varga istván - szociális elvárások az országos és regionális közhasznú közlekedésben

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 1

SZOCIÁLIS DIMENZIÓ

SZOCIÁLIS DIALÓGUS

ÉRDEKEGYEZTETÉS

a közösségi közlekedési szolgáltatást végző regionális közlekedési

központok, és a Volán társaságok gyakorlatában.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 2

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

„BÉKÉT csak úgy lehet elérni, ha azt szociális igazságosságra alapozzák. ” (I. világháború utáni békeszerződés)

A tagországok ennek szellemében erősítikegyüttműködésüket, és alakítják a szociális dialógust, aszociális párbeszédet, az érdekegyeztetést.

Ennek közel hetven éves története során vált a tagállamokcéljai elérésének fontos részévé.

A fejlődés lépcsőfokait az Európai Unió különbözőszerződésein, nyilatkozatain, közleményein keresztüllehet figyelemmel kísérni.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 3

1957.III.25. Római Szerződés:

Létrejön az Európai Gazdasági Közösség.

Megteremti a fórumot a szociális partnerek számára a Gazdasági és Szociális Bizottságban.

Megmarad a tagállami érdekegyeztetési rendszerek fontossága és szerepe.

Az érdekcsoportok alapvetően tagállami szinten szerveződnek.

Kijelentik, hogy a szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika

és az érdekegyeztetés egymástól nehezen elválasztható. Ezer szállal kötődnek egymáshoz.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 4

1961. X.18. Torino

Megszületik az Európai Szociális Charta.

Elkötelezettséget hirdet az alapvető szociális jogok iránt.

A Charta érinti:

a lakás és munkakörülményeket,

szociális védelmet,

kollektív egyeztetés szabadságát,

férfiak és nők egyenlőségét,

gyermekek, fiatalok, idősek és csökkent munkaképességűek védelmének kérdéseit, továbbá

a munkahelyi környezet a munkavégzés feltételeit, a munkavállalók konzultációját és informálódását.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 5

Mindebből látható, hogy az EU kiemelt szerepet tulajdonít a szociálpolitikának és a foglalkoztatáspolitikának.

Nincs EU-s szabály a bérek, jövedelmek, nyugdíjak, szociális juttatások mértékére.

1919. Megalakul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

Magyarország 1922.–től tagja.

1976. Az ILO Egyetemes Értekezlet, 144. sz. egyezményével elfogadják, hogy nemzeti keretekben létrehoznak olyan eljárásokat, amelyek biztosítják, a

kormányokmunkaadókmunkavállalók

képviselői közötti tárgyalásokat.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 6

1988. ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) májusi kongresszusa

Jacgnes Delors akit, 1984-ben az EU Bizottság elnökévéválasztottak, érzékeli, hogy:

a közös piac kíméletlenül fokozta a versenyt. Meg voltgyőződve arról, hogy ez fájdalmasan hathat amunkavállalókra,

úgy vélte, ezért a közös piac bevezetését össze kell kötni aszociális viszonyok bizonyos harmonizációjával.

az ETUC Kongresszusán nyilatkozza:

„ezért, biztosítani akarom, hogy a szakszervezetek kihagyhatatlanok legyenek, Európa gazdasági és szociális döntéshozatalából”

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 7

1989. XII. (130 a, 118 a) megszületik a Közösségi Charta, mely politikai szándéknyilatkozat.

Nem kötelező érvényű jogi aktus, de kifejezi a szociális problémák közösségi szintű orvoslásának kísérletét.

Köti a tagállamokat: a méltó életszínvonal, megfelelő társadalombiztosítás fenntartásához, a dolgozók alapvető szociális jogainak biztosításához.

Közösségi Charta szabályozza,

• a szociális partnerek konzultációját,

• az Európai Bizottsággal való egyeztetést.

Ezzel az EU-ban intézményesült a szociális partnerek egyeztetésiintézménye.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 8

1994. Európai Szociálpolitikai Fehér Könyv

Egységes képet rajzol fel a jövőbeni tennivalókról,a munkajog,az egészségügy,a szociális biztonság, a szabad munkaerőmozgás,egyenlőség férfi és nő között.

Leszögezte, hogy a szociális védelem nem költségtényező, hanem piaci versenyképességet növelő faktor. Olyan „hozzájárulás”, amely jól képzett, éskellően motivált,munkaerőt biztosít a gazdaságnak.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 9

1997. Maastricht-i szerződés Szociálpolitikai Jegyzőkönyve kimondja:a munkahelyi környezet,a munkafeltételek,a munkavállalók konzultációja és informálódása,a nemek közötti munkahelyi egyenlőség, ésa munkaerőpiacról kiszorultak kérdésében,

a 189 C cikkely alapján, vagyis az EU Parlamenttel való konzultáció után, minősített többséggel, dönt a fenti témákban az EU Tanács.

Szabályozza,a szociális partnerek konzultációját,az Európai Bizottsággal való egyeztetést.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 10

1998. évben az Európai Bizottság Közleményt fogad el

„ a közösségi szintű szociális párbeszéd alkalmazásáról, és előmozdításáról”

A szociális párbeszéd intézményein keresztül támogatást ígér a leendő tagállamokszakszervezeteinek, független szervezeteinek, ésmunkáltatói képviseleteinek.

Majd a Szociális Akcióprogram keretében: felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális párbeszéd a kötelező

párbeszéd része, a közlemény alapján a gazdasági és szociális fejlődés egyenlő értékű,PHARE-program keretében pénzügyi segítséget ígér a szociális

infrastruktúra kiépítéséhez az új csatlakozó tagállamoknak.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 11

Magyarországi érdekegyeztetésAz EU ajánlásai és elvárásai alapján Magyarországon is

kiépül, illetve megerősödik a szociális párbeszéd, szociális dialógus.

Ennek különböző szintjei:

2001. február Országos Munkaügyi Tanács döntést hoz:

az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítéséről,

PHARE program indításáról.

Cél: az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) létrehozása.

1. Ágazati Párbeszéd Bizottságok

Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú munkaadók, szakszervezetek közötti közvetlen párbeszéd formái.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 12

A Közúti Közlekedési Alágazati Párbeszéd Bizottság tagja, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSz) és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége.

Keret:

az ágazati megállapodásokhoz,

alágazati Kollektív Szerződés kötéséhez, kiterjesztéséhez,

az alágazatot érintő konzultációhoz,

közös akciók, képzések szervezéséhez.

Munkájukat a Társadalmi Párbeszéd Központ segíti.

24 ágazatban működik.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 13

2. Országos Érdekegyeztető Tanács

Kulcsszereplője volt a hazai gazdasági és politikai rendszerváltásnak.

Jelentős eredménye és szerepe:

nagy és nyílt konfliktusok megelőzésében,

Munka Törvénykönyve létrehozásában,

garantált minimálbér bevezetésében,

ajánlása a bérfolyamatokra (1996 óta),

Mt., Nyugdíjtörvény, Adótörvény,

Foglalkoztatási Törvény,

Munkaügyi Ellenőrzési Törvény 1996 ,

Munkaerőpiaci Alap létrehozása, stb.,

egyetértésével került a Parlament elé.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 14

3. Nemzetgazdasági és Társadalmi Tanács

2010-ben a kormány átalakította az érdekegyeztetés rendszerét. Megszüntette az OET-t.

Létrehozta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot. (NGTT)

Egyesítette,

az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT),

a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSzT),

a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF).

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 15

Az új testületnek:konzultációs,véleményező,javaslattevő joga van.

„Álláspontjuk a kormányra nézve nem kötelező érvényű”Résztvevői:

szakszervezetek,munkáltatók érdekképviseletei,gazdasági kamarák,civil társadalom szervezetei,tudományos élet képviselői,történelmi egyházak képviselői.

A nagy létszám és a részvevői kör eltérő érdekei miatt, kódolt a megegyezés hiánya.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 16

A hazai érdekegyeztetés és környezetVáltozások következnek be a szakszervezetet érintő

törvényekben, melyek kihatással vannak a szociális dimenzióra az érdek- egyeztetésre.

1. 1989. évi Alkotmány I. fejezet Általános rendelkezések

4.§. A szakszervezetek és más érdekképviseletek„védik és képviselik a munkavállalókat, a szövetkezeti

tagokat és a vállalkozók érdekeit.” 2. Alaptörvény VIII. cikk

(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseletek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

Érzékelhető a különbség, nincs utalás a szakszervezeti érdekképviseletre.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 17

3. Változás Munka Törvénykönyve normaszövegében

Csökkent:

a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz való jog , csak kérésre és nem kötelező,

a munkaidő kedvezmény,

a tisztségviselők munkajogi védelme.

Megszűnt:

a kifogásolási jog,

a munkakörülmények ellenőrzésének joga,

az állami szervek és önkormányzatok együttműködési kötelezettsége a szakszervezetekkel.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 18

Ez hatással van a munkaügyi kapcsolatokra:csökken a szakszervezet szerepe, szervezettsége,

csökken lobbiereje,

az egyéni vállalkozók körében nem, vagy alig van szervezett munkavállaló,

multinacionális cégek megjelenése gyengíti az érdekérvényesítést,

csökkent a foglalkoztatottak aránya, a munkaképes korú népesség.

Következményeként visszaesett a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek képviselete.

Másrészt érezhető, hogy időszakonként a politika „megtűrt szereplőjévé” vált az érdekvédelem.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 19

SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN a munkáltatók és a szakszervezet közreműködésévelAz EU Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és Megállapodás utal – mint közösségi elvárás -

a szociális párbeszéd fontosságára. Ez a közúti közlekedési alágazatban változó mértékben és minőségben, hosszú idő óta jelen van.

A közúti közlekedési személyszállításban a szociális partnerek, (állami szervek, munkaadók és munkavállalók), együttműködésük során tekintettel vannak az európai uniós ajánlásokra, és a hazai törvényekre, szabályokra és ajánlásokra.

A szakszervezeteket ért kedvezőtlen hatások mellett, azonban van mód a Munka Törvénykönyve munkaügyi kapcsolatok XIX. Fejezet Általános Rendelkezések Mt.230.§-a alapján a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelmére és ezen keresztül a munkabéke fenntartására.

Ezekhez meg kell találni a helyes utat és módszereket, következetesen fent kell tartani a szociális partnerekkel a dialógust a párbeszédet.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 20

A közúti közlekedési személyszállítást érintően szociális dialógus szintjei:

1. Közlekedési kormányzat (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium),

2. Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

3. Középszintű Érdekegyeztetés Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége,

4. Munkáltatók (Közlekedési Központok, Volán társaságok),

valamint

a Volán társaságok területén működő szakszervezetek között.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 21

1. KÖZLEKEDÉSI KORMÁNYZAT (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Nincs országosan szabályozott formája, ugyanakkor az érdekképviselet által felvetett témákat befogadja. Lehetőséget biztosít a konzultációra, a vélemények egyeztetésére.

Pozitívan reagál a szakszervezetek által felvetett kérésekre.Pl.:

munkavállalói menetkedvezmények megőrzése, béren kívüli – cafeteria juttatás letiltása, majd egyeztetés után a

juttatások eredeti állapotba való visszaállítása, háttértámogatás az alágazati kereset és jövedelemfejlesztési

megállapodáshoz.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 22

Az előrelépést jelentene az érdekérvényesítésben:

a társaságokat, munkavállalókat érintő programok, törvénytervezetek véleményezésének biztosítása,

Munkavállalói érdekek érvényesítését segítené, a 2012. évi Személyszállítási Törvény a még elégséges szolgáltatás szabályainak módosítása,

a Munka Törvénykönyve szabályában a rendelkezésre állási idő munkaidőként való elismerése,

a gépjárművezetők korkedvezményének fenntartása , Az alágazati Kollektív Szerződés országos kiterjesztése

a személyszállító, áruszállító, állami és magánvállalkozásokra egyaránt,

vonzó életpálya modell kialakítása.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 23

A személyszállítási piacnyitás , privatizáció A Kormány szándékai között 2009-ben szerepelt a Volán társaságok

privatizációja. Az erről szóló megbeszélésen a Közúti Közlekedési Szakszervezet kifejtette aggodalmát, majd a partnerek közös elhatározással e tárgyban keretmegállapodást kötöttek.

A 2009. X.26-i Keretmegállapodásnak a Volán társaságok és a területükön működő közlekedési szakszervezetek számára kiemelt a jelentősége.

A Keretmegállapodás rögzíti:– 2016.XII.31. előtt nem kerül sor privatizációra. A Kormány nem nyitja

meg a hazai piacot, más piaci szereplők előtt,– megerősítette a közszolgáltatási szerződések vonatkozásában a Volán

társaságok kizárólagosságát,– vállalja, hogy felkészíti a társaságokat a piacnyitásra,

• kialakítja a finanszírozás hosszú távú garanciáit,• járműrekonstrukciót hajt végre,

– a munkahelyi szakszervezetek támogatásához köti az alvállalkozások bővítését.

A piacnyitás elhalasztását a Kormány az EU-nak bejelentette, 2009. december 3-ai lejárati határidő előtt.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 24

2. MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ Zrt. (MNV Zrt.) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet képviselőivel

való párbeszédnek nincs szabályozott formája. Vezetői egyeztetések rendszeresek a közös érdeklődésre

számot tartó kérdésekről. 2012. június 12.

A szociális partnerek, az MNV Zrt. és a Közúti Közlekedési Szakszervezet megállapodást kötnek a „Közúti Közlekedési Konzultációs Fórum” létrehozására. Később a résztvevők köre kibővült a Volán társaságok területén működő szakszervezetekkel.

A megállapodás keretbe foglalja:

az aktuális kérdésekről a tájékoztatás, információk cseréjét,

utal az egyeztetések fontosságára.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 25

Kiemelten kezeli:

a regionális közlekedési szint létrehozásával kapcsolatos egyeztetéseket,

a munkahelyek védelmét,

a foglalkoztatás, létszámgazdálkodás kérdéseit,

az alágazati és a helyi Kollektív Szerződések összehangolását a társaságok átalakításához,

kereset és jövedelemre szóló megállapodásokat,

a munkavállalók szociális, munkabiztonsági és foglalkoztatás egészségügyi kérdéseit,

a rendezett munkaügyi kapcsolatokat,

szakszervezet érdekképviseleti mozgásterét.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 26

A folyamatosan fenntartott párbeszéd kiterjed:

napjaink aktuális témáira,

a gazdálkodó szervezetek finanszírozási kérdéseire,

a járműrekonstrukciók szorgalmazására,

a munkavállalók kereseti és jövedelmi helyzetére. Erőteljes támogatást nyújtva az éves kereset és jövedelemre vonatkozó megegyezésekhez,

a társaságok piacnyitásra való felkészülésére,

a Volán társaságok összeolvadásának előkészítésére,

Ezzel összefüggésben: A munkaerő foglalkoztatás kérdéseire,

Az összeolvadással létrehozandó társaságok Kollektív Szerződéseinek fontosságára.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 27

Szociális dialógus sajátosságai a közúti közlekedési alágazatban

A munkáltatói oldal „többszereplős” Elsődleges partner a Munkáltatói Szövetség (KKVSz), de nem

„független” résztvevő. Tagjai:

a Volán társaságok alkalmazottai, vezetője, vezető állást is betölt egy adott Volán társaságnál, 24 Volán társaság megbízásából járnak el.

A munkavállalói oldal: Az országos tárgyalásokon 6 különböző szakszervezet van jelen, Az alágazati KSz megkötésénél aláíró a legnagyobb létszámú

Közúti Közlekedési Szakszervezet, és a 10 %-os szerezettséggel rendelkező Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége,

A munkahelyi szociális érdekegyeztetés is ebből következően többszereplős, ami nehezíti az oldal álláspontjának kialakítását. A megállapodások eléréséhez, nagyfokú szakmai ismeret, érdekegyeztetési gyakorlat és önfegyelem kell.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 28

3. KÖZÉPSZINTŰ ÉRDEKEGYEZTETÉS A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGÉVEL (KKVSz)

Kiemelt partner a munkavállalók érdekei érvényesítésében.

A KKVSz-nek és a szakszervezeteknek elévülhetetlen érdeme van az alágazati Kollektív Szerződés megalkotásában, tartalmának folyamatos gazdagításában.

2013.évben megállapodás születik az együttműködés un. technikai szabályára. A szociális partnerek pozícióira.

Az egyeztetés főbb területei: az alágazati Kollektív Szerződés,

az alágazati bérmegállapodások kötése, melyek kiterjednek a 24 Volán társaságra egyetemlegesen.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 29

Rendszeresek a szociális partnerek közötti

vezetői, szakértői egyeztetések, tájékoztatások, a kölcsönös érdeklődésre szánt ügyekben,

Kollektív Szerződést szerkesztő bizottsági egyeztetések,

plenáris ülések.

Napjaink kiemelkedően fontos feladatai:

a 2014. évi kereset és jövedelemfejlesztési megállapodás teljesítésének

elemzése,

következtetések levonása,

felkészülés, a 2015.évi megállapodás megkötésére.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 30

– az eltérő bér és jövedelemkülönbségek „kiegyenlítését” szolgáló felzárkózási program készítése.

Első lépésként a régiós közlekedési központokra, majd területi „határaik” átlépésével országos felzárkózási program.

– a szakszervezetek szorgalmazzák e fórumon is, a 2012. évi személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó törvény érvényre juttatását, mely

• a társaság működését, működési feltételét, hosszú távú megbízható finanszírozását,

• forgalmi és műszaki bázisok felújítását, építését,

• technikai, technológiai fejlesztéseket,

• munkakörülményeket, stb.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 31

Közös átgondolásra váró feladatok:

– az alágazati KSz tartalmi elemeinek gazdagítása,

– bértáblázat kidolgozása,

– a társaságok közötti eltérő keresetek, juttatások kiegyenlítésének programjára megállapodás kötése,

– a Volán társaságok összeolvadása nyomán keletkező munkavállalói érdekek felkarolása és védelme:• munkahely védelme,

• egzisztenciális biztonság fenntartása,

• szükséges létszám biztosítása belső átcsoportosítással,

• késleltetett nyugdíjazás (nők 40 éves munkaviszonyának belátható időn belüli eléréséig, öregségi nyugdíjkorhatár belátható eléréséig a munkaviszony fenntartás),

• át- és továbbképzés.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 32

4. MUNKÁLTATÓK (Közlekedési Központok, Volán társaságok)

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során, arra törekednek, hogy:

– a jóhiszeműség fenntartásával,

– a tisztesség elvének érvényesítésével működjenek együtt,

ne sérüljenek a másik fél jogai, jogos érdekei.

Kiemelkedő szerepe van ebben:– a Munka Törvénykönyve szabályainak,

– az alágazati Kollektív Szerződésnek,

– a munkahelyi Kollektív Szerződéseknek,

– a kialakult stílusnak,módszereknek,

amelyben a szociális partnerek elsődleges célja, a

tárgyalásos érdekütköztetési pozíció fenntartásával,

megállapodások kötése.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 33

A megállapodások eléréséhez elengedhetetlen a szociális partnerek

felkészültsége,

tájékozottsága,

lehetőségeik határának ismerete,

Nem nélkülözhető:

a munkavállalók igényeinek, szándékainak elfogadása,

rendszeres munkaügyi kapcsolat fenntartása,

a jogkörök, a hatáskörök és a működési rend beépítése a gazdálkodó szervezet és a szakszervezet Szervezeti Működési Szabályzatába és ügyrendjébe.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 34

Mely területeken érvényesül és érvényesíthető a munkahelyeken - a régiós gazdálkodó szervezeteknél, és Volán társaságoknál - a szociális érdekegyeztetés

A teljesség igénye nélkül, a gazdálkodó szervezet szervezeti struktúrája, ügyrendjének

kialakítása,üzleti terv tárgyalása,munkavédelmi szabályzat,egészségvédelmi program,esélyegyenlőségi terv,humánpolitikai tervek kialakítása,környezetvédelmi programok,képzési- oktatási programok,téli felkészülési tervek,a munkahelyi életet befolyásoló döntések.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 35

Továbbá:

a munkahelyi kultúra kialakításánál, formálásánál,

szakmai technológiák kialakításánál,

technológiaváltáshoz kapcsolódó át- és továbbképzési programok kidolgozásánál,

esélyegyenlőségi tervek készítésénél,

egészség megőrzését, betegség megelőzését szolgáló programokban,

a munkavállalókat és családtagjaikat érintő pályázatok –pl.: családbarát munkahelyek - és szabadidős programok összeállításánál.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 36

És végül a legjelentősebb területeken:

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS megkötésénél, módosításánál,

BÉRMEGÁLLAPODÁS megkötésénél, végrehajtása értékelésénél,

BÉREN KÍVÜLI és CAFETERIA szabályzat elfogadásakor, jeleníthető meg.

Összefoglalva:

Bemutatásra kerültek:

A közlekedési alágazatban a szociális partnerek közötti együttműködés területei, eredménye, lehetősége.

A létrejött kollektív alku eredményei, a partnerek közötti egyesség sikerének számítanak!

Vitában születtek.

Nem jutottak el nagyobb konfliktusig.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 37

A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD GYAKORLATÁRÓL

Megállapíthatjuk, hogy közös dolgaink többé, kevésbé rendben vannak.

Objektíven szemlélve a szociális párbeszédet - a minőségén van javítani való,

A munkavállalói érdekek érvényesülése tekintetében

léteznek időszakonként rendezetlen ügyek is, melyek feszültséget generálnak.

Ezek többségében országos Kormányzati döntést igényeltek.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 38

A feszültségek feloldására a szakszervezetek, elsősorban

a KKSz, időnként alkalmazta a sztrájktörvény eszközeit:– országos sztrájk,

• a bérek emeléséért,

• az un. zsáktelepülési szállítási feladatok veszteségeinek pótlására,

– több ízben, 2-3 órás figyelmeztető sztrájk

a gépjárművezetők korkedvezményéért,

a típusfüggőség eltörléséért.

A nyomásgyakorlás eszközét használja, demonstrál– a Munka Törvénykönyve ügyében,

– a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásáért,

– a cafeteria magasabb mértékű adózása ellen,

– a korkedvezmény védelmében.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 39

A nyomásgyakorlás eredményeként24 év után megszületik a korkedvezmény,

majd eltörlik a típusfüggőséget,

támogatást kaptak a Volán társaságok, a

zsáktelepülési veszteség enyhítésére,

Kormányzati döntéssel rendkívüli bérfejlesztésre került sor,

másokkal együtt kiharcoltuk, hogy a nők 40 éves munkaviszony után nyugállományba vonulhatnak.

Nem jártak sikerrela Munka Törvénykönyve módosításának

megakadályozására tett lépések,

a Sztrájktörvény módosításáért való fellépés.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 40

Kinek az érdekében, képviseletében történik

a szociális párbeszéd, az érdekképviselet.

Az alágazatban az összes foglalkozatott:

17.010 fő főmunkaidős munkavállaló (2014.október 31-én).

Ebből: 10.021 fő gépjárművezető,

3.493 fő szellemi foglalkozású,

2.672 fő szakmunkás,

824 fő betanított munkás.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 41

Bízom abban, hogy a szociális dialógus fenntartása a Volán társaságoknak és munkavállalóinak egyaránt

hoz eredményeket.

Ebben a reményben kívánok a jelenlévőknek is,

a Közúti Közlekedési Szakszervezet

nevében

EMBERHEZ MÉLTÓ JELENT ÉS

BIZTOS JÖVŐT.

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 42

Köszönöm a figyelmet

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 43