szakképzés alakulása magyarországon, a közép-dunántúli régióban

Szakképzés alakulása Magyarországon, a közép-dunántúli

régióbanMonostorapáti, 2009. június 1.

Sójáné Dux Ágnesegyetemi adjunktus

sojane.dux.agnes@vati.szie.hu

A szakképzés története• Árpád-kor– A „szakemberek”

számáról és szakterületeiről legtöbbet a az egyházak alapító leveleiből tudunk

• Tihany 1055, 1211

Veszprém-völgy 1109

Anjou-kor

• A mezőgazdaság virágzásnak indult;

• A Dunántúlon nemesített gyümölcsfákat ültettek;

• Fellendült a kelet-nyugati kereskedelem;

• A városokban kialakult a céhrendszer;

Szakmai nevelés a céhekben

• Első fok az inas: fiatalon (10-12 éves korban);• Céhmester kiadta a „szabaduló” levelet;• 1-2 évig még fél bérért dolgozott a mesternél;• Vándorlás

Első szakképző intézmények

• 1735-ben Selmecen létrehozott bányatisztképző iskola

»

•

Első szakképző intézmények

Festetics György megalapította a Georgikon gazdaképzőt

A reformkor egyik eszméje

• a szakképzésen alapuló gazdaságfejlesztés• mindennapi oktatást biztosító szakiskola

felállítása• A szervezett szakképzés törvényes

megteremtése az 1884. évi XVII. Törvényhez kötődik, mely remekműnek tekinthető, mert 40 évig csekély változtatásokkal hatályban maradt.

Siker

• Az 1890-ben rendezett párizsi világkiállítás ok-tatási nagydíját a magyar ipari képzés nyerte.

XX. századi szakképzés

• Háborús készülődés;• Nagy gazdasági válságok;• Szakképzés átalakítása szovjet mintára;• Rendszerváltás hatása;• EU-csatlakozás

Szakképzés ma

A változás okai1. A rendszerváltás– az állami vállalatok és az állami gazdaságok

privatizálása;– a mezőgazdasági termelőszövetkezetek

felbomlása;– a gyakorlati képző helyek megszűnése; – a szakmai gyakorlati képzés válsága; – a szakképzési hozzájárulás felhasználási

lehetőségének gyakori változtatása

Szakképzés ma

A változás okai2. A rendszerváltoztatás egyik megjelenési

formája a kőbevésett 8+4 éves iskolarendszer megváltoztatása a korábbi 4+8, illetve 6+6 évesre

3. Az iskolák „szabadsága” révén ugyanolyan szinten végzett tanulók nagyon különböző szintű tudással rendelkeznek, mind a szakképzés bemeneti és kimeneti oldalán

Szakképzés ma• Változás okai

4) a felsőoktatásban tanulók száma hirtelen megnőtt, emiatt csökkent a szakképzés iránti igény

Szakképzés ma

Változás okai

• Európai Unióhoz való csatlakozással az egységesen elismert, kompetencia alapú, kimenet-szabályozású szakmai követelmények bevezetése volt a cél

Szakképzés a rendszerváltás után

• 1993-as szakképzési törvénnyel létrejött az OKJ. • 2000-ig kb. 1000 szakképesítés fajta jelent meg.

2006-ban megjelent új OKJ

• Látszólag kevesebb (430 szakma)Egy szakképesítésen belül:

rész-szakképesítéselágazásráépülés

Példa rész-szakképesítésre

Példa szakképesítés elágazásra

• Szakképesítés: Ipari környezetvédelmi technikus– Elágazások:• Energetikai környezetvédő• Hulladékgazdálkodó• Környezetvédelmi méréstechnikus• Nukleáris energetikus• Vízgazdálkodó

Példa szakképesítés ráépülésre

• Szakképesítés: Egészségügyi asszisztens– Ráépülés• Audiológiai asszisztens• Fizkoterápiás asszisztens• Gyógyszerkiadó asszisztens• Klinikai fogászati higénikus

Modul rendszer

• A szakképesítések modul rendszerben épülnek fel• Több szakképesítés követelménye is tartalmaz

azonos modulokat• Előny– Új szakképesítés megszerzéséhez nem kell minden

„tantárgyat” újra végig hallgatni;– Egységes tananyag;– A szakképesítés a modulok „összegyűjtésével” is

megszerezhető.

Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia

1. A szakképzés szervezetrendszerének fejlesztése, ezen belül a – Szakmakínálat és -kereslet összhangjának

megteremtése, – Gyors reagálású felnőttképzési rendszer,

felnőttképzési hálózat kialakítása

A foglalkoztatás változása 2008. IV. negyedév és 2009 I. negyedév között ágazatonként a Közép-dunántúli

régióban

Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia

2. A szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása

• Regionálisan koordinált TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) hálózat;

• A felsőoktatás szerepének erősítése a szak- és felnőttképzésben;

• A gyakorlati képzőhelyek korszerűsítése

Fejlesztés forrása2007-2013

• A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)– A munkavállalási korú népesség képzésben való

részvételének növelése– fiatalok munkaerőpiacon történő elhelyezkedési

arányának növelése

• A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)– az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges

infrastrukturális feltételek megteremtése.