szervezeti és mŰkÖdÉsi szabÁlyzat · rendszerhez igazodó munkaidő kezdéssel. az...
Post on 10-Feb-2020
2 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1
Liget Óvoda „Debrecen Város Közoktatásáért” Díjas Óvoda
4031 Debrecen, Bartók Béla út 78.
Telefon, fax: 52/417- 858; 52/485-815 52/416-711 e-mail: bartok@ovoda.debrecen.hu; www.babarovi.hu
OM: 030869
Ikt.szám:61-50/2016.
LIGET ÓVODA
SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. Az SZMSZ jogszabályi alapjai ........................................................................................... 3
2. Általános rendelkezések ..................................................................................................... 4
3. A működés rendje ............................................................................................................... 5
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .............................................................. 7
5. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával .... 8
6. A telephellyel való kapcsolattartás rendje .......................................................................... 8
7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája
továbbá a vezető közötti feladatmegosztás a kiadmányozás és a képviselet szabályai ...... 8
8. A helyettesítés rendje ........................................................................................................ 13
9. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formája, rendje ...................... 14
10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok
ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ..................................... 15
11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .......................................................... 17
12. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos
feladatok ......................................................................................................................... 18
13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje .................. 19
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................. 20
15. Intézményi védő, óvó előírások ...................................................................................... 20
16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ......................................... 21
17. Tájékoztatás, megismertetés rendje ................................................................................ 21
18. Szülői szervezet véleményezési joga .............................................................................. 22
19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ........ 22
20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.... 22
21. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladta és hatáskör –
munkaköri leírás minták ....................................................................................................... 24
22. Az óvodai felvétel, átvétel, nyilvántartás, elhelyezés – megszűnés ................................ 24
23. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség ........................................................................... 25
24. Fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása ................................................... 26
25. Hivatali titok megőrzése ................................................................................................. 26
26. Telefonhasználat eljárásrendje ........................................................................................ 26
27. Érvényességi rendelkezések............................................................................................ 26
Legitimációs záradék ............................................................................................................ 27
Függelék
Alapító Okirat
Melléklet
1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat
2. számú melléklet: Szervezeti ábra
3
1. AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
(Ámr.)
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
általános követelményeiről
1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári
anyag védelméről
296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati
feladatairól
Nevelőtestületi határozatok
Vezetői utasítások
4
2. Általános rendelkezések
Az óvoda, mint költségvetési szerv
neve: Liget Óvoda
székhelye: Debrecen, Bartók Béla u. 78.
Telephelye: Babits Mihály u. 2.
Tessedik Sámuel. u. 218.
OM azonosító: 030869
Az SZMSZ aláírójának neve: Kuk Eleonóra
Beosztása: óvodavezető
Körbélyegző:
Kihirdetés napja: 2016.01.27.
A szervezetet képviselő döntéshozó fóruma: nevelőtestület (nem jogi személy)
Nevelőtestületet képviseli: óvodavezető helyettes
Véleményezési jog: Szülői Munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács
Egyetértési jog: fenntartó
Elfogadás: nevelőtestület
Jóváhagyás: intézményvezető
A felvehető maximális gyermeklétszám: A mindenkor hatályos Alapító Okirat szerint
Az óvoda alapító szerve: Debrecen Megyei Városi Tanács VB
Az óvoda fenntartó szerve: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Az óvoda felügyeleti szerve: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése
Az óvoda működési köre: DMJV közigazgatási területe
Az alapító okirat keltét, számát, az ellátandó és a szakfeladatrend szerint besorolt
alaptevékenységeket a mindenkor hatályos alapító okirat tartalmazza, - függelék
Intézményünk kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az óvoda jogállása, gazdálkodási jogköre:
Az óvoda önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint önállóan működő,
előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások,
munkaadót terhelő járulékok, és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások
előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi, gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai
Óvoda látja el. A kapcsolattartás személyesen, a fogadónapokon, valamint gazdasági
értekezleteken, telefonon, e-mailen történik.
5
A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör
gyakorlásának rendjét az együttműködési megállapodás rögzíti.
3. A működés rendje
Az óvoda három telephelyen 3-3 csoporttal működik. Engedélyezett dolgozói létszámát a
DMJV Önkormányzatának mindenkor hatályos költségvetési rendelete tartalmazza.
Szervezeti felépítés ábrája (melléklet)
Munkarend
Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, a nevelőmunkát segítők pedig felmenő
rendszerhez igazodó munkaidő kezdéssel. Az alkalmazottaknak kötelező a munkaidő
nyilvántartás vezetése érkezéskor és távozáskor.
A munkaközi szünet biztosítva van minden dolgozó számára, a mindenkori rögzített
munkaidőkereten belül.
A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása
heti és éves nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől-péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész
éven át folyamatosan működik.
zárva tartás időpontja: A nevelési év helyi rendjében meghatározottak szerint a nyári és
téli zárvatatásról, illetve az ügyeletes óvodákról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli
munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
nevelés nélküli munkanapok rendje: Az óvoda nevelési évenként 5 napot vehet igénybe a
nevelőtestületi értekezletek megtartására, szakmai továbbképzés céljára. Az éves
munkatervben kerül meghatározásra a nevelés nélküli munkanapok időpontjai.
ügyeletek rendje: az óvoda, a fenntartó által meghatározott nyári és téli zárva tartás alatt
szünetel, központi ügyelet igénybe vehető.
nyitás zárás intézményi rendje: A nyitvatartási idő napi 11 óra, 6,30 órától 17,30 óráig.
az óvodai nevelési év rendje az óvodai munkaterv alapján: szeptember 1-től augusztus 31-
ig tart.
Az épületbe középen lehet bejutni, ahol a Bartók úti óvodában az óvodatitkár, a Babits és a
Tessedik utcai óvodában egy technikai dolgozó fogadja a külső látogatót.
A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető illetve az óvodatitkár irodájában történik.
Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.
Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 és 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének
az óvodában kell tartózkodnia.
6
A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítési rend szerint történik a vezetői
feladatok ellátása.
Gyermekek benntartózkodási rendje: az óvoda nyitvatartási idejében, maximum 10 óra.
Alkalmazottak benntartózkodási rendje:
Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények,
fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.) a pedagógus a
kötött munkaidejének letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás
munkaidejének terhére.
A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy
nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az
intézményvezetőnek, vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen.
Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői
engedéllyel hagyhatják el az intézményt.
A pedagógus, munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével
cserélheti el.
Vezetők benntartózkodási rendje:
Vezetői beosztás
megnevezése
Az intézményben
való tartózkodás
rendje
Intézményvezető Heti munkaideje: 40
óra.
kötelező óraszáma:
8 óra
Intézményvezető
helyettes
Heti munkaideje: 40
óra.
kötelező óraszáma:
24óra
A vezető, illetve a helyettesek munkarendje egymáshoz igazodó. Az intézmény működési
ideje alatt valamelyiküknek az óvodában kell tartózkodnia.
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
Az óvodavezető gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatosan ellenőrzi
az elszámolási kötelezettségeket
a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak való megfelelőséget
7
megvédik e a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű
használattól.
A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység
hatékonyságának mérése, illetve a jogszabályoknak és intézményi dokumentumoknak
megfelelő működés biztosítása.
Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján
az óvodavezető készíti el.
Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés
- területeit
- módszerét
- ütemezését
Az ellenőrzési terv az óvodavezető éves munkatervének a része.
Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
- az óvodavezető-helyettes
- a szakmai munkaközösség
- a szülői munkaközösség
Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a
nevelési év során.
Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja
- a vezető-helyettest
- a szakmai munkaközösség vezetőjét
Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban
észrevételt tehet.
A nevelési év záró értekezletén értékeli az óvodavezető az éves beszámolóban a pedagógiai
munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait,
megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
5. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
A belépőket a technikai dolgozó az óvodavezető-helyetteshez, vagy az óvodatitkárhoz kíséri.
Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az
óvodavezetőhöz illetve helyetteséhez irányítja.
A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt
egyeztetés szerint történik.
8
Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatása más személyek részére az óvodavezető
engedélyezésével történhet.
6. A telephellyel való kapcsolattartás rendje
Az óvodákban dolgozó óvodapedagógusok között a szakmai kapcsolattartás a munkaterv
szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg.
Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda
többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az
egyik telephelyen dolgozókat érintik, külön is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket.
Az óvoda vezetője:
Hétfő - Kedd napokon (illetve amikor szükséges) a Bartók úti óvodában
Szerdán (ill. amikor szükséges) a Babits utcai óvodában
Csütörtök – Péntek (ill. amikor szükséges) a Tessedik utcai óvodában
tartózkodik.
Az óvodavezető benntartózkodása időnként kötetlen, egyenlőtlen munkaidő beosztású, az
értekezletek, óvodai ünnepségek és egyéb intézményen kívüli stb. feladatok miatt.
7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a
vezetők közötti feladatmegosztás a kiadmányozás és a képviselet szabályai
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje:
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült
feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
Az alkalmazotti közösség, ezen belül:
a nevelőtestület- óvodapedagógusok
a szakmai munkaközösség
a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár,
adminisztrátor, konyhai kisegítők, takarító, fűtő-udvarosok,
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a
vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot
gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat
jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
9
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái:
értekezletek
megbeszélések
rendezvények
Vezetők közötti feladatmegosztás
A vezetői pályáztatás
Az óvodavezetői pályáztatás a pályázati kiírásnak megfelelően 5-10 évenként történik.
Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit a három telephelyen két helyettes segít az óvoda
vezetésével összefüggő feladatai ellátásában.
Az óvodavezető felel
- az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
- a takarékos gazdálkodásért
- a pedagógiai munkáért
- az óvoda ellenőrzési rendszerének működéséért, minőségfejlesztésért
- a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
- a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
- a gyermekbalesetek megelőzéséért
- a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
- a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv
elkészítéséért
- a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért
- a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért,
vezetéséért
- a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért
- a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért
- a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges
személyi- és tárgyi feltételek biztosításáért
- a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való
együttműködésért
- a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért
- a Gazdasági egységgel, mint önállóan gazdálkodó intézménnyel kötött
együttműködési megállapodás és az előírt szabályzatok betartásáért
- az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet
a jogszabály, vagy Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe
10
- a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak
foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben
- az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőségek figyelembe
vételével, hogy a képviseletre maghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást
adhat
- a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok
ellátásáért
- a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, adminsiztrátor munkájának
közvetlen irányításáért.
Az óvodavezető gazdálkodási feladatai
- az éves költségvetés megtervezése, a felhasználás irányítása
- az önálló bérgazdálkodással kapcsolatos teendők ellátása
- az óvoda fenntartásával, karbantartásával és felújításával kapcsolatos munkák
felmérése, megrendelése, a munka ellenőrzése
- az új eszközök, berendezési tárgyak, játékok beszerzése
- selejtezés elrendelése, leltározás
- a térítési díjak csökkentésére beadott kérelmek felülvizsgálata, döntés, határozat
elkészítése
- az étel minőségének, mennyiségének és kiosztásának ellenőrzése
- bevételeket, kiadásokat befolyásoló feltétel és követelményrendszer megtartása
Bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer:
Az intézmény saját bevételeinek döntő százalékát a térítési díjak adják.
A mindenkori térítési díj összegét, mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
A beszedett bevételek után az Általános Forgalmi Adóról szóló törvényben meghatározott
ÁFÁ-t kell beszedni.
A térítési díjakat az adott hónapban, előre kell beszedni. Az előre megállapított
időidőpontokról a szülők a hirdetőtáblán keresztül értesülhetnek. A beszedett összegeket 24
órán belül – kizárólag az OTP-n keresztül – a költségvetési elszámolási számlára kell
befizetni.
Gondoskodni kell arról, hogy 1 hónapon túli hátralék ne keletkezzen.
11
Az intézmények a saját bevételeket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartott
készpénzfizetési számla kiállításával szedik be.
A térítési díj elszámolást minden hónapban egyeztetni kell a gazdasági egység területi
ügyintézőjével.
Selejtezés alkalmával az értékesítésből beszedett bevételeket szintén számla alapján kell
beszedni és befizetni a költségvetési elszámolási számlára, az OTP-n keresztül.
Kiadásokat befolyásoló feltétel– és követelményrendszer
Az intézményi kiadási előirányzatok feletti rendelkezés az intézményvezető jogköre, melynek
eszköze a kötelezettségvállalás.
Kötelezettségvállalás: az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó
intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás,
szolgáltatás) bekövetkezett, viselnie kell.
Kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított)
költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet,
amelynek betartásáért köteles felelősséget vállalni. Az intézményvezető tartós, költségvetési
évet meghaladó időtartamú kötelezettséget nem vállalhat.
Kötelezettségvállalás csak írásban történhet, a munka-megállapodásban rögzített kiadásokra.
A kötelezettségvállalást az ellenjegyzés követi, melyet a gazdasági egységen megbízott
dolgozó végez.
A kötelezettségvállalás lehet:
- alkalmazási okirat
- megrendelés
- szerződés
A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést
tartalmazó szerződések kivételével – olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből
megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege.
A számla beérkezését követően az elvégzett munka, a szállított, anyag, áru, a teljesített
szolgáltatás kifizetését a számlán az intézményvezetőnek igazolnia kell. Az igazolást
megelőzően felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi
követelményeknek. Ezt követően a leigazolt és felszerelt számlát kifizetés céljából továbbítja
a gazdasági egységre.
Az intézményvezető a kiadási részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, kivéve
az alábbi részelőirányzatokat:
12
- rendszeres személyi juttatások
- gázenergia szolgáltatás díja
- villamos energia szolgáltatás díja
- Víz- és csatornadíja
- Gyógyszer- vegyszer beszerzése
A gazdasági folyamatokra vonatkozó FEUVE – rendszer működésének szabályozása
részeként a szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje mellékletként található.
Tanügyi- igazgatási feladatok elvégzése
- az óvoda törzskönyvének vezetése
- a gyermekfelvétel megszervezése, lebonyolítása
- a gyermekcsoportok kialakítása
- a pedagógusok és dajkák beosztása, munkarendjének kialakítása
- a gyermekek mulasztási naplójának ellenőrzése
- az éves statisztika elkészítése
- a beiskolázás megszervezése, a lebonyolítás segítése
- a munka- és balesetvédelmi oktatás ellenőrzése
- a nyári ügyeleti rend elkészítése
- a belső ellenőrzése
Az óvodavezető-helyettes
Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység
irányításában.
Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a
fűtő-udvaros, valamint a munka- és tűzvédelmi felelős munkáját.
Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az
óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését.
A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.
Közvetlenül szervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját.
Felelős:
- a házi továbbképzések megszervezéséért
- a szakmai munkaközösség működésének segítéséért
- a helyettesítési beosztás elkészítéséért
13
További feladatait részletesen a munkaköri leírás határozza meg.
Kiadmányozás és a képviselet szabályai
Kiadmányozás
Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben
meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.
Kiadmányozási joggal rendelkező személy: óvodavezető helyettesek
Képviselet
Óvodavezető helyettesek képviseleti joga:
a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt
külső szervek előtt.
Szakmai munkaközösség vezetők képviseleti joga:
A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége
felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken.
8. A helyettesítés rendje
Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető-helyettesek látják el
teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem
igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Az intézményvezető, tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az
egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó
megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés,
kifüggesztés).
A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket,
döntéseket hozhatják meg a vezető, s a vezető-helyettes helyett.
A vezető-helyettesek váltott műszakban dolgoznak. Ha a fentiek közül egyik sem tartózkodik
az óvodában, a legidősebb határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező óvodapedagógus
jogosult intézkedni. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek
biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
9. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái, rendje
14
Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű
ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az
óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető-helyettes tart kapcsolatot.
A szervezet jogainak gyakorlásához biztosítja az intézmény:
Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény
működésével kapcsolatos iratok), a hozzáférés biztosítása.
Közvetlenül rendelkezésre bocsátja azokat a dokumentumokat, melyek az óvodai
Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek
Az óvodai szülő munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon
napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és
Működési Szabályzata a Szülői Munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított.
A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 15 nappal korábbi átadásával
történhet.
Az óvoda vezetője a szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az
óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.
A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik.
Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközösségének képviselőjét szükség szerint,
tájékoztatja.
A Szülői Munkaközösség véleményezési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési
Szabályzatnak:
- a gyermekek fogadásának
- a vezetők intézményben való benntartózkodás rendjének
- az idegenek belépés – és benntartózkodás rendjének
- a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjának
- a külső kapcsolatok rendszere formájának
- az ünnepségek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben
- a rendszeres eü. felügyelet és ellátás rendjének kialakításában
- a házirend megállapításaiban
- a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
- a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
- az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
- a munkatervnek a szülőket is érintő részében
10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok
ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések
15
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból –
meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek
gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkörök gyakorlója a
nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és
módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából jár el.
A nevelőtestület döntési jogkörét nem ruházhatja át a Pedagógiai Program, a Szervezeti és
Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásánál.
A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntéseit, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70.§-a
határozza meg.
A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tarthat.
A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és
időponttal az óvoda vezetője hívja össze.
Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három
nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a
pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet
foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések
A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés
alapján tárgyalja
- a pedagógiai program
- az SZMSZ
- a házirend
- a munkaterv
- az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés
- a beszámoló
- esélyegyenlőségi terv
elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát
a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 15 nappal átadja a munkaközösségek vezetőjének,
valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.
16
Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban
ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt.
Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz:
- a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által előkészítendő munkatervhez,
- a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény
munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési
jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét.
A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető-helyettes,
akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető láthatja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az
értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség
keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el.
A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők:
- a jegyzőkönyvet a megbízott jegyzőkönyvvezető vezeti
- az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni
- az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá
- csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a
nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez
az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.
A határozóképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek
közalkalmazotti jogviszonya szünetel.
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztései elképzelések támogatásról
(vagy elutasításról) a nevelőtestület titkos szavazása határoz, egyébként döntéseit nyílt
szavazással is hozhatja.
11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális
ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn
más intézményekkel, szervezetekkel
Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott
intézményekkel.
17
Az óvodák közelében lévő általános iskola képviselőjével az óvodavezető, s a gyermekeket
leadó óvodapedagógus együttműködik az iskolába távozó gyermekek beilleszkedésének
megkönnyítése, s felkészültségük visszajelzése érdekében.
Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekvédelmi
intézményekkel, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást
vezetői szinten az óvodavezető gondozza.
Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás, megállapodás az óvodavezető feladata.
Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli.
Az egyházak képviselőivel az óvodavezető állapodik meg a kapcsolattartás módjáról.
A fentiek alapján az óvodavezető kapcsolatot tart:
Az egészségügyi szolgáltatókkal
- Óvodaorvos-védőnő – éves ütemterv alapján, havonta
- Gyermekfogászat – előzetes egyeztetés alapján évente egyszer
Az egyházak képviselőivel - megállapodás alapján hetente
Pedagógiai Oktatási Központok szükség
szerint
HBM-i Ped.Szakszolgálat
szükség szerint
Közeli általános iskolák képviselőjével
Tájékoztató kiadványok, megbeszélések alkalmanként
Gyermekvédelmi intézménnyel
Esetmegbeszélések, internet alkalmanként
szükség szerint
Fenntartóval folyamatosan
Alapítvány kuratóriumával szükség szerint
12. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos
feladatok
18
A hagyományápolás módjai:
Ünnepségek, rendezvények
Az intézmény hagyományai érintik
a gyermekeket
a felnőtt dolgozókat
a szülőket
A hagyományápolás érvényesül a
gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével
az intézmény belső dekorációjával
Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái
pólón
leveleken
meghívókon
Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos
felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a
rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és
tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget
A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:
- karácsony
- anyák napja
- évzáró (ballagás)
A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodákban:
- szüreti karnevál
- Mikulás
- Karácsony
- farsang
- húsvét
- gyermeknap
Az anyák napja, az évzáró a szüreti karnevál és a télzbúcsúztató nyilvános. Ezekre meghívjuk
a szülőket és más vendégeket is.
Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.
Csoporton belüli közös megemlékezés történik a gyermekek név – és születésnapjáról.
19
Népi hagyományok ápolása körében történik
- jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése
- népi kézműves technikákkal való ismerkedés
Kirándulások, séták, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik.
13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje
A szakmai munkaközösség feladata
Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében.
A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának
irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében.
A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje
Intézményünk mindhárom telephelyén egy-egy munkaközösség működik. Minden
munkaközösségnek az adott telephelyen dolgozó óvodapedagógusok a tagjai.
Havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint tartanak munkaközösségi
foglalkozást (munkatervben meghatározottak szerint).
Hozzájárulnak a minőségi munkavégzéshez.
Szervezik és bonyolítják a szakmai napokat.
A munkaközösségek folyamatos hospitálással, a továbbképzéseken szerzett ismeretek,
illetve rendezvényeken szerzett tapasztalatok átadásával, emelik a szakmai munka
színvonalát.
A munkaközösség-vezetők részt vesznek az ellenőrzés tervezésében, és végrehajtásában.
Kapcsolattartás rendje:
Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása vezetői megbeszéléseken a munkaközösség
tevékenységéről
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés és oktatás
egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek rendszeres
20
egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről a mindenkor érvényes eü. törvénynek
megfelelően.
Ha egy gyermek betegségre gyanús, vagy beteg, a következő módon kell eljárni:
- Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.
- A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni.
- Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.
- Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.
15. Intézményi védő, óvó előírások
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a
szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.
Minden óvodapedagógus törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy
- a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges
ismereteket átadja
- ezek elsajátításáról meggyőződjék
- ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges
intézkedéseket megtegye
Ezért:
Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint
minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően- ismertetni kell az
egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az
elvárható magatartásformát.
Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó
óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot
és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni.
Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az
elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást bérmelyik dolgozó észleli, köteles
azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető-helyettes figyelmét haladéktalanul
felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését
az óvodavezető ellenőrzi.
Az óvoda dolgozói munkájukat a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával kötelesek
végezni.
16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen
felettesének jelenteni.
21
Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható
eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek
és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését
veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
a tűz,
a robbantással történő fenyegetés
Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről.
Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben
szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
Az épület kiürítése a Tűzriadó Terv szerint történik.
Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető
hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel
megbízott személy dönt.
Az óvodavezető gondoskodik a közeli iskolában a gyermekek bombariadó esetén történő
ideiglenes elhelyezéséről.
A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a
fenntartót.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, valamint a dolgozókkal történő
megismertetéséért, évenkénti felülvizsgálatáért a mindenkori tűzvédelmi megbízott a felelős.
17. Tájékoztatás, megismertetés rendje
Az irodákban kell elhelyezni, az óvodavezető által hitelesített másolati példányban:
- az óvoda helyi nevelési programját
- Szervezeti és Működési Szabályzatát
- Házirendjét
A szülők az óvodavezetőtől vagy a helyettesétől, vagy a szakmai munkaközösség vezetőjétől
kérhetnek szóbeli tájékoztatást – előzetes egyeztetés alapján - a dokumentumokról, illetve az
óvoda hirdetőtábláján is kifüggesztett Házirendből folyamatosan tájékozódhatnak.
Az óvodai beíratások előtt a szülők tájékoztatására az óvodavezető intézkedése szerint
szervezett formában is sor kerülhet, majd a Házirend kivonatát a szülők megkapják.
22
Közzétételi lista az alábbiakat tartalmazza
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,
b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,
c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, egyéb díjfizetési
kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az
egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a
jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános
megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános
megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami
Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
nyilvános megállapításait,
e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben,
tervezett jelentősebb rendezvények, események idejét,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó
jogszabályok megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.
18. A szülői szervezet véleményezési joga
Az szülői szervezet véleményét ki kell kérni:
A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor
Az SZMSZ elfogadásakor
A köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, megbízás visszavonása előtt
Az intézményi munkaterve elfogadásakor
19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
A hitelesítés eszközei: aláírás, pecsét, keltezés
Az ügyiratok kezelőjének felelősei: óvodavezető, óvodatitkár
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén
tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt
dokumentumrendszer alkalmazása a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak
megfelelően.
A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást intézményünk nem
használ.
Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell
elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
23
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések,
a gyermeki jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és gyermek lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az
intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött fontos adatok írásbeli tárolása, hitelesítése is hasonló
módon történik.
A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy
külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az
informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által
felhatalmazott személyek férhetnek hozzá
20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
Az ügyintézőnek legkésőbb az ügy befejezésével egyidejűleg meg kell határoznia (papír alapú
irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálnia az előírt kezelési és
kiadási utasítások teljesülését.
Az irattárban a papír alapú ügyiratokat - biztosítva azok gyors és hatékony
visszakereshetőségét, selejtezését, valamint átadás-átvételét – az iratkezelési szabályzatban
meghatározott rendben kell tárolni.
Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési
feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő
jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös
rendszerben is tárolhatók.
Az elektronikusan tárolt és archivált adatállományok, elektronikus dokumentumok utólagos
olvashatóságát, visszakereshetőségét, használatát a megőrzési idő lejáratáig biztosítani kell.
A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár
elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre
munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A
hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani.
24
21. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat és hatáskör – munkaköri
leírás minták
A vezetők hatásköre, jogkörei
Az intézmény vezetésére adott megbízás magasabb vezetői beosztásnak minősül, ezért azt
nyilvános pályázat útján kell betölteni.
A magasabb vezető által ellátott hatáskörök a Kjt. és a Munkatörvénykönyv értelmében
kinevezés, felmentés,
jutalom, felelősségre vonás elrendelése,
kirendelés más.
Leadott munkáltatói hatáskörök az óvodavezető- helyettesnek
a szabadság tervezése, kiadása,
a közalkalmazottak teljesítményértékelése,
jutalom,
a közalkalmazott továbbképzésének javaslata (a nevelőtestület és
Közalkalmazotti Tanács véleményezése alapján),
a munkavégzés ellenőrzése,
a munkakörhöz kapcsolódó feladatok meghatározása, módosítása.
22. Az óvodai felvétel, átvétel, nyilvántartás, elhelyezés – megszűnés
Az óvodába a gyermek a harmadik életévének betöltése után, a nevelési év folyamán – ha a
létszám engedi – bármikor felvehető. Az óvodavezető köteles felvenni a körzetes, tanköteles
korú gyermeket, ameddig erre a maximális létszámkeret lehetőséget ad. Ha a létszám engedi,
és az óvoda minden három éves körzetes gyermek igényét kielégítette, két és félévesen is
felvehető.
A felvételről, átvételről a szülőt, illetve az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell.
A felvett gyermeket az óvoda tartja nyilván. Törli a nyilvántartásból akinek ellátása a
jogszabályok szerint megszűnt. Ha a gyermek egy nevelési évben hét napnál igazolatlanul
25
többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a jegyzőt. Igazolt a hiányzás, ha a gyermek beteg
volt és az a Házirendben meghatározottak szerint igazolta.
Az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermek egy nevelési évben tíz napot
meghaladóan igazoltatlan hiányzása esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes gyámhatóságot, óvodás gyermek esetén az általános szabálysértési hatóságként eljáró
járási hivatalt kell értesíteni a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (4) bekezdése
értelmében.
23. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség (2007. évi CLII. Tv.)
Intézményünkben a vezetőnek és a két helyettesnek kell nyilatkozatot tennie, két évente,
először 2008. évben, június 30-ig.
Új vezető illetve helyettes kinevezése esetén a beosztás létrejöttét megelőzően, a kinevezés
megszűnése után harminc napon belül köteles teljesíteni.
A vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója felelős.
Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról
és esedékességének időpontjáról az esedékességet megelőzően legalább 30 nappal
tájékoztatni, és nyomtatvánnyal ellátni.
Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön
jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül, meg kell szüntetni, és a
jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet,
valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást nem
láthat el.
Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős a kötelezetett írásban
felszólítja, hogy nyolc napon belül kötelezettségének tegyen eleget. Ha önhibáján kívül nem
tett eleget, akkor az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül, illetve ha
elmulasztja, akkor a vagyon nyilatkozattétel megtagadásának kell tekinteni.
Vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni példányonként különb borítékban,
nyilvántartási számmal ellátva kell őrizni (1 példányt a munkáltató, 1 példányt a kötelezett)
A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik
példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.
Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új
vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8
napon belül a kötelezettnek visszaadja.
26
24. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása
Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által
szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között
létrejött megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató.
A hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a
tevékenységhez szükséges feltételeket.
Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és
vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki
kell kérni a szülői szervezet véleményét
Az óvoda a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során köteles
tiszteletben tartani a szülő azon jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő
oktatásban részesülhessen gyermeke. Helyéről és időpontjáról a SZM véleményét be kell
szerezni.
25. Hivatali titok megőrzése
Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn,
nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és
amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené.
A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója
köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.
26. A telefonhasználat eljárásrendje
A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma
állapotban tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben
használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját
magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja.
27
Z Á R A D É K
A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed az óvodában dolgozó
pedagógusokra, alkalmazottakra, az óvodába járó gyermekek szüleire.
Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2016.01.27.
Szülői Munkaközösségi egyetértés dátuma: 2016.01.27.
Felülvizsgálat Betervezett: 2018.
Alkalmi: Jogszabályi változások esetén
Érvényessége: A hatályba lépéstől visszavonásig
Debrecen, 2016. január 27.
Kuk Eleonóra
óvodavezető
28
FÜGGELÉK
29
Alapító okirat
30
1.sz.melléklet
Liget Óvoda „Debrecen Város Közoktatásáért” Díjas Óvoda
4031 Debrecen, Bartók Béla út 78.
Telefon, fax: 52/417- 858; 52/485-815 52/416-711 e-mail: bartok@ovoda.debrecen.hu; www.babarovi.hu
OM azonosító: 030869
Ikt.szám: 62-53/2016.
Adatkezelési szabályzat
31
Általános rendelkezések
1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja
Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása,
nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő
adatvédelmi követelmények szabályozása.
2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról
- a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.)
83/B–D §-ai és az 5. számú melléklete
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41-43§.
3. A Szabályzat hatálya
A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira,
minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire.
Ezen szabályzat szerint kell ellátni
– a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi
iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti
adatkezelés), továbbá
– a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban:
gyermekek adatainak kezelése).
A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése
után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel
kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony
fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.
32
A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása
1. Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért
- Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével,
továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak
megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.
- Az óvodavezető helyettes az óvodapedagógusok munkakörével összefüggő
adatkezelésért tartozik felelősséggel.
2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai
- A gyermekek személyes adatai a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermekvédelmi célból,
egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.
- A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének,
tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár
esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat
megnevezése, száma,
b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
d) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok
da) felvételivel kapcsolatos adatok,
db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
dd) a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok,
de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok,
df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
dg) a gyermek oktatási azonosító száma,
dh) mérési azonosító.
e) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához
szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre
való jogosultsága.
Minden további adat a szülő írásbeli hozzájárulásával tárolható.
33
3. Az adatok továbbítása
Az adattovábbításra az óvodavezető jogosult. A gyermek adatai a köznevelésről szóló
törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától:
a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv,
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre
vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza,
c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok
a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához,
e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának
megállapítása céljából,
f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel
foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása,
megszüntetése céljából.
- Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az
adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése
alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek – más
vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került.
4. Az adatkezelés intézményi rendje
1. Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor
tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező
adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes
adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való
részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt
külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a
személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az
önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz.
2. A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az
óvodavezető veszi fel. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a nyilvántartható
adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell
kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik.
3. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási
naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik.
4. Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus csoportnaplót vezet.
34
5. A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai
fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek
rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos
kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e
célra rendelkezésre álló iratszekrényben zárja el.
6. A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és
balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus.
7. A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához
szükséges adatok kezelésében közreműködik az óvodavezető.
8. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt a mindenkor
érvényben lévő irattári terv alapján.
9. A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében
gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt
személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek.
10. A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az óvodavezető aláírásával
történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.
5. Titoktartási kötelezettség
1. Az óvodavezetőt, az óvodavezető-helyettest, az óvodapedagógust, valamint a
nevelési munkát közvetlenül segítő dolgozókat hivatásuknál fogva harmadik személyekkel
szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden
olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való
kapcsolattartás során szerzett tudomást.
2. A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha
az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét.
3. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha
olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi,
értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek
bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.
4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a
nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A
titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.
5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés
megadását az óvodavezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az óvodavezető
részére javaslatot tehet az óvodapedagógus.
6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok
35
nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az
adatkezelésre vonatkozó előírásokat.
7. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a
gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.
6. Közérdekű adatok megismerésének módja
A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
1. Közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki
igényt nyújthat be.
2. Az intézményvezető az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, de
legfeljebb 15 napon belül eleget tesz a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek. Ez a
határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható, a határidő meghosszabbításáról az
igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.
3. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető
adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.
4. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt a
törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon
belül írásban vagy – ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus
levélben értesíteni kell az igénylőt. Az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások
indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január
31-éig tájékoztatja a Hatóságot.
5. Az intézmény elektronikus közzétételi kötelezettségének a 229/2012 (VIII.28.) a
nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben
meghatározott információs rendszer ( közoktatási információs rendszer- KIR) felé történő
adatszolgáltatás teljesítésével tesz eleget.
Vegyes rendelkezések
1. Jelen szabályzat 2016. január 27. napjával lép hatályba.
Érvényessége: visszavonásig
Kelt: Debrecen, 2016.01.27.
………………………………
Kuk Eleonóra óvodavezető
36
2.sz.melléklet
Intézményünk szervezeti felépítése
Fenntartó Önkormányzat
Gazdasági Egység
Óvodavezető
Óv. vez. helyettes
Technikai alk. Munkak. vez.
Óv. ped. Közalk. tanács
Óv.titk.
SZ.M.
top related