őségei international cattle academy, · 7 mottó „nem félni kell a betegséget okozó...

1

InternationalCattle

Academy,Budapest

A szarvasmarhák légzőszervi komplex

tünetegyüttese (BRDC) elleni

védekezés lehetőségei

Dr. Búza LászlóMSD AH

2

• LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉS VÁLTOZÁSA

• BRDC térkép• BRDC elleni védekezést meghatározó

külső tényezők• A gazdaság, BRDC megelőzés szempontjából fontos, belső

tulajdonságai• A terep – a légző apparátus• A szarvasmarhák tüdőgyulladásai• BRDC• A BRDC megelőzésének és gyógykezelésének lehetőségei• Járványvédelem• Vakcina típusok• Következtetések

Óravázlat

3

LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉS VÁLTOZÁSA , ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

1900. -1950. Fókuszban az EGYEDIbeteg állat

• betegség kezelés, járványvédelem

1950. -1990. Fókuszban az ÁLLOMÁNY• állomány-egészségtan, patogén kórokozó

csökkentési programok, betegségektől való mentesítések

1990-2000-től Fókuszban az EMBER, az élelmiszer előállítási lánc

• standardizálás, tanúsítás, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség, nyomonkövetés, állategészségügyi rendszerek

4

ÓVATOSSÁG ÉS ELFOGADHATÓ KOCKÁZAT

Precautionary principle

• Elővigyázatosság elve

Acceptable level of risk • Elfogadható veszély az

állomány-egészségügy számára

5

6

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI-BIZTONSÁGI FELELŐSSÉG

A szarvasmarha-tartókat meg kell ismertetni az állatitermékek biztonságos előállítása, forgalmazásakörülményeivel, figyelmüket, fel kell hívni arra akizárólagos felelősségre, amely az állategészségügyi-biztonság megvalósításában van

• Külső, belső járványvédelem• 25 ember lépi át a határokat másodpercenként• ? Állat?• Vektor• globalizáció• stb.

7

Mottó

„Nem félni kell a betegséget okozó baktériumoktól, hanem józanul védekeznikell ellenük …

Tisztaság mindenütt, … a törvényeknek és rendeleteknek pontos betartásaés végrehajtása: … ezek alkotják első sorban … azt az erős várat, a mely a

fertőző betegségek ellenséges betörése és elterjedése ellen védelmet nyújt.”„Másodsorban következnek azután azok az intézkedések, a melyeket valamely

fölmerült ragályozó betegségnek a továbbterjedése ellen alkalmaznak.” „ … a fertőző betegségek ellen való egyéni védekezésről…alapja a

tisztaság és a műveltség…”

8Page 8

BRDC térkép – BRDC MAP:

1. ól

2. ól

3.ól

A farm

BVD

B farm

D farm

C farm

Pasteurella

Mycoplasma

RSV

IBR

Orrfolyá

s

Köhögés

Nehezített

légzés

9

BRDC elleni védekezést meghatározó külső tényezők

TechnológiaiKörnyezeti/környezetvédelmi

Politikai, jogszabályi

Gazdasági Társadalmi, szociális

BRDC menedzsment környezete

Szarvasmarha felvásárlókFelvásárlók ügyfelei

Versenytársak

Beszállítók/kínálat

10

BRDC prophylaxis STEEP Analízise

BRDC elleni védekezést befolyásoló

külső tényezők

Előfordulási gyakoriság, valószínűség

(M/K/A)

Hatása a BRDC menedzsmentre

(M/K/A)

Lehetőség vagy veszély

Társadalmi, szociális• Élőmunka drága M M VTechnológiai• Jól szakaszolható épületek M M OGazdasági• Drága a borjú M M VKörnyezeti, környezetvédelmi• Minimális hulladékkal

termelni

K K O

Politikai, jogszabályi• Élelmiszer-biztonság M K O

11

BRDC prophylaxis 5 Forces Analízise

• SPF állományok terjedése

• Preventív szemlélet

Új vállalkozások

• Öko/bio élelmiszerek• Állat jól léti elvárások

Felvásárlók vevői

• Eladósodás a nagykereskedő felé• Az adott országban nem

forgalmazott készítmény

• Elküldhető most vágóhídra

• Mentesítés

Helyettesíthetőség

Beszállítók, kínálat

• BRDC menedzsment feltétel rendszerének

biztosítása már a származási

gazdaságokban

Versenytársak

12

A gazdaság, BRDC megelőzés szempontjából fontos, belső tulajdonságai

Állatok beszállítása

Belső működés

Állatok elhelyezése

ÉrtékesítésAdminisztráció PR

DC

managem

enthez hozzáadott érték

Világos stratégia a beszállításra

Öreg elavult, tartástechnológiai

eszközök

Tervezett, ugyanakkor flexibilis értékesítési

lehetőség

Folyamatos, naprakész nyilvántartások tájékoztatás

Flexibilis lehetőség

13

A gazdaság, BRDC megelőzés szempontjából fontos, belső tulajdonságai

Vezetőség, belső infrastruktúra

Beszerzés, pénzügyi háttér

Humán erőforrás menedzsmentTechnológiai fejlesztések

Marketing stratégia és tervezésStr

atég

iai

hátt

ér

tám

ogat

ások

Sok, kisméretű telepen történik

a hizlalásJól képzett, fiatal

terhelhető szakemberek

Jelentős fejlesztés a

telepirányítási rendszerekben

Új, központosított beszerzés

Saját, kiemelt minőséget jelentő

marhahús előállítás

PRD

C

managem

enthez hozzáadott érték

14Page 14

BRDC stratégia a 9 SWOT alapján

Lehetőségek

veszélyek

Erősségek

L1L2L3

V1V2V3

E1E2E3

GyengeségekGy1Gy2Gy3

CélkitűzésA.B.C.

Sikerre vezető

stratégia

Védekezési stratégiaHasznosítható

stratégia

Folyamatosan tárgyalandó

stratégia

15

BRDC 9 dobozos SWOT védekezési stratégia

=

BRDC „HACCP” rendszer

16

BRDC „HACCP” rendszer I.A BRDC HACCP rendszerben fontos a lánc-szemlélet, a teljes előállítási láncot kell vizsgálni. Rendszerszemléletű megelőző minőségbiztosítás:

• a jól átgondolt, helyes tevékenység,• a jól tervezett és alkalmazott ellenőrzés.

1. A veszélyek (biohazards) azonosítása, súlyosságuk ésvalószínű bekövetkezésük, fertőződés gyakorisága szerintrangsorolásuk, a kockázat (risk) alapján.

2. Azon kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontokkiválasztása, ahol a feltételezett (azonosított) veszélymegelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintrecsökkenthető.

3. Azoknak a kritériumoknak az előírása, amelyek a megfelelőtelválasztják a nem megfelelőtől, amelyek alapján eldönthető,hogy a kritikus szabályozási pont a veszély megelőzéseszempontjából „kézben van tartva”.

17

BRDC „HACCP” rendszer II.

• A kritikus pontok felügyeletére (monitoring) alkalmasmódszerek kiválasztása és alkalmazása.

• Azon helyesbítő intézkedések, tevékenységekmeghatározása, amelyeket akkor kell alkalmazni, hamonitoring szerint a CCP „nincs rendben”.

• Annak az ellenőrzése és bizonyítása (igazolása,verifikálása), hogy a preventív rendszer megfelelőenműködik.

• Dokumentálás (a HACCP rendszer működtetésétmutató feljegyzések, nyilvántartások).

18

A terep

19

Tüdőgyulladások kórokozó szerint (meghatározó a védekezés szempontjából !)

• Vírusos tüdőgyulladások (Csak megelőzés lehetséges)Parainfluenza 3 Virus (PI3)Infectious Bovine Rhinotracheite Virus (IBR)Respiratory Syncitial Virus (RSV)BovineViral Diarrhoea (BVD)

• Bakteriális tüdőgyulladások (Kezelés is lehetséges)Pasteurella (M. Haemolytica et P. Multocida)Haemophilus Somnus« Mycoplasmas »

20

Bovine Respiratory Disease :

Ez a legnagyobb kórtani szereplő a szarvasmarha tenyésztés során, és amellyel kapcsolatos tennivalók a

legtöbb időt veszik igénybe, gazdasági kártétele messzemenően alulbecsült,

Annak ellenére, hogy az elhullás ritkán emelkedik 1% felé

DE...

21

Az egészséges tüdő, elengedhetetlen feltétele az állat növekedésének!

Gyógykezelés nélkül, vagy nem megfelelő kezelés hatására, a BRDC olyan vissza nem fordítható

elváltozásokat provokál a légző apparátusban, amelyek tartósan és szignifikánsan befolyásolják az állattartás

gazdaságosságát

Pár

Óra múlva

károsodás

Irreverzibilis

22

A multifaktoriális kóroktan:

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere

Telepi viszonyok

Kórokozók

Bovine Respiratory Disease :

23

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere

A valós oxigén szükségletetnehezen biztosító, relatíve kis méretűtüdő, és kis méretű tüdő alveolárisfelület a gázcseréhez

Következmények :

Csökkent légző tartalékkapacitás (fokozott oxigénigény esetén, az állatok nagyon rövid időn belül légszomj alakul ki - respiratory distress)

Nyugalmi állapotban a légző szervrendszer energia igénye nemjelentős. Ugyanakkor ez a kérdés egyre jelentősebbé válik a légzőszervérintettsége, megbetegedése esetén.

24

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere

A tüdő nagyfokú tagozódása: Nincs kapcsolat az alveolusok és a laterális bronchiolusok között

Következmények:

Alapvetően csökkentené az érintettség kiterjedését, DE:

A tüdő kevésbé elasztikus és rugalmas

Ha egy bronchiolus érintett hypoxia alakul ki azalveolusokban: A tüdő ezen része, inenntől kiesik

A hypoxia miatt, ezeken a területeken a macrophagokaktivitása jelentősen lecsökken.

25

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere

7

A kollaterális légcserehiánya: lehetelen azalveolusoklégcseréjénekbiztosítása

Terminális bronchiolus

Légző bronchiolus

Alveoláris hólyag

AlveolusAz alveolusok

rossz vérellátása

A védekező sejtek ritkán fordulnak elő

az alveolusokban

26

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere

Az extra thoracalis légutak szűkössége

Következmények :

Kifejezetten erős a légáramlással szembeni ellenállás, ezért erős, nagysebességű a be és kilégzés, fontos mert:

Sokkal mélyebben jutnak be a kórokozók és a toxikus anyagok a légutakba, egészen a tüdő parenchymáig.

27

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere

Az alábbi 3 faktor: Kisméretű tüdő Nagyfokú tagozódás

Szűk, extra-thoracalis légutak

Okozza a szarvasmarhák kiemelkedő érzékenységét a légzőszervi

megbetegedések irántKiemelt figyelmet kell fordítani: a kóroktanra, gyors és megfelelően

erős, hatékony készítményre

28

Telepi menedzsment:Rizikófaktorok

BRDC

Az állatok minősége és fogékonysága

- Különböző kórcsoportok keveredése

A szállítás és körülményei- Szállítás időtartama

Tartási körülmények- Páratartalom- Hőmérséklet változás- Elégtelen vagy túlzott légmozgás- Biológiai kémiai szennyezők- Elhelyezés, betelepítési sűrűség

Takarmányozás

Adaptáció

29

Milyen tényezők játszhatnak szerepet a szarvasmarhák tüdőgyulladásának kialakulásában? (3 fő csoport)

Q 1

30

1. Gazdasági körülmények

2. Politikai körülmények

3. Tartási körülmények

4. Baktériumok és vírusok

5. Gombák

6. A szarvasmarhák légzőrendszeréneksajátosságai

A 1

A = 3+4+6B = 3+4+5C = 4+5+6D = 1+2+3

31

Kórokozók:A kórokozók, az állatokban a nem megfelelő tartásikörülmények miatt telepedhetnek meg, majd ottelszaporodnak

VIRUSOK : Legtöbbször ők a kiinduló, az első kórokozók

Parainfluenza 3 Virus (PI3)

Infectious Bovine Rhinotracheite Virus (IBR)

Respiratory Syncitial Virus (RSV)

BovineViral Diarrhoea (BVD)

BAKTÉRIUMOK :

Pasteurella (M. Haemolytica et P. Multocida)

Haemophilus Somnus

« Mycoplasmas »

32

VIRUSOK :A legtöbb esetben a

kezdeményezői a BRDC-nek

33

BAKTÉRIUMOK :A BRDC klinikai képét

felerősítő faktorok

34

Hajlamosító tényezők:

Stress, szállítás, takarmány, egyéb változások

Környezeti faktorok : nedvesség, hideg, szellőzés, elhelyezés

Vírusos – mycoplasmás léziók

Respiratory Disease Kórfejlődése

Tönkretett, vagy lecsökkent immunválasz

Felerősítő faktorok:

Pasteurella: Tüdőszöveti növekedés, toxin kibocsátás

Fertőzés + gyulladásos folyamatok

35

Az alábbiakban felsorolt BVDV okozta klinikai

kórformák közül, megítélése szerint melyiknek van a

legnagyobb jelentősége?

Q 2

36

1.Szaporodásbiológiai hatás

2.Vírusos hasmenés

3.Vérzéses szindróma

4.Mucosal disease

5.Immunszupresszió

A 2

37

BRDC=

Fertőzés + Gyulladás

FERTŐZÉS: A kórokozók megsokszorozódása egy szerven belüA Pasteurellák elszaporodása, a legyengült egyedekben kifejezettengyorsan zajlik le. A tüdő sejtjeinek károsodását a felszabaduló toxinookozzák.

GYULLADÁS: Az állati szervezet válaszként megindítja a sejtalapú védekezési folyamatokat az elváltozott szervekben

A gyulladásos folyamatokban 2 fázist különítünk el:

- Vasculáris fázis (Vörös elszíneződés, Fájdalom, Tüdőödéma)

- Celluláris fázis amelyet neveznek reparációs fázisnak is(cicatrisatio, …)

Egyszerre kell kezelni a Fertőzést és a Gyulladást is!29

38

FERTŐZÉS+GYULLADÁS

A hajlamosító tényezők a Pasteurellák proliferációját idézik elő a nasopharynxban.

A belégzés során a beáromló levegő szállítja a kórokozókat amélyebb tüdőrészek felé

Pasteurellák megsokszorozódása a tüdő állományában!

Leucotoxinok kiáramlása

Alveoláris and Bronchiális hámsejtek károsodása

ARACHIDONSAV felszabadulás

Phospholipase A2

39

ARACHIDONSAV felszabadulás

Prostaglandin (Pg) and Thromboxan (Tx) Synthesis Leucotriének felszabadulása

Leucocyták elárasztják a szöveteket

TüdőbenBroncho- és vasoconstrictio

VASCULÁRIS fázisDESTRUCTIO

CELLULÁRIS fázisREPARATIO

Phospholipase A2

Lipo-oxygenase

Cyclo-oxygenase

NSAID

Corticoids

40

1) HA A FERTŐZÉSES FOLYAMAT FELÜGYELET ALATT ÁLL:

A saját immunrendszerének köszönhetően az állati szervezet képes eliminálni a kórokozó baktériumokat

Vagy a korai hatékony beavatkozás eredményezi az antibakteriális hatást

A GYULLADÁS átmeneti lesz, s akórokozók által előidézettkárosodások helyreállítását,gyógyulást eredményez

41

2) HA A FERTŐZÉS NEM ÁLL FELÜGYELET ALATT:

A hajlamosító tényezők (stress, tartási körülmények, …) tovább gyengítik a szervezet immunrendszerét, a baktériumok megsokszorozódása indul meg

Vagy ha a kezelés kései, vagy nem megfelelő

A GYULLADÁSOS folyamatok tovább fokozódnak és irreverzibilis elváltozásokat okoznak

33

42

Q 3Hogyan, milyen elven, hatnak a nem szteroid gyulladás csökkentők?

43

1. A COX (cyclo-oxigenáz) 1-2 gátlásávala gyulladásos folyamatokban csupán aroncsoló, vaszkuláris fázist gátolják.

2. A gyulladásos folyamatban mind aroncsoló vaszkuláris fázist, mind ahelyreállító sejtes fázist gátolják.

3. Gyulladás csökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatásuk van.

A 3

44

A BRDC megelőzésének és gyógykezelésének

lehetőségei

45

PROPHYLAXIS

Elsősorban a tartási körülményeket kell optimalizálni atehenek, borjak tartásától a hízómarhatartásig

Elhelyezés, betelepítési sűrűség

Tartási körülmények

Állatok szállítása

Különböző körülmények/állapotok keveredése

Beteg állatok megfigyelése, állománydiagnosztika

46

PROPHYLAXIS• Szarvasmarha telepek sűrűségé (a

területen)• Állomány-egészségügyi biztonság• A telep járványvédelmi biztonsága• Állatvásárlás / a beszerzési források

száma• Karanténozás• Egyszerre betelepítés / egyszerre

ürítés (all-in/all-out)• Életkor szerinti elkülönítés• Higiéniai berendezések, személyzet

és látogatók• Üzemvezetés• Tulajdonosi elvárások• Személyi állomány• Takarmányminőség• Takarmány-kiosztási/etetési

rendszer• Ivóvíz• Állategészségügyi, vakcinázási

gyakorlat• A vakcinák tárolása és beadása• Adatkezelés• Tartás/elhelyezés• Klímaszabályozás• Hőmérséklet / szellőzés / fűtés• Betelepítési sűrűség• A beteg állatok elkülönítése• Mortalitás / elhullási arány• Egészségügyi költségek• Légzőszervi egészségi állapot• Légzőszervi betegségek járványos

előfordulása az utóbbi 6 hónapban

47

* Nagy hőingások kerülése* mini 8° C* maxi 28° C

Épületekre vonatkozó előírásokHőmérséklet

Páratartalom * 70 - 80 %

Káros gázok * CO2 < 300 ppm* NH3 < 3 ppm* H2S < 0.1 ppm

Légsebesség * Hideg és nedves környezetben: 0.2 m/s* Forró környezetben : 1.0 m/s

Levegőcsere * Télen : 50 m3/óra/100 tt kg* Nyáron : 125 m3/óra/100 ttkg

Levegő / Állat * Dinamikus szellőzés : 6-8 m3/borjú* Statikus szellőzés: 8-12 m3/borjú

* 1.5 m2/borjú

Fényviszonyok • Áttetsző területek = a tetőfelület legalább 1/15-öd része

Betelepítési sűrűség

(Húshasznú borjakra vonatkozó előírások)

48

Épületekre vonatkozó előírásokA természetes légcserét jelentősen meggyorsítja az állatok – teste– által történő levegő-felmelegedés (ebben az esetben a levegőkilépési pontját és belépési pontját egyaránt 180 cm felé kellhelyezni) Mindez füsttel szemléltetve:

49

Elhelyezési körülményekELHELYEZÉS :

Gondoskodni és tájékozódni kell az érkező állatok egészségi állapotáról(az állatok eredetére vonatkozó információk, karantén, előző kezelések)

Ha egy épületben egy csoport kerül elhelyezésre:- 18 nappal az újabb csoport érkezése előtt, ki kell takarítani és

fertőtleníteni az épületet- A beérkező állatokkal kapcsolatos valamennyi tevékenységet

lehetőleg egy nap alatt el kell végezni. Ha ez nem lehetséges, akkor első részét délután, a következőt másnap reggel kell elvégezni

- Azonnal ki kell alakítani a csoportokat

Csökkenteni kell előzni a stressz előfordulását, megakadályozni a különböző csoportok, a szomszédos csoportok érintkezését

Minden esetben valamennyi állat részére ad libitum ivóvizet kell biztosítani

50

BETEG ÁLLATOK MEGFIGYELÉSE

HYPERTHERMIA/LÁZ (> 39.5° C) A BRDC első jele

BorjúNövendék,

tenyészüsző,tehén

Normal hőmérséklet:

Vírus infekció fázisának hőmérséklete:

Bakteriális infekció fázisánakHőmérséklete:

39.3 ° C

> 39.5 ° C

> 40 ° C

38.5 ° C

> 40 ° C

> 39.5 ° C

* : A szállítás napján, a szállítás okozta rektális hőemelkedéssel is kell számolni!

51

Mely exogén tényezők azok, amelyek szerepet játszhatnak a BRDC kialakításában?

Q 4

52

1. tartási hibák, istállóklíma, takarmányváltás, takarmányozási hibák, szállítás, környezeti patogének

2. takarítási hibák, irodaklíma, tulajdonosváltás, talajhibák, kiállítás, környéken lévő rakodógépek

A 4

53

PROPHYLAXIS

A stressznek kitett állatok vakcinázása nemhatékony. Csak vakcinázási programokkal lehethatékonyan védekezni a betegségek ellen. Egyretöbb vakcina van a piacon.

Pasteurella

BVD

IBR

PI3

RSV

54

Állatgyógyászatikészítmény

Bizalmi termék – Információsaszimmetria

• mert minden, a felhasználóhozeljutott tétel utólagosan mindenszóba jöhető BRDC szituációranem ad megoldást, az adottfelhasználó szintjén fontoskomponenseket nem tartalmazza,

• expediálás• applikáció

55

A BRDC kezelése

ANTIBACTERIÁLIS kezelés

- A fertőzések és a baktériumok ellen

GYULLADÁSCSÖKKENTŐ kezelés

- Az irreverzibilis folyamatok megelőzése, az antibakteriális

készítmények jobb penetrációjának biztosítása

56

ANTIBAKTERIÁLIS kezelésekAz antibakteriális készítmények választásának 3 fő

szempontja? Legyen …

GYORS

A korai beavatkozás életmentő(első tünet = hyperthermia/láz)

ERŐS

Hatékonyság a pasteurellák, a Histophilus somni és a Mycoplasma ellen + Megfelelő kezelés

HOSSZÚHATÁSÚLegalább 3 nap és/vagy48 óra a klinikai tünetek javulásáig

57

Hogyan kell kiválasztani az antibakteriális készítményeket?

Célterület : Pasteurella, Histophilus somni, Mycoplasma

A termék bizonyított hatékonysággal kell, hogy bírjon a fenti kórokozókkal szemben!

Fontos, hogy ne legyen rezisztens a törzsek iránt

Gyors bactericid hatás, és hosszú távon megnyilvánuló antibacteriális hatékonyság a broncho-alveoláris szövetekben, folyadékokban

Megfelelő hatásspektrum és bizonyított hatékonyság!

58

Hatástartam?

KÖNNYŰ , rugalmas ALKALMAZHATÓSÁG

1 injekció SC

vagy

2 injekció IM / 48 óra múlva

Hogyan kell kiválasztani az antibakteriális készítményeket?

59

GYULLADÁSCSÖKKENTŐ TERÁPIA

A gyulladásos folyamatok határozzák meg a BRDC prognózisát!

A gyulladáscsökkentő terápia lehetővé teszi:

Az antibakteriális szerek jobb szöveti eloszlását

Megelőzhetővé teszi az irreverzibilis károsodásokat

A gyulladáscsökkentőknek két fő típusa van:

Corticoidok (vagy szteroid gyulladáscsökkentők)

N.S.A.I készítmények (nem szteroid gyulladáscsökkentők)

60

Corticoidok Jelentős hatással bírnak mindkét gyulladási fázisra (vasculárisés celluláris), ennek alapján immuno-depressziót idéznek elő azállatokban (ez negatív hatással van a vírusfertőzésekre)

Úgynevezett « Flash effect » hatással vannak. Ez a corticoidok, anyagcserére gyakorolt hatásának az eredménye. (A corticoidok gyulladáscsökkentő hatás kezdete: 5 óra)

Ez a kései gyulladáscsökkentő hatás és az immun-depresszió áll a hátterében annak, hogy nagy számú visszaesést tapasztalnak

amennyiben a BRDC-ben használják!

A BRDC fertőző kóroki tényezőire tekintettela Corticoidok használata nem ajánlott!

61

N.S.A.I.D.

NSAID = Non Steroidal Anti-Inflammatories = nem szteroid gyulladáscsökkentők

Hatásuk, csak a gyulladás vasculáris fázisára van. A celluláris« repair » fázis érintetlen marad.

Képesek kezelni a gyulladás negatív hatásait, anélkül, hogy az immun válaszokat befolyásolnák

Egyes nem szteroid gyulladáscsökkentőknek az az előnye is megvan, hogyképesek koncentráltan megjelenni a gyulladásos váladékokban, s ezáltal

sokkal gyorsabb hatást érnek el gyulladásos folyamatokkal szemben! (pl. Finadyne)

62

NSAID - Corticoidok

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

D0 D1 D7

Clin

ical

Sco

re

CorticoidFINADYNE

A FINADYNE csoport a kísérlet végén jobb klinikai eredményeket mutatott!

Két gyulladáscsökkentő készítmény összehasonlító vizsgálata: Finadyneés prednizolon alkalmazása BRDC során (P. LEKEUX / SNGTV 97)

63

Antibiotikumok penetrációja FLUNIXIN nélkül

AB

AB AB

64

AB

AB AB

Antibiotikumok penetrációja FLUNIXIN jelenlétében

65

A gyulladásos folyamatok meghatározó részétképezik a BRDC-nek. A kezelések hatékonysága, agyulladások menedzsmentjén is múlik!

Control

Antibiotic

Antibiotic + Flunixin

0

4

8

12

16

% lu

ng ti

ssue

lesi

on

SELMAN World Congress Dublin (1986)38 CALVES with a M. haemolytica infection

66

Mely endogén tényezők azok, amelyek szerepet játszhatnak a BRDC kialakításában?

Check Your Answer

Q 5

67

1. hiányzó indoklás, megfialás, perzisztáló rendőrség, szállítási lehetőség, vese, immunszupresszió, hiányos elvéreztetés

2. hiányzó immunitás, megfázás, perzisztáló fertőzöttség, szállítási kimerültség, tüdő, immunszupresszió, hiányos védettség

A 5

68

A védekezés módjai

• általános

• specifikus

• mentesítés

69

• általános− igazgatás, járványvédelem− az állatforgalom ellenőrzése− a vírusaktivitás nyomon követése− forgalmi korlátozások− karantén− állathigiénia− tartási és takarmányozási körülmények

A (légzőszervi) betegségek elleni védekezés módjai

70

Járványvédelema.)  „külső” járványvédelem:  

‐ a fertőző kórokozók behurcolásánakmegakadályozására szolgáló tevékenység

b.) „belső” járványvédelem: 

‐ az endémiásan előforduló fertőző kórokozóktelepen belüli terjedésének csökkentésére,megszűntetésére irányuló tevékenység

‐más fajú állatok tartásának tilalma

71

1.) közvetlen fertőzés (állományon belül)direkt kontaktus állat‐állat között (elsősorban fertőző ágens tartalmú váladékokkal )endémiás jellegű fertőzések

2.) közvetett fertőzés (állatok – állomány között)fertőző kórokozókat tartalmazó váladékokkal szennyezett takarmány, ivóvíz, alom, eszközök stb.

a.) aerogén fertőzés (kiköhögött léguti váladékok útján)nagyszámú fertőzés lehetősége

72

b.) vektorok (ízeltlábúak, rágcsálók, madarak által terjesztett fertőzés)

valódi, biológiai vektorok mechanikai vektorok (leptospira)

c.) iatrogen fertőzés  állatorvos, felcser nem steril eszközökkel végzett beavatkozás útján (vérvétel vakcinázás, gyógykezelések, sebészi ill. véres beavatkozások)

d.) intrauterin fertőzés

Gyakorta a fertőződés pontos eredete egyértelműen nem tisztázható

Lényeges a telep járványvédelmi tervének elkészítése, folyamatos karbantartása és ellenőrzése

A k ü l ö n f é l e k ó r o k o z ó k k a l t ö r t é n ő f e r t ő z ő d é s l e h e t ő s é g e i

73

Tartós állandó kerítés, zárható kapuk

Jármű bejáratoknál szilárd burkolatú út, kerékfertőtlenítő medence (min 6,5 x 3 x 0,3 m)

Fekete‐fehér rendszerű személyi öltöző (szociális épület)*

Boncolásra alkalmas helyiség,  hullatároló  az állati hulla és hulladék gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas konténer*

*: kötelezően a kerítés vonalában

A nagylétszámú telepek kötelező járványvédelmi létesítményei

74

Állatszállításra alkalmas rakodórámpa

Takarmánytárolók*

Kút, ivó és itatóvíz tároló

Trágya és szennyvízkezelő*

Nagynyomású fertőtlenítő gép ésmegfelelő mennyiségű fertőtlenítőszer

*: kötelezően a kerítés vonalában

75

A karanténozás lehetővé teszi:

a.) a lappangási stádiumban lévő (esetleg bejelentési kötelezettség alá tartozó) betegségek elkülönített helyen való észlelését, felszámolását

b.) a szállítási stressz által fellobbant betegségek kedvező helyen való átvészelését

c.) segíti a homológ immunállapot kialakulását

d.) az esetlegesen szükséges immunizálások, gyógykezelések és immundiagnosztikai vizsgálatok végrehajtását

e.) az állatok hozzászoktatását a telepi tartási és takarmányozási körülményekhez

76

A karanténozás szabályai

1.) karanténozási napló vezetése (hatósági állatorvos feladata)

2. ) a gondozó más, fogékony állatot nem gondozhat, illetve azok gondozóival nem érintkezhet

3.) a gondozásra, etetésre, itatásra külön eszközöket kell használni (a trágyát külön kell kezelni)

4.) a tulajdonoson, a gondozón és az ellátó állatorvoson kívül a karanténba senki nem léphet be

5.) az ellátó állatorvos köteles hetente a karanténozott állatokat megszemlélni, szükség esetén megvizsgálni.

77

EGYSZERRE KI ÉS EGYSZERRE BE – TELEPÍTÉS

Számos telepen lényeges szervezési problémát jelent

Következetes végrehajtása gyakorta gondot okoz (telepi zsúfoltság, a rotáció nem megfelelő végrehajtása)

A telepítések során problémát jelent a fejlődésben visszamaradott egyedek elhelyezése

A vágóhídi szállításoknál a megfelelő testtömeget még el nem érő egyedek elhelyezése

78

Az egyes termelési egységekben:EGYSZERRE KI – ÉS EGYSZERRE BE TELEPÍTÉS a belső járványvédelem lényeges eleme

korcsoportok szerinti telepítés, a csoportok együtt tartása a hizlalás teljes időszaka alatt

a telepítési sűrűség betartása

tisztítási és fertőtlenítési eljárások és pihentetés alkalmazása, trágya eltávolítás

Célja: az egyes kórokozók vonatkozásában

a fertőzési lánc megszakítása, az endémiásan előforduló kórokozók terjedésének visszaszorítása

az egyes kórokozók gyérítése céljából a szükséges gyógykezelések célszerű elvégzése az áttelepítés előtt 7-10 nappal kezdődően (és nem az áttelepítés idején)

79

• specifikus− a környezetben: fertőtlenítőszerek− a szervezetben:

−gyógyszerek (gyógykezelés): −baktériumos betegségek: antibiotikumok−vírusfertőzések: Ø

−vakcinák (megelőzés)

A (légzőszervi) betegségek elleni védekezés módjai

80

A vakcinák a szervezetbe juttatva különböző, többnyire fertőző betegségek ellen mesterséges immunitást váltanak ki.

Fogékony szervezet

Vakcinázás

Immunis szervezet

Kórokozó Betegség

Az immunválasz kiváltásához a vakcinát be kell juttatni a szervezetbe, hogy „megismerkedhessen” vele az

immunrendszer („antigénprezentáció”).

Az immunitás nem akadályozza meg a fertőződést, csak a tünetek kialakulását!

81

Elvárások a vakcinákkal szemben:(manapság!)

Legyen biztonságos !! Legyen hatékony

• Magas szintű, tartós immunválasz

• Biztosítson többirányú immunitást (humorális, celluláris, nyálkahártya védelem

Legyen stabil Legyen olcsó

82

Mi a cél? Rövidebb ideig tartó gyorsan kialakuló immunitás

Tartós immunitás

Immunizálási sémák

Protektív szint

83

Vakcinatípusok

Attenuált (Élő mikroorganizmust tartalmaz)Inaktivált (Elölt kórokozót tartalmaz)

Az attenuált és inaktivált / kivonat vakcinák összehasonlítása

Attenuált InaktiváltAntigéndózis: alacsony magasIsmétlések: egyszeri kellhetImmunitás: tartós rövidebb (?)Sejtes immunválasz: jó gyengeEltarthatóság: rövidebb (lio!) hosszabbMellékhatás (res. virul.): lehetséges nincsReverzió: lehetséges nincs

84

• mentesítés− IBR− BVD (?)− követelmények− segítő tényezők

A (légzőszervi) betegségek elleni védekezés módjai

85

KÖVETKEZTETÉSEK

86

AZ EGÉSZSÉGES TÜDEJŰ BORJAK TÖBB HASZNOT HOZNAK!

A következetes menedzsmentnek, a jó tartási körülményeknek, továbbá a megfelelő vakcinázási

programoknak köszönhetően a BRDC kockázata jelentősen csökkenthető!

DEA BRDC még mindig a legnagyobb probléma a szarvasmarhatartásban. A megfelelő védekezési, kezelési stratégia a BRDCjárványok esetén a következő:

Korai felismerés! GYORS hatású, antibacteriális készítmény választás, amely erős, hatékony a fertőzéssel szemben!

N.S.A.I.D. Azonnali hatás, tüdővédelem!67

87

A tüdő nem képes regenerálódásra!

Ezért gyors, hatékony, kényelmesen alkalmazható és elnyújtott hatású

készítmény választására kell törekedni!

88