vegetÁciÓismeret 11. előadás dr. bartha dénes

VEGETÁCIÓISMERET

11. előadás

Dr. Bartha Dénes

FÉLSZÁRAZ GYEPEK

FÉLSZÁRAZ GYEPEK- mindenféle alapkőzeten vannak- elsősorban hegy- és dombvidéken találhatók meg, de alföldi erdősztyepp területeken is előfordulnak- főleg cseres-tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, erdősztyepp tölgyesek kiirtása után létrejött másodlagos társulások- a szukcesszió lassabb, mint az üde gyepeknél- állományaik zártak, fajgazdagok- elsősorban xeromezofil fajok vannak jelen állományaikban- az ország 0,1 %-án találhatók állományai

fűfélék sudár rozsnok (Bromus erectus) csomós ebír (Dactylis glomerata) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) pusztai csenkesz (Festuca rupicola) árvalányhajak (Stipa spp.)

FÉLSZÁRAZ GYEPEK

színező fajokmezei zsálya (Salvia pratensis) bakfű (Betonica officinalis)erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) szarvaskocsord (Peucedanum cervaria)pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum) borzas peremizs (Inula hirta)festő rekettye (Genista tinctoria) kardos peremizs (Inula ensifolia)csillag őszirózsa (Aster amellus) harangvirág fajok (Campanula spp.)

Veszélyeztető tényezők: Állományaik az extenzív legeltetés, kaszálás felhagyása után cserjésednek, gyomosodnak. További veszélyforrás a feltörés, gyomosodás, gyakori égetés, intenzív legeltetés, kaszálás.

FÉLSZÁRAZ GYEPEK

Félszáraz gyepek

FÉLSZÁRAZ GYEPEK

Félszáraz gyepek

SZIKI NÖVÉNYZET

SZIKI NÖVÉNYZET

- egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb talajvízszint összeér- Na-(Mg-)sók altalajból talajfelszín irányába történő vándorlás által jönnek létre (ennek feltétele közeli talajvíztükör, sókban gazdag talajvíz, kontinentális klíma, intenzív párologtatás ami a kapilláris zónán keresztül felemeli a sókat)- a pannon szikesek az eurázsia sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb képviselői- az ősi szikesek a posztglaciális mogyoró korban jöttek létre- ma a szikesek nagyobb része másodlagos, melyek a XVIII.-XIX. századi vízrendezések és erdőirtások miatt alakultak ki- a szélsőséges ökológiai viszonyok miatt térben és időben változó mozaikkomplexek jönnek létre átmeneti sáv (szikpadka)- a halofil növények sikeres életformái, stratégiái: elterülő termet, karógyökér, pozsgás felépítés, rövid életciklus- fennmaradásukat a kellő mértékű legeltetés ill. kaszálás biztosítja

SZIKI NÖVÉNYZET- a mikrodomborzat, a talajvízszint helyzete, a felszíni vizek évi tartósságának ritmusa és a sókoncentráció együttesen határozzák meg a szikesek típusait - osztályozásuk többféleképpen történhet: 1. talajtípus alapján : szoloncsák ~, szolonyec ~ és átmenetük 2. erdészeti hasznosíthatóságuk alapján:I-II-III-IV. osztályú szikesek 3. vízháztartásuk alapján: száraz és nedves szikesek

- szikes növényzet az ország területének 2,0 %-án található

SZIKI NÖVÉNYZET

száraz szikesek - szikes puszták legjellemzőbb, legkiterjedtebb képviselői - tavasszal lehetnek vízzel borítottak, de nyárra kiszáradnak sziki csenkesz (Festuca pseudovina) sziki üröm (Artemisia maritima) bárányüröm (Artemisia pontica) sziki őszirózsa (Aster tripolium) sziki cickafark (Achillea asplenifolia) sóvirág (Limonium gmelini) pusztai cickafark (Achillea setacea) herefajok (bodorkák) (Trifolium spp.)

SZIKI NÖVÉNYZET

Száraz szikesek

SZIKI NÖVÉNYZET

Száraz szikesek

SZIKI NÖVÉNYZET

vakszik

- a száraz szik szélsőséges típusa - alacsony borítás, kevés, de speciálisan alkalmazkodott faj - dominálnak a szukkulensek bárányparéj (Champhorosma annua) sziksófű (Salicornia prostrata) sziki ballagófű (Salsola soda) sóballák (Suaeda spp.)

SZIKI NÖVÉNYZET

Vakszik növényzet

SZIKI NÖVÉNYZET

Vakszik növényzet

SZIKI NÖVÉNYZETnedves szikesek (szikes rétek)

- ősztől tavaszig bő vízellátásúak, vegetációs időszak elején vízzel borítottak, nyárra is nedvesek maradnak - zömében másodlagosak, mocsarakból jöttek létre - száraz szikesek és a szikes mocsarak közti térszínen helyezkednek - kaszálással hasznosítják ennek elmaradása esetén gyomosodás jelentkezik fehér tippan (Agrostis alba) hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) réti sás (Carex distans) sziki szittyóval (Juncus gerardi)

SZIKI NÖVÉNYZET

Nedves szikesek

SZIKI NÖVÉNYZET

Nedves szikesek

SZIKI NÖVÉNYZET

szikfok- a nedves szikes szélsőséges típusa

kamilla (Matricaria chamomilla) sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) kékmoszatok (Nostoc spp.)

SZIKI NÖVÉNYZET

Szikfok növényzet

SZIKI NÖVÉNYZET

Szikfok növényzet

SZIKI NÖVÉNYZET

Szikes pusztai gyepek növényvilága

SZIKI NÖVÉNYZET

Veszélyeztető tényezők:Gyepjavítás céljából végzett mezőgazdasági tevékenység, alul- vagy túllegeltetés, kaszálás elmaradása, feltörés, spontán cserjésedés és erdősödés, erdőtelepítés, a termőhely kiédesedése, túlzott égetés, taposás, gyomosodás, kiszárítás, trágyázás, halastavak és rizsföldek létesítése, sáv- illetve mozaikkomplexek homogenizálása.

SZÁRAZ GYEPEK

SZÁRAZ GYEPEK

- a síkvidéktől a középhegységeik különféle alapkőzeteken alakulhatnak ki - karakterüket a xeromorf felépítésű fűfajok adják meg - az ország területének 0,8 %-án találhatók típusai

LÖSZGYEPEK

LÖSZGYEPEK- az Alföldön lösztölgyesekkel és pusztai cserjésekkel mozaikosan, máshol önmagukban helyezkedn(t)ek el- alföldi vagy hegylábi lösz alapkőzeten alakultak ki csernozjom talajok (talajuk nem kőzettörmelékes)- egykor az alföldi löszhátakon (gyakran szikes területekkel érintkezve),vagy löszvölgyek lejtőin, löszpartokon, a középhegységek alföldperemi részein fordultak elő- ma csak maradványfoltok vannak (kunhalmokon, ősi földvárakon, mezsgyéken, stb.)- másodlagosan is létrejöhettek (irtásgyepek), ezek ma esetenként több száz évesek- az ország területének 7,5 %-át borították- leghamarabb a löszgyepeket törte fel az ember- fajai a posztglaciális mogyoró korban jutottak be a Kárpát- medencébe Kelet-Európából

LÖSZGYEPEK

pusztai csenkesz (Festuca rupicola) ligeti zsálya (Salvia nemorosa) héricsek (Adonis spp.) kónya zsálya (Salvia nutans) szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) macskahere (Phlomis tuberosa) tátorján (Crambe tataria) vetővirág (Sternbergia colchiciflora) piros kígyószisz (Echium rubrum) őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

Veszélyeztető tényezők:Cserjésedés, erdősödés (pl. akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa), taposás, túllegeltetés esetén gyomosodás, illetve fragmentális megjelenésük miatt a környező területek hatása is jelentős.

LÖSZGYEPEK

Löszgyepek

LÖSZGYEPEK

Löszgyepek

HOMOKI GYEPEK

- homok alapkőzeten alakultak ki homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű homok) - alföldi homokterületeinken találhatók (Nyírség, Belső-Somogy mészmentes homok, Duna-Tisza köze, Kisalföld, Tengelic meszes homok) - elsődlesen mozgó homokfelszíneken, meredek, délies kitettségű buckalejtőkön vagy nagyon mély talajvizű területeken alakultak ki - másodlagosan homoki tölgyesek kiirtása után keletkeztek - fajai között uralkodó életformák: Th, G és félcserjék - területük java részét részben feltörték, részben beerdősítették - két típusuk a nyílt és a zárt homoki gyepek

Veszélyeztető tényezők: Gyomosodáshoz vezet a taposás, legeltetés és a gyakori égetés, jelentős veszélyforrást jelentenek az özönfajok (pl. selyemkóró, akác), valamint a kultúrerdők telepítése.

HOMOKI GYEPEK

nyílt homoki gyepek - a növényzettel borított foltok kiterjedése 75 % alatti, jellemző a szabad homokfelület - talajai humuszban szegények meszes homokon mésztelen homokon homoki csenkesz (Festuca vaginata) ezüstperje (Corynephorus canescens) árvalányhajak (Stipa spp.) kékcsillag (Jasione montana) báránypirosító (Alkanna tinctoria) juhsóska (Rumex acetosella) kései szegfű (Dianthus serotinus) mohok, zuzmók homoki ternye (Alyssum tortuosum) naprózsa (Fumana procumbens) csikófark (Ephedra distachya) pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana) homoki kikerics (Colchicum arenarium) mohok, zuzmók

HOMOKI GYEPEK

Nyílt homoki gyepek

HOMOKI GYEPEK

Nyílt homoki gyepek

HOMOKI GYEPEK zárt homoki gyepek

- a növényzettel borított foltok kiterjedése 75% feletti - a szabad homokfelületek aránya csekély - a homok kolloidokban gazdag - az erőteljes legeltetés állományaikat fellazítja - állományait szinte mindenütt beszántották, ma csak töredékesen, degradáltan találhatók meg - másodlagosan kiszáradó láprétek helyén is kialakulhatnak pusztai csenkesz (Festuca rupicola) poloskaszagú kosbor(Orchis coriophora) csűdfüvek (Astragalus spp.) agárkosbor (Orchis morio) tavaszi hérics (Adonis vernalis) kökörcsinek (Pulsatilla spp.) homoki nőszirom (Iris arenaria)

HOMOKI GYEPEK

Zárt homoki gyepek

HOMOKI GYEPEK

Zárt homoki gyepek

LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)

- a sziklagyepek záródásával, a talajok termőrétegének mélyülésével a szukcesszió folyamán alakultak ki - állományai sziklagyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal mozaikolnak - másodlagosan korábbi bokorerdők, sekélyebb termőrétegű mész- és melegkedvelő tölgyesek helyén is létrejöhetnek (irtásgyepek) - az alapkőzet közvetlen hatását mérsékli a vastagabb és humuszosabb talajréteg - szikla már alig bukkan a felszínre - a növényzet záródása nagyobb, mint 50% (záródó, vagy zárt gyep) - az egyéves növények ritkák, jellemző életformák: G, H - középhegységekben fordulnak elő állományai - erős taposás, erózió, gyakori tűzek hatására másodlagos sziklagyepekké degradálódhatnak

LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)

- típusai: 1. szilikát – lejtősztyepp (legfajszegényebbek) 2. mészkő – lejtősztyepp (leggyorsabb

szukcesszió) 3. dolomit – lejtősztyepp (legfajgazdagabbak,

leglassúbb szukcesszió) pusztai csenkesz (Festuca rupicola) harangvirágok (Campanula spp.) vékony csenkesz (F. valesiaca) kökörcsinek (Pulsatilla spp.) sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica) őszi csillagvirág (Scilla autumnalis) árvalányhajak (Stipa spp.) tavaszi hérics (Adonis vernalis) élesmosófű (Chrysopogon gryllus) piros virágú szegfűk (Dianthus spp.) kései perje (Cleistogenes serotina) pusztai meténg (Vinca herbacea) magyar rozsnok (Bromus pannonicus) hangyabogáncs (Jurinea mollis) aranyfürt (Aster linosyris) borzas szulák (Convolvulus cantabrica)

LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)

Veszélyeztető tényezők:A másodlagos típusok cserjésedhetnek, vagy agresszív fajok (pl. bálványfa, akác) hódítását lehet megfigyelni. Korábbi erdőtelepítések (főleg feketefenyővel, ritkábban erdeifenyővel), vadkár (rágás, taposás). Erős taposás, erózió, gyakori tüzek esetén másodlagos sziklagyepekké degradálódhatnak.

LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)

Lejtőgyepek

LEJTŐGYEPEK(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)

Lejtőgyepek

SZIKLAGYEPEK - szilárd alapkőzeten, csekély talajborítottságú, szélsőséges mikroklímájú helyeken alakultak ki - köves, sziklás váztalajokon, kőzethatású talajokon találhatók - állományaik általában lejtőgyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal mozaikosak – „hegyvidéki erdősztyepp” - a meredek lejtőviszonyok miatt jelentős és állandó az erózió - két típusuk van 1. nyilt sziklagyep 2. zárt sziklagyep különböztetünk meg - nyilt sziklagyepek: - alacsony növényborítás (<50%) - a kőzet nagy foltokban a felszínen van - uralkodó életforma az egyévesek - zárt sziklagyepek: - magas növényborítás (>50%) - szintezettek - uralkodó életforma az évelők, félcserjék, pozsgás növények

SZIKLAGYEPEK - kialakulásukban, típusaikban az alapkőzet jellegének döntő szerepe van - alapkőzet szerinti típusai: 1. szilikát - sziklagyepek 2. mészkő - sziklagyepek 3. dolomit - sziklagyepek - a szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállik gyors szukcesszió - a dolomit aprózódik lassú szukcesszió (reliktumok, endemizmusok) - fajgazdagság: dolomit sziklagyep>mészkő sziklagyep>szilikát sziklagyep - veszélyeztető tényezők: erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok folytatása

SZIKLAGYEPEK

fűfélék deres csenkesz (Festuca pallens) nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica) törpe sás (Carex humilis) magyar rozsnok (Bromus pannonicus) gyöngyperjék (Melica spp.)

páfrányok fodorkák (Asplenium spp.) pikkelypáfrány (Ceterach officinale) szirtipáfrányok (Woodsia spp.)

pozsgások kövér daravirág (Draba lasiocarpa) kőtörőfüvek (Saxifraga spp.) varjúhájak (Sedum spp.) kövirózsák (Sempervirum spp.)

SZIKLAGYEPEK

törpe- és félcserjék henye boroszlán (Daphne cneorum) hegyi gamandor (Teucrium montanum) szürke napvirág (Helianthemum canum) naprózsa (Fumana procumbens) kakukkfüvek (Thymus spp.)

egyéb fajok törpe nőszirom (Iris pumila) hangyabogáncs (Jurinea mollis) fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.) gurgolyák (Seseli spp.) hagymák (Allium spp.) mohák, zuzmók

Veszélyeztető tényezők: Erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok folytatása.

SZIKLAGYEPEK

Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK

Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK

Nyílt szilikát sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK

Nyílt szilikát sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK

Zárt sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK

Zárt sziklagyepek

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET - nyers talaj- vagy kőzetfelületeken keletkeznek - a flóra őshonos pionír fajai révén megindul a szekunder progresszív szukcesszió - gyomfajok, adventív fajok (egyelőre) nem jellemzőek ezeken a helyeken - országos területnagyságuk együttesen 300 hektár körüli - három csoportra oszthatók a jellemző szubsztrátum szerint: 1. nedves–vizes nyers talajfelületek, 2. nyers löszfelületek, 3. nyers tömör alapkőzetek pionír növényzete

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET

nedves–vizes nyers talajfelületek pionír növényzete- folyók medrében és hullámterén, sekély tavak partján, ritkábban mocsarakban, némely években belvizes mélyedésekben (akár szántókon, parlagokon), rizsföldeken, kubikgödrökben, halastavak átfolyóiban, hosszabb időre szárazra kerülő részein, külszíni fejtések alján, keréknyomokban, pocsolyákban jönnek létre- döntő többségében egyéves, alacsony növekedésű, gyorsan magvakat érlelő fajok alkotják- gyomosodás (ruderális és özönfajok) veszélyezteti

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET

palkák (Cyperus spp.) alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia) apró termetű szittyók (Juncus spp.) iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) csetkákák (Eleocharis spp.) látonyák (Elatine spp.) iszapfű (Lindernia procumbens) esetenként kékalgák iszaprojt (Limosella aquatica)

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET

nyers löszfelületek pionír növényzete - löszfalakon, löszös–agyagos szakadópartokon, meredek löszös lejtőkön, kunhalmokon jön létre - inváziós fásszárúakkal, akáccal (Robinia psedoacacia), ördögcérnával (Lycium barbarum) való benövés, részben gyomosodás veszélyeztetitaréjos búzafű (Agropyron pectiniforme) rekettyelevelű gyújtoványfű (Linaria heverő seprűfű (Bassia prostrata) genistifolia)fedélrozsnok (Bromus tectorum) ürömfajok (Artemisia spp.)puha rozsnok (B. hordeaceus) apró nőszirom (Iris pumila)gumós perje (Poa bulbosa) bablevelű varjúháj (Hylotelephium fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) maximum)harasztos káposzta (Brassica elongata) seprűparéj (Bassia sedoides)ékes vasvirág (Xeranthemum annuum)

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET

nyers tömör alapkőzetek pionír növényzete- sziklakibúvásokon, sziklafalakon, törmeléklejtők árnyas, üde, nyílt részein- mészkő, dolomit és szilikát alapkőzeten egyaránt- alacsony növekedésű, sziklás területeket elviselő cserjék és pionír fafajok is laza borításban megtelepedhetnek- veszélyeztető tényező a kőfejtés, az árnyaló fák kivágása, illetve a muflon által okozott rágás és taposásfodorkák (Asplenium spp.) mohos csitri (Moehringia muscosa)hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis) aranyos veselke (Chrysosplenium gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) alternifolium)édesgyökerű páfrányok (Polypodium spp.) erdei nenyúljhozzám (Impatiens pajzsikák (Dryopteris spp.) noli- tangere)mohák és zuzmók

B. Félkultúr / átalakított fátlan élőhelyek

JELLEGTELEN GYEPEKés

VIZES ÉLŐHELYEK

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK

- nagyobb mérvű antropogén hatás- a természetes / természetszerű életközösségek érzékeny (specialista) fajai visszaszorulnak, eltűnnek- tágabb tűrőképességű, zavarást jobban toleráló (generalista) fajok maradnak fenn, egyedszámuk és borításuk növekedhet is- jellemző a gyomfajok megjelenése is, de tömegesen még nem szaporodnak el, az élőhelytípus karakterét még nem ők adják- az ország területének 2,6 %-án találhatók

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK

vizes élőhelyeknád (Phragmites australis) réti füzény (Lythrum salicaria)gyékényfajok (Typha spp.) mocsári nefelejcs (Myosoton aquaticum)sövényszulák (Calystegia sepium) bolhafű (Pulicaria dysentherica)borzas sás (Carex hirta) lóromok (Rumex spp.)héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus) fekete nadálytő (Symphytum officinale)négyélű füzike (Epilobium tetragonum) gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)réti peremizs (Inula britannica)

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK

üde élőhelyektarackbúza (Agropyron repens) angolperje (Lolium perenne)franciaperje (Arrhenatherum elatius) pasztinák (Pastinaca sativa)siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) gyermekláncfű (Taraxacum officinale)borzas sás (Carex hirta) vadmurok (Daucus carota)csomós ebír (Dactylis glomerata) katángkóró (Cichorium intybus)gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) kúszó boglárka (Ranunculus repens)

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK

száraz élőhelyektarackbúza (Agropyron repens) dombi cickafark (Achillea collina)fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) mezei iringó (Eryngium campestre)siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) tövises iglice (Ononis spinosa)csillagpázsit (Cynodon dactylon) közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)sovány csenkesz (Festuca pseudovina) sarlófű (Falcaria vulgaris)angol perje (Lolium perenne) farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias)keskenylevelű perje (Poa angustifolia)

GYOMNÖVÉNYZET

GYOMNÖVÉNYZET - szerves és szervetlen anyagokban feldúsult területeken - a természetes/természetszerű élőhelyek fajai már nem jellemzőek - a fajok széles ökológiai amplitudójúak, de kis versenyképességűek - sok a nem őshonos (adventív) és az özön (invazív) növényfaj

GYOMNÖVÉNYZET

Nedves gyomnövényzet - ártereken, leromlott mocsarakban, lápokon, nedves réteken - vízigényes fajok vannak jelen tömegesen libatopok (Chenopodium spp.) szerbtövisek (Xanthium spp.) kakaslábfű (Echinochloa crus-gali) magas aranyvessző (Solidago gigantea) farkasfogak (Bidens spp.) kúpvirágok (Rudbeckia spp.) labodák (Atriplex spp.) napraforgók (Helianthus spp.) keserűfüvek (Polygonum spp.) amerikai őszirózsák (Aster spp.)

GYOMNÖVÉNYZET

Nedves (ártéri, mocsári) gyomnövényzet

GYOMNÖVÉNYZET

Taposott gyomnövényzet - főleg utak mentén - kisméretű, szárazságtűrő és a taposást toleráló növényfajok útifüvek (Plantago spp.) madár-keserűfű (Polygonum aviculare) csillagpázsit (Cynodon dactylon) egynyári perje (Poa annua) tarackbúza (Agropyron repens) útszéli zsázsa (Cardaria draba) angolperje (Lolium perenne) bürök-gémorr (Erodium cicutarium)

GYOMNÖVÉNYZET

Taposott gyomnövényzet

GYOMNÖVÉNYZET

Ruderális gyomnövényzet - állandóan bolygatott, tápanyagokban kimondottan gazdag termőhelyeken - nagytermetű, sok esetben magaskórósodásra hajlamos növényfajok labodák (Atriplex spp.) bürök (Conium maculatum) disznóparéjok (Amaranthus spp.) turbolyák (Anthriscus spp.) libatopok (Chenopodium spp.) bojtorjánok (Arctium spp.) mályvák (Malva spp.) parlagfű (Ambrosia elatior) bogáncsok (Carduus spp.) selyemkóró (Asclepias syriaca) aszatok (Cirsium spp.)

GYOMNÖVÉNYZET

Ruderális gyomnövényzet

GYOMNÖVÉNYZET

Vetési gyomnövényzet - klasszikus gyomnövényzet - a vetések vegyszeres gyomirtása miatt erőteljesen visszaszorult pipacs (Papaver rhoeas) búzavirág (Centaurea cyanus) konkoly (Agrostemma githago)

GYOMNÖVÉNYZET

Vetési gyomnövényzet

GYOMNÖVÉNYZET

Vágásnövényzet - a normális anyagkörforgalom megszakad - a mikroklíma megváltozik - fényben gazdag élettér jön létre - a fák gyökérkonkurenciája abbamarad - a humuszos réteg gyorsan elbomlik - a mineralizáció felgyorsul - nitrogén felhalmozódás indul meg - ahol talajvíz van, annak szintje emelkedik

GYOMNÖVÉNYZET

mészmentes vágásterületek növényzete sasharaszt (Pteridium aquilinum) erdei deréce (Chamaenerion angustifolium) erdei aggófű (Senecio sylvaticus) erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) száraz vágásterületek növényzete selyemkóró (Asclepias syriaca) siskanád (Calamagrostis epigeios) betyárkóró (Erigeron canadense) földi szedrek (Rubus fruticosus "Homalacanthi")

GYOMNÖVÉNYZET

üde vágásterületek növényzete málna (Rubus idaeus) magas aranyvessző (Solidago gigantea) földi szedrek (R. fruticosus kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) "Heteracanthi") keresztlapu (Erechtites hieracifolia) nadragulya (Atropa bella-donna) nagycsalán (Urtica dioica) falgyom (Parietaria officinalis) nedves vágásterületek növényzete hamvas szeder (Rubus caesius) seprence (Stenactis annua) szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa) békaszittyó (Juncus effusus) sédkender (Eupatorium cannabinum) nagycsalán (Urtica dioica) magas aranyvessző (Solidago gigantea)

GYOMNÖVÉNYZET

Vágásnövényzet

TOVÁBBI MÁSODLAGOSés

HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

FÁSSZÁRÚ DOMINANCIÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK

• facsoportok, fasorok és erdősávok• mezsgyék• fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők• szőlők (extenzív és intenzív szőlők, felhagyott szőlők)• gyümölcsösök (extenzív és intenzív gyümölcsösök,

ártéri, szórvány és felhagyott gyümölcsösök)

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

FÁSSZÁRÚ DOMINANCIÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

LÁGYSZÁRÚ DOMINANCÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK

• egyéves szántóföldi kultúrák (extenzív és intenzív)

• évelő szántóföldi kultúrák (extenzív és intenzív)

• zöldség- és dísznövény-kultúrák• kultúrgyepek (vetett rétek és legelők)• rézsűk és gátak növényzete

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

LÁGYSZÁRÚ DOMINANCÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

ÉPÍTETT KÖRNYEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ BELTERÜLETI ÉLŐHELYEK

• belvárosok, lakótelepek• kertvárosok• falvak• kiskeretek• kastélyparkok és arborétumok

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

ÉPÍTETT KÖRNYEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ BELTERÜLETI ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

ROMTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLŐHELYEK

• telephelyek, roncsterületek

• meddőhányók

• nyitott bányafelületek

• homok-, agyag- és kavicsbányák

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

ROMTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

EGYÉB VIZES ÉLŐHELYEK

• mesterséges folyóvizek• mesterséges állóvizek• kubikok• rizskultúrák

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

EGYÉB VIZES ÉLŐHELYEK