tizennégy együttes könyvheti kiállítási napló három...

Tizennégy együttes a néptánefesztiválon

Nemzetközi sokadalom a Dóm téren — Sajtótájékoztató

Szegeden Hetedik alkalommal ren- guráival ismertet meg. A

dezik meg Szegeden a Nem- játék egy találkozás történe-zetközi Szakszervezeti Nép- te, a vásárban bolyongó le-táncfesztivált. Az előkészüle- gény és leány különféle vi-tekröl és a seregszemle szontagságok utáni egymásra programjáról dr. Simoncsics találásának meséje. Az eló-János, az SZMT munkatársa adás Irányítója a vásári ko-tájékoztatta az újságírókat médiás, ebben a szerepben tegnap délelőtt a Sajtóház- Jobba Gabit láthatja majd a ban. közönség. A gálaműsort —

A fesztivál rendezői — a melynek koreográfusa Stol-SZOT, az SZMT. a városi ler Antal, zenéjét Rossa tanács — az idei találkozó L á s* 1 0 szerezte, a szövegét programját úgy állították Csukás István irtó, a díszle-össze. hogy a különböző ren- t e i t Székely László tervezte, dezvények a népek közötti a rendezője Nóvák Ferenc — barátság erősödését szolgál- UW i s jellemezhetnénk: Vá-ják, a résztvevők megismer- s81- 8 vásárban. Előadása kedhessenek egymás munká- e l ö t t ugyanis valódi népmű-Jával, eredményeivel. vészeti vásárt rendeznek az

Aradi vértanúk terén. Az A julius 14—24. kőzött orezág minden tájáról érkező

megrendezendő fesztiválra népművészek állítják itt fel összesen 14 folklóregyüttes sátraikat és kínálják porté-érkezik Szegedre. Az öt ma- káikat. A hajdani vásárok gyár (az Építők Vadrózsák, hangulatát idézik a gálára a VDSZ Bartók Béla, a Mis- igyekvő nézőseregnek a té-kalei Avas, a Budapesti Ker- r e n feuépő komédiások (a tészeti Egyetem MEDOSZ és Kecskeméti Egészségügyi F6-az EDOSZ Szeged Tánc- iskola színjátszói vásári ko-együttes), valamint a kilenc médiákat mutatnak be), a külföldi (NDK-beli, szovjet, bábjátékosok, a kikiáltok, lengyel, csehszlovák, román, zenészek és táncosok — míg-bclgár, jugoszláv, finn és n e m a nagyszínpadi játék ciprusi) táncesoporttal elő- irányító1a, a Komédiás, a szőr a megnyitóünnepségen d ó m ei5ttl nézőtérre invi-találkozik a közönség, ame- tálja őket, a nemzetközi vá-Jyet ezúttal nem a Széchenyi SJ$r megtekintésére. Az idei téren, hanem a Tisza-parton gálaesten ugyanis, csakúgy rendeznek. Az újjáépült rak- m j n t a korábbi években, a part lépcsősorain helyet fog- fesztivál külföldi tánccso-laló nézőknek a vízparti portjai is fellépnek. Mind-színpadon mutatkoznak be az gs^e annyi a változás, mint együttesek, itt veszik át a ezt Nóvák Ferenc a sajtó-város kulcsát és fogadják tájékoztatón elmondta, hogy őket a fesztivál tíz napjára n e m kapcsolódnak a játék Szeged polgáraivá. cselekményének menetébe,

A kétévenkénti fesztiválok hanem rövid, önálló tánc-sorában az idei az első, ame- hetetekkel köszöntik a közön-lyen a versenyizgalmak he- sőget. Ivét a tét nélküli vetélkedés A fesztiválra érkező kül-veszi át: nem lesz koreográ- földi együttesek ebben az év~ fiai verseny, a folklórbemu- ben is ellátogatnak a megye tatókon az egymás iránti városaiba és községeibe, va-tisztelet és megbecsülés sar- ]amint fellépnek más me-kallja nívós teljesítményekre gyékben is: Pest megyében a csoportokat. Három folklór estet rendeznek az újszegedi a bolgár együttes. Fejér me-szabadtéri színpadon: június gyében a csehszlovákiai és 14-én, 15-én, illetve 17-én. a ciprusi csoport, Szolnok A fellépő együttesek 25 per- megyében a szovjet együttes, ces néptánc-összeállításokat B a á b a n a z NDK-beli, mutatnak be, nezoik pedig is- J , . mét szavazhatnak a leg- ékesben a Jugoszláviái es a jobbakra. Az egy-egy estén finnországi, Tolna megyében legtöbb szavazatot kapott a lengyel, Bácsban pedig a tánccsoport elnyeri a közön- r o m á n i a l együttes ad műsort, ség diját

Minthogy a fesztivál elsőd-leges célja a népek közötti barátság ápolása, számos ren-dezvényt terveznek, amelye-ken egymás jobb megismeré-sére nyílik alkalmuk a részt-vevőknek. Így például: a kö-zönségdíjak átadását össze-kapcsolják az azonos napon fellépő együttesek baráti ta-lálkozóival, amelyeket a Vi-gadóban rendeznek. Barát-sági estek lesznek a Juhász Gyula Művelődési Központ-ban, a MAV kollégiumban, illetve a fesztivál zárásakor az Ifjúsági Házban is. A kö-zönséggel. a szegedi érdeklő-dőkkel a fesztivál újfajta rendezvényein, az úgyneve-zett nemzeti napokon ismer-kedhetnek a külföldi tánco-sok. Ezeket délutánonként, a múzeumkertben tartják, ahol egy-egy külföldi együttes 30 perces táncösszeállításban mutatja be nemzete sajátos hagyománykincsét.

A nemzetközi találkozó másik újdonsága: ezúttal nem egy, hanem két alka-lommal kerül a dómszinpad-ra a fesztivál gálaműsora, melynek fcíme: Vásár, avagy nemzetközi sokadalom Sze-geden. A kétrészes táncjáték — a lakodalmas szokásokat (Hegyen-völgyön lakodalom), a tavaszváró rítusokat (Má-jusjárás), a szüreti hagyo-mányokat (Szüret) feldolgo-zó, eddigi gálaestek után — most a régi vásárok hangu-latát idézi fel, jellegzetes fi-

S, E.

Könyvheti találkozások ÜJABB 1RÖ VENDÉGEK

találkoznak az olvasókkal a könyvhét szegedi programjá-ban. Ma. szerdán délelőtt Ta-kács Tibor látogat rendha-gyó irodalomórára a Madách utcai általános iskolába. Dél-után fél 3-kor Mocsár Gábor találkozik a textilművek dolgozóival; 3 órakor Takács Tibor a tarjáni 606-os fiók-könyvtár, Mándy Iván a Ju-hász Gyula Művelődési Köz^ pont vendége. Jókai Anna délután 6 órakor a vízmű-veknél, Hegedűs Géza az If-júsági Házban vesz részt író-olvasó találkozón; Mándy Ivánt este 7 órakor a Móra kollégium diákjai fogadják. A könyvutcában ma délután 4 órakor az Ifjúsági Ház színpada ad műsort.

"A CSÜTÖRTÖKI REN-DEZVÉNYEK délelőtt kez-dődnek. 11 órakor Mándy Iván a 624-es szakmunkás-képző intézetbe, Takács Ti-bor a Kőrösy József szak-középiskolába látogat. Dél-után 2 órakor Jókai Anna a fonalfeldolgozó vállalatnál vesz részt író-olvasó találko-zón. Fél 5-től a Kárász utca könyvsátrai között a vasút-forgalmi szakközépiskola iro-dalmi színpadának tagjai szórakoztatják az arra járó-kat. Este 7 órakor az újsze-gedi November 7. Művelődési Házban bemutatják Jancsó Miklós—Hernádi Gyula Ele-tünket és vérünket című filmtrilógiájának második, Allegro Barbaro-részét.

MÖRA-EMLÉKMÜSORT rendez az író születésének 100. évfordulója tiszteletére a Juhász Gyula Művelődési Központ június 8-án, pénte-ken este 6 őrakor. A műsort összeállította és bevezetőt mond Annus József író, a Ti-szatáj főszerkesztő-helyette-se. A program első felében novellák hangzanak el, a műsor második része a pub-licista Mórát mutatja be, pél-dázva, milyen bátorsággal állt ki az Igazság, a tiszta emberség érdekében. A Móra-emlékműsorban közreműkö-dik Kovács János, Mentes József és Nagy Zoltán, a Sze-gedi Nemzeti Színház művé-szei.

Kiállítási napló

Három szegedi m ű v é s z i t ®

A kiállítási program kü-lönös véletlenje folytan a hét végén három szegedi mű-vésznő önálló kiállítása nyílt meg. Kopasz Márta grafikáit és festményeit a Bartók Béla Művelődési Központban mu-tatják be; Kováts Margit festményeiből és Gerle Mar-git kerámiáiból a Móra Fe-renc Múzeum Képtárában rendeztek kiállítást. Tulaj-donképpen a szegedi képző-művészet három generációja mutatkozik be, három mű-fajban, három különjsöző tö-rekvést reprezentálva. Ko-pasz Márta az összekötő ka-pocs, a híd Szeged felszaba-dulás előtti és mai képző-művészete között; Kováts Margit, mint a középgenerá-ció egyik tagja, a hagyomá-nyos kifejezésmódok eredeti megújítója, aki a posztimp-resszionista kifejezésmódtól jutott el mai kénéi világá-hoz; míg á fiatal Gerle Mar-git a kerámia műfajának ősi módszerét ötvözi újító törek-véseinek eredeti kísérletei-vel.

Kopasz Márta elsősorban és eredendően grafikus alkat — annak ellenére, hogy mos-tani tárlatán döntő súllyal festményeket mutat be. Ere-deti és kiforrott látásmódja, képalkotó stílusa, technikai biztonsága mindenekelőtt li-nómetszetein teljesedik kl. A fekete-fehér drámaisága, a „genius loci", azaz a hely szelleme, városszeretete, öt-vöződik a felületek finom és játékos cizelláltságával, a linóleum lap részletező meg-munkálásával és tematikájá-nak jelképiségével. Mondani-valójának alapvető meghatá-rozója a műveltségélmény, Szeged szeretete, a városhoz kapcsolódó legendák, míto-szok újraélése. Ebből az ins-pirációból születnek a leg-jobb fametszőhagyományok-ra, az egykori szegedi grafi-kai iskola — Buday György, Vadász Endre, Bordás Fe-renc — értékeire épülő lap-jai, a Boszorkányok menete, Szeged 1945—1975, Szegedi anya, Uránia, Erató, Alkotó női genius stb.

Festményei már több gon-dot okoznak a szemlélőnek. Pedig technikája korszerűnek nevezhető, finom tónusok, lazurok, átmenetek, a festék öntörvényű mozgásának ki-

é s típusok Két tévéműben figyelhet- szak legnehezebb napjairól

tünk föl rájuk. Raffai Sarol- és embereiről adnak kereszt-fa Egyszál magam című re- metszetet. Nyilván a követ-gényéből Sipos Tamás írta az kező meggondolásból: kriti-azonos című tévéfilm forga- kus pillanatokban, válságos tókönyvét, Litványi Károly helyzetekben ismerszik meg volt a dramaturg és Horváth az ember, azok a magatar-Tibor a rendező. A másik tástípusok, melyek ábrózolá-műsor, amiről szólunk, Csiky sára a történet lehetőséget Gergely Ingyenélők című ad, ma is jellegzetesek. Fon-

képernyő

színművének tévéváltozata, Szántó Erika dramaturgi köz-reműködésével Hajdufy Mik-lós rendezte.

tosabb ezek fölmutatása, mint az asszony egyéni, bár a tá-gabb és szűkebb környezet által egyaránt meghatározott

Az Egyszál magam vitákat váltott ki megjelenése ide-jén, míg erkölcsi és valóság-hiteléről ki-ki dicsérően be-

patizálhatnánk eme, a film-ből „kiolvasható" alkotói gondolattal, ha sikerült vol-

szélt, többen számon kérték n a h a t á s < ? ' i . ^ l n ? a f : ,a • ™ perces musorido alatt lanka-datlan érdeklődést kiváltó

a mű időtálló irodalmi érté-keit. Mintha a film készítői , . . sem találták volna ez utőb- tóvévájto^tot kétótem. biakat; belső történések,

De ilyen film nem született, hl-biakat; belső történések, a J /.I j i

szereplők lélektani mozgatói- (társadal-nak ábrázolása helyett a tan- m i ) . tablo folrajzolásanak igé-testület 1956-os nehéz nap- ^ í ^ . 6 ^ k o

4c k a k

jainak eseményeit pergették * t J f 0 » t u n k Anna le. a lírai stílus és színek he-lyett a kemény, puritán, tényszerű ábrázolásmódot vá-lasztották. Vagyis úgy dön-töttek, hogy nem Kúti Anna, a főszereplő tanítónő regé-nyét dolgozzák filmre, hanem egy bonyolult történeti kor-

személyes történetéből is né-hány részletet — a kettő pe-dig sehogy sem ötvöződött egységes egésszé. Amiért mégis érdemes volt megcsi-nálni és megnézni az Egyszál magam tévéváltozatát: bár meglehetősen motiválatlanok

maradtak az egyes szereplők reakciói a történelmi és tan-testületi eseményekre, a szí-nészek jóvoltából mégis jel-legzetes magatartástípusok rajzolódtak elénk. Trokán Péter a csaló igazgató gát-lástalan pálfqrdulásaira, „amerről a szél fúj, úgy haj-lunk" — természetére ls koncentrált; Győrffy György maga volt a lábon járó szol-galelkűség, Avar István az egérszürke, de becsületes ve-zető típusához talált új szí-neket. Vörös Eszter megmu-tatta, hogy hitelesebben ls elő tudta volna adni Anna erejét és gyengeségeit, ha módja van bővebb indoklás-ra.

Az Ingyenélőknek ugyanez az erénye: a színészek ár-nyalt típusokat teremtettek. Szemes Marinak bámulatos mutatványokkal sikerült meggyőzni bennünket, hogy a csalárd, léha, felelőtlen em-ber nem egyszerűen megve-tendő, hanem szánnivaló is lehet, Bencze Ferencnek pe-dig arról, hogy nincs rosz-szabb a buta jóhiszeműség-nél.

S. E.

használása is tetten érhető a képeken. Színei sokszor bán-tóak, mégsem adnak igazi színélményt; kompozíciói de-koratívak, de gyakran pla-kátszerűek, reklámízűek; képépítése tolakodó, ahelyett, hogy megindító lenne; mon-dandója, szándéka szerint, költőien jelképes, a valóság-ban erőszakoltan magyaráz-kodó; a képeknek jellemzője a teátralitás, de ezek a szín-házhoz kapcsolódó élmények a drámai erő helyett a má-sodlagos hatások enerváltsá-gát hordozzák.

Néhány szép festményről mindenképpen szólnunk kelL Mindenekelőtt három táj-képéről, ahol az egymás mö-götti ' domboldalak finom zöldjel-szürkéi-fáradt lilái, il-letve az előtér őszi fái és a mögötte levő hegyvonula-tok farkasfoga, valamint a fürdőzők finom párával be-vont hangulata igazi festői erényeket csillogtat. Ugyan-csak figyelemre méltó a be-járat melletti két „mélyten-geri" felvétel, csillámjaival, koralljaival, fénypontocskái-vaL

a < Kováts Margit az emberi lélek térképét rajzolja meg, személyiségének mikroszko-pikus felvételeit tárja elénk a képtárban. Képei előtt mikroszkóp nagyítója alá he-lyezett metszetekre, játékos korallépítményekre, megfejt-hetetlen csigaházakra, csoda-kristályokra gondolhatunk — csakhogy ezek láttán pusztán csodálkozunk és gyönyörkö-dünk. Kováts Margit festmé-nyei előtt azonban elfog bennünket a döbbenet és a rádöbbenés, a megrendülés és az önvallomás kényszere. Bekapcsol bennünket szemé-lyiségének áramkörébe, elve-zet legbensőbb titkaiba, a lélek tájaira. Saját gyötrő-déseinket, örömeinket, magá-nyunkat és feloldódásunkat, elfáradásunkat és nekibuz-dulásainkat látjuk viszont ezeken a nagyon míves, na-gyon gondosan megformált festményeken. Kováts Margit azzal, hogy kimondja saját boldogságát és rettenetét, hogy egyformán vállalja örö-mét és bánatát, erényeit és gyarlóságait, tehát teljes éle-tét, példát mutat.

Kováts Margit jórészt ösz-tönösen alkot. Nem tervezi meg előre a képet, nem gyűjt motívumokat, nem készít vázlatokat, nem kerekít elő-re eszmei mondanivalót. Az éppen itt lebegő hangulat, az éppen jelenlevő Indulat ve-zeti ecsetjét, az éppen fölto-luló érzelmek keverik színeit — az éppen búcsút intő pil-lanat egyéniségén átszűrt lelki nyomata a kép. Bizo-nyára sokan keresik majd és számon is kérik tőle a tuda-tosságot, a kimódolt precizi-tást, a fegyelmezettséget. De hát éppen attól van varázsa Kováts Margit szinte mesés látomásainak, hogy szabadjá-ra engedi érzéseit és gondo-latait, hogy a lehető leg-őszintébben tárulkozik ki festményein.

* Gerle Margit még a szege-

di Tömörkény gimnázium művészeti tagozatos diákja-ként megtanulta a kerámia ősi alapmesterségét, a koron-

gozást, határozott fazekas szakmai tudást szerzett. A főiskolán döbbent rá, hogy az agyaggal, ezzel a képlé-keny, formálható, alakítható anyaggal mást is ki lehet fe-jezni. Évek kellettek, amíg megszerezte az ehhez szük-séges fizikai és lelki rugal-masságot. Mindent kipróbált, végigzongorázta a formaala-kítás egész skáláját, a hagyo-mányos módszerektől a leg-drasztikusabb indulatok kife-jezéséig.

A mostani kiállítás az el-ső igazi megméretés — ez harmadik önálló kiállítása a diploma megszerzése óta. Alig több mint öt esztendő kellett Gerle Margitnak ah-hoz, hogy a stagnáló magyar kerámia egy új lehetőségét kiérlelje. A kiállítás azt is bizonyítja, hogy egyforma biztonsággal formál hagyo-mányos funkcionális kerá-miaedényeket. a korszerű környezetkultúra követelmé-nyeihez alkalmazkodó, új anyagokat fölhasználó váza-családokat, kehely csoporto-kat. dekoratív, díszítő jellegű kerámiatárgyakat, épített tér-be illeszkedő kompozíciókat és a műfaj szokatlan tájaira is elmerészkedik: kerámia tájképekkel kísérletezik.

Kiállításának „főszereplői" organikus képzeteket keltő, csavarodó, hullámzó, szinte a földből kinövő, hol kopjafára, hol sírkövekre, hol növényi formákra emlékeztető kerá-mia tárgyak, melyeknek elő-képe a Felhők lebegő térjá-téka, a Nagyapám ujjai című fehér memen tócsoport. Leg-többje a hagyományos, láb-bal hajtott ősi fazekaskoron-gon készült, s ezek a tárgy-együttesek, kerámiacsoportok igazi tartalmaikat és szépsé-geiket a színezés eredetiségé-vel, dekorativitásával nyerik el. A karcsú forgástestek — gombjaikkal, hólyagjaikkal, gombafejeikkel — hol fehér erdőként egy steril világba vezetnek bennünket, hol a fejlődés, a vegetáció élmé-nyét sugallják. Ezek a mű-vek parkokban, épített tér-ben teljesedhetnének ki, ját-szótereken bonthatnák ki igazi szépségeiket, ahol a ko-rongozott, színes porcelán oszlopok szélkakasai, mobil propellerjei nemcsak esztéti-kai élményt nyújthatnának, de bekapcsolnák erőterükbe a természet pillanatnyi hely-zetét is.

A legújabb kísérletek egy hosszú utazás élményanya-gából születtek. E tájkép-esszenciáknak csak egy kerá-mia makettjét mutatja be, a sorozat többi darabja fotón látható. Így is izgalmas vál-lalkozás tanúi lehetünk, ami-kor is tájelemek — dombok, víz, folyó, bokor, fa stb. - • válnak öntörvényű alkotások-ká agyagból formálva, ke-mence tüzében égetve. A nagy méretek mellett Gerle Margit szívesen foglalkozik a kerámia legintimebb válfajá-val, ékszerek készítésével. Egy fiatalokból álló divat-tervező csoport tagjaként legegyszerűbb térformák kar-colt, vésett, festett, ritmusok-ra épülő együtteséből készít korunk igényeihez szépen si-muló ékszereket.

Tandl Lajos

A nyugdíjasokról A nyugdíjasok közéleti te-

vékenységéről, a társadalom-hoz fűződő kapcsolatairól, gazdasági és szociális gond-jairól legjobban a lakóbizott-ságok tájékozódhatnak és se-gíthetnek ezek megoldásában. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a lakóbizottságok tagjai közül legyen egy, aki napra készen ismeri majd a kör-nyezetükben élő idősebbek életét, munkáját, örömét és gondját, gondoskodjon szó?

rakozásukról — állapították meg az ldőskorúakkal fog-lalkozó társadalmi bizottság ülésén, amelyet kedden tar-tottak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék-házában. A bizottság ezen az ülésen — a beérkezett ja-vaslatok alapján — elfogadta az ez évre szóló munkater-vet, s az elnök beszámolt a különböző társadalmi szerve-zetek terveiről, valamint ed-digi eredményeiről. (MTI)