti hossz0s6o 6szaki sz6less6q
dszak
ddl
kelet
n\usal
Horodigtea falu
Zimnicea v6ros
Sulina v6ros
Beba Veche k<izsdg
26"42',05',
25"23',32',
29'41',24',
20"15'44',
48"1 5',06',
43"37',07',
45"09',36',
46"07',27',
top related