anatómia i

430
Anatómia I. Anatómia I. Dr. Suskovics Csilla PhD Dr. Suskovics Csilla PhD

Upload: derron

Post on 15-Jan-2016

118 views

Category:

Documents


8 download

DESCRIPTION

Anatómia I. Dr. Suskovics Csilla PhD. Követelmény. Az órán való aktív részvétel Csontfelismerés az aláírásért Kollokvium beugró: izomfelismerés. Irodalom. Csoknya Mária – Wilhelm Márta (2006): A sportmozgások biológiai alapjai I., Anatómia, élettan, egészségtan - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Anatómia I

Anatómia I.Anatómia I.Anatómia I.Anatómia I.

Dr. Suskovics Csilla PhDDr. Suskovics Csilla PhD

Page 2: Anatómia I

2

KövetelményKövetelményKövetelményKövetelmény

Az órán való aktív részvétel Csontfelismerés az aláírásért

Kollokvium

–beugró: izomfelismerés

Page 3: Anatómia I

3

IrodalomIrodalomIrodalomIrodalom Csoknya Mária – Wilhelm Márta (2006):

A sportmozgások biológiai alapjai I., Anatómia, élettan, egészségtan

Lázár Gyula – Kovács Magdolna (1996): Anatómia I.

Kiss Ferenc – Szentágothai János (1980):Az ember anatómiájának atlasza

Miltényi Márta (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai

Page 4: Anatómia I

Általános izomtanÁltalános izomtanÁltalános izomtanÁltalános izomtan

MyologiaMyologia

Page 5: Anatómia I

5

Az izomzat általános jellemzéseAz izomzat általános jellemzéseAz izomzat általános jellemzéseAz izomzat általános jellemzése

Az izomzat az ember legnagyobb szerve

A mozgás aktív rendszereElemi egysége az izom (musculus)

Page 6: Anatómia I

6

Az izom (musculus) meghatározásaAz izom (musculus) meghatározásaAz izom (musculus) meghatározásaAz izom (musculus) meghatározása

Az akaratlagos mozgás szerkezeti és működési egysége (funkció)

Egységes kötőszöveti vázzal és gyenge burokkal összetartott, és meghatározott irányokba rendezett izomrostköteget nevezünk izomnak (morfológia)

Page 7: Anatómia I

7

Az izom (musculus) általános Az izom (musculus) általános jelemzése jelemzése Az izom (musculus) általános Az izom (musculus) általános jelemzése jelemzése

A testben: 650 izom Eltérő izomtípusok Különböző feladatok ellátása Működésük csoportosan történik

(agonista, antagonista, közömbös izmok)

Szabályozását az idegrendszer végzi

Page 8: Anatómia I

8

Izom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részei

eredés (origo) tapadás (insertio) venter - izomhas

Page 9: Anatómia I

9

Izom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részei

Eredés (origo) – nyugvó csonton lehet húsos

(iz.rostokkal) v. inas (tendo) (az inak kollagén rostkötegei – Sharpey-féle rostok – hatolnak be a csontba erős kapcsolat!!!)

– ez az izom rögzítettebb vége: punctum fixum

– proximális elhelyezkedés

Page 10: Anatómia I

10

Izom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részei

Tapadás (insertio)

– mozgó csontokon lehet húsos v. inas (tendo)

– ez az izom szabadabb vége: punctum mobile

– distalis elhelyezkedés

Page 11: Anatómia I

11

Izom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részei

Az origo és insertio alakja lehet:

– lapos inas lemez (aponeurosis) – a széles, lapos izmok ebbe mennek át

– hengerded

Page 12: Anatómia I

12

Izom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részeiIzom főbb részei

A különböző testhelyzetek – pl. kézállás korláton – megváltoztatják egy izom szabadabb, ill. rögzítettebb pontjait, és működése irányát

Page 13: Anatómia I

13

Izmok alakjaIzmok alakja Izmok alakjaIzmok alakja

orsó pánt lapos lemez gyűrűs izmok

Page 14: Anatómia I

14

Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:

Több résszel eredő (caput) (2-3 vagy sokfejű izom), majd összeolvadó és közös ínnal tapadó:

– m. biceps brachii

Page 15: Anatómia I

15

Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:

A két has nem egyesül, az ín közös (biventer)

– m. omohyoideus (lapocka-nyelvcsonti izom)

Page 16: Anatómia I

16

Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:Izmok eredései, tapadásai:

Inas megszakítások lehetnek az izmokban - intersectio tendinea

– m. rectus abdominis (egyenes hasizom)

Page 17: Anatómia I

17

Izmok rostozataIzmok rostozataIzmok rostozataIzmok rostozata

Párhuzamos (izmok többsége) Tollazott (pennatus)

– unipennatus– bipennatus

Page 18: Anatómia I

18

Az izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borítása

Fascia (izompólya) Perimysium (vékony rostos

kötőszövet) Sarcolemma (sejthártya)

Page 19: Anatómia I

19

Az izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borítása Az izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borítása

Fascia (izompólya) - egy vagy több izmot borító kötőszövetes lemez, melynek a vénás keringés támogatásában van fontos szerepe

Page 20: Anatómia I

20

Az izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borítása

Perimysium (vékony rostos kötőszövet)

– az izom húsos részének a váza

– sövényeket bocsát az izom belsejébe, ezáltal rekeszekre osztja az izmot (elsőd-, másod-, harmadlagos rekeszek); a sövényekben futnak az izom nagyobb erei

Page 21: Anatómia I

21

PerimysiumPerimysium PerimysiumPerimysium Epimysium –

perimysium externum - külső tok

Perimysium internum– nagyobb sövény, több izomrostot vesz körbe

Endomysium – az izomrostokat határolja

Page 22: Anatómia I

22

SarcolemmaSarcolemmaSarcolemmaSarcolemma

az izomrostot körülvevő sejthártya két rétegből áll:

– izomrost sejthártyája

– lamina basalisokhoz hasonló hártya (az előzőhöz szorosan hozzáfekszik)

Page 23: Anatómia I

23

Az izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borításaAz izmok kötőszövetes borítása

Az erőt a csontra a collagenrostok viszik át, a csontokra az ínrostok v. perimysium rostjai Sharpey-féle rostok formájában vannak lehorgonyozva.

Page 24: Anatómia I

Az izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezései

Page 25: Anatómia I

25

Az izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezései

Az izom működésekor járulékos berendezések is szükségesek – védelem, surlódás csökkentése

Típusai:– fascia (az egyes részeket bevonják – az

izmok egymáson csúszását könnyítik) – bursa synovialis (nyálkatömlő)– vagina tendinum (ínhüvely)– ossa sesamoidea (sesamporcok v csontok)– corpora adiposa (zsírtestek)

Page 26: Anatómia I

26

Bursa synovialisBursa synovialisBursa synovialisBursa synovialis Feladata: közvetlenül a csonton elcsúszó

izom védelme Lencse alakú nyúlós nedvet tartalmazó zárt

tömlő Külső rostos, belső sejtdús rétegből áll Nagyobb ízületekben fordul elő Sokszor a bőr és az alatta lévő csont között

is lehet Pl. a térdizület körül ín és csont között Túlzott izomműködés hatására - gyulladás

Page 27: Anatómia I

27

Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)

Az inak védelmét látják el, sikamlóságukat biztosítják

Tömlőszerűen burkolják az inakat (kettősfalú zárt tömlő)

Page 28: Anatómia I

28

Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely) Rétegei:

– vagina fibrosa - külső rostos burok (csőszerű)

– vagina synovialis - kettős falú hártyabelső: stratum synoviale befelé az ínnal

nő összekülső stratum fibrosum

külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín

felszínéhez tapad, közöttük sikamlós nedv található

Gyulladások

Page 29: Anatómia I

29

Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)Vagina tendinum (ínhüvely)

mesotendineum: csonthoz v. ízülethez tapad, ereket visz az ínhoz, a külső lemez kettőzés folytán áthajlik a belső synovialis rétegbe

Page 30: Anatómia I

30

Az izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezéseiAz izmok járulékos berendezései

Sesamporcok v csontok (ossa sesamoidea)

–az inak nyomásnak kitett helyein

–pl. patellaZsírtestek (corpora adiposa)

–egyes izmok között, az elmozdulást segítik

Page 31: Anatómia I

A mozgásA mozgásA mozgásA mozgás

Az izmok mechanikai működéseAz izmok mechanikai működése

Page 32: Anatómia I

32

Az izmok működéseAz izmok működéseAz izmok működéseAz izmok működése A mozgás a

vázcsontok mozgásának köszönhető

A vázcsontok csak az izmok segítségével képesek mozogni

Page 33: Anatómia I

33

Az izmok működéseAz izmok működéseAz izmok működéseAz izmok működése Az izom csak akkor

tudja mozgatni a csontot, ha áthidal egy izületet (eredés – tapadás)

A mozgás az izomösszehúzódás következménye– ekkor a csont v

csontok elmozdulnak az izületben

Page 34: Anatómia I

34

Az izmok működéseAz izmok működéseAz izmok működéseAz izmok működése

Az izomeredésének és tapadásának az izülethez való viszonya szabja meg az izomkontrakció (iz.összehúzódás) hatására elmozduló csontok mozgásának irányát

Page 35: Anatómia I

35

Az izületekAz izületektípusaitípusaiAz izületekAz izületektípusaitípusai

Page 36: Anatómia I

36

Izomcsoportok működéseIzomcsoportok működéseIzomcsoportok működéseIzomcsoportok működése

Agonista izmok Antagonista izmok Közömbös izmok

Page 37: Anatómia I

37

Agonista izmokAgonista izmokAgonista izmokAgonista izmok

Társizmok vagy sinergista izmok Egy izület meghatározott irányú

mozgásában vesznek részt

– pl. kétfejű combizom és bármelyik más térdhajlító izom (pl. félighártyás izom)

Page 38: Anatómia I

38

Antagonista izmokAntagonista izmokAntagonista izmokAntagonista izmok

Egymással ellentétes hatású működést fejtenek ki

– Két- és háromfejű felkarizom

Page 39: Anatómia I

39

Közömbös izmokKözömbös izmokKözömbös izmokKözömbös izmok

Egy másik izom nemkívánatos hatását, mozgáskomponensét ellensúlyozzák– pl. a csuklót tenyéri irányba főként az

orsócsonti és a singcsonti csuklóhajlító izom mozgatja

Ha valamelyik kiesik, hajlítás közben a radius vagy az ulna felé hajlik erőteljesebben a tenyér

Page 40: Anatómia I

40

Hatás és funkció iránya szerinti Hatás és funkció iránya szerinti csoportosításcsoportosításHatás és funkció iránya szerinti Hatás és funkció iránya szerinti csoportosításcsoportosítás

Flexor – hajlító izmok (m.sartorius, szabóizom – a térd- és csípőizület hajlítása)

Extenzor – feszítő izmok (m.triceps brachii, háromfejű karizom – a könyökizületet feszíti)

Page 41: Anatómia I

41

Hatás és funkció iránya szerinti Hatás és funkció iránya szerinti csoportosításcsoportosításHatás és funkció iránya szerinti Hatás és funkció iránya szerinti csoportosításcsoportosítás

Adduktor – közelítő izmok (m.adduktor magnus, nagy combközelítő izom)

Abduktor – távolító izmok (m.piriformis, körteképű izom – combot távolítja)

Rotator – forgató izmok (előző kifelé forgat)

Page 42: Anatómia I

42

Az izmok vérellátásaAz izmok vérellátásaAz izmok vérellátásaAz izmok vérellátása

Az izomkontrakcióhoz sok oxigénre van szükség

bő vérellátás gazdag hajszálér hálózat (nyugalmi állapotban: zártak, izommunka hatására: nyílnak)

Page 43: Anatómia I

Részletes izomtanRészletes izomtanRészletes izomtanRészletes izomtan

Page 44: Anatómia I

44

Részletes izomtanRészletes izomtanRészletes izomtanRészletes izomtan

Vázizmok

origo, inserció a csonton található Bőrizmok

origo vagy (és) inserció a bőrben található

Page 45: Anatómia I

45

A fej izmaiA fej izmaiA fej izmaiA fej izmai

Mimikai izmok

– bőrizmok: a koponyán erednek és az arc bőrében tapadnak

Rágóizmok

– a mandibulát mozgatják

Page 46: Anatómia I

46

Mimikai izmokMimikai izmokMimikai izmokMimikai izmok

Fejtetői izmok– m. frontalis– galea aponeurotica (fejsisak)

Szem körüli izmok– m. orbicularis oculi

Orrnyílás körüli izmok Száj körüli izmok

– m. orbicularis oris– m. zygomaticus major (nagy járomcsonti

izom)– m. buccinator (trombitaizom)

Fülkagylóhoz tartozó izmok

Page 47: Anatómia I

47

RágóizmokRágóizmokRágóizmokRágóizmok

M. temporalis (halántéki izom)– ered: fossa temporalis– tapad: processus coronoideus– fogak zárása

M. massater (járomcsonti rágóizom)– ered: arcus zygomaticus– tapad: angulus mandibulae– fogak zárása

Page 48: Anatómia I

48

RágóizmokRágóizmokRágóizmokRágóizmok

M. pterygoideus externus (külső röpnyúlványi izom)– ered: processus pterygoideus (os sphenoidale)– tapad: ramus mandibulae– örlőmozgások

M. pterygoideus internus (belső röpnyúlványi izom)– ered: processus pterygoideus (os sphenoidale)– tapad: angulus mandibulae (belső oldal)– örlőmozgások

Page 49: Anatómia I

49

A nyak izmaiA nyak izmaiA nyak izmaiA nyak izmai

A nyak és a fej mozgatása Típusai:

– hátulsó izmok (törzsnél)– elülső izmok

felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus)

nyelvcsonti nyakizmokmély nyakizmok

Page 50: Anatómia I

50

Felületes nyakizmokFelületes nyakizmok1. Platysma (nyaki bőrizom)1. Platysma (nyaki bőrizom)Felületes nyakizmokFelületes nyakizmok1. Platysma (nyaki bőrizom)1. Platysma (nyaki bőrizom)

Széles pánt formájú A test egyetlen valódi bőrizma Az arcról (2 oldalt) a mellkas felső

részére Feladata: 1. a nyak bőrének feszítése 2. a felületes nyaki vénák tágítása Idege: nervus facialis (VII. arcideg)

Page 51: Anatómia I

51

Felületes nyakizmokFelületes nyakizmok2. M. sternocleidomastoideus 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom)(fejbiccentő izom)

Felületes nyakizmokFelületes nyakizmok2. M. sternocleidomastoideus 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom)(fejbiccentő izom)

Eredés: manubrium sterni és a clavicula belső egyharmadán

Tapadás: processus mastoideus, linea nuchae superior

Page 52: Anatómia I

52

Felületes nyakizmokFelületes nyakizmok2. M. sternocleidomastoideus 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom)(fejbiccentő izom)

Felületes nyakizmokFelületes nyakizmok2. M. sternocleidomastoideus 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom)(fejbiccentő izom)

Működés:– ha mind a kétoldali izom összehúzódik az

arc felfelé fordul (a tapadási hely a fej alátámasztási pontja mögé esik)

– ha csak az egyik oldali izom húzódik össze – az arc felfelé és ellenkező oldalra fordul

Sérülése: jellegzetes ferde fejtartás Idege: XI.agyideg, a járulékos ideg (n.

accessorius)

Page 53: Anatómia I

53

A nyak izmaiA nyak izmaiA nyak izmaiA nyak izmai

A nyak és a fej mozgatása Típusai:

– hátulsó izmok (törzsnél)– elülső izmok

felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus)

nyelvcsonti nyakizmokmély nyakizmok

Page 54: Anatómia I

54

Nyelvcsonti nyakizmokNyelvcsonti nyakizmokNyelvcsonti nyakizmokNyelvcsonti nyakizmok

Sok apró izom Általában a nyelvcsonton (os

hyoideum) rögzülnek Helyzetük szerint:

– nyelvcsont feletti izmok– nyelvcsont alatti izmok

Száj nyitása, zárása, nyelés, szopás, gége rögzítése

Page 55: Anatómia I

55

A nyak izmaiA nyak izmaiA nyak izmaiA nyak izmai

A nyak és a fej mozgatása Típusai:

– hátulsó izmok (törzsnél)– elülső izmok

felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus)

nyelvcsonti nyakizmokmély nyakizmok

Page 56: Anatómia I

56

Mély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmokA fej előre, oldalra hajlítása, légzési

segédizmokKét típus: elülső és oldalsó csoport (a nyak

elülső és oldalsó részén)Oldalsó csoport:

–eredés: processus transversus (vertebrae cervicales)

–tapadás: costae

Page 57: Anatómia I

57

Mély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmok

Oldalsó csoport:– m. scalenus anterior (elülső ferde nyi)

– m. scalenus medius (középső ferde nyi)

– m. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi)

Page 58: Anatómia I

58

Mély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmok M. scalenus anterior (elülső ferde nyi)

– eredés: processus transversus (III. – VI. vertebrae cervicales)

– tapadás: I. costae M. scalenus medius (középső ferde nyi)

– eredés: processus transversus (II. – VII. vertebrae cervicales)

– tapadás: I. costae M. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi)

– eredés: processus transversus (V. – VI. vertebrae cervicales)

– tapadás: II. costae

Page 59: Anatómia I

59

Mély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmokMély nyakizmok M. scalenus anterior és m. scalenus

medius között nyílás (hiatus scaleni):– plexus brachialis (karidegfonat)– a felső végtag nagy verőere, a

kulcscsont alatti artéria (arteria subclavia)

A két m. scalenus anterior között: légcső, nyelőcső

Beidegzés: plexus brachialis (karfonat)

Page 60: Anatómia I

60

A törzs izmaiA törzs izmaiA törzs izmaiA törzs izmai

Három csoport:

– mellizmok

– hátizmok

– hasizmok

Page 61: Anatómia I

61

MellizmokMellizmokMellizmokMellizmok

A mellkas elülső és oldalsó felszínén Két csoport:

– felületes mellkasizmok, mellkas-karizmok (thoraco-humeralis izmok)

kifutnak a vállöv és a kar csontjaira– mély mellkasizmok, légzőizmok a mellkas saját izmai, csak a mellkas

falaival vannak kapcsolatban

Page 62: Anatómia I

62

MellizmokMellizmokMellizmokMellizmok Mellkas-karizmok

– m. pectoralis major (nagy mellizom)

– m. pectoralis minor (kis mellizom)

– m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.)

– m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom) Mély mellkasizmok

– mm. intercostales externi et interni (belső és külső bordaközti izmok)

– diaphragma (rekeszizom)

Page 63: Anatómia I

63

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

A mellkas elülső felszínén, felül Tornászok, úszók, dobó atléták,

birkózók, súlyemelők esetében különösen fejlett

Page 64: Anatómia I

64

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

Eredés Ív alakban, 3 elkülöníthető résszel:

– pars clavicularis (kulcscsonti rész) a clavicula külső oldalán, a belső és középső harmadban

– pars sternocostalis (szegycsont-bordai rész / II. – VI. bordaporc)

– pars abdominalis (hasi rész) az egyenes hasizom hüvelyének elülső

lemezén, felül a bordaív mellett

Page 65: Anatómia I

65

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

Lefutása: elhalad a m. biceps brachii hosszú fejének ina felett, és eltűnik a deltaizom elülső széle alatt

Tapadás előtt kissé megcsavarodikTapadás: inasan, „U” alakban

–crista tuberculi majoris (az alul eredő rostok felül, a felül

eredők alul tapadnak)

Page 66: Anatómia I

66

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

Idege: plexus brachialis-ból a nn. pectorales Működése függ a felső végtag helyzetétől

– Rögzített mellkasszéles hátizommal a felemelt kart lefelé

húzza (labda lehúzása, leütések, tenisz)a távolított kart közelíti és előrehúzhatja

(mellúszás, birkózásnál az ellenfél megszoítása)

a vállizület helyzetét rögzítheti (keresztfüggés)

a clavicularól eredő részével a kart hajlítja

Page 67: Anatómia I

67

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

Rögzített kar

– ha felül rögzített, felfelé húzza a mellkast és a törzset (függeszkedés, mászás, nyújtó és gyűrűgyakorlatok egyes elemei)

– ha függőleges helyzetben a kezünkre támaszkodunk (fix pont a tapadási hely), a bordákat emeli

Page 68: Anatómia I

68

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

Túlzásba vitt fejlesztése akadályozza a mellkas tágulását, a légzőmozgásokat (nagy tömeg, izomtónus)

Sérülése– az izom részleges vagy teljes szakadása (ritka)– húzódások, megerőltetések

túlzott gyakorláselőfeszítés (technika)

Page 69: Anatómia I

69

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

Megerőltetés, túlzott gyakorlás– az izom vállizület tartó tevékenységének túlzott

igénybevétele az izom tapadó ina és tapadási hely környéke (csonthártya) fájdalmas (pl. keresztfüggés, húzódzkodás, a láb használata nélküli mászás)

a kar felemelése, hátraforgatása problémás Előfeszítés (technika)

– az izom túlnyújtása eredési helyének és környékének (csonthártya, porchártya) fájdalma (ívhelyzet, lengetés)

Page 70: Anatómia I

70

M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)M. pectoralis major (nagy M. pectoralis major (nagy mellizom)mellizom)

Az izomműködés kiesése:

– a felemelt kart csak a széles hátizom húzza le

– a kart a törzs előtt nem tudjuk közelíteni

– korlátolt a kar előrehozása

– ha a m. pectoralis major és a hátizom működése együtt esik ki a csuklyásizom megemeli a vállöet

Page 71: Anatómia I

71

M. pectoralis minor (kis M. pectoralis minor (kis mellizom)mellizom)M. pectoralis minor (kis M. pectoralis minor (kis mellizom)mellizom)

A m. pectoralis major alatt Ered: a III.-V. costae (elülső felszín) Tapad: processus coracoideus

(scapula)

Page 72: Anatómia I

72

M. pectoralis minor (kis M. pectoralis minor (kis mellizom)mellizom)M. pectoralis minor (kis M. pectoralis minor (kis mellizom)mellizom) Idege: plexus brachialis-ból a nn. pectorales Működése

– a lapockát – így a vállövet – előre, lefelé húzza (hátgömbölyítés)

– a m. pectoralis major működését támogatja

– rögzíti a lapockát– ha a vállöv rögzített (könyök támasz) a

bordákat emeli (kisegítő belégző izom)

Page 73: Anatómia I

73

M. subclavius (kulcscsont alatti M. subclavius (kulcscsont alatti izom)izom)M. subclavius (kulcscsont alatti M. subclavius (kulcscsont alatti izom)izom)

Ered: az I. costae medialis végén Tapad: a clavicula alsó felszínén

Page 74: Anatómia I

74

M. subclavius (kulcscsont alatti M. subclavius (kulcscsont alatti izom)izom)M. subclavius (kulcscsont alatti M. subclavius (kulcscsont alatti izom)izom)

Idege: a plexus brachialis-ból a n. subclavius

Működése:

– a claviculat lefelé húzza, rögzíti

– a clavicula forgását akadályozza

– a clavicula alatti ereket, idegeket védi

Page 75: Anatómia I

75

M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)

Széles legyezőszerű izom a mellkas oldalán

Ered: I.-IX. costae (húsosan) Tapad: scapula margo medialis-án,

erősebb alsó rostjai az angulus inferior scapulae-n

Page 76: Anatómia I

76

M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)

Idege: a plexus brachialis-ból a n. thoracicus longus

Működés:– A scapula medialis szélét kifelé,

előre, angulus inferior részét körívben előre húzza, ezáltal a cavitas glenoidalis fölfelé, hátrafelé billen

lehetővé válik a kar vízszintes fölé emelése (labdafogások, stb.)

Page 77: Anatómia I

77

M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)

Működés:

– rögzített lapocka esetén emeli a bordákat (belégzési segédizom)

– tónusával gátolja a lapocka alsó csúcsának elemelkedését a mellkastól

– a lapockát a mellkasfalhoz rögzíti

– a rombuszizmok antagonista izma

Page 78: Anatómia I

78

M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)M. serratus anterior (elülső M. serratus anterior (elülső fűrészizom)fűrészizom)

Sérülése (ritka)– húzódás lapocka alatti fájdalom– működésének kiesését más izmok nem

tudják pótolni a kar nem emelkedik vízszintes fölé, a lapocka helyzete megváltozik, a vállcsúcs felemelkedik (csuklyásizom), a lapocka alsó csúcsa a gerinchez közeledik (rombuszizmok, lapockaemelő izom)

Page 79: Anatómia I

79

MellizmokMellizmokMellizmokMellizmok Mellkas-karizmok

– m. pectoralis major (nagy mellizom)

– m. pectoralis minor (kis mellizom)

– m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.)

– m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom) Mély mellkasizmok

– mm. intercostales externi et interni (belső és külső bordaközti izmok)

– diaphragma (rekeszizom)

Page 80: Anatómia I

80

Mm. intercostales externi et interniMm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok)(külső és belső bordaközti izmok)Mm. intercostales externi et interniMm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok)(külső és belső bordaközti izmok)

Rövid, lapos izmok, két rétegben Ered: felső bordák alsó szélén Tapad: alsó bordák felső szélén Külső izmok rostjai: felülről, oldalról lefelé

és befelé – a gerinctől a bordaporc-borda határáig

Belső izmok rostjai: ellentétes lefutású – a bordaszöglettől (angulus costae) a szegycsontig (sternum)

Page 81: Anatómia I

81

Mm. intercostales externi et interniMm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok)(külső és belső bordaközti izmok)Mm. intercostales externi et interniMm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok)(külső és belső bordaközti izmok)

Idege: nn. intercostales (a gerincvelőből) Működése:

– m. intercostalis externus

emeli az alsó bordákat – belégzés– m. intercostalis internus – süllyeszti a

bordákat – kilégzés– erős falat képeznek, amelyet a tüdők sem

beszívni, sem kiboltosítani nem tudnak

Page 82: Anatómia I

82

Diaphragma (rekeszizom)Diaphragma (rekeszizom)Diaphragma (rekeszizom)Diaphragma (rekeszizom) Hatalmas kupolaalakú izmos-inas lemez A mellüreget és a hasüreget választja el Ered: II.-IV. vertebrae lumbales, a hat alsó

bordaporc belső, és a processus xiphoideus belső felszínéről

Tapad: a három húsos rész, sugarasan a középen levő inas mezőben (centrum tendineum) tapad– háromlevelű lóheréhez hasonlít – egy elülső (szív

fekszik rá) és két hátulsó rész (két tüdő lebeny fekszik rá)

Idege: plexus cervicalis-ból (nyaki fonat) n. phrenicus

Page 83: Anatómia I

83

Diaphragma (rekeszizom)Diaphragma (rekeszizom)Diaphragma (rekeszizom)Diaphragma (rekeszizom) Működése:

– a különböző nyomású mell- és hasüreget elrekeszti egymástól – a hasüreg a nagyobb nyomású, ezért boltosul a rekesz a mellüregbe

– fontos légzőizomaktív működés – belégzés: a húsos rész rostjai

összehúzódnak, ezáltal lesüllyesztik a rekesz domborulatát, tágul a mellkasfalak melletti kiegészítő tér is – a leszálló rekesz dugattyúként szívja a mellüreget és a tüdőt

passzív működés – kilégzés: a rekesz rostjai ellazulnak és a hasüregi nyomás miatt a rekeszdomborulat emelkedik

Page 84: Anatómia I

84

HátizmokHátizmok HátizmokHátizmok

A törzs háti oldalán a koponya és a keresztcsont között

Csoportosítása:

– felületes hátizmok

– axialis törzs- és nyakizmokmély hátizmoktarkóizmok

Page 85: Anatómia I

85

HátizmokHátizmok HátizmokHátizmok Felületes hátizmok

– m. trapezius (csuklyásizom)– m. latissimus dorsi (széles hátizom)– m. rhomboideus major et minor(kis és nagy

rombuszizom)– m. levator scapulae (lapockaemelő izom)– m. serratus posterior superior et inferior (hátsó

fűrészizmok) Axialis törzs- és nyakizmok

– mély hátizmok (törzsmerevítő izmok – m. erector trunci)

– tarkóizmok

Page 86: Anatómia I

86

HátizmokHátizmok HátizmokHátizmok

Felületes hátizmok– tapadási hely szerint két típus:

a felső végtag-törzsizmok háti csoportjának felfogható, vállövre és karcsontra húzódó izmok

bordákon tapadó izmok

Page 87: Anatómia I

87

M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)

Széles, lapos, háromszögletű izom A törzset és a koponyát kapcsolja össze

a vállöv csontjaival Ered: os occipitale, vertebrae cervicales

(I.-VII.) és vertebrae thoracales (I.-XII.) processus spinosus-áról (tövisnyúlvány)

Page 88: Anatómia I

88

M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)

Tapad:

–megegyezik a deltaizom eredésévelextremitas acromialis claviculae (clavicula)

acromion (scapula)spina scapulae (scapula)

Page 89: Anatómia I

89

M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)

Legerősebb rész a nyaki szakasz (birkózók – hidalás, súlyemelők – az izom lapockát rögzítő hatása)

Idege:

– XI. agyideg (n. accessorius)

– a gerincvelői nyaki fonatból

(plexus cervicalis) is fut ág

Page 90: Anatómia I

90

M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom) Működése

– az egyetlen törzsizom, amely a törzset a vállöv mindkét csoportjával összekapcsolja

– más és más az izom működése aszerint, hogy melyik vége a fix pontmindkét oldali izom összehúzódik-eaz egész izom vagy csak egy része

működik

Page 91: Anatómia I

91

M. trapezius (csuklyásizom) M. trapezius (csuklyásizom) működéseműködéseM. trapezius (csuklyásizom) M. trapezius (csuklyásizom) működéseműködése

Rögzített fej és törzs – ha mindkét oldali izom teljesen összehúzódik:– a lapockákat egymáshoz közelítik– a vállövet hátra, befelé húzzák (katonás tartás)

Rögzített fej – ha csak a nyaki részek húzódnak össze mindkét oldalon:– a vállöveket felfelé húzzák

Váll rögzített – mindkét nyaki rész összehúzódása:– a fejet hátrafelé húzza

Page 92: Anatómia I

92

M. trapezius (csuklyásizom) M. trapezius (csuklyásizom) működéseműködéseM. trapezius (csuklyásizom) M. trapezius (csuklyásizom) működéseműködése

Rögzített fej – ha csak az egyik oldali izom nyaki része húzódik össze:– az azonos oldali vállat felfelé húzza

Vállöv rögzített – ha csak az egyik oldali nyaki rész húzódik össze:– a fejet azonos oldalra hajlítja,

ellenkező irányba forgatja Egyoldali izom középső része:

– vagy a lapockát közelíti a gerinchez vagy fordítva

Page 93: Anatómia I

93

M. trapezius (csuklyásizom) M. trapezius (csuklyásizom) működéseműködéseM. trapezius (csuklyásizom) M. trapezius (csuklyásizom) működéseműködése

Mindkét izom alsó rostjai a lapockát egymás felé, lefelé húzzák

Rögzített lapockák – a két oldali alsó izomrészek a törzset emelik (függeszkedés, mászás)

Rögzített gerinc – ha az izom felső része összehúzódik, alsó része és a kis mellizom elernyed– a lapocka felfelé mozdul(ellenkező működésnél a lapocka süllyed)

Page 94: Anatómia I

94

M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)M. trapezius (csuklyásizom)

Sérülése– sokoldalú működés gyakori– túl terhelésre, hidegre érzékeny– gyulladása – tarkófájdalom– rándulása – fájdalmas nyaki mozgás

Az izomműködés kiesése: a vállcsúcs előre csüng, a lapocka elemelkedik a mellkastól, a felső végtag munkavégző képessége romlik

Page 95: Anatómia I

95

M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)

A törzs hátsó, alsó részén lévő széles, lapos izom

Felső szélére ráhúzódik a m. trapezius

Page 96: Anatómia I

96

M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)

Ered: – inasan a vertebrae thoracales (VIII.-XII.)

processus spinosus-áról, a körülöttük lévő szalagokon

– a fascia thoracolumbalis-on (ágyéki pólya)

– crista iliaca hátsó harmadáról (os ilium)– a 4 alsó costae külső felszínén húsosan

Page 97: Anatómia I

97

M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)

Tapad: crista tuberculi minoris (humerus)–az izom felső részéhez a nagy

görgetegizom csatlakozik, amelynek ina egyesül a széles hátizom inával – együtt alkotják a hónaljárok (fossa axillaris) hátsó falát

Idege: n. thoracodorsalis (plexus brachialis egyik ága)

Page 98: Anatómia I

98

M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)

Idege: n. thoracodorsalis (plexus brachialis egyik ága)

Működése:– ha a törzs rögzített a felemelt kart (a nagy

mellizommal) lefelé húzza (pl.)– további összehúzódása a kart a hát mögé viszi,

befelé forgatja (farzsebbe nyúlás)– rögzített váll, kitámasztott kar – törzset felfelé

húzza– tónusával a lapocka alsó csúcsát a mellkashoz szorítja– kisegítő belégző izom (köhögés)

Page 99: Anatómia I

99

M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom)M. latissimus dorsi (széles M. latissimus dorsi (széles hátizom)hátizom) Sérülése

– az izom eredése körüli fájdalom – erősítő gyakorlatok (fejszézés), súlyemelők (súlyzó szakítása guggolásból)

– hirtelen túlfeszítés, rándulás – az ágyéki pólya is beszakadhat

– támaszhelyzetekben a törzs és az alsóvégtag együttes emelésekor – az izom tapadó ina van jobban igénybe véve

Page 100: Anatómia I

100

M. rhomboideus major et minor(kis M. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom)és nagy rombuszizom)M. rhomboideus major et minor(kis M. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom)és nagy rombuszizom)

A csuklyásizom alatt, a lapocka és a gerinc között

Ered: – m. rhomboideus minor – vertebrae

cervicales (VI.-VII.) processus spinosus-áról

– m. rhomboideus major – vertebrae thoracales (I.-IV.) processus spinosus-áról

Page 101: Anatómia I

101

M. rhomboideusM. rhomboideusmajor et minormajor et minorM. rhomboideusM. rhomboideusmajor et minormajor et minor

Idegük: n. dorsalis scapulae

(plexus brachialisból) Működése:

– tónusukkal a lapockát a gerinchez rögzítik– rögzített gerinc – a lapockát és a vállat egymás felé

és kissé felfelé húzzák (katonás tartás)– az elülső fűrészizom antagonistái – a lapocka

mediális szélét és az alsó szögletet is befelé húzzák (a vállcsúcs lefelé billen)

– rögzített vállövnél a gerincet a lapocka felé húzzák

Page 102: Anatómia I

102

M. rhomboideus major et minor (kis M. rhomboideus major et minor (kis és nagy rombuszizom)és nagy rombuszizom)M. rhomboideus major et minor (kis M. rhomboideus major et minor (kis és nagy rombuszizom)és nagy rombuszizom)

Sérülésük: egyoldalú sporttevékenység hatására (vívás, asztalitenisz, kenu)

a széles hátizom középső szakasza és a nagy rombuszizom aszimmetrikus megerősödése a gerinc oldal irányú görbülete (III-VIII. hátcsigolyák)

Fontos: ellenoldali testfél megerősítése

Page 103: Anatómia I

103

M. levator scapulae (lapockaemelő M. levator scapulae (lapockaemelő izom)izom)M. levator scapulae (lapockaemelő M. levator scapulae (lapockaemelő izom)izom)

A csuklyásizom alatt, a nyak két oldalán, hosszú, vékony izom

Ered: vertebrae cervicales (I-IV.) processus transversus

Tapad: angulus superior (scapula)

Page 104: Anatómia I

104

M. levator scapulae (lapockaemelő M. levator scapulae (lapockaemelő izom)izom)M. levator scapulae (lapockaemelő M. levator scapulae (lapockaemelő izom)izom)

Idege: n. dorsalis Működése:

– rögzített nyak mellett emeli a lapocka felső szögletét (vállvonogatás)

– rögzített lapocka mellett a nyakat saját oldala felé, vagy mindkét oldali összehúzódásnál hátra húzza

Sérülés: a nyak vékonyabb, a váll csapott lesz

Page 105: Anatómia I

105

M. serratus posterior superior et M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok)inferior (hátsó fűrészizmok)M. serratus posterior superior et M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok)inferior (hátsó fűrészizmok)

Inas eredésűek, húsos csipkékkel tapadnak m. serratus posterior superior

– ered: vertebrae cervicales (VI-VII.) és vertebrae thoracales (I-II.) processus spinosus-áról

– tapad: II-V. costae m. serratus posterior inferior

– ered: vertebrae thoracales (XI-XII.) és vertebrae lumbales (I-II.) processus spinosus-áról

– tapad: IX-XII. costae

Page 106: Anatómia I

106

M. serratus posterior superior et M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok)inferior (hátsó fűrészizmok)M. serratus posterior superior et M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok)inferior (hátsó fűrészizmok)

Idege: n. intercostalis Működése: gyenge izmok (felsők emelik

a bordákat – belégzés; alsók süllyesztik a bordákat – kilégzés)

Page 107: Anatómia I

107

HátizmokHátizmok HátizmokHátizmok Felületes hátizmok

– m. trapezius (csuklyásizom)– m. latissimus dorsi (széles hátizom)– m. rhomboideus major et minor(kis és nagy

rombuszizom)– m. levator scapulae (lapockaemelő izom)– m. serratus posterior superior et inferior (hátsó

fűrészizmok) Axialis törzs- és nyakizmok

– mély hátizmok– tarkóizmok

Page 108: Anatómia I

108

Axialis törzs- és nyakizmokAxialis törzs- és nyakizmokAxialis törzs- és nyakizmokAxialis törzs- és nyakizmok

Felületes hátizmok alatt (os occipitale – sacrum)

Gerinccel való szoros kapcsolat (anatómiai, funkcionális)

Axialis törzs- és nyakizmok

– mély hátizmok

– tarkóizmok

Page 109: Anatómia I

109

Mély hátizmokMély hátizmokMély hátizmokMély hátizmok

A csigolyák és bordák közti mélyedéseket töltik ki

Két réteg:

– felületes izomréteg (gerincmerevítő izmok – m. erector trunci)

– mélyebb izomréteg (haránt- és tövisnyúlványok közötti – transversospinalis – izomrendszer)

Page 110: Anatómia I

110

TarkóizmokTarkóizmokTarkóizmokTarkóizmok

Mélyfekvésű, rövid izmok Os occipitale – atlas – axis Az izmok nyugalmi tónusa rögzíti a fejet Rögzített törzs mellett a kétoldali izmok

összehúzódása a fejet és a nyakat hátrahajlítja, egyoldali összehúzódásnál oldalra

Page 111: Anatómia I

111

A törzs izmaiA törzs izmaiA törzs izmaiA törzs izmai

Három csoport:

– mellizmok

– hátizmok

– hasizmok

Page 112: Anatómia I

112

HasizmokHasizmokHasizmokHasizmok Széles, lapos izmok a hasüreg elülső és

oldalsó részén, a mellkas alsó- és a medence felső széle között

Izmai:– m. obliquus externus abdominis (külső ferde

hasizom)– m. obliquus internus abdominis (belső ferde

hasizom)– m. transversus abdominis (haránt hasizom)– m. rectus abdominis (egyenes hasizom)

Page 113: Anatómia I

113

M. obliquus externus abdominis M. obliquus externus abdominis (külső ferde hasizom)(külső ferde hasizom)M. obliquus externus abdominis M. obliquus externus abdominis (külső ferde hasizom)(külső ferde hasizom)

A hasfal külső rétege Ered: V-XII. costae külső felszínén

– felülről, oldalról – lefelé, befelé fut Tapad:

– crista iliaca (spina iliaca anterior superior-ig)

– elülső rostjai: széles bőnyébe (aponeurosis) mennek át

Page 114: Anatómia I

114

M. obliquus internus abdominis M. obliquus internus abdominis (belső ferde hasizom)(belső ferde hasizom)M. obliquus internus abdominis M. obliquus internus abdominis (belső ferde hasizom)(belső ferde hasizom)

A külső ferde hasizom alatt Ered: crista iliaca (középső része), ágyéki

pólya, lágyékszalag oldalsó kétharmadán– alulról felfelé, befelé fut

Tapad: – hátsó része húsosan a három alsó

costae-n– többi – széles bőnyébe megy át

Page 115: Anatómia I

115

M. transversus abdominis (haránt M. transversus abdominis (haránt hasizom)hasizom)M. transversus abdominis (haránt M. transversus abdominis (haránt hasizom)hasizom)

A hasfal harmadik rétege Eredés:

– hat alsó costae belső felszíne– fascia thoracolumbalis– I-IV. vertebrae lumbales processus

transversus-án– crista iliaca belső szélén

rostjai vízszintesen haladnak Tapadás: kifelé, domború alakban széles

bőnyébe mennek át

Page 116: Anatómia I

116

M. rectus abdominis (egyenes M. rectus abdominis (egyenes hasizom)hasizom)M. rectus abdominis (egyenes M. rectus abdominis (egyenes hasizom)hasizom)

A hasfal elülső részén, a középvonal mellett függőlegesen (rectus hüvelyben)

Lefutását az intersectiones tendinae rövidebb egységekre osztja (mindenegyes izomszelvénynek önálló beidegzése van egymástól független működés is)

Ered: V-VII. costae külső felszínén Tapad: ramus superior ossis pubis

Page 117: Anatómia I

117

A hasizmok beidegzéseA hasizmok beidegzéseA hasizmok beidegzéseA hasizmok beidegzése

Idegei:

– nn. intercostales (bordaközti ideg – hat alsó)

– plexus lumbalis (ágyéki fonat) Egy izomban több ideg (hasizom

segmentumok önálló működése)

Page 118: Anatómia I

118

A hasizmok működéseA hasizmok működéseA hasizmok működéseA hasizmok működése Nyugalmi állapotban: egyenletes hasűri

nyomás fenntartása Zárt gégefő mellett együttes

összehúzódásuk fokozza a hasűri nyomást – hasprés (főleg m. transversus abdominis)

– jelentősége:kilégzés, szülés, légutakat tisztító

védekező reflexek, stb.nehéz tárgyak felemelése

Page 119: Anatómia I

119

A hasizmok működéseA hasizmok működéseA hasizmok működéseA hasizmok működése Gerinc előre, oldalt hajlítása, fordítása

– kétoldali működés: az egyenes és a külső és belső ferde hasizmok összehúzódása – a mellkast lefelé húzza (törzs előrehajlik)

– azonos oldali hasizmok összehúzódása: a törzs oldalra hajlik

– ellentétes oldali külső és belső ferde hasizmok összehúzódása: törzsfordítás

– a mellkas rögzítése esetén: a medence mozgásában vesznek részt

Page 120: Anatómia I

120

A hasizmok működéseA hasizmok működéseA hasizmok működéseA hasizmok működése

Testtartások szabályozása:

– gerinc rögzítése

– medence rögzítése Kisegítő kilégző izmok

Page 121: Anatómia I

121

A hasizmok sérüléseiA hasizmok sérüléseiA hasizmok sérüléseiA hasizmok sérülései

Főleg a m. rectus abdominis-re jellemző – húzódások, szakadások

(az izom túlnyújtása miatt)

Page 122: Anatómia I

Részletes izomtanRészletes izomtan Részletes izomtanRészletes izomtan

A felső végtag izmaiA felső végtag izmai

Page 123: Anatómia I

123

A felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmai

Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Page 124: Anatómia I

124

VállizmokVállizmokVállizmokVállizmok Köpenyszerűen burkolják a vállat A vállöv csontjain erednek és a humerus-

on tapadnak Izmai:

– m. deltoideus (deltaizom)– m. subscapularis (lapocka alatti izom)– m. supraspinatus (tövis feletti izom)– m. infraspinatus (tövis alatti izom)– m. teres minor (kis görgetegizom)– m. teres major (nagy görgetegizom)

Page 125: Anatómia I

125

M. deltoideus (deltaizom)M. deltoideus (deltaizom)M. deltoideus (deltaizom)M. deltoideus (deltaizom)

A váll legerősebb izma (váll körvonalát) Ered:

– extremitas acromialis (clavicula)

– acromion (scapula)

– spina scapulae

Page 126: Anatómia I

126

M. deltoideus M. deltoideus (deltaizom)(deltaizom)M. deltoideus M. deltoideus (deltaizom)(deltaizom) Idege: n. axillaris Működése:

– az egész izom összehúzódása: a kart távolítja (900)– csak az első rész húzódik össze: a kart távolítja és előrehúzza; befelé

forgat– csak a hátsó rész húzódik össze: a kart távolítja és hátrahúzza; kifelé forgat– a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba

szorítja

Page 127: Anatómia I

127

M. deltoideus (deltaizom)M. deltoideus (deltaizom)M. deltoideus (deltaizom)M. deltoideus (deltaizom) Sérülései:

– középső rész a legsérülékenyebb (tornászok, súlyemelők)

– elülső rész sérülésekor lehetetlenné válik a kéz archoz emelése

– hátsó rész sérülésekor a kifelé forgatás fájdalmas

– túlerőltetés (tenisz, kézilabda, gerelyhajítás) – bursa subacromialis gyulladása

Page 128: Anatómia I

128

M. subscapularis (lapocka M. subscapularis (lapocka alatti izom)alatti izom)M. subscapularis (lapocka M. subscapularis (lapocka alatti izom)alatti izom)

Háromszög alakú, bordák felé néz Ered: fossa subscapularis Tapad: tuberculum minus

Page 129: Anatómia I

129

M. M. subscapularissubscapularisM. M. subscapularissubscapularis

Idege: n. subscapularis

Működése:– rögzített lapocka – kart befelé forgatja

–a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba húzza

–a távolított kart visszahúzza

Page 130: Anatómia I

130

M. supraspinatus (tövis feletti M. supraspinatus (tövis feletti izom)izom)M. supraspinatus (tövis feletti M. supraspinatus (tövis feletti izom)izom)

A m. trapezius alatt, a fossa supraspinata-t tölti ki

Ered: fossa supraspinata Tapad: tuberculum majus

Page 131: Anatómia I

131

M. M. supraspinatussupraspinatusM. M. supraspinatussupraspinatus

Idege: n. suprascapularis Működése:

– rögzített lapocka a kart távolítja, vízszintesig emeli– kifelé forgatás, hátrafeszítés– a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba

húzza Sérülése: szakadása a bursa subacromialis

sérülésével jár – a kar távolítása, kifelé forgatása problémás

Page 132: Anatómia I

132

M. infraspinatus (tövis alatti M. infraspinatus (tövis alatti izom)izom)M. infraspinatus (tövis alatti M. infraspinatus (tövis alatti izom)izom)

Háromszög alakú, hátulról a vállizület tokjára fekszik

Ered: fossa infraspinata Tapad: tuberculum majus

Page 133: Anatómia I

133

M. infraspinatusM. infraspinatusM. infraspinatusM. infraspinatus

Idege: n. suprascapularis

Működése:– rögzített lapocka a kart kifelé forgatja– a felemelt kart lefelé húzza

Page 134: Anatómia I

134

M. teres minor (kis M. teres minor (kis görgetegizom)görgetegizom)M. teres minor (kis M. teres minor (kis görgetegizom)görgetegizom)

M. infraspinatus alsó széléhez fekszik Ered: fossa infraspinata külső széle Tapad: tuberculum majus (a vállizületet

hátulról megkerülve)

Page 135: Anatómia I

135

M. teres minor (kis M. teres minor (kis görgetegizom)görgetegizom)M. teres minor (kis M. teres minor (kis görgetegizom)görgetegizom)

Idege: n. axillaris

Működése: kifelé forgat Sérülése:

– tornászok, súlyemelők, teniszezők – gyakori

– a kar kifelé forgatása problémás

Page 136: Anatómia I

136

M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)

A m. teres minor-ral a m. deltoideus antagonistája

Page 137: Anatómia I

137

M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)

Ered: angulus inferior scapulae (lefutása közben a humerust elölről megkerüli)

Page 138: Anatómia I

138

M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)

Tapad: a m. latissimus dorsi inával egyesülve

– crista tuberculi minoris

Page 139: Anatómia I

139

M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)M. teres major (nagy M. teres major (nagy görgetegizom)görgetegizom)

Idege: n. subscapularis

Működése: – a befelé forgatott kart hátrahúzza– az oldalra vagy előre emelt kart

visszahúzza Sérülése ritka, működését a m. latissimus

dorsi veszi át

Page 140: Anatómia I

140

A felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmai

Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Page 141: Anatómia I

141

FelkarizmokFelkarizmokFelkarizmokFelkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport:

– hajlító (flexor) izmok (elöl)m. biceps brachii (kétfejű karizom)m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)m. brachialis (karizom)m. brachioradialis (karorsóizom)

– feszítő (extensor) izmok (hátul)m. triceps brachii (háromfejű karizom)m. anconeus (kampóizom)

Page 142: Anatómia I

142

M. biceps brachii (kétfejű M. biceps brachii (kétfejű karizom)karizom)M. biceps brachii (kétfejű M. biceps brachii (kétfejű karizom)karizom)

Ered:

– hosszú feje (caput longum) inasan a tuberculum supraglenoidale-én

– rövid feje (caput breve) inasan a processus coracoideus-on

Page 143: Anatómia I

143

M. biceps brachii M. biceps brachii (kétfejű karizom)(kétfejű karizom)M. biceps brachii M. biceps brachii (kétfejű karizom)(kétfejű karizom)

A két fej a kar középső harmadában egyesül egy közös izomhasba

Tapad: tuberositas radii

Page 144: Anatómia I

144

M. biceps brachii (kétfejű M. biceps brachii (kétfejű karizom)karizom)M. biceps brachii (kétfejű M. biceps brachii (kétfejű karizom)karizom)

Idege: n. musculocutaneus

Működése:– könyökízület hajlítása– supinálja az alkart– segít a kar előre emelésében

Page 145: Anatómia I

145

M. biceps brachii (kétfejű M. biceps brachii (kétfejű karizom)karizom)M. biceps brachii (kétfejű M. biceps brachii (kétfejű karizom)karizom)

Sérülése:– ínhúzódás (izomösszehúzódásokkal

összefüggésben) – a caput longum inának eredési helyénél fájdalomérzet jöhet létregerelyhajítók, teniszezők,

röplabdázók, kézilabdázók– gyakori az izomhas, ill. tapadó ín

szakadása

Page 146: Anatómia I

146

FelkarizmokFelkarizmokFelkarizmokFelkarizmok Két csoport:

– hajlító (flexor) izmok (elöl)m. biceps brachii (kétfejű karizom)m. coracobrachialis (hollócsőr

karizom)m. brachialis (karizom)m. brachioradialis (karorsóizom)

– feszítő (extensor) izmok (hátul)m. triceps brachii (háromfejű karizom)m. anconeus (kampóizom)

Page 147: Anatómia I

147

M. coracobrachialis (hollócsőr M. coracobrachialis (hollócsőr karizom)karizom)M. coracobrachialis (hollócsőr M. coracobrachialis (hollócsőr karizom)karizom)

Gyenge, karcsú izom Ered: processus coracoideus Tapad: a humerus középső

harmadában, mediálisan

Page 148: Anatómia I

148

M. coracobrachialis (hollócsőr M. coracobrachialis (hollócsőr karizom)karizom)M. coracobrachialis (hollócsőr M. coracobrachialis (hollócsőr karizom)karizom)

Idege: n. musculocutaneus Működése:

– távolított kart közelíti

– kar emelése Sérülése:

m. biceps brachii-val

Page 149: Anatómia I

149

FelkarizmokFelkarizmokFelkarizmokFelkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport:

– hajlító (flexor) izmok (elöl)m. biceps brachii (kétfejű karizom)m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)m. brachialis (karizom)m. brachioradialis (karorsóizom)

– feszítő (extensor) izmok (hátul)m. triceps brachii (háromfejű karizom)m. anconeus (kampóizom)

Page 150: Anatómia I

150

M. brachialisM. brachialis(karizom)(karizom)M. brachialisM. brachialis(karizom)(karizom)

Ered: tuberositas deltoidea tájékán

Page 151: Anatómia I

151

M. brachialisM. brachialis (karizom) (karizom)M. brachialisM. brachialis (karizom) (karizom)

Tapad: tuberositas ulnae

Page 152: Anatómia I

152

M. brachialis (karizom)M. brachialis (karizom)M. brachialis (karizom)M. brachialis (karizom)

Idege: n. musculocutaneus Működése:

– a kart hajlítja Sérülése:

csökken a hajlító erő

Page 153: Anatómia I

153

FelkarizmokFelkarizmokFelkarizmokFelkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport:

– hajlító (flexor) izmok (elöl)m. biceps brachii (kétfejű karizom)m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)m. brachialis (karizom)m. brachioradialis (karorsóizom)

– feszítő (extensor) izmok (hátul)m. triceps brachii (háromfejű karizom)m. anconeus (kampóizom)

Page 154: Anatómia I

154

M. brachioradialisM. brachioradialis (karorsóizom) (karorsóizom)M. brachioradialisM. brachioradialis (karorsóizom) (karorsóizom)

Ered: epicondilus

lateralis felett

(humerus)

Enyhén rácsavarodik

a radiusra

Page 155: Anatómia I

155

M. brachioradialisM. brachioradialis(karorsóizom)(karorsóizom)M. brachioradialisM. brachioradialis(karorsóizom)(karorsóizom)

Tapad:

Processus styloideus

radii

Page 156: Anatómia I

156

M. brachioradialisM. brachioradialis(karorsóizom)(karorsóizom)M. brachioradialisM. brachioradialis(karorsóizom)(karorsóizom)

Idege: n. radialis

(valamennyi alkar feszítőt beidegzi) Működése: az alkart hajlítja (pronácio,

supinatio) Sérülése:

– túlerőltetés (kajakozás, vívás, tenisz)– megduzzad az izom– tapintásra, ki- és beforgatásra erős

fájdalom

Page 157: Anatómia I

157

FelkarizmokFelkarizmokFelkarizmokFelkarizmok Két csoport:

– hajlító (flexor) izmok (elöl)m. biceps brachii (kétfejű karizom)m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)m. brachialis (karizom)m. brachioradialis (karorsóizom)

– feszítő (extensor) izmok (hátul)m. triceps brachii (háromfejű

karizom)m. anconeus (kampóizom)

Page 158: Anatómia I

158

M. triceps brachiiM. triceps brachii(háromfejű karizom)(háromfejű karizom)M. triceps brachiiM. triceps brachii(háromfejű karizom)(háromfejű karizom)

Ered: három fejjel

– caput longum

– tuberculum infraglenoidale

– caput mediale – humerus hátulsó felszínén, medialisan

– caput laterale – humerus hátulsó felszínén felül, lateralisan

Page 159: Anatómia I

159

M. triceps brachiiM. triceps brachii(háromfejű karizom)(háromfejű karizom)M. triceps brachiiM. triceps brachii(háromfejű karizom)(háromfejű karizom)

Tapad: olecranon

Page 160: Anatómia I

160

M. triceps brachiiM. triceps brachii(háromfejű karizom)(háromfejű karizom)M. triceps brachiiM. triceps brachii(háromfejű karizom)(háromfejű karizom)

Idege: n. radialis Működése:

– az alkart könyökizületben feszíti– rögzített vállöv esetén – a kart

hátrahúzza (caput longum; gyorúszás) Sérülése: húzódás, szakadás

– könyök nyújtása erős fájdalommal jár– kéztámasz, egyenes ütés végrehajtása

lehetetlen

Page 161: Anatómia I

161

FelkarizmokFelkarizmokFelkarizmokFelkarizmok Két csoport:

– hajlító (flexor) izmok (elöl)m. biceps brachii (kétfejű karizom)m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)m. brachialis (karizom)m. brachioradialis (karorsóizom)

– feszítő (extensor) izmok (hátul)m. triceps brachii (háromfejű karizom)m. anconeus (kampóizom)

Page 162: Anatómia I

162

M. anconeusM. anconeus( kampóizom)( kampóizom)M. anconeusM. anconeus( kampóizom)( kampóizom)

Kicsi, lapos izom Ered: epicondylus lateralis humeri (a rostok beborítják a könyökizület oldalsó részét) Tapad: olecranon

Page 163: Anatómia I

163

M. anconeusM. anconeus( kampóizom)( kampóizom)M. anconeusM. anconeus( kampóizom)( kampóizom)

Idege: n. radialis Működése:

– segít a könyök feszítésében

– könyökizületet védi

– radius és ulna összetartását segíti

Page 164: Anatómia I

164

A felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmai

Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Page 165: Anatómia I

165

AlkarizmokAlkarizmokAlkarizmokAlkarizmok A csukló és az ujjak hajlító (flexor), feszítő (extensor)

izmai– a feszítők körülvéve a radiust, ennek tenyéri

oldalára is átnyúlnak– a hajlítók az ulna körül csoportosulnak (együttesen

erősebbek, mint a feszítők munkaizmok)– hanyintás, borintás

Felületes és mélyfekvésű izmok Sportspecifitás

Page 166: Anatómia I

166

M. pronator teres (hengeres borintó M. pronator teres (hengeres borintó izom)izom)M. pronator teres (hengeres borintó M. pronator teres (hengeres borintó izom)izom)

Felületes hajlító Az alkar felső harmadában ferdén

(bentről – ki) lefutva Ered: két fejjel

– epicondylus medialis humeri

– processus coronoideus ulnae

Page 167: Anatómia I

167

M. pronator teresM. pronator teresM. pronator teresM. pronator teres

Tapad: corpus radii középső harmadában, az elülső felszínen

Page 168: Anatómia I

168

M. pronator teresM. pronator teres(hengeres borintó izom)(hengeres borintó izom)M. pronator teresM. pronator teres(hengeres borintó izom)(hengeres borintó izom)

Idege: n. medianus Működése:

– a radiust forgatja: a kezet borintja (pronatio)

– segít a könyökizület hajlításában Sérülése: túlterhelés következtében az izom

megduzzad, fájdalmas a forgatás (kulcs elfordítása)

– tenyeresütéseknél, kajakozásnál, vívóknál

Page 169: Anatómia I

169

A felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmaiA felső végtag izmai

Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Page 170: Anatómia I

170

Kézizmok Kézizmok Kézizmok Kézizmok

A hüvelykujjpárna, a kisujjpárna és a tenyérközép izmai

Ujjak közelítése, távolítása, hajlítása Sportágspecifitás

Page 171: Anatómia I

171

Az alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmai

Erős izmok– mozgató működés– egyensúly megtartása– test tömegének viselése

Négy fő csontrész alapján négy csoport:– csípőizmok– combizmok– lábszárizmok– lábizmok

Page 172: Anatómia I

172

Az alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmai

Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

Page 173: Anatómia I

173

Csípőizmok Csípőizmok Csípőizmok Csípőizmok

Elhelyezkedésük szerint:– belső csípőizmok (hasüregben, medencében eredő,

részben ott található)– külső csípőizmok (farizmok) (medence külső felszínén)

A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és beforgatják, távolítják a combot

Page 174: Anatómia I

174

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok Belső csípőizmok

– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)m. psoas major (nagy horpaszizom)m. iliacus (csípőizom)

– m. psoas minor (kis horpaszizom)

– m. piriformis (körteképű izom)

– m. obturator internus (belső fedettizom)

– m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

Page 175: Anatómia I

175

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Belső csípőizmok

– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)m. psoas major (nagy

horpaszizom)m. iliacus (csípőizom)

Page 176: Anatómia I

176

M. psoas major (nagy M. psoas major (nagy horpaszizom)horpaszizom)M. psoas major (nagy M. psoas major (nagy horpaszizom)horpaszizom)

Ered:

XII. vertebrae thoracales, I-IV. vertebrae lumbales testén és a köztük lévő porckorongokon, valamint a vertebrae lumbales processus costarius-án

Page 177: Anatómia I

177

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Belső csípőizmok

– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)m. psoas major (nagy

horpaszizom)m. iliacus (csípőizom)

Page 178: Anatómia I

178

M. IliacusM. Iliacus(csípőizom)(csípőizom)M. IliacusM. Iliacus(csípőizom)(csípőizom)

Ered: ala ossis ilii

(csípőlapát) belső felszíne

Tapad (m. psoas major is):

trochanter minor

Page 179: Anatómia I

179

M. IliopsoasM. Iliopsoas(csípő-horpaszizom)(csípő-horpaszizom)M. IliopsoasM. Iliopsoas(csípő-horpaszizom)(csípő-horpaszizom)

Idege: plexus lumbalis Működése:

– csípőizület hajlítása nagy erővel! (a lendítőlábat emeli – járás,

előrehúzza – futás)– hajlítás után kifelé forgat– rögzített láb mellett a hasizmokkal a törzset

előrehajlítja– a törzset és a combot egyaránt közelíti

egymáshoz (távolugrás)– egyensúly megtartása

Page 180: Anatómia I

180

M. IliopsoasM. Iliopsoas(csípő-horpaszizom)(csípő-horpaszizom)M. IliopsoasM. Iliopsoas(csípő-horpaszizom)(csípő-horpaszizom)

Sérülése– megerőltetés: eredés körüli fájdalom

(főleg terheléses lábemelések)– általában akkor sérül ha egy hirtelen,

nagy erejű csípőhajlítás ellenállásba ütközik (pl.)

– működés kiesés: a hajlító erő jelentősen csökken, csökken a kifelé forgató hatás isha az agonisták is kiesnek, a lépés

lehetetlen

Page 181: Anatómia I

181

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Belső csípőizmok

– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)m. psoas major (nagy horpaszizom)m. iliacus (csípőizom)

– m. piriformis (körteképű izom)

– m. obturator internus (belső fedettizom)

– m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

Page 182: Anatómia I

182

M. piriformis (körteképű izom)M. piriformis (körteképű izom)M. piriformis (körteképű izom)M. piriformis (körteképű izom)

Hosszúkás, nagy része a medencén kívül fut

Ered: a kismedencében a sacrum belső felszínéről

Page 183: Anatómia I

183

M. piriformis (körteképű izom)M. piriformis (körteképű izom)M. piriformis (körteképű izom)M. piriformis (körteképű izom)

A foramen ischiadicum majus-on fut ki Tapad: trochanter major (femur)

Page 184: Anatómia I

184

M. PiriformisM. Piriformis(körteképű izom)(körteképű izom)M. PiriformisM. Piriformis(körteképű izom)(körteképű izom)

Idege: plexus ischiadicus Működése:

– comb távolítása, kifelé forgatása– rögzített alsó végtag mellett – a

medencét a maga oldalára húzza, a törzset hajlítja

– hajlított csípőizületnél befeléforgat

Page 185: Anatómia I

185

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Belső csípőizmok

– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)m. psoas major (nagy horpaszizom)m. iliacus (csípőizom)

– m. piriformis (körteképű izom)

– m. obturator internus (belső fedettizom)

– m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

Page 186: Anatómia I

186

M. obturator internus (belső M. obturator internus (belső fedettizom)fedettizom)M. obturator internus (belső M. obturator internus (belső fedettizom)fedettizom)

Eredés: foramen obturatum belső pereme, és membrana obturatoria (elfedő membrán)

Tapad: fossa trochanterica-n

(derékszögben elkanyarodva az

incisura ischiadica minor-on)

Page 187: Anatómia I

187

M. obturator internus (belső M. obturator internus (belső fedettizom)fedettizom)M. obturator internus (belső M. obturator internus (belső fedettizom)fedettizom)

Idege: plexus sacralis Működése:

– a combot kifelé forgatja, majd közelíti

– a csípő hajlításakor a combot távolítja

Page 188: Anatómia I

188

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Belső csípőizmok

– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)m. psoas major (nagy horpaszizom)m. iliacus (csípőizom)

– m. piriformis (körteképű izom)

– m. obturator internus (belső fedettizom)

– m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

Page 189: Anatómia I

189

M. gemellus superior et inferior M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)(felső és alsó ikerizom)M. gemellus superior et inferior M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)(felső és alsó ikerizom)

A m. obturator internus-t fogja közre Beidegzésük és működésük

megegyezik a m. obturator internus-sal Ered:

– m. gemellus superior: spina ischiadica

– m. gemellus inferior: tuber ischiadicum

Page 190: Anatómia I

190

M. gemellus superior et inferior M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)(felső és alsó ikerizom)M. gemellus superior et inferior M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)(felső és alsó ikerizom)

Tapad: fossa trochanterica

Page 191: Anatómia I

191

Csípőizmok Csípőizmok Csípőizmok Csípőizmok

Elhelyezkedésük szerint:– belső csípőizmok (hasüregben, medencében eredő,

részben ott található)– külső csípőizmok (farizmok) (medence külső felszínén)

A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és beforgatják, távolítják a combot

Page 192: Anatómia I

192

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Külső csípőizmok (farizmok)– m. gluteus maximus (nagy farizom)– m. gluteus medius (középső farizom)– m. gluteus minimus (kis farizom)– m. tensor fasciae latae

(combpólyafeszítő izom)– m. quadratus femoris (négyszögű

combizom)

Page 193: Anatómia I

193

M. gluteus maximusM. gluteus maximus(nagy farizom)(nagy farizom)M. gluteus maximusM. gluteus maximus(nagy farizom)(nagy farizom)

Ered:

– ala ossis ilii külső felszínén

– hátulsó kereszt-csípőcsonti szalagok (ligamenta sacro-iliaca dorsalis)

– fascia thoracolumbalis (ágyéki pólya)

– keresztcsont-ülőgumói szalag (ligamentum sacro-tuberale)

Page 194: Anatómia I

194

M. gluteus maximusM. gluteus maximus(nagy farizom)(nagy farizom)M. gluteus maximusM. gluteus maximus(nagy farizom)(nagy farizom)

Rostjai felülről bentről, lefelé kifelé futnak

Tapad:

– felső izomrostok – tractus iliotibialis

– alsó izomrostok – tuberositas glutea

Page 195: Anatómia I

195

M. gluteus maximusM. gluteus maximus(nagy farizom)(nagy farizom)M. gluteus maximusM. gluteus maximus(nagy farizom)(nagy farizom)

Idege: n. gluteus inferior Működése:

– a csípőizület feszítője (különösen erős az összehúzódás, ha előzőleg hajlított helyzetben volt – pl. elrugaszkodó alsó végtagon)

– az egyenes testtartás fenntartója– rögzített törzs esetén a csípőizület feszítése után

a combot hátrahúzza, majd távolítja és kifelé forgatja

– a törzset hátrahajlítja (rögzített alsó végtag)– behajlított csípő mellett a combot befelé forgatja

Page 196: Anatómia I

196

M. gluteus maximus (nagy M. gluteus maximus (nagy farizom)farizom)M. gluteus maximus (nagy M. gluteus maximus (nagy farizom)farizom) Sérülése:

– húzódása, szakadása ritka Működésének kiesése:

– megbomlik a test egyensúlya (egyenes talajon lehetséges a járás, de emelkedőn, lépcsőn nem)

Page 197: Anatómia I

197

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Külső csípőizmok (farizmok)– m. gluteus maximus (nagy farizom)– m. gluteus medius (középső farizom)– m. gluteus minimus (kis farizom)– m. tensor fasciae latae

(combpólyafeszítő izom)– m. quadratus femoris (négyszögű

combizom)

Page 198: Anatómia I

198

M. gluteus mediusM. gluteus medius(középső farizom)(középső farizom)M. gluteus mediusM. gluteus medius(középső farizom)(középső farizom)

Háromszögletű, lapos izom Ered: ala ossis ilii külső felszínén, középen Tapad: trohanter major

Page 199: Anatómia I

199

M. gluteus mediusM. gluteus medius(középső farizom)(középső farizom)M. gluteus mediusM. gluteus medius(középső farizom)(középső farizom)

Idege:

n. gluteus superior Működése:

– combot távolítja

– ha csak az elülső rostok húzódnak össze befelé forgatnak és kissé közelítenek

– ha csak a hátsó rostok húzódnak össze (ez a rész gyengébb), kifelé forgatnak

Page 200: Anatómia I

200

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Külső csípőizmok (farizmok)– m. gluteus maximus (nagy farizom)– m. gluteus medius (középső farizom)– m. gluteus minimus (kis farizom)– m. tensor fasciae latae

(combpólyafeszítő izom)– m. quadratus femoris (négyszögű

combizom)

Page 201: Anatómia I

201

M. gluteus minimus (kis farizom)M. gluteus minimus (kis farizom)M. gluteus minimus (kis farizom)M. gluteus minimus (kis farizom)

Ered:

ala ossis ilii

külső felszínén,

alul Tapad:

trohanter major

Page 202: Anatómia I

202

M. Gluteus minimusM. Gluteus minimus(kis farizom)(kis farizom)M. Gluteus minimusM. Gluteus minimus(kis farizom)(kis farizom)

Idege:

n. gluteus superior Működése:

– combot távolítja– befelé forgatnak – a m. gluteus medius-sal a medencét a

támaszkodó alsó végtagon tartja (megakadályozva, hogy az a test súlya miatt a lendítő láb oldalára billenjen)

Page 203: Anatómia I

203

M. gluteus minimus (kis farizom)M. gluteus minimus (kis farizom)M. gluteus minimus (kis farizom)M. gluteus minimus (kis farizom)

Sérülése:

– a m. gluteus medius és a m. gluteus minimus működés kiesése a comb távolítását korlátozza vagy lehetetlenné teszi

– működésük hiányában (pl. csípőficam) kacsázó járás

Page 204: Anatómia I

204

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Külső csípőizmok (farizmok)– m. gluteus maximus (nagy farizom)– m. gluteus medius (középső farizom)– m. gluteus minimus (kis farizom)– m. tensor fasciae latae

(combpólyafeszítő izom)– m. quadratus femoris (négyszögű

combizom)

Page 205: Anatómia I

205

M. tensor fasciae latae M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom)(combpólyafeszítő izom)M. tensor fasciae latae M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom)(combpólyafeszítő izom)

Ered: spina iliaca anterior superior

Page 206: Anatómia I

206

M. tensor fasciae latae M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom)(combpólyafeszítő izom)M. tensor fasciae latae M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom)(combpólyafeszítő izom)

Rostjai besugároznak a tractusiliotibialis-ba combpólya (fascia lata) megerősödése

condylus lateralis tibiae-n rögzül

Page 207: Anatómia I

207

M. tensor fasciae latae M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom)(combpólyafeszítő izom)M. tensor fasciae latae M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom)(combpólyafeszítő izom)

Idege: n. gluteus superior

Működése:– csípőizületet hajlítja, a combot emeli– rögzített combnál medence előrehajlítása– térdizület feszítése– feszített izületek mellett a combot távolítja

Page 208: Anatómia I

208

CsípőizmokCsípőizmokCsípőizmokCsípőizmok

Külső csípőizmok (farizmok)– m. gluteus maximus (nagy farizom)– m. gluteus medius (középső farizom)– m. gluteus minimus (kis farizom)– m. tensor fasciae latae

(combpólyafeszítő izom)– m. quadratus femoris (négyszögű

combizom)

Page 209: Anatómia I

209

M. quadratus femoris M. quadratus femoris (négyszögű combizom)(négyszögű combizom)M. quadratus femoris M. quadratus femoris (négyszögű combizom)(négyszögű combizom)

Ered: tuber ischiadicum Tapad: crista intertrochanterica (femur)

Page 210: Anatómia I

210

M. quadratus femoris M. quadratus femoris (négyszögű combizom)(négyszögű combizom)M. quadratus femoris M. quadratus femoris (négyszögű combizom)(négyszögű combizom)

Idege: n. ischiadicus Működése:

– kifelé forgat

– a combot közelíti

Page 211: Anatómia I

211

Az alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmai

Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

Page 212: Anatómia I

212

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

A fascia lata (combpólya) tokszerűen körbeveszi

Erről három kötőszövetes sövény

- elöl: térd feszítő - hátul: térd hajlítók - kettő között

mediálisan: comb közelítő izmok

Page 213: Anatómia I

213

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok Feszítőizmok

– m. sartorius (szabóizom)– m. quadriceps femoris (négyfejű

combizom) Hajlítóizmok

– m. semitendinosus (féliginas izom)– m. semimembranosus (félighártyás izom)– m. biceps femoris (kétfejű combizom)

Page 214: Anatómia I

214

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

Combközelítő izmok– m. pectineus (fésűsizom)– m. adductor brevis (rövid

combközelítő izom)– m. adductor longus (hosszú

combközelítő izom)– m. adductor magnus (nagy

combközelítő izom)– m. gracilis (karcsúizom)

Page 215: Anatómia I

215

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

Feszítőizmok

– m. sartorius (szabóizom)

– m. quadriceps femoris (négyfejű combizom)

Page 216: Anatómia I

216

M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom)

Működését tekintve hajlítóizom!!! Hosszú, lapos izom Ered: spina iliaca anterior superior

Page 217: Anatómia I

217

M. sartoriusM. sartorius(szabóizom)(szabóizom)M. sartoriusM. sartorius(szabóizom)(szabóizom)

Tapad: rostjai besugároznak a pes anserinus-ba (háromszögletű lapos inas lemez)

tuberositas tibiae

Page 218: Anatómia I

218

M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom) Idege: n. femoralis Működése:

– a csípő és térd izületét hajlítja (rögzített medencénél a combot emeli)

– a csípőizület hajlítása után a combot kifelé forgatja

– hajlított térdizület esetén a lábszárat befelé forgatja

– járásnál a lendítő lábon (hajlított csípőnél) egyedül hajlítja a térdet

Page 219: Anatómia I

219

M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom)M. sartorius (szabóizom) Sérülése

– gyakori a tapadási hely érzékenysége (kemény talajon való futás)

– eredési hely érzékenysége (ugrásoknál a nyújtott térddel való erőteljes láblendítések – az izom túlnyújtása)

Page 220: Anatómia I

220

M. quadricepsM. quadricepsfemorisfemoris(négyfejű(négyfejű combizom) combizom)

M. quadricepsM. quadricepsfemorisfemoris(négyfejű(négyfejű combizom) combizom) M. rectus femoris (egyenes combizom) M. vastus medialis (belső vaskosizom) M. vastus

intermedius (középső vaskosizom)

M. vastus lateralis (külső vaskosizom)

Page 221: Anatómia I

221

M. quadricepsM. quadricepsfemorisfemoris(négyfejű(négyfejű combizom) combizom)

M. quadricepsM. quadricepsfemorisfemoris(négyfejű(négyfejű combizom) combizom) M. rectus femoris (egyenes combizom) M. vastus medialis (belső vaskosizom) M. vastus

intermedius (középső vaskosizom)

M. vastus lateralis (külső vaskosizom)

Page 222: Anatómia I

222

M. quadriceps femoris (négyfejűM. quadriceps femoris (négyfejű combizom) combizom)M. quadriceps femoris (négyfejűM. quadriceps femoris (négyfejű combizom) combizom)

M. rectus femoris – ered: spina iliaca anterior

inferior, acetabulum felső széle

M. vastus medialis M. vastus intermedius M. vastus lateralis

– erednek: az illető izom helyzetének megfelelően a femur medialis, lateralis és elülső felszínén

Page 223: Anatómia I

223

M. quadriceps femoris (négyfejűM. quadriceps femoris (négyfejű combizom) combizom)M. quadriceps femoris (négyfejűM. quadriceps femoris (négyfejű combizom) combizom)

Tapad: közös ínban (lig. patellae) a tuberositas tibiae-n

Idege: n. femoralis

Page 224: Anatómia I

224

M. quadriceps femorisM. quadriceps femoris(négyfejű combizom)(négyfejű combizom)M. quadriceps femorisM. quadriceps femoris(négyfejű combizom)(négyfejű combizom)

Működése:– térdet feszíti (egyedüli fesztő!!!)– behajlított térdnél a testtömegét is tartja

M. rectus femoris– a csípőizületet hajlítja

rögzített térdnél a törzset előrehúzzarögzített, hajlított csípőizület és feszített

térdizület mellett a combot emeli Másik három izma

– a térdet rögzíti, védi

Page 225: Anatómia I

225

M. quadriceps femoris (négyfejűM. quadriceps femoris (négyfejű combizom) combizom)M. quadriceps femoris (négyfejűM. quadriceps femoris (négyfejű combizom) combizom)

Erősen fejlett azokban a sportokban ahol erőteljes elrugaszkodás szükséges

Sérülései:– gyakori a zúzódás (pl. sportjátékok)– a lig. patellae gyulladása gyakori a

súlyemelőknél, magasugróknál, vívóknál (túlerőltetés)

Page 226: Anatómia I

226

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok Feszítőizmok

– m. sartorius (szabóizom)– m. quadriceps femoris (négyfejű

combizom) Hajlítóizmok

– m. semitendinosus (féliginas izom)– m. semimembranosus (félighártyás izom)– m. biceps femoris (kétfejű combizom)

Page 227: Anatómia I

227

M. semitendinosus (féliginas M. semitendinosus (féliginas izom)izom)M. semitendinosus (féliginas M. semitendinosus (féliginas izom)izom)

Ered: tuber ischiadicum (rostjai kötélszerű ínba mennek át) Tapad: a pes anserinus-ba

tuberositas tibiae

Page 228: Anatómia I

228

M. semitendinosus (féliginas M. semitendinosus (féliginas izom)izom)M. semitendinosus (féliginas M. semitendinosus (féliginas izom)izom)

Működése:– térdizületet

hajlítása– hajlítás után a

lábszárat befelé forgatja

– rögzített lábszárnál a csípőt feszíti

– a combot enyhén közelíti

Page 229: Anatómia I

229

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok Feszítőizmok

– m. sartorius (szabóizom)– m. quadriceps femoris (négyfejű

combizom) Hajlítóizmok

– m. semitendinosus (féliginas izom)– m. semimembranosus (félighártyás

izom)– m. biceps femoris (kétfejű combizom)

Page 230: Anatómia I

230

M. semimembranosusM. semimembranosus(félighártyás izom)(félighártyás izom)M. semimembranosusM. semimembranosus(félighártyás izom)(félighártyás izom)

Ered: tuber ischiadicum

(rostjai kötélszerű ínba mennek át)

Tapad: ínnal a condylus medialis tibiae-n

Page 231: Anatómia I

231

M. semimembranosus M. semimembranosus (félighártyás izom)(félighártyás izom)M. semimembranosus M. semimembranosus (félighártyás izom)(félighártyás izom)

Működése megegyezik a m. semitendinosus-sal

Page 232: Anatómia I

232

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

Feszítőizmok

– m. sartorius (szabóizom)

– m. quadriceps femoris (négyfejű combizom)

Hajlítóizmok

– m. semitendinosus (féliginas izom)

– m. semimembranosus (félighártyás izom)

– m. biceps femoris (kétfejű combizom)

Page 233: Anatómia I

233

M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)

Hátulsó izmoklateralis tagja

Page 234: Anatómia I

234

M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)

Caput longum

Page 235: Anatómia I

235

M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)

Caput breve

Page 236: Anatómia I

236

M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)M. biceps femorisM. biceps femoris(kétfejű combizom)(kétfejű combizom)

Ered – caput longum:

tuber ischiadicum– caput breve:

linea aspera lateralis részén, szélesen a kőzépső harmadán

Page 237: Anatómia I

237

M. biceps femoris (kétfejű M. biceps femoris (kétfejű combizom)combizom)M. biceps femoris (kétfejű M. biceps femoris (kétfejű combizom)combizom)

A két fej a comb alsó

harmadában egyesül Tapad: caput fibulae

Page 238: Anatómia I

238

M. biceps femoris (kétfejű M. biceps femoris (kétfejű combizom)combizom)M. biceps femoris (kétfejű M. biceps femoris (kétfejű combizom)combizom)

Működése:– a térdizületet hajlítja– hajlított térdizületnél

a lábszárat kifelé forgatja

– rögzített lábszárnál feszíti a csípőizületet (caput longum)

Page 239: Anatómia I

239

Combhajlító izmokCombhajlító izmokCombhajlító izmokCombhajlító izmok Mindhárom izom rögzített lábszárnál a

csípőizület mellett a térdizületet is feszíti (pl. guggolásból való felállásnál segítenek a négyfejű combizomnak)

Beidegzésük: n. ischiadicus ágai Sérülésük: általában túlnyújtásból (vágtázók,

magasugrók, gátfutók)

– az izmok eredési helye fájdalmassá válik, következtében csökken a lépéshossz

Page 240: Anatómia I

240

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

A fascia lata (combpólya) tokszerűen körbeveszi

Erről három kötőszövetes sövény

- elöl: térd feszítő - hátul: térd hajlítók - kettő között

mediálisan: comb közelítő izmok

Page 241: Anatómia I

241

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

Combközelítő izmok– m. pectineus (fésűsizom)– m. adductor brevis (rövid

combközelítő izom)– m. adductor longus (hosszú

combközelítő izom)– m. adductor magnus (nagy

combközelítő izom)– m. gracilis (karcsúizom)

Page 242: Anatómia I

242

M. pectineus (fésűsizom)M. pectineus (fésűsizom)M. pectineus (fésűsizom)M. pectineus (fésűsizom)

Ered: pecten ossis pubis

Page 243: Anatómia I

243

M. pectineusM. pectineus(fésűsizom)(fésűsizom)M. pectineusM. pectineus(fésűsizom)(fésűsizom)

Tapad:

linea pectinea femoris Idege:

n. femoralis

Page 244: Anatómia I

244

M. pectineus(fésűsizom)M. pectineus(fésűsizom)

Működése: – a combot közelíti,

kismértékben kifelé forgat– a csípőizületet hajlítja, rögzített

medencénél emeli a combot (a csípőhorpaszizom munkáját segíti)

– rögzített combnál a medencét előredönti, majd a túlsó oldal felé fordítja

Page 245: Anatómia I

245

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

Combközelítő izmok– m. pectineus (fésűsizom)– m. adductor brevis (rövid

combközelítő izom)– m. adductor longus (hosszú

combközelítő izom)– m. adductor magnus (nagy

combközelítő izom)– m. gracilis (karcsúizom)

Page 246: Anatómia I

246

M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom)M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom)

Ered:

ramus inferior ossis pubis

Tapad:

linea aspera

(m. adductor brevis – felső harmad; m. adductor longus – középső harmad)

Page 247: Anatómia I

247

M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom)M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom)

Működésük:

– a combot közelíti, majd kissé kifelé forgat

– rögzített comb mellett a medencét előrehúzza, a csípőizületet hajlítja

Page 248: Anatómia I

248

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

Combközelítő izmok– m. pectineus (fésűsizom)– m. adductor brevis (rövid

combközelítő izom)– m. adductor longus (hosszú

combközelítő izom)– m. adductor magnus (nagy

combközelítő izom)– m. gracilis (karcsúizom)

Page 249: Anatómia I

249

M. adductor magnus (nagy combközelítő izom)M. adductor magnus (nagy combközelítő izom)

Legszélesebb és leghosszabb combközelítő

Ered:– ramus inferior

ossis ischii– ramus inferior

ossis pubis

Page 250: Anatómia I

250

M. adductor magnus (nagy combközelítő izom)M. adductor magnus (nagy combközelítő izom)

Tapad: – húsosan a linea

aspera teljes hosszában

– ína az epicondilus medialison (a femurral a hiatus adductoriust hozza létre)

Page 251: Anatómia I

251

M. adductor magnus (nagy combközelítő izom)M. adductor magnus (nagy combközelítő izom)

Működése:– a combot közelíti

(legerősebb!)– hajlított térd mellett

befelé forgat– rögzített combnál a

csípőizületet hajlítja

Page 252: Anatómia I

252

CombizmokCombizmokCombizmokCombizmok

Combközelítő izmok– m. pectineus (fésűsizom)– m. adductor brevis (rövid

combközelítő izom)– m. adductor longus (hosszú

combközelítő izom)– m. adductor magnus (nagy

combközelítő izom)– m. gracilis (karcsúizom)

Page 253: Anatómia I

253

M. gracilis (karcsúizom)M. gracilis (karcsúizom)M. gracilis (karcsúizom)M. gracilis (karcsúizom)

A fascia lata külön kettőzete borítja

(rögzít) Ered: inasan a ramus

inferior ossis pubis-on Tapad: a pes

anserinus közvetítésével a tuberositas tibiae-n

Page 254: Anatómia I

254

M. gracilis (karcsúizom)M. gracilis (karcsúizom)M. gracilis (karcsúizom)M. gracilis (karcsúizom)

Működése: – a combot közelíti– a térdizület

hajlításában segít– hajlított

térdizületnél befelé forgat

– rögzített lábszárnál a csípőizületet hajlítja

Page 255: Anatómia I

255

A combközelítő izmokA combközelítő izmokA combközelítő izmokA combközelítő izmok

Beidegzésük: n. obturatorius (kivéve a m. pectineus-t)

Sérülésük:– eredési helyük fájdalmas a túlzott

edzés, túlnyújtás hatására (labdarúgók, kapusok, sízők, lovasok, vívók)

– tapadási hely érzékenysége (mellúszók – rossz technika)

Page 256: Anatómia I

256

Az alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmai

Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

Page 257: Anatómia I

257

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok

A fascia crurisveszi körbe

Page 258: Anatómia I

258

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok

A fascia cruris-ról kötöszövetes sövények húzódnak a tibiahoz és a fibulahoz

– elöl: feszítő izmok = lábháti hajlítóizmok

– hátul: hajlító izmok – talpi hajlítást végzi

– lateralis oldalon szárkapcsi izmok

Page 259: Anatómia I

259

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok

– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)– m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő

izom)– m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-

feszítő izom) Szárkapcsi izmok

– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)

Hajlító izmok– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

Page 260: Anatómia I

260

M. tibialis anterior M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)(elülső sípcsonti izom)M. tibialis anterior M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)(elülső sípcsonti izom)

A tibia lateralisoldalán

Page 261: Anatómia I

261

M. tibialis anterior (elülső M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)sípcsonti izom)M. tibialis anterior (elülső M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)sípcsonti izom) Ered: condylus lateralis tibiae Tapad: os cuneiforme mediale, első

lábközépcsont (metatarsus)

Page 262: Anatómia I

262

M. tibialis anteriorM. tibialis anteriorM. tibialis anteriorM. tibialis anterior

Működése:

– rögzített lábszárnál a lábat lábháti irányba hajlítja („pipa”)

– a talp mediális szélét emeli

– rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás megindítása járásnál, futásnál)

– segít a lábboltozat tartásában

Page 263: Anatómia I

263

M. tibialis anterior (elülső M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)sípcsonti izom)M. tibialis anterior (elülső M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)sípcsonti izom)

Sérülése: túlerőltetés

– sípcsont és az izom fájdalma (keménytalajon tartós járás, futás, alapozó edzés)

– lábboltozat süllyedésének kialakulása

Page 264: Anatómia I

264

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok

– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)– m. extensor hallucis longus (hosszú

öregujjfeszítő izom)– m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-

feszítő izom) Szárkapcsi izmok

– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)

Hajlító izmok– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

Page 265: Anatómia I

265

M. extensor hallucis longus M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom)(hosszú öregujjfeszítő izom)M. extensor hallucis longus M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom)(hosszú öregujjfeszítő izom)

Ered: corpus fibulae Tapad: az öregujj körömpercén

Page 266: Anatómia I

266

M. extensor hallucis longus M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom)(hosszú öregujjfeszítő izom)M. extensor hallucis longus M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom)(hosszú öregujjfeszítő izom)

Működése:

– az öregujjat lábháti irányba hajlítja (fölfelé)

– támogatja a lábháti hajlítást („pipa”)

– kismértékben a talp mediális szélét emeli

– rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás)

Page 267: Anatómia I

267

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok

– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)– m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő

izom)– m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-

feszítő izom) Szárkapcsi izmok

– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)

Hajlító izmok– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

Page 268: Anatómia I

268

M. extensor digitorum longus M. extensor digitorum longus (hosszú öregujjfeszítő izom)(hosszú öregujjfeszítő izom)M. extensor digitorum longus M. extensor digitorum longus (hosszú öregujjfeszítő izom)(hosszú öregujjfeszítő izom)

Ered: condylus lateralis tibiae, caput és corpus fibulae

A boka magasságában öt részre válik Tapad:ujjperceken (II-V.)

Page 269: Anatómia I

269

M. extensor digitorum longus M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom)(hosszú lábujjakat-feszítő izom) M. extensor digitorum longus M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom)(hosszú lábujjakat-feszítő izom)

Működése:

– a II-V. ujjakat lábháti irányba hajlítja (fölfelé)

– támogatja a lábháti hajlítást („pipa”)

– kismértékben a láb külső szélét emeli

– rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás)

Page 270: Anatómia I

270

M. extensor digitorum longus M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom)(hosszú lábujjakat-feszítő izom) M. extensor digitorum longus M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom)(hosszú lábujjakat-feszítő izom)

Sérülése:

túlerőltetés, túlfeszítés (pl. gyakori szökdelés) – eredési hely fájdalma

(műanyagpályák!) Beidegzés (mindhárom):

– n. peroneus profundus

Page 271: Anatómia I

271

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok

– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)– m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő

izom)– m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-

feszítő izom) Szárkapcsi izmok

– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)

Hajlító izmok– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

Page 272: Anatómia I

272

M. peroneus longus (hosszú M. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)szárkapcsi izom)M. peroneus longus (hosszú M. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)szárkapcsi izom)

Ered: caput és corpus fibulae, lábszárpólya (fascia cruris)

Tapad: os cuneiforme mediale, első lábközépcsont (talpi felszín)

Page 273: Anatómia I

273

M. peroneus longusM. peroneus longus(hosszú szárkapcsi izom)(hosszú szárkapcsi izom)M. peroneus longusM. peroneus longus(hosszú szárkapcsi izom)(hosszú szárkapcsi izom)

Működése:– talpi hajlítás (spicc)– gátolja a harántboltozat lesüllyedését

Sérülése:– a harántboltozat süllyedése az eredés

helyénél lokalizált fájdalmat vagy az izom fájdalmát okozhatja

– ínhüvely gyulladás (gátfutók, ugrók)– műanyagpályák!!!

Page 274: Anatómia I

274

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok

– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)– m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő

izom)– m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-

feszítő izom) Szárkapcsi izmok

– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)

Hajlító izmok– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

Page 275: Anatómia I

275

M. peroneus brevisM. peroneus brevis(rövid szárkapcsi izom)(rövid szárkapcsi izom)M. peroneus brevisM. peroneus brevis(rövid szárkapcsi izom)(rövid szárkapcsi izom)

Ered: corpus fibulae, lábszárpólya (fascia cruris)

Tapad: az ötödik lábközépcsont

Page 276: Anatómia I

276

M. peroneus brevis (rövid M. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)szárkapcsi izom)M. peroneus brevis (rövid M. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)szárkapcsi izom)

Működése:

– talpi hajlítás (spicc)

– gátolja a harántboltozat lesüllyedését Idege (mindkettőnek):

– n. peroneus superficialis

Page 277: Anatómia I

277

LábszárizmokLábszárizmokLábszárizmokLábszárizmok Feszítő izmok

– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)– m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő

izom)– m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-

feszítő izom) Szárkapcsi izmok

– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)

Hajlító izmok– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

Page 278: Anatómia I

278

M. triceps suraeM. triceps suraeháromfejű lábikarai.)háromfejű lábikarai.)M. triceps suraeM. triceps suraeháromfejű lábikarai.)háromfejű lábikarai.)

Felületesebb két fej:

– m. gastrocnemius medialis et lateralis (kétfejű lábikraizom)

Mélyebb fej:

– m. soleus (gázlóizom)

Page 279: Anatómia I

279

M. triceps suraeM. triceps suraeháromfejű lábikarai.)háromfejű lábikarai.)M. triceps suraeM. triceps suraeháromfejű lábikarai.)háromfejű lábikarai.)

Felületesebb két fej:

– m. gastrocnemius medialis et lateralis (kétfejű lábikraizom)

Mélyebb fej:

– m. soleus (gázlóizom)

Page 280: Anatómia I

280

M. triceps suraeM. triceps suraeM. triceps suraeM. triceps surae Ered:

– m. gastrocnemius medialis et lateralis epicondilus medialis

et lateralis felett (femur – hátoldal)

– m. soleus caput fibulaelinea musculi solei

(tibia)tibia és fibula

közötti inas ív

Page 281: Anatómia I

281

M. triceps suraeM. triceps surae(háromfejű lábikaraizom)(háromfejű lábikaraizom)M. triceps suraeM. triceps surae(háromfejű lábikaraizom)(háromfejű lábikaraizom)

Az izomhasak a lábszár középső, alsó harmadán hatalmas közös ínba mennek át – Achilles-ín (tendo Achillis)

tuber calcanei

(calcaneus – sarokcsont)

Page 282: Anatómia I

282

M. triceps suraeM. triceps suraeM. triceps suraeM. triceps surae Működése:

– a sarokgumó emelésével a lábat talpi irányba hajlítja (spicc) (lábujjhegyre állás, elrugaszkodás, járás, futás, ugrás)

– rögzített lábnála m. gastrocnemius a térdet hajlítja (a

femurt a lábszár felé húzza)a m. soleus a térdet feszíti (a lábszárat

húzza hátrafelé)

Page 283: Anatómia I

283

M. triceps suraeM. triceps surae(háromfejű lábikaraizom)(háromfejű lábikaraizom)M. triceps suraeM. triceps surae(háromfejű lábikaraizom)(háromfejű lábikaraizom)

Idege: n. tibialis Sérülése:

– gyakori

– túlfáradás – izomgörcs

– zúzódás (ütközések, rúgások)

– túlerőltetés – az Achilles-ín tapadási helyének csonthártyagyulladása

Page 284: Anatómia I

284

Az alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmaiAz alsó végtag izmai

Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

Page 285: Anatómia I

285

LábizmokLábizmokLábizmokLábizmok A lábháton és a talpon levő kisebb izmok Feladatuk: lábujjak hajlítása, feszítése, szétterpesztése Statikai tartó szerep A talpizmokon lévő talpi bőnye (aponeurosis plantaris)

védi az izmokat, erket, idegeket– szorosan rögzül a vastag zsírpárnát tartalmazó

bőrhöz (függőleges sövények)

rugalmas párna

a talajra érkezést tompítja

Page 286: Anatómia I

286

Az anatómia felosztásaAz anatómia felosztásaAz anatómia felosztásaAz anatómia felosztása

Makroszkópos anatómia– rendszeres (szisztematikus) anatómia– tájanatómia– funkcionális anatómia– művészi (plasztikai) anatómia

Mikroszkópos anatómia– citológia (sejttan)– histológia (szövettan)

Fejlődéstan, embriológia

Page 287: Anatómia I

287

TengelyekTengelyekTengelyekTengelyek

Függőleges Haránt Nyílirányú

Page 288: Anatómia I

288

SíkokSíkokSíkokSíkok

Frontális sík

Sagittalis (median sagittalis) sík

Horizontális sík

Page 289: Anatómia I

289

SíkokSíkokSíkokSíkok

Sagittalis (nyílirányú) sík– ha középen halad: median sagittalis, közép-, vagy

median sík– ha az előzővel párhuzamos, de ettől oldal irányba

eltér: parasagittalis, vagy paramedian sík– jobb és bal oldalra tagol

Frontális (homlok) sík– ventralis (hasi) és dorsalis (háti) részre oszt

Horizontális (vízszintes, haránt, vagy transversalis) sík– superior, vagy cranialis (felső) és inferior, vagy

caudalis(alsó) területre tagol

Page 290: Anatómia I

290

Az emberi test fő irányai 1.Az emberi test fő irányai 1.Az emberi test fő irányai 1.Az emberi test fő irányai 1.

Oldal szerint:– Dexter (jobb) – Sinister (bal)

Középsíkhoz viszonyítva:– Mediális (középvonalhoz közelebbi)– Lateralis (oldalsó)

Frontalis síkhoz viszonyítva:– Anterior (elülső), vagy ventralis (hasi)– Posterior (hátulsó), vagy dorsalis (háti)

Page 291: Anatómia I

291

Az emberi test fő irányai 2.Az emberi test fő irányai 2.Az emberi test fő irányai 2.Az emberi test fő irányai 2.

Horizontális síkhoz viszonyítva:– Superior (felső), vagy cranialis (feji)– Inferior (alsó), vagy caudalis (farki)

Végtagokhoz kapcsolódó irányok:– Hosszirány – hosszanti, vagy longitudinális– Proximalis (törzshöz közelebbi végrész)– Distalis (törzstől távolabbi végrész)

Page 292: Anatómia I

292

Az emberi test fő irányai 3.Az emberi test fő irányai 3.Az emberi test fő irányai 3.Az emberi test fő irányai 3.

Végtagokhoz kapcsolódó irányok:– Volaris, vagy palmaris (tenyéri oldal)– Plantaris (talpi oldal)– Dorsalis (kézháti, lábháti rész)– Radialis (orsócsonti, hüvelykujj felöli)– Ulnaris (singcsonti, kisujj felöli)– Tibialis (sípcsonti)– Fibularis (szárkapocsi)

Page 293: Anatómia I

293

Anatómiai szakkifejezések 1.Anatómiai szakkifejezések 1.Anatómiai szakkifejezések 1.Anatómiai szakkifejezések 1.

Angulus – szöglet Anterior – elülső Arteria – ütőér Articulatio – izület Corpus – test Crista – taraj Dexter – jobb Externus – külső Fissura – hasadék Foramen – lyuk

Page 294: Anatómia I

294

Anatómiai szakkifejezések 2.Anatómiai szakkifejezések 2.Anatómiai szakkifejezések 2.Anatómiai szakkifejezések 2.

Ganglion – idegdúc Glandula – mirigy Incisura – bevágás Infra – alul, alatt Inter – között Internus – belső Intra – belül Lateralis – oldalsó Ligamentum – szalag Lymphonodus – nyirokcsomó

Page 295: Anatómia I

295

Anatómiai szakkifejezések 3.Anatómiai szakkifejezések 3.Anatómiai szakkifejezések 3.Anatómiai szakkifejezések 3.

Magnus – nagy Medialis – középhez közel eső Musculus – izom Nervus – ideg Nucleus – mag Os – csont Posterior – hátsó Profundus – mély Ramus – ág Regio – tájék

Page 296: Anatómia I

296

Anatómiai szakkifejezések 4.Anatómiai szakkifejezések 4.Anatómiai szakkifejezések 4.Anatómiai szakkifejezések 4.

Sinister – bal Sinus – öböl Spatium – térség, rés Spina – tövis Sub – alatt Substantia – állomány Sulcus – árok Superficialis –felületi Superior - felső Supra – felett

Page 297: Anatómia I

297

Anatómiai szakkifejezések 5.Anatómiai szakkifejezések 5.Anatómiai szakkifejezések 5.Anatómiai szakkifejezések 5.

Trigonum – háromszög Tuber – dudor Tuberculum – kiemelkedés Valvula – billentyű Vena - visszér

Page 298: Anatómia I

A mozgás passzív rendszere. A mozgás passzív rendszere. A vázrendszerA vázrendszer

A mozgás passzív rendszere. A mozgás passzív rendszere. A vázrendszerA vázrendszer

Általános jellemzés, a csontok Általános jellemzés, a csontok fajtái, trajektoriális szerkezetefajtái, trajektoriális szerkezete

Page 299: Anatómia I

299

MozgásrendszerMozgásrendszerMozgásrendszerMozgásrendszer

Hely- és helyzetváltoztatásban résztvevő szervek összessége

Két fő rész:

– Passzív (csontok, inak, izületek)

– Aktív (vázizmok)

Page 300: Anatómia I

300

Az emberi test főbb részeiAz emberi test főbb részeiAz emberi test főbb részeiAz emberi test főbb részei

Caput (fej) Collum (nyak) Truncus (törzs)

– thorax (mellkas)

– abdomen (has)

– pelvis (medence) Extremitas (végtagok)

Page 301: Anatómia I

301

A csontvázA csontvázA csontvázA csontváz

A test szilárd vázát adja (206 csontból!) Szerepe:

– belső váz (szilárd: anorganikus anyagok 65%, rugalmas: organikus anyagok 35%)

– védőburok (agy, gerincvelő)– külső váz (légzés)– mozgásszerv (passzív)– vérképzés (vörös csontvelő)

Page 302: Anatómia I

302

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Koponya Nyak Törzs Végtagok

Page 303: Anatómia I

303

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Cranium (koponya):

– neurocranium (agykoponya)

– viscerocranium (arckoponya)

Page 304: Anatómia I

304

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Collum vagy cervix (nyak):

– 7 db vertebrae cervicales (nyakcsigolya)

Page 305: Anatómia I

305

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Truncus (törzs) – thorax (mellkas):– 12 db vertebrae thoracales

(hátcsigolya)– costae (bordák)– sternum (szegycsont)

Truncus (törzs) – abdomen (hasi):– 5 db vertebrea lumbales (ágyéki

csigolya)

Page 306: Anatómia I

306

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Truncus (törzs) – pelvis (medence):

– 2 db ossa coxae (medencecsont)

– sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából)

– vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3-6)

Page 307: Anatómia I

307

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Cingulum extremitatis superioris (a felső végtag függesztőkészüléke)

– clavicula (kulcscsont)

– scapula (lapockacsont)

Page 308: Anatómia I

308

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Felső végtag (brachium – kar):

– humerus (felkarcsont)

– radius (orsócsont)

– ulna (singcsont)

– Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és csöves csont

Page 309: Anatómia I

309

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke:– pelvis (medence)

Alsó végtag:– femur (combcsont)– tibia (sípcsont)– fibula (szárkapocs)

Pes (láb)

Page 310: Anatómia I

310

A csonttípusokA csonttípusokA csonttípusokA csonttípusok

Alakjuk szerint:

– csöves csontok

– lapos csontok

– köbös csontok

– labyrinthusos vagy légtartalmú (pneumatikus) csontok

Page 311: Anatómia I

311

Lapos csontok (ossa plana)Lapos csontok (ossa plana)Lapos csontok (ossa plana)Lapos csontok (ossa plana)

Kívül: vékony compact (tömör) csontállományból áll (lamina corticalis / externa és interna)

Belül: spongiosus (szivacsos) csontállomány (diploe)

– üregeit egész életen át vörös csontvelő tölti ki (vérképzés!)

Page 312: Anatómia I

312

Köbös csontok (pl. csigolyatestek, Köbös csontok (pl. csigolyatestek, kéztőcsontok)kéztőcsontok)Köbös csontok (pl. csigolyatestek, Köbös csontok (pl. csigolyatestek, kéztőcsontok)kéztőcsontok)

Szabálytalan, de többé-kevésbé köbös alakú Két csoport:

– rövid csontok (ossa brevia)– szabálytalan csontok (ossa irregularia)

Főként szivacsos csontszövetből épülnek fel, ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő terhelésre gyakran összeroppanásos törést szenvednek (csontritkulás!!! – időskor, anorexia, túlzó fogyókúra)

Page 313: Anatómia I

313

Labyrinthusus vagy légtartalmú Labyrinthusus vagy légtartalmú csontok (ossa pneumatica)csontok (ossa pneumatica)Labyrinthusus vagy légtartalmú Labyrinthusus vagy légtartalmú csontok (ossa pneumatica)csontok (ossa pneumatica)

Az orrüreget határoló arckoponya csontok között

Szerepük a rezonáló terek biztosítása hangadáskor

Igen vékony csontlemezek bonyolult rendszere ( sérülékenység!!! – pl. küzdősportok)

Page 314: Anatómia I

314

A trajektoriális szerkezetA trajektoriális szerkezetA trajektoriális szerkezetA trajektoriális szerkezet

A szivacsos csontok belsejében az üregeket határoló csontgerendák és lemezek a csont megterhelésének megfelelő statikai erővonalak mentén rendeződnek el = trajektoriális rendsz.

Page 315: Anatómia I

315

A trajektoriális szerkezetA trajektoriális szerkezetA trajektoriális szerkezetA trajektoriális szerkezet

A nyomási erővonalak mentén inkább csövek, a húzási irányokban inkább lemezek találhatók.

Az erővonalak irányának megváltozása csontátépüléshez vezet (csontnöv., cs.tör.)

Page 316: Anatómia I

A mozgás passzív rendszere. A mozgás passzív rendszere. A vázrendszerA vázrendszer

A mozgás passzív rendszere. A mozgás passzív rendszere. A vázrendszerA vázrendszer

Részletes csonttan,Részletes csonttan,

CraniumCranium

Page 317: Anatómia I

317

CraniumCraniumCraniumCranium

Porcos, csontos tok Véd:

– agyat– emésztő és légzőrendszer bemetelét– érzékszerveket

Két rész:– neurocranium, cranium cerebrale

(agykoponya) – viscerocranium, cranium viscerale

(arckoponya)

Page 318: Anatómia I

318

Cranium cerebraleCranium cerebraleCranium cerebraleCranium cerebrale

7 csont (három páratlan, kettő páros) Szerkezete:

– lamina externa– diploe– lamina interna

A szerkezet rugalmasságot biztosít

bizonyos fokig ellenáll az ütéseknek

Page 319: Anatómia I

319

Cranium cerebraleCranium cerebraleCranium cerebraleCranium cerebrale

Os frontale (homlokcsont) Os sphenoidale (ékcsont) Os occipitale (nyakszirtcsont) Os parietale (falcsont) Os temporale (halántékcsont)

Page 320: Anatómia I

320

Os frontaleOs frontaleOs frontaleOs frontale

Tuber frontale Margo parietalis Arcus supercilliaris Glabella Linea temporalis Margo supraorbitalis Processus zygomaticus

Page 321: Anatómia I

321

Os sphenoidaleOs sphenoidaleOs sphenoidaleOs sphenoidale

Corpus– sinus sphenoidalis– crista sphenoidalis– sella turcica

Ala minor Ala major

– fissura orbitalis superior– canalis opticus

Processus pterygoideus

Page 322: Anatómia I

322

Os occipitaleOs occipitaleOs occipitaleOs occipitale

Squama occipitalis Pars basilaris Pars lateralis Foramen magnum Condylus occipitalis Protuberantia occipitalis externa Crista occipitalis externa Protuberantia occipitalis interna Sulcus sinus transversi Sulcus sinus saggittalis superior

Page 323: Anatómia I

323

Os parietaleOs parietaleOs parietaleOs parietale

Tuber parietale

Page 324: Anatómia I

324

Os temporaleOs temporaleOs temporaleOs temporale

Porus acusticus externa (külső hallónyílás)

Pars squamosa Pars mastoidea Pars tympanica Pars petrosa

Page 325: Anatómia I

325

Os temporaleOs temporaleOs temporaleOs temporale

Fossa mandibularis Processus mastoideus Processus styloideus Processus zygomaticus

Page 326: Anatómia I

326

Viscerocranium (cranium viscerale)Viscerocranium (cranium viscerale)Viscerocranium (cranium viscerale)Viscerocranium (cranium viscerale)

A szemgödör, az orrüreg és a szájüreg körül elhelyezkedő csontból áll

Page 327: Anatómia I

327

Viscerocranium (cranium viscerale) Viscerocranium (cranium viscerale) Viscerocranium (cranium viscerale) Viscerocranium (cranium viscerale)

Os ethmoidale (rostacsont) Maxilla (felső állcsont) Os lacrimale (könnycsont) Os nasale (orrcsont) Os zygomaticum (járomcsont)

Page 328: Anatómia I

328

Viscerocranium (cranium viscerale)Viscerocranium (cranium viscerale)Viscerocranium (cranium viscerale)Viscerocranium (cranium viscerale)

Os palatinum (szájpadcsont) Vomer (ekecsont) Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló) Mandibula (állkapocs)

Page 329: Anatómia I

329

Os ethmoidale (rostacsont)Os ethmoidale (rostacsont)Os ethmoidale (rostacsont)Os ethmoidale (rostacsont)

Vékony csontlemezekből áll (egy részük légtartalmú üregeket határol – orrmelléküregekhez)

A szemüreg mediális és az orrüreg laterális falának alkotása

Page 330: Anatómia I

330

Os ethmoidale (rostacsont)Os ethmoidale (rostacsont)Os ethmoidale (rostacsont)Os ethmoidale (rostacsont)

Lamina orbitalis Concha nasalis media Lamina cribrosa Lamina perpendicularis Sinus ethmoidalis (cellulae ethmoidales)

Page 331: Anatómia I

331

Maxilla Maxilla Maxilla Maxilla

Testében (corpus maxillae) az arcüreg (sinus maxillaris) helyezkedik el – a középső orrjárattal közlekedik

Az alábbiak alkotásában vesz részt:– az arckoponya elülső felszínének jórészét– a szemüreg alsó és mediális részét– a csontos orrnyílás nagy részét– a kemény szájpad jelentős részét

Page 332: Anatómia I

332

MaxillaMaxillaMaxillaMaxilla

Processus frontalis Facies orbitalis Processus zygomaticus Processus palatinus Processus alveolaris

Page 333: Anatómia I

333

Os lacrimale (könnycsont)Os lacrimale (könnycsont)Os lacrimale (könnycsont)Os lacrimale (könnycsont)

Az os ethmoidale és a processus frontalis között

A szemüreg mediális falának alkotásához járul hozzá elől

Canalis nasolacrimalis (könnycsatorna)

Page 334: Anatómia I

334

Os zygomaticum (járomcsont)Os zygomaticum (járomcsont)Os zygomaticum (járomcsont)Os zygomaticum (járomcsont)

Az arc formának és statikájának jelentős tényezője

A szemüreg oldalsó falának alkotásában vesz részt

A processus temporalis a processus zygomaticussal az arcus zygomaticus-t (járomív) hozza létre

Page 335: Anatómia I

335

Os zygomaticum (járomcsont)Os zygomaticum (járomcsont)Os zygomaticum (járomcsont)Os zygomaticum (járomcsont)

Processus frontalis Processus marginalis Processus temporalis

Page 336: Anatómia I

336

Os palatinum (szájpadcsont)Os palatinum (szájpadcsont)Os palatinum (szájpadcsont)Os palatinum (szájpadcsont)

A maxilla mögött fekvő páros csont „L” betűhöz hasonló 2 lemezből áll:

– vízszintes lemeze – kemény szájpad

– függőleges lemeze – az orrüreg hátsó részének alkotásában vesz részt

Page 337: Anatómia I

337

Vomer (ekecsont)Vomer (ekecsont)Vomer (ekecsont)Vomer (ekecsont)

Az orrsövény alsó és hátsó részét alkotó, ekevasra emlékeztető vékony csontlemez

2 kis szárnyával (ala vomeris) az os sphenoidale testének alsó felszinéhez támaszkodik

Page 338: Anatómia I

338

Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló)Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló)Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló)Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló)

A maxilla orrüregi felszínéhez rögzül alul

Alatta húzódik az alsó orrjárat (meatus nasi inferior)

Page 339: Anatómia I

339

Mandibula (állkapocs)Mandibula (állkapocs)Mandibula (állkapocs)Mandibula (állkapocs)

Az egyetlen mozgatható koponyacsont Főbb részei:

– Caput mandibulae– Processus coronoideus– Processus condylaris– Ramus mandibulae– Angulus mandibulae– Corpos mandibulae– Pars alveolaris mandibulae

Page 340: Anatómia I

340

Articulatio temporo-mandibularisArticulatio temporo-mandibularisArticulatio temporo-mandibularisArticulatio temporo-mandibularis

Fossa mandibularis és caput mandibulae alkotja

Mozgásai:

– a száj nyitása és zárása

– az állkapocs előre-hátra mozgatása

– örlőmozgások

Page 341: Anatómia I

341

FogakFogakFogakFogak

Dens incisivus (2) Dens caninus (1) Dentes premolares (2) Dentes molares (3)

Page 342: Anatómia I

342

Varratok / suturaVarratok / suturaVarratok / suturaVarratok / sutura

Sutura coronalis Sutura sagittalis Sutura lambdoidea

Page 343: Anatómia I

A törzs csontjaiA törzs csontjaiA törzs csontjaiA törzs csontjai

A gerincA gerinc

Page 344: Anatómia I

344

A gerinc / columna vertebralisA gerinc / columna vertebralisA gerinc / columna vertebralisA gerinc / columna vertebralis

7 db vertebrae cervicales (nyakcsigolya) 12 db vertebrae thoracales (hátcsigolya) 5 db vertebrea lumbales (ágyéki csigolya sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából) vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3-6)

Page 345: Anatómia I

345

A csigolya részeiA csigolya részeiA csigolya részeiA csigolya részei

Corpus vertebrae Foramen vertebrale (canalis vertebralis) Arcus vertebrae Fovea costalis superior Fovea costalis inferior

Page 346: Anatómia I

346

A csigolya részeiA csigolya részeiA csigolya részeiA csigolya részei

Processus transversus Processus articularis superior Processus articularis inferior Processus spinosus

Page 347: Anatómia I

347

Vertebrae cervicalesVertebrae cervicalesVertebrae cervicalesVertebrae cervicales

Atlas

– Arcus anterior

– Arcus posterior

– Massa lateralis

– Processus transversus

Page 348: Anatómia I

348

Vertebrae cervicalesVertebrae cervicalesVertebrae cervicalesVertebrae cervicales

Atlas

– Foramen transversarium

– Fovea articularis superior (condylus occipitalis)

– Facies articularis inferior

– Fovea dentis

Page 349: Anatómia I

349

Vertebrae cervicalesVertebrae cervicalesVertebrae cervicalesVertebrae cervicales

Axis

– Dens axis

– Facies articularis posterior dentis

– Facies articularis anterior dentis

Page 350: Anatómia I

350

Vertebra lumbalisVertebra lumbalisVertebra lumbalisVertebra lumbalis

Processus costarius

Page 351: Anatómia I

351

Os sacrumOs sacrumOs sacrumOs sacrum

Basis ossis sacri Pars lateralis Apex ossis sacri Processus articularis superiors Canalis sacralis

Page 352: Anatómia I

352

A gerincet alkotó csontok A gerincet alkotó csontok összeköttetései összeköttetései A gerincet alkotó csontok A gerincet alkotó csontok összeköttetései összeköttetései

Porcos összeköttetések Szalagos összeköttetések Izületek

Page 353: Anatómia I

353

Porcos összeköttetésekPorcos összeköttetésekPorcos összeköttetésekPorcos összeköttetések

A csigolyatestek (corpus vertebrae) közötti teret: porckorongok / discus intervertebralis

– anulus fibrosus / külső kollagén rostos gyűrű

– nucleus pulposus / belső kocsonyás mag

Erős kapcsolat – rugalmasság

Page 354: Anatómia I

354

Porcos összeköttetésekPorcos összeköttetésekPorcos összeköttetésekPorcos összeköttetések

Feladata: a függőleges tengely irányába ható erőbehatások (zökkenések) tompítása

Porckorongsérv (discus hernia)– hirtelen, túlzott terhelés hatására a

porckorong külső rétege fellazulhat, a mag kitüremkedik és a gerincvelői ideget nyomja (lumbago)

– helytelen technika, korai terhelés

Page 355: Anatómia I

355

Porcos összeköttetésekPorcos összeköttetésekPorcos összeköttetésekPorcos összeköttetések

A porckorongok rugalmassága és a gerinc S-alakú görbülete – „rugószerű mozgás”

– járás, futás, ugrás – védi az agyvelőt a rázkódásoktól

Page 356: Anatómia I

356

Szalagos összekötetésekSzalagos összekötetésekSzalagos összekötetésekSzalagos összekötetések

Elülső és hátsó hosszú szalag (ligamentum longitudinale anterius és posterius)

A processus spinosus feletti szalag A csigolyák egyes részeit – rövid szalagok

– sárga szalagok (az arcus vertebrae-ket kötik össze)

– a processus transversus és spinosus közötti szalagok

Page 357: Anatómia I

357

Izületek Izületek Izületek Izületek

Articulatio atlanto-occipitalis

– Condylus occipitalis – izületi fej

– Fovea articularis superior – izületi vápa

Tojásizület

– előre-hátra hajlítás

– oldalra hajlítás

Page 358: Anatómia I

358

Izületek Izületek Izületek Izületek

Articulatio atlanto-axialis (3)– Facies articularis superior (axis) – izületi fej– Facies articularis inferior (atlas) – izületi

vápa– Facies articularis anterior (axis) – izületi fej– Fovea dentis (atlas) – izületi vápa– Haránt szalag (lig. transversum atlantis)

Működés: forgás (gátló szalag – lig. alare (dens axis – foramen magnum pereme)

Page 359: Anatómia I

359

Izületek / többi csigolyaIzületek / többi csigolyaIzületek / többi csigolyaIzületek / többi csigolya

Kis fokú elmozdulást tesz lehetővé A sok izület mozgása összeadódik – a

gerinc mozgáslehetősége nagyfokú

Page 360: Anatómia I

360

A gerinc mozgásaiA gerinc mozgásaiA gerinc mozgásaiA gerinc mozgásai

Előre- hátrahajlítás (flexio ventralis et dorsalis) / nyílirányú síkban

Oldalra hajlítás (flexio lateralis) / frontális síkban

Csavarodás (torsio)

Page 361: Anatómia I

A törzs csontjaiA törzs csontjaiA törzs csontjaiA törzs csontjai

Sternum, CostaeSternum, Costae

Page 362: Anatómia I

362

SternumSternumSternumSternum

Manubrium sterni Corpus sterni Processus xiphoideus

Page 363: Anatómia I

363

Costae Costae Costae Costae

12 pár– valódi bordák (1-7 pár) caput costae – corpus vertebrae

(fovea costalis superior és inferior) tuberculum costae – processus transversus– álbordák (8-10) – arcus costae– repülő bordák (11-12)

Page 364: Anatómia I

364

Costae Costae Costae Costae

Caput costae Collum costae Corpus costae Tuberculum costae

Page 365: Anatómia I

365

Cingulum extremitatis superiorisCingulum extremitatis superiorisCingulum extremitatis superiorisCingulum extremitatis superioris

Clavicula (kulcscsont) Scapula (lapockacsont)

Page 366: Anatómia I

366

Clavicula Clavicula Clavicula Clavicula

Extremitas acromialis Corpus claviculae Extremitas sternalis Facies articularis acromialis Facies articularis sternalis

Page 367: Anatómia I

367

A clavicula összeköttetéseiA clavicula összeköttetéseiA clavicula összeköttetéseiA clavicula összeköttetései

Articulatio sternoclavicularis Articulatio acromioclavicularis

Page 368: Anatómia I

368

A clavicula összeköttetései A clavicula összeköttetései /articulatio sternoclavicularis/articulatio sternoclavicularisA clavicula összeköttetései A clavicula összeköttetései /articulatio sternoclavicularis/articulatio sternoclavicularis

Extremitas sternalis (facies articularis sternalis) – sternum (manubrium sterni 1. bevágása) /lig. sternoclaviculare ant.

kettő közötti izületi rést: rostporcos korong (discus articularis) – a clavicula elmozdulását biztosítja

Page 369: Anatómia I

369

A clavicula összeköttetései /art. A clavicula összeköttetései /art. sternoclavicularissternoclavicularisA clavicula összeköttetései /art. A clavicula összeköttetései /art. sternoclavicularissternoclavicularis

Az extremitas sternalis alsó felszínéről – lig. costoclaviculare (borda-kulcscsonti szalag) – I. bordához

kismértékű mozgás (korlátozott szabad izület)

Page 370: Anatómia I

370

A clavicula összeköttetései A clavicula összeköttetései /articulatio acromioclavicularis /articulatio acromioclavicularis A clavicula összeköttetései A clavicula összeköttetései /articulatio acromioclavicularis /articulatio acromioclavicularis

Extremitas acromialis – scapula (acromion) – lig. acromioclaviculare

kettő közötti izületi rést: rostporcos korong (discus articularis) – a clavicula elmozdulását biztosítja – gátló szalaga: lig. coracoclaviculare (hollócsőr-kulcscsonti szalag)

Page 371: Anatómia I

371

Scapula Scapula Scapula Scapula

Corpus Margo superior Margo medialis Margo lateralis Angulus superior Angulus inferior Angulus lateralis

Page 372: Anatómia I

372

Scapula Scapula Scapula Scapula

Cavitas glenoidalis Tuberculum supraglenoidale Tuberculum infraglenoidale Spina scapulae Acromion

Page 373: Anatómia I

373

ScapulaScapulaScapulaScapula

Fossa supraspinata Fossa infraspinata Facies costalis Fossa subscapularis Processus coracoideus

Page 374: Anatómia I

374

A vállöv mozgásaiA vállöv mozgásaiA vállöv mozgásaiA vállöv mozgásai

A szegy-kulcscsonti izületben -Articulatio sternoclavicularis

A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio acromioclavicularis

Page 375: Anatómia I

375

A szegy-kulcscsonti izületben -A szegy-kulcscsonti izületben -Articulatio sternoclavicularisArticulatio sternoclavicularisA szegy-kulcscsonti izületben -A szegy-kulcscsonti izületben -Articulatio sternoclavicularisArticulatio sternoclavicularis

Előre – hátra csúszás Emelés – sülyesztés Forgás (rotatio) Vállkörzés (circumductio)

valamennyi mozgást a lig. costoclaviculare megfeszülése vagy az I. borda akadályozza

Page 376: Anatómia I

376

A váll-kulcscsonti izületben - A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio acromioclavicularisArticulatio acromioclavicularisA váll-kulcscsonti izületben - A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio acromioclavicularisArticulatio acromioclavicularis

Az előző izülettel együtt mozognak A lapocka elmozdulását is okozzák Korlátolt szabadizület, de a mozgásai

kisebb mértékűek, mint az előzőé A vállöv körüli izmok a claviculán és a

scapulán tapadnak két csont mozgása együtt

Page 377: Anatómia I

377

Sérülések Sérülések Sérülések Sérülések

Törések ritkák (lovas sportok) Izületek sérülései (húzódások)

gyakoribb

– általában: articulatio acromioclavicularis (kézilabda, cselgáncs, birkózás, gyűrű, stb.)

Page 378: Anatómia I

378

Felső végtagFelső végtagFelső végtagFelső végtag

Humerus (felkarcsont) Radius (orsócsont) Ulna (singcsont)

Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és csöves csont

Page 379: Anatómia I

379

HumerusHumerusHumerusHumerus

Proximalis epiphysisDistalis epiphysisDiaphysis (corpus humeri)

Page 380: Anatómia I

380

HumerusHumerusHumerusHumerus

Caput humeriCollum anatomicumTuberculum minusTuberculum majusCrista tuberculi minorisCrista tuberculi majorisTuberositas deltoidea

Page 381: Anatómia I

381

HumerusHumerusHumerusHumerus

Condylus humeri

– trochlea humeri (ulnával ízesül)

– capitulum humeri (radiussal ízesül) Epicondylus medialis Epicondilus lateralis Fossa olecrani Sulcus nervi ulnaris

Page 382: Anatómia I

382

Radius Radius Radius Radius

Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis

Caput radiiCircumferentia articularisCollum radiiTuberositas radii (m. biceps brachii

tapadása)

Page 383: Anatómia I

383

Radius Radius Radius Radius

Margo interosseaFacies articularis carpea (kéztőcs-

ok)Incisura ulnarisProcessus styloideus radii

Page 384: Anatómia I

384

Ulna Ulna Ulna Ulna

Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis

OlecranonProcessus coronoideusIncisura trochlearisIncisura radialis

Page 385: Anatómia I

385

Ulna Ulna Ulna Ulna

Tuberositas ulnaeMargo interosseaCaput ulnaeProcessus styloideus

Page 386: Anatómia I

386

Ossa carpiOssa carpiOssa carpiOssa carpi

Os scaphoideumOs lunatumOs triquetrumOs pisiformeOs trapeziumOs trapezoideumOs capitatumOs hamatum

Page 387: Anatómia I

387

Ossa manusOssa manusOssa manusOssa manus

Ossa metacarpalia Phalanges

Page 388: Anatómia I

388

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke:– pelvis (medence) – truncus (törzs)

Alsó végtag:– femur (combcsont)– tibia (sípcsont)– fibula (szárkapocs)

Pes (láb)

Page 389: Anatómia I

389

Pelvis Pelvis Pelvis Pelvis

2 db ossa coxae (medencecsont)Sacrum (keresztcsont, 5 db

csigolyából)Vertebrae coccigeales

(farokcsigolya, 3-6)

Page 390: Anatómia I

390

Os coxaeOs coxaeOs coxaeOs coxae

Os ilium (csípőcsont)Os pubis (szeméremcsont)Os ischii (ülőcsont)

Page 391: Anatómia I

391

Os iliumOs iliumOs iliumOs ilium

Ala ossis iliiCrista iliacaSpina iliaca anterior superiorSpina iliaca anterior inferiorSpina iliaca posterior superiorSpina iliaca posterior inferior

Page 392: Anatómia I

392

Os iliumOs iliumOs iliumOs ilium

Linea glutea anteriorLinea glutea posteriorFossa iliacaFacies auricularisCorpus ossis iliiAcetabulum Linea arcuata

Page 393: Anatómia I

393

Os pubisOs pubisOs pubisOs pubis

Corpus ossis pubisAcetabulum Ramus superior ossis pubisRamus inferior ossis pubisFacies symphysialisForamen obturatum

Page 394: Anatómia I

394

Os ischiiOs ischiiOs ischiiOs ischii

Corpus ossis ischiiIncisura ischiadica majorSpina ischiadicaIncisura ischiadica minorRamus ossis ischiiTuber ischiadicumForamen obturatum

Page 395: Anatómia I

395

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke:– pelvis (medence) – truncus (törzs)

Alsó végtag:– femur (combcsont)– tibia (sípcsont)– fibula (szárkapocs)

Pes (láb)

Page 396: Anatómia I

396

Femur Femur Femur Femur

Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis

Caput femorisCollum femorisTrochanter major et minorFossa trochanterica

Page 397: Anatómia I

397

Femur Femur Femur Femur

Linea pecteneaTuberositas gluteaLinea asperaChondylus lateralis et medialisEpichondylus lateralis et medialisFossa interchondylaris

Page 398: Anatómia I

398

Patella Patella Patella Patella

Basis patellaeApex patellaeFacies articularis patellae

Page 399: Anatómia I

399

Tibia Tibia Tibia Tibia

Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis

Chondylus medialis et lateralisFacies articularis superiorEminentia interchondylarisFacies articularis fibularis

Page 400: Anatómia I

400

Tibia Tibia Tibia Tibia

Margo anteriorTuberositas tibiaeMalleolus medialisFacies articularis inferiorIncisura fibularis

Page 401: Anatómia I

401

FibulaFibulaFibulaFibula

Caput fibulae Malleolus lateralis

Page 402: Anatómia I

402

A csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részeiA csontváz részei

Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke:– pelvis (medence) – truncus (törzs)

Alsó végtag:– femur (combcsont)– tibia (sípcsont)– fibula (szárkapocs)

Pes (láb)

Page 403: Anatómia I

403

Ossa pedis Ossa pedis Ossa pedis Ossa pedis

TarsusMetatarsusPhalanges

Page 404: Anatómia I

404

Ossa pedis / TarsusOssa pedis / TarsusOssa pedis / TarsusOssa pedis / Tarsus

Talus (ugrócsont) Calcaneus (sarokcsont) Os naviculare (sajkacsont) Cuneiforme mediale (belső ékcsont) Cuneiforme intermedium (középső ékcs Cuneiforme laterale (külső ékcsont) Cuboideum (köbcsont)

Page 405: Anatómia I

405

Articulatio humeri (vállízület)Articulatio humeri (vállízület)Articulatio humeri (vállízület)Articulatio humeri (vállízület)

Ízületi fej: caput humeri Vápa: cavitas glenoidalis Ízületi tok: laza és bő

szalag: lig. coracoacromiale (boltozatot az ízület felett a processus coracoideus-szal és az acromion-nal megakadályozza az ízfej kimozdulását)

Page 406: Anatómia I

406

Articulatio humeriArticulatio humeriArticulatio humeriArticulatio humeri

Soktengelyű szabadízület– hajlítás (flexió, anteflexió)– feszítés (extensio)– hátrahajlitás (retroflexio)– közelítés, távolítás (adductio,

abductio)– forgatás (rotatio)– körzés (circumductio)

Page 407: Anatómia I

407

Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)

Humerus – radius – ulna Humerus – ulna

– trochlea humeri (h) – incisura trochlearis (u)

– egytengelyű csuklóízület Humerus – radius

– capitulum humeri (h) – caput radii /fovea capitis radii (r)

– gömbízület

Page 408: Anatómia I

408

Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)

Radius – ulna– caput radii /circumferentia articularis

(r) – incisura radialis (u)– körbe: lig. anulare radii (gyűrű alakú

szalag)– egytengelyű forgóízület

Page 409: Anatómia I

409

Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)

Szalagok:

– lig. collaterale ulnare

– lig. collaterale radiale

Page 410: Anatómia I

410

Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)

Működése: kéttengelyű csukló-forgó Mozgásai:

– flexio és extensio (haránttengely körül, h – r,u)

– supinatio (tenyér felfelé fordítása) –pronatio (lefelé fordítás)

Page 411: Anatómia I

411

Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)Articulatio cubiti (könyökízület)

Működése: kéttengelyű csukló-forgó Mozgásai:

– flexio és extensio (haránttengely körül, h – r,u)

– supinatio (tenyér felfelé fordítása) –pronatio (lefelé fordítás)

Page 412: Anatómia I

412

Articulationes manus /a kéz ízületeiArticulationes manus /a kéz ízületeiArticulationes manus /a kéz ízületeiArticulationes manus /a kéz ízületei

Articulatio radiocarpea (kézcsukló ízület) – tojásízület – ízületifej: os scaphoideum, os

lunatum, os triquetrum– ízvápa: radius distalis epiphysise

(facies articularis carpea), caput ulnae

– Mozgás: volarflexio, dorsalflexio, ulnaris, radialis abductio

Page 413: Anatómia I

413

Articulationes manus /a kéz ízületeiArticulationes manus /a kéz ízületeiArticulationes manus /a kéz ízületeiArticulationes manus /a kéz ízületei

Articulatio intercarpeaArticulatio carpo-metacarpea

–feszes ízületek, kivéve az elsőt (nyeregízület – hüvelykujj)

Articulatio metacarpophalangeaArticulatio interphalangea

Page 414: Anatómia I

414

Articulatio sacroiliaca (keresztcsont Articulatio sacroiliaca (keresztcsont – csípőízület)– csípőízület)Articulatio sacroiliaca (keresztcsont Articulatio sacroiliaca (keresztcsont – csípőízület)– csípőízület)

Feszes ízület Facies auricularis = ízfelszín (os ilium,

os sacrum) Nincs elmozdulás Ízületi tok: szoros, szalagokkal erősített

(lig. sacroiliaca)

Page 415: Anatómia I

415

Symphysis pubicaSymphysis pubicaSymphysis pubicaSymphysis pubica

Os pubis (ramus sup.) Átmenet az ízület és a synchondrosis

(porcos összeköttetés) között

– kollagénrostos porclemez, benne keskeny üreg

– szalagos összeköttetés Rugalmas kapcsolat (szülés)

Page 416: Anatómia I

416

A medence szalagjaiA medence szalagjaiA medence szalagjaiA medence szalagjai

Lig. sacrospinale (sacrum – spina ischiadica)

Lig. sacrotuberale (sacrum – tuber ischiadicum)

Page 417: Anatómia I

417

Articulatio coxae (csípőízület)Articulatio coxae (csípőízület)Articulatio coxae (csípőízület)Articulatio coxae (csípőízület)

Dióízület Ízületi fej: caput femoris (femur)Vápa: acetabulumÍzületi tok: bő, erős szalagok

(hajlításkor ellazulnak)

Page 418: Anatómia I

418

Articulatio coxae (csípőízület) - Articulatio coxae (csípőízület) - működésműködésArticulatio coxae (csípőízület) - Articulatio coxae (csípőízület) - működésműködés

Flexio (hajlítás) –törzs mozdulatlan, comb

közeledik–törzs mozog, comb mozdulatlan–törzs és comb is mozog

Extensio (feszítés)–szalagok maximális feszüléséig

Page 419: Anatómia I

419

Articulatio coxae (csípőízület) - Articulatio coxae (csípőízület) - működésműködésArticulatio coxae (csípőízület) - Articulatio coxae (csípőízület) - működésműködés

Abductio (távolítás)Adductio (közelítés)Rotatio (forgatás)Circumductio

Page 420: Anatómia I

420

Articulatio genus (térdízület)Articulatio genus (térdízület)Articulatio genus (térdízület)Articulatio genus (térdízület)

Ízületi fej: condylus femorisÍzületi vápa: facies articularis

superior (tibia)–a fej nagyobb, mint a vápa (kisebb

a görbületi sugara) – kompenzálásra: meniscus medialis et lateralis (belső és külső porcsarló)

Page 421: Anatómia I

421

Articulatio genus (térdízület)Articulatio genus (térdízület)Articulatio genus (térdízület)Articulatio genus (térdízület)

Ízületi tok bő, ízületi üreg nagyA patella alatti üregben: zsírtestA tok elöl a porcfelszín szélei felett

7-8cm-rel oldalt és hátul a porcos felszínek határán ered (recessus suprapatellaris). A patella a tok elülső felszínén lévő ablakba illeszkedik.

Page 422: Anatómia I

422

Articulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) /szalagok/szalagokArticulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) /szalagok/szalagok

Tokon belül

–a fossa interchondylaris (f) külső és belső falán ered az elülső és a hátsó keresztszalag (lig. cruciatum anterius et posterius) – ezek az eminentia interchondylaris (t) előtt és mögött tapadnak.

Page 423: Anatómia I

423

Articulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) /szalagok/szalagokArticulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) /szalagok/szalagok

Tokon kívül (külső szalagok)– lig. collaterale tibiale (sípcsonti

oldalszalag) összenőtt az ízületi tokkal

– lig. collaterale fibulare (szárkapcsi oldalszalag) nem nőtt össze a tokkal – áthalad alatta a térdkalácsi izom ína

Page 424: Anatómia I

424

Articulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) /szalagok/szalagokArticulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) /szalagok/szalagok

Tokon kívül (külső szalagok)

–lig. patellae (térdkalácsszalag) a négyfejű combizom ína

–retinaculum patellae mediale et laterale (belső és külső térdkalácstartó szalag)

Page 425: Anatómia I

425

Articulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) működésműködésArticulatio genus (térdízület) Articulatio genus (térdízület) működésműködés

Flexio (hajlítás) Extensio (feszítés)Rotatio (forgatás)

Page 426: Anatómia I

426

Articulationes pedisArticulationes pedisArticulationes pedisArticulationes pedis

Art. talocruralis (felső ugróízület, bokaízület)

Art. talotarsalis (alsó ugróízület)

Page 427: Anatómia I

427

Art. talocruralis (felső ugróízület, Art. talocruralis (felső ugróízület, bokaízület)bokaízület)Art. talocruralis (felső ugróízület, Art. talocruralis (felső ugróízület, bokaízület)bokaízület)

Ízületi fej: trochlea tali (talus – ugrócs.) Ízületi árok:

– facies articularis inferior (t)

– facies articularis malleoli tibiae (t)

– facies articularis malleoli fibulae (f) Gyakori rándulások Csuklóizület (hajlítás, feszítés)

Page 428: Anatómia I

428

Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)

Két rész:

1. ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art. talocalcaneonavicularis)

2. hátsó ugró-sarokcsonti ízület (art. subtalaris)

Page 429: Anatómia I

429

Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)

Ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art. talocalcaneonavicularis)

– ízületi fej: ugrócsont feje, és a mögötte lévő két kis ízületi felszín

– ízületi vápa: naviculare, calcaneus felső, elülső ízfelszíne

– lig. calcaneonaviculare plantare (talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag) lábboltozat fenntartása!

Page 430: Anatómia I

430

Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)Art. talotarsalis (alsó ugróízület)

Működés:

– supinatio (befelé forgatás)

– pronatio (kifelé forgatás) Általában supinatios irányú rándulás

(külső bokaszalagok húzódása, részleges vagy teljes szakadás)