,,|tl mór stognólunk,,Az ,,e|cigónyosodós,, folyomoto oz isko|óbon

Mikénl olokulhot ki etnikoiIog szegregtilt (,,színcigóny,,) iskoIo egy o|yon teIepÜ|ésen, oho|olokossognok mindössze egyti|öde cigóny? Egy o|yon pi||onotbon készítettlink mélyinteriúkotegy észok-m0gyororszógi|e|epÜ|és, Gömbol1o isko|tÍ1oró|, omikor oz orszúgos intézkedésekmtÍr kifeitik o ho|ósukoÍ, ozonbon még (és mdr) nem érik e| o cé|iukot. Ebben o pi||onoÍbonoz is |óthoÍóvri vd|ik, hogy o vó|toztÍst mikénl formrÍlitik o he|yi tórsodotom viszonyoi és eviszonyok érte|mezései. Mifé|ék ozok o szemé|yes döntések és soidt |oposztototok, melyekoz,,elcigtÍnyosodós,, történeleként mesé|heÍőek e|?

A Cörnbaljai Altalános Iskolába ma 81 tarluió jár,időnként kicsit többen, idónként kicsit ker.esebben,attcil függőerr, hogy azokat, akikkel rnár vc<gképpnern bír a tantestület, éppen átirányították-c egy idő-re a SzomSZéd falubarr 300 tanulóval működő gesz-torintézménybe, vagy éppen visszakapták-e a ,,lc-higgadt,' diákokat' Mie'lótt elmorrdhatrránk az isko-lábirrr, hogy egy színházi projekt elókészítéséhez ké-szítünk interjúkat,] a tantestti let tagjai rnár tóc1ít-iák aválaszt arra, atni szerintük <,oló|i l ltt lt érdekel rninket:,,már nem intcgrálurrk mi, nlert rrirrcs kit', - jelezve,hogy tisztában vatlnak az elr'rrúlt évberl többszijr fel-bukkanó szociális murrkások és oktatási szakértőkérc1eklőt.iésérrek kizárólagos irárryával. A településköltségvetésének ma 20,,Í,-át teszi ki az iskola fcrrn-tartása, amit nem fedez a tarrulói tlornlatíva, a nagy-szátnű stljátos nevclési igénvÚí (SNI) tarrr-rló trtán járóklegészítő normatíva és a kisebbségi oktatásra járótámclgatás. A faltr közvéleménye az egykor. jó hír-nevet szerző iskola he]vén a falu pénzügyi forrásaitfelenrésztÍj szégyetliolttlt lát, ami más iontos fejlc.sz-tésektől (a kátyúk kijavítását<il, az írj kilátó rnegépíté-sétől, a sportegye.sülett(íl) vorrja el a pérlzt. BezártísraítéIt,,, tel jc.serr elcigá nyosodott', i rr téz mónykén t ttr rt-ják szánron az iskolát, ahol a cigárryok ,,már átvettékaz ltralmtrt' ', és amit a falu társadalma ,,elr'eszített,,,de amitől mégsem tud igazárr megszabaduIrri '

Bármilyen hanrar került is szílba az ,,írrtegráció' 'kifejezés, a tanárok - szemben a szülőkkel - nehe-zerr ós szégye.rrkezr'e olc-l iák fel a,,mostanra kialakulthelvzet,, je.lentését. Bár a kiscbbségi clktattís kere-tében az iskola n'rinderr diákja cigány rrópismert-tettantrl, a tanárok lc.gfeljebb ,,rrehéz 1rel1,zetrííl, ' ós a',képességek ríltalárros romlásárti l, ' beszéIr-rek.,,Het-ven gvc-rektink mcnt el N-be, hatvt-rn-hctvcn M-ben'reg E-be, hát addig még lclretett vcllna sikere<lnré-

IlvL.m/ nrost tletn VaÍrom étr ezt egy ember nyakába,mert ne legven megfelelősítve, mert országos prob.Irlrna, rra.idnem ugyanez a helyzet nrindenhol, ha,..hasonló gondokkal kiizdenek' De ez a hozzáá!lás,,,Hát megyürrk a lejtón lefelé, nenr tudom.'. Folyama.tos elbtrtu1áS, csak ezt láton-r., ' A tanárok igyekeztekmegállítani ;rz iskolát a lejtón, ám mára már feladták_ nemcsak a magyar tantrlók megtartásárrak remé-nyét, hanem az eredményekkel (például versenvhe.lyczésekkel) kccsegtető pec1agógiai nrunkát is. ,,Ugyvagyunk ma, 10017o-osan kisebbségi' ' - mondja végülaz iskola igazgatója.

A tanárok két okkal magyarázzák a ,,maihelyzet',kialakulását' Egyfelől a,,demográfiai folyamatok.kal',, porrtosabban az ún, Sasoj család ,,megélhetésigyerekvállaiásával,,. Másfelől a magyar szülők errereagáló clmelrekti lésévcl, r.agyis lrogl, a sztilók ,,meg.o]dották a spontárr szegregációt',. Mirrdebben azon-ban rriIrcs semnri meglepő - vélekedik a tantestület_ hiszen csak az tcirtént itt is, ami az országban min.de-l.rhol, méghozzá azon a rnódon, ahogy azt a szo-ciológusok megjósolták. ' 'Nem nlondom mc.g, hogymelyik szociológusnak a tollábcil olvastam én egycikket, íí nrorrdja, lrogv ugye amíg harminc, vagyis20,/o alatt varr' addig nem érdekel senkit, addig jó, in-tegráció, rneg rnittorn, hadcl legyenek ott mittomén,és olyan 30% föl ött már elkezdi izgatni az embere-ket a szülőket, hogy úristerr, és 50,/n fölött meg jön amenekülés. Ez nálur-rk annyira pontosan beji itt, hogvinnentől kezclve el is menekültek sajnos.',

Az iskolát egy-két évt. elhagyó szülők ma elsősor'bart az agresszió elharapóc-lzására hivatkoznak. Adiákok közötti, valamint a talrárok ós diákok közöttikonfliktusok az itt maradt tarrárok szerint is ellehe-tetlerrítik tr pedag(lgiai nrurrkát, .irn ők ezt irrkább kö-vetkezrnónyrrek, éppen a nragyarok elmenekülésére

)r-Artie-ö-'Íe

onBleIKadott válasznak tartják: ',Elmorrc1ják a szülők is, tr ki-sebbségi önkormányzat is, hogr' az a baj, hogy márnincs kihez igazodni.,, Az iskola nrai ál lapotát az',igazodáshiány,, ál lapotaként írják le, az ehhez vc-zető Íolyamatokat pedig a szclciológusok által felkí-nált narratír'án keresztül értelrrrezik. A denrográfiaifolvamatok, az elnrenekti]és, a spolrtán szegregációkialakulása rnind olyan, szilrte terrnészeti eróknektűnnek a tanárok számára, amelyek cllen bár lehe-tett, végsó soron felesleges voIt küzc1eni. A sz|ilőkkeIvitatkozva sem módosul e rrarratír'a, csupárr az bi-zonytalanodik el, lrogy e ,.természeti folyamat,, egy-egv eseménye kirrek a Szc.mpontjáLlól akció, s kineka szenrpontjából reakció. A vógeredmény diagrrosz-tizálásábarr _ a cigár.ry térfoglalás, a kaotikus maga-tartásnlód és az értelnretlen pér.rzkidobás cgységétmegtestesítő',cigárry iskola', kialaktrlásárrak térryétil letóen _ nincs semmiféle nézeteltérés a faluban. Azegykori jó iskola eltűnése befejezett tétty, Ez cigánr'és rnagyar sziilők, tanárok és helvi vállalkozók közöstutlása.

,,Aki egyensÚ|yt tudott tortoni,,

A falu sokat szerepel az országos nvilválrosságbana sikeresen levezényelt telep felszámolási program.jával. A falu szirnbóluma után ,,Cseresznyevirágra',keresztelt akció során a telepieket falusi, ún. ,,fenná1.1ó,,ház'akba kÓitöztették a bar.larrglakásokból. A bar.Ianglakásokban a lrúszas-harnrincas években rnégszegény parasztok laktak, akik a ktirnyező cgyhtíziés kisebb paraszti birtokon válIaltak napszámot.Amikcrr a barlanglakó sr'rmmások és kőfar;rgók avolt egvházi birtokcln, a falu déli végén parcellákatés egyszobás házakat kaptak az ötvenes évckbcn, ahátrahagyott pinceházakba a helyi és a szomszédosfalvak cigány' csalác1jai költözhettek be. Míg a lakos-ság ttbbségét kite.' 'ő egykori sumnrások és kőfara-gók leszármazottai fókc<nt kato]ikusok voltak, a ke.vés számú módosabb gazda irrkább református r'olt,akik a falu északi részélr laktak, s laknak ma is. A kétfelekezeti csoportba tagozódtak be a ,,jöttmentek',,közöttük a tanárok is.

Az iskola tgazgatőí mindig kívülről érkeztek a falu-ba, és a tantestületben is ritkán bukkarrtak fel helyi.ek. A lráború előtt rendszerlnt az egyházi elö)járóból,a polgármesterből, a plébárrosból és rréhány tehetóspolgárból álló iskolaszék hívta n1e8 a tarrítót (kivéve

a Tanácsköztársaság időszakát, mert akkor ,'kaptak',hármat máshonnan), az ötvenes években pedig e.gvreformátus tanítóból lett élmunkást szerzett meg aÍalu a tanácstóI az iskolatanítói teendíjk ellátására.Az 1960-as évek végétól azonban egészerr 2000-igkét egynrást követő ,,városi', lgazg,ató regnált, akikhasonló szellcrnberr, szigorú fegvclnret követelve ésa tehetséeek felkarolásá ra összpt.lntosít va i rálry ítot-ták az iskolát. Az első igazgató hozta létre a zetrei

, , I l t mór stognó lunk, ,

tagozattrt a nvolcr'anas t<vek elejcírr (ami azt jelentet-te, hogv két párhuztimos osztály működott elsőtólnvolcadikig), majct az áltaia felfedezctt,,,kitanított,,nrásodik igazgat(l hozta Iétre a délutáni, ,,alapítr.á-nvi,, rrvelvoktatást, i l letve vezette be a ,,fakultációsrendszert', a kilerrcvenes ér,'ekben. Mindezek nrellettrrrint.lvégig mííködött a ,,kisegítő ta3ozat,,. A tarrá-rok ós az egykori cl iákok elbcszélésébell eZ a lrosszúidőszak egl,séges korszrtkkólt jelenik rrreg, arnelyben,,rengeteg orvost nleg tanárt mcg jci szakrntlrrkásokatneveltünk, tchát híres iskola volturtk,,. Az igazgatókmindig ügyeltek arra' lrog1. a főiskoláról frissen ki-kcrü1t, tchetségesnek tűnő pályakezdő pedagógusok',ál ljanak szolgálatba,, és telepedjenek meg a falu-ban. Az elbeszéic1sekból úgy tűnik, hogy Görr'rbaljapéld a mtrtatti i skolájá rrak rr api nlűkiitlését a r.ryolcr,a-rras-kiletrcr,e.rres évek folyanrán voltaképp hárorn _ amaga ,,j öttnrentségét,' ma is erííse.n számotr tartó _

peclagógus házaspár határozta meg. Valamennvientávolabbi városokból, már családosan, de még g1,e-rekek nélkül érkeztek ide _ ',úgy, hogv nem voltunköregek, de már volt tapasztalatunk,,. E három párpedagógus ktzött tartós és ottlrorros munkt'rmegc-lsz-tás alakult ki: az egyik adt;r az igazgatci.tor.natanártés a felsős (természettudornárryi) nrunkaközösségvezetííjét, a másik vitte az alsó tagozatot és a ielsőshumán r,onalat, a harmadik pedig a kisegítő tago.zat alsós, i l letve felsős összevorrt osztáIyitit tarrította.Az iskola szigorú ,,képesség szcrinti,, bontást alkal-mazott, ami leginkább a tanu]ók családi hátteréhezil leszkec1ett, pcltrtclsatr le.képezve a falu társadalmá-nak enrlített rétegzótlósét is' ,,Akkor fakultáció volt,és akkor cstlportbclntásban tanulták a magyart és amirtekot... meg a történelmet, az angolt.. ' Asszernezt a négvet. . . nem/ ö t vo l t : matek, angol . ' . hát me.ga technika. A technika.' ' A faktrltációs órákra beke-rülő diákok általában szakkörökre is jártak, aminekköszönhetően tanulmányi versenyeken r,ettek részt,és sorra lrozták a díjakat az iskolárrak, s velűk a helyi(és a tágabll ,,szakn'rai' ') megbecsii lést a tarrtestület-nek' A faktrltációsok általában főiskolára, egyetenrrementek később, és a még itt élő szüleik hálával gorr-dolrrak a tanárclkra, akik a gimnáziun.ri, sőt .rz egve-temi évek alatt is ,,bármikor foglalkoztak,, egl.koritalrítvánvaikkal. Ezek a tarrítványok nem minclig aleggazdagabb hanem inkább a nagyobb rokonság-gal vagy kapcsolati hálóval rendelkező és emelletta kornyező nagyr.árosokbarr dolgozó szülők gyere-kei ktizti l ker.ültek ki. A rnai 20-40 éves korosztályhel1'berr nraracló tagjaijellemzően nem jáLtak a zerreitagoztltra, majd a ,,fakultációra,', szakkörre vtrgv dél-utáni nyelvórára, és az általános iskola r.rtán ,,csak',a környező várostlk szakközépiskoláibarr tantrltaktovább. Köztük akadtak olyanok is' akik _ kis kitéróut.ín - vállalkozóként (fóleg borászként) ,,származ-tak vissza'' a faltrba. Cigány tanulók csak elvétve for-c1trltak elíj a r.rormáI tantervű iskolábarr. Kivételrrekszámított a Farkas család: rrornrál tantnetret szerit.tt

CIGANY MAGYAR

tanu]ó fiai ma a |relyi építési vállalkozók. A nrásikkét cigánv rokclnság kijzi i l inkább csak a köztes pcl-zícii iban lt<vő Balog család tagjai jutottak el a kisc-gítőfelső tagoztltig. Kilztük olyarrok is akadtak, akik fel-sótől n'rár c] nOrnál tagozatra (bár nem a i. lkultációra)jártak. A Lakatos csalát1 (vagvis a ,,Sascljok,,) általá-barr n'regrekec1tc.k a kisegítő tagozat alsci osztáIvai-ban. ,,No l-t-tost, azt is tudrri kell, hogv fels(í tagozatbaker'és cigtíny g1'ercke jutott el. Mert sokarl ]ebtrktak,kimaradtak az iskolából és fclmentést kaptak. Akifel r.olt metttrle, aZ eg\' e1vre ft-lnretrtóst kapott tnég,és akkor a kövctkező évbc.rr kezdte úrjra természcte-sen. De sajrrcls ncnr volt.rz Se egy szercncsés dolog, ésazért akkor mcgbeszéltük [a felrnerrtóst a szti lőkkel],főleg cigánr' szülőkkel kellett megbeszélr-ri, cle r,oltnéhiínv trc.nl cig.írly szti líí is', _ mescil i a kise-gítő alsófokárr való meE;rckedés logik;íját e.gr' tanítti.

Nem tekintiük végig a titrclm rrlegkülör 'rböztetó-sek és a kemórry térbeli helykijelci lós teljcs rerrdsze-rét, ..rmcl\'en keresztül az iskclla trlár a lremetretkclrgarantálni kívárrta a te.hetségesr'rek gondtllt tarrulókr'r-raidarri sikerét a jobb girrrrláziuurokb.rtl, nríg a la-koss.íg nagvobb részét a szakközépiskolákbil ésszakrtrunkásképzőkbe iránr.íttltta' Ugl.arrakkor. acigálryok számára is differc.rrciált rnódor'r (csal.idokszerirrt) biztosította azt az t-íltalálros rníír.cltsejgc.t,amit a tar'rtcsttile.t _ saját kapacitás.-rit rrem kírnélve,c]e felrnérve _ számukr.l sztikségesrrck és clégséees-nek ítélt. Gönlb;iljárr a csalái1 lakóhel1,c és a szti lőknrurrkaheh'e. mellett cls(ísorbatt a gytrckck iskoltl ilttlllz()t l () s ít 0t t kt'pc.sst'.gci h n t tírtlzt tí lc tn c c Lt c sll í L1 ok 1t ozíc i -

ójít a szigoríran lricrarchikus lrelvi társadalonrszer-keze.tberr. E rerrc]sze.rL'lerr r,tlltak a feljcllbjutásnakegvórri te.chnikái (elki. i lt özés, majc1 visszatérés), cle élta falubar-r a kollektív t.líírejtrt.ís ígtírete is (.lrnt,rln)' i-

ben r-rrirrdig újabb rétegek kiiltözhettck ,,lc.jjebb,, és,'belje.bb', a p-rincclrázaktól a faluközporrt fclé), ánr amegkülönbözteteisek logi káját' a h ierarchi án al apr-r l(ltársaclalonrszcrkezctet czek az opciók soha tle.nr r,ál-tozt;rtták r]res.

Az igazgató-tornatantírról szóló elbeszélc<sektlcltr' isszatéríj tnotívttm, lrogy ő ,,képes volt egverrsúlyttartarli,,. Az iskLtlai cgt1ctsúIq elsíísorban azt jelentettc,.l-rogr'

az irrtéznrétlv fetlrrtartotta a helyi társadaImirendct: pálvára állította a telretségeket, trgYarrakkorr-rrindc.rrki számár.a pelspcktívát kírlált, világosarrnregfogalmazva, ki hol tarruljon br,ább, s hogv rnilegvc.t-t be.lőle, ha tr.rg\, lesz. Erdekes, htlgr. az egr.ko-ri tarrárokkal folvtatott beszólgetésekbcrr soha rrcnrkerül szóba SelTl i l ,,verekedések,,, se-rn ,'r 'r lotiválha.tóság,, kértlóse. Az ,,egvensÚly,, ugyanis nragábar.rfoglalta az trsztáIl 'termi jó m.rgaviselet me5;tartásá-nak tarrári képességét is _ 1rála a testrrevclő-igazgatóúr fcgvelrnező, példamutató tckintóh'énck _, továbbáazt is, lrogr' a tar-rárok és a diákok rrlppt.urt er(ífeszí-tést fektettek a kilzös munkába, annak órc1ekóben,lrog\. miIrc1enki oc.la jusson, ahclvá tehetsége szerirrtvaló.Ez az iskola tehát a ,,képesség szerinti, ' szelekci-

órr kercszttil gtxldosall ellenőrizte a helyi társaclalrniStattlS (ltto fennti]rtását. A szeiekció iátvárryos ered.n'rényeit a kilrnyező iskolák és a mindenkori megveihatóságok is elisrrrerték mint a tantestület teljesítrné-rryét' A ,,jÓttnrerrt,, pec1agógusok úgy vélték,bebizo.nyíttrtták i l falunak, hclgv megszolgálták a beléjiik ve-tett bizah'rrat. Senki sem panaszkodott a sorsa rniatt.

Ellben az iskolábarr a cigárryok mint ,,cigánr'ok,,szirrte észrevétlenek vo]tak' A szakköri ik, fakultáci-ók, tagozatok és közös fogalakoztísok szövevénveslrálojában ők is a csaltítli ]torlltartozLísuk, es t,ttnek megJe-lclő kt11lcsscgclk szerint voltak számon tartva, mégpe.c1ig tlz iskoltr rentljén l 't '/i i l . Arlrikor a jelenlegi itazga-tót, az iskola hajdani (rrenr faktrltációs) tanulóját kétdezzttk erriíl az ic]őszakról, a cigány'okkarl kapcso1a-tos cnllékeit a mai cigányokra vonatkozó tudása felőligvekszik fcleler,cníteni, árn csak olr'an verekedésektijrte<netei iclózőc1nc.k fe] berrtrc, ahol a konfliktusbólhiányzik ;rz ctnicitás: ,,Verekedtürrk, de nem írgt',tlenr azért.', A t()rte<rretekbő1 részirrt az rajzolóc1ik ki,hog-v a fiúk ktjzötti Verekede<S nem etnikai határoknrc.tltén z.lj lott, részirrt az, IloE;v a cigánr'okk.rl kap-csolatos évente visszatéró tisztasági-egészségügyigone1ok (az ótl 'ar,.r tctű és a rüh) számítottak a cigá-nyclk rr.regkülörrbijztetó sajátosságárrak. Ezek rutinoskezclóse azonbal1 Szer\,esen il leszkedett az iskolaélete<be.,,) ó, hát térryleg volta k közötttik bor zasztóak,i lycrl higiérriai problémiíkka 1' rn i nc1enrrel; senki rremszívescn tilt rnellójük, c1c úgY külörrijsebbcn nen1 fog.la1kilzttrrrk velük.,'

,,Minden évre iutott vo|omi,,

A kilcr'rcr't '.rres eívck l 'ógén, a polgárme.ster (azaz avolt tarrácse]rrök) r,áratlan lralálával rryiIvánvalóvár.ált a ht.lr. i társl.rt1alonr át.l lakulása, s az cbből fa-kadó feszültségck. Mcgerósodni látszott egy régi.új retornrát t lS, ,n l i lE lvar , ' vá l la lkozó i réteg, egvútta llneggye.ngtilt a kiirnyező városokban ,,szellemi dol-gozókérrt,, becsületet szerzett csalác1ok tekintélr,e. Apolgármcster halálával nregrerrdült a falut eladdigirán1,ító hataInri triumr,irátus másik két tagjárrakpo-zíci<ija is: .rz iskolai al.rpítvárry eIr'rökére (cgvkori rre.hézipari nlűvczető, városi vállalati párttitkár) eís aziskola ,,baltl ldali érzclrrlű' ' ig.rzgat(ljára a falu közvé-lemérrye ké't stignrát ak.lsztott: ók lettck a ,,régi rend,,képr'isclői, akik ráae1ásul ,,j öttnlentek', r.oltak' A te-lepii lósre a kilencvenes években betelepülíí, ,,vissza-szár rnazó,,,,, lrazaköltÖz-íí,, r,;ílla]kozó családok (az

,,újg..rzdagclk,,) sokszor úgy véltc<k, változtatni kellvégre. a faltr viszclnyaiIl. Többerr az önkormánvzativálasztásokcln is indulrri kív.íntak 2002-ben, s rreki.ál ltak az iskola élére is igazi ,,gönrbaljai erl-rbert,, ke-resI-ri, olyat, aki iriss, , ' lnenec1zseri szenlléletet,, hoz-na az irrtézmónv t1letébe.

A tantestti let t.tlrír a je-l ö lési procedúra alatt, 2001_2002 folvanrárl rendkívtil meqosztottá vált: a tanárok

^L

onBlokknag1.obb része raga.szkodott a régi igazgatcihoz, egvkisebb része viszont az új jelö lttel szirnpatizált. A ki-szemelt igazgató páIyázatában szerepelt egv minc1.két tan;íri tábor által sokat ernlc-getett megá1lapítás,miszerirrt a ,,cigány gyereke-k tudása konr'ergál anu1Iálroz,,' Azorrban ezt, az isko]a nrűköc1ésélrek régi'elhibázott koncepcióját magába sűrítelri hivatott tó-telt, a polgármester és az újonnarr n'regválasztottképviselő-testti let akkor nrég nem tekintette hang-súlyos állítaísnak. Vagv legal;íbbis nem ötrmagábarrértelnrezte, hanem abban a kcrntextttsban, amelv aztmondta ki, hogy az oktatás minőségét általában ésfolyamatosarr kellene megújítani és javítani' küIönö-sen azon tanulók esetében, akik a fakultációkbí)l éSaz alapítványi n1'elvoktatásból kin-raradnak' Mind-ezek mellett arra is tekintettel kéne lerrrri, hogy acigárryok,,r.reveltségi szintje rendkívül alacsony,,. Aképr.iselő-testti let tagjai (akik ma nlár bárrják, hogyaz új jelö lt rnellé álltak 2002-berr) úg1' emlékeznek,hogy, ők csak be]e akartak végre sztilni gverr'rrekeikner'elésébe, és ;r ,,cigánr'ok integrálásáról,' ebbell azidőben még nern volt szó. Az újvezető nrelletti dontőérv számukra az iskola pérrzügvi konszoliclálásánakígérete, illetve az igazgatőielölt fiatal kora és - legfő-képp - helyi származása volt.

Az igazgatók személyén túl a vita arrcil szólt, hog1'vajon az iskola - amelynek tanu]ólétszáma 2001-benmár 191 főre csökkent - képes lesz-e megfe]elni ;rszülők elvárásair.rak, képes lesz-c egvidcjűleg ki-elégíteni a ,,régi eIit', (rnég rcigebben: ,'szegcírry pa.rasztok,,) és az ,,űjgaz'dagok'' (móg régebben: ,,kuiá.kok,') kívánságait' A faltr társadalnri l 'r ierarchiájárrakmegbomlása ttikröz(ldött abban az összecsapásban,amit az egvik írj válltrlkozó és a leelrdő polgármes-ter egvaránt hatodikos és egyaránt tehetséges 1án1'á'nak nratematikir érdemjcgyei váltottak ki. A faluban,,matekbotrányként,, elhíresült eset során a szülők,vitatva az érdemjegyeket' sőt az osztályozás logiká-ját is, első ízben kérdő|elezték n1e8 aZ ,,idegen,, tanárikar nrinósítési kompetenciáiát. A vita alapjául szol-gáló aggodalorrr, lrogy a gyerekek nem a megfelelőminőségű oktatást kapják, láttuk, nem aZ igazgató-váltás után és trenr a cigány tarrultik megsokasodásamiatt alakult ki. A sztiIők közötti versetrgés azonbatrpárhuzanrosan futott a tarrtc.stületen belül kialakulómegosztottsággal, s a diákok is arra kérryszerültek,hogv hol az egyik, hol a másik pec.lagógtrs kegveitkeressék a jobb átlag reményéberr. A tanárok, rni-közben elmerti ltek frakcióharcaikban, nreglepve ta-pasztalták, hogy a szülők intenzíven beavatkoznakaz iskola életébe, sőt, hogv talán ők csakis az egvmásközötti ellentéteiket hozzák be az iskoltr falai közé.,,Ez szerintem csak egy kis szikra volt, ami normálkörülménvek között nregoldóc1ik, most hogv teljesenmiból kezdődött ez a vita, trenr tudom' Lehet, hogyfarsangon üvöltöztek a gvereke.k, vagy fene tuclja, ésez érződött ki ' EbbőI a kis szikrából lett egy ekkoraláng a végén, hogv itt aztán a sztilők is úgv dontijt-

, , | t t mór stognó lunk, ,

tek, hogy akkor inkább el is viszik. Vagv azt se ttr-dom pclntosan megfejterri, hogr. esetleg l,,alami ré€.icsaládi vtszá|y kerti]t-e esetleg ide be az iskolába, ésez jott ide felszínre' nem pontosan sikerült megfe|-teni, de azt tudjuk, hogy létezett és volt, az biztos.,,Kibogozhatatlanu] összekeveredett az iskola hagyo-r-rrárlyos rendjének kritikája és az osztá|yfőnöki érté-kc.lések vitatása (csak,,mert rnirrderrki azt hitte, hogyaz ó g1,ert.ke kitűrríí ttrtru]ó r''tllt. No rnost, ugye, il1't.nnincs,,) a gyerekek közötti összetűzések problémá-jával és a családok közötti státuszktizde]enrmel. Amatekjegvekről szóIó c.lhúrzódó vita r'égérr, amine.ksorán az új igazgató hol az egvik, hol a m.isik pa-naSzoS szülőnek, hol pedig azosztályfőnöknek adotttg,azat, ,,a pék,, neje (a falu legnagyobb munkáltatója)beváltotta a fenyegetését. De nemcsak ő vitte el aziskolából a lányát egy olyan helvre, alrol ',megfelelőoktatásban részesú|,,, lranem ve]e tartott a gyermekszártros barátja, sőt, a következó évben az új képr'i-seló-testü]et tagjairrak gyernlekei is követték őket aszomszéd faltr iskolájába.

2003-tól a jogszabályi változások nriatt rr.róc1osultakaz iskola finatrszírozásának feltételei' A fogyatókosnormatíva reálértéke már nern nőtt, sőt lranrarosancsijkkenni kezdett; a fogvatékosság diagrrosztizálá-sát szigorították; a fejlesztő osztálvokká átaIakítottkisegítő tagozat csökkenő támogatása (és a fejlesztésellenórzése mint növekvő kockázati tényező) pedigmár nem tette lehetóvé a normál tagozatos csoport-bontás',keresztfinanszírozását,,. ]ól lelret a tanároknrég ,,a péknét', vádolták a gverekek távclzásáétt(',aki nagyon manipul.ílta a többi szíilőt,,), mindenbizclrrrr1'al a szülíjk figy'elnlét sern kerülte el az, amita ta-rnárok nrár egy éve rebesgettek: óraszám hiányá-ban a tagozatokat _ beleértve a fejlesztő osztál1'okatís! - be kell zárni' Az iskolát az igazgatő a miniszté-rium integrációs tánrogatásából, i l letve később egy,,szükséges, de vá1lalható,, iskolatársulás tetó aIá ho-zásávaI akarta finanszírozni. Az iskolában dolgozó,,iclegen,, pedagógus házaspárok ekkor úgv dörrtöt-tek' figyelmeztetik a polgármestert, hogy ne építsenaz ígazgató terveire: ,,Mondtuk neki, Imre, tönkrefogod tenni a falut. De ó nem hitte.,,

Eiőszor az érrek-arrgol szakcls t.rnár ment el, majd agyógypedagógus házaspár, végül a testnevelő, azaza vcllt ígazgat(l ment rrytrgdíjba.2006.ban 16 Íős,2007-berr nrár csak 13 fős volt a tantestüIet' A tantestületi,,régiek'' frakciójából nélrányatr kitartottak, s igazod_va azúj körülnrényekhez a sporttagozat beindítáSá-val kívárrták rehabil itálni a képesség szerinti tago-zódást. Vagvis az iskolai rétegződés azon állapotátkír,ánták volna újraalkotni, amelv összhangban ál1az iskola hagyománvos pedagógiai ktrltúrájával, samely a hamarosan ir'rtegrálásra kerti lő kisegítő osz-tályok újraszortírozásárrak le.hetőségét is magábanfoglalja: , 'Ezeket a gyerekeket a sporton keresztülsok nrinr]enre úg1'morrd meg lehc.tne fogni, rá lehet-ne nt.velni, de hát, varrnak kÖztlik üg1'es gyerekek,

cIGÁNY MAGYAR

csdk hj t ezekkel fog laIkr . lzn i ke l lene. És h izc lnvos,mondhatom azt, hogy nagyoll sok pályázati ]elretó-ség van, de ezeknek a kihasználtsága sem megy.',A sporttagozat koncepciójárrak bukását, a páIyázatiÍbrrások szűkösségét (r,agy a pályázati lehetóségekelmulasztását) a régi pedagógusok újabb sérelem-ként élték meg, c<S 2007-te nenl tnaradt az iskolábar-r

,'1.öttment', tanár.

,,A szegregóció elvórósooz fönnó||t,,

Az isko]a és a falu jövőjéért aggódó tantestti let vitájami trden bizclnrrya1 bc-f olyásolta a szü lők bei skolázá s istratégiáit, tr5;yar.rakkor a cigányok integrálása 200:1-ig lrenr váIt az iskola elhagvásárrak (vag-y a hel1,i is-kola elkerülésének) kimol.rdott okává a kör.ükben. Agyerekük tehetségének elismeréséért és gondozásá-ért küzdő szülők csak lépésrőJ lépésre döbbenhettekrá arra, hogy az iskola ,,telretség szerir.rti,, kasztokbólá1ló régi rendjének megkérdőjelezésétől neln vezetegyelles út (vagy bármilven út) a számukra kívánatosiskolához vagy legalább a nag1'obb létszárnú tagoza-tok kialakításál'roz, amelvekbe az ő gyerekeik is be-férnek. Mi nc1 azorráltal az a g ressziti el h a rapó dzás ár ahivatkozó cigánvozás, amelv mára olv jellenrzővévált a fajuban, ekkor még nem volt általános, éS aztis csak sejtjük, hogv az igazgatóváltást követő feszültiskolai hangulat kialaktrlásában már kiizrejátszott a,,pékrré'' és az őt követíj szülők írj, formálódó félelme,mely szerir.rt a jó iskolíztatrís renléttt1éttek eltleszítése és ac i gritry o k tl rírh at ó me r j el en é s t, a zonosa k e gymássa l.

Az igazgatóbarr viszont, párhuzamosan a sztilőkfélelmével, mindvégig élt a remérrv. Abbarr bízottugyarris, hogv a ',matekbotránvt,, követő további cl-vándorlás rnegakadályozlrató lesz' legfőképp azért,mert rneglátása szerint a szülők rragy része netn ér-deklódött az iskola dolgai iránt. Úgv kalkulált, töb-berr lesznek azok, akik csak lassan észlelik ,,az ará-nvok megváltozását,,, hiszen - meséli _ egy anytrkais csak tavalye-lőtt, ,,a Mikulásünnepségen, az osz-tályba belépve hőkölt hátra, hogy a fia ennyi cigányközött tanu1,,.

2004-ben kezc-lódÖtt meg a cigányok ,,beintegrá.Iása,', amivel az ískola inrmárcln c.gyetlen tagozatán50ÍÍo.ra ugrott a cigány tanulók aránya' Először a senem ,,rctkes,' Se t1enr ,,kérryes'' Balog család kerülticle a kisegítő piactéri épületébői, rnajd - az utolsófejlesztőoszt áI.r, bezárásávaI - az a lsós ,,Sasoj,, gyere-kek is átl.onulhattak a iőépületbe. Beindult (felgyor-sult) a gverekek elvándorlása: ,,Muszáj volt integrá1-rrulrk, a szülők nreg úgv döntöttek, hogy ők ezt nemvállalják és ók megoIclották a spontán szegregációt,,_ értékel az igazgatő.2005-re 75|r, |'ett a cigányok ará-ny;r. 2008 végén pedig elballagtak az trtolsónyolcadik osztálv tal.rulói is, akik - végzősilk lé'' 'én -

nrár nenr akartak rniisik iskolát kc.resni.

A ,,szegregáció elvárása,' a gömbaljai iskolnem is annyira Íerrnállt ' mint inkább létrejött ' még.hozzá a nem tcrvezett integráció lratására' Láttulhogv amíg a képességek szerint szigorúan szegre.gáló iskola fennállt ' addig mindenki elégedett voltvele, legfeljebb a tagozatosok számát kívánták rrövel-ni rréhányan. A cigányok szegregációja trgyanakkornenr fogaln-razódott rneg elváráskérrt, inkább ter.mészetes r'olt. Az új igazgatí, amikor a ,,cigárryon,,mirrt szélsőséges példán keresztül fogalmazta megaz oktatás színvonalának javítását célzó programjátvalójában a ,,ntrl la tudás,, politikai jelszava eliené.re Sem tervezte a tagozatclk felszámolását. Inkább apályázati iorrások elégtelensége (vagv elpuskázása)miatt kérryszertilt rá a különoktatáslroz szükségesciraszátnok csökkentésére, s végtil a tanulók ösz.szeeresztésére. Úgy tíínik, elbeszélése és az abbanmegfogalmazódó reménv éppen azt véti el, hogyu!]yal1az a státuszféltés vitte el az iskolából a sztilőkelsó hullán-rát, mirrt amelyik ót korábban azigazgatóiszékbe helyezte. Ez az aggodalom azonban a későnébrc.dó szülőkben már kódolt cigányozás Íormájábanrögzült: az iskolát második körben elhag1'ó szti lőkaz iskolai agresszió elharapódzására hivatkoztak, ésr,'alóban, ma már a színvorlalas oktatás legfontosabbÍeltételei között emlegetik az etrrikai szegregációt.

,,IrdoÍ|on nogy toktikózós,,

Közvetlentil az irrtegrációt nregelőzően, amikor arégi tantestti let még kitartó tagjai a pedagógiai prog-ram ú|raszabásárr (a sportiskola létrehozásán) tortéka fejtiket, az,3j igazgató és a polgármester már a kör.nyék ós a kistérség oktatási rendszerének átalakttlá-sára összpontosítottak. ót

"gy megfelelő iskolatár-

sulásbar-r látták az intézmény hosszú távú megnra.radásának lelretőségét. Kezdeti elgondolásuk mögöttcgv olyan forgatókörryr'et rekonstruálhatunk, amelvszerint a talán még mindig ,1ó hírű,, intézmérry tár.sulásra lép a lrúsz kilonréterre lévő városi speciá-l is (egykori ,,kisegító,') iskoláva1. Íg1' a' intézménvnregőrizheti a jobb tanulóit, és a 'u'árosba ktildhetia ploblérr'rásokat (alrol ,.amírgy is jobb a szaketnberellátottság,,), még ha a gyereklétszán.l ezzel járó ra-diká]is csökkenése oda vezet is' hogv elóbb-trtóbb afelsó tagozat bezárására kényszerülrrek, amirrt azt azegvik szomszéd faltr intő példája mutatta. Am, szá-nrítva az esetlegcs kudarcra is, még mindig renrél.hették azt, lrog1, - tekintettel a viszonvlag új és nagyiskolaépületre/ meg a jó eszközellátottságra _ a kis.térség pezsgő iskolatársulási piacán megfeleló tár.gr,alási pozícióból cgyezkedlretr-rek más lelretségespartnerekkel.] A városi közporrtú ,,nagy társulás,'rerrdkív|rl kockázatosnak tűnt azért is, mert a vá-rosi irrtéznrény már ekkor kedvére r,álogatlratott (ésdiktálhatott) a körnvező tele.pülésck gvereklétszám-hiárr1'os, megsztlrult intóznrénvei korében. Arnikor

I

i

1

v

k)1

inln

5késbb

onBlokkÍelmerült a gYanú, lrogv a városi speciális iskclla -

egv városi elit iskolával társulva - trrintle-rr bizony.nval a kistérségi gyerekek teljes beszippantására ésszétosztására, másként szóIva,,a tagiskoltík kivérez-tetésére,, |átszik hosszabb távon, eláIltak a ,,nagy tár-sulás,,korrcepciójától. Egy alternatív, és a városivalbizonyos értelemberr dacoló társtrlásbarr keresve akiutat, három másik falu iskolájár,al léptek frigyre'Egv kisebb iskolatárstrlást hoztak tehát 1étre, amelv-nek keretében Gömbalja vállalta a faluban lakó (és

később talán más falvak) ,,sajátos nevelési ígényű,,(általában csak részképesség-z.rvaros) tanulóinak azellátását, án nenr kellett tor'ább tartania a pénzügyiösszeomlástól, Vagy a tar.rárok kényszeríí elbocsátá.sátói. Ez az iskolatársulás azonban nem váltotta be ahozzá Ííizött reményeket, pontosabba n nem si kerü l tolyan szelkezetet létrehoznl az l'tltézménvek között,amely valamenn1'i felet a megtartásáLran tette volnaérdekelté, ezért egy éven belül felbornlott'

Mindeközben ugyanis a szomszéc1os (ám m;ísikmegyéhez tartozó) N-ben átaclták az új iskolaépLile-tet. E falu polgármestere és iskolájának ambiciózusigazgatója - hog}' kiterrneljék az építkezés tetemesköltségeit - irrtenzív tarrulótoborzásb.r fogtak a ktr'nyéken' Arra szárrták el magtrkat, hogy lefÖlözik aGömbalján anrúgy is ,,felszabaduló gyerekeket,,, va-gyis azokat, akik a kisegítős osztályok integrálásaokán,,már amúgy is fontolgatják, hogy nrásik isko-lába menjenek,,. Az N-i igazgató rendszeresen fel.kereste az óvodát, ,,csábítgatta'' a szülőket' áIlítólagnégatanárokat is megkörnvékezte' Elrnorldta a szü-l6knek, hogy ,,ott van már rrá]trk a zenepedagógus,akirégen ide is járt íurulyát tanítani,', és volt ,,mégolyan pedagógus is, aki [görnbalja].i, de N-ben tanít,illewe óvónó ot! és az agitálta a gyerekeket, hogyoda vigyék',. Lassacskán szájről szájta járt a sztilőklfot az is, hogy ,,ott bizonv küldik haza az ótvaros

3prtkeket,,. A tanárok elszipkázása' a ktilönórávalralókecsegtetés és a cigányokkal történő rémisztge-lb(pontosabban a cigányok hiányának kódolt ígére-

$tehát mind fontos összetevői vclltak arrnak, amitlhlu ma a ,,szonrszédok irdatlan taktikázásakélrt,'

fu év folyamán már látható volt, hogy az iskolakörülbeltil negyedét-felét szakíthatja le a

falu iskolája. A történetrrek ez az e5;yetlenamikor Gömbalja lakossága megpróbált ösz-

ryni. Az év végén több lakossági fórtrnrot tartot.aholnéhány szülő a maradás és az iskola meg.

mellet érvelt: ,,En és az én lárryom agitáltuk,lesz a következménve, ha elviszik a faluból a

és nem hallották nreg az emberek, vagynem lrallották meg azt, ar-rrit akarttrrrk

i. Hogy nagvon sok nevet tudtunk mondani,lettek, \rag). nagyon-nagyon jól képzett

meg azl hogy az általános iskolából kike-hánv százalékát veszik fel iskolá-

, , I t t mór stognó|unk, ,

akkor én azt meg tudom beszélrri a tanárral' Na, ittazonban volt sok kérc.tőjel^ Nagvon sok kérdőjel. Atanárok kapcsán ls.,, Az' iskolaváltást fontolgató szü'lők a rnásik iskola új ép[iletét, mcg a tanárok átván-dorlását említették, mindazonáltal még latolgattak.A következő évet azotrban mégis mindegyiktik azN-i iskolaíbarr kezdte.

Az, lrogy az elvándorlás kÖvetkeztéberr az iskola

,,elcigányosodik' ' a lakossági fórttrnol-t nern lrangzottel (ahogyern aZ Sem, hogv a fejIesztőosztálvc.rk irrteg-rálása óta szaporodtak meg a verekedések, és hogy eza ,,kisegítősök miatt,, lenne, akik pedig cigárryok vol-nának). A tagiskolák vezetói szárnára azonban nemokozott rrehézséget az egyerrletet rnegfejtc<se, és az eI-vándclrlás e nrásodik hr-rl lámár'rak hírérc. a tagiskolapozíció1a szinte egyik pillanatról a másikra r,áltozottmeg aZ iskolatársulási piacorr. A két kisebb iskoia ki-lépett a társulásból és csatlakoztak a városi speciálisiskol;ilroz. A magára maradó gesztorirrtézmélry ésa gömbaliai tagiskola kimondva is ,,e1cigánvosodó.'iskolákká, a környék ,,lerakólrelvévé', váltak a tár-sulási piac szereplői szerint. A Gömbaljai ÁltalánosIskola alapító okiratának kovetkező módosításai máraz intéznrény új önazonosságát tükrözik: 2006-ban

,,felvállalják', az envhe és a kozépsúlyos értelrni fo-gytrtékos tanulók integráIt nevelését, 2007-ben pec{igber'ezetik a kisebbségi oktatást. 2008.ban a statiszti-kai tarrulólétszám 90 fóre csökken, ezért nyilatkoz-tatják a szülóket az iskolai végzettségükrő|. Ezzel ahalmozottarr hátrárryos helyzetű gyerekek szánta aze!őző évt 0-róI 69-re nő, an.ri a kistérségi dokunren-tunrokban is megjelenik, a ,,problémás iskola,, sze-repe<t clsztva rájuk. A kódok jelentése egvérte.lmű, atagiskola mondlratni papíron is,,elcigányosodott,,.Ekkor mondják ki a tarrárok első ízben azt, amit maszéltében lrosszábarr isnétc.l a telepüIés közvélemé-nye: ,'Azért vitték el innét a gverekekc.t, nrert ez egycigány isko]a!,'

,,Mennyi cigóny!,,

Edc1ig azt kör'etti ik nyomon/ hog1' a finanszírozásifeltételek módosulása' a helyi iskolapiac dinami-kája' a szülők versengése és a tantestületen belülikorrfl iktusok mikérrt vezettek együttesen a korábbiintéznlényi strtrktúra és az iskola kulttrrális rencl-jének felbomlásál.roz' Nem tagadom, hogy ebben afolyamatban szerepet játszik az,,e|cigát-tyosodást,,vizionáló (és önmagát betel|esító) jóslat' ám látnunkkell, hogy ez a félelem * hiába szerepel a folyama-tok eredeteként a mai r.isszaernlékezésekben _ csakr.észben magr'arázza a ,,t-nai lrelyze't,, kialaktrlását. Adiákok közötti, sőt a tanárok és diákok közijtti vere-kedések, amelvek az ,,e1cigányosodásnak,' hol oka-ként, hol következményeként (hol azok szinonimá-jaként) bukkannak fel, kétségkívü1 mirrdennapiváváltak az iskolábarr. Ugvarrakkor váltak gyakoribbá,

) Í a

rog-rtékkör-lulá.atár-

lma-5göttmelYy tár.reciá.ménytdheti:rnbÍiró ra.tóbb aazl.az

\, s7Á-remél-is nagY- a kis'eló tár..etségoirsulás,rt a Yll'atott (é'

tétszám.Amikd !,z|ánaz, hogy ha gondorrr valr a gye-rekkel,

r CIGANY, MAGYAR

amikor meg'elelltek a kisegítősok, anlikor rnegnótt acigánr'ok aránya er tanr.rlók között, amikor elrnentek amag1'arok, és arnikortól nagyobb tehertételt jelentettaz inttízmérry fetrntartása az önkormárryzatrrak. Amugvanekkor mentek el a családokat generációk ótatanító tanárok is, és ekkor kezdték az órákat átvennia 5;esztorirrtézmény pedagógusai, akik már nem ttrc]-rrak kapcsolatot tartarri a helyi szúlókkel (és a gr,'ere-keket is ritkán látják). ,,Hát a gcsztorintézlrrényberr,B.berr is tar-rítarrak cigány' gyerekeke-t, és lra egv ci.gány gyerek megszokik egy ncvelőt, akktlr az tudvele bánrri' No most, ahlroz, lrogy rrregszokják, időkell, meg hogy rnegszeressék, ahhoz iciő kell' ug1,e,itt idő nern volt, lehetóség sok benrre trem vtllt. S llemigazán fogadták eI a B-i ner'előket, mivel nem fogad-ják el, akkor aztán nem tudnak mit kezdeni. Nemlehet követclni, rrem tanultrak, rendbclntóak, szóvalrossztrk,' _ mont1ja egy felsős tanár.

Az iskolu-r mai tanr-rlói nem egyszerűen ,,fruszt-ráItak,, a magyc]r gyerekek távozása miatt és ezért

,,agresszívek'' (al 'rogvan azt az alsós tanítók megfo-galmazzák)/ avagy ,,nem igazodnak, mert nirrcs ki-Itez,' és ezért ,,verik egymást,, nyugoc1tan az utcán(ahogyan azt például szüIeik, a ,,régt,, iskola egyko-ri diákiai fcltételezik). A ,,cigány iskola', létreji ittét,amit a falu közvéleménye világos cigány térfogla-lásként észlel, a tantrlók szirrtélr birtokbavételkérrt,ám felszabadultabban élik meg. Azt tapasztalhatják,hog1' külörrösebb tarlári, \'agY szülői beieszólás nél-kül rendezgethetik a családon belüli és a családokkozötti viszonr.;rikat, becsöngetéstől függetlentil iski-be |árkálhatnak az óra alatt, déIután szinte bár-rnikclr focizhatnak a tornateremberr, és hogy valamiokból szó r,an ci2;ányc.lkról is az iskolában. A hc.lyiszárnrazású pedagógusok, akik az ,,egyensúlytól,, a

,,spontán szegregációrr,, át a,,1001Ía-os;ln kisebbségi',iskola kialakulásáig tartó hanyatlástörténet végénúgy érz1k, szembeker|iltek.,még.r falur'al is', (amely-

rrek vezetői már nem kíválrják ,,pusztán a cigányokkedvéért', fenntartarri a tanárok munkahelyeit), el-szigetelődrrek, s mind inkább magukkal a diákokkalkezdetrck sorskÖzösségct érezr-ri. E kilzösségkereséssorán azonban kevéssé észlelik, hogy ,,cigány,, néző-pontbcil a ,,n1ag\rarok,, eltíínésében r,tllt egy ijesztQám egvúttal örömteli mozzanat is. Az iskola ugyanisegy olyan találkozási helh'é vált, alrol inlrrrár a ,,le-szégvenülés,,, vagyis ;r cigány mivolt lelepleződésé-lrek kockázata nélkül toithetik el mirrderrnapj.rikat.A váratlan ,,többségivé,, váláson keresztül megta-pasztalt ,,ctgán7,,, szabadság öromét rrem értik .r di-ákokkal szolidaritást keresií tantírok: ,,Amikor csakrnagutrk nraradtunk, volt egy jclpofa kislárry, akkorkezdte a nvolcadikat, és akkor megáIlt itt az aulában,én is ott ál ltam me]lette. Körberrézett, mclsolygott,nézd nrár, aszongva, nrenn\'i cigány, aszorrgva! Márcsak ci5;ár-r1'ok voltak ebberr az iskolában. FIát nron-dom, ltítod Bianktr, ígl,, most ígv alakult a Stlrsutlk,'- n'reséli a tagintózmétry vezetője.

Az iskola ma leginkább a rokonsági viszonyokkiterjesztett színtereként mííködik a tarrulók szá.mára. Épp azon családi viszonyok újraegyeztetés+nek szabad tcrévé r'ált, arnelveknek a dirramikájátakisebbségi helyzet és az abból fakadó tapasztalatokalakítcrtták ki lrosszú idő alatt' A tarrulók ugvanak.kor igyekezrre.k saját maguk is létrehozni egy olyanktjlső tekintetet, amelv clótt a csalác1i vetélkedésértelmet nyer. E tekintél'vt egv darabig a magvar ta-ntírok testesítették meg, de n-ra nrir-rtha már ezt semlehetne komolyan r,enni. Rudika tizennégv ér,es, ésbtiszkérr meséli, hogy hétfőn mekkora ,,igazi tömeg.verekedés,, vtl lt az iskolában. Ezúttal a Lakatosokpártján avatkoztak be ők, vagyis a Balog gyereke!a Farkasokkal szemben. Azigazgatő' ,,hát mit ttrdjonaz tenni,,, kihívta a rendóröket, hogy azok válasszákszét az udvaron burrvózó fiúk.rt és lányokat. Rudikaazz'a| zárja a történetet, hogy a rendőrök, miutánszétr'álasztotttík óket, szintén neki adtak igazat, éskezet is fogtak vele.

Érdekes, hogy az' iskola mai, imrrrár r,itathatatla-nul ,,cigány,, tanulói kijzött lejátszott mérkózésekdrarrrattrrgiája nenl tíínik nagyon eltérőnek azoncsoportok közötti konfliktusoktól, amelyek a taná.rok frakcióharcait jt.llemc.zték a fenntart(l színe előtt,vagy amelyek a ,,magvar,' családok versengését ha-tározták meg pár éve, \,agY akár, amelvek a faivakközcjtti konfliktusokban mutatkoznak meg a tár-sulási piacorr. Az iskolai ,,agresszió', etlben az érte-lemben óppenséggel nem a rend hiányának túni(nem csupán az űr kiÍe1ezódéseként érthe.tjük, lranemmirrtha egy új, kor'rflikttrsos rend mintáit kör,etné.A külörrbség talán csak az, hogy míg a falu lakos.ságának 80(/,,-tit kitevő ,,magyarok,, - akik legtrtóbbegy magát,,keresztény-konzervatívként,, jellemző,volt rendíírt bíztak t-neg a rzezetéssel _ a ,,cigánr,okat,,és azok ,,agresszi' ' ' itását,' teszik felelóssé az isko.Ia elr,esztéséért, adclig Rlrdika tudja, hogy a rendőrkézfogása netl aZ ijrökkévalóságnak szól, és a jövóhétc.rr ő nregint ,,rneg.,,édi a testvéreit,,.

2

,'\ tatrtt l Irrárrr' alapjátr l szolgáló i rrterjti kat Nt-r-tnrirnn Eszter.re] készítettt ik 2010 m;í rc iusába n.A , , társr-r l ;ís i p iac, , a latt a fenntartc ik tís az intéznrénvekr'gyr..zkedésérrek tt-repét tírtem, ahol az clktatási r.endszerszercplíí i . a fenntartás i k ö l tségekrí i l , az e l indítatrdó év-f tll yanl tl|. szá r-rl.í ról c-gvezkt.d r'e, opt i nl áI is f el á l I.ist keresl'e- eir'ríí] ór' re írj ratárgr'a l já k az i ntézmónr'ek rnÍíkiidtctésénekaIirpvetti jogi kcrcteit. Egr, olvirn r'itatórrííl varr sz<i, .lhtll .rrész t vevíík kÓre ncnr .il la r-rclci, és ;.Ircll a ] apvetijen az ..r ktu álisti.irgvalások kirnt.rrete]e lratározza mt.g a kcivetkcző ér,tí rgr 'a lás i f e l t t1tc le i t . Á je lenlegi oktat iís i renr l szer nrű k i idós ieIr ,ét az igazgatt ik t1s a poIgárrncsterc.k is c tárgval .ísorrkercszt[ i1ragat l ják meg: , 'Na, c l t t kc| l nagron észnél lenrr i ! , '

. L