analiza financiara

Bega Minerale Industriale S.A.

I. A vállalat bemutatása

A Bega Minerale Industriale Részvénytársaság (BMI), az 1998-ban létrehozott BEGA

GRUP vállalatcsoport leányvállalataként, az ipari ásványok kitermelésének területén

legismertebb ugyanakkor Románia legnagyobb és legfontosabb kvarchomokot gyártó

vállalata. Központi székhelye Temesváron található, amelyhez további 6 üzleti

munkaállomás tartozik az ország különböző pontjain: Egeres - Gyártelep (Aghireşu

Fabrici, jud. Cluj), Sonkolyos (Şuncuiuş,jud. Bihor), Orsova (Orşova, jud. Mehedinţi),

Guraszáda (Gurasada, jud. Hunedoara), Făget, Chizătău (jud. Timiş)

A múltbeli stratégiai felvásárlásainak valamint több éves tapasztalatának

köszönhetően a BMI jelenleg sikeresen működik, képes változtatásokat eszközölni és

felvenni a versenyt a dinamikus piacon.

A BMI által kitermelt és forgalmazott ipari ásványtermékek a következőek:

kvarchomok (Aghireşu / Cluj şi Făget / Timiş)

műanyag-és tűzálló agyag (Şuncuius / Bihor şi Făget / Timiş)

mikronizált szilícium-dioxid és földpát (Orşova / Mehedinţi)

betonit (Gurasada / Hunedoara)

Mindezen ásványi termékek esetén a különböző feldolgozási lehetőségeket illetően

széles skálával rendelkezik: kohászati, hidrotechnikai és öntödei munkálatok, víz- és egyéb

folyadékok szűrése, kerámia, üveg és építőipari termékeket egyaránt előállít, évente több

mint 600000 tonna kvarchomokot, agyagot és egyéb ipari ásványt kiaknázva.

2003-ban az Európai Uniós szabványok és gazdasági normáknak való megfelelés

érdekében a menedzsment a termelés intenzív átalakítását szolgáló programot

kezdeményezett, átszervezvén és racionalizálván a termelési folyamatot. A fejlődés és a

termelékenység folyamatos növekedése maga után vonta a termékportfólió diverzifikálását

is, melynek következtében 2009-ben Egeres-Gyártelepi munkapontján bevezette a száraz

ragasztó-és fugázó anyagok gyártását.

1

II. Az iparág bemutatása

II.1. Iparági trendek

A 2008-ban hatályba lépő nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság a román iparra

is kifejtette gyors és markáns negatív hatását, melyet a Nemzeti Előrejelzési Bizottság

(Comitetul Naţional de Prognoză, CNP) által készített elemzés is alátámaszt, és az alábbi

ábrán is látható.

1. Ábra: Románia ipari termelésének alakulása 2007-2009 között

Forrás: Comitetul Naţional de Prognoză – Industria Românească în perioadă de criză

A 2009 januárjában bekövetkezett csökkenés 37 százalékpontos volt 2008

októberéhez viszonyítva, ugyanakkor az ipari termelés ezen januári értéke

minimumpontnak tekinthető, az ábrán látható “V” csúcsa trendváltozást és egyben fejlődési

irányváltást is jelent. Februártól egy új szakasz veszi kezdetét, megszűnik a visszaesés és

egy visszanyerési szakasz következik, melynek növekedési üteme kisebb a bekövetkezett

csökkenés üteménél és az ipari termelés értéke is alacsonyabb az előző évekénél.

A fenti ábra alapján levonható következtésként, hogy a gazdasági válság az ipari

termelésben is trendváltozást eredményezett, a 2007-2008-as, válság előtti állapot

elérésének visszanyerési dinamikája pedig lassú.

Azonban a különböző ipari termékek iránti kereslet alakulásának függvényében az

ipari termelés értékének csökkenése nem teljes mértékben a gazdasági válság eredménye,

vannak általános nehézségekkel küzdő iparágak, amelyek termelésének értéke már a

gazdasági válság bekövetkezte előtt is csökkenő tendenciát mutatott.

2

Ilyenek például a feldogozó iparon belül a textilipari termékek, ruházati cikkek

gyártása, valamint a bőr-és szőrmeáruk kikészítése, ezen alágak esetén ugyanis már évek

óta tart a visszanyerési folyamat. Ugyancsak ide sorolható a kőolaj-és földgáz kitermelés,

ugyanis ezen tevékenység esetén már 2001-től kezdődően évente átlagosan 4-5%-os

egymást követő csökkenés tapasztalható.

Az ipari ásványok előállítása is azon tevékenységek közé tartozik, amelyekre negatív

hatást gyakorolt a gazdasági válság, ugyancsak a Nemzeti Előrejelzési Bizottság (Comitetul

Naţional de Prognoză, CNP) által 2012 nov. 23- én készített elemzés alapján

megállapítható, hogy 2009-ben több mint 30%-os csökkenés történt az kitermelt ipari

ásványok értékében a 2008-as évhez képest, amelyet 2010-ben további ~5%-os csökkenés

követett, 2011-ben azonban 12,6%-os növekedés következett be.

Továbbá amint az alábbi táblázatban is látható a 2012-2016- os időszakra vonatkozó

előrejelzések szerint az elkövetkező években az ipari termelés értéke enyhén növekvő

tendenciát mutat, azonban megállapítható, hogy az egyes iparágakon belül egyedül az ipari

ásványokból készített termékek értéke mutat stabil növekvő tendenciát.

1. Táblázat: Ipari termelés alakulása 2009-2011 között valamint 2012-2016-os

periódusra vonatkozó előrejelzések

Forrás: Comitetul Naţional de Prognoză - PROIECŢIA PRINCIPALILOR INDICATORI

MACROECONOMICI PENTRU PERIOADA 2012 – 2016

3

A gazdasági válság iparágankénti változó hatása, akárcsak a kereskedelmi társaságok

mérete, rugalmassága, az új piaci körülményekhez való alkalmazkodóképessége számos

változást eredményez az ipari szektorban.

A Nemzeti Gazdasági Minisztérium az ipari termékek versenyképességének növelése

céljából pályázatot hirdet a romániai jogi személyiséggel rendelkező ipari vállalatok

számára (Programului pentru creşterea competitivităţii produselor industriale), amely

keretén belül vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek törvény által

megszabott célokra. A kedvezményezettnek fizetett állami költségvetésből finanszírozott

összeg maximális értéke 200000 eurónak megfelelő lej és 3 legfennebb éves futamidőre

folyósítandó az 1998/2006-os Európai Uniós rendeletnek megfelelően. Az egy projektre

allokálandó pénzügyi támogatás minimális értéke 5000 eurónak megfelelő lej, függetlenül

a projekt keretén belül finanszírozandó tevékenységek számától.

II.2. Románia - Ipari ásványok - SWOT analízis

Erősségek:

Románia mennyiségileg magas, minőségileg pedig kiváló ásványi erőforrás

potenciállal rendelkezik, melyet széles választék és országszinten viszonylag

egyenletes eloszlás jellemez különösen a síksági, domb- és hegyvidéki régiókban.

Országunk jelentős mennyiségű kitermelhető ásványi erőforrás tartalékkal

rendelkezik, mely biztosítani képes 20-40 sőt több mint 100-éves periódus

kitermelésének megfelelő erőforrás mennyiséget. Ezen mélyebb rétegbeli ásványi

erőforrások jóval magasabb minőségi szintűek, a feldolgozási folyamat során

megőrizvén szinte teljes értéküket, minimális veszteség mellett.

Magasfokú ismeretekkel rendelkezik a védett ásványi erőforrások folyamatban

lévő kitermelés során becsülendő tartalék mennyiségére vonatkozóan, továbbá

ismervén a becsült és bizonyított tartalékmennyiséget megvalósíthatósági

tanulmányok alapján megállapíthatóak a gazdasági körülmények között

elfogadható kitermelési lehetőségek.

Számos ásványi erőforrás esetén a kitermelési engedély megszerzését követően a

kitermelési módszert és feldolgozási technológiát javító munkálatokat végeznek

az erőforrások és a környezet védelme érdekében.

4

Az iparág kitermeléseinek nagyrészét magas színvonalú, modern kitermelési és

feldolgozási technológiával rendelkező üzemeltetők végzik magas

termelékenységi szintet biztosító felszerelések segítségével.

Ezen tevékenységi terület általában nyereséget teremtő és ugyanakkor hozzájárul

a közösségek támogatásához, munkahelyeket teremtve országszerte.

Továbbá ezen iparág állami- és helyi költségvetéshez való hozzájárulása is

jelentős, jogdíjak, a működési költségek, a környezeti biztosítékok, bérleti díjak,

és adók révén.

Gyengeségek:

Az ásványi erőforrások kitermelése szabvány szerint bányákban történik,

amely jelentős nagyságú mezőgazdasági vagy erdészeti földterületet

károsíthat, valamint időjárási és éghajlati tényezőktől függ.

Kevésbé fejlett szállítási és közlekedési infrastruktúra, valamint az alacsony és

közepes kapacitású bányákban való kitermelés nehézsége.

Lehetőségek:

Az építőipari alapanyagok árupiacon való keresletének stabilitása

(kötőanyagok, finom kerámia, üveg, tömítőanyagok, kő és szikla ipar,

díszkövek).

Az építőipari alapanyagok és következésképpen a bányászati termékek iránti

kereslet várható növekedése, amely a vállalatok termékportfóliójának

diverzifikálását vonja maga után, változatos és nagy mennyiségű fémes

anyagok és kövek kitermelését és feldolgozását feltételezvén.

A bányászati termékek felhasználási területeinek a hagyományos ipari

ágazatokon kívüli bővülése beleértve a külföldi piacokon való értékesítés

lehetőségét is.

5

Az Európai Alapok (Fonduri Europene) által nyújtott az ásványi erőforrások

kitermelési és feldolgozási tevékenységét finanszírozó pályázati lehetőségek

körének bővülése.

Az Európai Uniós szabványok és rendeletek Románia által való

gyakorlatbaültetése az ásványi erőforrások kitermelése és feldolgozása terén,

amely egyre változatosabb, fejlettebb és hatékonyabb kitermelési és

feldolgozási technológiák alkalmazását vonja maga után.

Az ipari hulladékoknak a "NATURA 2000'' jogszabály szerinti

újrafeldolgozási és hasznosítási tevékenységek révén való módosítása, azok új

és változatos ásványi erőforrásként való piacradobása.

A helyi hatóságok aktív és hatékony bevonása a helyi erőforrások kiaknázási

tevékenységébe.

Veszélyek:

A világgazdasági válság fokozódása valamint a fogyasztási hajlandóság, a

kereslet csökkenése.

Pénzügyi, likviditási problémák megjelenése a fizetési határidők ügyfelek

általi megszegése vagy nemfizetés következtében, főleg az állami tőkével

működő hazai vállalatok illetve állami hatóságok esetén.

A szállításiköltségek és energia díjak valamint egyéb adók és illetékek

értékének fokozatos növekedése.

A kutatáshoz és kitermeléshez szükséges engedélyek és jóváhagyások

megszerzésének bizonytalansága és nehézsége

A kitermelési tevékenység szezonális jellegéből fakadó téli időszaki stagnálás

illetve az építőipari alapanyagok iránti kereslet csökkenése.

A magán gazdasági szereplők által folytatott illegális kitermelés, a

tisztességtelen verseny, a “fekete piac” erősödése.

A hagyományos termékeket helyettesítő szintetikus építőipari alapanyagok

piacon való megjelenése.

6

III. Versenykörnyezet

A BEGA az ipari ásványok kitermelésének területén Románia egyik legismertebb

vállalata. Az építőipari alapanyagok piacán versenytársnak tekinthető vállalatok a S.C.

Adeplast S.A, SC.Henkel România S.R.L., Eco Grup S.R.L. valamint a Ceresit és Baumit,

ugyanakkor bányavállalatként az Egeres Gyártelepen szintén munkaponttal rendelkező S.C.

Lafarge Agregate şi Betoane S.A.

Külföldi benchmark vállalatoknak pedig a következőek tekinthetőek: az írországi

székhelyű Connemara és Ormonde részvénytársaságok, valamint a dél- amerikai Augusta

Recource.

Az Ír-sziget nyugati partja karszt formációkban gazdag vidék, ólom és cink tartalmú

ásványok rétegei alakultak ki, amelyek kitermelése képezi a Connemara tevékenységi

területét.

Az Ormonde bár írországi székhelyű vállalat, főleg Spanyolországban folytatja ipari

ásványok és nemesfémek kitermelésére irányuló tevékenységét.

Az Augusta Recource ipari vállalat fő tevékenységi területe a rézkitermelés.

Latin-Amerika számos országa hosszú bányászati kitermelési múltra tekint vissza, ezen

régió és az Európai Unió (EU) közötti kapcsolatokat századokon át a

nyersanyagkitermelés alakította. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az EU

statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az Unió a világkereskedelem 20%-át uralja,

és Latin-Amerika második kereskedelmi partnere. Latin-Amerika mindig is főként

elsődleges nyersanyagokat értékesített az Egyesült Államok és az EU részére, ahonnan

magas hozzáadott értéket tartalmazó feldolgozott termékeket vásárolt. Latin-Amerika

kiviteli termékei között pedig magas, 18%-os hányadot képviselnek a kitermelőipar

termékei.

Európa jelenleg mély gazdasági válságot él át, melynek negatív hatása tapasztalható

más európai országok vállalatainak eredményein, ipari termelésén is.

7

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cink

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93lom

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karszt

IV. Pénzügyi elemzés

A BEGA Minerale Industriale S.A. elmúlt 5 évi eredményének tekintetében lényeges

változások figyelhetőek meg: 2007-ben 1489219 RON, 2008-ban 232721, 2009-ben

112591, 2010-ben 975750 RON, 2011-ben pedig csupán 18477 RON nyereséget termelt.

Fontos megjegyezni, hogy 2009-ben a vállalat fuzionált a S.C. Bega Trans Auto S.A.

vállalattal, átvéve aznnak mérlegtételeit. Ugyannakkor a vállalat az üzemi eredménye 1 %-

kának megfelelő értékben évente céltartalékokat képez a kétes vevőkövetelések fedezése

érdekében.

IV.1. Jövedelmezőségi mutatók

A válallalat működésének eredményességét a jövedelmezőségi mutatók tükrözik,

melyek értékei alapján megállapítható, hogy a vállalat milyen hatékonyan hasznosítja

rendelkezésére álló eszközeit.

Az üzleti forgalom elmúlt 5 évben való változásának vizsgálata során megállapítható,

hogy a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság negatív hatásának következményeképp a

BEGA üzleti forgalma 28%-kal csökkent 2009-re 2008-hez képest, amelyet 2010-ben 10%-

os növekedés, majd 2011-ben 15%-os csökkenés követett.

2. Ábra: A BEGA üzleti forgalmának alakulása 2007-2011 között RON-ban kifejezve

Forrás: Az eredménykimutatás adatai alapján végzett saját számítások

8

A jövedelmezőségi mutatók közül az árbevétel-arányos eredmény vagy profitráta

változását illetően 2008-tól kezdődően szintén folyamatos csökkenés tapasztalható, ami

arra utal, hogy romlik a vállalat jövedelemtermelő képessége: 2009-ben 4,46%, 2010-ben

3,49% illetve 2011-ben 0,8%, viszont értéke mindvégig pozitív marad az évek során.

Ezen mutató úgy is kiszámítható, hogy az adózás és kamatfizetés előtti eredménynek

(EBIT) az adófizetés összegével csökkentett értékét viszonyítjuk a nettó árbevételhez.

2. Táblázat: Az árbevétel-arányos eredmény alakulása 2007-2011 között

2007 2008 2009 2010 2011

Nettó eredmény (RON) 1489219 232721 112591 975750 18477

Üzleti forgalom (RON) 33469432 34989187 25220349 27979711 24055199

Profitráta 0.044495 0.006651 0.004464 0.034873 0.000768

Forrás: Saját számítások alapján szerkesztett táblázat

Habár 2011-ben csupán 18477 RON eredményt realizál, a BEGA tevékenysége

nyereséges ellentétben számos hazai ipari vállalattal, mint például a S.C. LAFARGE

Agregate şi Betoane S.A. vagy akár a vizsgált benchmark vállalatok közül a Connemara

illetve az Ormonde melyek a vizsgált 5 éves időszak alatt végig veszteséget regisztráltak,

magas működési költségeik illetve kutás - fejlesztési költségeik következtében. Ugyancsak

veszteséget könyvelt a dél-amerikai Augusta Recource Részvénytársaság is 2007-2009

között, magas üzemi költségei, peres ügyletek költségei valamint az ezekből származó

árfolyamveszteségek következtében.

3. Táblázat: A BEGA vizsgált versenytársainak eredményei 2007-2011 között

2007 2008 2009 2010 2011

LAFARGE (RON)

14728544 15020741 -6.315.358 -5.549.553 -6.594.356

Connemara (EUR)

-624398 -472795 -269929 -299594 -397121

Ormonde (EUR)

-580071 -2527962 -1579370 -1088451 -966369

Augusta (USD)

-7652783 -16686384 -5527941 20531420 15668065

Forrás: Eredménykimutatások adatai alapján szerkesztett táblázat

9

A következő fontos jövedelmezőségi muató az eszközarányos nyereség, amely

megmutatja, hogy a vállalat milyen megtérülést képes realizálni a rendelkezésére álló

eszközállomány működtetésével valamint arra is rávilágít, hogy a vállalat képes-e legalább

akkora hozamot termelni, amely fedezi a tőke költségét. A ROA mutató alakulásának

vizsgálatára éppen ezért a vállalat hitelezői is nagy hangsúlyt fektetnek.

A mutató kiszámításának egyik lehetséges módja szerint a számlálóban a vállalat által

realizált nettó eredményt tüntetjük fel, a nevezőbe pedig az átlagos eszközállományt.

Azonban ezen számítási módot alkalmazva figyelmen kívűl hagyjuk azt, hogy a vállalat

adózás utáni eredménye már nem tartalmazza az eszközök által megtermelt de a

hitelezőknek kamat formájában kifizetett jövedelmet illetve annak adómegtakarító hatását.

Ennek kiküszöbölése érdekében módosítani kell a számlálót, előnyösebb kiindulni az adó-

és kamatfizetés előtti eredményből, amelyből le kell vonni az adófizetést és a kamatfizetés

miatti adómegtakarítást. A ROA értékeinek alakulását mindkét esetben az alábbi táblázat

szemlélteti.

4. Táblázat: A BEGA eszközarányos mutatójának alakulása 2007-2011 között

2007 2008 2009 2010 2011

Nettó eredmény (RON)

1489219 232721 112591 975750 18477

Eszközállomány (RON)

57244984 73148699 77320272 72213272 62646450

ROA (1) 0.031327 0.003667 0.002477 0.017499 0.004536

EBIT (RON) 1793297 268263 191546 1263644 284168

Adó (RON) -304078 -35542 -78955 -287894 -265691

Kamat miatti adómegtakarítás (RON)

31494.4 174455 292882 226933 177593

ROA (2) 0.025465 0.000797 -0.00233 0.01037 -0.00254

Forrás: Saját számítások alapján szerkesztett táblázat

Amint a fenti táblázatban is látható a BEGA ROA mutatójának értéke nagyon

alacsony és ingadozó, ami arra utal, hogy a vállalatnak nem sikerül a tőke költségét fedező

10

hozamot realizálnia. Fontos megjegyezni, hogy az eszközarányos nyereség mutató értéke

függ az adott iparág tőkeigényességétől, a kitermelő- és feldolgozó ipar pedig amelyben a

BEGA is tevékenykedik igencsak tőkeigényes iparágnak számít.

A saját tőke arányos nyereség vagy ROE mutató a tulajdonosi befektetés hasznának a

legáltalánosabb mérőszáma, amely a befektetett tőke jövedelmezőségét vizsgálja.

Ugyanakkor a tulajdonosok ezen mutató értéke alapján döntik el, hogy érdemes-e az adott

vállalatba újabb pótlólagos forrást befektetni. A BEGA ROE mutatójának alakulását az

alábbi ábra szemlélteti.

3. Ábra: A BEGA saját tőke arányos nyereségének alakulása 2007-2011 között

Forrá

s: Saját

számítás ok

alapján

szerkesztett ábra

Akárcsak a ROA mutató esetén, a vállalat ROE mutatójának értéke is nagyon alacsony és

ingadozó. 2008-ban jelentős csökkenés következett be, révén, hogy a vállalat egyrészt 8960478

RON-ra növelte rövid lejáratú kötelezettségeit a 2007-es évi 8543244 RON-ról, másrészt pedig

hosszú lejáratú kötelezettségei is megnövekedtek: hosszú lejáratú hitelt vett fel, melynek

következtében a 2007-es évi 7756538 RON értékű előző évekről megmaradt hosszú lejáratú

kötelezettségei 19901093 RON értékre növekedtek, továbbá egyéb hosszú lejáratú

kötelezettségei is jelentősen megnőttek 3932164 RON értékre, az előző évi 56023 RON-hoz

képest. Ezért figyelembe kell venni a tőkeáttétel hatását is, mivel BEGA egy magas arányú

idegen tőkével működő vállalattá vált a 2008-as évtől, melynek következtében üzleti

kockázatához pénzügyi kockázat is párosul. Ebben az esetben mivel a hitelezők csak magasabb

kamatra hajlandóak újabb hitelt nyújtani, a vállalatnak addig érdemes hitelt felvennie, amíg

ROA mutatója meghaladja a hitelkamatlábat, ami a BEGA esetében már nem teljesül.

11

4.2. Hatékonysági mutatók

A hatékonysági mutatók általában azt fejezik ki, hogy a vállalkozás hogyan

hasznosítja a rendelkezésére álló erőforrásait. Fontos, hogy a vállalat csak a valóban

szükséges mértékű vagyon kösse le, a befektetett vagyona ne álljon kihasználatlanul.

Az eszközkihasználás hatékonyságát méró arányszámok, amelyeknek három

alcsoportja ismeretes:

a) A forgássebesség mutatók megmutatják, hogy a vizsgált időszakban az eszközök

hányszor térülnek meg az árbevételből. Ilyen forgássebesség mutatók például a készletek,

vevőkövetelések, forgási ideje valamint a kötelezettségek esedékességi ideje.

b) Forgásidő mutatók, amelyek azt mutatják meg, hogy az adott eszköz vagy

eszközcsoport mennyi idő alatt válik pénzzé.

c) Az egy főre vetített mutatók, amelyek a munkaerő kihasználtságát mérik.

A BEGA vállalat esetében a készletek forgási ideje összesen 44,3 nap, amelyből 20

napot vesz igénybe az alapanyagok feldolgozása és a termelés elkezdése, a folyamatban

lévő termelés 7 nap múlva válik késztermékké, amely 20 nap alatt jut el a vevőkhöz.

A vevőkövetelések forgási ideje megmutatja, hogy az értékesítést követő hány napon

belül bevételezi a vállalat az áru ellenértékét, amely 85,61 nap, a szállítótartozások

esedékessége pedig ~20 nap.

A vevőkövetelések forgási ideje megnőtt előző évekhez képest, amely egyrészt a

gazdasági válság következményének tudható be, ugyanis sok ügyfél vállalat

fizetésképtelenné vált. Másrészt pedig hátrányt jelent a BEGA-nak, hogy nem rendelkezik

saját üzlethálózattal az építkezési alapanyagok értékesítését illetően, barkácsáruházakon

keresztül értékesíti ezeket, amelyek a megkötött szerződés feltételeinek módosításához

folyamodtak, hosszabb fizetési haladékot kérvényezvén.

Ezzel ellentétben a vállalat szállítóktól kapott fizetési haladéka csupán 22 nap, amely

nem megfelelő, ugyanis nagyobb vagy legalább egyenlő kellene legyen a vevőknek adott

fizetési haladékkal, és likviditási problémákhoz vezethet.

12

5. Táblázat: Forgási és likviditási idő 2001-ben

13

Forrás: Az éves pénzügyi kimutatások alapján készített saját számítások

4.3. Likviditási mutatók

A likviditási mutatók arra keresik a választ, hogy a rendelkezésre álló

forgóeszközeinek felhasználásával a társaság mennyiben képes eleget tenni a fennálló rövid

lejáratú kötelezettségeinek. Normális üzletmenet esetén a vállalat forgóeszközei egy éven

belül várhatóan pénzeszközzé kell váljanak, így teljesítheti a folyó évi kötelezettségeit.

A likviditási mutatók nagy előnye, hogy értékük viszonylag pontosnak mondható,

mivel egy stabil számviteli rendszerben a rövid lejáratú eszközök és kötelezettségek

értékelése általában reálisabb.

A leggyakrabban használt vállalati pénzügyi mutatószám a likviditási ráta, melynek

értéke a BEGA esetében a következő képpen alakul:

4. Ábra: A likviditási ráta alakulása a 2007-2011 között

Forrás: Pénzügyi kimutatások adatai alapján szerkesztett ábra

2007-2009 között a vállalat likviditási rátája csökkenő tendenciát mutat, a rövid

lejáratú kötelezettségek bővülése következtében, 2010 - 2011 között azonban jelentős

növekedés figyelhető meg 2011-re elérvén az 1,36-os értéket, ugyanis a vállalat törlesztette

az államal szembeni kötelezettségeit és szállítótartozásainak jelentős részét.

Tehát likviditási helyzetét illetően megállapítható, hogy a vállalat elegendő pénzzé váltható

eszközzel rendelkezik, amelyeket értékesíthet kötelezettségei teljesítése végett.

14

Továbbá fontos megvizsgálni a likviditási gyorsráta értékének alakulását is, amely a

forgóeszközökből levonja a készleteket vagyis csak a készpénzt, a vevőköveteléseket és

olyan elemeket veszi figyelembe, amelyek értéke pontosan meghatározható. A likviditási

gyorsráta alakulását az alábbi ábra szemlélteti.

5. Ábra: A likviditási gyorsráta alakulása a 2007-2011 között


A likviditási gyorsráta 1 körüli értéke megfelelő, azonban a BEGA likviditási

gyorsrátáinak értéke arra utal, hogy a vállalat pénzeszközei és vevőkövetelései nem

elegendőek folyó forrásai finanszírozására és problémái keletkezhetnek eszközei likviddé

váltása során. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a likviditási gyorsráta értéke jóval

alacsonyabb a likviditási ráta értékénél, ami arra enged következtetni, hogy a vállalat

fizetőképessége nagymértékben függ a készletek értékesítésétől valamint, hogy a vállalat

magas készletállománnyal rendelkezik, amint azt az alábbi ábra is szemlélteti.

6. Ábra: A BEGA készleteinek alakulása 2007-2011 között (RON-ban kifejezve)


15

2007-2010 között a BEGA magas készletállománnyal rendelkezett, ami nem

kifizetődő, mivel általában magas készlettartási költséggel jár, 2011-re azonban jelentős

csökkenés figyelhető meg az előző évek készletállományához képest.

A likviditási rátával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a követelésállomány

torzíthatja annak értékét, mivel a számviteli törvények értelmében a behajthatatlannak

minősített követelések is a követelésállomány részét képezik, holott azok nem jelentenek

fedezetet a vállalat számára a fennálló kötelezettségekre.

A pénzhányadmutató a pénzeszközök összegét viszonyítja a rövid lejáratú

kötelezettségek összegéhez és megmutatja, hogy a vállalat milyen mértékben képes

törleszteni fennálló rövid lejáratú kötelezettségeit a rendelkezésére álló pénzeszközökből,

értékpapírokból és egyéb pénzeszközökből.

A pénzhányadmutató értékének alakulását az alábbi ábra szemlélteti.

7. Ábra: A pénzhányadmutató értékének alakulása 2007-2011 között

Forrás: Saját számítások alapján szerkesztett ábra

2007-ben érte el a mutató a legnagyobb értékét, majd a rövid lejáratú kötelezettségek

növekedésével egyre inkább csökkent. 2011-ben ismét növekedést mutat a rövid lejáratú

kötelezettségek törlesztésének következtében és azt jelenti, hogy a rövid lejáratú

kötelezettségek 78,7 %-ban fedezhetőek pénzeszközökből, kapott előlegekből és egyéb

pénzügyi eszközökből.

16

A nettóforgótőke vagy működő tőke mgmutatja, hogy az összes forgóeszköz mely

része mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrásokból vagyis, hogy milyen a

rövid lejáratú források tőkefedezettsége.

A BEGA esetében a nettóforgótőke értékének alakulását az alábbi táblázat

szemlélteti.

6.Táblázat: A BEGA nettó forgótőkéjének alakulása 2007-2011 között

2007 2008 2009 2010 2011

Összes forgóeszköz 12755599 10688413 12584575 12595412 13184185

Rövid lejáratú források 8543244 8960478 11968183 13343607 9666037

Nettó forgótőke1.4931 1.1928 1.0515 0.9439 1.3640

Forrás: Saját számítások alapján készített táblázat

A fenti táblázatban mefigyelhető, hogy a vállalat nettó forgótőkéjének értéke

csupán 2010-ben negatív, a vállalat 748195 RON értékű forgóeszközt nem tudott rövid

lejáratú forrásból finanszírozni. Ugyanakkor fontos megvizsgálni a forgóeszközök összes

eszközön belül betöltött arányát valamint a rövid lejáratú kötelezettségek összes forrásban

betöltött arányát a vállalat által alkalmazott stratégia megállapítása érdekében, amelyek

alakulását az alábbi ábrák szemléltetik.

8.1. Ábra A BEGA forgóeszközeinek az összes eszközök értékében betöltött aránya

17

8.2. Ábra A BEGA rövid lejáratú kötelezettségeinek az összes forrásban betöltött

aránya

Ábrák forrása: Saját számítások alapján történő szerkesztés

A vállalat finanszírozási stratégiájáról elmondható, hogy 2007-ben a forgóeszközök

az összes eszköz 22%-át képezték, míg a folyó kötelezettségek az összes kötelezettség

52%-át. Ezen mutatók értéke csökkent 2008-ban egyaránt csökkent, 2009-ben pedig kis

mértékben emelkedett, 2011-ben pedig 21%, illetve 41%-os értéket vettek fel. ezen hatások

részben közömbösítik egymást, ezért a vállalat finanszírozási stratégiája konzervatívnak

mondható.

A fenti ábrák alapján levonható a következtetés, hogy a BEGA nem folytat szolid

finanszírozási stratégiát, hiszen a 2010-es év kivételével az elmúlt 5 éves periódusban a

forgóeszközök minden évben finanszírozhatóak voltak rövid lejáratú forrásokból, csupán

2010-ben történt meg, hogy az átmeneti forgóeszközei egy részét is hosszú lejáratú

forrásokból kellett finanszírozza.

Ezzel ellentétben például a dél-amerikai Augusta Resource Részvénytársaság 2011-es

CA/TA mutatója alacsony 0,1263 értéket vett fel míg CT/TF mutatója magas 0,9771 értéket,

amely agresszív forgótőke menedzsmentre utal, a vállalat a tartós eszközök finanszírozásába

is rövid lejáratú forrásokat von be.

18

Továbbá a forgóeszköz befektetés mutató segítségével megállapítható, hogy a vállalat

készletei valamint vevőkkel szembeni és egyéb követeléseinek értéke milyen mértékben

fedezhető rövid lejáratú kötelezettségekből.

A BEGA vállalat készleteinek, vevő- és egyéb követeléseinek, rövid lejáratú

kötelezettségeinek valamint az ezen tételek alapján számolt forgóeszköz befektetés

mutatójának elmúlt az elmúlt öt évben való alakulását az alábbi táblázat foglalja össze.

7.Táblázat: A BEGA forgóeszköz befektetés mutatójának alakulása 2007-2011 között

RON2007 2008 2009 2010 2011

Készletek 4235543 4109419 4097381 4110131 2919435

Vevők és egyéb követelések 5457354 5007005 6650976 7052800 6395826

Összes rövid lejáratú kötelezettségek 8543244 8960478 11968183 13343607 9666037

Forgóeszköz befektetés 1149653 155946 -1219826 -2180676 -350776


Amint a fenti táblázatban is látható, a BEGA forgóeszköz befektetés mutatója negatív

értéket vett fel 2009-től kezdődően, amikor a készlet- és vevőállomány 1219826 RON

értékű része nem volt fedezhető spontán finanszírozással, amely 2010-ben 2180676

RON-ra növekedett amely nagymértékben a kétes vevőkövetelések költségként való le

nem írásából adódott, ez az érték azonban 350776 RON-ra csökkent 2011-ben.

19

4.4. Tőkeszerkezeti mutatók

A tőkeszerkezeti mutatók a vállalat forrásösszetételére vonatkozó arányszámok,

amelyek általában a vállalat összes kötelezettségét vagy csak hosszú lejáratú

kötelezettségeit viszonyítják az összes eszközhöz vagy a saját tőkéhez.

A sajáttőke – arány mutató megmutatja, hogy a vállalat összes eszközén illetve forrásain

belül mekkora arányt képvisel a saját tőkéje. A BEGA vállalat jegyzett befizetett tőkéjének

tőkéjének értéke 2007-2009 között 11087495 RON értékű volt, majd 2009-ben tőkenövelés

történt a BEGA TRANS AUTO S.A. – val való fúzionálás következményeként, így az eredeti

4434998 darab 2.5 RON/db névértékű részvényszáma további 224784 darabbal bővült, a

jegyzett befizetett tőkéje értéke pedig 11649455 RON-ra növekedett.

A vállalat összes saját tőkéjének összes eszköz- vagy forrásállományon belüli aránya nem

mutat jelentős változást az elmúlt 5 éves időszakban ahogy az alábbi táblázat is szemlélteti.

8.Táblázat: A BEGA sajáttőke-forrás arányának alakulása 2007-2011 között

RON 2007 2008 2009 2010 2011

Jegyzett tőke 11087495 11087495 11649455 11649455 11649455

Tőkével járó dijak659739 659739 659739

Újraértékelésből származó tartalékok 16037461 16290270 16509379 16758010 16803450

Tőketartalékok 841418 854831 939574 972436 985872

Tárgyi év eredménye 3524118 3462519 3545708 1695100 -345075

Áthozott eredmény 895590

Összes saját tőke 32386001 31695115 33303855 31734740 29753441

Összes forrás 57244984 73148699 77320272 72213272 62646450

Sajáttőke forrás arány 0.565744 0.4333 0.4307 0.4395 0.4749


20

Minél nagyobb a vállalat sajáttőke forrás arányának értéke annál kisebb a vállalat

eladósodottsági szintje és a vállalat kedvezőbb feltételek között juthat finanszírozási forráshoz,

ugyanis a hitelezők részéről annál alacsonyabb az újabb hitelek nyújtásának a kockázata.

Ezért ha a mutató értéke 40-50% között mozog, ahogyan a BEGA esetén is megfigyelhető,

kedvező, de ágazattól függőan akár ennél alacsonyabb aránnyal is működőképes lehet hosszú

távon egy vállalat.

Az összes adósság/ összes eszköz mutató, amely megmutatja, hogy egy

pénzegységnyi vagyonra hány pénzegységnyi adósság jut, értékei a kötelezettségek

növekedése következtében növekvő tendenciát mutatnak, azonban a vállalat elegendő

eszközzel rendelkezik fennálló kötelezettségei fedezésére, amint az adósságfedezeti mutató

értékei is tükrözik, 2011-ben például ezen mutató értéke 2,67 volt, ami azt jelenti, hogy 1

pénzegységnyi adósságra 2,67 pénzegységnyi eszköz jut.

Továbbá fontos tőkeáttételi arányszám az eladósodottsági mutató, amely megmutatja,

hogy a vállalat pénzügyileg milyen mértékben függ a külső finanszírozástól.

A BEGA idegen tőke/összes eszköz aránya növekvő tendenciát mutat, amint az alábbi

ábrán is látható, ugyanis a 2008-2009-es időszak folyamán jelentős mértékben nőtt a

vállalat eladósosottsági szintje, 2008-ban a vállalat hosszú lejáratú bankhitel felvételére

kényszerült, valamint szállítótartozásai értéke is növekedett 2009-ben, amint az a

tőkeszerkezeti mutatók értékeiből is látszik, azonban 2010-2011-es időszakban ~60%-ra

csökkent, mivel a vállalat törlesztette hosszú lejáratú kötelezettségei egy részét.

9. Ábra: A BEGA eladósodottsági mutatójának alakulása 2007-2011 között


21

A rövidtávú eladósodottsági mutatók közé tartozik a kamatfedezeti mutató, amely

arról tájékoztat, hogy meddig csökkenhetne a vállalat működési eredménye mielőtt

nehézségei támadnának az adósságszolgálattal.

A BEGA esetében a kamatfedezeti mutató értékei ingadozóak az elmúlt 5 év során,

2007-ben az adózás előtti nyereség 9 szerese volt a csekély a kamatköltségnek, ezt

követően a mutató értéke jelentősen lecsökkent hitelfelvétel és az azzal járó kamatfizetési

kötelezettségek következtében.

10.1. Ábra: A BEGA kamatfedezeti mutatójának alakulása 2007-2011 között


A kamatfedezettségi mutató kiszámítására többféle módszer létezik, például a mutató

nevezőjéhez hozzáadható a lízingdíj vagy pedig a számlálóhóz az amortizáció értéke.

Amennyiben a számlálóban az adó- és kamatfizetés előtti eredmény és az amortizáció

összegét szerepeltetjük a nevezőben pedig a fizetett kamatok és elsőbbségi osztalékok

összegét a BEGA kamatfedezeti mutatója az alábbi ábrán látható módon alakul.

10.2. Ábra: A BEGA kamatfedezeti mutatójának alakulása 2007-2011 között


22

A termelékenységi mutatókat illetően fontos megvizsgálni, hogy egységnyi munkaerő

felhasználásával mekkora éves eredményt képes realizálni a vállalat, kiszámolván az egy

alkalmazottra jutó éves szinten realizált adózás utáni eredményt, amelyeket a BEGA

esetében az alábbi táblázat szemléltet.

10. Táblázat A BEGA termelékenységi mutatójának alakulása 2007-2011 között

2007 2008 2009 2010 2011

Alkalmazottak száma 439 425 278 217 207

Nettó eredmény 1489219 232721 112591 975750 18477

Termelékenység (RON/fő) 76240.16 82327.5 90720.68 128938.8 116208.7


A BEGA termelékenységi mutatóját illetően megállapítható, hogy 2011-ben a vállalat

207 alkalmazottal rendelkezett, személyenként éves szinten 116209 RON volt a megtermelt

jövedelem, csökkenést mutatva előző évhez képest, 2010-ben ugyanis 217 alkalmazott

esetén az egy főre jutó megtermelt jövedelem 128939 RON volt. Ezen 9,87 %-os

csökkenés az üzleti forgalom csökkenésének következménye.

Továbbá megvizsgálható a bérköltségek üzemi költségek értékében belül betöltött

aránya, amelyet az alábbi ábra szemléltet.

11.Ábra: A bérköltségek üzemi költségekben betöltött arányának elmúlt 5 éves alakulása


A bérköltségek üzemi költségeken belüli aránya 2009-től csökkenő tendenciát mutat, az

akkori 27%-hoz képest 2011-ben csupán 15,2% volt, az egyes munkapontok újraszervezése

és munkaerő leépítés következtében.

23

DU PONT elemzés

11. Táblázat: DU PONT módszer alkalmazása a BEGA vállalat esetén

A vizsgált 5 éves periódus alatt a BEGA saját tőke arányos nyereség mutatója

alacsony és csökkenő értékeket vett fel, legmagasabb értéke 2007-ben 0,03676 volt, a

legalacsonyabb értéke pedig 2011-ben, 0.000476 volt, melynek következtében nem érdemes

pénzt tartani a vállalatban, amennyiben nem lehet változtatni a helyzeten.

Az adóteherráta értéke 2007-ben 83% volt, 2008-ban pedig 86%, majd az következő

években a le nem írható költségek és nem adózandó bevételek függvényében változott,

legkisebb értéke 2011-ben 6,5% volt.

A kamatteherráta értékeit vizsgálva, megállapítható, hogy 2007-ben sikerült elérnie a

vállalatnak, hogy adott hitelállomány mellet minél kevesebb kamatot fizessen, és

maximalizálnia kamatteherrátáját 90,11% értékben, ezt követően 2010-ben 47,12% volt,

2011-ben csupán 20,38%.

24

12. Táblázat: DU PONT módszer alkalmazása benchmark vállalatok esetén


25

Az elemzett benchmark vállalatok esetében megfigyelhető, hogy saját tőke arányos

nyereségük a vizsgált 5 éves periódusban negatív értéket vett fel, melynek következtében

nem érdemes pénzt tartani a vállalatokban, tevékenységük nem jövedelmező.

Továbbá nincs adófizetési kötelezettségük sem, mivel veszteséget relizáltak az elmúlt

években, az Augusta Resource kivételével, amely 2010-ben 20531420 EUR, 2011-ben pedig

15668065 EUR értékű nettó eredményt realizált, illetve 1211000 EUR értékű nyereségadót

fizetett.

A kamatteherrátát illetően szintén az Augusta Resource vállalatnak 2007-2009 között

sikerült maximalizálnia annak értékét, vagyis elérnie, hogy adott hitelállomány mellet

minél kevesebb kamatot fizessen, 2009-ben 97%-os értéket elérve, azonban az

elkövetkezendő 2010 illetve 2011-es években a kamatteherráta értéke negatívvá válik, a

vállalatnak jelentős kamatfizetési kötelezettségei keletkeznek.

Piaci értékelés mutatói

13. Táblázat A BEGA részvényárfolyamának alakulása

Forrás: www.bvb.ro

14. Táblázat A BEGA P/E mutatójának alakulása 2007-2011 között


26

http://www.bvb.ro/

Amint a fenti 15-ös táblázatban látható a BEGA vállalat egy részvényre jutó

nyeresége ingadozó tendenciát mutat az évek során a realizált eredmény és a

részvényszám függvényében, legnagyobb értéke 2010-ben volt 21,53 RON valamint

legkisebb értéke 2011-ben 0,49 RON.

Továbbá fontos a nyereségtöbbszörös mutató valamint az árfolyam/ könyv szerinti

érték arányának ismerete, amelyet az alábbi táblázat foglal magába.

15. Táblázat: Aktuális P/E és Árfolyam/Könyv szerinti nettóérték arányszámok alakulása

Forrás: Az éves pénzügyi kimutatások és az értéktőzsdei adatok alapján készített

saját számítások

A BMI ROE mutatója a 2007-2011-es időszakban csökkenő tendenciát mutat a

nyereség csökkenésének következtében, amelynek jövőbeni további csökkenése maga

után vonja a P/E mutató csökkenését, amint az alábbi képletben negatív előjellel szerepel

a g, ha a ROE csökken a (k-g) értéke nő, ami a P/E mutató csökkenését jelenti.

Minél alacsonyabb hozam mellett fektetik be a visszatartott nyereséget az aktuális

nyereséghez képest, annál kisebb értéket lesznek hajlandóak fizetni a befektetők.

Ezen mutató hiányossága, hogy a legutóbbi számviteli nyereséggel számol nem pedig

a jövőbeni várható nyereséggel.

Az árfolyam/ könyv szerinti érték mutató megmutatja, hogy egységnyi könyv szerinti

értékért mennyit hajlandóak fizetni a befektetők. A részvény piaci értéke és könyv

szerinti értéke egyaránt magas a vállalat ROE értékéhez képest, a vállalat részvényei

felülértékeltek.

27

Mellékletek

A BEGA MINERALE INDUSTRIALE S.A. Pénzügyi kimutatásai 2007-2011 között

BEGA - MÉRLEG

Forrás: Saját összeállítás az éves pénzügyi kimutatások alapján

BEGA – Eredménykimutatás

28


Benchmark vállalatok pénzügyi kimutatásai: ORMONDE, CONNEMARA, AUGUSTA

MÉRLEG – ORMONDE, CONNEMARA

29


Benchmark vállalatok pénzügyi kimutatásai

MÉRLEG – AUGUSTA RESOURCE


30

Eredménykimutatás: ORMONDE, CONNEMARA


Eredménykimutatás - AUGUSTA RESOURCE

31


Pénzügyi mutatószámok

32


33

Benchmark vállalatok - DU PONT elemzés


34

analiza financiara

Documents