vÍrusok, prionok, viroidok

VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK

EPIDEMIOLÓGIA

Epidemiológia (görög) - járványtan szakterületei

Bakteriológia- klinikai bakteriológia a humán megbetegedések okait kutatja. Feladata a kórokozók kitenyésztése, izolálása, antibiotikummal szembeni ellenálló képességük vizsgálata.

Mikológia Parazitológia Virológia

VIROLÓGIA A vírusok az élő és élettelen

határán létező egységek, önmagukban nem folytatnak anyagcserét. A vírus egy élő sejtbe jutva átprogramozza a sejt anyagcseréjét. A megtámadott sejt a vírus bejutása után nem saját anyagcseréjét folytatja, hanem vírusokat „készít”. Amikor a sejt tele lesz új vírusokkal felreped és elpusztul, a kiszabaduló vírusok új sejteket keresnek.

Mi a vírus:Ultramikroszkópos méretű (20-300 nm), önálló anyagcserére nem képes, csak élő sejtben szaporodó, obligát parazita, infektív generatív információkat tartalmazó, az embert, az állatot, a növényt és a baktériumokat megbetegítő szervezet.Csak egyféle nukleinsavat (DNS vagy RNS) tartalmaznak, melyek lehetnek egy-, v. kétszálúak.Két megjelenési alakban:Virion és vegetatív vírus fordulnak elő.

Virion• A sejten kívüli,• Életjelenséget nem

mutató, • Határozott fizikai-

kémiai szerkezettel rendelkező víruspartikula

• Infektív genetikai információ

• A vírusfertőzés végső terméke

A vírusok felépítése

A vírus szerkezete Kapszid (fehérje tok)

– Védi a vírus genetikai anyagát a gazdasejt emésztőenzimeitől

– Kapszomer egységekből épül fel– Kötőhelyek találhatók rajta

Burok-Peplon– A gazdasejtből származik– Kötőhelyek találhatók rajta

A vírusok genetikai anyaga

Nuklein sav

DNS

RNS

A vírusok külső megjelenésének szimmetriái

Helikális Kubikális v. ikazohedrikus Binális Komplex

VÍRUSOK Méretük: 10-20 nm (200nm a

himlő vírusa, az influenzáé lehet 8500nm is). Megfigyelésük elektronmikroszkóppal, mivel a fénymikroszkóppal még megfigyelhető alsó határ 200nm.

Eredetük: Különböző sejtekből kiszakadt örökítő anyagok.

Felépítésük: egy örökítőanyag- molekula (DNS, retrovírusoknál, pl.: HIV RNS) és az azt védő fehérjeburok.

VÍRUSOK FORMÁJA

Alakjuk: Hengeres pl.: dohánymozaik-vírus Gömbölyű pl.: influenza vírusok,

HIV Sokszögletű pl.: a baktériumokat

fertőző fág vírusokTűrőképességük: A hideget jól tűrik, -70 C-on kikristályosíthatók. A

melegre érzékenyebbek, 60-80 C-on inaktiválódnak.

VÍRUSOK RENDSZEREZÉSEMesterséges, a gazdasejt alapján

történik: Növényi vírusok pl.: dohánymozaik-

vírus, tűzhalál- vírus Állati és emberi vírusok: száj –és

körömfájás, baromfi pestis, veszettség, influenza vírusok, HIV, Hepatitis, Mumpsz, himlők, Kanyaró, szemölcs-vírusok, herpesz (sömör) vírusok, Paralízis (gyermekbénulás), Tífusz, Agyvelő és agyhártyagyulladást okozó vírus (kullancs terjesztheti)

Baktériumokat támadó bakteriofágok.

A vírusok gazda spektruma

Meghatározza, hogy az adott vírus milyen sejteket tud fertőzni

Ez alapján vannak:– Csak növényeket - fitofág– Csak rovarokat– Csak egysejtűeket– Csak gombákat– Csak baktériumokat (Bacteriofág)

fertőző vírusok

A vírusok gazda spektruma

A legtöbb vírusnak szűk a gazdaspektruma

Polio vírus (gyerek bénulás) - csak az idegsejteket

Adenovírus - csak a felső légutak sejtjeit

A gazdaspektrumot az határozza meg, hogy a vírus képes e a gazdasejttel kölcsönhatásba lépni

A vírus kötő helyei a sejt receptor helyeihez kötődnek

A vírus kötő helyei – a kapszidon v. a burkon

A sejt receptor – a gazdasejt membránján van

A vírusok gazda spektruma

Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Látens infekció:

– a nukleinsav integráció nem jár a sejt pusztulásával

– A vírus a sejtben rejtett állapotban – látensen marad

– A sejt nem ürít vírusokat– A reaktivációval szűnik meg ez az

állapot és produktív fertőzés alakul ki

Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Proliferatív infekció:

– Onkogén hatású– A sejtek rosszindulatú átalakítása

történik meg– A sejtek korlátlan

szaporodóképességre tesznek szert v-onkogént hordozó vírusok

Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Produktív infekció:

– Lítikus fertőzés: a sejt vírust termel, majd elpusztul és citolízis következik be

– Perzisztens fertőzés: a sejt megtartja életfunkcióit és folyamatosan termeli a virionokat

Vírus fertőzés, a vírus és a sejt kapcsolata Perzisztáló fertőzés a klinikai

tünetek alapján lehet:– Latens– Krónikus– Lassú

A vírus szaporodási szakaszai

A vírus szaporodási szakaszai Adszorpció Penetráció (behatolás) Dekapszidáció (kapszid

szétesése) Eklipszis (eltűnés a gazdasejtben) Maturáció (érési szakasz) Kiszabadulás

A vírus szaporodási szakaszai Adszorpció:

– Először reverzibilis, majd stabil kötődés jön létre a vírus és a sejtfelszín között

– Speciális receptor-antireceptor kapcsolat

A vírus szaporodási szakaszai Penetráció (behatolás) típusai:

– Transzlokáció– Endocitózis (viropexis)– membránfúzió

A vírus szaporodási szakaszai

Dekapszidáció: a penetráció után következik be, mikor a kapszid széttöredezik

A vírus szaporodási szakaszai

Eklipszis: (sötét, „fogyatkozás”) fázisra jellemző, hogy a fertőző vírus teljesen eltűnik a sejtben

a vírus nem mutatható ki Megkezdődik a sejt áthangolása Ennek lépései:

– Korai fehérjék szintézise– Vírusgenom replikációja– Késői fehérjék képzése

A vírus szaporodási szakaszai

Maturáció: érési szakasz, a nukleinsav és fehérje komponensek érett, fertőző víruspartikulává egyesülnek

Kiszabadulás: ez általában a sejtek szétesésével (destrukcióval) jár

Ha a lízis késleltetést szenved temperált fágokról beszélünk

Van mikor a vírus nem hagyja el a sejtet Burkos vírusoknál bimbózás (budding)

történik

A vírus szaporodási sajátosságok

Vírusinterferencia: az egyik vírus lehetetlenné teszi a más vírussal való fertőzést (a sejtben interferon keletkezik)

Vírusexaltáció: az egyik vírus általi változások segítik a másik vírussal való fertőzést

RETROVÍRUS Retrovírusok: késleltetett hatású

vírusos fertőzést okoznak, pl.: HIV, rákos betegségeket kiváltó vírusok. A vírusok örökítő anyagukat a megfertőzött sejt örökítő anyagába építik, s egyszer valamilyen hatásra a vírus aktívvá válik.

A vírusok rendszerezése

– A nukleinsav kémiai természete– A nukleokapszid szimmetria

viszonyai– A burok jelenlétét v. hiányát– A nukleokapszid átmérőjét

Komplikációk Vakság Izületi gyulladás Agyhártya gyulladás Baktériumos felülfertőződés

Prionok Proteinaceous infectious agents-

fehérjetípusú fertőző anyagok Csak fehérjék – nincs nuklein sav Sokféle agyi elváltozásos betegséget

okoznak – igen lassú kifejlődésűek– pl: kerge-marha kór

Obligát intracelluláris paraziták Kisebbek a vírusoknál Az abnormális prion fehérje a normális

fehérjét átalakítja Az idegsejtekben felhalmozódnak Egy fajon belül átvihetőek

Viroidok

Kisebbek a vírusoknál (“szub-virális”) Kicsi egy-szálú RNS -ből állnak 246-375 bázis hosszúak Nincs fehérje burkuk Önfenntartó módon szaporodnak a fogadó

sejtben Egy viroid RNS molekula is képes

megfertőzni egy sejtet A viroid RNS kör alakú és ezért ellenáll

a nukleáz enzimeknek Számos növényi betegséget okoznak

Viroid betegségek Alma héjrepedezettség – ASSVd Komló törpülés – HSVd Szegfű és krizantém törpülését

okozzák