territórium és szabadság összefüggése svájcban

Territórium és szabadság összefüggése Svájcban

„Meglehetősen keveset tudunk az osztrák, a svájci és a francia Alpok településtörténetéről,

hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak

érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel

és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe

húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes

életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a

hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb

szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a

bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és

hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban

csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel

szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -,

ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.” 

Popper, Karl R: Szabadság és demokrácia. (ford: Báthori Csaba) in: Nagyvilág XLIII. 9-10, 1998, (eredetileg: Die Philoshophie und die Wissenschaften. Simon Moser zum 65. Geburstag. Meisenheim am Glan (Anton Hain) 1967.)

Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc

1. természeti adottságoknehéz, zord természeti adottságok, a területek védhetősége, megőrzésenyitottság < > elzártság

2. kulturális kontextusösszetett politikai, kulturális áthatásokintegráció < > rezisztencia

3. történelemmitikus mozzanat: szabadság kivívása polgári, demokratikus fejlődés a kezdetektőlHabsburg uralom, időbeli párhuzam, 1648 Vesztfáliai béke: függetlenségegyéni gazdálkodás < > közösségi gazdálkodás

4. társadalmi berendezkedésdemokratikus berendezkedés a kezdetektőlindividualitás < > kollektivitás, kommunaaz egésztől a rész felé < > additív (szövetségi) rendszeralkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia < > közvetlen demokrácia

Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc

5. a táj kultiválásaa tájkultúra az identitás szerves részemélyföld: mesterséges geometrikus rendszer < > hegyvidék: történelmi határrendszeralapegység: egyéni földterület (szabad gazdálkodás) < > kommunális terület (közösségi önfenntartás)

6. kulturális identitáspolgári öntudat, demokratikus berendezkedés, reformációmultikulturális < > interkulturáliskulturális transzfer, integráció, fejlődés, növekedés orientált < > válság kultúra: önfenntartás, hosszú távú gondolkodás, tartósság, értékállóság

7. urbanizációmodernizációra fogékony kultúrasűrűség (Hollandia > Svájc)szuburbanizáció: összefüggő településfolyamok kialakulásaalkalmazkodás, előretervezés < > identitás válság

felületek: szétszabdalt ország

állam az államban: léptékváltás alulról felfelé

kommuna / kanton / szövetség

nyelvi határok

francia, német, olasz, rétoromán

város-vidék

protestáns – katolikus

ipari-mezőgazdasági

mittelland-hegyvidék

kommuna, közösség, határok:

„mini univerzum”

konglomerátum, kohézió

egyedi identitású cellák kohéziója, konglomerátuma

föderalizmus politikája: a földrajzi különbségek kiegyensúlyozása

határok és cellák

tranzit zóna

kereskedelmi és hadi útvonalak zónája

határok és cellák

tranzit zóna

kereskedelmi és hadi útvonalak zónája

ütköző zóna

három nagy kulturális térség határain fekszik,

miközben fontos kereskedelmi tranzit zóna.

törés pontok, „lemez tektonika”

(Gallo Francia / Teutonic-Germán / Latin-Itáliai)

Ez a terület sosem volt egységes.

A történelem során a kulturális határok és

a kereskedelmi utak mentén konszolidálódott a formája.

lenyomatok – a római határrendszer

római rendszer: kapcsolat külső és belső valamint az eltérő léptékű területegységek között. Ez a geometria megőrződött mind a fizikai mind a szellemi tér lenyomataként.

A rómaiak által megszervezett vidék egy urbánus tájforma volt. Civitas: többrétegű gazdasági rendszer, kiegyensúlyozott politikai és katonai kapcsolat a város és a vidék között.

a germán hatás asszimiláció és átalakulás: burgundiaiak, lombardok, alemannok (germán törzsek)drasztikus népesség csökkenés, a római rendszer pusztulása

farmok, telepek, falvak: a germán kultúra agrár alapon szerveződött, a neolitikus építészet szintjén; a tájhasználatban az észak európai agrár településmodell és a római territóriumok elvei keverednek.

a római territórium és a középkori tér

a római birodalom: területi egységek, formák és határoka középkori tér: az emberek, helyek, dolgok tere, hálózata volt

izomorfikus térképi ábrázolás

közösségek alakulása

territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká

a falu újraszervezése a késő középkorbanúj politikai rendszer + az agrár kultúra modernizációja

társulások, közösségek, jogokinduló =March, határok kijelölése

háromnyomásos gazdálkodás

közösségek alakulása

territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká

a változás térbeli következménye: út melletti épületsorkőszerkezetektöbbszinteskombinált, vegyes használat.

a falu épített térré vált.

koncentráció, falusiasodás, független közösségek születése

Dreizegeln: háromnyomásos földművelés

Dreizelgen falvak: a tájhasználat rendszere a mai zónák ősformája. Az első időkben a kooperatív területhasználat a jellemző, közösen kialakított szabályrendszer mentén.

Zelgen térkép alapján a mezőgazdaságot közös, összehangolt termelési folyamattá alakították át. A táj használatát a kollektív érdekek és az egyéni jogok mentén szervezték meg.

A „mini univerzum” 3 zónája: farmok és zöldségesek / erdők / közös földek

a szabadság kivívása

1291. A három svájci őskanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) örök szövetséget kötnek a Habsburg-uralom ellen.

1315. A morgarteni csata. A szövetség győzelmet arat a Habsburgok felett, s ezzel megvédi a Német–római császárságon belüli függetlenségét. (A szabadságharcot örökíti meg Tell Vilmos története.)

1332–53. Luzern, Zürich, Glarus, Zug és Bern kantonok is belépnek a szövetségbe.

1460. A Habsburgok elvesztik utolsó svájci birtokaikat is.

1481–1513. Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen és Appenzell is csatlakozik a svájci szövetséghez. (Ebben a formában 1798-ig változatlan marad a szövetség.)

15–16. század Svájc városai a humanizmus és a reformáció jelentős központjai lesznek (Zwingli Zürichben, Kálvin Genfben tevékenykedik).

1648. A vesztfáliai béke. Elismerik Svájc Német–római császárságtól való függetlenségét – nemzetközi szinten.

a „semlegesség” politikája 1789. tavasza Francia megszállás. Létrehozzák a Franciaországtól függő Helvét Köztársaságot.

1815. A bécsi kongresszus kinyilvánítja Svájc függetlenségét és „örök semlegességét”. A Svájci alkotmányozó gyűlés új szövetségi szerződést dolgoz ki, amely a 22 kantonnak széles autonómiát ad.

1832. A liberális kantonok szövetségre lépnek egymással alkotmányuk védelmében (Siebener concordat). Szabad vallásgyakorlást, laikus államot, állami iskoláztatást követelnek.

1847. A katolikus kantonok Sonderbund nevű szövetségét a liberális kantonok rövid polgárháborúval felszámolják. A jezsuitákat kiutasítják az országból, megerősítik a központi kormányzatot.

1848. A demokratikus alkotmány megalkotása. Svájc központosított kormányzattal rendelkező szövetségi állammá válik, melyben nagy szerep jut a helyi önkormányzatoknak.

1914–18. Az első világháborúban megőrzi semlegességét.

1919. Versailles-ben a nagyhatalmak elismerik állandó semlegességét. Genfet választják a Népszövetség székhelyéül.

1920. március Svájc – népszavazás után – csatlakozik a Népszövetséghez. Rá nem kötelezőek a közgyűlés által megszavazott katonai szankciók.

a „semlegesség” politikája 

a forma konszolidációja a territórium kristályosodása 1536-1798

területi különbségek, háttérzónák:város – vidék katolikus – protestáns midland – hegység agrár – medernizálódó régiók

területi konfliktusok: katolikus, protestáns város, vidékterületi politika Bernbenparasztháború 1653

a forma konszolidációja 

a forma konszolidációja 

autonómia és differencia hármas rendszer: földrajzi konfliktus vonalak - politikai demarkációs vonalak