törzs: puhatestűek – mollusca

Törzs:Puhatestűek – Mollusca

2 hazai osztályban 250 faj, ebből védett 44, egyikük fokozottan

Kagylók – Bivalvia

• 25 hazai faj, 2 védett• Környezetvédelmi indikátor csoport: szennyezést

rosszul bírják• 3 családjuk:o Gömbkagylók (Sphaeriidae): folyóvíziek, egyes

fajok patakokbano Vándorkagylók (Dreissenidae): adventív,

bisszuszfonalaival megtapado Najádok (Unionidae)

Najádok

• Legnagyobb, legismertebb fajok• Élősködő lárva miatt halastavakban ritkítják• Unio fajok inkább folyóvizekben, védett: tompa

folyamkagyló (Unio crassus): patakok-folyók zömök, vastag, lapos faja

• Anodonta-rokonság inkább tavi fajok, védett: lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) kicsi, nagyon lapos

• Adventív amuri kagyló: hatalmas, ellenálló

Csigák – Gastropoda

• 230 faj (európai 3000-hez képest kevés, sok a mediterrán), 42 védett

• Az egyik leginkább endemizmusok kialakulására hajló állatcsoport, rossz terjedési képesség

• Népszerű, érdekes, könnyen gyűjthető házú, jól ismert csoport, sok kutatóval

• Utóbbi évtizedekben kb. 20 faj került elő, többsége adventív

Alosztályok- rendek

• Keresztezett idegűek v. Elölkopoltyúsok1. Kétpitvarosak: 4 hazai Neritidae2. Fésűkopoltyúsok: 25 faj, 8 család

• Tüdőscsigák1. Ülőszeműek: 31 faj, 4 család2. Nyelesszeműek: 170 faj, 33 család (új

rendszer szerint)

Kétpitvarosak

• Neritidae 4 bödöncsiga (Theodoxus) faja: 1 adventív, 3 védett, utóbbiak a Duna és mellékfolyói endemikus fajai, talán a Pannon-tengerből maradtak

• Rajzos bödöncsiga (T. danubialis): Pó, Dnyeszter is, cikcakkos rajzolat

• Sávos bödöncsiga (T. transversalis): 3-4 övvel, visszaszorulóban

• Fekete bödöncsiga (T. prevostianus): langyosvízi reliktum

Fésűkopoltyúsok I.

• Szárazföldön élnek a melegkedvelő ajtóscsigák (Pomatias): nyugati (P. elegans) a Balatonnál és Őrtilosnál, keleti (P. rivulare) Bátorligeten és a Mecsekben

• Vakcsigák (Bythiospeum) felszín alatti vizekben élnek: magyar vakcsiga (B. hungaricum) Abaligeti-barlang, a még nem védett dunai vakcsiga(B. oshanovae) szigetközi források

• Platyla banatica: É-Balkán, Mecsek, szárazföldön, nem védett

Fésűkopoltyúsok II.• Pannon karsztcsigácska (=patakcsiga, Bythinella

pannonica): apró karsztforrásokban, -patakokban élő faj, Bükktől Kassáig

• Zalai szurokcsiga (Amphimelania holandri): nyugat-balkáni faj, fekete kéreg fedi házát

• Folyamcsiga (Esperiana daudebartii): törzsalakja kizárólag langyos vizekben 5 helyen, elterjedtebb alfaja szinte csak a Dunában, akárcsak pettyes csiga (E. esperi)

• Bordás tornyoscsiga (Melanopsis parreyssi): endemikus Nagyvárad-Püspökfürdőn

Ülőszemű tüdőcsigák

• 31 faj, nincs védett• 2008-ban lesz védett: örvényes tányércsiga

(Anisus vorticulus): Berni konvenciós, tiszta, növényekkel benőtt vizekben

• Tányércsigák között 4 védendő faj, pl. Anisus leucostoma: Bükk égerlápjai

• Vagy: tarajos csiga (Planorbis carinatus): főleg Balatonnál

Nyelesszemű tüdőcsigák

• 170 fajból 31 védett, ezek zömmel kárpáti endemizmusok

• De alpesi pl. pagodacsiga (Pagodulina pagodula): 3 mm, méhkasforma, fogatlan

• Hordócsiga (Orcula dolium): alpesi-kárpáti • Törpecsigák (Vertigo): 2 mm, fogazott szájadék,

3 védett, pl. balogcsiga (V. angustior)• Háromkaréjú bordáscsiga (Spelaeodiscus triarius):

Bükk, Kárpátok

• Orsócsigák: ált. balmenetes, megnyúlt, zárókészülékkel

o Ólomszínű csiga (Alopia livida): Erdélyből behurcolt, védett – a nemnek mind a 24 faja kárpáti endemizmus, A. bielzi: pár km-re a határtól, egyetlen jobbos

o Fényes, sima faj alig, pl. sima orsócsiga (Cochlodina cerata), változóan bordázott pl. Vestia fajok, erősen bordás pl. karcsú orsócsiga (Ruthenica filograna): mind kárpáti

• Hegyi csavarcsiga (Ena montana): kárpáti-hegyvidéki zebracsiga-szerű

• Kék meztelencsiga (Bielzia coerulans): Bükk, Zemplén, egyetlen égszínkék csigánk

• Gyűrűs üvegcsiga (Phenacolimax annularis): ragadozó, Bükk

• Dobozi pikkelyescsiga (Kovacsia kovacsi): egyetlen bennszülött alföldi faj, csak Békés megye (monotipikus genus)

• Egyfogú szőröscsiga (Trichia unidentata): apró szőrökkel, hegyvidéki

• Kerti és ligeti csiga (Cepaea hortensis, C. nemoralis): ált. sárgás nyugati fajok, szájadék fehér, ill. sötétbarna, ellentétben a gyakori pannon csigával (Cepaea vindobonensis)

• Éti csiga (Helix pomatia): legnagyobb, közismert, gyakori, eszik, engedéllyel mérethatárral gyűjthető

• Hasonló, de világosabb, kisebb: agyagsárga éticsiga (H. lutescens), erdélyi