antikrisztushbf (2)

8/13/2019 antikrisztusHBF (2)

http://slidepdf.com/reader/full/antikrisztushbf-2 1/188

Gustave Dore illusztrációival

Hamvas Béla – Bulányi György – Faragó Feren



Hamvas – Bulányi – Faragó: Antikrisztus

- 1 -

Előszó 1.

Egy jó esztendeje kezdtem behatóbban vizsgálni Hamvas Bélakereszténységről írt dolgozatait. Mostani füzetem már harmadikmunkájának elemzését nyújtja. A kereszténység és a ha-gyomány, valamint Az Evangélium és a levelek c. művein márátrágtam magam. Nagy érdeklődéssel várom a „Kereszténységhátralevő hét könyvének egy későbbi kötetben közreadását”,amit 1996-ban megígér a Scientia Sacra III. kötet 332. oldalán −szerkesztője, Dúl Antal.

Abban reménykedem, hogy elemzéseim képessé tesznek majdmegkísérelni szintézist is készíteni arról, hogy miként láttaHamvas Béla a kereszténységet. Hazánkban s talán azon kívül is:egyedülállónak gondolom azt, amit nyújtott.

Bulányi György

Előszó 2.

Ebben a posztumusz kiadásban kívánok főhajtást tenni kétolyan szellemi géniusz előtt, mint amilyen Hamvas Béla ésBulányi György volt. A szellemi megnyilvánulásokban óriási, haúgy tetszik végtelen távolságok vannak, ám a távolságbanrendkívüli közelség rejtőzik. Hamvas és Bulányi ugyanazt látja asaját horizontjáról, és mégis e horizonton mérhetetlen distanciákférnek el. Hamvas fölülről, és egyben lát; Bulányi közvetlenközelről és ízeikre szedve veszi észre ugyanazt. Más-más optika,

más-más szemüveg.Sajnos Bulányi páter már nem érhette meg az ígért továbbikiadásokat. De bizonyára elcsodálkozott volna, hogy milyen egytőről fakadó az Ő Naplója és HamvasLevelei . Egy tőről fakadó,mégis már az első hajtásnál elágazó, szertebomló, oly szellemimagasakba hajtó, mely magasság nem sokak számára elérhető.

Hamvas Béla szúrái félkövér-, Bulányi György válaszainormál-,Faragó Ferenc véleményei dőlt betűtípussal vannak szedve.

Faragó Ferenc




- 2 -

1. Az Antikrisztus, mondja Ferdinand Ebner, az

Evangélium által keltett szellemi nyugtalanság legerősebbegzisztenciális megnyilatkozása. A nyugtalanság abban apillanatban kezdődött, mikor Jézus első szavát kimondta:

— a zsidó népben, amely az elhivatottság bűvöletében,kettős rabságban, a rómaiak és saját hatalmasai alatt,rangjának megtartásáért küzdött, és a megszabadítót várta,

— de a tanítványok között is, akik egyébként többszöraludtak, mint nem.

Amit az Evangéliummal szemben történetikereszténységnek hívnak, semmi egyéb, mint Jézus általkeltett hallatlan irritáció eredménye. Kétezer évig tartóküzdelem, hogy az Evangéliumból semmi se valósulhassonmeg. Jézus az embert olyan világba állítja, amelyet nem tudtöbbé nem létezőnek tekinteni; olyan isteni lény elé, aki előlnem tud többé kitérni; saját lényének olyan eddig el nemképzelt fokára, amelyről nem tud többé nem tudomástszerezni. Úgy látszik a kitérés egyetlen módja úgy tenni,mintha semmi se történt volna.

Ad 1. Tehát Antikrisztus = a szellemi nyugtalanság egzisztenciális

(létbeli?) megnyilatkozása. Jézus szava nyomán támadt anyugtalanság, bár hallgatósága nem igen értette az evangéliumot. A történeti kereszténység = Jézus szava nyomán támadt irritáció

(ingereltség) = kétezer esztendős közdelem, hogy ne valósuljonaz evangélium. Az irritáció = olyan inger, hatás, ami elől nemlehet kitérni, = olyan, amit csak tudomásul nem venni lehet.Eddig a szavak szövegbeli jelentése.

Nyugtalanság-megnyilatkozás = történeti kereszténység? Amegszemélyesített Antikrisztus = történeti kereszténység? Úgylátszik, hogy mind a két kérdésre a szerző válasza: igen.

Ad – ad 1.Hamvas (továbbiakban: H.B.) előkészíti a „talajt” annamegfogalmazására, hogy az Antikrisztus, az antikrisztusi magatar




- 3 -

történelmi kereszténység vezérlőelve. Bárhol is ütjük fel az egyházlapjait, ez a szellemi nyugtalanság árad felénk. Gyurka b(továbbiakban: B.Gy.) „veszi a lapot” hisz’ – talán H.B.-vel egy idŐ is erre a sajnálatos megállapításra jut. B.Gy. életművét olvasvszámtalan példát találhatunk.

2. Az első mozdulat, hogy letépje magát róla, holott tudja,

hogy ez nemcsak életének, hanem az egész emberiségöröklétének egyetlen komolysága, nemcsak saját deminden ember sorsának végleges rendje. Meg van zavarvakorrupciójában, és ezért meg van zavarva földieskényelmében. Azt kellene tennie, ami a legegyszerűbb, denem teszi. Nem látja be azt, ami egyedül értelmes. S nemfogadja el annak ellenére, hogy tudja, minden egyébérvénytelen. Ez a hallatlan sötétség, amelyről János beszél,s amely a világosságot nem képes befogadni. Mert asötétség szól Baader, nem a fény távolléte, hanem terrorlucis, a fénytől való rettegés. A belátás határai körültévelyeg, és minden lehetőséget végigjátszik, nehogy azt azegyet, ami kell, megtegye.

Ad 2 A mondatok alanya: az Antikrisztus, a történeti kereszténység.

Ez az alany tudja, hogy az evangélium az egyetlen komolyság, s amaga sorsának végleges rendje. Ez alany a maga

megromlottságában, azaz földies kényelmében él: nem teszi, amittennie kellene a maga érdekében; nem tesz, ami érvényes, hanemazt teszi, ami érvénytelen. Sötétségben él, és retteg a fénytől −alanyunk. Kóvályog csak az evangélium körül, és mindentmegtesz, hogy ne valósuljon az meg. Kicsoda, micsoda? Atörténeti kereszténység, az Antikrisztus.

Érteni vélem, amit a szerző mond. Magam is így gondolom,bár a megszemélyesítéssel gondjaim vannak. Az Antikrisztusegyes szám, a történeti kereszténység pedig mégiscsak többesszám. Várom, hogy mivel igazolja tételeit.




- 4 -

Ad – ad 2.„Nem látja be azt, ami egyedül értelmes.” – Jellemző antikri

mozzanat. Ezzel szemben az evangéliumi – krisztusi – mozzanat csegyedüli értelemre fókuszál. Szimbolikus, vagy ha úgy tetszik meértelemben így lesz az előbbiből „sötétség”, az utóbbiból „világosstételes igazolást vár H.B.-től Ez azonban nem fog bekövetkezni, H.a tételek embere, sokkal inkább az intuícióé, a metafizikáé,irracionalitásé. Másként megfogalmazva H.B. nem kíván semmbizonyítani – ám sok mindent elmond, tételes igazolás nélkül. Ma mondanánk: tudománytalan – nos, ennek a minősítésnek H.B. mégis. A tudomány keze napjainkban messzire elér, de nem mindenhahová nem az nem a tudománytalanság területe, legfeljebb tudományosé.

3.Maga az Evangélium tanítása egészen rövid idő alatt

elmerül az Evangélium ellen tanúsított ellenállásban. Azellenállás teljes egészében reménytelen s kétségbeesett. Demár nem látni, hogy van kereszténység, csak néhány tisztaés világos főt, aki egyedül áll. Nemsokára már csak azirritáció révén tudjuk, hogy kereszténység van. Hogy van valami, amit közmegegyezéssel elhallgatnak. Semmi semjelzi, sem a vallásban, sem a papságban, sem atársadalomban. Már csak, mint megtagadott és elárult vanitt. Mint Antikrisztus van itt. Ez csinálja a történetet, és ezösztönzi az eseményeket. Minél hangosabb és

diadalmasabb tömeg veszi körül, az eredetről annál inkábbmegfeledkeznek. És amikor Nagy Konstantin a vallássá lettkereszténységet hatalomra emelte, már alig volt mit ron-tani.

Ad 3.Nyilvánvalónak tetszik, hogy valakik álltak ellen az

Evangéliumnak. Ellenállásuk azértreménytelen , mert azevangéliumnak van igaza? Ugyanez miattkétségbeesett is, márminte valakik ellenállása? Csak néhány világosan látó ember marad kiebből a reménytelen és kétségbeesett ellenállásból? Olyannyira,




- 5 -

hogy hamarosan már csak az Evangélium által kiváltottingereltségünkből tudjuk, hogy van kereszténység − nemtörténeti, hanem evangéliumi? Ezt az evangéliumikereszténységet hallgatják el közmegegyezéssel; nem beszélnekróla. Sem a vallás, sem a papság, sem a társadalom nem beszélróla. A vallás, a papság, a társadalom, amely elhallgatja azevangéliumi kereszténységet, az csinálja történetet: az ösztönzi azeseményeket. Diadalmas tömeg veszi körül a vallást, a papságot,a társadalmat, amely hangosan élteti ezt az evangélium-megtagadást. S ez ad lehetőséget nekik, hogy mindannyianmegfeledkezzenek arról, amit az evangélium eredetileg képviselt.Nagy Konstantin hatalomba emeli ezt az evangéliumtalanná és vallássá lett kereszténységet, de ekkor már alig volt valami, amittovább lehetett volna rontani az említett valláson, papságonkereszténységen, a történetin..

Ennyit értettem meg. Nagyjából én is így látom, de csaknagyjából. Nagy Konstantin előtt még azért nem kevesen tudták,hogy a keresztény fegyvert nem foghat, embert nem ölhet. S aztis tudták, hogy segíteni kell a szegényen ( Didaché,. Diognétoszhoz írtlevél , stb.). Minőségi változás következett be akkor, amikor

hatalomba emelte a kereszténységet Nagy Konstantin. Az viszontigaz, hogy majd szinte senki sem sikított, hogy a hatalomelfogadásával eláruljuk az Evangéliumot.

Ad – ad 3.Közmegegyezéssel elhallgatni valamit, ugyanolyan szellemi

indukál, mint közmegegyezéssel hosszasan fecsegni valamir posztmodern szellemi sötétsége ez utóbbi. Monomániásan hir

Mammon, a Piac, a Profit, a Bank, a Multik stb. szövegeit. A fogyaa sikerorientált, önző és egyke (…még annyi sem) szingli, homo- észentségeit. Kiszolgáltatott nemzetek tönkretevését generálni ugnemzetek által. A nemzetpusztítások piszkos munkáját elvégeztnemzet tagjaival olyan „magas fokú” antikrisztusi tevékenység, avaló puszta vélekedés is azonnal összeesküvés elméletekbe bélyegz




- 6 -

4. A hagyomány az emberi lét nagy formája. A nagy

formának két jellemzője van, az abszolút orientáció és atranszparens egzisztencia. Egyik sincs a másik nélkül. Azértelem egész horizontja nyílt és érzékeny. Az emberi lénymaga teljesen átlátszó. Mert a világ a maga egészében csakannak és olyan mértékben nyílik meg, akiben és amennyirea gondolat-szó-tett egysége szilárd. Minden hagyomány anagy forma testet-öltése.

Ad 4.Megjelennek a hamvasi kategóriák: Hagyomány, abszolút

orientáció, transzparens egzisztencia, a gondolat-szó-tett egysége.Nincs magyarázni való rajtuk, ismerősek a Scientia sacra III. elsőkét dolgozatából. Legfeljebb annyit kell mondanunk, hogyezeknek a szerző tudatában levő kategóriáknak a tartalma azEvangéliumra is jellemzőek.

De azért akad, ami tisztázásra szorul még. Az emberi létnek van nagy formája. S a hamvasi Hagyomány csak testet öltése enagy formának. A testet öltés talán egyenlő a megvalósulással?

De mi ez a nagy forma? Valami, ami időben vagy logikailag, vagymindkét szempontból előbb van, mint a Hagyomány? Ezt nemlátom világosan a szerző gondolatában.

Ad – ad 4.Igen, köti az ebet a karóhoz H.B., s míg nincs jobb karó, m

ragaszkodhatunk ezekhez. A testet-öltés a hagyomány megjelelési tehát nincs ’előbb’ vagy ’utóbb’. Logikai kapcsolat nincs köztük, le

ok – okozati szinten nincs.

5. A hagyomány mindig ugyanazon a legérzékenyebb

helyen törik ketté, ott, ahol az univerzális értelem és azátlátszó egzisztencia találkozik. A kettétört egység kétdarabja a vallás és a világ. Társadalmi megfogalmazásban aszellemi (brahman) s a lovagi (ksátrija) kaszt. A szó és a tettnem fedi egymást. A kettő viszonya, hogy egyik sem tud




- 7 -

meglenni a másikkal, és egyik sem tud meglenni a másiknélkül. A vallás és a világ az emberi lét középformája. Itt válik ketté az individuum és a kollektívum. Atársadalomban a szellemi és a kormányzói kaszt egymástólelszakad. Az emberi életben a szó és a tett elszakad.

Ad 5.Kezdődik az, ami magyarázatra szorul. Hogyan tud találkozni

az univerzális értelem és a transzparens egzisztencia? Az előzőszúrában a kettő egymástól elszakíthatatlannak látszott, mint anagyforma két jellemzője. Ha találkoznak, akkor előbb szétkellett válniok. Mi végezte el e szétválást? Nincs rá magyarázat:sem a szétválásra, sem a találkozásra Teljes ellentmondás ez afenti szúrában állított szétválaszthatatlannak tetszőegységgel szemben. Mintha itt fordítaná valamelyik forrását, s talánhelytelenül? Ezért nem veszi észre? Nem tudom. Emegmagyarázatlanul maradt találkozásból születik meg az egységkettétörése, és áll elő a valaha egyből a kettő: vallás és világ, aszellemi és a lovagi. Ezzel a szó és a tett ketté tört. De az egyiksem tud meglenni a másik nélkül. Megszületik ezzel az emberi

lét középformája. Megvan talán a nagy forma jelentése: az emberilét nagyformája − az egység.Úgy gondolnám, hogy a nagy forma − a kezdet. Az Éden,

ahogy kikerültünk az Alkotó műhelyéből. Amikor szabadon választhattuk a jót, a szeretetet. De a kettő mindig elszakítható volt. Valamikor el is szakítottuk. A szakítás, kettejükszétválasztása következménye szabadságunknak. Éltünk ezzel, ésszakítottunk. A szakítás társadalmi következménye a papkirály. Ő

a törzs vezetője: harcol fegyverrel a törzs érdekeiért, smegpróbálja befolyásolni sikere érdekében a fentieket, az égieket,az Istent. Ilyen papkirály Ábrahám is, Melkizedek is, Atársadalom, a törzs számbeli növekedésének következménye aszakosodás: lesz külön király, aki törzs- és hadvezér: Mózes. Éslesz külön a pap: Áron. Ekkor lesz a gondolat és szó a szellemikaszté, s a tett a lovagi kaszté, azaz a papé, illetőleg a királyé. Deez csak szakosodás. A célja papnak, királynak egy és ugyanaz.Marad azonban magyarázat nélkül, hogy e középforma mértjelenti az individuum és a kollektivum kettéválását. A nagy formaidején is kettő volt az egyén és az egyének összessége. Mért hor-




- 8 -

dozná a szellemi kasztba tartozó az individuumot? A szellemikasztban is kell lennie az egyebek és az egyének összességének. Alovagi hordozná a kollektivumot? Nem tudom, hogyan gondoljaa szerző. De biztos, hogy mind a kettőben van egyén és van azegyének összessége.

Ad – ad 5. A magyarázat az lehet, hogy a ketté-törés nem matematikai ér

(ha, például a 4 ’kettétörik’, akkor 2 darab 2 lesz belőle – 4:2=2) H’egység’ törik ketté: vallásnak és világnak kezd el látszani. Ez akáprázat (maja). Azért káprázat, mert a valóságbanegy az, amikettőnek látszik, és azért első, mert a lét primordiális rendje a vallásvilág egysége lenne. H.B. gondolkodása az egységlogika mentén töB.Gy.-é az arisztotelészi azonosság-ellentét logika mentén. A kükettejük közt „csupán’ ez.

6. A középforma ismét kettétörik, filozófiává és

tudománnyá. A szellemi kaszt hagyatékát a filozófia örökli,a kormányzói kasztét a tudomány. A filozófia mindigelmélet, a tudomány mindig gyakorlat. Idea és praxis. Afilozófia nem tud meglenni a tudománnyal, de nem tudmeglenni a tudomány nélkül sem, s a tudomány sem tudmeglenni sem a filozófiával, sem a filozófia nélkül, mert alétforma ott törött el, ahol az egység a legérzékenyebb. A

filozófia a transzparens egzisztenciát akarja realizálniuniverzális orientáció nélkül, a tudomány az univerzálisorientációt átlátszó egzisztencia nélkül. A filozófia így lettönkényes, a tudomány pedig elmerült az értelmetlen észdémonizmusába. A legjellemzőbb példája ennek az emberilét és eredet kutatási stratégiája, ami kettős alapra épít: azoológiára és a masinizmusra.

Ad 6.Most pedig a középforma is kettétörik. Mitől? Most istalálkozott valami? De mi? Az előző találkozás sem volt érthető.




- 9 -

A szellemi kaszt hagyatéka törik ketté: filozófiára és arra, aminem filozófia, tehát szaktudomány. Hogy a filozófia − a magaismeret- lét- és magatartás-elméleteiben elvibb kérésekkelfoglalkozik, mint az egyes léttartományokban kutató matematika,fizika, vagy irodalomtudomány és -történet, ez nyilvánvaló. Dehogy a nem filozófia egyenlő volna a gyakorlattal, hát ez az állításfelett problematikus. Minden tudományág tiltakozik ellene. Akkor is, ha tudja, hogy a világi és vallási hatalom mindig kész amaga gyakorlati igájába fogni őket. De ugyanezt teszi afilozófiával is, ugyanezt a vallással is. A lovagok haszonélvezniakarnak minden ismeretet hadi győzelmük érdekében. Szókratész vagy Jézus nem enged nekik, inkább elvesznek, azaz hogymegmaradnak a nagy forma, a kezdet, az Éden törvénye mellett. A szaktudomány nem azonos a praxissal. Van a gyakorlatialkalmazás, és van az elmélet. Van a szaktudományon belül iselmélet és gyakorlat. A problémám abból adódik, hogy ezt aszerző is nyilvánvalóan tudja. Hát akkor mért is állítja azellenkezőjét? Kérdés, ami megoldásra vár. Hogy a filozófia ésszaktudományok nincsenek meg egymás nélkül, ez eléggényilvánvaló. További szakosodás következtében: van, akit maga a

látás érdekel (filozófus), és van, akit csak a lét egyes darabjai(szaktudós). A két terület marad átjárható. A gondolkodástör- vényeket ugyan a filozófus állapítja meg, de a szaktudós ishasználja. A filozófusnak ismernie kell a szaktudományok végeredményeit, hogy e végeredmények mögé kérdezhessen: mikaz általában vett létnek a törvényei; mi az, ami minden létre-létezőre érvényes?

Ad – ad 6.Igen, újabb törések: fragmentumok. A világot jelenleg törállapotában látjuk, tapasztaljuk – azt a világot, ami valójában: E Nyugat-európai –ha úgy tetszik arisztoteliánus gondolkodásmvalóban nehezen veszi be ezt a fajta megközelítést. Azt kell látnunaz Egy a legteljesebb – a kettő, három, négy stb. csak töremegnyilvánulásai az Egynek. Ez a keleti gondolkodásmód sajátmegtaláljuk Plotinosznál, Böhme-nél, Cusanusnál, Baadernél is. szemben B.Gy. hivatkozási pontjai nyilván: Arisztotelész, Aquinói Kant, Hegel, Schütz Antal.




- 10 -

7. A hagyomány hitelességének mértéke a kinyilatkoztatás.

Ez a mérték abszolút. A kinyilatkoztatás közvetlen. Akinyilatkoztatásban az igazságnak olyan köre nyilatkozikmeg, amely bizonyításra nem szorul, mert abizonyíthatóságon túl van. A kinyilatkoztatás az életmegértése abból, ami több mint élet. Hitelességet ahagyományon kívül csak a tudomány tudott teremteni. Atudomány hitelességének mértéke az egzaktság. Azegzaktság a kinyilatkoztatás nyomán és mintájára készült,de a kinyilatkoztatás egzaktsága sohasem tárgyi, hanem akifejezés pátosza. A hagyomány és a tudományhitelességének mértéke alapjában nem abban különbözik,hogy a kettőnek egymástól eltérő pátosza van. Atudománynak nincs igazsága, csupán valósága (úgynevezett tényei), s ezért az egzakt tudomány valóságigazság nélkül. Ami annyit jelent, hogy abból, amit atudomány mond, még ha a valóság teljes egészének meg isfelel, nem következik semmi. Nem megértés, csupánértesülés, és ennek egzisztenciálisan kötelező érvényenincs.

Ad 7.Új fogalom jelentkezik: a kinyilatkoztatás. Ki mond,

nyilatkozik kinek, és mit a kinyilatkoztatásban? Erre vagyokkíváncsi. Utána következhetik, hogy a közölt tartalom hitelesít-e valamit: hagyományt, nem-hagyományt, akármit? Hát még haabszolút hitelessé tudja tenni azt, amit hitelesít, ekkor még

inkább kíváncsi lehetek. De nem tudjuk meg, hogy ki az, akiközöl velünk valamit. Nem tudjuk meg, hogy mit közöl, csak azttudjuk, hogy senki sem közvetíti a kinyilatkoztatást, hanemközvetlenül magunk kapjuk. Hogy mit kapunk meg, azhomályban marad. Hogy kitől kapjuk, azt sem tudjuk meg. Mégisannyit meg tudunk, hogy az igazságot tudjuk meg, annakbizonyos körét. Mi van e körben? Nem tudjuk meg. Csak azt,hogy ez a titokzatos igazságkör nem szorul semmi bizonyításra.Sőt, e titokzatos igazságkör túl van a bizonyíthatóságon. Milyenlehet az az igazságkör, amely túl van a bizonyíthatóságon?Gondolkodom: világos ez a kör, mint az égő nap? Ez nincs túl a




- 11 -

bizonyíthatóságon, mert bizonyos: látjuk szemünkkel.Gondolkodom: nem bizonyítható pl. ez az állítás, tartalom, hogy2x2= 6. Nem, mert téves állítás. Ez a „túl van” malom nekemnem megy. Most jön a hadd el hadd! Tudomásomra jut,mégpedig közvetlenül, ez az igazságkör, s megértem általa azéletet is. Mi az, hogy megértem az életet? Ki nem érti meg azéletet? Az életet leírja a biológia. Megértéséhez nem kelltitokzatos igazságkörnek birtokába jutnom. Elég, ha elvégzem aziskolát, ott megtanítják a biológiát. A szerzőnek nem kell ez aziskola? Úgy tetszik, mintha nem kellene, mert a titokzatosigazságkör révén értheti meg az életet abból, ami nem-élet. Hátez meg mi? A szervetlen világ? Nem árulja el, hanem ott hagyja ekinyilatkoztatás-témát. S anélkül hogy új bekezdésbe fogna,témát vált.

Megtudjuk, hogy a kinyilatkoztatás biztosította (=mértékű?)hagyomány-hitelességen kívül van tudományhitelesség is. Ezutóbbinak biztosítója-mértéke az egzaktság. Próbálomlefordítani: pontosság. Ez a tudományos pontosság akinyilatkoztatás pontosságának mintájára készült. Most ugrik amajom a vízbe: a tudománynak tárgya van, míg a kinyilatkoz-

tatásnak nincs tárgya. A kinyilatkoztatás pontosságát − akifejezés pátosza biztosítja. Ezt is le kellene fordítani. Akinyilatkoztatást − melynek nincsen tárgya, tartalma − nagyonlelkesen fejezi ki az, aki adja, vagy kapja: pátosszal adjuk, vagykapjuk? Tárgya, tartalma nincsen, de azt, ami nincs, nagyonlelkesen fejezik ki, adják, kapják. Ezek után megtudom, hogykinyilatkoztatás és hagyomány pátosza eltérő. A tudományé ahitványabb, mert a tárggyal rendelkező tudománynak csak tényei

vannak, csak valósága van, de igazsága nincs. Ezt meg ismagyarázza: hiába írja le a tudomány a valóság tényeit, leírásábólnem következik semmi. A kinyilatkoztatás megértés, de atudomány csak értesülés, és nem kötelez egzisztenciálisansemmire, azaz nincs érvénye. Bezzeg a kinyilatkoztatás kötelez ésérvénye is van. Az a bizonyos titokzatos igazságkör olyanigazsággal rendelkezik, hogy megértést biztosít, egzisztenciálisankötelez és érvényes. Mindez nagyon szép lehet, csak az a baj,hogy nem tudtuk meg, hogy ki mondja mindezt, és azt sem, hogymit mond. Ezek után minden a levegőben lóg. Ha e képtelenhorderejű állítások negyedét mondaná csak el a szerző, s helyette




- 12 -

mondana valamit a kinyilatkoztatás tartalmáról, bizony többremennénk. De nem mondja el. Mért nem mondja? Mert nincsensemmi tartalma? Nem tudhatom, csak azt, hogy valami abszolúthitelt akar biztosítani mondanivalójának, de nem mondja meg akinyilatkoztatás tartalmát, mert annak nincs is tárgya, csakpátosza, csak kifejezésbeli lelkesültsége. Szép, de tessék akkorkinek-kinek lelkesedést is osztani. Lehetséges ez? Aligha.

Mivel e fogalom, a kinyilatkoztatás, a szakmámba vág, mégispróbálom kitalálni, hogy mire gondol a szerző. Nem biztos, hogyki tudom találni, de azért próbálkozom. Számomra akinyilatkoztatásnak van tartalma. Az a tartalma, hogy jónak kelllennünk, mégpedig kivétel nélkül mindannyiunknak. Ezt atartalmat a lehető legközvetlenebbül kapjuk meg, mert bele vanírva természetünkbe. Ha emberek vagyunk, akkor ezt tudjuk. Akkor is, ha analfabéták vagyunk, s ezért pl. biológiát semtanultunk. Ebből megértjük azt is, ami több mint az élet:megértjük a halálon túl is szükségképpen folytatódó örökéletet is,az ember rendeltetését, azt, ami a legfontosabb számunkra,amitől boldogok vagyunk és leszünk. Tehát megértjük azt is,amitől lelkesek leszünk. Hát ezért több a kinyilatkoztatás, mint a

tudomány. Ha tudom, hogy 2x2 = 4, s ha tudom, hogy a vízkémiai képlete H2O, ezzel csak értesülök valamiről, de nemértem meg, hogy mire kell felhasználni az életem. Ettől a tudástólkevésbé vagyok lelkes, ebből még nem következik semmi sem azörökéletemre, boldogságomra. S ezt jelenti az, hogy nincsen etudásnak egzisztenciálisan kötelező érvénye sem. De annak, hogyjónak kell lennem, ennek egzisztenciálisan kötelező érvénye van.Elrontom egész életem, ha nem teszem magamévá ezt a

kinyilatkoztatást.Ha nem ezt akarja mondani a szerző, akkor számomramindaz, amit ebben a szúrában leírt, használhatatlan rébuszokegyvelege. De lehet, hogy pontosan erre gondolt. Az is, hogycsak részben. A nagy kérdésem azonban az, hogy mért ígymondja el, amit gondol. Mért beszél rejtvényben? Kinekfogalmaz? Tanítványok ezoterikus körének, akik a Mesternekmár minden gondolatát értik? Lehet.




- 13 -

Ad – ad 7.Talán ez a szúra reprezentálja a legjobban, hogy a két Szerz

kétféle srófra jár az agya, de valójában ugyanazt gondolják. Nemondja H.B., hogy a 2x2=6, hanem azt, hogy a 2x2=4 egzaktságánvan valami más is. Uram bocsá’, de teológiai értelemben az Isten isegzaktságon ’túl’ van – ugyanakkor ’innen’ is, vagyis ’mindenütt’csülkös bablevesben is. Isten léte paradox! Elfogadom, hogy a víH 2 O, de ez csak egy tudományos tény ((egzaktság). De ugyanakkokonvenció. A víz= H 2 O a tudomány bűvészmutatványa, mert a víz nemegyenlő H 2 O-val, a H 2 O csupán a képlete (káprázat, látszat, mája) avíznek. Tükör által homályosan látunk, de a tükör homályát életünkegyre csak továbbhomályosítjuk.

8. A tudomány ismét kettétörik természettudománnyá és

szellemtudománnyá. A természettudomány a mágiábóleredt, jellegzetesen ismeret és nem tudás, ezért áll amechanizmus és a zoológia, nem pedig a humánumalapján. Következménye annak, hogy a lét egy kategóriávalszegényebb. Mivel csak valósága van, igazsága nincs, nincsérzékenysége az értékekre, ami annyit jelent, hogy közöm-bös és semleges. Ami közömbös, nem kényszerítállásfoglalásra, és még ez benne a legjobb. A termé-szettudomány ezért végül szolgálni kényszerül, és szolgáljais Európában a hatalmi ösztönt, megalapozza a

hazugságot, az erőszakot és a kizsákmányolást. A szellemtudomány tulajdonképpen beavatás volt,eredetéről azonban megfeledkezett. Egy részébentermészettudománnyá igyekezett válni, vagyis hatalmi(világnézeti) szolgálatba állt és eszményét az egzaktságpátoszában kereste. Más részében mértékeit elvesztette ésmerő individuális önkénnyé vált.

Ad 8.Kettétörik? No, nem. A szakosodás következménye az, hogy van tudomány, amely az emberalatti világot vizsgálja, s van




- 14 -

tudomány, amely meg az embert vizsgálja. Az első atermészettudomány. Hogy nem tudást ad, hanem csak ismeretet?Ez sajátosan hamvasi terminológia. Az Isten megteremtette világot, s a világ az Istenlábanyoma . Ez is tudást eredményez,mint minden tudomány. Hogy ezt a természettudományi tudást aszerző csakismeretnek mondja, tudomásul vétetik. Persze, hogy amechanizmus és a zoológia alapján áll, hiszen a nem élő s az élő világot vizsgálja. Nem lett a lét egy kategóriával szegényebb,hanem a létnek van két kategóriája: az életalatti létre és az élőklétezésére irányuló kategóriája. S ez legfeljebb az evolúciókövetkezménye, és semmi másnak. Hogy csakvalósága van és nemigazsága ? Ez megint csak a hamvasi terminológia. Az emberalatti világ is valóság, s a róla beszélő tudomány is igazság. Akaticabogár repül − ez valóság is, igazság is. Hogy az embert nemkényszeríti állásfoglalásra, hogy az embernek nem mondja meg,mire használja életét, ez nem feladata a katicabogárral foglalkozótermészettudománynak. Hogy miért volna ez még „benne alegjobb” − igazán nem értem. Mintha bűn volna, hatermészettudománnyal foglalkozunk. Ugyanilyen terminológiaifurcsaság az is, hogy csak valósága van, de igazsága nincs. A

katicabogár repülése valóság, s ha megfigyeljük repülésénekmódját, s beszámolunk repüléséről, és a valóságnak megfelelő abeszámolónk, akkor ez a beszámoló igazság is. Minden állítás,amely megfelel a valóságnak − igazság. Hogy a katicabogárrepülésének nincs érzékenysége az emberi élet értékeire, azokkalszemben közömbös és semleges, ez nagy nyilvánvalóság. De nemis az a dolga. Az emberi élet értékeit egy más tudománynak afeladata megállapítani: antropológia, etika. Nem a

természettudomány olyan-amilyen volta az oka annak a sokcsúnyaságnak, amit a szerző állít róla. Hogy a hatalmi ösztöntszolgálja, s megalapozza a hazugságot, az erőszakot és akizsákmányolást, ezeknek az oka kizárólag az ember, aki ezt teszia természettudománnyal. És nemcsak Európában teheti, hanembármelyik kontinensen, ahol ezt teszi. Hogy Európában lettelőször ilyenné az ember, ez nagyon sok okon igaz lehet. Főlegannak következtében, hogy Európa jutott legtöbbre atermészettudományok ismeretében, s így az európai embernek volt módjában először és leginkább ezekre a métán kárhoztatottemberi magatartásokra.




- 15 -

Hogy a szellemtudomány tulajdonképpen beavatás volt, ez azállítás részint bizonytalan („tulajdonképpen”), részintproblematikus érvényű. A beavatás a vallás világába tartozik. A vallás a legősibb emberi megnyilvánulások egyike. Mi volt előbba dal vagy a vallási ének? A tánc vagy a vallási tánc? Senki megnem mondhatja. Lehet azt képviselni, hogy egyszerre jelent mega két lábra álló, az Isten tudatát hordozó emberben a dal, a tánc sa vallás. Sem igazolni, sem cáfolni nem tudjuk. Hogy a dal s atánc megfeledkezett e feltétezett szimbiózisról, ez állítható. Hogytermészettudománnyá igyekezett válni, ez olyan állítás, mint az,hogy a katicabogártan pedig antropológiává igyekezett válni. Miértelme van ennek? Érve: hatalmi, világnézeti szolgálatba állt.Helyesen: ennek szolgálatába állította az ember.Szellemtudományi adalék: Balassi Bálint 1554-ben született ésszép szerelmes verseket írt. Ez tény, tudás, valóság és igazság.Felhasználhatjuk bármiféle csúnyaságra is ezt a tényt. Hogy aszellemtudomány az egzaktság pátoszában keresi eszményét, ezbűne? Mindenféle tudománynak egzaktnak, azaz pontosnak kelllennie. Azaz tényt, ismeretet, tudást, valóságot és igazságot kellkeresnie. A kinyilatkoztatás pátoszát nem keresheti. Ha mégis,

akkor pótvallást csinál. Ha erre gondolna a szerző, akkor igaz,hogy elveszítette a neki szabott mértéket, akkor igaz, hogy merőindividuális önkénnyé lett. De hogy ez lenne jellemzőszellemtudományi professzorainkra, azért ez túlzás. Igaz viszont,hogy a hatalom mindent megtesz azért, hogy korrumpálja őket.De az is igaz, hogy nagyon sokan vannak, akik védekeznek ezzela korrumpálni akaró befolyásolással szemben.

Ad – ad 8.Pedig, bizony, megint kettétörik! ’Ami törhető, az el is törik – mo Murphi. De tapintatosan mondhatjuk úgy is, hogy szakosodik. Maszakosodás (specializáció) félelmetes léptékű a tudományban.

Az ismeret nem azonos a tudással, mint ahogy a valóság sem azoigazsággal. Hamvasi terminológia, s a terminológia lényege: ismeresok van,tudás csakegy -ragozható tovább is: teológia sok van Isten csak egy.már csak isteni fragmentumok vannak és ehhez hozzávetőlegesevallás.




- 16 -

9.Sem vallás, sem filozófia, sem tudomány arra, hogy az

ember abszolút tudást érjen el és életét megalapozza, nemalkalmas. Mindhárom az élet terhein való könnyítés, vagyiselrejtőzés az igazság elől. Életté leszűkített lét, amely abbana hiszemben van, hogy az élet önmagából érthető. Az igaz-ságtól való elhagyatottság. A vallásban és a filozófiában anosztalgia még él, a tudományban nem. Amit a tudománymond, bármi legyen is, nem kötelez semmire. Igazságnélkül élni (aléthea nélkül, ahol alétheia a lét felé valónyíltságot jelenti), annyi, mint a Léthében, vagyiselveszetten és elfeledve élni, rejtőzve, homályban,burokban, elbújva a turbában, nem tudomást szerezni arról,hogy az ember hol van, mit csinál, és annak, amit tesz, miaz értelme és következménye.

Ad 9.Összegező ez a szúra. Abból indul ki, hogy van abszolút

tudás, amely megalapozza az emberi életet. Megállapítja, hogy eztnem adja meg vallás-filozófia-tudomány. Rendben van, nem is az

a dolguk. Ezt megalapozni a kinyilatkoztatás volna hivatva. Akiezzel a kinyilatkoztatással él, az használhatja a vallás-filozófia-tudomány segítségét. De aki nem él a kinyilatkoztatással, azhasználhatja a vallást-filozófiát-tudományt a kinyilatkoztatásellenében is. Arra is, hogy könnyítsen az élet terhein, arra is, hogyelrejtőzzék a kinyilatkoztatás igazsága elől. No meg arra is, hogyleszűkítse alétet életté . Ez már megint valami csúnya dolog lenne. A lét szép, az élet csúnya. Nekem egyik sem szép, egyik sem

csúnya. A lét a legegyetemesebb kategória. Létezik az Isten,létezik az ember, létezik a katicabogár és létezik a Gellérthegy:isteni, emberi, állati, kőzeti léttel. Azt is mondhatom, hogy él azIsten, az ember, a katicabogár, s még a Gellérthegy is él a magaszintjén. S az ember nem él az Isten szintjén, s az Isten nem él akaticabogár szintjén. Most tudomásul kell vennem, hogy az azember él, aki azt hiszi, hogy az élete önmagában érthető. Ha ezazt jelenti, hogy az az ember szűkíti létét életté, aki nem veszitudomásul a kinyilatkoztatást, akkor minden rendben van.Csakhogy a szavaknak szótári jelentésük van, s ha azt akarom,hogy megértsenek, akkor ezt a szótári jelentést kell használnom, s




- 17 -

külön jeleznem kell, ha eltérek ettől a szótári jelentéstől,mégpedig úgy, hogy közlöm: ezt és ezt értem a mondott szón, ésnem azt, ami a szótárban található. Ez a kommunikáció feltétele.

Nos, leszűkíti létét életté az, aki úgy gondolja, hogy az életönmagában érthető. S aki ezt gondolja, ezt teszi, azt elhagyja azigazság. Mindezt az okozza, ha lemond a kinyilatkoztatásról.Most a szerző tesz egy kis engedményt a vallás és a filozófiajavára, mert ezekben még él a nosztalgia. Mi iránt? Nem mondjameg. Gondolom a kinyilatkoztatás, az igazság iránt, ama tanításiránt, hogy az élet önmagából meg nem érthető. Csak atudomány a szerző szempontjából haszontalan, mert az nemkötelez semmire. Mire nem kötelez? A kinyilatkoztatásra, amelyszerint jónak kell lenni. Aki a tudományra hallgat, lemond azigazságról ( a-létheia), s ennek fosztó képzős alakját, a Léthé-t, afeledés vizét választja, minek következtében nem tudjuk, hol vagyunk, mit csinálunk, s mi a tetteink értelme és követ-kezménye. Mindez nagyon igaz lehet, ha az ember akinyilatkoztatás helyett a tudományt választja: a jó emberré levéshelyett pl. arra koncentrál, hogy ismerje az oxigén-től kezdve azösszes elemeket. Ez lenne a megrögzött ateista.

De azt hiszem, hogy nincsen ilyen, mert az ateista is ember, studja jól, hogy emberi minőségre kell törekednie, élnie kell valamiért, célnak kell áldoznia életét, azaz ő is ismeri akinyilatkoztatás szavát, hogy jónak kell lennie. Úgy gondolom,hogy a szerző valami olyan embertípus ellen küzd, amelyik nemigen található. Azért nem, mert a megrögzött bűnöző, vagynagyobb méretekben bűnöző, pl. a gátlás nélküli diktátor,kivételével mindenki − a maga módján legalább is − jó ember

akar lenni. Azaz nincs ember kinyilatkoztatás nélkül. Atudományokat művelő tudó pedig végleg nem ilyen.Még nem találkoztam emberrel, aki megvallotta volna nekem,

hogy ő nem akar jó ember lenni.

Ad – ad 9.H. B. és B. Gy. gondolatainak összeérését adja ez a szú

Mindannyian ugyanannak a dolognak más és más oldalát látjuk. szép az élet – és természetesen nehéz is, éppen ettől. B. Gy. mondj’…a Jóisten nem indigóval sokszorosít minket.’




- 18 -

Csupán egy apró különbség villan át a fejezet gondolatiságán:nincs oda a tudományokért és azok művelőiért, B. Gy. elleaspektusból szemlél.




- 19 -

10. A hagyomány lét-teória, és három ontológiai evidenciája

van:1. Az alapállás, − ami ha nem lenne, az ember nem

tudna a kortól, a konstellációtól független, mindenkirekiterjedő, kezdeti és egyetemes magatartásáról.2. A turba, − ami ha nem lenne, az ember nem tudnaarról, hogy a világban való élete az eredetinek korruptalakja. -

3. A megszabadulás, − ami ha nem lenne, az ember nemtudna arról, hogy a turbából ki lehet lépni, és az alapállásthelyre lehet állítani. A kereszténység a hagyományon belüla korrupciót nem külön az értelemben (mint a hinduk), vagy a morálban (mint a héberek), vagy a testiségben (minta görögség, a modern kor) keresi, hanem megtalálja azutat, amely az egész korrupciót egyetlen ponton számoljafel. Azt a tanítást, amely az ember és a világ eredeti helyére való visszaemelését mondja el, hívják Evangéliumnak. Aztaz életrendet, amely az Evangéliumon alapszik, hívjákkereszténységnek.

Ad 10. Terminológia, azaz Hamvas-szótár. Alét − ennek elmélete a

Hagyomány. Azalapállás − a mindenkire kiterjedő kezdeti ésegyetemes magatartás. Turba − megromlottunk.Megszabadulás − megjavulhatunk. Kereszténység −felszámolja megromlottságunkat; evangéliumon alapuló életrend(nem azonos a történeti kereszténységgel − lásd az 1. szúra).

Evangélium − tanítás arról, hogyan emelődhetünk visszaeredeti helyünkre. Kiegészítő szótár: A korrupció lehet értelmi,erkölcsi meg testi. A kereszténység az egész korrupciót, mind ahármat egyetlen ponton számolja fel.

Nem tudjuk meg, hogy mi ez az egyetlen pont. Egyelőre kisem tudom találni. Azt sem tudjuk meg, hogy miben áll ez ahárom korrupció (= megromlás). A morális megromlás mindenbizonnyal azt akarja mondani, hogy baj támadt magatartásunkkal,erkölcseinkkel. Az értelmi az volna, hogy megbutultunk? Atestiségünk megromlása, hogy veszítettünk egészségünkből,




- 20 -

megbetegedtünk. Problematikus állítások ezek. Az értelmünkegyre többre képes.

Ismereteinknek halmaza történelmileg növekvő, s az emberiátlagéletkor ugyan-csak. Ha a szerző ezekkel az állításaival valaminyilvánvalóan egyébre gondol, meg kell mondania, hogy mire. Aszótári értelem ugyanis az általam mondottakról beszél. S azolvasó szerepe nem az, hogy rejtvényt fejtsen, hanem hogytudomásul vehesse azt, amit a szerző gondol. Nincs módjatudomásul venni.

Ad – ad 10.Szótárra bizony szükség van, Czakó Gábor alkotott is egy i

Hamvas-szótár néven. B. Gy. Etimológiáját látjuk, nézzük Czakóét:Lét alapfogalom ahol az →élet súlypontja van; minden →emb

állandóan és teljes egészében esedékes (M. Sz. 221.); a~ megzavarodásaaz →imaginációban következett be, amikor a megzavarodást megkívánönmagára vonatkoztatta, →realizálta (M. Sz. 270.); a~ négy foka: aszilárd, amelyben tapintható, képszerű, az oldott, melyben zenei ésaz érzékfölötti, ahol →logos-szerű, →nyelv fölötti →mágia és amelyben az utolsó mágiát is levetette: Van; a lépcsők fölülről átjá

alulról csak →kegyelem útján (L. T. 107.); egyetlen titka a nem-hogy az →egyetlen létező, →Isten miként teremtette a mulandót,keletkezett a →teremtés (S. S. 106.); a~ →paradox, mert önmagánakegyszerre alanya és tárgya; mindenki számára teljes egészében mindenki annyit él el belőle, amennyit akar, ettől a többinek töbszemélytől független~ezés nincs; minősítetlen sincs: vagy →áldoza vagyok , vagy →parazita (Si. 173, 184, 234, 246.).

Hagyomány alapfogalom az →őskor minden népe közt meglé

azonos, →kinyilatkoztatásszerű →metafizika; egy~ van, ahogy egy→emberiség és egy →Isten (S. S. 83.); egyiptomi, szúfi, hindu, per→szentkönyvek: Véda, tao, Tóra, Orpheusz. stb. nem →vallás, han→létezés abszolút →rendjéről való →tudás; nem →rendszer, h→rend hármas íve: tudni az →alapállásról, az őskorrupcióróhelyreállításról (P. II. 172. és 19.); a →szellem történetfölötti jelenLao ce és Saint-Martin egyidősek, viszont Hegel és Kant közt harmkülönbség fennáll (T. S. 131.); lerombolhatatlan (S. S. K. 3→történetünk e fokán, a →keresztény aiónban, a →tudomány→szabadság és a →személy korszakában a~ már érvénytelen (Si. 104.)→Evangélium.




- 22 -

Evangélium alapfogalom nem része a →hagyománynak, hanemlegteljesebb foglalata; a →létezést mélyebbről nyitja meg, mint akáa kínai, a héber, a görög stb. hagyomány, azzal, hogy azoknak igaugyan érintetlenül hagyja, (egyetlen jod sem veszhet el), de megéhelyet, ami valamennyi hagyományt összeköti (P. II. 199.); az~ tündöklő→fehér humor, az egyetlen →könyv, amely a →világot mkirekesztés, →kritika, kifogás nélkül elfogadja (A. 425.); istenism→Isten →önmegtagadását megérti; nem exoterikus tanítás, hanem felső fokozataiba való fölemelkedés; az~hoz képest bármely →történetiigazság nyomorúságos és abszurd (S. S. K. 99, 213.); →Isten orszátörvénykönyve; az →autentikus létezésről az egyetlen →kinyilatkmert →Jézus valóban Isten fia, ezt én ellenőriztem (Si. 32, 2→kereszténység, →normális ember.

Korrupció/Létkorrupció alapfogalom →értelmi, →erkölcsi,→testi rongáltság, egyedül a →kereszténység látja e három azonosságát (S. S. K. 34.); →lefokozódás, ami az →ember egészvalamely igen mély helyen kikezdte (A. 168.); a többet áldokevesebbért (Sz. 116.); korrupt lesz, ami ellentétéről leválik, ami op feszültségét feladja (A. 59.); a →szó és →tett szétválása (S. S. K→bűn, →hazugság, →létrontás, →őrület, →turba, →válság.

11. A történelmi kereszténység az evangéliumi

kereszténységnek depravált alakja. Ilyen alakzatok atörténet folyamán: a klerikalizmus, a feudalizmus, ahumanizmus, a reformáció, a felvilágosodás, a demokrácia,

a szocializmus, a szcientifizmus, amely mind álrealizálás éstörténeti tévelygés.

Ad 11. A történeti-történelmi kereszténység − elrontott

kereszténység. A rontások listája tartalmazza az egész kereszténykultúrkör minden gondolatát-eszméjét-megnyilvánulást. Azutolsóul említett szcientifizmus jelölhet a kinyilatkoztatás híjánlevő egész ismeretgyűjteményt (szótár!). A lista mindenegyeseleme − valaminek, a legfontosabbnak, a kinyilatkoztatás-hiánynak következtében − az emberhez méltó célkitűzés meg




- 23 -

nem valósítása; sőt: álrealizálása. Tévelygés az egészkereszténynek mondott kultúra.

Mindezt csak sejtem, mert a szótár bizonytalan. Az ilyesfajtamindent lesöprés egyetlen mondatban − a szerző nagybiztonságára vall, de ezek a mondatok aligha alkalmasak arra,hogy ez a biztonság egyúttal enyém, tiéd, övéi is legyenek.

Ad –ad 11.„A történelmi kereszténység az evangéliumi kereszténységnek d

alakja.” – H.B. kulcsmondata és B.Gy. kulcsmondata, és sajnoteológiai tény is. Úgymond ’hivatalosan’ ezt nem sokan vették éskevesebben merték hirdetni, leírni – akik mégis megtették, mvégezték. Azon nagyon kevesek, akik megmaradtak a rosegédmunkásként (B.Gy.), raktárosként (H.B.) marginalizálódtak.

B.Gy. ’főbűne’ (pontosabban fő műve), hogy kimondta a törkereszténységre és az evangéliumi kereszténységre vonatkozó tétminimum ’egyházellenes’ címke jár, de B.Gy. nem volt egyházelélete utolsó pillanatáig az egyházon belül próbálta megvalósítevangéliumi kereszténységet, mint ahogy Jézus is ezt tette. – Egyiksem sikerült.

12. Az Evangélium ellen nem azért tiltakoznak, mert

tanítását nem tartják helytállónak, hanem mert az életterhein való könnyítést teljes egészében elveti és teljes

értékű életnek csak azt ismeri el, ha az ember eredetiállapotát visszaszerzi és a korrupciót önmagábanmegszünteti.

Ad 12. Az evangélium szerint teljes értékű életet kell élnünk: azaz

felszámolnunk minden korrupciót, visszaszerezni eredetiállapotunkat. Akik tiltakoznak az evangélium ellen, azok istudják, hogy az evangélium tanítása helytálló: csak az a bajuk vele, hogy az evangélium teljes egészében elveti a könnyítést azélet terhein. Ez volna a szúra tartalma.




- 24 -

Megtudom belőle, hogy kezdetben a kinyilatkoztatás szerintéltünk: jók voltunk. Felette problematikus állítás. A Teremtőszándéka kétségtelenül az lehetett, hogy ilyenek lettünk légyen.Ez az állításom folyik az olyan-amilyen és mindannyiunktól ésközvetlenül megkapott kinyilatkoztatásból. Megtudom aszúrából, hogy az Evangéliumot elutasítók is igaznak tartják azEvangélium tanítást.

Ad – ad 12. Nem azonos, de illeszkedik a két vélemény. Evangéliumot hird

korrupt módon élni a legellentmondásosabb viszonyulás. De sajnos viszonyulás már életforma lett. Keveseknek adatik meg, hogy életformát levessék, és más formában próbáljanak élni. B. Gy. tárházát kínálta ’népének’ a másként élésre.

(Még utolsó életszakaszában – a kommuna bokor megvalóskövetően – azt mondta: ’Visnyeszéplakra kell menni!’ Ebbenodamenésben és ottélésben látta a korrupt léttől való szabadulás lehetőségét, s mennyire igaza volt!) Előtte a másként élés dimeszolgálatmegtagadás, a nagycsalád, a közösségi létforma, a nhovatartozás megőrzése stb. voltak.

13. Az Evangélium tanítása nem az, hogy a megváltást az

ember védelemnek tekintse, és abban elrejtőzzék, hanemhogy a megváltás útjára lépjen és a megszabadulást

megvalósítsa. Ad 13.

Új fogalom jelentkezik: amegváltás . Az Evangélium tanítja ezta megváltást. Rá kell lépnünk a megváltás útjára, meg kell valósítani a megszabadulást. Ez utóbbiról már tudom, hogy aszerző megjavulásunkat érti rajta, az evangéliumi életrendmegvalósítását. Gondot jelent viszont az az állítása, hogy azevangéliumot nem tekinthetjük védelemnek. Mitől meg nem védeni bennünket? Az ellenségtől? Jó, nem védem meg magamat,




- 27 -

15. Jézus személye történetileg és irodalmilag a héber

hagyományból elég könnyen érthető. A hagyománynak ahébereknél két nagy magatartása volt (Indiában:mahamudra): a prófétikus és a zsoltári. A hűség (emunah)két változata, a szenvedélyes és elkeseredett purifikációdühe, amely a köz- és a magánéletben minden immoralitástüldözött, átkozódott és fenyegetőzött, − mert a prófétaszakrális bőszültsége elől senki, még a király semrejtőzhetett el; és a másik, a szelíd és imádkozó aszkéta, akia tisztaságban való hűséget önmagán kezdte. Jézus aprófétai és a zsoltári hűség kettős hűségét magábanegyesítette, a hűtlenekkel szemben az alázatos türelmetgyakorolta, amelynek zsoltári zenéje minden tanításán áthangzik. A zsoltár költészete a hébereknél az volt, ami ahinduknál a Véda, az orfikus görögöknél a himnusz: az élet valódiságát és tisztaságát éneklő imára alapozták, minthaaz igazsághoz való hűség csak versben lenne kimondható(bath kol).

Jézus korában a prófétikus magatartás már elvadultalakban élt, mert nem annyira a rómaiak, mint inkább sajáthatalmasaik ellen szüntelenül felkelő lázadó vezérek, akikPalesztinát csaknem állandó forrongásban tartották, csakisa prófétai morális igazságérzetből érthetők. A szekták pediga zsoltári igazságra hivatkozva a korrupt közösséget nem viselték el, azt elhagyták, és kisebb csoportokbantársadalmon kívül éltek (esszénusok, Keresztelő János).

Ad 15. Világos szöveg. Jézus érhető a zsidó hagyományból. Ez ahagyomány vagy prófétikus vagy zsoltári. A próféta dühös ésátkozódik, a zsoltáros aszkéta, és szelíden imádkozik. Jézuskorára a próféta elvadul, s a szekták kivonulnak a társadalombólés imádkoznak. Tisztelet a szerzőnek, hogy néhány sorbanfelvázolja Izrael-képét. Számomra más a képe Izraelnek. AKeresztelő a legdühösebb próféta, s Jézus nem aszkéta, s aprogramja nem az, hogy megtanítja a tanítványait imádkozni. Aszak- és szépirodalom tonnával nem mérhető, de azt hiszem a Jézus- és Izrael-kép napi termése − sok vagon.




- 28 -

Megrajzolható a kép pár mondatban is, kötetekben is. Az akérdés, hogy merre felé akar továbbmenni a szerző a maga olyan-amilyen terjedelmű képvázlatával. Semerre. A következőszúrában még mond valamit a farizeusokról, s utána visszatér amaga terminológia-világába.

Ad – ad 15.Számomra elfogadható, hogy Jézus személyiségében fellelhető a

és az aszkétikus elem is. És a kettő ellentéte is. Prófétikus: a szakrális bőszültségével (farizeusok, tanítványok felé), ugyankereszthalálig menően szelíd. Aszketikus: a maga pusztájában így a Sátánt, ugyanakkor borissza ember.

16. Jézusnak Palesztinában egyetlen ellenfele volt, lényének

pontos ellentéte: a farizeus, aki a prófétizmus helyettagresszív világi érvényesülésben élt és a zsoltári ima helyettkenetteljes képmutatást gyakorolt

Ad 16.

Keresem, hogy milyen pontosítással gondolhatom igaznak afenti mondatot. A farizeus szekta írástudói voltak azok, akikkezdettől fogva figyelőleg-kritikusan végigkísérték Jézus egészpályáját. De ellenfele sok volt. Heródes, Kaifás, Pilátus, aBarrabást választók, a meggazdagodni akarók, a gonosz főpap

helyére kerülni akaró esszénusok, az Izrael helyreállításábanreménykedő zelóták: mindazok, akik vállalják majd a rómaiakelleni lázadást.

Ad – ad 16.Helytálló B. Gy. Pontosítása és helytálló H. B. sarkítása a farizeu

illetően: ’lényegének pontos ellentéte’. Sajnos a farizeusi magatamég most is aktuális, persze a jelmezek változnak, de a korrupt ugyanaz.




- 29 -

17.Tudjuk, hogy a hindu hagyomány szerint a lét romlása

az értelem elhomályosodásával kezdődik. A vétek itt nemmorális, hanem intellektuális aktus. Az igazság agondolkozás igazsága. Az eredendő bűn a lefokozottértelem. Később a történeti görögség, majd Európa akorrupció kezdetét, mint testi romlást értelmezi. A vétek ittnem morális vagy intellektuális aktus, hanem amegbetegedés. A héber hagyományban (a Kabalát ki véve)a korrupció morális romlás.

A vétek a bűn. A bűn az eredetileg tökéletesnekteremtett világban a primordiális rendet (Mózes: szám,súly, mérték) megrontó egyetlen tett, az eredendő bűn,amely nemcsak az egész emberi létre terjedt ki, hanemamely a természetet is megrontotta. Mint Baader Írja: azember vétke a világ egészét magával rántotta. A héberhagyományban a morális aktivitásnak éppen olyanontológiai súlya van, mint Keleten a gondolkozásnak, ésmint Európában a testi életnek. Keleten minden romláskezdete az értelmi homály, Európában a betegség, ahébereknél a korrupttá vált lét ősténye az eredeti világrendjét sértő tett.

Ad 17. Visszatér a 10. szúrában egy pár szóval elmondottakra: a

létrontás három fajára. A hinduknál a létrontás − az értelemelhomályosodása, a zsidóknál a létrontás − erkölcsi romlás, abűn, a történeti görögségnél és Európába pedig − a testi romlás.

Azt gondolom, hogy a minden leszűkítés nélkül gondolt emberszámára, s minden általunk ellenőrizhető korban a nagy baj: akinyilatkoztatással (jónak kell lenni) szembekerülés, a bűn, azerkölcsi romlás. Keleten is, nyugaton is, északon is, és délen is.Hogy ezt a hinduk sem tagadják, igazolhatónak gondolom.

De hogy a történeti görögségen és Európán mit kellgondolnunk, ezt nem tudom. Szókratész, Platón, Arisztótelészbiztosan nem a testi romlást értették nagy bajnak, ezt biztosanállíthatom, pedig ők is beletartoznak a történeti görögségbe.Európa − ez meg kicsoda? A skandináv saga-k, s a Niebelungokénekének szerzői, az Isten kardját megtaláló Attila?




- 30 -

Vagy Ágoston, Tamás, Descartes, Rousseau, Hegel, Marx,Hitler, Sztálin, XXIII. János? Ezek biztosan nem, hát kik? Nemtudjuk meg a szerzőtől, s reménytelennek gondolom a találgatást.

Ad – ad 17.B. Gy. kérdése – kicsoda az Európa? – jó és jogos. Úgy gondoloma görögségtől napjaink posztmodernségéig minden és mindenki. A

három aspektusa: az értelem elhomályosodása (hindu), az erkölcs (héber) és a testi romlás (Európa) helytálló. Szókratész, Pl Arisztotelész nem a fenti romlást értették nagy bajnak, hanem a nkövetkezményének. A test, szellem, lélek egysége itt már meginogKésőbb Descartes-nál kettétörik (dualizmus) testre és lélekre.

Ma meg újra ’felfedezni’ vélik, hogy a test és lélek kapcsolatbaegymással. Ebben az értelemben az emberiség szellemtörténete ’szés ’összeragasztások’ története, semmi egyéb.

18. A bűnnek, mint a teremtés primordiális rendjét

megrontó törvénytelen aktivitásnak gondolatát később atörténeti kereszténység és a mohamedánizmus is átvette.Ezzel olyan sajátos magatartás alakult ki, amely az összeshagyománnyal szemben a létezés értékét kizárólag amérhető tettektől tette függővé. A jó és a rossz erkölcsi jótés rosszat jelentett.

Az embert a közösségben tettei alapján ítélték meg.

Éppen ezért sehol másutt a látható tett és a valódimagatartás között az ellentét nem éleződhetett ki úgy, minta hébereknél, sehol a képmutatásnak olyan döntő szerepenem volt. A látható tett és a valódi magatartás között levőegzisztenciális résben, vagyis a léthazugság sajátosterületén, a szó és a tett között helyezkedett el a héberekszellemét uraló kaszt: a farizeus.

Ad 18. Az összes hagyományt képviseli − a hinduk, a történeti görögség és Európa − mellett a többi kultúra (szerintem: „az ember”); s az




- 31 -

összes hagyomány: azértelem- erkölcs- test romlása. A szerzőszerint azt, hogy csak a bűn volna a romlás, ezt a zsidóktólátveszi a történeti kereszténység és a mohamedanizmus is; sennek következtében uralkodnék el a farizeizmus. Annakkövetkeztében, hogy a jó és a rossz − erkölcsi fogalommá lett; shogy az embert a tettei alapján ítélik meg; hogy a látható tett és a valódi magatartás között kiéleződik az ellentét, az egzisztenciálisrés, stb.

Mit akar ezzel mondani a szerző? Csak találgatom: nagy baj,hogy leszűkítettük a létromlás fogalmát az erkölcsi romásra.Nagy baj, hogy a létrontáson nem értjük már az értelemelhomályosodását és a betegséget is. Mért volna ez olyan nagybaj? Csak találgatom: jónak lenni úgy sem tudunk. A valláspapolja, hogy legyünk jók, de nem sikerül. Nem akar tehát aszerző a papkodás zsákutcájába kerülni. Akiknek elegük van apapolásból, figyelhetnek a szerzőre. Továbbra is. Értelmesnekkell lennünk, egészségesnek kell lennünk! Jöhet a gnózis, meg akülönböző ételrend programok.

Mivel e könyv címe: Antikrisztus , és nem azt-őt, hanemKrisztust akarná propagálni, vallom, hogy Jézus tette

egészségünkért, amit tehetett: sokakat meggyógyított. Vallom,hogy Jézus világosan, néptanítói stílusban beszélt velünk, hogysemmi értelmetlenséget se hagyjon meg bennünk. És ilyenkéntmondta a kinyilatkoztatást. Azt, hogy jónak kell lennünk: le kellmondani minden kiváltságról… hogy kicsinek, szegénynek,szelídnek kell lennünk. Mondta bizony az erkölcsi programot:nem az szennyezi be az embert, ami bemegy, hanem ami kijön.Hamvas nyelvén beszéltetve Jézust: a létrontást úgy kell felszá-

molni, hogy ellene mondunk a gazdagságnak, a hatalomnak s atársadalmi nagyságnak. Röviden: a bűnnek. S nem gondolom,hogy felelőssé lehetne Jézust tenni a farizeizmus létéért.

Jézus előtt és utána bárkinek módja van vizet prédikálni ésbort inni.

Ad – ad 18.Igen. H. B. semmit sem akar talán jobban, mint nem ’papolni

’papolásból’, a klerikalizmusból elég volt, az európai kultúrtömegmutatta, hogy ez a magatartás a létrontásba vezet H. B. a




- 32 -

hagyományt kívánja megmutatni, ahol nincs papolás, sőt még erköegyszerűen, mert nincs rá szükség.

A Tízparancsolat már evidencia, le sem kell írni, kőbe vésni me pláne, - egyszerűen azért, mert még nincs miről beszélni. De, halétrontás…

A ’test romlása’ fogalom nem csak a betegséget jelenti, sokkal inanyagba való süllyedést, ami a korrupt lét következménye. Napjairomlása – a mérhetetlen sok betegség mellett – az anyag, a doltárgyak, egyszóval a matériába csomagolt kellékek dominanciáját é

19. A farizeizmus nem szimpla képmutatás, hanem

kidolgozott életrend, és nem azon alapszik. hogy valakineka vásáron vemhes szamarat adok el, holott a szamár nem vemhes, hanem morálisan intakt, sőt magasrendűembernek tüntetem fel magam, aki a humánus értékekmegvalósítását tartja fontosnak, holott kizárólag világigyarapodásra törekszem és a morális magatartástfedezéknek használom fel.

Ad 19.Így van. S ehhez semmi köze sincs annak, hogy a létrontáson

erkölcsi rontást értek.

Ad – ad 19.

Szívemhez szóló, hogy H. B. és B. Gy. egyetért a farimeghatározással. Leegyszerűsítve nem a bűnösök alapozzák meg aéletrendet, hanem a törvényt tisztelő farizeusok. Akiknek léte, jnapjainkban is domináns. Például a bankok, a multik úgy teszik zseemberek pénzét, hogy közben minden létező törvényt betartanak




- 33 -

20. A farizeizmus egzisztenciális életszerkezet, amelynek

értelme a következő: − aki azt kívánja, hogy atársadalomban komolyan vegyék, annak erkölcsi értékeketkell megvalósítani (tisztesség, becsület, igazmondás, segítőkészség); − aki azt kívánja, hogy gyarapodjék, annak felkell ismernie, hogy erkölcsi magatartással célhoz nem ér, s




- 34 -

így tisztességet, becsületet, igazmondást, és így tovább,mellőznie kell.

A kettő együtt nem megy. A farizeizmus azt csinálja, aminem megy, és azt szisztematikusan kiépíti, a gyarapodáséletrendjét a morális magatartás látszatával fedezi.

Ad 20. A farizeus nem azt csinálja, ami nem megy. A farizeus azt

csinálja, ami megy, és mondja azt, amit csak mondani tud, detenni nem. De ebből nem következik az, hogyha az erkölcsirontást valljuk létrontásnak, akkor képmutatók leszünk. Jézus aztmondta és csinálta, ami neki − ment. Ha Golgota áron is. Assziszi Szent Ferenc is azt mondta és csinálta, ami neki ment, seljutott Szaladin szultán elé, akivel a történeti kereszténységharcban állt, s Ferenc hirdette a szultánnak az evangéliumot.

A Bokor börtönbe vonuló fiataljai is, mert mondták, hogynem ismernek ellenséget, s ugyanezt mondták a bíróságon is,ámbár három évvel fenyegették őket, s ámbár az orruk alápörkölték ott, hogymagukat saját püspökeik is elítélik!

Ad – ad 20.Igaza van B. Gy.-nek: a farizeus azt csinálja, ami megy, ami nagymegy. Jézus azt mondta, ami nem megy, Golgota is lett a végeiróniával: a jó elnyeri méltó büntetését, a rossz pedig mindig v jutalmazódik. És mégis, vagy talán pont ezért: ’jónak kell lenni!’ Hezt mondja – B. Gy. Is ezt mondja.

21. A farizeus morál a hírben, tekintélyben, vagyonban,

hatalomban való gyarapodásnak önvédelmi stratégiája,hogy az ember szociális súlyát megőrizze. Az ember aztakarja, amit nem lehet, egyszerre az életben győztesnek ésemberileg igaznak lenni. Nem vemhes szamarat vemhesnek eladni nem lehet, mert az vásári trükk,gazdasági sérelem, a szocialitás síkján lezajlott egyszerűcsalás és jogi eset.




- 35 -

A farizeizmus azzal, hogy kizárólag világi gyarapodásraépített életrendjét morális képmutatással fedezi és nemcsakmeg akar gazdagodni, hanem intakt fensőbbséglátszatában kíván élni, az nem trükk, és nem csalás és nemjogi eset, de még csaknem is immoralitás, hanemléthazugság, mert nem tárgyi tény, hanem lényének valódiarca felől téveszt meg. A farizeizmus nem társadalmi ésnem morális romlottság, hanem organizált létkorrupció. Afarizeizmus az antikrisztusi egzisztencia legelső éslegáltalánosabb megnyilatkozása.

Ad 21.E szúra hamvasi célja, hogy igazolja: a farizeus morálja már

nem is az immoralitás, hanem léthazugság. Sőt, a farizeus morálja− nem a társadalmi és nem a morális romlottság, hanemorganizáltlétkorrupció . Sőt: az antikrisztusi egzisztencia legelső éslegáltalánosabb megnyilatkozása ez a farizeusi morál.Szavak,szavak, ti öltök minket el…− mondjaCsongor és Tünde filozófusa. Javítanom kell a szerző szövegét: a farizeus morálja társadalmi,morális romlottság,és az organizált létkorrupció. Mondjuk csak

a farizeus romlottságát létkorrupciónak is!Semmi kifogásom ellene. Jézus halálára szavazni bizonymorális romlottság, de semmi akadálya annak, hogylétkorrupciónak is nevezzük. Mondhatjuk az antikrisztusiegzisztencia legelső és legáltalánosabb megnyilatkozásának is. Az Antikrisztus felajánlja Jézusnak is, a történeti kereszténységnek isa gazdagságot, a hatalmat és a gyilkolást, ha leborulva imádják őt. A történeti kereszténység megtette. Nem azért tette meg, mert

farizeusi léthazugságban élt. Hanem azért mert farizeusiléthazugságban, azaz immoralitásban élt.Hamvas a történeti kereszténységnek akar az orra alá

pörkölni. Teheti. Méltán teheti. De ebből a célból nem kellellentétbe állítania az immoralitást és a léthazugságot. Az im-moralitás léthazugság, és a léthazugság immoralitás: az Istenhelyett a Mammont és a Gyilkosság Atyját választani, s Géza fia Vajkot és IV. Károlyt szentté avatni. Nagynak lenni evilágban, ésaz evilággal élethalál szövetségben levő vallásnak is oltáráraemelődni. Istentelen, jézustalan, kinyilatkoztástalan borzalom ez.Ki kell mondani ezt a borzalmat! Nem rébuszokban beszélni a




- 36 -

kimondás helyett. Nem azt mondani, hogy amit tesz és tett atörténeti kereszténység, az nem immoralitás, hanem léthazugság! Az evangélium mindenképpenoktalanság . A vértanuk mindoktalanul beszélnek. Meg is kapják jutalmukat.

Tényleg a történeti kereszténység orra alá akar pörkölni aszerző? Azt hiszem. Ki akar ma nem vemhes szamarat vemhesként eladni? Másról van szó. Ha Jézus lelkitükrötkészítene századunk keresztényeinek, mi kerülne bele. Alighanemezek: van fegyvered? gazdagabb akarsz lenni, mint embertársaid?Parancsolni akarsz valakinek? A kérdései nem találhatók meg vallásfelekezetünk lelkitükreiben, jó lehet több lapra terjed egyalapos lelkitükör. Gyerekkoromban nem mertem áldozni, hafogmosáskor lecsúszott a torkomon egy csepp víz. Kardos Klára,Sík Sándor egykori egyetemi adjunktusa, a 40-es években akatolikus templom és pap nélküli Furtán lett tanítónő, a délutánratudott bebiciklizni Debrecenbe, s éjféltől kezdve nem evett-ivottegy falatot sem, hogy áldozhassék. Vallási szabályok, előírásokterheltek bennünket. Ettől valósul az Isten Országa? Ezeknek azerejében leszünk jézusi emberek? Nem. Attól lennénk azok, aminem található meg a lelkitükrökben.

Egyébként a farizeusok voltak Jézus idején a vallásos és tisztesközéposztály tagjai. A dúsgazdagok pedig s a Pilátussal-Heródessel barátkozók − a szadduceusok közül kerültek ki. Ezt aszerző is tudja. de éppen a farizeusok vallásosságát akartakikészíteni. Csakhogy aligha a kétezer esztendővel korábanélőkön akart csattani az ostora, hanem kortársain. Gondolom.

Ad – ad 21.

A farizeizmus nem jogi eset, nem morális kérdés, hanem létha’A farizeizmus az antikrisztusi egzisztencia legelső és legáltalámegnyilatkozása.’ Megérkeztünk, körvonalozódott az AntikrisVéleményem szerint Jézus halála nem jogi és nem morális kérdémegölése nem egy bűncselekmény, nem egy gaztett, mert az azonvan: a negatív transzcendenciában (az antikrisztusságban), a létközepén.

Házasságot törni morális kérdés (Az vesse reá az első követ… pálcát törni az isteni fölött túl van a moralitáson, jóval több annálterminológiájával élve: léthazugság. A teológia a szentlélek ellenmondaná. Erre nincs bocsánat, mert nem immoralitás.




- 37 -

22. A héber hagyománynak mindenesetre két alakját

ismerjük, az egyik a talmudi, a másik a Kabala. A talmudihagyomány (rabbinizmus) bázisa a rigorózus morál, s ezt afarizeizmus, vagyis az a kaszt tartotta fenn, amelynek céljamerőben a világi gyarapodás volt, de amely nem engedettmagán keresztüllátni, s ezért magát dogmatikus morállal, a vallásos szabályok kínosan túlzott és a nagy nyilvánosságelőtt hangsúlyozott magatartásával fedezte. Közismert tény,hogy a túlhangsúlyozott rigorózus morál mindentársadalomban és minden időben a rejtett hazugságotjellemezte.

A héber társadalomban figyelemmel lehet kísérni, hogy afarizeizmus megerősödésével milyen arányban növekedett aTalmud tilalmi szabályszövevénye, és (a rítus örve alatt)milyen módon terjedt ki az öltözködésre, a mosdásra, azételek elkészítésére, a szólamokra, a mozdulatokra, ahanghordozásra és a formulákra. Az emberi egzisztenciaszüntelenül a bűn − nem bűn között szorongott, és afarizeusok minél elvetemültebben vetették magukat a világigyarapodásra, a tilalmi szabályok hajszálnyira valómegtartását annál kegyetlenebb szigorral követelték meg,és annál szörnyűbb következménye volt annak, ha valakitbűnösnek mondtak ki.

Ad 22. Tisztelet a farizeusok iránt. Ők nem cinikusok. A tizedetmegfizették, s tudták, hogy úgy kellene élniök, ahogy nemtudnak. Rejtegetik elégtelenségüket? Igen. Ez erkölcsi magasságotis jelent, mégpedig azokkal szemben, akik megvallják, hogy őketezek az erkölcsi előírások nem érdeklik.

A törvényt titokban megszegő, több mint a törvényt lábbaltipró. Ma sem a társadalom erkölcsi szemete jár atemplomainkba. Sok minden rosszat mondhatni róluk, de vannaknáluk rosszabbak is. Voltak és vannak.




- 38 -

Ad – ad 22.Teljes mértékben kibontakozik a farizeusi lét lényege, antikri

azonossága. A törvényt nyíltan lábbal tipró, adott esetben mindigtörténelmi személyiség, az esetek többségében forradalmár. (’Akasa királyokat!’)

De királypártinak lenni és közben királyt akasztani, már rejt magnémi farizeizmust.

23. A héber hagyomány másik alakja a Kabala. A lét

megromlásának első oka a hinduk szerint az értelmihomály, az európaiak szerint a testi törékenység, a talmudihagyomány szerint a morális rossz, vagyis a bűn. A Kabalaállásfoglalása és tanítása ebben a kérdésben még alegrégibb források alapján sem elég világos. Valószínűneklátszik; hogy az esszénusok és a rokon szekták egy orfikus-pitagoreus szerkezetű közösségben éltek. Tudjuk, hogy azorfika és a Kabala rokon, már csak azért is, mertaritmológiája csaknem azonos. Egy biztos, hogy arabbinizmust teljes egészében elvetették.

Később (Alexandriában, a középkorban;Spanyolországban) a Kabala olyan vonásai nyilatkoznakmeg, amelyek igen közeli kapcsolatot látszottak fenntartania hindu és az ezoterikus mohamedán hagyománnyal, vagyis a korrupció sötét pontját az értelmi eltévelyedésben vélték felismerni. A legrégibbnek tartott iratokban (Széfer

Jecirah) a primordiális számrendnek és a nyelviprimordiális rend helyreállításának törekvése azonban mégmélyebbre mutat. Lehet, hogy a Kabala a lét megromlásá-nak első mozzanatát sem az értelemben, sem a testiségben,sem a morálban nem kereste, hanem ott, a létezésnek azona középponti helyén, ahol az értelem, a testiség és a moráltalálkozik, vagyis azon a mélyponton, amely kétségtelenelnevezést egyetlen hagyományban sem nyert.




- 39 -

Ad 23. Értelmi homály, testi törékenység, morális rossz − ezt a hármasságot

akarja a szerző igazolni. Ezért kerül elő a Kabala, az esszénusok,orfikusok, pitagóreusok meg a többi, akik a rabbinizmustelvetették, vagyis a korrupció sötét pontját azértelmi eltévelyedésben vélték felismerni… A Kabala a lét megromlásának elsőmozzanatát sem az értelemben, sem a testiségben, sem amorálban nem kereste, hanem hol? A szerző keres egy mély éssötét pontot, ahol e három nyavalya találkozik. Egy mélypontot,melyet még senki nem nevezett meg. Az értelem, a testiség ésmorál központi eredő helyén akarja ezt megtalálni Van ilyen?

Az értelem hordozója én vagyok. A testem hordozója is. Azerkölcsömé is: a szívből jönnek a gonosz gondolatok. Az emberitermészet a hordozója mind a háromnak. Miért olyan fontos aszerzőnek, hogy a romlás sötét pontját az értelmi eltévelyedésadja? A középkor egyik irodalmi műfaja jut eszembe:a test és lélekvitája : Te büdös test, te csábítasz a rosszra. Én-e? Én csakakaratlan kiszolgálója vagyok annak, amit te, a lélek, akarsz csi-nálni, s a többi. A szerzőnél már hárman vitatkoznak. Legyen afelelős az értelem! Értelmük elhomályosodott, akaratuk rosszra

hajló lett, s karjuk erejével (test) raboltak, gyilkoltak. A valamibenhivés a meghatározó. Vagy a Mammon az Istenünk, vagy azIsten. Kimondhatjuk, hogy az értelem az első bűnös. Primustansgressor peccat. S akkor mi van? Nem az értelmünk,akaratunk, a testünk kerül pokolba, hanem mi magunk. Vagy azIsten ölébe.

Ad – ad 23.

B. Gy. olyan mélypontot keres, ahol az értelem, a testiség és atalálkozik. H. B. is csak feltételezi, hogy van ilyen, hisz’ ezen talá pont a hagyomány a hagyományban sincs megnevezve. Lehet, hogközös eredő, lehet, hogy nincs.

A pokolról, a mennyországról is csak feltételezett elképzelvannak… meg még sok-sok mindenről, ami belenyúlik a hit területé




- 41 -

25. A tesuvah azt a végleges értelmet, amelyet kétezer éve

őriz, az Evangéliumban nyerte el. A szó evangéliumiértelmezésének nagysága nem abban van, hogy új, mertnem az, sőt ez az, ami a lét elemi tudata után közvetlenülkövetkező legrégibb, viszont ami annál rejtettebb éshomályosabb. A nagyság abban van, hogy Jézus, mint rajtakívül soha senki, a megromlott embert megértette és éppenezért a homályt és a rejtettséget képes volt maradéktalanulátvilágítani. Ez magától értetődően csakis úgy voltlehetséges, hogy a létezést, amit Jézus önmagában realizált,a kezdeti romlottság meg sem érintette. Ilyesmi nem lehetgondolkozás, de nem lehet egzisztenciális küzdelemeredménye sem. Ilyen lény, főként ilyen egy szerűen ésnyíltan csak az abszolút tiszta lét inkarnációja lehet. Ezérttartja a hagyomány Jézust bűntelennek (a korrupciótólintaktnak) és Istennek, (mivel a primordiális és abszolútlétezést valósította meg).

És ezért lehetetlen másnak tartani, mint ténylegesenminden romlástól mentesnek, vagyis Istennek. Csakis ésegyedül a létezésnek erről a fokáról volt látható és ki-mondható az Evangéliumnak az a tanítása, hogy a kezdetikorrupció (eredendő bűn) az emberben a primordiálislétezés centrumával szembe ellencentrumot teremtett − alét eredeti és tiszta forrásával szemben ellenforrást −‚amelyből a megromlott lét (halál) fakad. A korrupció sötét

és rontó hatalmat szabadított fel, amelyet mitikusanmegszemélyesítve sátánnak és ördögnek neveztek, demindenesetre olyan lehetőséget, amely nem a létezést,hanem annak megromlását és pusztulását nyitja meg.

Ez a törvénytelen létrontó forrásból származó hatalomnem külön az immorális tettben, nem külön az értelmihomályban, nem külön a testi törékenységben nyilatkozikmeg. Morális rossz, értelmi homály és testi betegség acentrális létromlás következménye. A megfordulásban(tesuvah) az ember hiába kívánja részlegesen tetteiben a jótmeg valósítani, hiába oszlatja el az értelmi homályt, hiába




- 42 -

kísérli meg egészségét fenntartani, ha a létezés centrumávalszemben teremtett ellencentrumot nem számolja fel. Alétrontás forrását kell megsemmisíteni.

Ad 25. A hamvasi terminológia teljes fegyverzetében halljuk a jézusiprogram dicséretét. Ki kell cserélni az egész embert. Pál is tudta:

Élek, de már nem én, hanem bennem Jézus. Vértanúhalált is halt ehitéért. Felszámolta az ellencentrumot? Nem, csak terminológiátalakított ki. Ezt: Ádám eltolta kapanyelet, s Jézus helyreütötte azt.Kétezer esztendő keresztényei ismételgetik terminológiáját.Megváltozott tőle az ember, a történelem?

Semmiképpen sem. Ezért próbálkozik most szerzőnk egymásikkal. Jézusnak is megvolt a maga terminológiája: egyszerű ésérthető volt: mindenkinek egy dénárt. Osztoztunk? Nem. Nemaz új terminológián fordul a sorsunk, hanem a tetten. Hanem akinyilatkoztatásra hallgatáson.

Ad – ad 25.Úgy vélem, H. B. nem dicséri a jézusi programot, hanem egy

megállapítja annak szellemtörténeti szerepét. Kicsit azt sugallja a ’terminológia’, hogy Jézus megjelenése, bűntelensége, istenitörvényszerű ellenpont a kezdeti korrupcióval (eredendő bűn) szem

És nagyon nem azt sugallja (számomra), amiből Pál teológiát (eltolta a kapanyelet…’ etc.) gyártott.

26. Jézus mindenesetre a farizeus morál-terror körén kívül

állt. Hogy a Kabalával milyen viszonyban volt nem tudjuk. A Talmud egyetemes bűnösség-tanítása ellen azonbanállást foglalt az étkezés, az öltözködés, a szokásokszabályait nem tartotta meg, és a legrettentőbb sabbatotsem tisztelte.

Nem tudunk arról, hogy az értelem megvilágosodásárakülönös súlyt helyezett volna, arról sem, hogy a testiegészségnek fontosságot tulajdonított volna. Viszont az




- 43 -

Evangélium minden szava a létrontásnak arra a centrálishelyére mutat, amely az intellektuális, a morális és a testikorrupció, vagyis az egész humánus lét gyökerében van.

Ad 26.Magyarul: szerzőnk meg van elégedve az Evangéliummal.Mindig nagy kezdőbetűvel írja e szót. Nem Máté, Márk, Lukász,

János evangéliumáról beszél, hanem az Evangéliumról. A szónakPál adott rangot. Az evangéliumokban 12 ízben olvasható e szó,a páli levelekben 60 ízben, jóllehet a páli levelek terjedelme csak afele az evangéliumoknak.

Büszkén beszél Pálaz én evangélium omról. Elég kevés köze vanennek Jézuséhoz. Ha szavakon bármi is fordul, elsődlegesen azkívántatik, hogy a szó világos, egyszerű és érthető legyen. Asajátos, bonyolult, nehezen érthető terminológia nagyobbára csakarra jó, hogy elbújjunk benne a kinyilatkoztatás egyszerű és világos tartalma elől: Légy jó! Vagy jézusi lebontásban: Osztozzál!Kicsi légy! Tedd hüvelyébe a kardot!

Ad – ad 26

H. B. és B. Gy. Is – kisbetűvel is és NAGYBETŰVEL is – nagyrértékeli az evangéliumot. H. B. is B. Gy. is életművével fordul felélegjelentősebbek a Scientia Sacra (S.S,) és a Keressétek az Isten O(KIO).

Megkockáztatható, hogy mindkét alapmű ugyanarról szól, ugkeresi. Teszi ezt az egyik átfogóan, távlatokból távcsővel szemlélvea másik analizálva, ízekre bontva, közelről mikroszkóppal szem Mindkettejükből következik, hogy: ’…jónak kell lenni!’

27.Guénon írja, hogy a kereszténység nem vallás, hanem

beavatás. A beavatás nem értelmi világosságot nyit meg,nem erkölcsi tökéletességet tanít és nem betegségmentessétesz, hanem a minden nemű romlás középpontjában levősötétséget, amely lehet értelmi is, erkölcsi is, testi is, felfediés átvilágítja. A beavatás a lét abszolút tisztaságára,épségére és rendjére utal. A létnek ez az eredeti épsége és




- 44 -

tisztasága és rendje azonban nem csak az, ami kezdetben volt és nemcsak a vég, amit a jövő rejt, hanem ez az, amiminden emberben állandóan és örökké, hamegvalósíthatatlanul is, de a jelen pillanatában is él, mertez minden létező eredeti és tényleges létcentruma, és enélkül senki sem maradhatna fenn egyetlen másodpercresem. A kereszténység nem üdvöt hoz, és nem gyógyít,hanem a lét romlottságától szabadít meg, mert attólelfordul (tesuvah, metanoia, megtérés), és az embert a valódi lét felé megnyitja.

Ez a tudás a lét megromlása óta homályban volt, ésennek felfedezése minden ember képességét messzemeghaladta. A megfordulás jelentőségét csak a messiás(istenember) fedhette fél és a megtérést csak ő valósíthattameg. Ezért mondja Jézus: „Kinyilvánítom azt, ami ateremtés óta rejtve van” (Mt. 13,35). Ez az, ami nem visszatérés a paradicsomba, és nem az édenkerti létmegújítása, hanem a romlás hatalma fölött aratottgyőzelmen alapuló új birodalom, amit a héberek malkuthha samajimnak (égi királyságnak) neveztek. Ez az Iránidzsjotismat khsathra, a ragyogás birodalma. A diadalmasigazság országa. Ez az ország az emberben van: baszileiatou theou entosz hümon. Ez a föld, átvilágítva tündöklődicsőséggel, dicsőség — khsathra, kavod, gloria, doxa —minden hagyomány egyik alapszava. A kereszténység olyanbeavatás, amely a bukott teremtés (megromlás) után újontológiai bázist teremt, éspedig az eredeti létet azédenkertinél mélyebben alapozza meg.

A teremtés bázisa gyermetegnek és törékenynekbizonyult. A megváltás fundamentuma mélyebb, mint ateremtésé (Baader). Ezért mindezt vallásnak, személyesüdvkérdésnek tekinteni, mondja F. Otto, fatálisprofanizálás, hitvány és silány filozófus félreértés. Ez ittolyan igazság megnyilatkozása, amely a megújult lét egészhatalmával minden ellenerőn áttör akkor is, ha abba „testés lélek belepusztul”.




- 45 -

Ad 27.Ez a szúra − terminológiai kavalkád.1. A kereszténység nem vallás, hanem beavatás − olvassuk. A

szótárak javarésze nem ismeri a beavatás szót, a vallást pedigmindegyik szótár ismeri. A szerzőtől tudjuk meg a beavatásjelentését: felfedi és átvilágítja a sötétséget . Mivel a kereszténység −beavatás, ezért a kereszténység felfedi és átvilágítja a sötétséget. Aligha a történeti kereszténység, mert arról szerzőnk minden tőletelhető rosszat elmondott már, s a beavatás ezért nem lehetazonos vele. Mondjuk ki, hogy a szerző arról a kereszténységrőlmondhatja e nagy dicséretet, amit Jézus tanított, amit szándékolttanításával. Ezzel rendben volnánk, de szerintem a vallás is akarjaazt a jót, amit a szerző a beavatásnak tulajdonít. A beavatások a vallás világában jelentkeznek. A beavatás egy fajtája a vallásicselekményeknek, melyeknek az a céljuk, hogy az ember eljussonaz Istenhez. Ilyen beavatás akar lenni pl. az én vallásom hétszentségének mindegyike. Különösen az emlékezés Jézus vértanúhalálára, az eucharisztia, melyet misztériumnak is mondunk.Szentség, misztérium, beavatás − mind a sötétséget akarjaátvilágítani.

2. A kereszténység nem üdvöt hoz, hanem megnyitja az embert alét felé − olvassuk tovább. Kérdeznem kell: az üdv − csúnya, s azember megnyitása a valódi lét felé − nem csúnya? Mért csúnyaszerzőnk számára azüdv ? Azért, mert csúnyát gondol e szón.Mért szépa megnyitás a valódi lét felé ? Mert ezen meg szépet gondol− ugyanúgy, mint előbb. Nekem az üdv nagyon szépet jelent.Boldogságot itt és odaát, Jézus is becsülte az üdv szómegfelelőjét (Lk 19,9; Jn. 4,22), s nem használta avalódi lét

megnyitása filozófiai terminust. Semmi sem történik, ha leszólunkszavakat, amelyek valakiknek nagyon szépek. Akkor történik valami, amikor leszólunk szavakat, amelyek valakiknekellenszenvesek, utálatosak? Mi történik akkor? Tapsot kapunktőlük, mert leszólják ők is, amit magunk is utálunk. De előbbremegy-e ezzel a világ?

3. A megtérést csak az istenember, a messiás valósíthatta m −olvasom a szúrában. Jézus, az istenember, a Messiás minketszólított fel megtérésre. Arról, hogy az volna a feladata, hogy emegtérést megvalósítsa, nem szólt. Ha szüksége volt erre Jézus-nak, magának − mert hiszen ember is volt, lehetett szüksége rá




- 47 -

A jézusi kereszténység valóban nem vallás, hanem beavatás, tetszik a egy tradicionális valláson (judaizmus) belüli beavatás. Jévolt vallásalapító. Ám a kereszténység mégis vallássá lett – vallásalapítók: Pál (teológiai) és Konstantin (hatalmi).

Van még a kavalkádnak egy regényelméleti lenyomata H. B.-nKarnevál című műve, több mint háromszáz szereplővel, rögeszmegalomániákkal átitatott igazi kavalkád…

28. Az asma szó a héberben árnyalatainak gazdagságában

csak egészen ritkán jelenti nyersen azt, hogy bűn. Az asma(sötétség, sír) értelme belejátszik, de az asmaj (durva,tudatlan, gonosz) szintén. Asmodaj pedig a démonokfejedelmének neve. Mint ige annyit jelent: vétkezni, a vétekkövetkeztében bűnhődni, szenvedni, nyomorultnak lenni,elpusztulni. A szó leglényegesebb zöngéje, amely mindenmellékjelentésből kihangzik az, hogy tisztátalanság,annyira, hogy az Evangéliumban az asma sokszor csaktisztátalansággal fordítható. Aki asmát követ el, azbemocskolódik, éspedig nem társadalmilag és nem is vallásosan, hanem ontológiailag. Az nem szennyes dolgotkövet el, hanem maga szennyessé lesz. És a szennynekettől a fajtájától az ember éppen úgy megborzad, mint aszakrálistól, csak éppen az ellenkező oldalon, ez afélelmetes undor megrettenése.

Különös primitív és eszeveszett vakság, béna

tehetetlenség és testi abnormitás következménye, ezenkívüloktalan és bárgyú hiszékenység, amely az asmától valamipozitívumot vár. A szenny ragad és bűzölög és mérgez ésmintha kibírhatatlan lenne. Eckehart mester azt írja, hogyez az asma olyan, mint az aszott, a gyomok köztleghitványabb, szívós, makacs és mohó növény, amelyet azember hiába tép ki, ha gyökeréből szemernyi is a földönmarad, újra kihajt és még dühödtebben terjeszkedik. AKabala azt mondja, hogy a gyomok, mint a kártékonyférgek és rovarok, a ronda és parazita lények a földön az




- 48 -

ember kezdeti megromlásának (asma)következményeképpen terjedtek el.

Ad 28. Az evangéliumokat tudva levően görögül írták, és nem

héberül. Ha a szerző idézne egyetlen helyet az Ószövetségből,ahol az említett héber szavak valamelyike olvasható,kikereshetném görögre fordított változatát a Septuagintából,hogy én is tudhassam, hogyan fordították görögre. De −kényszerűségből − enélkül is elhihetem mindazt, amiket szerzőnke szavakról mond.

Hogy a Kabala szerint a gyomok, a paraziták az ember kezdetimegromlásnak a következményei… Elhiszem, hogy a Kabala eztmondja. De a gyomok s a paraziták néhány milliárd évvelmegelőzték az embert, s így nehezen lehet a gyomok, stb. léte ami bűnünk. Ez persze csak a szaktudományok megállapítása,amelyeknek nincsen érvényük, mert csak értesüléseket közölnek,stb. − a szerző terminológiája szerint. De azért értesülések. Sezeknek dolgában még sem a Kabalához igazodom.

Ami pedigaz ember kezdeti megromlását illeti, azt gondolom,

illenék felülvizsgálni a mitológiát. Legalább is megkérdőjelezni.Most ezt teszem. A mitológiákban ott az ősbűn, amely felelősminden későbbi korrupcióért. Mivel tapasztalati,történettudományos ellenőrzésre módunk nincsen, ennekkövetkeztében ez csak álláspont, de nem biztos igazság, nemtényállás-rögzítés. Ezért aztán lehetséges egy másik álláspont is.Nyilván volt az emberek bűnei között egy legelső bűn. De nemnyilvánvaló, hogy e legelső bűn létrehozó oka volna az ember

későbbi bűneinek. Legalább is az a Krisztus, aki a szerző Antikrisztus c. művének hőse, soha nem állította azt, hogy Ádámtolta el a kapanyelet.

Azt sem mondta, hogy ő helyre tudja ütni. De abból, amit Jézus az Isten Országáról tanított, az következik, hogy mi,emberek, közösen, tudunk fordítani valamit a történelemmenetén.

Felülvizsgálom tehát a mitológiát, s mondom: nem végzetszerű a rossz, a bűn. Következménye az isteni tervnek, azemberteremtési tervének. Felvázolom most ezt a másikálláspontot. Isten ki akarja terjeszteni a maga isteni,




- 49 -

szentháromsági életét a teremtett világra. Az az Isten, akiabszolút, azaz nem függ senkitől és semmitől. Ez annyit is jelent,hogy az Isten szükségképpen szabad. Állítok róla még valamit.Mindene megvan, nem kell szereznie, vennie. De hát valamitcsak kell csinálni, ha már egyszer létezik. Mit csinálhat? Adhat, haegyszer minden a birtokában van, hiszen abszolút. Ez − úgygondolom − logikus. Adva volna tehát, hogy Isten az, akiszabadon ad, szabadon szeret. Már most ez az Isten elhatározza,hogy kiterjeszti a maga életét-világát-valóját-étoszát a teremtett világra. Azaz teremt egy élőlényt, amely-aki hasonló az Istenhez:szabad és szeret. Szeretetrobotot nem teremt, mert a robot hiábaszeret, nem szabad, hanem beprogramozott. Szabad lényt csakúgy teremthet, hogy az a lény minden törekvésében választhat:teszi a jót, vagy nem teszi; ad vagy nem ad; szeret vagy nemszeret. Ha tehát az ember e kapott szabadságát arra használja fel,hogy a rosszat választja az adás és szeretés helyett, ez nem lehetegy végzetes tragédia kiváltója. Azért nem lehet, mert az őtteremtő Isten belekombinálta ezt a lehetőséget az emberbe,amikor megteremtette.

A gyerek tesz valami rosszat, megbüntetik érte szülei. Pl. öt

percig a sarokban kell állnia. De az öt perc letelte utánmegpuszilja Anyukáját, s minden rendben van, játszhat tovább. Az elkövetett rossz, a nyomában rászakadó büntetés −elgondolkodásra ad neki lehetőséget. A bűn következtében jobbáis lehet. Ezt a képletet mutatja Jézus története a tékozló fiúról.Nincsen semmi végzetes baj. Embernek lenni annyit jelent, hogybűnt is követhetek el. Jézus hallgatósága nagyrészt bűnösökbőlállt. Vonzódtak hozzá, és ő vonzódott hozzájuk. − Hát csak

ennyit akartam mondanikezdeti megromlásunk tárgyában. Ad –ad 28.

Bűn és bűn között lényegi különbségek lehetnek. H. B. ontológiabeszél, ami a létrontást jelenti, és amiről minden hagyomány tud. Atolték hagyománytól a hindu hagyományon át a görög-rómaiÓszövetség is; ennek az ontológiai bűnnek legeleje a tiltott gyümöevés allegórikus képe.

Majd jönnek a tények Kain, Jákob, József stb. De a protosz psze –a az első hazugság, az ősbűn, az valami egészen más. Nem értjükebbe gabalyodik bele a maga megváltás-tanával. Az ontológia




- 50 -

következményét Madách a fáraó Ádámjával mondatja ki: ’Erősebbember, mint az Isten. Majd Lucifer kérdez vissza: ’S óh Fáraó, boldog vagy-é e képzeletben? Tedd kezed a szívedre!’ Majd Ádám’Nem, nem én. Űrt érzek, mondhatatlan űrt. ’Talán ez a mondhatatlindít el mindig minket a keresés irányába.

-’Merre menjek?’-’Keressétek az Isten Országát!’- ’Merre ne menjek?’

29. Az asma jelentésében a legfontosabb, hogy elkövetésével

az ember nemcsak önmagát teszi tisztátalanná, hanem alétezést egész egyetemességében szennyezi be. EzértSchellingnek az a meghatározása, hogy a Beraubung desSeins — a lét megrablása, teljesen egzakt. A létbeszennyezése és megrablása minél nyíltabb, súlya annálkisebb, az asmát minél tökéletesebb rejtési eljárássalkövetik el, annál súlyosabb.

Ezért a legnagyobb vétek nem az, ami kétségtelenülmindenki által szemmel látható, hanem amelyet titokbankövetnek el, fejlett fedőtechnikával és folyamatosan, és aztszilárd rendszerré építik ki. A legsúlyosabb asma atökéletesen elrejtett létrontás-szisztéma.

Ad 29. Akármit is jelent az asma, kicsi fiú vagyok én ahhoz, hogy a

létezést egész egyetemességben be tudjam szennyezni. Veszempl. a történelmileg kiemelkedő méretű tömeggyilkosokat. Akeresztény konkvistárdorok igyekeztek kiirtani, rabszolgáváalázni Amerika őslakósságát: elpusztították kb. hatvan millióembertársukat. Az indiók maradéka azért ma már, elvileglegalább, teljes jogú ember, állampolgár. Hitler, mintfelsőbbrendű ember elpusztítja hat millió embertársát: zsidókat,cigányokat, politikai ellenfeleit.

Ma a németek nagyon szégyellik, hogy élt egy Hitler nevűember, s az német volt. Sztálin, a harmadik Róma prominensképviselője, az emberiséget a birtoklás lehetőségétől megfosztani




- 51 -

akaró megváltó, is elpusztít a Gulágon hatvan millió embert, dePutyin nem mondja Sztálin szellemi örökösének magát, amikor acsecsenek ügyét le akarja rendezni. Az ember tud bűnt elkövetni,s bűnét meg tudja bánni. A katolikus egyház jelenlegi feje ishajlamos bocsánatot kérni bűnökért, melyeket az egyház fiai éslányai követtek el − mondjuk, félezer esztendővel ezelőtt. Azokért a bűnökért, amelyeket az egyház feje követett el azutolsó félezer esztendőben, még nem kért bocsánatot, dereménykedhetünk, hogy egyszer az egyház feje is bocsánatot kérazért, amit elődei elkövettek. Abban még, sajnos, nem tudokreménykedni, hogy azért is bocsánatot kér, amit maga követett el.De abban igen, hogy talán fülgyónás formájában megbánja azt,amit tett.

A titokban bűnözést nem látom felfokozott véteknek. Titokban csak piti dolgokat lehet elkövetni. Titokban nemlehetett a törököknek kiirtani, rabszolgává tenni pl. a magyart. Titokban csalhatják uralkodók is, segédmunkások is afeleségüket-férjüket. VIII. Henrik, angol király, már nem tudtafeleségét vagy Mórus Tamást titokban vérpadra juttatni.

Ezzel szemben felfokozott jelentősége van annak, hogy a

bűnt erénynek mondjuk, és szentté avatjuk a bűn elkövetőit. Ezta bűnt viszont elköveti minden nemzet és minden egyház.Honfoglalás, keresztes hadjárat, igazságos háború − mindegyiküktömeggyilkosságot jelent. Ezek mind ilyen felfokozott bűnök. ABibliában pedig és azon kívül is − dicsért és Istennel igazolniakart cselekedetek.

Ad – ad 29.

Az világos, hogy a farizeizmust, bolsevizmust nem lehet titelkövetni. De a hozzávezető utat, az már valahogy igen. Azt, hogy m’ordas eszme’ titokban jutott hatalomra – mindenütt a világon. Ugytitokban, mint napjainkban a fináncoligarchia, a multinacioszivattyúrendszer és a neoliberális politikai apparátus.

A titok mindenkori leplei: demokrácia, esélyegyenlőség, jólét, stb




- 52 -

30. Az asma megszemélyesítése (sátán, ördög) mindenesetre

téves. Az egész valószínűleg azt jelenti, hogy a létrontás azemberben és a világban olyan pozitív hatalom, minthaszemély lenne, vagyis nem valami, hanem valaki, akit nemlehet meg kerülni. Az ördög azonban nem személyes lény,mert ha az lenne, a megfordulást (tesuvah, metanoia)benne föl lehet ébreszteni, ami nonsens. Az ördög nem




- 53 -

exorcizálható. Az ördögből az ördögöt nem lehet kiűzni. Azördög megtérítése abszurd feladat. Az ördög a teremtésbenrejtett hatalom törvénytelen felébresztése, a létezésnek az alehetősége, hogy a lét bizonyos ponton, közvetlenül sajátforrása mellett önmaga megrontására fordítható.

Ad 30.Ez is csak álláspont. Lehetséges egy másik is. Ha van

személyes Isten, nincs aki megmondja neki, hogy mit tehet, ésmit nem. A Bibliát feldolgozó keresztény dogmatikák azt azálláspontot képviselik, hogy Isten az ember teremtésétmegelőzően, teremtett merőben szellemi létezőket is. Angyalokat, aki szabadon választhattak, hogy a jót vagy a rosszatteszik. Volt, aki fellázadt. Nem akarta létét arra használni, amireIsten megteremtette őt. Nem a jót választotta, hanem a rosszat.Ennek a lénynek nevet is adott: Sátán, Belzebúb, Lucifer, vagyegyszerűen: ördög, azaz diabolosz–szétdobáló. Lehet, hogymindez mitológia. Annak ellenére is, hogy Jézus valóságnaktekintette.

De logikai alapon el nem dönthető, hogy melyik álláspontnak

van igaza. Ha tetszik − az ördög-mitológia alapján − az angyalokolyan magasrendű lények, hogy egyszer s mindenkorra tudnakdönteni, s ha rosszul döntöttek, nem lehetséges számukra amegtérés. Ezért nem exorcizálhatók. Egyébként alét nem tudönmaga ellen fordulni. Erre csak a személyes lét tud, a létező.Meg is teheti. Az angyalmitológia szerint, ezt Lucifer meg is tette.Okaira vonatkozóan − tanulmányozható Madách műve is: Azember tragédiája. Egyre jobban kezd erősödni bennem a gondolat,

hogy a szerző csak felhasználja Jézus nevét, tekintélyét arra, hogyigazolja vele a maga gondolatait, de Jézus szemléltétől egyben-másban, s nem is csak lényegtelenben − nagyon messze szakad. Alapvetően abban, hogy az Istent nem tekinti személyes valóságnak, már pedig Jézus ilyennek tekintette az Atyát.

Ad – ad 30. Én is a Tragédiára gondoltam, Madách remek érzékkel rajzolja

Lucifert, az örök tagadás szellemét. Nyilván fel sem merül Lmegtérítése – nincs ilyen szereposztás.




- 54 -

Ki kell mondani, hogy a két szerző isten-felfogása különböző. Bszemélyesebb, atyaibb, megszólíthatóbb, gondoskodóbb, mindentaB.-é mindent áthatóbb (a csülkös bablevesben is benne lévő), kiáátfogóbb. Ha kategorizálni akarnánk: az egyik teisztikusabb, a m panteisztikusabb. Ám Mindkettőjük ’küzd’ a maga Istenével. H’…bocsáss meg Uram, hogy eddig személytelennek hittelek!’ B. Gyszeretni az embert, s az Istent szeretni talán még nehezebb.’

31. A létrontás különösen jellegzetes és állandó törekvése,

hogy önmagát eltitkolja és úgy tüntesse fel, mintha bűnegyáltalán nem, vagy legfeljebb csakis a nem épelméjűember sajátságos kény szerképzete lenne. Ilyen törekvés atöbbi között a modern tudományé, amely a bűntpszichopatologikus jelenségként értelmezi, S abban ahiszemben tetszeleg, hogy a bűn ténye a természetbőlmegérthető, és a legtöbb esetben nyomtalanul eltüntethető. A létrontásról való tudat azonban kivétel nélkül mindenemberben megvan, már csak azért is, mert a létrontásjóvátételére való feltétlen kötelezettség minden emberbenelnyomhatatlanul él. Mindenki tudja, hogy valami történtami így nem maradhat és azt helyre kell hozni. Nem úgy,hogy az eredetit visszaállítja (visszatér), bár a legnagyobbkedve erre lenne. Ez a szenvedély a kezdet paradicsomiállapotát kívánná helyreállítani. De ez visszahozhatatlan. A

jóvátétel azonban újonnan teremtett fundamentumrafelépített, az eredeti teremtésnél magasabb S tökéletesebblétezés megvalósítása, amely önmagában a létrontás erejétfeldolgozza, amennyiben megfordul (tesuvah, metanoia), arontást önmagában megszünteti és életlehetőségetkizárólag a pozitív erőknek nyújt.

Ad 31. A bűn ténye a természetből megérthető. Az embertermészete: van módja vétkezni is. Sokszor közelíti a

pszichopatológiát is: nem tudja világosan, hogy bűnt követ el; azt




- 55 -

hiszi, hogy jó az, amit csinál. De ezek beteges esetek. Abűnöknek vannak nem beteges esetei is. Fennkölt öntudattal is vétkezhetünk. Nemzetünk, egyházunk, sőt az emberiség javára.Mi vagyunk a választott nép! Mi vagyunk Isten egyetlen igaziegyháza. Csak én, csak mi egyedül tudjuk, hogy mi válik azemberiség javára. Forrásuk: a gőg. Nagyon nehéz kigyógyulnibelőle.

Orvosság a vámos imája: Istenem, légy irgalmas nekemszegény bűnösnek. Az orvosság feltétele, hogy tudjam, mit kellcsinálnom. Tudjuk mindannyian. Jónak kell lennünk. Eztkinyilatkoztatta nekünk az Isten. Mindannyiunknak azzal, hogyemberi természetet adott nekünk. Ebben benne van a Jóság síróvágya (Ady). De a bölcsőnkben az is benne van, hogy akarhatunknem megtérni is. Többet akarunk magunknak, mint a javak ránkeső hányada. Uralkodni akarunk embertársaink felett. Nagyobbakakarunk lenni. Ennek legáltalánosabb megnyilvánulása, hogy nemakarunk leülni, beszélgetni egymással. Meg vagyunk győződvearról, hogy a többiek hülyék vagy gonoszok, illetőleg mind akettő egyszerre.

A kezdet paradicsomi állapota mitológia; vagy volt vagy nem

volt. Az eredeti teremtésnél magasabb s tökéletesebb létezés megval −ennek puszta megfogalmazása is elárulja, hogy a szerző nem hisza személyes Istenben. Az eredeti teremtésnél tökéletesebb létezésmegvalósítás a teremtés überelését jelenti. Nem lehet überelni azIstent. Csak vak erőket. Nem lehet a teremtményi szabadságotmegkerülni. Ha a fejünk tetejére állunk, akkor is lehetősége vankinek-kinek, nekem is a gőgre, a pleonexíára, és hogyGyugyuként akarjam kezelni embertársaimat. Életlehetőséget

kizárólag a pozitív erőknek nyújtani − erre törekszik mindaz, akiszent, aki olyan szeretne lenni, mint teremtő mintája, az Isten.Ezek az ember istenülő vágyai, s a valóságunk: Jaj, nagyon csúnyánéltem…(Ady)

Ad – ad 31.Van az emberi lélekben egyfajta természetes vágy a létrontás

állapot megtapasztalására. Kétfajta vágyat vélek felismerni: ’visszaa paradicsomi állapot irányába – ezt kisgyermeki vágynak nev’előrevágyódás’ a megváltott állapotba, messiásvárás, ezt nevezemvágynak.




- 56 -

Meggyőződésem, hogy valós, már megélt állapot után vágyódiamit valaha már megélt. ’Ennél fogva a törekvő, azaz az ismemegismerni akaró lélek szeretete nem annak a dolognak szeretete, aismer, hanem teljes egészében olyasmire irányul, amit ismer, és ameg akarja ismerni, amit nem tud’ –, írja Ágoston.

32. Az evangéliumi megváltás gondolata világosan csak a

jóvátételből érthető. A jóvátétel kötelezettség, amit ha azember elmulaszt, az adósság terhét veszi magára. Azadósságot törleszteni kell. Ha nem törlesztik, növekszik. Amegváltó: aki helyettem az adósságot kifizeti, vagyis azadósságtól megvált.

Ad 32. Jóvátétel és adósság. Megérkeztünk Szent Pál világába: Az

ellenünk vádoló adósságlevelet feltűzte a keresztfára(Kol 2,14). Jézusnem volt megváltó! Megmentő volt. Mi a különbség a kettő

közt? A megmenteni-megmentés-megmentő szócsalád (szódzein)176 ízben fordul elő az Újszövetségben. Ezek vizsgálata alapjánnégy veszélyt különböztethetünk meg, amelyektől megmentéstremélhetünk: betegség, halál, politikai elnyomás és a bűn. Jézusnem vállalja a megmentést a harmadiktól, a politikai elnyomástól. A negyediket vállalja igazán. Annyira, hogy problematikussá válik, hogy mennyire vállalja az első kettőt:Ha valaki meg akarjamenteni életét, elveszíti azt .

Megváltás − Csak Pál tanítja, hogy istennektetszőkké lettünk agolgotai halál következtében. Pál szerint az Isten hatálytalanítja abűnt, és betudja nekünk az istennektetszést. Nem tudbűnbánatról és nincsen megbocsátás. Egyszerre vagyunkistennektetszők és bűnösök.Simul iustus et peccator , ahogy Lutherösszefoglalta a páli tanítást. Mert meg lettünk váltva,akármilyenek vagyunk is. Mert Istenmegváltja−kivásárolja azembert a bűn hatalmából. − A fenti sorok összefoglalói egy egészkönyvnek (Krisztus keresztje Bp. 1995. Bokorliget kiadó).




- 57 -

Ad – ad 32.Helytálló B. Gy. megközelítése, de H. B. sem a páli úton jár

jóvátételről beszél, amit magának az embernek kell – személy egyénenként – megtennie, és nem egy Megváltó (Jézus) tette megáltal. Nagy különbség!

33. Arról, hogy a létrontást feltétlenül jóvá kell tenni,

mindenki tud. A lét így, ahogy van, tűrhetetlen. Abeszennyezett lét elviselhetetlenségét mindenki egészenközelről ismeri, és az adott humánus élettel együttmindenki tudja, hogy nem minden emberért, és nemminden élőlényért, de az egész létezésért, az eredetitisztaságnak magasabb fokon való helyreállítása érdekébentett erőfeszítésben neki magának személyesen és felelősenrészt kell vennie. Ha nem teszi, visszavonulásával aszennyet önmagában is növeli. A létrontásban valórészesség tudatát, ha nem is lehet eltűntetni, el lehet ho-mályosítani, és az emberiség mindig bővelkedett olyanaltatókban, amelyek a tudat fölött szundikáltatták. Ajóvátételre való kényszer azonban nem csillapítható, ésezért mindenkiben fel kell ébrednie a kérdésnek: jóvátétel, — de miért? A jóvátétel ösztöne az emberbenelhallgathatatlan, és az ember tudja, hogy elkövetett ésállandóan elkövet valamit, ami jóvátétel nélkül nem

maradhat. A létrontást nem egy ember követte el, ésminden további létrontás nem egy ember vagy csoport, hanem annak az egész létnek rovására történik, amelybenmindnyájan részesülünk. Éppen ezért a jóvátétel is min-denkire kötelezően érvényes. Aki magát kivonja, újabblétrontást követ el.

A követelés persze túl nagy, de még nagyobb, ha azember tudja, hogy ez nem külső presszió vagykondicionálás nyomán történik, hanem az ember ezzel aköveteléssel született. Az ember a teljesítéshez vezető utatazonban nem ismeri, de ha ismerné is, éppen megrontott




- 58 -

léte miatt abból semmit, vagy csak jelentéktelent tudnamegvalósítani. A megváltás az a tevékenység, amely azember helyett az első és elhatározó lépést megteszi. Aki azember helyett a jóvátételre az első lépést megteszi, amessiás. A messiás (megváltó) azzal, hogy a létrontást, bárabban semmi szerepe nincs és nem is volt magára veszi,úgy tekinti, mintha abban neki tényleg része lett volna, alétrontásért való felelősséget és annak egész súlyát átveszi,de ez nem elég, hanem a jóvátétel pozitív eredményét, amagasabb fokon tisztult létezést az embernek engedi át,mintha azt az ember szerezte volna meg. A megváltás aztjelenti, hogy a megváltó a jóvátételt az ember helyettelvégzi. Ennek a jóvátételnek, vagyis a megváltásnak éppenezért jelképe a Golgota és a kereszt, más szóval az áldozat.

Ad 33. A létrontást nem lehet jóvátenni, csak abba hagyni, és nem

rontani tovább a létet. Ha van jóvá tevés, akkor az abbahagyásaz. Immár a rossz helyett a jót tenni − ez a jóvá tevés. Hogy valakik nem vallják be, hogy a rosszat teszik, tesszük, ez szomorú

és tény. Hogy mindenkinek a jót kell tennie a rossz helyett ez isnyilvánvaló. Aki tovább teszi a rosszat, növeli a bajt − ez isnyilvánvaló. Az általunk elkövetett rossz miatt engesztelni kell azIstent, s az emberiséget. De csak az az engesztelés, ha immártesszük a jót. Engesztelő áldozatokra egyiknek sincs szüksége:sem az Istennek, sem az embernek. Csak jó cselekedetekre.

Mindenki tudhatja, ha akarja, hogy jónak kell lennie. Lehet,hogy valaki nem tudja a jót tenni, mert annyira tönkre ment. De

helyette nem tud senki semmit sem tenni. Csak annyit, hogybombázza őt − szeretetével, tanítással, érte imádkozással, tehátazzal, hogy teszi a jót. Jézus nem vette magára senkinek a bűnét.Ez páli tanítás, Jézus semmit sem tudott róla. Ettől függetlenülnagy az érdeme annak, aki elkezdi tenni a jót. Ezzel segít azoknakmegtalálni az utat, akik még nem teszik a jót. Jézus nem engedi áta tisztult létezést az embernek. A tisztult létezést csakmagunknak szerezhetjük meg. A gyermekeink helyett semtudunk üdvözülni. Jézus sem tud helyettünk. A megváltást az ember helyett nem végezheti el semmifélemegváltó. A golgotai kereszthalál után alighanem ott tart az




- 60 -

vagy sem. Hűség (emunah, pisztisz, fides) az Evangéliumalapszava, nem pedig a hit (faith, foi, Glaube).

Ad 35.Ismételgeti ahelyette szót… aztán mondja végre a jót:

csatlakozni ahhoz, aki előttünk jár a jót tevésben. Nem mindenkitud csatlakozni. Van, aki maga kezdi. Jézus is ilyen. Nem tudottcsatlakozni Izrael társadalmának egyetlen rétegéhez, egyetlenszemélyéhez sem. Akkor ő kihez volt hűséges? Mennyei Atyjához, akit megértett a negyven nap alatt a pusztában.

Megint: a hűség − szép, a hit − a csúnya. Mit ért a hiten? Attól, hogy valaki hitt a honfoglalásban, választott voltában, választott nemzetében, választott egyházában és gyilkolt ezekért,ahogy belefért, és azt mondta, hogy ő hisz… − ezzel mit csinált?Mondhatta volna azt is, hogy hűséges a családi, nemzeti, egyházihagyományaihoz. Ezt is mondhatta volna. Nem a szavakonfordulnak a dolgok, hanem a tartalmakon. Jézus nyelvében akettő ugyanazt jelenti (vö. Keressétek az Isten Országát! 40-47.num).

Ad – ad 35. Nem csúnya a ’hit’ – de a ’hűség’ szebb…

36. Antikrisztusi mozzanat: természeti tények vagyunk −

nincs bűn − nincs létrontás − nincs egymásért valófelelősség − nincs lelkiismeret − nincs jóvátétel − nincsadósság − nincs felelősség − nincs megváltás − az élet azélvezetekért van.

Ad 36.Minden rendben van. Csak szeretném, ha egy kicsit

konkrétabban beszélne. Így: Nem a vagyonban bővelkedésben állaz ember élete (Lk 12,15). Nem birtokolhatsz többet, mintembertársad, nem uralkodhatsz rajta stb. A jézusifogalmazásokban nincsen -ság, -ség.




- 62 -

Ad – ad 37.B. Gy. is és H. B. is tudja, hogy hagyomány csak egy van, vall

Megváltástudat is sok van és megváltás-teológia is. Elemi igénye léleknek, hogy megváltódjék, és hogy üdvözüljön. Mindehhez terminológiájával élve: ’jónak kell lenni!’, ’…ellent kell monrossznak!’ ’…szegénynek, kicsinek, kell lenni, hogy üldözötté válh Ez a megváltás-karrier, lásd részleteiben: KIO.

38. A lét romlottságának ténye elől nem lehet kitérni már

csak azért sem, mert abban az ember saját létével isérdekelt. Csak el lehet szenvedni, éspedig mint a megzavartértelmet, a betegséget, a beszennyeződést. A lét intakt voltát helyre kell állítani, és a jóvátétel kötelezettségemindenkire érvényes. Kibújás, tagadás, elkenés az eredetirontást azzal tetézi, hogy az ember a létrontáson felül mégléthazugságban is él. Aki a jóvátételt vállalja, továbbszenved, de legalább a hazugságot elkerüli. Jézus akülönböző hagyományok által tanított bűnbeesések mögötta centrális korrupció gyökerét felfedte. A korrupció tüneteia lefokozott értelem, az immorális tett és a betegség, demindenek centruma magának a korrupciónak, a létrontáserejének kiáradása. Az a hatalom, amit -Jézus a létrontóerővel nem szembeállított, hanem a hatalom, amely alétrontó erőnél nagyobb, és amely a kezdeti létezés

tisztaságánál véglegesebb tisztaságot teremti, különösmódon nem valamely hallatlan és győzedelmes, hanemmegrendítően szelíd és erőtlen, hatalmát teljesen feladótúlhatalom, amely minden erőnél erőtlenebb, puha ésengedékeny és gyengéd. Az Evangélium szeretetneknevezi. A szeretet az a hatalom, amely a létrontástmegfékezi, és azt helyreigazítja úgy, hogy a létezésnek azeredetinél magasabb szintjét teremti meg. Ez az a szint,amelyen az égi királyság, a diadalmas igazságnak fun-damentuma nyugszik.




- 63 -

Ad 38. A szerző a maga nyelvén mondja el a jézusi tanítást. Amíg

nem mond konkrétumot, addig nem ismerek rá szavaiból arra,amit Jézus tanított. Mikor olyan szót mond, amelyet már Jézus ishasznált, onnantól kezdve tudok hozzászólni. A hatalom − azelső ilyen szó. Nem beszélt Jézustúlhatalomról , hanem az életodaadásának a hatalmáról:Hatalmam van az életemet odahelyezni(Jn10,18). Ez a szeretet hatalma. Ez az a hatalom, amelyen fordul,hogy csinálunk-e Isten Országát vagy sem. Soha nem beszéltarról, hogy megteremti a létezésnek az eredetinél magasabbszintjét. A teremtő kezdettől fogva ezt a Jézustól megmutatottszintet akarta, erre képesítette az embert. Ezt látta, tapasztaltamegtestesülése előtt is Jézus − Atyja országában.

Ad – ad 38.Közeledni látszanak a vélemények! Nyilván két ember, más é

helyzetből, felkészültségből, lehetőségből más és más módon fogja adott helyzetet – esetünkben az antikrisztusi létformát. H. B.-t ’marginalizálták, börtönbe nem küldték. B. Gy. véleményeivel szemsaját egyházával, az államhatósággal, s a véleményekért börtön

demokratikus államrend megdöntésére tett szervezkedés címén.

39. A szeretet nem erkölcsi erény és nem vallásos érték és

nem érzelem, hanem a létrontás erőinél magasabb erő(erőtlenség), amely nem a lét alapállását igazítja helyre,hanem a létezés végleges alapját teremti meg.

Ad 39. A szeretet erkölcsi erény is, vallásos érték is, érzelem is.

Méghozzá az Isten és ember erkölcsének csúcsa, foglalatja.Minden erény benne foglaltatik. A szeretet vallási érték. A vallásaz Isten szeretetéről kell, hogy tanítson, s az ember erre adottméltó válaszáról: az Istent és embert szeretésről. Nincsenmagasabb vallási érték a szeretetnél. A szeretet érzelem is. Akitlegfőbb jónak és javamnak ismerek meg, akiért az életemet ishajlandó vagyok odaáldozni, azt az érzelmeimmel is átölelem. Aszeretet a legnagyobb érzelem. Még ember és ember közti




- 64 -

vonatkozásban is: a szerelem. Hát még az Istent átölelő szeretet. A szeretet legyőzi a létrontás, a nem-szeretet erőit, s vállalja aszeretetért az erőtlenséget is: Amikor erőtlen vagyok, akkor vagyokhatalmas(2K 12,10). S most jön a szerző terminológiája:a szeretetnem a lét alapállását igazítja helyre, hanem a létezés végleges alapjmeg. Kételkedni kezdek abban, hogy ez a terminológia a Jézusrólrendelkezésre álló anyagot ragadja meg, ha megtagadja a szere-tettől az erkölcsi erényt, a vallási értéket, az érzelmet.

Ad – ad 39. Megpróbálom szintetizálni a két véleményt. A szeretet magasab

az erkölcsi erénynél, a vallásos értéknél és az érzelemnél, így m foglalja az erkölcsöt, a vallást és az érzelmet.

40. A szeretet tökéletesen erőtlen, mert minden agressziót

feladott. A szeretet teljesen bevehetetlen, mert a létezéslegnagyobb hatalma.

Ad 40.Igen, igen, igen…

Ad – ad 40. Ehhez nincs mit hozzátennem…, legfeljebb még egy ’igen’-t.

41. Az Evangélium a centrális létrontás felfedése és azegyetlen remedium (szeretet) feltárása.

Ad 41.Igen azzal rontjuk el az életünket, hogy nem szeretünk, azzal

tesszük rendbe, hogy szeretünk, és jézus jóhíre semmi más, mintez.




- 65 -

Ad – ad 41. Az Evangélium felfedés és feltárás; annak feltárása, ha nem szer

elrontjuk az életünket, ha szeretünk, meggyógyítjuk azt.

42.Ha a lélek nem szeret, a földre zuhan, ami a pokollal

csaknem egyenlő (Simone Weil). Vagyis, amit




- 66 -

Empedoklész tanít: a szeretetben meglazult lélek istenérőlleszakad és tízezer testet-öltésben kell megtisztulnia, amíg visszatérhet.

Ad 42.Simone Weil rendben van. Empedoklész lazulása, leszakadása

is… a tízezer testet-öltés is − ha csupán költészet is, szinténrendben van. Csak ne maradjunk a pokolban, csak térjünk vissza.

Ad – ad 42. Az újratestesülés (reinkarnáció) kérdése most nem olyan egyszer

is és B. Gy. is mást gondol. Csak zárójelben: (H. B. sem olyan Newezoterikus reinkarnációt gondol, de erről majd később!)

43. A létrontó hatalmak és a léthazugság rendszerek kétezer

év óta állandó erőfeszítést tesznek, hogy a szeretetetkompromittálják. Gondolkozásban és világnézetben,filozófiában, tudományban ez maradéktalanul sikerült. Adefiníció így szól: a szeretet szentimentális papi csalás. Azemberi lét középpontja nem a szeretet, hanem a létért valóküzdelem. A szeretet azonban az egyetlen létező, amelynem tagadható meg és nem szennyezhető be; amibeszennyezhető, az a szeretettel való visszaélés, a hazug ésálszeretet, a szeretettel való csalás, a hamis és egoistaszeretet. A kompromittálás hatása csak addig tart, amíg azautentikus szeretet megérinti. Abban a pillanatban erről a

tökéletesen erőtlen és hatalomtalan, szelíd és türelmes,puha és engedékeny gyengédségről minden agresszió visszapattan, és ez a védtelen lágyság a gyémántnál iskeményebbnek bizonyul.

Ad 43. A szeretet papi csalás . Ha egy pap nem szeret, s ha egy pap

hazudja csak a szeretetet, akkor az a pap csal. Ha a vízvezetékszerelő teszi ugyanezt, akkor az vízvezetékszerelőicsalás. A szeretetért mindannyian felelősök vagyunk,




- 67 -

foglalkozástól teljesen függetlenül. A földrajz-órán nem kellszeretni, csak a hittan-órán?

Ha valaki körülnéz a világban, és ott küzdelmet lát a létért, vagy pénzszeretést, azaz Mammon-imádatot lát, akkor csakfelméri a valós helyzetet. Ha úgy látja, hogy mindez rendben van,akkor nagyon sajnálom őt. Keservesen és magamagán fogjamegtapasztalni a következményeket; annak következményeit,hogy nem szeret.

A szeretet nem létező, nem egyed, hanem a létező egyedlátása, magatartása, érzelme. Igen is megtagadható ez a látás,magatartás és érzelem. Igenis beszennyezhetők, akik így látnak,cselekszenek és éreznek. Hullává gyalázhatók. A tanításidiotizmusnak, az élet őrültségnek, az érzelem ökörségnekállítható. Egy nem tehető azzal, aki a szeretet elkötelezettje: nemáll át a másik táborba: gyémántnál is keményebb.

Az Egyház mond olyasmit, hogy a házasság felbonthatatlan.Nem. Felbontható. Hazánkban a házasságok fele felbomlik. Eztény. Nem kell letagadni a napot a az égről, a csillagokat sem. Aházasságot nem szabad felbontani, bár felbontjuk. A szeretetnem szabad megtagadnunk, beszennyeznünk, de megtesszük.

Hogy az autentikus, az igazi szeretet mekkora erő, azt szépenrajzolja meg a szúra vége.

Ad - ad 43. Nem egészen! Ha egy vízvezetékszerelő rosszul végzi a munkájá

esetleg csöpög a csap. Ha a pap rosszul végzi a munkáját az papi Neki nincs megengedve, hogy rosszul végezze a munkáját. diszkrimináció.

Jézus is másként ítéli meg Péter tévedését (’Távozz Sátán!), minmás tanítványát.

44. Az antikrisztusi létrontás nem történeti tényezők, nem az

értelem, a tudás, az erkölcs, a hatalom, az emberiintézmények a vallás ellen, ha nem a szeretet ellen irányul.

Ad 44.




- 68 -

Azt hiszem, hogy az Antikrisztus mindent megpróbál. Afelsoroltakat is megpróbálja tönkre tenni. Ő a nagy szétdobáló.Persze, hogy alapvetően a legistenibbet próbálja két vállrafektetni.

Ad – ad 44.Valóban fent kezdi a ’szétdobálást’, de jut belőle lefelé is. Mo(Guenon, Ortega), hogy a tömeg a legérzékenyebb a sátáni erőre. A

álljon az csupa híres professzorból is – hihetetlen módon le tud aljatömeg működésére az Evangéliumban is látunk példát (Barrabás).

45. A szeretetlenség az értelemben mint őrültség, a

morálban mint bűncselekmény, a testi életben mintbetegség nyilvánul meg. Szeretetlenség annyi, mintlétromlottság. − A szeretet a létezés mértéke.

Ad 45.

A szeretetlenség = ha nem szeretek. Ha nem szeretek, ettőlmég lehetek nagyon okos. Ha nem szeretek, ettől még lehetekelismert államférfi. Ha nem szeretek, még lehetek azegészségemre vigyázó. Ha nem szeretek, elrontom az életemet −okosan is, elismert államfőként is, egészségemre vigyázón is.Elrontom, mert nem arra lettem, hogy okos, államférfi, kisportoltlegyek, hanem arra, hogy szeressek. Ha ne szeretek, valószínű,hogy engem sem fognak szeretni, de a mondott frinc-francokkal

úgy-ahogy kárpótolom magam.Ha nem szeretek, a létezésem nem fog sokat mutatni az életértékmércéjén. Ott gnóm leszek.

Ad – ad 45. A szeretetlenség megnyilvánulásában egyetérthetünk. ’A szeretet

mértéke.’ – ezt jól meg kellene tanulnunk!




- 69 -

46. A szeretet paradoxona: a szeretet az ember legmélyebb

lényének megnyilatkozása, és pedig abban, hogy alegmélyebb lény önmagával szembeszáll és maga ellen dönt(Oetinger). A szeretetet az ember azzal szabadítja fel, hogymegköti. Ad 46.

Legmélyebb önmagammal szembeszállni, önmagam ellendönteni − mért paradoxon ez? Ellentmondás ez a javából. De miaz, ami csak látszólagos? Én csak tévedést, vagy önpusztítástlátok benne. Ha valaki ezt az önpusztítást a maga érdekének látja,akkor csaklátszólag dönt a maga javára, valójában nem.

A szeretet felszabadítjuk = szabad folyást engedünk neki: csakszeress és szeress. Hol itt a megkötés? Akit szeretek, aztmagamhoz kötöm. Ahol én alszom, ott van az ágyad. Hamegszerettelek, bántana, ha elkerülnél. Akit szeretek, az megkötengem. Megkötöm magamat Isten kötelével – énekeljük a Bokor-himnuszban.

Ad –ad 46.

A paradox abban áll. Hogy önmaga ellen dönt, a szeretet az önzlegyőzése. Ezzel emeli fel az igazi ’én’-t. Jézus is önmaga ellen pusztában is és a Golgotán is. A ’Megkötöm magamat Isten kötelévmilyen szép és igaz paradoxon!

47.

A lét (a szeretet) alapművelete:− az önállóságban, mint egy én a közösbenkiegyenlítődni,

− a közössel való egyesülésben abszolút egy énné lenni.(Ez Böhme logikájának bázisa, az inqualieren. Az egymáskölcsönös áthatásának törvénye.) Az Egynek a végtelenszámsorban való differenciálódása, a végtelen számsornakaz Egyben való integrálódása.




- 70 -

Ad 47.Én vagyok a szőlőtő. Maradjatok énbennem, és én bennetek

(Jn 15,1.4). Hogy mindannyian egyek legyenek. Ahogy te, Atyámbennem, és én benned, hogy ők is bennünk legyenek (Jn 17,21).Ezek a jézusi alapműveletek. De ezt értette Szent Pál is: Élek én,de már nem én, hanem Krisztus bennem (Gal 2,20). Levél akorintusi egyháznak, mely Jézusban megszentelt egyház (1Kor1,2).

Ad – ad 47. Jön a paradox magyarázata. A magyarázók: Jacob Böhme, Ján

Pál. Mindhárman a témánkat illetően Jézusra mutatnak. Jézus voaki bemutatta a szeretetet a világnak.

48. A szeretet matematikai természete: a matematika a

szeretet műveleteit képezi le. A szakrális aritmológiák (Jiking, szánkhja, Kabala, Püthagorasz, orfika) után a szeretetmatematikai természetét Európában a néhányan értettékmeg. Plótinosz, Cusanus, Eckehart, Böhme. Mindenmatematikai művelet alapja — a primordiális létről valótudat — nem egyéb, mint a szeretet egységesítő művelete(a lét alapművelete). A szeretet műveletei a fizikában, akémiában, a biológiában, az asztronómiában, apszichológiában, a szociológiában.

Ad 48. A szeretet többes szám. A Szentháromságban három: ADÓ

AJÁNDÉKOZOTT ADOMÁNY. A szociológiában: a család, melyben mindenki egyformán kap.

A jézusi közösségben, amelyben a tanítványoknak a három évalatt nem volt semmiben hiányuk. A pusztai ötezermegvendégelt, ahol a maradékból megtöltöttek 12 kosarat. Ahola háló majd elszakad.




- 71 -

Ad – ad 48. A szeretet matematikai, aritmetikai természetét a Szerzők jól érti

szeretet többes szám.’ – újabb fontos megtanulni és nem elfelejteni

49. A szeretet logikája az egységlogika. (Upanisádok,

Plótinosz, Hérakleitosz, Cusanus, a zen, a szufi, Böhrne, akhasszidok).

A szeretet a létet megnyitó és átvilágító szó. Logosz.

Ad 49. Az Isten az, aki van: ÉRTED VAGYOK. És Isten volt a

Logosz, és a Logosz megtestesült és ő is értünk volt. Megmutattaa Golgotán, s a misztikus elővételezésben a Lakomán… ésmutatja azon az idők végezetéig. S a Lélek a Szeretet Szentlelke

Ad ad 49.Íme egy szép párbeszéd a szeretetről, időn, téren, személyeken tú

50. Ami a szeretetből nem érthető, annak szavahihetőségéről

le kell mondani.

Ad 50.

Ami van, az létezik és valami és egy. Ezek a legegyetemesebblétállítmányok. Mindenről állítható, ami van. Ami az abszolút létező, arról, AKI VAN meg ez állítható ad

és kap és visszaad és visszakap … és megint elölről. Ez aSZERETET

Ad – ad 50.…és az előző folytatása!




- 72 -

51. A szeretet az eredeti teremtésnél magasabb rendű és

egyszerűbb élettechnikát teremtett, szilárdabblélekjelenlétet, felsőbb tudást, emberismeretet, valóságismeretet. Ez az életrend, mivel több, gyermekibb, vagyis törékenyebb, szelídebb, lágyabb, világosabb,kiműveltebb, értelmesebb, tágabb, derültebb,önérzetesebb, finomabb — és főként érzékenyebb éssebezhetőbb.




- 73 -

Ad 51Úgy gondolom, hogy nincs eredeti meg nem eredeti teremtés.

Mi csak a Nagy Bummról, az ősrobbanásról tudunk. Az evoluciószálán az egyetlen világ év dec. 31én 22 óra 30 perckor jelennekmeg az első emberek, akik felfogják, hogy teremtményei egy Te-remtőnek, aki szereti őket, s akit vissza kell szeretniök, s akiknekegymást is szeretniök kell. S ezzel a világ év utolső másfélórájában jöhet a magasabb rendű stb. élettchnika, amelyérzékenyebb és sebezhetőbb minden korábbi teremtett létezőnél.Mert megjelent az Univerzumban a Teilhard de Chardin-ePhénomene Humain, Az emberi jelenség.

Ad – ad 51.Igaza van B. Gy.-nek nincs kétféle/többféle teremtés, mivelhogy

Teremtő van. Az már a vallások, sajátossága, hogy majd ötezer terugyanannyi teremtés van. Hagyomány csak egy van és egy teremteremtő.

52..Minden szeretet ősképe a golgotai áldozat: önmagamat

maradéktalanul odaadni.

Ad 52. Az őskép a teremtetlen lét, a teremtetlen Szeretet. Ez

szükségképpen abszolút, teljes, rész és hiány nélküli szeretet.Ennek az ősképnek a megvalósítása lehet az emberi természet. A

minden tőlünk telhetőnek ésszerű odaadása. Jézusé ilyen volt.Francescoé is. Talán XXIII. Jánosé is. És azt hiszem, hogynagyon sok édesanyáé is.

Ad – ad 52.Hamvasi kulcsmondat – azóta is sokszor hivatkozunk rá, ma

Ezzel B. Gy. is elégedett elehet, ez nem páli teológia, sokkal inkKIO-bó való.




- 75 -

elönt a tudata annak, hogy honnan valók vagyunk. A Hamvasáltal használt szavak mind jelentősek. Ugyanazokat érzem benne,amiket a legkülönbözőbb szavakkal fejezhetünk ki. Mindenki amaga mással összekeverhetetlen és összetéveszthetetlenegyedisége, személyisége alapján. Az embernek személyisége is van. Az állatnak csak egyedisége.

Ad - ad 53. A Szent Lélekről hasonlót gondolnak a Szerzők: persze minde

mag, mással összekeverhetetlen és összetéveszthetetlen egyediségealapján. Így van ez rendjén! Szériában gondolkodni, vélekedni, pártmegfogalmazni a Szent Szellem elleni bűn…

54. Az Antikrisztus a Szent Szellem ellenerejének is

felfogható, mert a szellem fel akarja fedni, ami rejtve van,az Antikrisztus pedig azt, ami már megnyilvánult, el akarjarejteni. Az Antikrisztus nem a teremtés, hanem a megváltás világából lép ki, ezért nem a primordiális létrontás, hanemaz egyetemes létmegújulás megrontásának fejedelme. Az Antikrisztus a szeretet oppozíciója, nem a golgotai áldozat,hanem az egocentrizmus, nem az érzékeny és sebezhető,derült és nyílt gyermeki bizalom, hanem az érzéketlen éspáncélozott, zárt és kedélytelen bizalmatlanság, nem amegnyílás, hanem az elzárkózás, nem az egység, hanem afelbontó szétszórás, ezenfelül a dolgok elrejtése, az

elrejtésnek megtévesztő rendszerben való kiépítése, végülmég ennek a rejtésnek is, nehogy felismerhető legyen, el-rejtése.

Az antikrisztusi rejtőzködés végtelen folyamat, amit aSzent Szellem csak végtelen átvilágításával tudellensúlyozni. Az Antikrisztus hatása azonban ott alegnagyobb, ahol a szeretet erőtlenségével áll szemben,ahol azt a látszatot tudja kelteni, hogy ami erőtlen, azkivetni való, s amit meg kell szerezni, az a hatalom.




- 76 -

Ad 54.Hamvas szerint van primordiális lét és utána következő. Van

teremtett és megváltott lét. Jézus erről sohasem beszélt.Szerintem ez a gnózis, ez a titokzatos ismeret, tudás, amely nemigazolható, s ezért is kártékonynak gondolom. Mint a Pál kaptakinyilatkoztatás, amely kicsavarta a jézusi örömhírt, amely helyérelépett a jézusi örömhírnek, amelyet Evilág Fejedelme, a Sátánragyogóan felhasznált a maga javára, a jézusi mű tönkretételére. Jézus ne hozott új, megváltott létrendet. Újszövetséget sem. Csakazt, ami kezdetben is volt. Csiraszerűen az ősrobbanáskor.Szépen kifejlődve Jézusban és másokban is. A gnózis és Páltanításának közös vonása, hogy valaminek a tudása új léthelyzetetteremt.

Nincs új léthelyzet. Péter a jézusi tanítás ellenre büntetőcsodát tesz Ananiáson és Szafirán. A történelem Jézus utánugyanolyan borzalmas, mint előtte. A keresztények ugyanaztcsinálják, mint a nem keresztények. Árpád lovon vesz országot,Unokájának keresztény unokája élve temeti Thonuz-apátfeleségestől, lovastól. Élve elégetések, elgázosítás, Hirosima,Gulag − mind a megváltás világának jelenségei. Nem csinált ilyen

világot Jézus. Hatalma volt az életét odaadni, s megértetteazokkal, akikkel tudta, hogy utánozzák őt. A teremtésprimordiális rendjét nem lehet, és nem kell megváltani. Ez a rendolyan jó, amilyen jó csak kijöhet az egy jó Teremtő kezéből.

Az Antikrisztus pedig a szabadságunk felhasználása a magunkjavára. Az Isten pedig a szabadság felhasználása a Másik javára, sannak időtlen megtapasztalása, hogy egyedül ez a magatartás válik a szabadságot hordozónak a javára. Az Atya adja teljes ön-

magát a Fiúnak, s a Fiú elbűvölődik ettől, s ő is adja teljesönmagát Atyjának. S ez az innen oda és onnan ide áradás, ez aSZERETET SZENT LELKE, a HARMADIK. Az Antikrisztuspedig a szabadságot a maga javának szolgáltában látja. S ellenségelesz mindenkinek. Ellenséggé tesz mindenkit. Minden szolgájaakarja saját magának a többet s a még többet. S az eredmény? Ahullahegyek. A senki boldogsága. A gazdagság nyomorúsága. ASzentháromság világából való rend megkeresi az istállót és ajászolt, s elönti a betlehemi éjszakát az adás gyönyörűsége. Apásztorok boldogságról szól a népek tilinkója, melyből a




- 77 -

legcsodálatosabb melódiák születnek. A teremtés rendjénekember számára lehetővé tett létteljessége.

És nem kell ez a boldogság. És az Antikrisztus nagyhatalom.És őt választjuk. Miért? Mert az Antikrisztus üt. Szolgái öklével,akik szeretik a pénzt, s ennek védelmében Golgotáraparancsolják azt, aki a teremtés primordiális rendjét képviselik. Az adást. Azt, hogy nem lehetünk kapzsik. Hagy adzsiknak kelllennünk.

Ad – ad 54.Itt van a ’titok’ fogalmának magyarázata, amit néhány szúrával e

nem értettünk. Az antikrisztusi el akarja fedni (titok) amit a krisz feltár (alethea). A gnózist másként értékelik a Szerzők, H. B. nem kivetnivalónak, B. Gy. kidobná. Valóban sok téves eszme rejtőzhetde sok mindenre rá is világít. B. Gy. terminológiája mentén ú fogalmazhatnánk: a közös nevező a lényeg; hogy a számlálóban nem annyira érdekes.

Úgy ítélem meg, hogy merőben más itt merőben más számláló nevező közös.

55. Az Evangélium tanítása nem vallás alapítása, hanem

beavatás. A tanítványok tévedtek, és ez a tévedés igenhamar kiderült. Az Evangéliumra nem lehetett közösségetépíteni. A kereszténység olyan beavatás, amely abeavatottak fensőbbségével, vagyis brahmani

tevékenységével meg tudja alapítani az emberiség egységét, vagyis az Egyházat.Nem mint organizációt, hanem mint a végleges és tény-

leges valóság körülvételét olyan emberekkel, akik azEvangélium, vagyis az áldozat szellemében élnek,mindennemű világi hatalom nélkül, szegénységben,igazságban és tisztaságban, figyelmüket az embernek „azéletért és a hallhatatlanságért folyó kettős küzdelmérefordítva”, soha egy pillanatra sem elfelejtve, hogy az, amititt életnek nevezünk „az ember örök sorsának csaktöredéke” (Bergyajev). Végül pedig: hiteles élet csak egy




- 78 -

van, az evangéliumi —‚ és a hiteles életen kívül mindenegyéb mellékes.

Ad 55.Beavatás − Igen, Jézus nem alapított vallást. Volt már ebből a

műfajból az ő korában is elég. Akármilyen vallásban is nevelkedik valaki, megértheti azt, amit Jézus tanít. Tanítása felfedi azt, amikezdetben volt. Azt, ami az ember lelke mélyén él. Amire alelkiismeretünk vezetése mellett az életünket használni kell.Példával is bemutatja ezt, a magáéval. Hogy ezt miért mondjaszerzőnk beavatásnak, nem tudom. Nincs szótár, amely ebbenerősíthetné őt.

Közösség − A tanítványok tévedhettek, mert emberek voltak. Abban viszont nem tévedtek, hogy az evangéliumra lehet-eközösséget építeni. Jézusnak ugyanis sikerült az evangéliumraközösséget építeni, a Tizenkettőt. Meg is őrizte őket élete végéig,hálát is adott ezért Atyjának. A közösség − nem egyes szám,hanem többes szám. Egy valaki nem közösség. Többen lehetnekközösség. A „beavatottak” már többes szám, és a beavatottaknakkell megalapítaniok az emberiség egységét. Azemberiség is többes

szám. E többes számnak az egysége, az Egyház (=elég sokember) is − többes szám alapú. A többes szám mindigorganizáció is, mert az egység mindig részekből áll a teremtett világban; csakaz Isten egyszerű − legalábbis Arisztotelész és Szent Tamásszerint. A teremtett világ több-szerű, részekből összetett. Ez is Arisztotelész. Gondolataink közlése és megérthetése csak akkorlehetséges, ha a szavak szótári jelentését használjuk, s ha nem aszótári jelentésben használok egy szót, akkor meg kell

mondanom, hogy milyen jelentést adok a szónak, amely a szótárszerint valami egyebet jelent. És még azt is meg kell mondanom,hogy miért térek el a szótári jelentéstől. Ha azt akarom, hogymegértsenek. Ezért aztán semmiképpen sem értem, hogy miértnem lehet az evangéliumra közösséget építeni.

Egyház − A végleges és tényleges valóságot körülvevőemberek; emberek, akik az Evangélium szellemében élnek. Ezekalkotnák a többes számot, az egyházat. Hogy miért nem lehetközösség az Egyház, érthetetlen számomra. Azt sem tudomeldönteni, hogy a közösség csúnya-e vagy nem csúnya − a szerzőszótárában.




- 79 -

Ad – ad 55.B. Gy. sem alapított vallást. A saját vallásán belül akart mind

megvalósítani. Meg is lett az eredménye!!!Íme egy újabb közös nevező!

56. Aki azt hiszi, hogy az Evangélium vallást alapított és e

vallásra emberi társadalom építhető, méltán rendül meg,mert ez a kísérlet igen hamar és visszavonhatatlanulmegbukott. A keresztáldozat óta tíz év sem telt el, csak öt, vagy még kevesebb, amikor Jeruzsálemben a szeretetközösségéhez csatlakozók minden vagyonukatfelajánlották, hogy közösen a közösből éljenek Ananiás ésfelesége Szafira is eladta a házát, de annak árából jó részt amaga számára elrejtett. Az antikrisztusi ábrázat. Ezzel alegelső közösség máris zátonyra jutottnak volt tekinthető.Nem azért, mert Ananiás és Szafira az árulást elkövette,hanem mert a közösség az árulást merőben a héber farizeuskonvenció alapján mint bűnt ítélte meg. A közösség azEvangéliumból egy szót sem értett. Amit értett, az csak atalmudi morál volt. Az ember valódi beavatás nélkültársadalmi vadállat (béte sociale), akinek gondoskodásra van szüksége, különben nyersen zabálja a húst. A hitelesenevangéliumi keresztény mosolyogva elküldte volna szegény Ananiást és feleségét: — Eredj és pénzedért házadat vedd vissza, iparkodj tiszta életet élni, s ne hidd, hogy üdvödet

úgy meg tudod vásárolni, mint a piacon a bárányhúst, mertúgysem más valamiért jöttél ide, csak mert hallottad, hogyaz örök mennyei boldogságot itt olcsón árusítják.

Nem baj. Ha aztán úgy érzed, hogy a messiás szavaitólmeg kellene világosodnod, gyere el.

Ad 56. Emberi társadalom − Az emberi társadalom épül. Mindig is

épült. Ex esse ad posse valet illatio. Tehát az emberi társadalomépíthető. Egészen más kérdés, hogy jézusi társadalom is építhető-e. Igen, építhető. Épült is? Nemigen. Emberi társadalom építési




- 80 -

kísérlet volt Jézus részéről, hogy egybe gyűjtötte a Tizenkettőt.Sikerült neki? Meglehetősen. A tanítványok azt vallották a háromév végén, hogy semmiben nem volt hiányuk. Jól érezték magukat.Kell ennél több? Jézus levegőjében érezték jól magukat.

Megbukott − Kétségtelen, hogy Péter nem Jézus szellemébenrendezte le az Ananiás-Zafira ügyet. A főpap udvarában sem Jézus szellemében rendezte le a Jézus-ügyet. De ettől még nembukott meg a jézusi társadalom. Miért? Mert Istentől szabadságotkaptunk, s döntünk. Hol jól, hol rosszul. Péter többször rosszuldönt. De Péternek van módja megbánni rossz döntését.Megtérni. S megtérve megerősíteni testvéreit. Ilyen világotteremtet az Isten. Nem másmilyent. Lehet filozofálni arról, hogyjobbat is teremthetett volna. De már Leibniz is rájött arra, hogyIsten a lehető legjobb világot teremtette. Nem csinált rosszabbatannál, amilyet tudott csinálni. Hamvas Béla sem rosszabbul írtameg az 56. szúrát, mint ahogy tudta. Én em írok hozzá glosszátrosszabbul, mint ahogy tudok.

Zátonyra futott − Nem futott zátonyra. Élt tovább. Pál gyűjtnekik Macedóniában másfél évtizeddel később. Nem mondom,hogy virult, virágzott, de élt. Élt és segített Jeruzsálem

szegényein. Nem gondolom a szerző által állított csúfságokat Ananiásról, bár helytelenül cselekedett. Annak ellenére sem, hogyigazat adok a szerzőnek: Péternek valahogy úgy kellett volna eztaz ügyet lerendeznie, ahogy a szerző írja.

Ad - ad 56.Igen hamar zátonyra futott a jézusi kereszténység, az evang

tanítás, és a szeretet közösség nem bírta sokáig. Mégis – és ezt H.

B. Gy. is jól tudja – nem érdemes mást művelni ezen a golyóbiso jézusi kereszténységet, evangéliumi tanulást/tanítást és szeretet köze három műveléstől ma igen távolra estünk, de sohasem annyira, hállításunk ne lenne igaz: ’…csak ezt érdemes tenni, semmi mást.’

57.Minden olyan közösség organizációja, amelyet a lehetőlegközönségesebb és legdurvább anyagiasságra alapoznak,

a történet e kései fokán teljesen lehetetlen. A megtérés,




- 81 -

vagyis az alacsony életértékeknek a magasabbért valóelhagyása a többség számára nem megvalósítható feladat.De a megtisztultak sem alapíthatnak közösséget, mert létüksúlya messze a társadalmon túl esik. Amire a brahmannakszüksége van, nem a hatalom, hanem az autoritás. Azautoritás a hiteles élet aurája. A lehetőségek egyetlenje, hogy a szellem embere(brahman) az emberi organizációban helyet (kedvezőesetben fontos helyet) foglal el, és a közösséget belülrőlérleli. Ezért a pitagoreus társadalom nem lehetett életképes,az esszénus csupán szekta maradt, Platón államától pedigjobb nem beszélni.

Ad 57. Anyagiasság − Amit a szerző mond, az nyilvánvaló. Az is, hogy

az a megtérés, amelyről beszél, a többség számára nem járható.Ma. És holnap? Lehet, hogy holnap sem lesz járható. Lehet. Deki állíthat biztosat? A jövendőmondó. Nem vállalkozom afeladatra. Másnak sem tanácslom. Az az univerzum, amelykörülvesz bennünket, 150 milliárd éves. Ha minden félezer évet

összesűrítünk egy másodpercre, akkor kapunk egy világévet.Ennek utolsó napján, azaz december 31-én 22 óra 30 perckorjelenik meg benne az ember. 23 óra 56 perckor születik Jézus, ésa 24 óra 60. percének 60. másodpercében, amely másodpercfélezer esztendeig tart, írja Hamvas Béla az Antikrisztust, sglosszázom én munkáját. Úgy gondolom megindokoltam, hogymiért nem vállalom a jövendőmondást. Inkább reménykedemabban, hogy az Isten terve sikerül, s megépül az Isten országa.

A megtisztultak sem építhetnek közösséget− Ugyan már miértnem? Mert létük súlya messze a társadalmon túl esik − halljukszerzőktől. Hallom, de nem értem. Gondolom, hogy a „létüksúlya” elismerő tartalmat takar. Hogyan tudnak ezek atársadalmon kívülre esni, el nem gondolhatom. Azért nem, merta társadalmat a létező emberek alkotják. A társadalmon kívülnem lehet létezni. Az üldözöttek is a társadalmon belül vannak. A megtisztult emberek alkotják a megtisztult társadalmat.

A közösséget belülről érlelni − Szép, ha ezt próbálják csinálni abrahmanok. De aki próbált már emberi közösséget építeni, annaktudnia kell, hogy a közösséget csak a közösség tagjai tudják




- 82 -

belülről érlelni. Még egy házaspár közösségénél is ez a tényállás. A férj hiába érleli a feleségét. A feleségnek kell önmagát érlelnie. A férjnek is.

Pitagoreus , esszénus és platóni társadalom legyen olyan, mint aszerző mondja. De ebből nem következik, hogy nem valósulhataz Isten Országa. Hogy nem jöhet létre olyan közösség éstársadalom, melynek tagjai a jézusi szeretetre teszik rá az életük.

Ad – ad 57.H. B. szerint egyetlen hiteles közösség van: az emberiség. B

kisközösségekben hisz és erre építi a Bokrot is. H. B.-nek nem tartós közösségei, a Sziget-kör is hamar befulladt. H. B. az indivoldalán áll, B. Gy. a közösségek felől szemlél. B. Gy. a közösség jobban ért, annak elméletéhez és gyakorlatához egyaránt. A minta i jézusi mintájú…

A pitegoreusi, az esszénusi közösségek úgynevezett ezotközösségek, Platón állama már a diktatúra felsejlő előképe.

58.Nem a meglévő társadalmakat kell átalakítani, nem

teljesen új társadalmat kell alapítani, hanem az örök emberiközösség egységének (Egyház) abszolút tényét kellkimondani és fenntartani, és annak megvalósulását azegész emberiségtől és minden embertől külön, szüntelenülkövetelni.

(Jaspers: ha nem élünk mindnyájan együtt és egymásért,mindnyájan együtt fogunk elpusztulni.)

Ad 58. Egyház − az örök emberi közösség egysége. Nincs az a

keresztény teológus, aki meg ne nyalná a szája szélét ettől ameghatározástól. Ez a megállapításom egy kicsit merész volt. Ateológián megtanultam, hogy egyházam − egy, szent, apostoli ésmindenkire kiterjeszkedő. Legjobb, ha most nem mondoksemmit erről az egyház-fogalomról. A Hamvaséval kellfoglalkoznom. Hogy emberi közösség, az nyilvánvaló. Azt, hogy




- 83 -

az egyház egy „közösség egysége”, az megint nyilvánvaló. Amígegy házasság megvan, fennáll, el nem váltak egymástól, addig az aférj és feleség közösségének egysége. Nem lehet egység, ha nincsközösség. Nem lehet közösség, ha nincs egység. Mi más lehetne?De hogy örök volna, ezzel nem érthetek egyet, mertmindenképpen kezdete van. Az embernek is, az emberiségnek is,az egyháznak is, minden emberi alakulatnak.

Abszolút tény − Miről beszél itt a szerző? Nehéz kitalálni. Tényés abszolút tény, hogy létezik az Egyház, mint örök emberiközösség egysége. Hol létezik? Hadd menjek oda megnézni.Nem lehetséges. Csakin mentelétezhetik, nemin re . Hamvasgondolataiban van léte. Ezt az abszolút tényt ki kell mondani.Minek? Ha létezik, akkor kimondás nélkül is léteik.Fenn kelltartani. A szerző fejében létezik, s ő fenntartja tételét, amíg fennakarja tartani. Akarja-e? Az a helyzet, hogy nem árulja el, mitgondol. Majd kitalálom. De nem biztos, hogy sikerül. Istenálmodta az emberről ezt. Lehet. De Isten tudta, hogy ez csakterv, amelyet az ember vagy megvalósít, vagy nem. Vagy: maga azIsten az egyház?Szavak, szavak, ti öltök minket el… Mért nemmondja meg a szerző, hogy Istenre gondol? Mert Istent úgy sem

gondolja személynek? Mert úgyis panteista? S ezért mondhatilyen nagyot? S ekkorát?Követelni − Csak egy embertől követelhetek. A személyi

igazolványban találom a nevét. Még akkor sem követelheteksenkitől semmit, ha meg is fenyegethetem Jaspers szavával:mindannyian együtt élni. Én nem követelek senkitől semmit. Deérvelek, s várom, hogy végre akadjon kér házaspár, aki létrehozegy magyar katolikus családos szerzetes rendet azért, hogy

megmutassa a világnak, hogyan valósítható meg a jézusiközösség, a jézusi társadalom.

Ad – ad 58.B. Gy. elgondolása: mindennek kezdete van és ebből fakadóan

H. B. szerint viszont örök a kezdet is és örök a vég is, azaz nem li fejlődés, haladás van, hanem körkörös, ciklikus. (Jaspers megjegyzBokor megjegyzés is lehetne!)




- 84 -

59. Ami nem Egyház, az ergastulum, vagyis

rabszolgaistálló.

Ad 59. Aligha jártam rossz nyomon, amikor próbáltam megfejteni,hogy mit gondol szerzőnk az „Egyházon”. Sajnos, ami létező,

tapasztalható az emberi társadalomban, az mind a Mammonergastulumára mutat.

Ad - ad 59. A két Szerző egyet gondol az Egyházról, és egyet gondol arról is

az egyház nem valósul meg a világban, helyette zavar (ergastulu Ami megvalósul az a Mammon egyháza: a bankok, a fináncoligarmultik totális hatalma.

Az Egyház nem megvalósulása ellenére az Egyház megvalósításélnünk – tette ezt a két Szerző is a maga különböző, de szellemisnagyon is hasonló életével.

60.Markion görög kereskedőről, ha mindaz, amit felőle

feljegyeztek, igaz, azt mondják, hogy felfogása szerint akereszténység a kívánatos mértékben azért nem terjedt,mert a többi népek, főként a görögök − és egyes kasztok,főként a műveltebbek, a rabbinista moralizmustólidegenkedtek. Markion a héberség önmaga felé forduló és

minden mást kizáró fülledt és kicsinyes familiarizmusát(amely ellen Nietzsche is oly bőszülten tiltakozott) nehezen viselte el. Azt tanította, hogy a világegyetem uralmábanrezsimváltozás történt. Jézus Atyaistene nem azÓtestamentumé, hanem egészen más lény, nem bosszúállóés haragvó, hanem igazságos és jó, és nemcsak a hébereké,hanem az egész emberiségé, mint mondta: az Idegen Isten. Jézus előtt erről az Istenről nem tudtunk.

A Megváltó volt az, aki az Idegen Isten igazságát aföldre hozta, és ezzel azt, ami azelőtt volt, eltörölte. Atörvény (Tóra) és a próféták ezzel érvényüket vesztik. A




- 85 -

világteremtés tulajdonképpen nem sikerült. A teremtésembere (Ádám) megbukott. Amit a teremtés elhibázott, azta megváltás helyrehozta. Markion ezért az Evangéliumot azÓtestamentumtól elszakította, az eredeti (arameus)Újszövetséget úgy írta át, hogy az Evangéliumot olyan vallásfélének fogta fel - de valószínűbb, hogy még annaksem. Markion valószínűleg még csak vallásos ember sem volt, csupán politikus, aki a szervezésben és a propa-gandában hitt. Markion tevékenysége a kereszténységenbelül annak a héber-hellén antagonizmusnak első kitörése,amely egész Európa történetében a mai napig tart és igenkülönböző alakban jelentkezik, mint például a hellenizmushatása a reneszánszban, ugyanakkor a hebraizmus áttörésea reformációban. Mert a hellén hatás minden esetben, mintelvilágiasodás (művészet, tudomány, filozófia), ahebraizmus mint vallás (moralizmus, rítus, puritanizmus)jelenik meg.

Ad 60.Markion − jelentős fejezet az egyház történetében. A kisázsiai,

a Fekete Tenger melletti Sinopéban kezdte meg pályáját, eljutottRómáig, kiközösítették. Közösségei fennmaradtak a 6. századig.Meg akarta reformálni a kánont. Elkésett vele. Mi még jobban.De nem lehet a hagyományainktól megszabadulni. Zsidó szekta vagyunk. Hiába mondta egyik rendtársam jó félszázada:

Nem tanítom az Ószövetséget; helyette előveszem BenedekElek Magyar mese és mondavilágát. Ő is csak mondta. Feleslegesis lett volna. Aki érti Jézust, jól tudja, hogy minden nép vallási

hagyományba berakhatók, amiket mondott. A niniveiekében is.Csak bűnbánat, megtérés és szeretet kell hozzá (Mk 12, 41; Lk11,30-32).

Ad – ad 60.Úgy gondolom, Ószövetség – Újszövetség ügyben H. B. B. G

szerint beszél. Mindketten észreveszik, hogy Jézus Istene nem boharagvó isten, hanem valaki egészen más. B. Gy. ezen gondolato’Ószövetség nem az Isten igéje’ című dolgozatában ki is fejti. Aeredménye ’antiszemita’ bélyeg lett – Bokron kívül és Bokron belü




- 86 -

Személyének hatályon kívül helyezésébe nyilván ezek a gondoközrejátszottak.

61. Az alexandriai nagy könyvtár gyűjtőhelye volt nemcsak ahellén és a héber, de az egyiptomi és az iráni, és minden valószínűség szerint a távolabbi népek iratainak is.Clemensről és Origenészről tudjuk, hogy Buddhát ismerte,és vannak, akik föltételezik, hogy alexandriai ügynökökTibetben és Kínában is jártak és onnan is hoztakkéziratokat, amelyeket aztán itt görögre fordítottak. Ezekszerint Alexandria a tantra-jugának, vagyis akönyvkorszaknak első nagyszabású realizálódása. A tantrakorszak az a kései idő, amikor a hagyomány már nem amester-tanítvány személyes viszonyában él, hanem hogyfennmaradjon, a tudást írásba fektetik le, perszelegtöbbször nem kielégítő alakban, mert a hagyományt aleírók általában már csak hézagosan értették. A másik veszély fenyegetőbb. A mesterhez csak az közeledett,akiben a tudás szomjúsága ténylegesen megvolt, és amester joga fennállott, hogy kinek mit mond el.

A könyv a kíváncsi és a szélhámos előtt is megnyílt. Atantra a sötét korszak egyik fázisa. Sok tekintetben azinvolució ideje, amikor a hagyomány gondolatai téliálmukra készülve, sajátságosan megdermedve (vagyisleírva) begubóznak, vagy mint a halak, önmagukat

elvermelik, élettevékenységük lefokozódik, a gondolatokrészben lerövidülnek és képlétekké válnak és kivonatokkálesznek. A jellegzetes alakok azok az epigrammák, (a héberbölcsesség-irodalom: Példabeszédek, Jézus Sirák fia; agörög filozófusok: Parmenidész, Hérakleitosz,Püthagorasz, stb.), amelyek a gondolatot törvény alakbanőrzik, vagy az indiai szútrák, amelyek a főszavakat és amondatokat csupán emlékeztetőül használják. Az eredetitanításnak ez csupán lárvája. A könyvben lévő spiritualitásnem aktív. Az ember nem azért ír, hogy élő szavát




- 89 -

több, mint a semmi. Talán nem röhögöm ki. Talán le tudomszakítani magamat arról, amivel tele van a szobám. Talán. Ha letudom szakítani magamat, azt abból tudhatom meg, hogykikerülhetetlen lesz számomra is a Golgota. A másoktól ésszámomra megácsolt keresztfa.

Nem lehetett le nem írni, ami kétezer éve történt egy távoliszegény vidéken. Nem azonnal írták le. Negyven-ötven-hatvanévvel később. S még száz évvel utána. Francescoról is azelmenését követő évtizedekben születtek a legendák.

Aztán később nem. Jézusról sem, Francescoról sem. Őseinktalálkoztak a kereszténységgel már Levédiában, az Etelközben is. Aztán Géza idejében. A klerikusok firkáltak. Okleveleket. Királyiadományozásokról s birtokperekről. Jófélezer évvel későbbmagyarul is. Fordítanak. De előbb Francescoról, mint azevangéliumokról. A legenda meseszerű. Az evangéliumok nem. A magyar keresztény félezer év megvolt nélkülük. Fordításuk azeretnekekkel kezdődik (husziták).

Ad –ad 61. Mindketten H. B. is és B. Gy. is mesterek, méghozzá a szó arch

értelmében is. De már olyan mesterek, akik írtak, méghozzá igesokat írtak. Némi iróniának szánva: mindketten grafomániásak voltak. De eb

válasz is megjön: írni egy alacsonyabb szintű dolog, mint nem írnírni sokkal magasabb szintű dolog, mint rosszul írni.




- 90 -

62. Az alexandriai könyvtárat valamely keletkező egyetemes

távlatú egység teremtette meg. Alexandriában univerzálisorientáció volt kialakulóban, a világtörténet folyamánminden bizonnyal a legjelentékenyebb a rendelkezésre állóösszes hagyomány ismeretében, és az Evangélium utánkövetkező században már az Újszövetségről is tudomástszerezve az egyetemes távlatú egység megteremtésére areális alap megvolt. Az orientáció fundamentuma amegismerés.




- 91 -

Alexandria nagy alakjai a tudattalanság bűnét (to tészagnoiasz hamartéma ) kívánták felszámolni, és ez teszi azalexandriai gondolkodást az indiaihoz olyannyirahasonlóvá. „A bűn legtalálóbb neve az, hogy megzavarodás(szünkhüszisz ) — mondja Philón —, bizonyítható ez azzal,hogy az értelmetlen tele van megzavarodott beszéddel ésszándékkal, és zavarában cselekszik”.

A megzavarodás értelmi korrupció, és e szó csaknemteljesen fedi a hindu avidját , amely értelmi homályt,csökkent éberséget és alvajárást jelent.

Ad 62. A nagy filozófusok és drámaírók után Alexandria összegyűjti

a nagykorszak emlékeit. Athénon túl is. Az evangéliumokat is.Félezer esztendő multán a keresztény teológia központja lesz.

A kinyilatkoztatás, Jézus győz a nem ezt hordozóműveltségen. A könyvtár rendeltetése természetszerűen azértelmi homály eltűntetése

Ad – ad 62.

Elfogadható állítás az, hogy a könyvtár rendeltetése az értelmi eltüntetése. ’’…természetszerűen…’ – teszi még hozzá B. Gkultúrtörténelem írásos, könyvtári anyagának fele lelkiismeret fnélkül kidobható. A másik fele sem az értelmi homály eltünt fáradozik, de kultúrtörténeti ereklye, kellő kritikával, de tartsuk meg

A megmaradónak a fele antikrisztusi sugalmazás alatt íródott, kidobandó, hisz’ ismernünk kell az észjárását. Az így maradó könanyag már elfér egy kisebb házi könyvtárban is.

H. B. mondja más helyütt: ’az isteni lényeg megfogalmazása r gyufásdobozra – ami meg nem, az merő tautológia.’ Egy megint m pedig az írás körülményeire utal: ’…én már az életművemet egy áris megírom.’ B. Gy. a KIO-t jobbára rakodómunkásként írja, és romód megörül, amikor a lábára esik egy jókora vaslemez, mbetegállomány időszaka ideális a szellemi munkára.

Nos, ilyen árokparton és gipszkötésben megírt életművekreszüksége az újkor alexandriai könyvtárának!




- 92 -

63. A gnózis, vagyis a megismerés (a latin cognoscere, a

szanszkrit dnyána) az univerzális orientáció segítségével azértelmi megtisztulás útja. A megismerés értelme, hogyszakrális megismerés, amely az emberi lényre visszahat, sígy meg kellene jelennie −, és fordítva, ahol átlátszó emberilény realizálódik, annak tájékozódása egyetemesen nyíltkell, legyen. Egyik a másik nélkül nincs.

Európa legújabb időszakában a lényeges léttények iránt való érzéketlenséget nemcsak az jellemzi, hogy azegzisztencia tisztultsága és a tájékozódás egyetemességeközött levő összefüggésről sejtelmünk sincs. A nonsensabban a gondolatban kulminál, hogy a filozófiát, mint azuniverzális orientáció szegényes maradványát nem azegyetemes tájékozódás, hanem a részlettudományokjegyében kívánják megérteni, s ezzel a filozófiáttudománnyá degradálni. Ezért az alexandriaispiritualitásnak a modern egyetemhez való hasonlítása isteljesen hamis. A modern európai egyetemet Leontjevbábeli szajhának nevezte, nemcsak azért, mert mindentévtannak szót biztosít, hanem mert a szellem korrupciójairánt érzéketlen, sót abban tetszelgő és felfuvalkodott. Amodern egyetem részben az univerzális orientációtkiegészítő emberi lényről, a transzparens egzisztenciárólsemmit sem tud, részben pedig fokozatosan az univerzálisorientációról is lemond, és vagy az egzisztenciátlanszaktudásban szóródik szét, vagy az enciklopédizmuskhimérájává lesz.

Ad 63.Szótárilag a gnósis görög szó, és ez magyarul: ismerés.

Ugyanakkor a gnózis filozófiai-teológiai irányzat is. Volt vele elégbaja az újplatonista filozófiának s az első századok keresztényteológiájának is. Ez is gnózis, a gnoszticizmus . Szerzőnk sem azegyikről, sem a másikról nem beszél. Egy harmadikról. Arról ajelentésről, amibe most ő öltözteti szavunkat. A neki olyankedves univerzális orientációról és a transzparens egzisztenciáról. Amit már mondott a szerző már hagyománynak is, alapállásnakis, abszolút státusnak is. Most a gnózis szónak kereszteli ezt a




- 93 -

tartalmat. Teheti, ha nem is találjuk meg még a szótárban agnózisnak ezt a harmadik jelentését. De mért nem mondja meg?Könnyebb dolgunk lenne, ha tudomásunkra hozná a keresztelőt.

Az első gnózisnak a jelentése ezért nem a harmadik: nem amegismerés,nem a szakrális megismerés , melyben az univerzálismegismerés nincsen transzparens egzisztencia nélkül, és atranszparens egzisztencia nincsen univerzális orientáció nélkül.Ezek után következhetik Európa szidása, amelyre nem foghatóreá a szerző harmadik gnózis -jelentése. Európa filozófiája nemismeri sem az egyetemes tájékozottságot (univerzális orientáció),sem az átlátszóságot (transzparencia), mert érzéktelen aléttények (un. or. és tr. eg.) iránt. Az európai filozófia csak arészlettudományok iránt érdeklődik, s ezzel önmagát tu-dománnyá degradálja.

Bezzeg Alexandria sokkal többet ér. Annak gnózis a −spiritualitásis. Az európai egyetem − bábeli szajha, érzéktelen akorrupció iránt, szaktudássá és enciklopédizmussá züllik. Szidjatehát Európát, filozófiáját és egyetemét is. Nem akarokérzéktelennek lenni. Valaha jártam én is, Hamvas fiatalsága idejénegy európai egyetlen. A budapesti Pázmányon. Lélegzetállító

csendben tartotta tíz-tíz előadássorozatát Schütz Antalkétévenként a nagy aulában. Zsúfolásig megtöltötte a közönség.Elámultunk az előadó univerzális orientációján:Krisztus, Aházasság, Isten a történelemben, Örökkévalóság, Sors és gondvisel voltaka témái. Mindegyik meg jelent azIsten Országa sorozatnak egy-egykötetében. Döbbenten ültünk. Az előadó papiros nélkül beszélthatvan percig. Egzisztenciáját átlátszónak ismertük. Mindenfakultásról érkezett a hallgatósága. Én a filozófiairól.

Brandenstein filozófia rendszert alkotott, univerzálist. Horváth Jánost megilletődve hallgattuk: megszólalta a kolostoriirodalmunkat, a reformációét. Hétköznapi órákon is telve voltegy nagy terem. Szellemi kélyhömpölyt jelentett oda járhatni.Csak egy negatívat mondhatok róla: be volt ágyazva a trón és azoltár szövetségébe, Jézus szemléletével nem találkoztam, csak atörténelmi kereszténységével. Rajta volt ez a vakság. EgészEurópán. S hírből sem hallottunk arról, hogy más kontinensekentudtak volna Jézusról, az általa hordozott kinyilatkoztatásról.Ennyi tellett akkoriban az emberiségtől.




- 94 -

Hogy Alexandria ennél több lett volna? Milyen alaponállíttatik ez? Vannak művek, melyek ezt igazolják? Jaj de szívesenolvasnám. Alexandria csaktantra -korszak gyermeke, hogyanlehetnének?

Ad – ad 63. Az már a régiekből is látszódott, hogy nem várható el egyet gnózis, a gnoszticizmus témában. Valóban ennek nincs meg a szótári alakja H. B.-nál, viszont B. Gy. igyekszik pontosan definiálkérdés csupán annyi lehet kettőjük közt, hogy definiálható-e eghomályos, bonyolult, elhallgatott fogalom, mint a gnózis. Félő, hogkör azon pontok mértani helye, amely egy adott ponttól – aközéppontjától – egyenlő távolságra van.’ Ilyen szabatos definíciólenne belekötni, de a gnózis esetében nem szolgálhatunk még csak hsem. Különösképpen figyelembe veendő az a tény, hogy a gnó’szakirodalmát’ jórészt bezúzták. Róla csak ellenszakirodalmak vannagyoktól: Irenaeus, Tertulliánus, Hyppolitosz, Alexandriai Keleme

64. A gnózis jelentése az, hogy dnyána jóga , vagyis a

szakrális megismerés, vagyis dnyána móksa — amegismerés általi megszabadulás. A gnózis alapja, hogyannak a műveletnek, amely az emberi egzisztenciát teljesenátvilágítja és így megszabadítja, a megismerésből kellkiindulnia. Az ember tökéletes transzparenciáját azuniverzális tudásra való nyíltsággal kell megvalósítania,

egészén addig, amíg „nincs külső, nincs belső és nincs semmi egyéb, mint kristálytiszta megismerés”. (Brihadáranjakaupanisád 4,5,13)

Ad 64. Alighanem az egykori hindu filozófia helyettesítődik be ebben

a szúrában gnózissal és Alexandriával, s ezért magasodik Európaés egyetemei s annak tudása, éthosza fölé.




- 95 -

Ad – ad 64. Még egy utolsó ’pengeváltás’ a gnózis ügyében! Az eredmény

döntetlen.

65.Minden hagyományhoz genezis tartozik. Kozmológia,

aritmológia, és gyakorlati életrend, rítus, mitológia ésantropológia, amely ugyan a hagyomány lényegét nemmondja ki, mert az kizárólag a szellemi kasztban érettfelsőbb létszinten megnyilatkozott tudás lehet (sruti), ezpedig legfeljebb, ami az emberi életben kezdettől fogvaemlékezetes, vagyis amit „mondanak” (szmriti). A nagy éskomplett hagyományok, mint a kínai, az iráni, a héber, azegyiptomi, az orfikus görög, teljes létrendszerek, amelyek a világ keletkezését, az ember származását, természetét, a létcélját, értelmét mondják el, a rend elvéről beszélnek,amelyre a világ felépül, a fizikai valósággal a társadalommalés az emberi lénnyel. A kereszténységnek úgy, ahogy az azEvangéliumban megnyilatkozott, ilyen építménye nincs.Nincs is rá szükség, mert amit más hagyomány mond,annak érvényéből az Evangélium semmit sem vesz el, sőtfenntartja („a törvényből egyetlen jod sem vészel”). Akereszténység a lét megromlásáról és megújulásáról szóló(ezoterikus) tudás. Jézus tanítása kizárólag a lételhomályosodott középpontjának átvilágítása. Alexandriában úgy gondolták, hogy a tanítást a világ

keletkezéséről szóló teóriával, kozmológiával és a teljes világképhez tartozó diszciplínák seregével sürgősen körülkell építeni. Ez a munka meg is történt. A diszciplínák egyrésze azonban fölöslegesen misztifikáló zavaros és okkultelmélet. Egy része — könnyen meglehet — jóhiszemű, deönkényes kommentár. Egy része biztosan korlátoltostobaság.

Ad 65.E szúrának több állítása van. Az első: bizonyos kezdetek(genezis) után megszületnek a szellemi kaszt fejében a nagy és




- 96 -

komplett hagyományok (kínai, irán, stb.). Ezek elmondjákhelyesen a rend elvét, s azt, ami erre felépül . Második: Azevangéliumi kereszténységnek ilyen épülete nincs, nincs is rászüksége. Át tudja venni más hagyományokból. A kereszténységa szerző számára jó: ezoterikusa tudás és átvilágítás; ezeknekelismerő értelmük van a szerző szótárában. Harmadik: Alexandiamegcsinálta a körítést, amelyre a kereszténységnek nem voltszüksége. Negyedik: az alexandriai termés − zavaró, okkult,önkényes kommentár, korlátolt ostobaság. Ezek után nemnagyon értem, miért kellett Alexandriát eljegyezni a hamvasiértelmű gnózissal, az univerzális tájékozottsággal, a transzparensegzisztenciával, a hagyománnyal.

Ad – ad 65.Igen, egyetérthetünk. Az evangéliumi kereszténységnek nincs g

kozmológiája, mert megfelel erre a célra az ószövetségi. De nem feÓszövetség erőszakos, sikeres, bosszúálló istene, a Seregek Ura. Ecseréli Jézus Abbára – Átyácskára.

66.Plótinosz a gnózist kései és leromlott alakjában, nem is a

legjobb szerzők alapján ismerhette. Ezért az a tanulmány,amit a gnosztikusoknak szentelt (Prosz touszgnosztikousz), az alexandriai iskolára nézve elég lesújtó, denem is jellegzetes. A tanulmány tárgya végül is nem agnoszticizmus, hanem az akkori profán világvárosi

félműveltség szurrogátuma, mintha valaki a mai tudományta népszerű képes füzetekből akarná megismerni. Plótinosza gnosztikusok világtagadásából indul ki, és azon azállásponton van, hogy aki a világ berendezését szidalmazza,káromlást követ el. A gnózis világ megvetését olyangondolkodásból származtatja, amely a kozmikusankiegyenlített megismerést nélkülözi. A földi életben levőrendetlenséget pedig az alexandriaiak nem értelmes,hanem gyanúsan mágikus módon akarják felszámolni. „Arossz—szól Plótinosz — semmi egyéb, mint hiányos belá-tás, a jónak alacsonyabb szintje, és azt fokozatosan el lehet




- 97 -

tüntetni”. A rossz nem a létrontás következménye, hanememberi erővel helyreállítható hiba. E felfogás, mint tudjuk,a görög racionalizmus naivitása. A kései gnosztikusok viszont földi lét feldúltságát felsőbb hatalmak segítségével,a rossz démonok elűzésével kívánják kiküszöbölni. Ez ellenPlótinosz irtózva tiltakozik. Hozzá lehet tenni, hogy e varázslatok nem is jóhiszeműek. Nem tartja valószínűnek,hogy a felsőbb erők „dallamokkal és kiáltozásokkal,bömböléssel és sziszegéssel és más praktikákkal”befolyásolhatók lennének. Úgy látszik mindez nem egyéb,mint a gyanútlanok megtévesztése.

Ad 66. Alexandria és gnózis mégis csak és továbbra is pozitív

jelentésűek szerzőnk számára? Úgy tetszik, hogy igen, mert idéziPlótinoszt, aki a gnózist kései és leromlott alakjában ismerhettemeg, és nem is a legjobb szerzők alapján. Nem értem. Plótinosz agnózis virágkorában élt (205-270), s Alexandriában, a gnózisfellegvárásban tanult. Ismerhette tehát közvetlenül a gnózis nemkései és nem leromlott alakját, s nem volt szüksége mások köz-

vetítésére. Én azt várnám szerzőnktől, hogy indokolja meg, minőalapon veszi be a maga gondolatvilágába Alexandrást és agnózist.

Ad – ad 66.B. Gy.-nek van igaza, Plótinosz a gnózis fénykorában élt. Hatn

reá a gnosztikus eszmék, de: ’… az érzéki világnak is megvan teszépsége, amit Plótinosz a gnosztikusok világmegvetésével s

rendületlenül hirdetett.’ – írja Kecskés Pál a Bölcselet történetében.

67. A gnózis eredeti alakjában még rendelkezett az

értelemnek azzal a világosságával, amely egy-kétnemzedékkel később nyomtalanul eltűnt. Ezt a világosságot diakriszisz pneumatónnak nevezték, és ezannyit jelent, hogy az értelemnek az emberi egzisztencia valódiságára vonatkozóan csalhatatlan ítélőképessége van.




- 98 -

A görög kifejezés szó szerint annyi, mint: „a szellemekszétválasztása”. Megkülönböztetése annak, ami jó és rossz, valódi és nem valódi, helyes és helytelen, igazság és létrontás. Nem társadalmi szempontból, nempszichológiailag, nem az erkölcsi normák szerint, nem vallásilag. A diakriszisz ítéletének alapja nem a konstellációés nem a biológiai alkat és nem a viselkedés, hanem atovább nem elemezhető és másra vissza nem vezethető végső jelleg, az emberi lénynek, mint az abszolút szelleminkarnációjának súlya és tisztasága. A kereszténységlegelső idejében azt tanították, hogy a diakriszisz a SzentSzellem (az igazság szelleme, János szerint: Pneuma tészalétheiasz) adománya, ez a minden emberen átvilágítanitudó igazság ismerete. A diakriszisz az igazságra és a létha-zugságra való csalhatatlan érzékenység. Amegkülönböztetés képességének elhomályosodásával, végül teljes eltűnésével az emberekben dolgozó szellemierők mérlegelésének lehetősége megszűnt. Aminekkövetkezménye, hogy a helyes tanítást a tévtantól, a hitelesmagatartást a pszeudo-egzisztenciától többé nem tudtákmeg különböztetni. A mérték elveszett, és így lehetőségtámadt arra, hogy az emberi életbe a léthazugságakadálytalanul betörhessen.

Ad 67. A szellemek megkülönböztetése, szétválasztása szerepel az

első korintusi levélben (12,10), a jó és rossz megkülönböztetésepedig a Zsidó levélben (5,14), János pedig tud az igazság

Lelkéről: az Atya fogja elküldeni a tanítványoknak Jézusfeltámadása után,akit a világ nem tud befogadni… ti ellenben ismeriőt, mert nálatok marad és bennetek lesz (14,17). Mindezekből nekemúgy tetszik, hogy ez adiakrisis volt a hellénizmus szótárában az aszó, mely jelölte a magyar megkülönböztetést. Nyilván használtaezt a kifejezést a gnózis eredeti alakja is. Hogy nyomtalanul eltudna tűnni az emberiség egy szakaszának életéből amegkülönböztetés, ezt nem tudom végiggondolni. Nem, merthozzátartozik az ember mivoltához, hogy megkülönböztessen. Akinyilatkoztatás, az, hogy tudom, hogy jónak kell lennem alelkiismeretem által figyelmeztet, hogy a jót meg a rosszat




- 99 -

megkülönböztessem. De ettől még lehet, hogy csak a dénár és amína megkülönböztetésére szakosítom magam.

De még mindig nem látom Alexandria és a gnózis hamvaimegdicsőítésének hamvasi alapját. Hogy én miért nem dicsőítemmeg a gnózist, azt tudom. Az eredeti gnózisban is csak azttalálom, amit Hamvas a kési és leromlott alakjáról állít.

Ad – ad 67. Megkülönböztetni a jót a rossztól és a jó szerint élni! Akár j

felszólítás is lehetne. Talán még Ágoston mond ilyesmit és Sík ilyenképpen: ’Tekintet nélkül arra, hogy Másoknak tetszik Vagy nem, Tekintet nélkül arra, hogy Látják-e vagy nem, Tekintet nélkül arra, hogylesz-e Sikere vagy nem, Tedd a jót! Tégy minden jót, amit Megtehetsz, Ott,ahol vagy, Úgy, ahogy teheted, Akkorát, amekkorát tehetsz, De mindig,szüntelen ez legyen A programod!’

68.Ha a gnózis semmi egyéb, csak az archaikus tudás

összegyűjtése lett volna, érdeme a történet fordulópontjánakkor is egyedülálló lenne. A fordulatot akkoriban az időkteljességének nevezték. A görög pléroma tou khronouazonban az alexandriaiak szóhasználatában sem szónokiszólam, sem pedig misztifikáció, mint későbben gondolták.Pléroma a gnózis egyik legfontosabb szava, a létnekmaximális gazdagságában és tökéletesen integráltalakjában önmagával való színültig teltségét jelenti. Erről a

tömény léttel való telítettségről a kinyilatkoztatások mintakezdeti lét tartalmáról beszélnek Édenkert, aranykor,szatja-juga), és ezt a létteljességet az Evangélium is aközéppontba állítja. A pléroma gnosztikus mítosz, azEgynek a végtelen különbségekben való megnyilatkozásátjelenti. Nem minden idő alkalmas arra, hogy tetszés szerintbármely tudás realizálható legyen. Az idők teljessége, azidőkkel való tömény teltség, amikor a felsőbb szférákból a végtelen különbségekben megnyilatkozó Egy az emberiéletben realizálódik. Voltak gnosztikus iskolák, amelyek aplérómát megszemélyesítették és istennőként beszéltek




- 100 -

róla, mások Szophiával, a bölcsesség istennőjével vonatkozásba hozta és analógiája lehetett a héberhohmának, aki a Kabala szerint a teremtés másodikprincípiuma, a létminden lehetőségét magában hordó világanya-szellem. A gnózis azt mondja, hogy az időkteljességében (amelyben a megváltó megszületik), az ősitudás teljes egészében esedékessé válik. Ez az az idő,amikor az univerzális orientáció lehetősége az emberszámára megnyílik. A tudások teljességét a tökéletesenátlátszó emberi egzisztencia teszi lehetővé, az, aki azigazság létnyíltságában él (alétheia). Az idők teljessége atörténeten kívül és felül álló fokozat, úgyis mondható, hogya beavatás magas lépcsőfoka.

Ad 68. A pléróma is benne van a hellénizmus szótárában. Az

Újszövetségben 17 helyen is megtalálható. Szerzői úgy tudják,hogy Jézus az idők teljességében jött el. Erről hallhatott a gnózisis. Utólag állapítjuk meg egy korról. Berzsenyi a maga századáról.Nem Napoleón győzött, hanem „a kor lelke, szabadság”. Korniss

Gyula is nagy századnak gondolta a 19.-et. Én meg SzabóLőrinccel együtt melléje teszem a jézusinak: Csak azt nem látom,hogy a gnózisnak volna valami köze ehhez a szóhoz, s méginkább annak a tartalmához. A kereszténység legalább annyit tudmondani, hogy Krisztus a pléróma.

Ami pedig a szúra utolsó mondatát illeti (Az idők teljessége atörténeten kívül és felül álló fokozat, úgyis mondható, hogy abeavatás magas lépcsőfoka.) azzal nem tudok mit csinálni. Mért

van a történeten kívül? Annak éppen hullámhegye. Mért beavatása hullámhegy? De hát ezen nem tudok segíteni. A szerző számáraa történet csúnya szó, s a beavatás pedig az osztályon felüli.

Ad – ad 68.Sok pléróma van és minden vallás tud róla. Az idő teljessége –

minden együtt van. Ha a posztmodern korunkat definiálni lehetnmondhatnók: ’korszak, amelyben a pléróma tudatos kiirtása folyik.




- 101 -

69.Clemens Alexandrinus pontosan az ellenkező álláspontot

képviseli, mint Markion. A kereszténységet kizárólag ahéber hagyományból származtatja, de ami felfogásárajellemző, az nem ez. Clemens az egész görög gondolkozásta héberségből vezeti le. A hagyományok között lévőanalógiákat, akárcsak a modern tudomány, Clemens semképes úgy értelmezni, hogy a néha szó szerinti megegyezé-sek leírói egymástól függetlenül az abszolút időben lévő ésállandóan adott egyetlen forrásból merítenek. Feltételezi,hogy az egyik hagyománynak régebbinek kell lennie, és agondolatokat az újabbnak a régitől mint hatást kellátvennie. Tudjuk, hogy ez a feltevés tökéletesen téves.Minden hagyománynak a status absolutussal különközvetlen kapcsolata van, s a hasonlóságok, sőt azazonosságok innen, nem pedig hatásukból adódnak.Clemens tehát hibát követ el, amikor a Szókratész előttigörög gondolkodást, sőt Platónt a Tóra hatásából kívánjamagyarázni. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy agörögségnek önálló eredete, de a héberséggel közösalapállása van. Clemens jelentősége egészen más. Az egyik,hogy ő az első gondolkozó, aki a kereszténységet amegismerésre alapozza. A másik, hogy a gnosztikusszektákkal egzisztenciájának teljes bevetésévelszembeszáll.

Ad 69.Rendben. Kelemen ebben tévedett. De nem ez a tévedés

Kelemen életműve. Ezt tudja szerzőnk is. Althaner Patrológiája„az első kereszténytudó” címmel tünteti ki őt. Kelemen korábannem rendelkezett senki sem azzal az egyetemes látnitudással,mely szerzőnk jellemzője. De miért számol be minderről?Ugyanezt elmondhatná akárkiről: alexandiaiakról és nem-alexandriakról? Azért, hogy tudassa, hogy szembeszállt agnózissal. Teljes tisztelettel: Kelemen keresztény volt és nemgnósztikus. A gnósztikusok pedig a keresztényekkel szálltakszembe.




- 102 -

Ad – ad 69.Hogy ki kivel szállt szembe, innen már nehezen ítélhető meg

viszont az, hogy csak keresztény tollú, gnosztikus ellenes szmaradtak fenn jószerivel és gnosztikus tollú keresztényellenesek enem. Magánvéleményem, hogy a kereszténység a gnózissal kapárnyékra vetődött, hisz’ nem ő volt a legfőbb szellemi ellenskereszténység ellensége a hatalom és a Mammon volt, kezdetben Kszemélyében, aki épp a kereszténység elterjesztője volt. Jó kis helyzet!

70.Órigenész egészen biztosan az egyetlen alexandriai

gondolkozó, akinek műve érinthetetlen volt és maradt. Amit Órigenész csinál, az a szakrális filológia egy neme,ami azt jelenti, hogy a kinyilatkoztatással valókommunikáció lehetőségét megnyitotta, és akommunikáció fenntartására módszert teremtett.Órigenész módszere sajátságos. A kinyilatkoztatás szavaithét nyelvből világította meg, (mint feljegyezték, előadásaithét nyelven tartotta egyszerre), éspedig mert szerinte a szó végső értelmét egyetlen történeti (korrupt) nyelv sem képesmaradéktalanul közvetíteni. A hét nyelven való értelmezéslegalább az irányt meg tudja jelölni, amelyben a kezdeti ésaz alapjelentés kereshető. Éppen ezért Órigenész filológiájanem tévesztendő össze azokkal a fenomenológiaielemzésekkel, amelyeket Arisztotelész Metafizikájának

ötödik könyvében, vagy az Organonban alkalmazott, sem amodern szcientifikus filológiával, amely olyan fiktív(tudományos) grammatikából indul ki, amely nincs sehol.Órigenész szófejtéseinek eljárása gyakran rokon a Kabalaszófejtéseivel (sok száz példa a Zohárban). A középpontbanminden esetben a logosz áll (Hérakleitosz értelmében, vagyis a dabar, mint a héberek mondták). Szóelemzéseivela nyelven keresztül tulajdonképpen alapállás-rekonstruk-ciót művel. Ez az, ami a történetben példátlanul álló vállalkozás, különösen, ha valaki meggondolja, hogy ittEurópában Szókratész és a föld túlsó felén Konfu-ce az




- 103 -

emberiség egyetemes megzavarodását csak abban azesetben tartja kiküszöbölhetőnek, ha az ember a szavakeredeti értelmét (a szavak helyes használatát) helyre tudjaállítani.

Ad 70.Örülök, hogy elismeri Órigenész nagyságát. Magam is bevetekidőnként hét nyelvnél is többet vasárnapi prédikációm anyagánakösszeállításakor. De ettől nem leszek érinthetetlen. Órigenésztsem nagyon tanulmányozzák ma már a szentírástudósok.

A szavak eredeti értelmét aligha lehet helyreállítani. Csakjelentéstörténetet ismer a nyelvtudomány. Addig, amíg vannaknyelvemlékek. Azon túl már nem. Az eredetig ne tudnak eljutni.Ötvenezer esztendőnél is régebben keresendő az eredeti értelem.

Órigenész szerinta szó végső értelmét egyetlen történeti (korrunyelv sem képes maradéktalanul közvetíteni. Ez nagyon is Hamvas-ízűmegállapítás. Hogy a tartalomhoz közelebb juthatok, hamegnézem egy szöveg akár tíz különböző nyelvű fordítását, ezkétségtelen. De csak történeti nyelvekhez juthatok. Nem-történeti nyelv nincs. S ha szerzőnknek tetszik, akkor nem-

korrupt nyelv sincs. De mit akarhat ezzel szerzőnk képviselni, hi-szen amit mondok, az köztudott? Ha egyetlen példát tudnamondani, akkor előbbre jutnék. Magam próbálok példátmondani, bár nem tudom, hogy ezzel közelebb jutok-e Hamvastitkához. A magyar nyelv a valósággal egyezést és a kifogástalanemberi magatartást ugyanazzal a szóval fejezi ki. Ez a szó − azigaz. A héber nyelvben a kifogástalan emberi magatartástkifejezte: acaddikszó. A görög nyelv ezt a szót adikaios szóval

adta vissza a Septuagintától kezdve s a sz Új szövetségbenfolytatva. Ennek jelentése: nem sérti meg az istenek és emberektörvényét, törvényes, jogszerű. Ezt a jelentés-irányt aVuilgatlatinja továbbvitte:iustus , melynek jelentése: igazságos becsületes.Így aztán megszületik a héber nyelven beszélő jézusi mondatfordítása: Boldogok, akiket üldöznek az igazságért. Hogy a háromszögszögeinek összege 180 fok, az is igazság. De hát Jézusnyilvánvalóan nem erről akar beszélni. Ezért aztán a mívesebbfordítók már vigyáznak és nem igazságot, hanemigazságosság otfordítanak. De mi köze van Jézusnak az igazságossághoz, amikoraz egy órát dolgozónak is egy dénárt fizet, mint a nap hevét és




- 104 -

terhét viselőknek. Ha visszafordítjuk Jézust héberre-önmagára,nyilvánvaló lesz, hogy olyanokat üldöznek, akikmegteszik Istenakaratát, akikistennektetszők. Amikor harminc éve készült egyúj magyar katolikus fordítás, felhívtam erre a figyelmet. Semmieredménye nem lett. A történeti, a nem-korrupt nyelven belülkeresem a jézusi szándékot, az ő nyelvének Septuaginta-Vulgata-magyar nyelvi által el nem csavart értelmét. A szavaknak leheteredet jézusi vagy hamvasi értelme. De lehet ezt megnemtalálni,és lehet megtalálni is. Szerencsére nem volt az emberiségnekegyetlen ősnyelve. Ha lett volna, hogyan viselném el, hogy nem amagyar volt az.

Ad – ad 70. A szavak eredeti értelmét, ha nem is lehet helyreállítani, de meg

és megmutatni lehet. A szavak metafizikai értelemben is elvesztetté jelentésüket. Ugyanazon szavakon mást és mást értünk – ez mkommunikációs társadalom. Az emberiség egyetlen ősnyelve memisét, de erre még ministránsi képesítéseim sincsenek.

71.Órigenész az egészen ritka emberek közé tartozott, akik

a kinyilatkoztatásnak ragyogó elméletekkel valókörülépítését ugyan nem elvetendőnek, de a végső tudásttekintve elégtelennek tartották. Az a valaki, aki a világkeletkezéséről és a világrendszer felépítéséről, az emberszármazásáról, és egyébről beszél, mindenesetre hasonlít a

Szent Szűz bohócához, aki, mivel semmi mással Istenétdicsőíteni nem képes, szívének egyszerűségében SzűzMária oltára előtt bukfenceket mutat be. Sok tekintetben atudomány teljes egészében a végtelen hatalmassága előtt való ilyen bukfencezés, ilyen gyermekes és ártatlanmutatvány (liturgia és szakrilégium), amelynek a lét uraelőtt semmi jelentősége nincs, azt az egyet kivéve, hogyhódolatát ilyen ügyetlenül mutatja be. Mint a Prédikátormondja: a bölcsek minden bölcsessége bolondság.Origenész igénye nem szerény. A kinyilatkoztatást végső vallomásra akarja bírni. Órigenész gnosztikus volt, vagyis




- 105 -

gondolkozásának bázisa, hogy a megismerés megsza-badulás, és nem mellékes részleteket kívánt megismerni,hanem azt, ami lényeges („egy az, ami kell”). Akristálytiszta megismerés. A héber hagyomány egykifejezése: bath kol. A szó azt jelenti, hogy aki a kellőtudást meg tudja szerezni, az égi leány hangját meghallja. Az égi leány az igazságot énekli. Az igazság pedig nem arézfúvósok hangján szól, hanem a lepkeszárnyú szellőkfuvalmain. Mondják, hogy sokan (mesterségszerű zenészekés költők) égi hallásukat, ahogy sokan (mesterségszerűfestők, szobrászok, színészek) égi látásukat elvesztik ésahogy sokan (szakemberek és tudósok) a bath kolt nemhallják többé, mert a mesterség a spirituális kapcsolatokiránt érzéketlenné tesz, a szakemberségben a hallásártatlansága elvész. Origenész az égi leány hangját kereste.Minden bizonnyal a kereszténységben egyike volt azoknak,akik a hangot a legtisztábban hallották. Tudta, hogy azember életében egyáltalán nincs fontosabb, mint a szűziesfül. „Az ember nem boldogságát keresi, hanem lényéneksajátságos fajsúlyát” (Saint-Exupéry), s ezt csakis azzal amértékkel tudja lemérni, amit felülről kapott. Az igazság anormalitás. A tudás előkészület a halhatatlanságra. (,‚Azigazság megszabadít” — dnyána móksa). Az ősi tudásismerete annyi, mint az örök igazság ismerete. Demindenek fölött tudta, ha a kinyilatkoztatást már nem ishallja közvetlenül, a kinyilatkoztatás minden feljegyzett ésmegmaradt szavában a létmegnyitó és átvilágítóigazságokat kell keresnie.

Ad 71. Althaner Patrológiája szerint Órigenész a keresztény ókor

legtermékenyebb tudósa, aki „igazhitű keresztény akart lenni, amiabból is világos, „hogy megbecsülte az egyházi tanítást, és hogy atanbeli tévedést rosszabbnak tekintette, mint az erkölcsieltévelyedést”. Hogy gnósztikus lett volna, arról mit sem tud acorpus iuris. Hogy vitatott személy volt, az nem kétséges. Akeresztény teológiatörténet tanúsítja, hogy a kortárs teológusoknem azzal vannak elfoglalva, hogy kortársaik tudományátbámulják. Órigenészét azért bámulták sokan, támadták is sokan.




- 106 -

Ez így van napjainkig. Loisy abbé szentírástudományi jártasságát,katolicizmusát ki vonná kétségbe, de ettől még ki lehet mind amai napig közösítve. Így aztán szerzőnk megállapítását ( Órigenész gnósztikus volt ) teljes tisztelettel vissza kell utasítanom, ha a szó 2.számú hamvasi jelentésére kell gondolnom. Ha az 1. számújelentésre, t.i., hogy az igazság megismerésére törekedett, akkornem. Ha a harmadikra, a jellegzetesen hamvasira, arra t.i., hogytörekedett az univerzális megismerésre és az átlátszó egzisztenci-ára, akkor nagy köszönettel elfogadom helyét a hamvasipantheonban.

Ad – ad 71.Kétségtelen, hogy Origenész jelentős alakja a patrisztikának. Ta

első, aki gondolatai miatt szembe találja magát a saját egyháGnosztikus volt-e vagy nem? Nehezen eldönthető kérdés; marginalszerepe viszont kétségtelen. Görög lévén a hellén eszmerendszemagával, talán a neoplatonizmus előfutáraként. Végül az is tényOrigenészt az egyház ’gnosztikus befolyású’ tanai miatt keményetanainak értelmezése évszázadokra nyúló vitát idézett elő. Most is –és B. Gy. évszázadában is – ez történik…

72.Órigenész tulajdonképpen nagyszabású fordító, olyan

módon, hogy a transzcendenciában lévő végleges értelmetakarta emberi nyelvre átültetni. Két nyelvből indult ki, agörögből és a héberből. A görögből, mert Alexandriában az

univerzális orientáció nyelve ez volt. VégeredménybenEurópa világnyelve is, nemcsak abban a pillanatban,hanem az maradt a mai napig. Európát a huszadik szá-zadban is a görög nyelv tartja egyben. Világnyelv az,amelyen a más nyelvről való mondat nem szóról szóra, ésnem adekvát módon, hanem magasabb színvonalonfogalmazható meg. A másik nyelv a héber, amely „...ugyanaz ősnyelv, de megromlott alakjában is az ősnyelvhez alegközelebb áll” (Baader). A héber nyelv ismerete nélkül azEvangélium mélyebb értelméből egyetlen szó sem érthető.




- 107 -

Ad 72. A transzcendenciában lévő végleges értelmet akarta emberi

átültetni − Lehet. A mindenséget vágytam versbe venni − írtaBabits −, majd így folytatta: de még magamnál tovább nemjutottam. Nincs is emberhez méltóbb vállalkozás ennél: Istenülő vágyaimba ki látott? Óh, vakszívű és hideg szemű barátok − írta Ady. Korodra akartál hatni? − kérdezi Kölcsey Berzsenyiravatalánál. Még ez is felülmúlja nemegyszer emberiképességeinket. Amit pedig Hamvas fogalmaz Órigenészről, aznem kevesebb, mint tudni azt, amit az Isten tud. Lehet? Törekedni lehet rá. Jézus kevesebbel is beérte. Úgy gondolta:elég, ha megtesszük az Atya akaratát. Amiket az Atya tud, abból van, ami zárva maradt előtte. Elég, ha tudjuk a kinyilatkoztatást.Ezt szánta Isten az embernek. Bele is írta természetünkbe: Jónakkell lenni!

Világnyelv az, mellyel a föld bármely pontján boldogulhatok. A göröggel és akkor Hispániától az Indusig − megértethettükmagunkat a műveltek körében. Az angollal ma − a világ bármelypontján, a műveltek körében. Szerzőnk más értelembenmagasztalja fel a görögöt és a hébert: amelybena mondat magasabb

színvonalon fogalmazható meg. Nem tudom. Én biztosan nemtudnám a magam gondolatait magasabb színvonalon megfogal-mazni görögül, bár több mint 70 éve tanulom e nyelvet. Ki-ki azanyanyelvétől remélheti a maga gondolatának legmagasabb szintűmegfogalmazását. Kétlem a görögre fordítás sikerét, bárki fordítóesetén is.

Az evangélium megértése aligha a héber nyelvre fordításonfordul. Sokkal inkább annak megtevésén. Aki megteszi, érti. Aki

nem teszi meg, annak a számára az értés zárva marad. Ad – ad 72.

Vannak meghatározó nyelvek: a héber, a görög, a latin, a szanszktolték. Egy-egy kultúra meghatározó nyelvei – ezekben él az adott H. B. azt mondja: ’Európát a huszadik században a görög nyelv tegyben.’ Igaza van, az európai civilizáció alapnevei a görögből szá Az alapfogalmaink görög eredetűek, a fogalom pedig olyan szó, am fogva a dolgokat meg lehet ’fogni.’ A huszonegyedik század a göhagyományt Európa egyre jobban kezdi levedleni és fölvenni az Minden nyelvváltás egyben az adott civilizáció válságát jelzi.




- 108 -

73.Irenaeus a gnózis befolyása alatt először beszélt arról,

hogy a világnak három korszaka van, a teremtés, abűnbeesés és a megváltás. Ezzel tulajdonképpen előszörbeszélt a történetről. Ami azelőtt volt, nagyobbára krónika,




- 110 -

is történt, ennek az eseménynek volt alávetve, és amitörténik: az esemény kérlelhetetlen következménye. Atörténet úgyis meghatározható, hogy a kezdet felőlholtbiztos tudomásunk van, létünk a vég felé azonban nyílt.Ezt a történet vége felé való nyíltságot hívják szabad-ságnak.Nincs mechanikus és automatikus történés, nincsemberi akarat nélküli fejlődés vagy visszafejlődés, de főkéntnincs semlegesség. Az ember nem vonhatja ki magát, merta történetben elszigetelten élni nonsense.

Ad 73.Irenaeus annak a szmirnai Polikárpnak a tanítványa, aki pedig

János evangélista tanítványa. A 2. században Lyon városábanpüspök, és görögül ír. Főműve: Adversus haereses , melynek eredetigörög címe: A hamis gnózis (pszeudónümou gnóseós) leleplezése folata . Hogy a gnózis befolyása alatt beszélt volna? Lehet. De akkor Jézus is a Sátán befolyása alatt mondta, amit pusztai magányáróltudunk. A gnózis elevenen élt a keresztény ókor századaiban.Olyan volt az, mint most a piacgazdaság vagy az ateizmus.

Hatása alól senki sem vonhatta ki magát. Csakhogy Irenaeusleleplezte és cáfolta a gnózist, amely egyébként ráis hatott.Hogy a világnak három korszaka van, erről még Jézus semmit

sem tudott. Számára volt akezdet (arché − Mt 19,4.8), majd afolytatás, melyet megpróbált visszaigazítani a kezdethez. Pál viszont már említette Ádám vétkét (Róm 5,14; 1Kor 15,22.45 −amit Jézus, az evangélium tanúsága szerint, soha), s azt, hogy Jézus rendbe tette, amit Ádám elrontott, s be is fejeződik e

helyretevés által az emberi történet; már megnősülni semérdemes, mert jön Jézus és befejezi a történetet. De háromkorszak nála sincs. Csak egy pillanat van Ádám vétke előtt,korszak nincs. Ádám vétke után következik a zsidóktól pontosankiszámolt néhány ezer esztendő, ami már korszak. S Jézus Istenengesztelő áldozata után megint nem következik korszak. Azsidók nem is tudnak a Jézus utáni, más és új korszakról. Akeresztények pedig várják a Jézus utáni korszaknak gyorsbefejeződését: a Jelenések könyve szerint Jézus után ezer és mégnéhány esztendeig tart e korszak. Irenaeus is. Nem látommegalapozottnak szerzőnk állítását, hogya világnak három




- 111 -

korszaka van, a teremtés, a bűnbeesés és a megváltás. Etulajdonképpen először beszélt a történetről.

Megint a szótár-probléma. Szerzőnk számára atörténetjelentése nem azonos azzal, amit erről a szótárakban találunk. Miaz új, a hamvasi jelentés? Ez:kezdet és vég megvilágosodik benne, minabszolút realitás. Ez viszont a történetfilozófia, a történetteológia − aszótár szerint. Tudomásul veszem tehát, hogy szerzőnk szerintcsak ez a történet, Szekfű Gyula életműve viszont csak fantazma,mert könyveiben nem világosodik meg kezdet és vég, s ezek nemjelennek meg műveiben abszolút realitásként. Csak az anemabszolút realitás tudható meg könyveiből például, hogy százezrek vagy népünk milliói kerültek a 16-17. században Kelet rabszolga-piacaira. Ez fantazma volna? Számomra nem. Sírni és zokognitudok miatta ma is, olyan eleven valóság számomra.Összekapcsolhatom e szomorú tényt azzal, hogy kívül kerültünk,még pedig az egyház ölén, a kezdet és vég abszolút realitásán, sállíthatom, hogy ez okozta tragédiánkat, de ekkor mártörténetteológiát űzök, s ezt nem Szekfű Gyula katedrájántanítják − ott történetet tanítanak. Meghökkentő állításokmondhatók, ha nem veszem igénybe a szótárt. S ha újat, egyénit

csinálok helyette, s nem szólok erről olvasóimnak. Történetteológia megállapításokkal találkozunk tehát eszúrában, amikor is elveretik a port a történeten, mert az nemtörténetteológia. A gnózis számára − az Evangélium megismerése el− a leglényegesebb az első esemény volt. Várnám ennek a mondatnak atatalmát, a titkát. Miért volt a leglényegesebb és mi volt ez az elsőés leglényegesebb esemény? Nem tudom meg. Hogy nebotorkáljunk 11 szúra után is (a 63. szúra kezd beszélni a

gnózisról) teljes sötétségben, elmondom, hogy én mit tudok agnózisról. Nem akarom ezt ráfogni Hamvas tudatára, de közlömolvasómmal, hogy én mire tudok gondolni akkor, amikorHamvas e meg nem határozott, annak taralmát meg nem jelölt,szavát leírja.

Nem tudhatni, hogy hol és ki kezdte azt, amitgnószticizmusnak nevezünk. Egyes elemei jól ismertek a babilóniasztrológiából, az iráni, egyiptomi, későzsidó, hellénisztikus éskeresztény gondolatvilágból. Lehet a kereszténység átköltése is,és lehet már Jézus-előtt is meglevő akár zsidó akár hellénistairányzat is. Tudjuk viszont biztosan, hogy a 2. századi




- 112 -

kereszténységen belül már hatékonyan érvényesül ez az irányzat. Vannak, akik azt gondolják, hogy azért nem találjuk megeredetét, mert a gnószticizmus olyan magyarázata a világnak ésembernek, amely csak a hozzá hasonló világ- ésembermagyarázatok környezetében tűnik fel.Úgy gondolom énis a dolgokat, ahogyan ti, csak nem egészen úgy, mint ti,mert én gnósztikus vagyok− ezt a táblát akaszthatná a maganyakába minden gnósztikus, akárhova is támad kedve bemenni.Mitől vagy gnósztikus? − kérdezzük tőle. Vallom − feleli −, hogyIsten és világ, szellem és anyag, jó és rossz különböznek egymás-tól.

Emanációt vallok: a transzcendens Isten magas világábólszármazunk mi, emberek, s eljutottunk az anyagnak és a rossznakalacsony világába. Az ember leszakíttatott a fény és a sötétségharcába, s leszakíttatott a halandóság bukásába. Ebből a harcbólés bukásból csak a valódi összefüggések ismerete ( gnósis!!! )mentheti őt ki, csak a gnózis válthatja meg az embert. Agnósztikus irodalom gazdagsága a 2. században felülmúlta azegyházi irodalomét. Ez az irodalom elveszett, az antignósztikus isjava részben. A század gnósztikus szerzőinek neveiből ismertek

az alábbiak: Simon mágus (ApCsel 8,9-24), Basilides és fia,Isidorus, Epihanes, Valentinus és tanítványaié, Bardesanes. 1945-ben fedeztek fel az egyiptomi Nag-Hammadiban egy korsót, sbenne 13 papyrus-kódexet találtak, melyeket egyiptomi nyelven,azaz koptul írtak. Ezek között található a Tamás-evangélium,melyet el is olvastam. A többit, amit fentiekben elmondtam, aszakirodalomból ismerem.

Ezenfelül még van egy előfeltevésem. Pál a damaszkusi

találkozást a gnószticizmussal ötvözte. Ebből az ötvözetből lett apáli teológia. S döntően a páli teológiából lett a történetikereszténység. Ezt is el kell mondanom, hogy az olvasó világosanláthassa, mi van a tudatomban, amikor Hamvas mondataitelemzem. Pál szintézisemet idézem: aSzent Pál teológiája c.művem 944-945 oldaláról.

a/ ArábiaPál nem tartozott a Tizenkettőbe: Tarzusban élt, amikor Jézus

Galileában tanított. Miután a damaszkusi úton földre vágta őtalighanem lelke terhe is (hiszen Pál nem közbűntényeseket,hanem hivő embereket, Jézus-tanítványokat kívánt börtönbe




- 113 -

juttatni!), Arábiába megy, és nem a Tizenkettőhöz – tanulni Jeruzsálembe. Mindmáig mély titok, kikkel találkozott Arábiában. Arra viszont következtethetünk, hogy mit tanult ott, mert azarábiai három esztendő végeredménye nem titok. Címe: Az énevangéliumom. Pálé és senki másé. Nem a Tizenkettőtől tanulta abenne foglaltakat. Summájára már utaltam: Ádámban mind-annyian vétkeztünk, s ennek folytán rajtunk a kárhoztató Istenharagja… de Krisztus golgotai halála tisztára mosott minket.Mint mondottam, következtethetünk a végeredményből, asummából. Elemeire szedem e summát. Négy állítás van benne.

a) Ádám vétkezettb) Mi is vétkeztünk Ádámbanc) Krisztus meghaltd) Krisztus halála tisztára mosott minket

Kettőt tudott ezekből a tizenkettő is: a/ Ádám vétkezett és c/Krisztus meghalt. Kettő viszont merő újdonság volt számukra:b/ Mi is vétkeztünk Ádámban és d/ Krisztus halála tisztáramosott minket. Következtetésem:a merő újdonságban lehetludas Arábia.

b/ Gnózis

A Mediterráneumban a jézusi üzenettel egy időben hódítottegy másik szellemi-vallási irányzat is. Tanította, hogy valami végzetes baj történt az emberiséggel, már léte hajnalán. Aztörtént, hogy merőben szellemi létezését lecserélte az ember ajelenlegi, a tapasztalható testire. Ez az irányzat keveseknek szóló,belső és titokzatos, ezoterikusnak mondott ismeretet kínált.Görögül gnózis t; ennek lényegi tartalmai 1./ az említettellenőrizhetetlen állítás tényként elfogadása, 2./ az ismeret kihúz

a bajból: ha elfogadom az iménti első pont tartalmát, visszakerülhetek eredeti szellemi állapotomba – pusztán efelismerés által.

Ezzel az irányzattal találkozhatott Pál Arábiában. A törvény ésa próféták ismerője természetesen elutasította – mint ostoba ésigazolhatatlan mesét – eredeti szellemi létezésünknek testirecserélését, de elfogadta belőleaz ősi baj gondolatát, s persze azabból megváltódás, a kiszabadulás szükségességét is.Behelyettesítette a gnósztikus õsbajt az ugyancsak az emberi léthajnalán történt ádámi-évai ősbűn-esettel, s következményével: aParadicsom, az Isten közelében élhetés elveszítésével. A




- 114 -

megváltó ezóterikus gnózist (ismeretet, gondolatot) pediglecserélte a megváltó hittel (ismerettel, gondolattal). Miként az Arábiában megismert gnósztikus szellemi irányzat egy gondolatitartalom segítségével kívánja visszahozni az embert eredetiistenközeli állapotába, úgy Pál is egy ténynek: Jézus halála (ill.Istent engesztelő kiomlott vére) tényének tulajdonítja az emberügyét rendbetevő erőt. Valójában Pál gondolatának!!! Az errőlbeszélő páli ismerettartalom kerül a gnósztikusnak a helyére.Üdvösségünk feltételévé lesz Pál igazának elfogadása, amit Pálmegváltó hittartalomnak állít. Miben kell hinnünk? Jézus Istentkiengesztelő és minket megváltó halálában. Mitől megváltó ez ahittartalom? Az Atya ránk haragvásának a következményétől, azörök kárhozattól, amelybe bizony belevágna minket Istenszentsége, ha Pál nem találja fel az orvosságot Isten ekétségbeejtő kényszer-szituációjára.

Kopernikuszi fordulatot okoz ez majd a Jézus-mozgalomtörténetében. A galileai halászok védtelenek vele szemben. Őkismerik a néptanító Jézus népet tanító szintű példabeszédeit. Pálpedig elvégezte a jeruzsálemi teológiai főiskolát, s ezenfelülhárom posztgraduális évet tölt még Arábiában. Nem közönséges

élményeken megy ott keresztül: "Ismerek egy embertKrisztusban... és tudom, hogy ez az ember – hogy testben-e vagytesten kívül, nem tudom, csak az Isten tudja – elragadtatott aParadicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott,amelyeket nem szabad embernek elmondania..." (2Kor 12,2-4). Valamiféle beavatásban részesülhetett, ami teljes bizonyossággaltöltötte őt el. Teológiai közléseit Jézustól kapottkinyilatkoztatásként adja elő, sőt még Jeruzsálembe is kinyilat-

koztatás folytán utazik, ahol is érvényesíteni képes álláspontját.Sőt, ezt követően Antióchiában még Pétert és Barnabást ishelyére teszi.

Ezek után vissza a szerző szövegéhez. Az apokalipszis,miként az ezt a címet viselő Jelenések könyveis, valóban a végrőlóhajt beszámolni. A feladat megoldhatatlansága sajátos műfajtteremt. Képszerűt. Festők ecsetjére méltót (Bosch).

A korrupcióról mondanék valamit. Az aranykor időtartamanem ellenőrizhető. Mintha nagyon hamar véget ért volna avindicenullo, sponte sua sine lege fidem rectumque collebant aranykora, amikormég jók voltunk. Az Irás hol jegyezni kezd, jegyez csak gyűlöletet − írja




- 115 -

Arany. Avén cigány is: Mintha újra hallanók a pusztán, / A lázadtember vad keserveit, / Gyilkos testvér botja zuhanását, / S az első sírbeszédeit, / A keselynek szárnya csattogását, / Prométheusz halhakínját, / Húzd ki tudja meddig húzhatod… Hajlamos vagyok azthinni, hogy mitikus képbe öltöztettük azt az igazságot, hogy azember kezdettől fogva rosszara is használja azt a szabadságot,amelynek következtében ember au ember, és nem robotgép.Haaz Emberfia visszajön, vajon talál-e hitet a földön? A kinyilatkoztatás világos és egyszerű: Légy jó! De általános az emberi tapasztalat,hogy könnyebbnek ítéljük azt, hogy rosszak legyünk. Mért változott volna ez az áttekinthető történelem folyamán, s mért változnék ez a sejthető közelebbi és távolabbi jövőben?

A történet vége felé nyitott voltát hívják szabadságnak − Nem aszabadságot hívják szabadságnak. A múltban is szabadok voltunk. Emberlétünk első pillanatától fogva. A korrupcióévezredein keresztül és a jövőben is azok leszünk. A szótármegkülönbözteti a formális szabadságot és a tartalmit. A formálisérvényesült döntő súllyal a korrupcióban. És szerzőnk remélheti,hogy a nyitott jövőben majd érvényesül a tartalmi. Mi a tartalmiszabadság? Csak annyi, hogy a szabadságomat a kinyilatkoztatás

szolgálatába állítom és jó leszek. A semlegesség valóban nonsens . Tertium neon datur. Vagy jó vagyok, vagy rossz. Vagy beérem azzal, ami másnak is jut és nemgyilkolok. Vagy nem érem be azzal, ami másnak is jut, hanemtöbbet akarok magamnak és gyilkolok. A több megszerzéséért is,megtartásáért is

Ad – ad 73.

Pedig minden vallás tud e három – teremtés, bűnbeesés, megvkorszakról. Az persze már más kérdés, hogy a kereszténység megvá(Pál) téves. De ettől a három az még három.

74.Különös, hogy Philón, alexandriai héber gnosztikus,

gondolkodásának teljes egészével a tér világában áll. Téralatt a kozmoszt, vagyis a természetet, mindenesetre akülső szükségszerűségnek stabil és statikus rendjét kell




- 116 -

érteni. Clemens Alexandrinus-nak, aki Philónnak csaknemkortársa, van valamije, ami Philónnak nem volt: tudata akezdetről és a végről. Clemens nem a fix természetben ésnem a kozmosz architektúrájának örök állandóságában él.Philón világa épület, Clemensé szimfónia. Ez itt afolyékony és illanó elem, amit időnek neveznek valami,hogy nem lehet megállni és megmaradni és megnyugodni,mert ebben az elemben az egész állandóan oldódik ésfoszlik, összeáll, de csak percekre, alakot ölt, hogy újra megbomoljék.

A két gondolkozás, mint az építészet és a zene. Ami a tér világában a megnyugtató, hogy tapintható, sűrűbbkáprázat, mint a hinduk mondanák: ami az időben a súly, amegfoghatatlanság. Az ember a kereszténységben nem azárt kozmosz terében, hanem a történetben él, belehajítva,nem csak megnyitva, de feltépve és elvetélve. Az idő semnem archaikus, sem pedig abszolút értelmes, az emberteszi ezzé vagy azzá, de nem egészen. Mindig marad fennimaginárius — nem perc, nem nap vagy év —‚ hanem valamely nem mérhető sötétség, amely magát az ellenőrzésalól kivonja.

A stabil kozmosz teljes egészében gomolygásban éshömpölygésben oldódik fel, ezért mondják, hogy az emberebben az aiónban nem a világrendszerben, hanem atörténeti időben, az előzmények és a következményekkérlelhetetlenségében él, amely megfékezhetetlen hatalom. A történet a végvárakozás szomjúságából (apokalipszis), akatasztrófától való szorongásból; az aggodalomból és a

gondból, az élet végzetesen elhibázott voltánakkövetkezményeitől való irtózatos ijedelemből lépett ki.Mindez a történet kétségtelen jegye, de nem az egész.

Az ember ki van szolgáltatva, minden védelme összeomlott.El van hagyatva. (Mint ha az Idő a létben a nem-lét állandójelenléte lenne). A történetben egyetlen boldogság van, nemaz időből kilépni, hanem az idők teljességét megvalósítani.

Ad 74.Philón Jézus kortársa. Alexandriában élő zsidó. Jeromosfelveszi a keresztény írók katalógusába ( De viris illustribus ), pedig




- 117 -

zsidó vallású maradt, de a Biblia exegézisében mintául szolgáltÓrigenésznek is, Szent Ambrusnak is. Irigylem a szerzőt, mertnem olvastam Philóntól semmit, Kelemennek pedig csak egymunkáját: a Melyik gazdag üdvözül? címűt. Üdvözíti nyugodtan agazdagokat Annak ellenére, hogy a teve is könnyebben jut át a tűfokán, minthogy a gazdag bejutna az Isten Országába. Neméreztem olvasás közben a szimfóniát. Philónra is hathatott agnószticizmus, de újplatónikusként tartják számon afilozófiatörténetben, nem héber gnósztikusként. Nekem ez azépület-szimfónia szembeállítás meseszerűnek tetszik. Jeromos,Órigenés, Ambrus nem látták ezt a kozmosz architektúrájánkörök állandóságát? Kelemen szimfóniája nem volt Órigenészé, Ambrusé és Jeremomosé is?

Amit a keresztényekről mond: Az ember a kereszténységben nem azárt kozmosz terében, hanem a történetben él, belehajítva, nemmegnyitva, de feltépve és elvetélve −túl költői. Megfejtésére nem tudok vállalkozni. Hasonlóan költői ez is: A történetben egyetlen boldogságvan, nem az időből kilépni, hanem az idők teljességét megvalósítan. De eztérteni vélem. Nem is tudunk az időből kilépni, helyette meg kell valósítanunk azt, amire lettünk. A létező kereszténység egyfelől

nagyon is benne marad az időben, s bódultan engedelmeskedik akoreszméknek, másfelől elvágyódik belől egy lombik-világba,mint pl. a Hamvastól egyébként sokra becsült 13. századidomonkos misztikusok.

Ad – ad 74. Ebben a szúrában is megmutatkozik egy markáns számláló

különbség. B. Gy. a skolasztika alapján áll (Szt. Tamás). H. B.

misztikusokén (Böhme, Cusanus, Eckhart). Ezért lehet, hogy e értelmezhetetlen egymás számára. B. Gy. időrendben helyre teszi a valóban Philon és Clemens nem voltak kortársak, de talán még sértelemben sem. Philon nem volt gnosztikus sem, csupán szinkrhéber hagyományt és a görög filozófiát látatta egybe.

Annyi viszont igaz, hogy éles dualizmusa a gnosztikusok szekttalált visszhangot.




- 118 -

75.Különbség van végvárás és a vég tudata között, ez a

különbség az apokaliptika és az eszkatológia között. Azapokalipszis a kedély dolga, az eszkatológia a végsődolgokról való tudás.

Ad 75. Az eszkhatológia az emberiség végső sorsát tárgyaló bibliai,

illetve teológiai tanítások összessége. Az apokaliptika azeszkhaton, a végidő közeli eljövetelének türelmetlen várása,illetve az eme eljövetellel kapcsolatos elképzelések összessége(Gromon András, Márk, Budapest 2003).

Ez nagyjából ugyanaz, amit szerzőnk mond, de számomrafoghatóbb.

Ad – ad 75. Apokaliptika és eszkathológia, a teológia kulcsszavai, (ta

harmadikként még a dogmatika illenék a sorba.) Az idők sorá fogalmak gyakran keveredtek – most tisztába lett téve.

Az emberi gondolkodás ’őshibája’: ugyanazokon a szavakon m

mást ért. (a realizmus mást jelentett az univerzálé vitában, m felvilágosodás korában, az idealizmus mást jelentett Platón korábannémet filozófiában, és így tovább…)

76. A történeti kereszténységben igen korán, később soha

jóvá nem tett, sőt súlyosbított és ezért végzetes hibátkövettek le. Ez a hiba, hogy a gnózist nem olvasztották be,hanem eretnekséggel bélyegezték és a kereszténységbőlkizárták. Ezzel pedig a megismerés szabad szellemitevékenységének lehetőségét a kereszténységbenmegszüntették. Plótinosznak a gnózissal szembentanúsított ellenállása érthető (menthető) Visszavonultan élőmagánember volt, és információi sem lehettek hitelesek. Akeresztény papság viszont magas autoritás, értesüléseikimerítőek ás megbízhatóak lehettek, voltak is. Éppenezért a gnosztikusok ellen indított hadjáratot nem lehet úgy




- 119 -

megítélni, mint Plótinoszét. A kereszténység történetébenez volt az első, amikor a papság keresztényellenesmagatartást vett fel. A történetben ez volt az első eset,amikor a papság hatalmát az Egyház szelleme ellenérvényesítette.

Ad 76. Azt hiszem, hogy túl sokat vár szerzőnk a kezdeti

kereszténységtől: nem olvasztotta be a gnózist. Azaz agnószticizmust. A Tizenkettő teljesen tehetetlen volt a pálignózissal szemben. Nem tudta nem beolvasztani. A főiskolai végzettségű páli meggyőződés erejével szemben védtelenek voltak a galileai halászok. A zsidókat sem tudták beolvasztani, s azsidók ki is közösítették őket. A páli tanítás lett az eligazítónorma a dogmatikai kérdésekben: az, hogy meg vagyunk váltva. A gnósztikusok titokzatos dolgokat vallottak: a testbe zuhantunkalá. Örültek a keresztények, hogy egy Jézust magasztaló pálirendnek a birtokába jutottak. Azt védték. Az államhatalom meggyártotta belőlük a vértanúkat. Nem tudom, hogy Hamvasolvasta-e a Tamás-evangéliumot. De ha olvasta ezt a

gnószticizáló, bár elkötelezetten Jézushoz ragaszkodó írást, nemlehetett az az érzése, hogy ehhez kellett volna megtérnie a kezdetikereszténységnek, annak ellnére sem, hogy ez az írás meg akartaőrizni a jézusi üzenetet. Nem egyértelműek a Tamás evangéliumlogionjai találgatni kell, hogy mit is akarnak mondani. A II. Vatikáni Zsinat után jámbor katolikus hívők nem értették azértesült papok dogma-feloldó és őket hitükben bizonyelbizonytalanító szövegeit. Nem lehet egy közösség hitével

felelőtlen játékot játszani. A kezdeti kereszténységnek őrizniekellett a hit egységét. Nem tudtak engedni annak a gnózis-tanításnak, amely oly annyira bizonytalan, egyénieskedő volt,hogy annak megfogalmazására Hamvas sem vállalkozikszúráiban. Mihez igazodjanak akkor szegények?

A megismerés szabad szellemi tevékenységének lehetősékereszténységben megszüntették. A kereszténység, mint minden nemgittegylet, hitegységre törekedett. A gnósztikusokkal nem lehetetthitegységre jutni, mert Tábla volt a nyakukban, s ez a táblalehetetlenné tette a hitegységet. Nem volt gnósztikus krédó. Énegy kicsit másképpen gondolom… − ezért nem lehet az




- 120 -

oroszlánok elé menni. Csak ezért lehetett: Vallom, hogy Jézus aKyrios. Azt a hitet, amelyet a hitvallások számtalanszormegfogalmaztak, s nem tértek el egymástól. Denziger Enchiridion ja (Herder 1976, 17-42. o.) hozza őket.

Plotinosznak Hamvas megbocsát. Mért? Hitelesek lehettek azinformációi, kortársai voltak a gnósztikusok, közvetlenültalálkozhatott velük, és semmire se ment találkozásaival. Plótinos− rendszeralkotó filozófus volt. A gnósztikus táblát ő semtudhatta beolvasztani rendszerébe, mert a gnósztikusok rendrekülönvéleményt képviselnek. A keresztényeknek pedigcselekedniök kellett. Nem ejteni tömjénszemet a császáristenségének az oltárára. Abban a biztos tudatban, hogy hitükértés életükért Jézus várja őket a mennyben.

Az első századok papsága az autoritását, tekintélyét akeresztény népnek köszönhette. Akheirotóniá nak, annak, hogy választották a presbitereiket a maguk köréből. Nem a püspökküldte szemináriumában kikeltve a papfiókákat, és postán, akülönböző helyi közösségeknek. Még a püspököket is akeresztény népkheirotóniá ja − kiterjesztették karjukat: ő az, akit választanunk a magunk számára − csinálta. Az egyetlen

lehetséges hiteles autoritás volt a megválasztott presbiterek,püspökök autoritása. Nem demokratikus választás volt, amelybenhúszezren voksolnak valakire, akit nem ismernek. Azoknak a választó aktusa volt, akik jól ismerték, személyesen is ismerték ajelölteket. Mindannyian jelöltek voltak.

Nem lehet e korban az Egyházat szétválasztani papjaitól. Szósem lehetett a papság egyház- és keresztényellenesmagatartásáról. Ha buták vagy kis sütetűek voltak, akkor sem.

Akár a választók, akár a választottak, akár mindahányan, alegkülönbet akarták megtisztelni bizalmukkal. Azt, aki hajlandó volt birkózni az oroszlánokkal is. A papság hatalma − ez akifejezés itt eltéveszti ez a kifejezés az évszámot. Abból, hogyKonstantín után úgy alakul minden, ahogy van, nem következikaz, hogy Konstantin előtt is úgy volt minden, ahogyan szerzőnkgondolja. Bizony nem.

A gnósztikusok nem birkóztak az oroszlánokkal, csakokoskodtak. Nem a papság hatalma védekezett ezzel az össze- vissza okoskodással szemben, hanem a keresztény nép hite. Ahitük abban, amiben hinni tudtak. Megfogalmazták e korban




- 121 -

nem egyszer a hitvallásokat: hiszek az Istenben, Jézusban s azörök életben. Abban nem fért bele a gnósztikusok tananyaga. AEgyház szelleme vagy Jézus szelleme, vagy érvénytelen szellem.Szellemük. Hittek, adakoztak és vértanúk is lettek. Azokoskodókra nem volt szükségük. Nem voltak gittegylet, akikcsak szövegeltek. Dolgozniok kellett, s vasárnaponként adakozni,s üldözés idején elmenni a cirkuszokba − szereplőként. Azélettől függetlenedő gnózisra nem értek rá.

Ad – ad 76.Hát az a baj, hogy a korai kereszténység nem engedett a gnózis

eretneknek bélyegezte azt. A páli teológiát viszont beengedte – dogmájává tette azt. Valószínű, ezt látja H. B. is: itt csúszott ekereszténység – a következő csúszás Konstantin volt. Napjainkbcsúszik, bele a globális fináncoligarchia kitárt karjaiba. (Hit Gyülstb.)

77. A gózisnak voltak tévtanai, és minden bizonnyal fölösen

voltak rosszhiszemű gnosztikusok, de kérdés, hogy ez agnózis felszámolására elegendő ok volt-e. A gnózis aszakrális megismerést jelentette. A papság háborújábanpedig, mint később kiderült, és mint ahogy ez a magatartása történetben ismétlődött és állandósult, a hatalom nem is atévtanok, hanem az értelem átvilágító tevékenysége ellen vette fel a harcot.

Az, ami történt, nem volt félreérthető. A papság a szabadszellemmel szemben ugyanazt a magatartást vette fel, minta farizeizmus.

Ad 77. A gnózisnak voltak tévtanai − írja szerzőnk. Ezt a megállapítást a

különböző vallások képviselőitől szoktam hallani. Azoktól, akikbirtokában vannak az egyedül igaz hitletéteménynek. A zsidók azelső században már rendelkeztek ilyennel, s központilagelhatárolták magukat a názáretiek eretnekségtől, tévtanításától − Jamniában még az első század végén. A kezdeti kereszténységnek




- 122 -

is úgy-ahogy alakul a hitletéteménye. Jézus is beszélt hamismessiásokról hamis prófétákról (Mk 13, 22), Pál is hamistestvérekről, hamis apostolokról, hamis tanúkról s a hamisgnózis ellenvetéseiről (Gal 2,16; 2Kor 11,26, 1Kor 15,16; 1Tim6,20), a Jelenések könyve is elhatárolja magát a nikolaitáktól(2,6.15). Én Markiont, Montanust nem gondolom rosszszándékúaknak. Miért ne hihettek volna a maguk igazában? Miértnem gondolhatták, hogy azt akarják, ami istennektetsző (caddik,dikaion), és hogy Jézust akarják követni? Voltak vértanúik is.Ítéljen róluk Isten és az utókor.

A gnózis felszámolásra volt-e elegendő ok? Nem számolt fel senkisenkit, és mindenki minden lehetségest megtett eszméigyőzedelméért. A felszámolás, a likvidálás csak a hatalomrészéről történhetett. A zsidók s a Birodalom megkísérelte akeresztényeket felszámolni. De a gnósztikusoknak nem voltmódjuk felszámolni a keresztényeket, s a keresztényeknek nem volt módjuk felszámolni a gnósztikusokat. Nem volt kardjuk.Markionnak, Montanusnak csak érveik voltak, s ezek az érveknem győzték le azokat a keresztényeket, akik az érvek ellenéresem lettek tanítványaikká. S Markionnak s Montanusnak

elfogytak a hívei, miként a gnósztikusoknak. Konstantin zsinatán,Niceában már nincsenek ott. Egyikük sem. A gnózis a szakrális megismerést jelentette.Feltételezem, hogy ezt

Markion, Montanus, a gnoszticizmus és a keresztények isgondolták a maguk megismerni akaró tevékenységükről. Hogyminő alapon ajándékozza ezt az elismerést szerzőnk agnósztikusoknak, csak találgathatom. Mondok egyet: a gnózisnakakarja tulajdonítani a maga meggyőződés- hitrendszerének az

érteni tudását. A papság az értelem átvilágító tevékenysége ellen vette fel a h −Elmondtam már, hogy az első századokban mennyire nem álljameg a helyét a papságnak ilyen szerepet tulajdonítani. Csakkeresztény nép volt, s annak legjava volt a választott papság.Hogy Kelemen, Órigenész, Irenaeus korlátoltabbak lettek volna eszázadokban, mint bárki más, nem hiszem. Hogy bármelyikük,hogy ellenfeleik az értelem átvilágító tevékenysége ellenakart volna harcolni, annyira nem illik rá ezekre a személyekre, akáreretnek voltak, akár nem.




- 123 -

A gnózis üldözésének eredménye az volt, hogy az univetájékozódásra való lehetőség megszűnt – írja tovább szerzőnk. Nemüldözött senki senkit. Harcolt mindenki a maga igazáért, s hitte,hogy az értelem átvilágító tevékenységének a jegyében.

A már félig hatalmon levő papság, amely az Egyház sok fontoselfoglalta, és amely kezdte magát hiteles Egyháznak tekinte gnosztikusok szabad értelmi tevékenységét nem nézte jó szem −próbálom megérteni a szerzőt. Nem tudom, miért, de azt hiszi,hogy papság és hatalom már félig azonos. Azt hiszi, hogy márelvált egymástól a papság és a keresztény nép. Azt hiszi, hogy agnósztikusok különbek voltak, mint a nem-gnósztikusok. Kinézte akkor és azóta a mai napig a vallás világán belül jószemmel, hogy valaki mást gondol, mint mi. Embernek lenniannyit is jelent, hogy meg vagyok győződve arról, hogy igazam van. Hogy a tőlem eltérőt képviselő téved. Minden rendben van,csak ne vedd elő a kardot, ne gyújtsd meg a máglyát. Sem agnósztikusok, sem a keresztények (s azon belül papjaik) nem vették igénybe ezeket a szövegeket.

A papság a szabad szellemmel szemben ugyanazt a magatartás fel, mint a farizeizmus − ezt már egy kicsit méltatlannak érzem a

szerzőhöz. Irenaeus a farizeimus, Valentiniánus pedig a szabadszelem képviselője! Amíg nem nyúlok a hatalomhoz, addiglehetek a szabad szellem képviselője, s mondhatok akkoraszamárságokat, amekkorák koromtól s személyi kapacitásomtóltelik. A fogalmazás a felvilágosodás korát juttatja eszembe.Lerázva az egyház szellemi béklyóit, hihették, hogy a szabadszellemet képviselik, s aztán gyilkoltak és Gulagot és Hirosimátcsináltak szabad szellemük nevében. Szerényebbeknek kell

lennünk. A gnósztikusok is meg voltak győződve a magukigazáról, s harcoltak az ezzel ellenkező egyház tévtanok ellen. Akeresztények is meg voltak győződve a maguk igazáról, sharcoltak a gnósztikusok tévtanításai ellen. De szerencsére csakérvekkel. A kard a Birodalom kezében volt. Az egyháztörténetismerete alapján nem kétlem, hogy szívesen vettek volna kardotkezükbe. Ágoston már szól a császárnak, s az elintézi a magaeszközeivel a donatistákat. Nem érvekkel!

Ad – ad 77.




- 124 -

Elfogadható az az érv, hogy a gnózis és a kereszténység eszmemegedzette a kereszténységet. Ha nincs kard, akkor jöjjön, aminekkell – győzzön a jobb gondolat! - S, hogy a jobb gondolat győzöttújabb közös vita tárgyát képezheti.

78. A gnózis azon a tényen nyugszik, hogy a megismerés

értelmi műveletének kezdeményére az emberi magatartásmegváltozik. Bármilyen gondolat legyen is, az embert valamely irányban ösztönzi. A gondolatnak ez a létformálótulajdonsága aszerint növekszik, hogy valaki milyenmélyről, milyen rendszeresen, részletesen és állandósággalfejti ki. A gondolkozásnak, a megismerésnek, a tudásnakmint létalakító (megszabadító) módszernek tudatos ésrendszeres alkalmazását a gnózis az egyiptomihagyományból vette, és ez a módszer alkímia elnevezésalatt maradt fenn.

Az alkímia (aranykészítés) tulajdonképpen értelmitevékenységgel az elemek belső megtisztítása, átvilágításaés átalakítása. A cél a megtisztult emberi lény(aranykészítés nem más mint az aranykori létrealizálása), vagyis a transzparens egzisztencia. A hiba, amit a koraikereszténységben a papság elkövetett, hogy az értelmiátvilágítást (univerzális orientációt) mint létformáló erőtelvetette és helyébe, azzal az indoklással, hogy az emberüdvét kizárólag tettei révén éri el, a tevékenységet tette.

Ezzel az értelem átvilágító munkáját kikapcsolta, és ígyaz ember életét megcsonkította, a kritikus intellektustkizárta és az észt nem olvasztotta magába. Ami oka lettannak, hogy e megoldatlanság miatt a kereszténységenbelül állandó bizonytalanság és nyugtalanság (lázadások,szekták, eretnekségek) lett úrrá.

Ad 78. A gnózis célja a transzparens egzisztencia− elhiszem, hogy vanolyan ember, aki a megismeréssel (univezális orientáció) meg

akarja tisztítani az embert − a butaságtól, a bűntől, a betegségtől.




- 125 -

Mindentől, aminek folytán korrupttá lesz az ember. Az ilyenember lehet gnósztikus és nem gnósztikus egyaránt. A papságnem vetette el a megismerést. A keresztények papjaikkal együttmeg voltak győződve arról, hogy Jézus kinyilatkoztatása révénmegkapták az univerzális orientációt. A papok, a keresztényeknem gondolták, hogy az ember kizárólag tettei révén érik ezüdvüket. A gnósztikusokkal együtt úgy gondolták, hogyalapvetően hitük, megismerési tartalmak által kapják meg azüdvöt. Ez tette értetlenekké őket a más hitűek, a másmeggyőződésűek iránt. Ha Jézus tanítványai lettek volna, akkorazt mondták volna, mindegy, hogy miket gondolsz azon felül,hogy az Isten szeret és neked is szeretned kell felebarátaidat úgy,mint magadat. S ez univerzális orientáció volt, és transzparenssétette az egzisztencát.

Ez utóbbinak az elmulasztása okozza mindazt a rosszat, amita szerző a kereszténység nyakába var. Azért került a nyakunkba,mert lassan-lassan haladunk Konstantin felé, s - elvétjük közbena jézusi csilingelést. De biztos, hogy nem voltunkszándékunkban, tetteinkben rosszabbak a gnósztikusoknál.Megengedem, hogy ők se nálunknál. Biztos, hogy folyt a

depraváció. Biztos, hogy Jézushoz viszonyítva a Konstantinnalkiegyező keresztények olyan alma voltak, amely messze esett afától. Hogy három század alatt ez az egész távolodási folyamat volt-e, vagy azonnal messze estünk tőle, csak nem voltKonstantin, akinek kardját Péter elfogadhatta volna, ez bizonykérdéses.

De egyszerűen rákönyvelni Konstantin utáni viselkedésünketa Konstantin előtti századokra, ez a történeti valóság semmibe

vevését jelenti. Akkor is, ha igaz, hogy a Machairus fülét levágóPéter, a büntetőcsodát alkalmazó Péter elfogadta volna Nérókardját is. Akkor is történethamisítás

Ad – ad 78.Találó hasonlat: olyan keresztények vagyunk, amelyek messzi

fájától. Talán képzavar, de fontos lehet: minden pillanatban vissza gurulni az almafánk alá.




- 126 -

79. A klérusnak sikerült a szabad megismerés értelmi

tevékenységét Egyházon belül és kívül több mint ezer évigdogmatikai tilalmakkal megakadályoznia, de az újkoriracionalizmusban az értelem csonka és torz alakban afelszínre tört, és a klérus rejtett hatalmi ambíciójátleleplezte.

Ebből a szempontból a racionalizmust a kereszténységáltal nem asszimilált értelem bosszújának lehet tartani.

Ad 79. Azaz: Konstantin után a konstantinápolyi, a római, az

antióchiai, az alexadriai pátriárkává avanzsált-züllöttpüspököknek sikerül császári kievezéseik erejében kiiktatni a ke-resztény népet az egyházból. Sikerül néppé, laikusokká degradálnia keresztények 999 százalékát. Sikerül az egy ezrelékbőlkiváltságolt és a pátriárkák hatalma alá vetett engedelmesalattvalókat formálni. Mindez másfél ezer év előtt történt.Püspök és alattvalói – ez a klérus mind a mai napig. Aki közülük

vagy a laikusok közül mást mond, mint a pátriárkák, az azeretnek, s fizet érte a francia forradalomig az életével, utána pedigazzal, hogy kiátkozzák, kiközösítik őt az egyházból. Ezzelátalakul az egyház az igazságot kereső alakulatból hatalmiszervvé. A világi hatalom is alárendeli magát az egyházitanításnak. Az első magyar király és utódai is. Ennek fejében apátriárkákat a világi hatalom részeseivé teszi a királyokat, azazbirodalmuk leggazdagabb földesurává teszik őket.

Ez ellen lázad fel a felvilágosodás a maga szabadság,egyenlőség, testvériség jelszavával. Azazaz újkori racionalizmusbanaz értelem csonka és torz alakjában, ahogy szerzőnk állítja. Defeleslegesen gyalázza őket. Azért, mert a racionalizmus sokmindenre képes: hazugságnak állíthatja az Isten kegyelméből való világi hatalmat, de nincs módja a tévedhetetlenségre. Csak arraképes, hogy keresi az igazságot, mint az egyházi ókorban afilozófusok és a gnósztikus keresztények és a nem gnósztikusok.Ez volnaa csonka és torz alak. Ezért aztán racionalizmus azt azegyházat bosszulja meg, amely a konstantini fordulat erejében azigazság keresését hatalmi eszközökkel korlátozta, Továbbra is




- 127 -

kereste az igazságot, mint az egyházi ókorban, de mindenek előttóvta a maga és a királyok feltétlen, Isten rendelésébőlszármazónak mondott hatalmát. Ma is összeszűri a levet amindenkori hatalommal. Kiszolgálja Hitlert, Sztálint, Mr. Bushtés ennek erejébe kapja az államhatalomtól a milliárdokat, melyekrévén fenntartja az egyházi intézményt. Nem kétséges: Jézusmegcsúfolása révén.

Ad – ad 79Klérus ügyben egyetérthetünk, a dogmákkal meg különösk

Kulcsszó H. B. –nál ül és B. Gy. – nél is – más és más megfogalmaa ’klérus hatalmi ambíciója’.

80. A gnózis és a klérus antagonizmusát Schmitt Jenő

Henrik vette észre, és a szembenállás lényeges mozzanataitő dolgozta ki. Gondolkozásában azonban azt a hibátkövette el, hogy a klérust az Egyházzal azonosította, vagyise két merőben más létdimenziót összetévesztene. Azértelem (szellem) és a hatalmi ösztön feszültségét világosanlátta, de a kereszténységen belül az Egyház és a klérus (azevangéliumi és a történeti kereszténység) között lévőfeszültséget nem vette észre.

A kereszténységet nem lehet és nem szabad a klérussalazonosítani. Ha Schmittnek igaza lenne, és az értelem világosságát nem a klérus, hanem az Egyház üldözte volna,

az egész kereszténységet el lehetne temetni. Ad 80.

Schmitt Jenő Henrik, ha a gnózis és klérus antagonizmusátképviseli, akkor téved. Amikorra van már klérus, nincs márgnoszticizmus. Schmitt azonosítja a klérust és az egyházat, azazaz egy ezreléket a 999 ezrelékkel. Ebben az azonosításban azonosazokkal, akik ezt a finom különbséget elhanyagolhatónakgondolják, mert a klérus úgy gondolja, hogy ő képviseli a Jézusrahivatkozó egyház egészét.




- 128 -

Ebben azonos az egyház szó szótári, közhasznúértelmezésével: az egyház − a papok. Ennek kapcsán megtudjuk,hogy minő alapon választja el a hamvasi szótár az egyház és aklérus fogalmát. Az egyház jelenti számára az evangéliumi és aklérus jelenti a történeti-történelmi kereszténységet. Ezért szer-zőnk számára nem azonos a szép egyház és a csúnya klérus. Ilyenmódon csak a klérus üldözte az értelem világosságát, de azegyház nem üldözte. Ilyen módon a kereszténység méltó atúlélésre. A papfiú szólal meg itt, aki apjától tudomásul vette,hogy az egyház uralkodó rétege csinálhat akármilyendisznóságokat, de az Egyház szent, százszor szent. Azonosítjaszerzőnk az egyházat a jézusi szándékokkal. Csak a klérus abűnös.

Az egyház = a keresztények mínusz klérus. Nem tudokegyet érteni ezzel. A klérus máglyára juttat, vagy kiközösítmindenkit, aki mást mond, mint ő. Az egyház, a kahal pedig a Jézusra figyelők népe, amely nem éget el, nem közösít ki senkit.Részint nem kapjuk meg tőle ezt a meghatározást, részint pedig aszótárak nem ismerik azegyház szónak ezt a jelentését.

Ad – ad 80.Schmitt Jenő Henrik hibáját – a klérus és az egyház azonosításnapjainkban sokan elkövetjük. A két Szerző nem dől be látszatazonosságnak.

81.

A görög ergon elsősorban teljesítmény, vállalás, vállalkozás, tevékenység, olyan tett, amely soha sem állegymagában, hanem valamely egész összefüggésében. Valami, ami kezdődik és befejeződik, ami elkészül, s ezértaz ergon tulajdonképpen mű (a latin opus). Ergomai annyitjelent, mint valamely cél érdekében tevékenynek lenni,műért dolgozni és valamit elvégezni.

A görög pragma (praxis) viszont egyszeri és külső fizikaitett, inkább elfoglaltság, valamit csinálni, és az egyespragmák között összefüggés nincs (a latin actus). Ergontevékenység, amit az ember ház építésével végez, és a tevé-




- 129 -

kenységben benne van a ház, mint kész mű, ha téglát hord,meszet kavar, gerendát farag.

Pragma az, ha az ember egy üres gyufásskatulyát a vonatablakán kihajít.

Ad 81. Jézus nyelve csak az ergon szót ismeri. Jelenti az Atyánaktetsző cselekedeteket is, a gonoszokat is, az akármilyeneket is. Pálnyelvében az ergon megkülönböztetett jelentést kap: jelenti acselekedeteket − mert cselekedetek − egyáltalán, amelyekneknincs jelentőségük az üdvösség megszerzésében, mert azt akegyelem végzi meg a mi hitünk.

Ez a hit egyfelől egyfajta ismerettartalom, a gnósztikusokgnózis-tartalmának megfelelő. Lehet, hogy van olyan görögnyelvű szerző, akinál a pragma a gyufaskatulya kidobása, s azergon pedig amű. Az Újszövetség szerzői nem ismeri ezt amegkülönböztetést.

(Egyébként olyan görög szó, hogyergomai nincs. Csak azergadzomai van. Ezt Hamvas is tudja jól. Tehát sajtóhiba, amitajánlok figyelembe venni művei egy esetleges további

kiadásában.) Ad – ad 81.

Az ergon és a pragma kifejtésének tisztába tevése megtörtént. A Jézus az ergont használja és nem a pragmát, ez a két fogalom a jelentésbeli különbségét is meghatározza.

Sajtóhibák mindenütt előfordulhatnak. Különös tekintettel arrvalaki Tiszapalkonyán lopva, autodidakta módon tanulhatja csa

görögöt, a hébert, a szanszkrítet vagy a tolték nyelvet.




- 130 -

82.Európában, különösen az újkorban, az ember a modern

időkhöz minél jobban közeledik, annál inkább abban ahiszemben van, hogy amit tettnek nevez, az kizárólagpragma (actus). Ilyen, a folyamatos emberi életműbőlkiszakított, összefüggéstelen, egyetlen aktus lehetségesugyan, de tulajdonképpen rendkívül ritka. Ahagyományban, az emberi normalitás életrendjében tudjuk,hogy a brahman kaszt feladata a megismerés, a kutatás és atudás megőrzése. Indiában ez a jóga, a szakrális megisme-




- 131 -

rés. Dnyána jóga a brahmani út, szó szerint annyit jelent,mint az abszolút szellemmel a megismerés útján egyesülni. A megismerés megszabadulás (dnyána móksa). A szellemikaszt is tevékeny, de ezt a tevékenységet, mivel az nem-cselekvés, nem-tevékenységnek hívják. A nem- tevékenységparadigmája Kínában a császári mű (úgy kormányozni,hogy ujját se mozdítsa meg). Mint mondják: semmi egyéb — délnek fordulni. A brahman is felépíti művét, de nem-cselekvéssel építi. A szellemi kaszt soha nem követelaktust, külső fizikai tettet, hanem épít éspedig életművétgondolatokkal és gondolatokból építi fel (ergon opus).Indiában a szellemi kaszt mesterei azonban ezt nem-tevékenységet is elvetették. Semmit sem építeni. Nem-cselekvés.

Nem kell életmű. Csak leépíteni. Csak nem cselekedni.„Akinek lényét a káprázat megzavarja, testet ölt és össze- vissza tesz-vesz” (Kaivalja upanisád) A Mahábhárata aztmondja: a tevékenység (mű, karma) az, ami az embertmegköti, a megismerés (tudás, dnyána) az, ami az emberteloldja. Csak akinek lénye „kristálytiszta megismerés” azszabadul meg. A világteremtő (visvakarman) a világotmegzavarodásában alkotta. Akinek értelme felébredt,semmi okot nem lát arra, hogy bármilyen művet isalkosson. Erényes tettek, mondja Eckehart, a szellemetnem teszik gazdagabbá. Ha az ember művet alkot, legyenaz akkora, mint egy daraszem, a mű ide ismét visszahozza,és mindaddig vissza kell térnie, amíg művének mégnyomait is teljesen el nem törli. A visvakarman (világalkotó)

sem tesz mást, mit az aluszékonyságában megteremtett világot, amely megkötötte és fogva tartja, megismerésetisztultságának arányában és foka szerint szétbontja ésfeloldja.

Minden tettben a tevékenység (alkotás, cselekvés)ösztöne dolgozik, hogy valaki művet teremtsen, Ezt aművet hívja a hindu hagyomány karmának. Karma a ház,az állam, a költemény, a gondolatrendszer a megvarrottruha, a kovácsolt kard. Ez a karma, amit az embergondolatával és cselekedeteivel magában felépít, amelyethalála után magával visz, amely minden mozdulatát itt és




- 132 -

az összes világokban meghatározza, A karma életmű,amelyet az ember az életben tett tapasztalatokértelmezéséből épít, amely láthatatlan, de amely szilárdabbés szívósabb, mintha ősgnájszból építették volna, ésamelyet semmi sem old fel, kivéve az éber megismerést.

Ad 82.Értem már az előző szúra különböztetését, és azt, hogy mért

nem találom Európában. Mert nincs ott. Csak Keleten!Európában, s ott is különösen az újkorban s a modern időkben −csak pragma van. Ahagyomány ban azonban megvan, az emberinormalitás életrendjében, Indiában, a bűvös Keleten. Nyugatonnincs. Mért is van egyáltalában ez az ütődött Nyugat?! Keleten van a szakrális megismerés, s e megismerés útján az abszolútszellemmel egyesülés, ami megszabadulás is. Mitől van meg? Háta léttől… S félek, hogy ez a Nirvána.

Következik a nem-cselekvés dicsérete. A világteremtő, aki ateremtéssel nyilván cselekedett, megzavarodottságában tette, amittett. Bármilyen cselekvés − rossz. A jótett éppen olyan hiba, mint arossz. Leépíteni, lebontani, szétszedni, feloldani − csak ez a jó. Így lehet

megszabadulni. Mitől? Már mondtuk. A kórusban megszólaltatikEckehart is. Erényes tettek a szellemet nem teszik gazdagabbá. Kár,hogy a szerző nem adja meg idézete helyét. Ha megadná,megnézhetném, hogy mit is mond Eckehart. s állást foglalhatnék.Keresztény szerző szájából, Jézus tanítását valló elméből nemtudom elképzelni, hogyan születhetik meg ilyen nyilatkozat. Akicselekszik,karmát szerez be magának. Viszi magával halála utánilétébe, egészen addig, amíg az éberség küszöbét átlépi és tevéke

leállítja. A hinduk mondhatnak ilyesmit. Az én európai gyomromminden porcikájával tiltakozik ellene. A teremtő Isten boldogancselekszik, mert látja, hogy amit teremtett jó. A szent tehénszellemi birodalma nem tetszik nekem. Az albán Teréz anyánakkell oda mennie − cselekedni. Az Isten áldja meg érte!

Új fogalom jelentkezik, akarma. A karma − kinek-kinek azéletműve. Még nem tudom, hogy jó-e ez vagy rossz. Gyanítom,hogy rossz, mert feloldja az éber megismerés. De nem találgatom,hátha meg többet tudok meg róla.




- 133 -

Ad – ad 82. A nem-cselekvés helyes értelmezése az európai alapállásból nem

feladat. Egészen pontosan valami tétlenséget, lomhaságot, nemtörsugall. Holott nem erről van szó, szemben a nyugat pragmatikus sze problémamegoldó, mindig cselekvésbe lévő, semmiről lemaradni szemléletével. Pedig napjaink zűrzavaros politikai helyzetét is ekormányozni, hogy semmit sem csinálni, csak dél felé fordulni’ tehetné jóvá. Vagy Hördelinnel élve: ’…aki a legmagasabbat aannak a cselekvés kevés.’ Ha folyton mindenbe (természet= tudtársadalom= politika) beavatkozunk, akkor csak elrontjuk azt.

Sajnos a Kelet ’nem-cselekvés’ szemlélete is múlandóban van. M példája ennek például napjaink Kínája.

83. A tevékenység sajátos helye a lovagi-kormányzói kaszt

(ksátrija) élete. A lovag karma-jógát gyakorol, ami nemegyéb, minta legfelsőbb lénnyel a szüntelen tevékenységútján való egyesülés. A brahman életműve (karma) aleépítés, a nem-cselek vés, a minden tettől való tartózkodás;a ksátrija életműve a nagy tettek végrehajtása, a rend, azigazság, az erények jegyében, a gyengékért, az üldö-zöttekért, a tudatlanokért és a szegényekért. A dnyána jógahagyományát kizárólag a szentkönyvek őrzik, míg a karmajóga hagyományát a Ramajána, a Mahábhárata, az Iliász,az Odüsszeia, a Grál-eposzok. A jellegzetes karma-beavatása Bhagavadgíta első része, amelyben az istenség a hőst,

Ardzsunát a heroikus életműbe beavatja és a hősi erényekremegtanítja. Nem arra, hagy bölcs és értelmes legyen,hanem hogy bátor és nemes, elszánt, önfeláldozó éselőkelő. A heroikus élet nem a legmagasabb, de feltétlenüla legszebb és legragyogóbb. A ksátrija karmájában mindentett egyetlen irányba mutat, ez a hősi életmű, amelyben ahérosz önmagát az igazságért való küzdelem áldozatánaktekinti, és ebben a tevékenységben megdicsőül. A hősiéletmű nagysága és komolysága a szellemi kaszt művévelegyenértékű: a hérosz, ha művét tetteivel maradéktalanulteljesítette, megszabadul.




- 134 -

Ad 83.Megvallom, hogy nem értem, mert ez a szúra számomra

tagadása az előzőnek: azért a cselekvés is szép dolog. Ez ismegszabadít. Vagy ez az igaz, vagy az előző szúra. − Ez a gnózis világa… akárcsak Szent Pálé: a cselekedetek nem üdvözítenek, dea szeretet is kell az üdvösséghez Vagy az egyik nem igaz, vagy amásik. Ez a gnózis, s ettől kell megszabadulnom, ha gondolkodniakarok, ha akarok lenni. Nem szakrálisan. Csak úgy egészenközönségesen.

De nézzük tovább a karmát. Lehet karma-jogát gyakorolni =a legfelsőbb lénnyel a szüntelen tevékenység útján való egyesülés. A lovag gyakorolja ezt. A lovag, aki ha művét tetteivelmaradéktalanul teljesítette, megszabadul. Nos, a lovag kardotforgat, a lovag embereket gyilkol. S a lovag ugyanakkor egyesülIstennel és megszabadul. A megszabadulásnál nincs különb szó ahamvasi szótárban. Kérdezem, mi a különbség Hamvas ésClairvauxí Szent Bernát között? Hamvas lovagja és a kereszteslovag között, akinek ha nem sikerül gyilkolnia, és őt gyilkolják lea Szentföldön, akkor Istentől kapott jutalomként, lelkét azonnal a

mennybe röpítik az angyalok? Mi? Erre csak azt tudom válaszolni, hogy Hamvas lovagja a HINDU HAGYOMÁNYlovagja, és nem a bűnös Nyugaté! Ezért egyesül Hamvas lovagjaa legfőbb lénnyel és ezért szabadul meg. Lehet, hogy ez válaszomcsúnya, buta és értelmetlen, de Isten látja lelkemet, nem teliktőlem egyéb válasz. A heroikus élet nem a legmagasabb, defeltétlenül a legszebb és legragyogóbb.

Ad – ad 83. A keleti kasztrendszer lovagja (ksatrija) nem azonos a nyukeresztes hadjáratok lovagjával. Az előző kormányoz, az államha gépezetének erőszakszervezete, az utóbbi egy rögeszme miatt havesz részt és emiatt sok embert mészárol le, illetőleg mások mészáőt.

A kasztrendszert is jól kell értenünk: a társadalom természrendeződésének elve. Európában is van ilyen, de mi szégydemokráciáról, esélyegyenlőségről beszélünk, miközben vonatkozásban legalább akkora, ha nem nagyobb különbségek v




- 135 -

szegény és gazdag közt, mint a kasztrendszere miatt megítélt Kmondjuk a ksatrija és a vaisa között.

84. A vaisja és a sudra (a gazdasági és a szolgáló rend) anormális társadalmak életrendjébe hierarchikusan beépítettkaszt, és így életművének éppen olyan értelmes éskövetkezetes összefüggése és egysége van, mintabrahmanénak vagy a ksátrijáénak, csak ez az életmű nemolyan fenséges, mint a brahmané, és nem olyan ragyogó,mint a ksátrijáé. A gazdasági és a szolgáló rend nem atudás és nem a lovagi erény, hanem a lét fenntartásaérdekében éppen olyan jelentékeny. Ez a jelentőségazonban a haszon. A hindu hagyomány szerint a legutolsószolgáló is, ha karmáját helyén teljesíti, a létezésbenmagasabb rendet érhet el, mint akár a király vagy a főpap,aki eredeti rendeltetését (dharma) nem tölti be.

A gazdasági kaszt az embert közösség anyagiszükségleteiről gondoskodik (földművelő, álláttenyésztő,iparos kereskedő és mások), és karmája az emberiségszámára a bőséget és a tenyészetet, a gazdagságot és ajólétet megteremti. A szolgáló kaszt karmája a testi munkatevékenysége. Minden esetben az életműbe épített és azéletmű törvényszerűségből következő tettről (ergon, opus) van szó, és e tettek együtt, egyetlen karmát, egyetlenalkotást jelentenek, ami az embertől nem függetleníthető.

Ad 84. A szolgáló kaszt jelentősége teháta haszon . A hindu

hagyományban, és bárhol a világon. Ha a szolgáló kaszt teljesíti adolgát, akkor a létezésben magasabb rendet érhet el, mint akár akirály vagy a főpap. A hindu hagyományban és akármely vallástanításában is, bárhol az egész világon. Ha jól foltozod a cipőt,többet érsz, mint a király vagy a főpap, aki nem teszi jól a dolgát. A szolgáló kaszt karmája a testi munka tevékenysége. Minden eseéletmű törvényszerűségből következő tettről (ergon, opus) van szó,együtt, egyetlen karmát jelentenek. Értsük jól, tehát nem puszta




- 136 -

pragmát, hanem ergont. Megdicsőül − a haszon. Miért? Mert acipőt nem Európában foltozzuk, hanem a hindu hagyományban.Európában ezaz életműből kiszakított merő aktus. A hinduhagyományban a legutolsó szolgáló is képes arra, amire egészEurópa képtelen.

Ad – ad 84.Persze itt különbség van a gazdasági és szolgáló rend (vaisa és

által megalkotott haszon és a tőkés társaságok extraprofitja közökülönbség elsősorban nem is mérték, hanem a meglévő, vagy meerkölcsi alap.

85. A pragma az életműből kiszakított és magában álló,

előzménytől és következménytől független aktus (nemkarma), tulajdonképpen azt jelenti, hogy a cselekményt acselekvőtől elválasztják, és az üres és a személytelen tettfogalmát vezetik be. Azt, ami történik, nem az emberheztartozó összefüggésben értelmezik, hanem mint bárki általelkövethető aktust. Júdeában a rabbinizmus a bűnt ezzel azaktus-fogalommal magyarázta és az embert ezzel fogtameg és igázta le. Nem kérdezte, hogy kicsoda, miért,hogyan, milyen kapcsolatban és milyen életműben. A merőpragmán kívül egyebet nem volt hajlandó figyelembe venni.Farizeus az, aki jámbor — tisztátalan szándékból. Ez afarizeus egyáltalán nem kedvelte, ha az ember személyét is

számításba veszik és mérlegre teszik e tétel törvényesíté-sével magát fel is mentette az alól, hogy valaki a merőpragmán kívül egyebet figyelembe vegyen.

A korai keresztény klérus a farizeizmustól ezt a pragma-fogalmat vette át. Ez volt a legbiztosabb mód arra, hogylényét a cselekményből kivonja és elrejtse, és anyilvánosság előtt csupán reprezentatív aktusokbanmutatkozzék, de ez volta mód arra is, hogyne legyenszükség személyes kérdéseket feltenni, és a puszta aktusalapján tehessen fölötte ítélni. A farizeizmustulajdonképpen a léthazugságban élő ember védelmi




- 137 -

technikája: saját lénye megítélésében egyes mutatóstettekre hivatkozik, hogy lényére vonatkozó kérdést nelehessen fel tenni, s így lényét homályban lehessen tartani; viszont másokat egy-egy olyan tetten akar rajtakapni,amelyek a külső morált esetleg sértik, és így azokatlényükre vonatkozó kérdés feltevése nélkül bűnösnek lehetbélyegezni. A klérus ugyanazt a magatartást vette fel, amelyellen Jézus küzdött, és ezzel az Evangéliumot megkíséreltehatálytalanítani. A különbség mindössze annyi volt, hogy aklérus nem a rabbinista morált, hanem olyan, a történetfolyamán a klérusban kialakult sablonmagatartást vett fel,amely a héber külsőségekhez alig hasonlított. Ettől apillanattól kezdve a klérus számára az evangéliumi tanításnem teljesíthető életmű volt többé, hanem hallatlan irritácó,nem fény volt, hanem éppen terror lucis (a fénytől valórettegés), még csak nem is vallás, hanem hatalmi gyakorlat.

Ad 85.Éljen a karma, a haszon, az ergon, az életmű, a hindu

hagyomány! Bezzeg a judeai rabbinizmus a bűnt az aktus-

fogalommal magyarázza és leigázza az embert, és csak a pragmátlátja. A tisztátalan szándékból jámbor farizeus is. A koraikeresztény klérus átveszi a farizeustól e pragma-fogalmat, s ezzelkivonja lényét a cselekményből. Csak ismétlem a szerző megálla-pításait, melyek magyarul szólnak, de ennek ellenére is képtelen vagyok kitalálni, hogy mi a megállapítások értelme. Csak azttudom, hogy csúnyát kell gondolnom a rabbinizmusról, afarizeusokról s a korai keresztény klérusról.

A farizeus léthazugságban él, s bűnösnek minősíti azokat, akiakarnak kérdezni a farizesuok lényére. A klérus ugyanezt teszi éshatálytalanítja az Evangéliumot. A klérus sablonmagatartást veszezáltal az evangéliumi magatartás többé nem teljesíthető életmirritáció , rettegés a fénytől… nem is vallás, hanem hatalmi gyakorla Akinem tudja, hogy mi a jelentése ezeknek a szerző által használtkifejezéseknek, az csak azt tudja, hogy aligha dicséri mondataialanyait. Honnét ez a hamvasi indulat? Azért fordítomelemzésem a lélektan felé, mert tárgyi hozzászólásra képtelen vagyok. Nem értem, hogy mitől szép minden hindu talajon, mitőlcsúnya minden − zsidó és klérus alapon. Nagyon fájhat a




- 138 -

szerzőnek a megtapasztalt keresztény csőd. A hinduk ismeretepedig számára merő könyv-tudás, és így szövegeiket olvasvaátforrósodhatik azoktól a lelke. A keresztény szövegeket olvasvaelönti őt a léthazugság tapasztalása: az, hogy mennyire más aszöveg és a valóság. Ezt értem ki a szövegből, és ez alaponmegértem indulatát, bár nem értem nála − az önkontrol-hiányt.

Ad – ad 85.Igaza van B. Gy.-nek abban, hogy H. B. mutat némi elfogultsá

keleti hagyomány irányába, szemben az általa hagyománytalan alálló, nyugati civilizációval. Alapot erre az adhat, hogy a keleti hagyidőben és térben is - jobban ellent tudott állni a létrontás erőinek.

A keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus, dzsinizmus, zen, sok minden közös nevezőt magába tudott olvasztani.

86. Az Evangélium tanítása a létrontás ellen irányult és a

létezésnek az eredetinél tisztább állapotát valósította meg. A klérus azzal, hogy a farizeizmust restaurálta, életénekközéppontjába ismét a bűn aktusát tette, és ezzel alétrontásról és megtisztításról szóló tanítástelhomályosította. A klérus hebraizálódott, az értelmitevékenységet (gnózist), amely ezen a műveletenkeresztüllátott volna, üldözni kezdte, végül elhallgattatta, éspedig nem tévtanaiért, hanem mert az értelem világosságát

jelentette. Ettől a pillanattól kezdve a kereszténységközéppontjába a létrontás és a megfordulás gondolatahelyett ismét a bűn és a büntetés gondolata lépett.

Ad 86. A klérus − Hogyan jutott el a klérus a farizeizmus

restaurálására? A fentiekben megvédtem az első századokklérusát a gnószticizmus eltiprásának a vádja ellen. Harcolt amaga legjobb lelkiismerete alapján a gnózissal szemben, s akeresztény tan inkább kellett a vallási piacon, mint a gnózis.tisztább, emészthetőbb, racionálisabb, elfogadhatóbb volt. Életét




- 139 -

is adták érte a vásárlók, s a klérust maguk közül választották. Akonstantini fordulat után is csak fokozatosan és a fejtőlbüdösödött a hal. A khalkedóni egyetemes zsinat (451) 6.kánonja még tiltja azabszolút kheirotoniát , azaz csak azt lehetettpappá szentelni, aki mögött volt közösség, amelyik akarta aszentelendő személyt a maga számára. A metropolitai és püspökiszékekbe kerülnek csak a császár barátai. Itt kezdődhetik afarizeizmus restaurálása. De az kezdődött-e? Az eretnekségekelleni erőszakos fellépéssel kezdődött a létrontás. Ha katolikus volt a császár, pusztultak az ariánusok. Ha ariánus volt a császár,pusztultak a katolikusok. A gnósztikusok ezt már nem érték meg.Nem ismerem a klérus gazdagodásának a folyamatát. Tudom,hogy a keleti egyház nem ismerte a papi tizedet, de a nyugati márnyúzta vele a jobbágyokat. Szent István egyházszervezőtevékenysége az volt, hogy az egyházmegyék püspökei lettek azelső, a főpapi rend, azaz az országnak a király után leggazdagabbpolgárai, s ők koronázták a királyt. Erőalkalmazás és gazdagság −a jézus értelme a létrontásnak.

Aki ismeri a középkori klérus iskolázódását, aligha képviselolyasmit, amit a szerző állít. Az egyetemeken a skolasztika

racionalizmusa uralkodott. Ha tetszik, a gnózis, a gondolkodás. Apüspöki székekre az előkelők fiai pályáztak, ha volt valamiteológiai műveltségük, ha nem. A papoktól az olvasni tudástkívánták meg, s a latin szöveg valamelyes megértését. Az írás mára szerzetesek és a hiteles helyek szakmája volt; biztosították akáptalani iskolák. Az egész magyar középkor nem termeltegyetlen eretnekséget sem. Import volt az nálunk: a huszitizmusa 15. században, majd a következőben a reformáció. S az is nem

az ész nevében, hanem hit a hit ellen. Nem az értelem nevébenlázadtak a parasztok sem, hanem a megélhetésért. Ha tetszik, aMammonért, melyet papjaik is szolgáltak. Ez volt a keresztényeklétrontása . Klérusostól, népestől. Senki se emelte fel a szavát azEvangéliumért, a jézusi tanításért. Nem volt, nem lehetettmetanoia sem, a nem abűn és büntetés eszméje akadályozta ametanoiát. Szabó Dezső jut eszembe: A kereszténység a magyar-ságnak csak az epidermiszére nyomta rá magát, s akálvinizmusban meg is találta a módját, hogy visszatérjeneredendő pogányságába. Lehet, hogy élt valami jézusi a lelkek




- 140 -

mélyén, de igazolható nyoma ennek, legalább is nálunk, nemmaradt.

Ad – ad 86. Érzékenyen érint bizonyos köröket, de H. B. ki merte mondani, h

klérus hebraizálódott. B. Gy. tesz is az ügy érdekében: liturgikihagyja a hebraisztikus elemeket, publikálásaiban megkérdezi, hÓszövetség isten igéje-e, a magyar faj világnapjáról beszél, stb.

87. A farizeizmus és a klérus tevékenysége között

mindenesetre lényeges különbség volt: a farizeus hazugságaz életben való gyarapodás jegyében állt, a klérushazugsága azonban a hatalmi ösztönt szolgálta. Ezért afarizeus hazugság-rendszer alacsonyabb élettechnikaiszinten csupán az élet színvonalán mint hazugság, erőszakés kizsákmányolás jelent meg, a klérus, hogy világhatalmicélját elérje és fenntartsa, léthazugság-rendszert épített ki. Azzal, hogy a megismerés, amit a kereszténységben agnózis jelentett, tiltott műveletté vált, az ember megítélésekizárólag a tettek (pragma, actus) szerint történt. Ez aklérus helyzetét (mint a farizeusokét) rendkívülmegkönnyítette. Semmi sem könnyebb, mint a külsőaktusok alapján ítélkezni. A klérus az ember fölött korlátlanhatalmat nyert mert a klérus volt, amely eldöntötte mi a jó,mi a rossz, mi az erény, mi a bűn, és semmi egyéb (gon-

dolat, személy, érzület, szándék, magatartás) ezen kívülfigyelembe sem került. A szabad megismerés lehetőségemeg megszűnt. A tettek üdvözítenek. Az értelem, minttevékeny hatóerő a történetben elveszett, és a gnózis(dnyána) csak illegitim módon, rejtve élhetett szektákban, vagy mint egyéni önkény (misztika). Kr. u. a harmadik ésnegyedik században a klérusnak az Evangélium előtti időtsikerült csaknem teljesen helyreállítani, és az emberiségúgy élt, mintha közben semmi sem történt volna. Aminekeredete nem az evangéliumi lét, antikrisztusi. Vagy-vagy.




- 141 -

Szellemiekben kompromisszum nincs, semlegesség mégkevésbé.

Ad 87. A klérus −Hiába szaladtam az időben előre, a szerző még

mindig a 3-4. századi klérusról beszél. Lehet, hogy a 3-4. századikeresztények semmit sem értettek a jézusi tanításból. Lehet, hogydiadalmaskodott bennük a páli gnózis. Lehet, hogy ha nem lett volna Pál és a gnózisa, akkor sem gondolkodtak volna jézusimódra. Lehet, mert az ember nem nagyon képes Jézus módjáragondolkodni. Minden lehet, csak ez a hamvasi magyarázat aklérus gondolkodás-elleni magatartásáról teljes képtelenség. Aklérus még egy volt a keresztény néppel. Annak választottlegkülönbje volt. A vértanúk népének eleje volt. S a vértanúkeleje is.

A hatalmi ösztön −Olyan mesterkélt, valóságtalan, amit afarizeus és klérus hazugságának különbségéről állít szerzőnk.Gyarapodás, erőszak és hatalom − e három egyhasi testvér. Akkor vagyok hatalmas, ha van gazdagságom s azt erőszakkalképes vagyok megvédeni. A Sátán, az Antikrisztus arcának három

elválaszthatatlan vonása. A farizeusi gyarapodás is együtt jár atekintéllyel. A klérus tekintélyének is anyagi az alapja: ha nem volna vagyona és katonája, fütyülnénk rá. Emberi öntudatunkalapján. Szegény farizeus, csak álmodozhatott a világuralomról,mert egy kicsiny népnek csak egyik csoportját alkotta. A 3.4.századi klérus hasonlóképpen. Az egyház viszont fontolgathatja a világhatalmi célkitűzést, amikor a középkorban már nagyhatalom,s császárokkal csatázik.

Az ember megítélése a tettek alapján − Csak is ezen az alapontörténik. Az uraknál. Fizess! Az a jó, ha fizetsz kilencedet aföldesúrnak, tizedet a papnak. Ez a jó, ez az erény. A szabadmegismerés lehetőségével az akar élni, akinek tömve van agyomra. Tiborc panaszaiból hiányzik, hogyaz értelem, mint ható erőelveszett. Az első századokban még szó lehetett erről. Afeudalizmus idején már nem. Nem is volt a középkori magyarnakszektája és eretneksége. A reformáció is azértdiadalmaskodhatott, mert a prédikátorok nem szedtek dézsmát. A reformáció érvei, és az ellenreformáció ellenérvei olyan messzeesnek a hamvasi problematikától. Ez csak emberi szerzés –




- 142 -

mondták a prédikátorok. Ki mondta a múltban, amit ti tanítotok? – dörögte rájuk Pázmány.

Vagy-vagy− Dózsa parasztjainak nem ezt prédikálhatta Lőrincpap. Azoknak a kereszteseknek, akiknek nem a török volt azellenségük, hanem főpapjaik és főurai… Ha Mohácsra vitték volna őket, akkor is az lett volna a bajuk, mint 12 évvelkorábban. Nem a szerző gondja. Az egészen más. A reformációután is abban állapodnak meg, hogy cuius regio, eius religió. Nemeretnekeskedni akar a jobbágy. A nemes pedig háborítatlannakakarja a tulajdonviszonyokat. Katolikusként, vagyreformátusként. De szép is volt a világ, amíg volt vita a gnózistartalmáról. Majd az urak a humanizmus idején hitetlenkednek.Majd a Tiszapalkonyára kerülő gondolkodók sírhatnak, hogynem engedik őket szabadon gondolkodni. De a köznép elmegy atemplomba, ha muszáj. Meg a pártgyűlésre is, ha muszáj. Agondolkodás luxusát a piacgondolkodás idején is kevesenigénylik. Nincs idő rá. Pénzt kell keresni, hogy fogyaszthassunk.Mert az az isten. − talán az egész hamvasi problematika mögöttegy elhallgattatott gondolkodó áll. És Lukács György, aki úgygondolta, hogy talán majd megszólalhat egyszer Hamvas is.

Amikor már felépült a szocializmus büszke épülete. S ezértmagasztalja a gnózist, a szabad megismerés lehetőségét, amire aszocializmusban nem volt lehetőség. A maga világnézete számáranálunk nincs szabadság − mondta ’52-ben nekem a Fő utcán − akihallgatóm, az őrnagy úr.

Ad – ad 87.H. B. kétféle gyarapodást rögzít: az életben valót és a hatalomba

e kettő külön-külön is, de együtt különösen, erőszakot szül. Az ebbkiutat a következő tulajdonnevek jelzik: Tiszapalkonya, Bokod, Kis Márianosztra, Vác, Fő utca, Budapest – Tempo Szövetkezet.

88. Amióta a korai keresztény klérus a gnózist elnyomta, és

ezzel sikerült a maga számára hatalmi bázist teremteni,Európában minden törvénytelen hatalom egészen a mainapig azzal kezdi, hogy a szabad gondolkozást (és a




- 143 -

szólásszabadságot) betiltja, az embert életművefelépítésének lehetőségétől megfosztja, és pragmatikát, vagyis adott esetre szabott részlet-tetteket követel, nemegzisztenciális művet, hanem személytelen aktust. Mert azergon mindig az egészre irányul és egészet akar alkotni. Atett minél specializáltabb, az ember annál inkább közeledika rovarhoz, amelynek életében szűk specializáltságon kívül(abszolút munkamegosztás) életlehetőség nincs. Arovarosodásnak a modern korban kétségtelen jelei vannak,különösen amióta az ember repülni tud, mint a rovar, denem szállni, mint a madár. Ezzel a klérus nemcsak azt érteel, hogy az embert tudattalanságban tartotta, hanem hogydöntő élettényekben, mint amilyen a tett valódi értelme(ergon − pragma), félrevezette, mert az ember azt, ami van,személyes cselekedetével érti meg, ahogy Vico mondja, valamit teljesen megérteni annyi, mint azt megtenni. Aklérusnak a hatalmi kérdést sikérült megoldania. Aklérussal szemben tanúsított ellenállás kockázata túl nagylett, a megijesztett ember jótetteket kényszerült mutatni. Ajótett-vallás mindig kifejleszti a képmutatást a stréberséget,az alkalmazkodást, a hazudozást. A klerikálishazugságszisztéma a farizeus léthazugság helyreállításávalaz Evangélium előtt lévő állapotot szilárdította meg. Perszea klérus fejlettebb hazugságtechnikával nem familiárisanszűk határok között, mint a farizeizmus, hanem világtörténeti távlatban, a népek fölött dolgozott. Akereszténység tanítása a jóvátételről egyik napról a másikraeltűnt.

Antikrisztusi mozzanat: nincs létrontás, nincs egymásért való felelősség, nincs jóvátételi kötelezettség, nincsadósság, nincs megváltás. Ismét csak, mint volt, bűn van ésbüntetés, nem Isten, hanem sötét és komisz hatóság.

Ad 88. A korai keresztény klérus gnózist elnyomásáról már szóltunk...

Sötét hatóság − Ezzel a kóddal kell olvasni a szúra első mondatát, sakkor világosan érthető. Nem a korai keresztény klérus az alany,hanem sokkal inkább az Államvédelmi Hatósága sötét és komisz




- 144 -

hatóság, amely lélektanilag motiválhatja és meg is határozhatja atiszapalkonyai szerzőt. Mi az, hogy törvénytelen hatalom?

Törvénytelen hatalom − Melyik hatalom nem az? Mindenhatalom alapja egy közeli vagy távolabbi fegyveres győzelem. AZalánt megfuttató győzelem után győzelem után Pusztaszeren, az Árpád-fi Koppányt felnégyelő győzelem után Veszprémben – Fehérvárott - Esztergomban, a Vöröshadsereg győzelme utánDebrecenben-Budapesten, a Vöröshadsereg hazaküldése után ahaza küldeni tudók a parlamentben törvényt ülnek. S lesz aKárpát medence ura a hét vezér, István, Moszkva, a Tőke. Ha azú.n. törvényességhez az kell, akkor demokratikus választással. Agyőzteseket ugyanis nem lehet leszavazni. A győzteseketelvtelenül vagy meggyőződéssel kiszolgálókat sem.Mindenhatalom törvényesen törvénytelen. Miért? Mert a hatalomtörvénytelen. Minden hatalom? Minden ütő hatalom − Jézus, azevangélium, a kinyilatkoztatás tanítása szerint. Az Istennek sincshatalma? Van, de az nem ütő hatalom, nem életet elvevő.Hatalmam van odaadni az életem − mondta Jézus (Jn 10,18).

Betiltja. − A tiltást tudomásul vesszük, aztán vagy törődünk vele, vagy sem. A Bokor ennek a tiltásnak köszönheti létét: e

tiltás figyelembe nem vevése következtében kezdett elgondolkodni, s jött rá arra, hogy minden ütő hatalomtörvénytelen, istentelen, és semmi köze Istenhez. Nem lehet azembert életműve, azergon felépítésének a lehetőségtől meg-fosztani. Csak sajátmagunkat foszthatjuk meg attól. Félrevezetniakarni valakit lehet, de mindig kettőn áll a vásár. A félrevezetőn, saki félre akarnak vezetni. A szókratészeket nem lehetfélrevezetni. Nem engedi adaimonion juk a félrevezetődést. Nem

úr fölötte a klérus,a minden baj okozójának kikiáltott klérus sem.Csakhogy könnyű a klérusnak, nemklérusnak Katát táncba vinni.De Hamvas Béla nem volt Kata. S a tiltás ellenére is megírta az Antikrisztust − az ergont, s nem a pragmát.

Jótett-vallás − Nem értem, hogy mi baja szerzőnknek ajótettekkel. A jótett ellentéte a rossz tett. A jótett akkor is jó, ha vallási alapon teszem. A jó mindig jó. Hogyan fejleszthet a jótettképmutatást, stréberséget, hazudozást − nem értem? Megintszótár gond van. Hamvas a jótetten nem a szóári jelentést érti,nem a jótettet. Meg kellene határoznia, hogy a jótett azért nemjótett, mert… De megint elmarad a magyarázat.




- 145 -

Evangélium előtti állapot − az, amit nem lehetett helyreállítani. Attól, hogy Jézus elmondta az evangéliumot, nem jött létre azevangélium szerinti állapot. A szerző mondja: csak irritáció(1.szúra) jött létre. Jézus tanítása nem tűnt el, leírták és megmaradt− papíroson. Jóvátétel, adósság, megváltás − mindez nagyonpálian hangzik. Nem tudom jóvátenni azt, amit őseim rosszulcsináltak, nincs is adóságom. Nem is lettem megváltva. Az Istenországa rajtunk fordul (entos hümón − Lk 17,21). Demegtérhetek, s nem teszem a rosszat, a jót teszem, és Istenmindezt örömmel elfogadja tőlem, s a házába vezet. Magához,mint a tékozlással felhagyott szeretett gyermekét.

Ad – ad 88.Igen, a korai kereszténység a gnózist elnyomta – és arra Gan

rájött, hogy erőszakkal elnyomni semmit sem szabad. Egyetlenmódszer van: az erő-nem-alkalmazás, ez a legnagyobb erő. Ha akereszténység nem alkalmaz erőt és könnyedén átengedi önmagán talán tovább bírta volna, hogy megnyíljon benne a hatalmi ösztKonstantinra már készen állt a hatalmi apparátus.

A hamvasi ’jótett vallást’ én ’jutalom vallásnak’ fordítom – Iste

jutalmaz a jótetteinkért, igaz nem is büntet a rosszakért. Erre itt vami magunk!

89. A hatalom, amelynek lelkiismerete rossz, a leleplezéstől

fél, ezért az értelem világosságát tiltja, aktusokat követel,

mert ezeket hűségnyilatkozatok fogja fel, és mert az embertgondolatában nem, csak tetteiben tudja megfogni. Ez afarizeizmus bázisa, a bűn a tettben van. Nem lehet olyanmegrettenést elképzelni, mint amilyen a farizeusoké volt,amikor Jézus tanítása felől tudomást szereztek: a romlásnem a tettekben van, hanem abban, hogy ki milyen életetél, a létrontást, vagy tisztult (tesuvah) életet. A rossz és atisztátalanság (asma) nem a gondolatban és nem a tettben van, hanem a megrontott létben. A bűnös nem az, akiegyszer rosszat követett el, hanem aki folyamatosanrosszban él, mert észre sem veszi mit és hogyan él ezerszer




- 146 -

rossz, aki ezt a rosszban való folyamatos életet nemcsakhelyénvalónak, hanem mint mondják, reálisnak tartja, ésmég százezerszer rossz, aki ezt a tisztátalan életet, minthelyeset tanítja és mástól követeli. Semmi sem könnyebb,mint beszennyezni, és semmi sem nehezebb, mintmegtisztítani. A Hegyi Beszéd volt a vádbeszéd a farizeusok ellen, atiltakozás a tett-morál ellen, és végleges megalapozásaannak, hogy minden tetten és gondolaton és testikorrupción túl a rossz a sötét ösztöne (Antikrisztus) Alátható külső bűnök és kimondott gondolatok és korrupttestek egy, az emberi lény legmélyén megromlott tétkövetkezményei, amelyek képmutató jótettekkel és kegyesgondolatokkal és külső gyógyítással nem tüntethetők el.Egyedül a teljes megfordulással (metanoia) tehetők jóvá.Ez a jóvátétel mindenkire kötelező, minden emberreérvényes, ha valaki ezt elmulasztja, a létezést tovább rontja,hiszen a tét nemcsak egyedül és egyénien az övé, hanem azegész emberiséggel, minden létezővel, ezért Isten létével isközös és azonos. (A lét megrablása).

Ad 89. A romlás nem a tettekben van, hanem abban, hogy ki milyen éle

létrontást, vagy tisztult (tesuvah) életet − Az élet cselekvést jelent,tetteket. A szerző kívánta tisztult élet pedig jótetteket. A bűnnem a tettben van, hanem a rossz tettekben. Jézus ismegbocsátotta az egyszer és kétszer és hetvenszer hétszerelkövetett rossz tettet, ha azt mondja vétkes, hogymetenoó , azaz

azt, hogybánom. Akkor lesz a létem megrontott létté, ha nemakarom megbánni a rosszat, amit ettem és teszek. Még inkábbakkor, ha azt tanítom, hogy a rossz a jó, és hogy a jó a rossz. Sezt teszi az ember. S a farizeus és a klérus tagja ia abbahagyhatja. Aki nem akarja abbahagyni, azt Jézus így hívta: főpapok-írástudók-vének.

Tett-morál − nem ez ellen tiltakozott Jézus. Az írástudókatezzel vádolta: Mondják és nem teszik… Cselekedeteiket nekövessétek (Mt 23,3). Jézusnál a tetteken túl − a szív van: Aszívből származik… ami beszennyezi az embert. A szívből eredugyani minden rossz gondolat, gyilkosság, házasságtörés…(Mt




- 147 -

15,18.19). A szerző egyébként szintén dicséri a szó és a tettegységet. Szerinte ez ahagyomány.− Létünk közös azemberiséggel, ha tehát a magamat rontom, rontom az emberiséglétét is. Az Istenét nem, bár az Isten is létezik. De Istenről csakazanalogia entis (a lét hasonlósága) alapján állíthatjuk a létet.

Ad – ad 89.

B. Gy. is rátapint a lényegre, nem magával a rosszal van a baj, hazzal, ha a rosszat jónak kezdjük el látni és e szerint kezdünk el élnB.-nek pedig abban van igaza, hogy ez a fajta létrontás a farize




- 148 -

sajátja. A farizeizmus egy létrontó életforma, amelynek képvise Jézus előtt is, Jézus alatt is és Jézus után is.

Napjaink farizeusai a fináncoligarchia globalizálódott hatalmasai jószerivel betartják ugyan az adott törvényeket – amelyeket ők hozattak létre – miközben megrabolják az úgynevezett lokalitáslátszó nemzeteket.

90. A középkor végéig az írás letéteményese a szellemi kaszt

(brahman), vagy annak depravált alakja (farizeus, klerikus).Más kasztokban, a főúri, nemesi réteget is ideértve, azírástudásnak még az igénye sem merült fel. Az uralkodóksátrija kaszt az írás-olvasás ismeretét hivatásátólidegennek tartotta, és ügyei intézéséhez íródeákot,„klerikust” alkalmazott. Amikor a klérus e természeteskaszt-privilégiumát, a szellemi uralom gyakorlását a világihatalom megszerzéséért elárulta, a társadalom analfa-bétizmusát is hatalmi céljainak szolgálatába kellett, hogyállítsa. Nemcsak őrizte és gondozta a szent szövegeket, deha érdeke úgy kívánta —mint egykor a farizeus — el iszárta azokat, és a könnyebb kormányzás érdekében így azembert a hiteles evangéliumi orientáció lehetőségétőlmegfoszthatta.

Később, a hatalom szekularizálódásával, afelvilágosodás, a reformáció, majd a demokrácia és aszocializmus hatalmi koncepcióváltásaival a helyzet

semmit sem javult, inkább romlott. Az embert ugyankötelezően megtanítják írni-olvasni, de csak azért, hogycenzúrákkal, a nem tetsző iratok betiltásának gyakorlatával,ugyanakkor az írás soha eddig nem tapasztalt vulgarizációjával, napi sajtóval, tömegkommunikációval,képes mellékletekkel, népszerű tudománnyal éspártbrosúrákkal még az analfabétizmusnál is alaposabbdezorientációt, vagyis mesterséges tudatlanságotteremtsenek.

Ad 90.




- 149 -

A szellemi kaszt (brahman), vagy annak depravált alakja (farizklerikus) −Nem találkoztam még brahmannal, de megnéznémmagamnak. Jézus magát is mondta írástudónak (Mt 13,52), mertattól, hogy valaki írástudó, még nem bűnös. De a történelmitények azt mutatják, hogy nagy az írást ismerőknek nagy akísértésük a hatalom kiszolgálására. Hol? Csak Nyugaton? Nem,Keleten is.

A hiteles evangéliumi orientáció lehetőségétől megfoszthatta − igen, azuralkodó kaszt, a hatalom szolgálatában. Ugyanez történikkésőbb is, az analfabétizmus felszámolása után is. Az írástudókata hatalom igyekszik is mindig a maga szolgálatába állítani. S azírástudók írják, amit kell. Ezért nem kerül ki 45 esztendő hazaibolsi diktatúra után semmi sem az írók asztalának fiókjából. Azírók 45 éven keresztül írták azt, ami megjelenhetett. Az egész vagy a fél hazugságot. Az íróasztalfiókból csak Hamvas Békaörökös tudott valamit kihúzni. Ki még? Na, volt szamizdat-irodalom is.

Ad – ad 90.’Attól, hogy valaki írástudó még nem bűnös.’ De, aki írástudó és

népe, családja, közössége érdekében nem tesz meg minden megtbizony bűnös. Természetesen nem az írástudás képessége miatt, hazzal járó szellemi felelősség elhárítása miatt.

Ha valaki fuldoklik, én pedig nem tudok úszni, akkor segítsrohanok, és nem vetem magam bele a vízbe. De ha kiváló úszó (írástudó) és szépen továbbsétálok, akkor...

91. A klérus, mint hatalom, amelynek lelkiismerete rossz,

hadat üzent a gnózisnak, vagyis a szabad szellemitevékenységnek, és mint farizeusok, a tetteket kezdtekövetelni, mert a hatalom az embert szellemében nem, csaktetteiben tudja meg fogni. A vallási hűséget a tettektől tettefüggővé, a tiszta életet a tettektől tette függővé, az üdvöt atettektől tette függővé, a klérus rangjait, minél kövérebbek voltak annál inkább a tettektől tette függővé. Persze aklérusban elkövethettek jótetteket is, de ez nem számit,




- 150 -

mert ami az Evangélium szerint számít, nem a pragma,hanem az ergon, az életmű, az élet, mint egész. Az ítéletegyetlen alapja, hogy a jótett a lét igazsága, vagy aléthazugság jegyében történt-e. A tettek mérhetetlentöbbsége farizeus tett volt, a nagy nyilvánosság előtt játszottszerep, amely mögött most már nemcsak gyarapodásvágyállt, mint Júdeában, hanem a kereszténység esetében ahatalom megszerzésének szándéka, később pedig a világhatalom fenntartásának vágya. A Hegyi Beszéd minthael sem hangzott volna. Attól a pillanattól kezdve, hogy aklérus az ember átvilágító tevékenységét betiltotta, ahatalom számára a kényelmetlen problémák megoldásánakleghatékonyabb módszere az elhallgatás lett. A gnózis ellenfolytatott hadjárattal párhuzamosan folyt az Evangéliumírásbeli meghamisítása, a kellemetlen helyek eltüntetése ésa klérust támogató mondatok befércelése. Irenaeus püspökkönyvében a pápák katalógusát Péter apostolig vezette vissza.

Ha valaki kérdést tett fel, mindig a kinyilatkoztatásrahivatkoztak. Bésier-t az inkvizíció hadserege elfoglalta, és a vezér a bíborost megkérdezte, hogyan állapítsák meg, ki azeretnek és ki nem, s ezért kit öljenek meg. Öljetek megmindenkit — válaszolta a bíboros — az Úr majd kiválasztjabáránykáit. Mintha a jeruzsálemi rabbik tanácsát teljesegészében áthelyezték volna Rómába és Milánóba,Párizsba és Strassburgba, és ott a farizeizmust továbbgyakorolták egyfajta egyre leplezetlenebb cinizmussal,amely cinizmusból később a tudományt csinálták.

Ad 91. A klérus, mint hatalom, amelynek lelkiismerete rossz, hadat üz

gnózisnak vagyis a szabad szellemi tevékenységnek − A klérus akeresztény nép vezetője a lehető legjobb lelkiismerettel harcolt agnózis ellen. Védte a keresztény nép hitét a gnózis hitével szem-ben. Vagy a maga szabad szellemi tevékenységét védte a gnózisszabad szellemi tevékenységével szemben. A gnózis ugyanezttette: védte a maga szabad szellemi tevékenységét a keresztényekszabad szellemi tevékenységével szemben. A vallások nem istehetnek mást. A gnózis is vallás, ő sem tehet mást. Hit csatázik a




- 151 -

hittel. Amíg nincsen fegyveres hatalom, amellyel összeszűrik alevet, addig győz az, melyet elfogadnak a hinni akarók. A kisebb-ségbe szorulónak általában megvannak számlálva történelminapjai. Gyerekkoromban a reformátusok hazánkban 25százalékot tettek ki, ma, 80 évvel később már csak 18-at. Agnózis is elfogyott. A világhatalom fenntartásának a vágya− egyenes következményea gyarapodási vágynak. Aki gyarapodni akar, többet akarbirtokolni, mint a másik, szereti a pénzt ( phil-argúros ). Szereti határnélkül. Ilyenként óhatatlan a világhatalom megszerzése,fenntartása, s a fegyveres erő igénybevétele a többet birtokolniakarás (pleon-exia) biztosítására. Ha brahman, ha lovag, hakézműves. A hitet és ezt a vágyat szabatosan meg kellkülönböztetni egymástól, mert a keresztényeknek, mint üldözötttársadalmi rétegnek az első három században alig volt módja apleonexiára. Ez a világhatalmi vágy nem specifikusan írástudóiattitűd. A feudális Magyarországon nem volt papi kiváltság agazdagodás lehetősége. Főuraink, nemeseink ugyanerretörekedtek. Akár országvesztés árán is, mint Mohácsnál és utána.

A klérusban elkövethettek jótetteket is − végre tisztázódik, hogy

semmi baj a jótettekkel. Csak akkor nem érnek ezek semmit, haléthazugságból fakadnak. Mikor fakadnak abból? Ha nem részeiéletművünknek, mint egésznek. Ha jótékonykodunk, de fennakarjuk tartani kiváltságainkat, a többet-birtoklásunkat. Hapótcselekszünk, hogy ne kelljenmegfordulnunk, azaz lemondanikiváltságos helyzetünkről. Ez azonban nem specialitása a klé-rusnak. Klérus és nemklérusin eadem damnatione …, azaz az egyiktizenkilenc, a másik egy hiány húsz.

A klérus az ember átvilágító tevékenységét betiltotta − csak akkortólfogva tudta betiltani, amikor összeszűrte a levet a hatalommal; atrón és az oltás szövetsége révén tehette azt. Nem az a baj, hogyragaszkodik hitéhez. Jézus is ragaszkodott a magáéhoz. Csak az abaj, ha érveit megtoldja még a hatalom kardjával is. AhogyanBésier tette.

Folyt az Evangélium írásbeli meghamisítása, a kellemetlen eltüntetése és a klérust támogató mondatok befércelése. −Silány munkát végeztek. Bent maradt a Hegyibeszéd, bent maradt az egy dénár...Mire hatalomra került a klérus, szentírás-hamisításra nem voltmódja már. Hogy hajlandó lett volna arra is, ez rágalom. Aki ilyet




- 153 -

volna szembe és a klérus mellett foglalt volna állást.Keresztes Szent Jánoson, Pascalon és Nietzschén kívülmindenesetre Európában senki sem élt, aki a létrontástól Augustinusnál mélyebben szenvedett volna. A romlástazonban úgy élte át, mint ahogy később is akereszténységben példaszerű lett. Az Evangéliumot vallásnak fogta fel, a rontást bűnbánattal és vezeklésselkívánta feloldani, és ezt a feloldást, mint olyan sokan, azEgyház akaratának történő maradéktalan alávetésbentalálta meg, abban a hiszem, hogy az Egyház és a klérusugyanaz. Augustinus permanens önvádja és a végsőtisztaságra való szomjúsága nagyrészt azonban líraimegszállottság, amely az értelem átvilágítótevékenységének jelentőségét nem fogta fel. Augustinusbana transparens egzisztenciára való szomjúság intenzíven élt,és érthetetlen, hogy az univerzális orientációval szembenmiért tanúsított ellenállást, holott biztosan tudta, hogyátvilágított lény egyetemes értesülés nélkül nincs. Augustinus nyomán és hatása alatt a kereszténységnek nemúj, de olyan felfogása és gyakorlata terjedt el, amelyrohamosan közfelfogássá lett. Augustinus akereszténységet létzaklatottságnak (turba ) fogta fel, ésezzel visszanyúlt Pál apostolig, akinek értelmezésepontosan ugyanez volt. Az Evangélium nemlétzaklatottság, hanem zaklatás, de a korrupcióban valóelégedettség és megnyugvás elleni zaklatás (nem a „test”-ben, hanem a romlásban lévő „tövis”). Pál apostoltólkelteződik a modern ember arcán az a megkínzott vonás,

amelytől olyan sokan megrettentek, és amely ellenNietzsche tiltakozott, és amelynek letörlésére vállalkozott. Augustinus óta vált kötelezővé az Evangéliumtól szenvedniés megnyúzottnak lenni, holott az Evangélium, mint a szóértelme is jelzi, elsősorban örömhír, a meg tisztult létmegjelenésének örömhíre. Később Augustinus páratlanékesszólása ás személyének szuggesztivitása következtébena kereszténységnek, mint létzaklatottságnak értelmezése azautentikus egzisztenciák számára kísértés lett, egészenTolsztojig és Dosztojevszkijig, akik kereszténységüketazzal igazolták, hogy szerettek szenvedni. (A klérus erre a




- 154 -

felfogásra persze bólintott, hiszen az olyan embernek, akitszubjektív gyötrelmei foglalnak el, eszébe sem jut a világban körülnézni, szenvedésén kívül mással nem isfoglalkozik, s így az ilyen lényen — aki amellett alegtisztább, és így a legértelmesebb is — a hatalomgyakorlása fölöttébb könnyű volt.)

Ad 93. Abban a hiszemben, hogy az Egyház és a klérus ugyanaz. −

Sohasem hallott arról az egyházról, amely nem olyan, amilyen;nem olyan, mint a tagjai. Számára ez fikció volt. Mint a Párt,melyben Sztálin eltehet láb alól hatvan millió embert, de a Párttiszta és szent. Nem, az egyház csak olyan, mint a tagjai.Szándéka szerint lehet egy szent éskatholikos (azaz egyetemes)apostoli, de a valóságban megosztott, bűnösökből is összetett,ezerfelé szakadozott. Ágoston figyelt az egyház vezetőire, és azegyház vezetői figyeltek rá.

Érthetetlen, hogy az univerzális orientációval szemben miért taellenállást, holott biztosan tudta, hogy átvilágított lény egyetemenélkül nincs . Ha ő elutasította az univerzális orientációt, akkor

korában és utána még − legalábbis Európában − ezer évigmindenki ellenállt az univerzális orientációnak. Nincs azemberiségnek egyetlen alakja, aki nála jobban törekedett volna atranszparens egzisztenciára. Ez kétségtelen aVallomásokból.Nem csak tudta, amit szerzőnk tud, de eszébe sem jutott, hogylehetséges a Vallomások mélysége és tisztasága a legteljesebbnyitottság nélkül az igazság irányában.

A kereszténységet létzaklatottságnak (turba) fogta fel, pedi

Evangélium nem létzaklatottság, hanem zaklatás − Az evangéliumzaklat bennünket, hogy tegyük meg azt, amit Isten kíván, ésnyugalma lesz lelkünknek. Ha az Istennek odaadott emberekmégis zaklatottak, annak én közös okát sejtem. Titokban tudják,hogy nem teszik, amit Isten kíván tőlük. Nem engedelmeskednekaz evangéliumnak. Azt kell gondolniok, hogy az egyház nemcsakszent, hanem szajha is. Szent szajha =casta meretrix.Konstantinóta az. Nem kerülünk a társadalom által ácsolt keresztre. Miácsoljuk másoknak azt. Hogy mégis hasonlítsunk Jézusra, akit afőpapok halálba juttattak, szenvedtetjük magunkat. Elsősorbanazzal, hogy férfiakként nem lehetünk férfiak, nőkként nem




- 155 -

lehetünk nők. A tisztaság evangéliumi tanácsával. Kétlem, hogytanácsolta volna ezt Jézus. A tanítványok mondják a válást tiltó Jézusnak: Ha így áll a dolog… nem érdemes házasodni. Mire Jézus mondja, amit mond (Mt 19, 10-12). Jézus humorizál: Akkor kasztrálhatjátok magatokat! Hogy ezután ki tudjuk bírni,képtelen önmegtagadásokat találunk kis: vezeklő öv, Ideológiaialátámasztásul kitaláljuk, hogy engesztelni kell az Istent a világbűneiért. Nem kell engesztelni a tékozló fiú apját, mert nemharagszik, csak szomorú. Haza kell menni, s ő már vágatja is ahízott borjút. Azt hiszem, ez a genezise a megnyúzottságunknak.

A kereszténységnek mint létzaklatottságnak értelmezése az auteegzisztenciák számára kísértés lett − idézhetne Ágostontól valamit aszerző, amivel megmutatja ezt a létzaklatottságot. Én nem vettem észre ezt Ágostonnál, de a 13. század domonkos miszti-kusainál szinte minden lapjukon tetten érem. De ha olyanmegbízható a szerző, mint az Ágostonról mondott egyebekben,akkor nem biztos, hogy Ágoston kereszténységének ez azörömhír-ellenes vonása megfelel a tényeknek.

Az olyan embernek, akit szubjektív gyötrelmei foglalnak el, esz jut a világban körülnézni, s így az ilyen lényen a hatalom gyak

fölöttébb könnyű volt. A Jézusét vállalt gyötrelmek, azazhogy a vállalások nem sikerülte a klérust mély félelemmel tölti el. MIlesz, ha rájönnek − bugyi-ügyek. Egy fiatal püspök mondtanekem 1950 körül: Ha egyikünknek bugyi ügye, másikunknak valuta-ügye van, akkor nehéz bennünket harcba vinni. Eszközeez a létzaklatottság a kléruson belüli engedelmeskedtetésnek.

Ad – ad 93

Ágostonról megoszlanak a vélemények. Tény, hogy a gnózis(szemben Pállal) és a kereszténységnél köt ki, de már a Pál által de(megváltástan) változatánál. Ágoston – hibái ellenére – teológiaivitathatatlan. Az emberi gondolkodás jelentős problémáit feszegeti,a pszichológia, az ismeretelméleti területeken.

94.Különbség a farizeus és a keresztény között:




- 156 -

— farizeus a létrontás erőit ahelyett, hogy átvilágítaná ésfelszámolná, elrejti,

— a keresztény ahelyett, hogy a létrontás erőit elrejtené,átvilágítja és felszámolja.

A keresztény, mivel a létrontás erőit nem rejti el, anyilvánosság előtt hátrányban van. A rontást vállalja, aztbevallja, magában tudatosítja, felőle magát nem tévesztimeg, és másokat sem téveszt meg. A keresztény a bűnösember, és nem is hajlandó nem-bűnös lenni, és soha nemmondja ma gát ártatlannak, sem tisztának. A farizeus(klerikális), mivel a létrontás erőit elrejti a nyilvánosságelőtt előnyben van. A lét rontást nem vállalja, nem vallja be,magában nem tudatosítja, felőle magát is és mást ismegtéveszt. A farizeus a bűntelen ember, aki semmi rosszatnem követ el, és sohasem mutatja magát másnak, mintártatlannak és tisztának. A különbség a farizeus és akeresztény között, hogy a farizeus léthazugságban él, akeresztény önmagát a lét igazságával átvilágítja. Ezértfarizeizmus nincs szofisztika nélkül, kereszténység nincsanélkül, hogy a szavak egyértelműségét keresse éskövetelje. Szofisztika viszont nincs rafinált élettechnika,egyértelműség nincs az életrend primordiális egyszerű-ségének (az idillnek) nosztalgiája nélkül. A jellegzetesfarizeus a hazugság virtuóz, a jellegzetes keresztény, akiátlátszóan (hitelesen) él. E két ember még Istenben semtalálkozik.

Ad 94.

Ezt gondolom én tökéletes szúrának. Minden szavát ígygondolom én is, ha nem is a szerző terminológiájával mondomel. Ha számomra a szövegezés túlságosan absztrakt is. Énmegtölteném a félre érthetőség elkerülése végett konkrétummal. Az a keresztény, aki jézusi életet él. Szolgálatra használja fel életétés nem uralkodásra. Nem akar a föld javaiból többet magának,mint amennyi másnak is jut. És minden, de minden kardot ahüvelyébe dug. Azaz nem megy el a rendőrségre, még akkor sem,ha feltörik lakását, ha elviszik autóját. Arra gondol, hogy azemberiség többségének − hála Istennek − nincs még autója.Nem szennyezi legalább a környezetet.




- 157 -

Ad –ad 94. A két Szerző messzemenően egyetért; csak csatlakozhatom az

szólókhoz…

95. Az Evangélium a valóság elszenvedésének

megfogalmazása. Hogyan lehet a valóságot létrontás nélkülelviselni és hitelesen élni. Olyan igazság, amellyel habármely történeti igazságot szembesítenek, hozzá képest

annak nyomorúságos és abszurd volta lelepleződik. Inkábba keresztfa, mint a létrontásnak hajszálnyi engedmény.Öljetek meg. Nem öröm meghalni, de beszennyezve élnilehetetlen. Jézus, mondja Jaspers a világból nézve abszurd. A világ Jézusból nézve: Gyertek hozzám mindnyájan,különben nem tudok rajtatok segíteni. Az antikrisztusiegzisztencia a farizeus (klerikális), aki a gyakorlatbanalkalmazott létrontást morállal és vallással és törvénnyel ésjoggal szofisztikusan védi. Vagyis aki korrupt voltát azigazsággal védelmezi, és e védelmet rendszerré építi ki,amellyel a világon való hatalmát korlátlanul gyakorolhatja.Nincs elviselhetetlenebb, mintha valakinek a hazugságbanigaza van. Ezt a hatalmat megtörni az Evangéliumnak semsikerült, sőt az Evangéliumban tanultak alapján a lét rontástechnikája hatványozottan tökéletesedett. A klérustökéletesebb lett a létrontásban, mint amilyen a farizeizmus volt. És amikor később a felvilágosodásnak sikerült a klérushatalmát megtörni, megszületett a politikai és atudományos klerikalizmus, amelynek létrontás-technikájahatványozottan tökéletesebb lett, mint amilyen a klérusé volt.

Ad 95.

El kell szenvedni a bennünket körülvevő hatalmi világot, hogyrészt ne vegyek a létrontásban, hogy hitelesen tudjak élni Ezolyan igazság, amely leleplezi és abszurdnak mutatja a világot.




- 158 -

Egy baja van csak: keresztre kerülünk az igazságunkkal. Ha eztmeg akarjuk spórolni, Jézus nem tud segíteni rajtunk. Ha nemspóroljuk meg, áll reánk is: Még ma velem leszel aparadicsomban.

Ad - ad 95. Az élet szenvedés (dukha) tanítja a buddhista filozófia. De eszenvedést létrontás nélkül kell megélni – ahogy tették ezt a Szerzőúgy kívánta a sors, raktárosként, ha úgy szállítómunkásként. Mindelényeg az, hogy elkerülni a korrupt létet.

96. Az antikrisztusi egzisztencia a farizeus (klerikális), aki a

gyakorlatban alkalmazott létrontást morállal és vallással éstörvénnyel és joggal szofisztikusan védi. Vagyis aki korrupt voltát az igazsággal védelmezi, és e védelmet rendszerréépíti ki, amellyel a világon való hatalmát korlátlanulgyakorolhatja. Nincs elviselhetetlenebb, mintha valakinek ahazugságban igaza van. Ezt a hatalmat megtörni azEvangéliumnak sem sikerült, sőt az Evangéliumbantanultak alapján a lét rontás technikája hatványozottantökéletesedett. A klérus tökéletesebb lett a létrontásban,mint amilyen a farizeizmus volt. És amikor később afelvilágosodásnak sikerült a klérus hatalmát megtörni,megszületett a politikai és a tudományos klerikalizmus,

amelynek létrontás-technikája hatványozottan tökéletesebblett, mint amilyen a klérusé volt.

Ad 96. Antikrisztusi, farizeus, klerikális, morál, vallás, törvény, jog…

legrosszabb közülük a klérus. − A gondom, hogy Európát söpri le vele az asztalról a szerző, aki szerint a klérus hatalmát, létrontásátfelváltó felvilágosodás létrontása még tökéletesebb lett. A bűnös végső soron − Európa. Ezzel is szóba állok, mert Európáé lett a világhatalom, a végső rossz. De minden sora mögött érzem, hogy van e tökéletes rosszal szemben valami. A hagyomány? Óh, nem!




- 159 -

Egy másik világ, amely követi a hagyományt. Szerintem ilyen világ nincs, és legkevésbé a Kelet, a hindu brahmanok világ az.Egyetemes a létrontás. Nem lehet elverni a port a kléruson s apolitikai-tudományos kléruson. Mit csinált Kelet? Buddhát adta. Jézus több, mert nem menekült ki a világból. Nem kérem, hogy veddőket ki a világból…

Ad – ad 96. Európának az asztalról való lesöprése másutt is megjelenik H

esetében. Európa a legkorruptabb földrész, két világháború me jelenleg a neoliberális fináncoligarchia láthatatlan szellemi közpoUnió a nemzetek és a szabadságjogok megcsúfolása – persze törvényes keretek között, elegánsan: öltönyben, nyakkendőben, a farizeusi létrontáshoz illik. Ezt látja már akkor (1963!) H. B. és tapasztalja (2004) B. Gy. is, és ezzel szembesülünk mindnynapjainkban (2012).

Persze azért még sokan most sem hisznek a szemüknek. Eucentrum nélküli, központtalan transzcendens értelemben is szimbolikusan megjelenik zászlaján is.

97. A lényeges esemény, amely Európa történetét ezerötszáz

éve jellemzi: a klérus antikrisztusi tevékenysége és azevangéliumi Egyház hallatlan antagonizmusa. Klérus alatta hatalmat kezében tartó papság organizációját kell érteni.Egyház pedig az Evangélium által megtisztított és fölemelt

lét jegyében az emberiség egyetemes egysége. A gnózisellen indított hadjárattól kezdve a bolsevizmusigEurópában, sőt a huszadik századtól az egész lakott földönminden történeti esemény valamely alakban ezt azantagonizmust kívánja feloldani, éspedig farizeisztikusanúgy, hogy a tettek (pragma) által való üdvözülést követelik(amerikai pragmatizmus). Az egyik oldalon a becsapás és ahazudozás és az erőszak és a világi gyarapodás,gazdaságelméletek, technika, hadseregek, fület tépőordítozással és vérbe áztatva a világtörténetnek nevezettantikrisztusi létrontás, a másik oldalon az alig hallható,




- 160 -

legázolt és megtagadott és kinevetett és tudományosansemmisnek bizonyított és leköpdösött erőtlen evangéliumihang.

Ad 97.Megint egy tökéletes szúra. Elismerem, hogy a jézusi ügymegromlásában a klérusnak kiemelt szerepe van. De bármely

kiváltságolt ugyanazt teszi, amit a klérus. Hát mért ment elpapnak? Mert más módon nem tudott kiváltságolttá lenni. Nemszülethetik mindenki főúr vagy gazdag zsidó család gyerekének. A tehén fara mellé is lehet születni, s akkor a kiemelkedésegyetlen útja a −hivatás . Ez pedig azt jelenti, hogy vállald, hogynem nősülsz meg.

Egyház pedig az Evangélium által megtisztított és fölemelt lét az emberiség egyetemes egysége. Nagyon szép, kár, hogy nem vág egybea történelmi tapasztalattal. Jézus ugyan ennek akarta egyházát, deaz jézusi emberekből áll. Az történelmi egyház ezeket azembereket likvidálja.

A gnózis, a gondolkodás, az igazságkeresés ellen indítottunkhadjáratot? Talán rosszabb történt ennél: meg voltunk győződve,

hogy az Isten kiváltságoltjai vagyunk, akiknek a kezébe, és csak amiénkbe, belerakta minden időkre az egyetlen és változatlanigazságot. Így került e minket az igazság − a másik oldalon az alighallható, legázolt és megtagadott és kinevetett és tudományosan sebizonyított és leköpdösött erőtlen evangéliumi hang.

Ad – ad 97. A Szerzőink hajói végül is ugyanabba a révbe érnek be, még ha

más vizeken hajóznak is. Különböző gondolkodásmód és terminoazonos végeredmény. Hegel örömtáncot jár a tézis – antitézis – szinütemére.

98. A hagyomány kor, nép és egyéniség fölött áll, a

történetben azonban csupán néhány helyet ismerünk, ahola hagyományon nyugvó alapállás a maga merőtisztaságában (kivételes emberekről nem szólva)




- 161 -

megnyilatkozott. A Talmud az alapállásnak sajátosan ahéber népre való alkalmazása éppúgy, mint aManavadharmasasztra (Manu törvénykönyve) a hindunépre, vagy mint ahogy a történeti kor küszöbén aszophosz ok (Szólon, Lükurgosz, Phereküdész) azegyetemes emberi státust a különböző görög városállamokszámára törvénykönyvekben alkalmazták. Az alapállás akinyilatkoztatás (sruti ); a kinyilatkoztatás az, ami azalapállásnak logosz -szilárdságot biztosít. Ezért kell akinyilatkoztatáshoz szó szerint ragaszkodni. Úgy ismondható, hogy a kinyilatkoztatás az abszolút szó (nyelv). A kinyilatkoztatás azonban a történeti korszakokbanközvetlenül nem alkalmazható csak, mintszmriti (mítosz,törvény, vallás). A Talmud ilyenszmriti . Kelétkezésekörülbelül ugyanaz, ami a Véda-magyarázatoké. (LásdÓrigenész filozófiáját.) A kinyilatkoztatás szavainak helyesmegértése fölött többnyire nyilvános megbeszélésekettartottak, a mesterek szófejtéseiről feljegyzést készítettek,és a feljegyzéseket összegyűjtötték. A Talmud, mint a többiszmriti , alapállás-magyarázat. A középkori dogmatikát isIlyen módon kell érteni, mert a dogmatika nemprimordiális kinyilatkoztatás, hanem csupán akinyilatkoztatás alapján álló, az emberi elme, a kor, a népszámára készült történelmi értelmezés. Ha a pápaicsalhatatlanság dogmája igaz lenne, azt jelentené, hogy apápai székből mondottex katedra szó a kinyilatkoztatássallenne egyenértékű igazság, ami nonsens. A dogmatikaszakrális, amennyiben forrása az abszolút—, de humánus

és történeti annyiban, hogy nem az abszolút szó.Dogmatika nélkül történeti létezés nincs, de a dogmatikamégsem érinthetetlen, sőt mialatt az alapértelem intaktmarad, a történeti idők alatt szüntelenül változik.

A dogma kettős értelmezése:1. Egyházi, amely a kinyilatkoztatás igazsága és a

történeti élet között hidat ver, és az emberi egzisztenciaszámára az eredeti tanításról biztos tájékozódást nyújt.

2. Klerikális, amely a hatalom fenntartása érdekében egytétel betűjéhez ragaszkodik, s azt fenntartja. Ezért a




- 162 -

történet folyamán minden dogmatika (keresztény, Talmud,hindu, stb.) kétértelmű.

Ad 98.Hagyomány = egyetemes emberi státusz = alapállás =

kinyilatkoztatás = abszolút nyelv = pimordiális = szakrális =abszolút = intakt alapértelem = eredeti tanítás = merő tisztaság=szó szerint kell ragaszkodni hozzá. Ezek a hamvasi életmű vitánkívülinek akart kifejezései, ezek adják a hamvasi gondolatabszolút szókincsét.

A történeti korszakokban azonban csak a szmriti = mitosz,törvény, vallás, alapállás-magyarázat, dogmatika lehetséges.Mindezek nélkül nincs történeti létezés. Ez az egyházi dogmatika,melynek létjogosultságát a szerző elismeri = hidat ver akinyilatkoztatás és a történeti élet között = az eredeti tanításrólbiztos tájékoztatást nyújt = a kor számára készült történelmiértelmezés. Ez azonban − csupán; ez nem abszolút, nemérinthetetlen. De a szerző értékeli.

Amitől a szerző elhatárolja magát, az a klerikális dogmatika,melynek célja a maga hatalmának fenntartása, s ennek érdekében

ragaszkodik a betűhöz. Ide tartozik a pápa csalhatatlansága, aminonsens, mert az, ami a történeti létezésben lehetséges, az nemlehet egyenértékű a kinyilatkoztatással.

Azt remélem, hogy meg tudtam ragadni azt, amit a szerzőebben a szúrában mond. Ez a klerikális dogmatika mára márinog. 1870-ben mondja ki az egyház dogmaként a pápaitévedhetetlenséget. Az azóta elmúlt közel másfél század alattegyetlen dogmát csináltunk: 1950-ben kimondta XII. Piusz Mária

mennybevitelét. Az indokolása az volt, hogy ezt hiszi az egészkeresztény nép. XII. Piusz meghal és utódja összehívja pasztorálijellegű zsinatot. Értsd: olyan zsinatot, amely nem mond kidogmát. Ez felgyorsítja a dogmafejlődést. Nem vonunk semmitsem vissza, de rakásra mondunk olyasmiket, amiknek az ellen-kezőjét biztos igazságnak vallottuk századokon keresztül, pl. a vallásszabadság tárgyában. És nemcsak abban.




- 164 -

perekben, mint amilyen Galileié, Savonaroláé, Husz Jánosé,Giordano Brunoé volt, a klérus nem igazságát, hanemhatalmi helyzetét féltette és védte. Hol volt akkor már aklérus igazsága!

Ad 99. A középkor sötét, és a 20. század még sötétebb: a tájékozatlahomályosít, a homály tájékozatlanná tesz. A klérus nyomán a hatalom is létrontásba fog, A kereszténység szektákká süllyed, s amáglyát gyújt. − Nem így látom a történelmet.

A középkor olyan volt, amilyen, de adta Szent Ferencet, akimegértette Jézust, s az értésre rátette életét. És ha véletlenül is, denem égetette el őt a klérus a világi hatalommal a máglyán. Husz János is elmondta, hogy Jézus szegény volt ám, s elégették érte;habár tanítványai ezután kardot fogtak. Az újkor elején Erasmusmegírta névtelenül a Balgaság dicséretét, és értette Jézust. Luthercsak Pált érti meg, a szász választófejedelem oltalma alá helyezimagát; s így nem tudja a klérus elégettetni őt, de Luther aharmincéves háborúba bele tudja kergetni Európát. Luthermeghal 1546-ban, s az utána következő században születnek

Bacon, Descartes és Spinoza, a felvilágosodás előfutárai. Afelvilágosodás újra fogalmazza Jézus eszményeit: a szabadságot,az egyenlőséget, a testvériséget. Ha a felvilágosodás előttiemberiségnek szabad volt a Jézus gyújtotta világossága ellenéremegcsinálnia a Konstantin utáni történelmet, miértcsodálkozunk, hogy a felvilágosodás utáni történelem is aztcsinálta, amit csinált. De ettől még Jézusnak igaz van, s afelvilágosodásnak igaza van.

Ad - ad 99.Csak mi európaiak nevezzük sötétnek a középkorunkat. A ke

társadalmak fénykornak élték a középkori időintervallumot; ellenhindu hagyomány napjainkat nevezi sötét kornak: káli jugának.

Lehet, hogy Jézusnak eszménye volt a szabadság, egyenlőség, tbár jómagam azért nem vagyok teljesen biztos ebben – de h felvilágosodás nem fogalmazott a jézusiból újra semmit, abbanvagyok. Jézusnak igaza volt, a felvilágosodásnak egyértelműen nem




- 165 -

100. Jézus minden valaha testet öltött emberi lét legmélyebb

gyökerére apelláló magatartással, a biztos kudarc és anyomorult halál tudatában, de arravaló tekintet nélkül, aharcot a létrontással egyszerűen és nyíltan felvette, ésönmagán megmutatta, nem hogy mit kell tenni és mit kellmondani, hanem hogy miképpen kell élni.

Egyház helyett, amely ennek az életnek szakramentumakellett volna, legyen, organizációt teremtettek, és ez alétrontást — „megrothadt szívvel” — Jézus tanításánaktisztaságával szemben megvédte, azt fenntartotta éselmélyítette, és a földön egyeduralkodóvá tette.

A létrontás az a bűncselekmény, amelyet az Evangéliuma Szent Szellem (az Igazság Szelleme – pneuma tészalétheiasz) ellen elkövetett véteknek nevez, s amelyrebocsánat nincs.

Azért mert Egyház helyett klérus van, evangéliumi élethelyett létrontás van és Jézus helyett Antikrisztus van, kellfeltétel nélkül, mindenkinek és azonnal kereszténnyélennie.

Ad 100. Nem hogy mit kell tenni és mit kell mondani, hanem hogy mi

kell élni.Ez így nem jó. Mert mit kell tenni és mondani =miképpen kell élni.

Organizációt teremtettek − ennek a mondatnak nincs alanya. Ámlegyen a klérus az alany, de nem az a bűne, hogy organizációtteremtett. A család is organizáció, a közösség is organizáció, még

a Szentháromság is, mely mintája az előbbieknek. Az a bűne,hogy nem vállalta Jézus életének eszményeit, lecserélte azokat anagyság, a gazdagság és a kard eszményeire. A Szentlélek ellen az vétkezik, aki magának is hazudik. Abba kell hagynunk. Tudjuk,hogy jónak kell lennünk. Ne akarjunk magunknak különbet, mintami testvérünknek juthat.

Ad – ad 100.H. B. definiálja a létrontási, B. Gy. szótlanul elmegy mellettszentlélek elleni bűn fogalmába már sok teológus bicskája belétörö

van olyan bűn, ami nem bocsáttatik meg? Azért, mert önmaga ellen




- 166 -

és ezzel nem akarja a megbocsátást sem. A létrontásba oly mélyevan, hogy abban érzi jól magát – fel sem merül tehát a megbocsátáezért nincs megbocsátás. Ez a létrontás paradox alaphelyzete.

101. Amit az Evangélium szeretetnek nevez, az emberi

egzisztencia végső érettsége, a létezés tisztultságánaklegmagasabb foka, hindu nyelven: a megszabadulás.

Ad 101. Az érett. Az tisztult az, aki tudja, hogy szolgálnunk, adnunk és

békességben kell élnünk, s így is tesz. Aki megszabadult, ledobtamagáról az uralkodást, a kapzsiságot, az erőszakot. Akiérettségről és tisztultságról beszél, félő hogy elbújik az absztraktfogalmak sűrűjébe, hogy ne érezze kötelezve magát arra, hogy változtasson életén. Boldogok, akik érettek, akik megtisztultak!Ha Jézus így beszélt volna, lehetne vitázni: mire legyek érett,mitől tisztuljak meg? A nyolc boldogság egy értelmű, nem igényel

vitát. Boldogok vagytok, ha üldöznek titeket értem és azevangéliumért.

Ad – ad 101. Egyről beszélünk, pontosabban ugyanarról az egyről: a szerete

létrontás ellenpólusáról. Tehát a végső érettségről, a létezés tisztalegmagasabb fokáról, a megszabadulásról, a nyolc boldogságról. szükség tolmácsra!

102. Az antikrisztusi taktikában tulajdonképpen kezdettől

fogva semmiféle változás nem történt. A héber farizeusalakjában azonban az első fiziognómia, még ha a későbbilehetőségeket magában rejtette is, elég primitív volt. Ajellemvonás már akkor is a galád csínyekre mindig kész, vad gonoszság szívós és alattomos készültsége volt, és azélet diadalmas magatartása később is ez maradt. (Lásd




- 167 -

Konstantin mellszobrát, Velázquez Ince pápa portréját, vagy egy modern tábornok, diplomata vagy tudósarcképét.) Már akkor megszilárdult a közfelfogás, hogy ajótett esztelen és ostoba (idealizmus), egyedül a gazság ahasznos (realizmus). A tettek, mindig a tettek! A hatalom aszellemi (értelmi) valóság elnyomására épül - nemszükségképpen, de nem tudják másképpen csinálni.Képtelenség az igazság szellemében való kormányzásra.

Ad 102. A tettek, mindig a tettek! − Nem tudom, hogy ez pozitív értelmű

vagy negatív. Mert van jó és rossz tett. A hatalom − a szellemivalóság elnyomására épül. Lehet. De megint nem egyértelmű.Egyértelmű viszont, hogy a hatalom mindig az emberekelnyomását akarja. Hogy a hatalom képtelen az igazságszellemében kormányozni? Az igazság szellemében nem kellkormányozni. Csak osztozni kell. Kormányozni akkor kell, ha valamelyikünknek több jut, mint a másiknak. Akkor viszont kellmár kormányozni. Rendőrséggel, katonasággal, kényszerítőeszközökkel. Az Isten Országának nem kell kormány. Nincs

államhatalma.Vindice nullo sponte sua fidem rectumque coleban−mondta Ovidius az aranykorról. Minden megy magától, hamindenki jó. Ne árts és endben lesz az ország. Becsukhatod abörtönöket. Üdülőt, körházat csinálhatsz belőlük.

Ad – ad 102. Némi felfogásbéli különbség! H. B. szerint kormányozni márped

B. Gy. véleménye ellentétes: márpedig kormányozni nem kell felté

úgy gondolom, minden társadalom sine qua non-ja a kormányzember kormányzásra szoruló lény – egész egyszerűen azért,közösségben él és ott valakinek (kormányzó) meg kell mondania menjek’-et, sőt még a ’merre ne menjek’-et is. Mint ahogy megteGy. a Bokor közösségben és megtették analóg módon a Bokor közöönmagukkal.




- 168 -

103. A reformáció tanulsága, hogy a klerikalizmus ellen a

küzdelmet a vallás síkján felvenni nem lehet, mert areformáció az egész vonalon a lehető legrövidebb idő alattszintén, sőt fokozott mértékben klerikalizmussá vált. Areformáció tulajdonképpen nem is volt esemény, csaktörténés, bizonyos előzmények következménye,kiszámítható, semmi váratlan, főként semmi lényeges. Aléha hellenizált olasz reneszánsz visszahatása, vagyis nemegyéb, mint újabb hebraizálódás, eddig nem is sejtettfarizeizmus, aminél még a pökhendi, de legalább világosszínekkel tarkított olasz is jobb (mindig az a korruptabb,ami rejtettebb), mert nem jelentett és nem is hozott mást,mint szüntelen felháborodásra kész bűn-fanatizmust ésmég az ókori Jeruzsálemhez képest is elképzelhetetlenképmutatást.

A reformáció sötét pontja, hogy megkísérelte a szentírásszekularizálását, bizonyos szempontból ugyanazt, amit abuddhizmus kísérelt meg Indiában a védikushagyománnyal, s ezért Guénon Buddha tanítását egyfajtareformációnak tekinti. A buddhizmus azonban Indiábannem tudott tartósan meggyökerezni, s igen rövid idő alattonnét el is tűnt. A nép nyelvének a liturgiába valóbevezetésével, a bibliafordításokkal azonban ez a törekvéstökéletesen megbukott. A Szentírás nem szekularizálható, vagyis időben nem oldható fel (ennek jele, hogy aki neméli, eo ipso egy betűt sem érthet belőle), mert ami nem azidőben és nem az időnek készült, az teljes egészében az

időn kívül áll, és azt az idő meg sem érinti. Ezért aSzentírás szekularizálásának későbbi kísérlete (a tudományúgynevezett kinyilatkoztatás-kritikája), szintén csődben van. Az Evangélium létesemény, amely nem történeti, ésnem történés következménye, hanem éppen a történetetteremti. A kísérletnek, mely szekularizációra vállalkozik,zátonyra kell futnia. Az ilyesmi, mivel pozitív alapja nincs,csupán demokratikus experimentum, hierarchia ellenes, ésazt a lét még leromlott állapotában sem tűri el. Aszekularizáció végül is farizeusi aktus, amely azért történik,




- 169 -

hogy még a Szentírással is üzletet lehessen csinálni, mintahogy ez meg is történt.

A reformációval kezdődött a vallás és a politikakettéválasztása. A vallás magánügy lett. Így választották ela magánügyet a közügytől, a belügyet a külügytől, és innenkelteződik, hogy a belügyekbe avatkozni tilos. Mindenkülső hatalomnak tétlenül kell néznie, ha valahol úgymondbelügyi alapon vérengzés folyik. Persze mindenki tudja,hogy nincs vallás és politika, külügy és belügy. Létrontás van és a lét tisztaságáért tett erőfeszítés van, és minden ügymértéke ez. Mivel azonban nincs Egyház és nincs szellemifőhatalom, ezért minden önkénynek érvényt lehet szerezni.

Ad 103. A reformáció az egész vonalon a lehető legrövidebb idő alatt szi

fokozott mértékben klerikalizmussá vált− Nem merném aztmondani, hogy a reformáció rosszabbá tette a történetikereszténységet. Hogy nem tette jobbá, azt merném mondani.Mindent utánuk csinálunk, egy-két százados késéssel.Ugyanolyan kevés eredménnyel, mint ők. A magyar görög

katolikusok java része színmagyar eredetű. Honnan lettek? Aközépkorban meg nem élt magyar-honban magyar bizánci hitűjobbágy, mert nem volt bizánci hitű úr. Csak román és szerb ésukrán bevándorló urak és jobbágyok vagy csak jobbágyok jöttek. A magyar görög katolikusok alighanem pásztoruktól elhagyott vagy pásztorukat elhagyó református magyarokból lettek azország északkeleti, magyarlakta végein. Nem tetszett nekik, amitpásztoruk csinált velük. Megirigyelték az oláh-orosz pópák

emberkezelését vagy liturgiáját, annak titokzatosságát. Ezt nemtudom igazolni. A történészek pedig nem tudják megmondani,hogy honnan támadtak a magyar görög katolikusok.

A szentírás nem szekularizálható, mert ami nem az időben és neidőnek készült, az teljes egészében az időn kívül áll, és azt az idő mérinti. Ezzel szemben: a szentírás − nyilvánvalóan és tudvalevőenminden darabjában − az időben készült, az időben élő embernekkészült, nem képes az időn kívül állni, bár az Isten örökkévaló világáról beszél, s az embert ebbe a világba karja elvezetni.Mondatomnak van értelme. A szerző mondhatja, hogy ő is ezt




- 170 -

akarta a mondatával mondani. De kérdezem, miért kell rejtjelesenbeszéli? Mért kell az ellenkezőjét mondani, amit gondolunk?

Az Evangélium létesemény, amely nem történeti, és nem tkövetkezménye, hanem éppen a történetet teremt − Az evangéliumbizony történeti létesemény: és az Ige testté lett, az időben, ésláttuk dicsőségét… és teremtene az eddig emberi történetet meg-haladó, különb történetet, ha volna, aki hajlandó volna utánacsinálni azt, amit a testté lett Ige, Jézus bemutatott és elmondottnekünk. De nincs ilyen, csak álmodozunk róla. Mindez ideighiába. Hiába, mert a jézusi kísérlet sem sikerült, s a felvilágosodáskísérlete sem sikerült, és a paraguayi redukció kísérlete semsikerült. Mert semmi sem sikerült. Szent Ferencé sem. Könnyenlehet, hogy szerzőn ugyanazt gondolja fent idézett mondatával, sszótár-probléma az egész. Mért használja ezt a szótárt? Nemtudom. De azt tudom, hogy Jézus világos beszéde sem indítottameg az emberiségét. Hamvas homályos beszéde alkalmasabb amegindításra?

A vallás és a politika kettéválasztása − Nem lehet a kettőtszétválasztani. Egyhasi testvérek. Ugyanazt akarják. Csak a világiak nem szeretik, ha a papok belebeszélnek dolgaikba. A

papok sem, ha belebeszélnek a világiak a papi dolgokba. Megint aszótár! Itt valami szépet gondolt szerzőn a vallás szón, jézusit.Ezért fájlalja a kettéválasztást.

Nincs Egyház és nincs szellemi főhatalom, ezért minden önkérvényt lehet szerezni −Főhatalom csak egy van: Hatalmam van azéletemet odaadni. Minden egyéb hatalom − életet, szabadságot,mindent, ami az emberi léthez méltó − elvevő hatalom. A szerzőszótárában az Egyház szent szó. Az enyémben az egyház a létező

egyház, s az bizony nem szent, ha nem is csak farizeusokból áll. Ad – ad 103

Hamvas, ha a vallásunkról (kereszténység) beszél, akkor két doegymással szemben az Egyház és a klérus. Az Egyház a szent, a k pedig mindig elrontja ezt a szentet – megszentségteleníti. B. Gy gondolkodik és így is cselekszik, kiáll az Egyházért és azonnal kerül a klérussal. Mondhatni van ebben valami törvényszerű, Jézustörténnek a dolgok. H. B. elmarasztalja a reformációt is – érthető okneki erre van teljesebb rálátása, hisz’ jobbára ebben élt.




- 171 -

104. Az Egyház és a klérus között a különbség, hogy az

Egyházat a szellemi kasztnak (brahman) kell fenntartania,a klérus papsága viszont aktív volt, ami annyit jelent, hogya lovagi kaszt (ksátrija) életét élte. Valószínű, hogy erről azezer éveket eldöntő alapvető tényről EurópábanÓrigenészen kívül senkinek még csak sejtelme sem volt.

Aki nem brahman, vagyis aki nem a szellem (értelem,kontempláció, megismerés, tudás, kutatás, gondolkodás,nem-cselekvés) életét éli, az a dolgok végső jelentőségéveltisztában nincs, nem is tehet, az az ember pedig, akitettekben (karma) és történetben elmerül, az az időből nemlát ki, ezért a végső dolgokban tudatlan kell, legyen ésmaradjon. Az európai klérus feladatának mindig akormányzást, a törvénykezést, az igazságszolgáltatást(földön és égben!), nem pedig a nem-cselekvő belátásttartotta. Ezért Európában a szellemi kaszt megalapításárakísérlet sem történt, és éppen ezért Európa mindigbrahman nélkül, szellem és értelem és magasabb belátásnélkül, a történéseknek kiszolgáltatva élt. A lovag legfeljebbeszméket ad, de sohasem végleges értelmet, példa ráPlatón. Európa történetének a mai napig alapvetőjellemvonása, hogy nincs ember, aki tudná, ténylegesen mitörténik.

Néhány erőtlen próbálkozás ugyan megkísérelte, hagyaz eszeveszett tett-vallással szemben a kontemplációtmeghonosítsa. Ilyen volt Szentvictori Richard és Hugo(Cluny) kora, amely igaz, hogy csupán kolostori légkörben,

de mégis e nem-cselekvő belátást kívánta megvalósítani. Ittmintha valami keresztény szellemi beavatás-féle is kezdett volna kialakulni. De ilyen volt elsősorban a tizenhetedikszázadban a spanyol Soledad. A Soledad epidémiaszerűentört ki Molinos, az egyszerű szerzetes valószínűleg hindu vagy szufi befolyás alatt írt könyvének hatására. Molinostbörtönbe vetetették és a római kazamatákból nem került kitöbbé élve. A Soledadnak sok ezer híve volt, a magányba vonulók többnyire a spanyol s portugál tengerpartonkicsiny barlangokban laktak, mint a tibeti lámák vagy ahindu szannjaszinok, alig elképzelhető lemondásban,




- 172 -

szigorú névtelenség és nem-cselekvésben. A járvány egyrenőtt, és voltak, akik magas állást, jólétet hagytak ott,műveltségről és civilizációról mondtak le, egyik napról amásikra darócot öltöttek, a hegyek közé vonultak, és mintBuddha szerzetesei, magukat koldulásból tartották fenn. Aklérus a Soledadot egyetlen szóval söpörte le, azt mondta,hogy eretnek‚ kvietizmus, ma úgy fogalmaznák meg, hogymenekülés a társadalom iránt való munkakötelezettség elől. A hatalmi organizáció mindig tisztában volt vele, hogyafölött az ember fölött, aki barlangjában él, hatalmátelvesztette. Hogy a Soledadban milyen szellemi erő tört át,abból látszik, hogy Loyola csaknem egész életében a nem-cselekvésbe való visszavonulás és a klerikális szolgálatközött ingadozott. Ebből a hallatlan feszültségből születettmeg a jezsuita rend gondolata, a jezsuitizmusé, amelykifejezetten nem-cselekvés ellenes, sőt szélsőségesen aktív,harci katonás (ksátrija) misszió. A jezsuitizmus afarizeizmus egyik tömény inkarnációja, terrorizmussalmegerősítve, s így szervezetében a modern politikai pártokarchetípusa. Egy-egy korszakában inkább bűnszövetkezet,mint militarista organizáció. Az új benne ugyanis az − világsikerét is annak köszönhette, − hogy a klérusérdekében tett cselekvést minden morális gátlás alól elevefelmentette. Az új organizációból a klérus új bázistteremtett (ellenreformáció), és a jezsuitizmust mindenkorábbi hatalmi szervezeténél eredményesebben tudtahatalmi céljaira felhasználni, mert az a legsötétebbaktusokban is vakon hű eszköze lett. A Soledadot az

inkvizíció tűzzel-vassal kiirtotta. És mint mindig, az oppor-tunisták jutalom fejében a klérus körébe visszatérhettek, azelszántak pedig börtönbe vagy máglyára kerültek. Vagyisbevett és jól bevált farizeus-klerikális szokás szerint ahűséges egzisztenciákat felszámolták, a svihákok pedig jóállást kaptak.

Ad 104. Az Egyházat a szellemi kasztnak (brahman) kell fenntartania−Nem Indiában vagyunk. Jézus és Tizenkettő a kor színvonalán

álló orvoslást űzött foglalkozásként. Nem alakított ki szellemi




- 173 -

kasztot. Azt sem mondta, hogy ne nősüljünk meg. Nőkkel isszóba állt. Hogy Órigenésznek volt-e sejtelme ilyesmiről, nemtudom. De nagyítóval sem, tudom látni az elválasztó különbségetaz ókori egyház többi nagyja és közötte. Tudós hajlamú ember volt, mint Kelemen, Irenaeus, Tertulliánus, Ágoston.

Ad – ad 104. Az Egyházat a szellemi kasztnak (brahman) kell fenntartan

hangzik a kulcsmondat. Ez igaz Indiában is és igaz a világ más tájis. Az, hogy ez még sem így valósul meg az a már sokszor emlétrontás következménye. Egy biztos Jézus brahman volt, annak a skasztnak a beavatottja, ahonnan már szinte ’tapintható’ az isteni amit Jézus Atyának (Aba) nevezett. Jézus gyógyítója volt embertáde nem a szó orvosi, doktori értelmében, hanem a szellemi beértelmében.

105. A taktika a farizeizmus óta nem változott, mert azt a

klérus folytatta, és ez a hatalom gyakorlatánakautomatizálása. Ezért a farizeizmus vagy a klérus sohasemjelentkezett erős bürokrácia, szövevényes joggyakorlat, abetűhöz való ragaszkodás nélkül. A zökkenőket nemkedvelték. Az automatizált hatalmi gyakorlat előnye, hogybármilyen kirívó esetet le tud egyszerűsíteni, simán,egyszerűen feltűnés nélkül likvidálni tud. A klérusautomatizálása csúcspontját az inkvizícióban, aztán ajezsuitizmusban érte el, amely csak végső esetben teátrális

máglyaégetéseket, legjobban azt kedvelte, ha akellemetlenkedőket börtönbe dughatták és ottfelejthették.Gépesíteni az igazságszolgáltatást, a tanítást, a hadsereget,a nevelést, a közigazgatást, előnyben részesíteni azegyenruhát és a kollektív magatartást (díszlépés,felvonulások). Megkezdődött a folyamat, amely atársadalomban nem a spirituális, de az organikuskapcsolatokat is felbontja és azokat mechanikusfunkcióikkal helyettesíti. A farizeus és a klerikális mindenlétkérdést adminisztratív kérdésnek fog fel. Legjobbanszerette volna, ha az embert embertől függetlenül működő




- 174 -

gépies szisztémájának maradéktalanul ki tudja szolgáltatni. A baj az volt, hogy a vallás, amelyet hirdetett, útját állta. A vallást, mint a gépesedés legfőbb akadályát el kelletttávolítani. Ez az antikrisztusi történet harmadik modernfázisa.

Ad 105.Új fogalom kerül elő: jezsuitizmus. Ez a hatékony folytatása

múltnak. A jezsuiták a legképzettebbek, a legodaadóbbak, alegharcrafoghatóbbak, a leg…, akik fel tudják venni a versenytmég a reformációval szemben is. Védekezni csak úgy lehetellenük, ha kizárják őket egy országból. Törvényileg. Ha akatolikus Báthori István beengedi őket Erdélybe, azonnal iskolátcsinálnak Kolozsmonostoron, s abban Pázmány Pétert tudnaknevelni. Ha Rudolf behozza őket a királyi Magyarországra, abbólegyetem lesz, és bibliafordítás. Ha a hazai kálvinizmust nem istudják letörni, de az anabaptistákat bizony felszámolják, s azok aheretikus-skizmatikua Nagy Katalinnál találnak oltalomra. Azegyház kényszerülhet feloszlatni őket, s ezt is kibírják. Alig hogy visszaállítják őket, Kerkai Jenő támad közülük, aki a bolsi betörés

előestéjén tudja, hogy kishaszonbérletbe kell adnunk az egyházibirtokot, s csak ő látja. A titkos egyházépítéshez is értenek. ASZU- ba meghívott P. Herbigny francia jezsuitát szentelipüspökké zárt ajtók mögött a berlini nuncius. Kolakovics névenjezsuita terem ’45-ben Debrecenbe. Ők töltik meg a hazaibörtönöket, s ők azok, akik kiszállnak a buliból, amikor a Vatikán’64-ben részleges megállapodást köt pártunkkal éskormányunkkal.Olyan fafejű vagy, hogy megakad az ember kezébe

szálka, ha megsimogat −mondja egyikük már rendszerváltozásután.Nem fafejűek. Tudják, mitől döglik a légy.Öcsém, azoknak a

mosolygásuk is egyforma− mondta egy régi-régi piarista róluk.Kerkai Jenő megmaradt külön mosolyúnak: a kis atya. Gratuláltmég a KIO első kötetéhez: több világosságot gyújt, mint Ágoston. És félreértette: Meg kell még írnod a Christus socialis, sa már nem emlékezem még miket. Politikában gondolkodott, aki47-ben megnyerte a kommunistákkal szemben a választást.Csinálják azt, amit lehet. A történelmi egyházat. Hűek ahaladékony időhöz, az egyházon belül is. Még önmérsékelt is van




- 175 -

bennük. Vigyáznak arra, nehogy pápává legyenek. Ők azok, akifeltétel nélkül engedelmeskednek. Mint a bot − alapítójuktanítása szerint.

Van folytatásuk is, akiket Hamvas már nem ismert. Afolytatók alapítóját halála után azonnal szentté avatta a Wojtilapápa. Ugyanolyan hadrafoghatóak, de nem vagyok biztos benne,hogy közülük nem lesz hamarosan valaki pápa is. A jezsuitákcsak klerikálisak a négyzeten. Ők a köbön. Mondja valaki, hogyműködnek már hazánkban is, mire én: engem még nem kerestekmeg. Hatalmas nevetés: Ennyire azért nem tévesztik el aházszámot.

A vallást, mint a gépesedés legfőbb akadályát el keltetttávolítani. Ez az antikrisztusi történet harmadik modern fázisa −Innen kezdve már az Antikrisztus civil ruhát ölt, leteszi areverendát. A klérus a szerző szemében elhanyagolhatómennyiséggé válik. Figyelmét másra fordítja. De a helyszín változatlan marad: Európa.

Megpróbálom kivonatolni a következő 15 szúrát.

Ad - ad 105.

Amit B. Gy. mond az történeti folyamat, amit H. B. állít, az pspirituális folyamat, a kettő nem hasonlítható össze.

106 −120.

///106/// A Descartes által sugalmazott irányzat… a hatalomgyakorlatát könnyűvé, megbízhatóvá, egyszerűvé és véglegessé teszi… a lét tulajdonképpen racionálisapparátus. A létgépesítés… a racionalizmus nemmegismerésmódszer, mint ahogy önmagáról hirdeti, hanema klérus mintájára készített világhatalmi gyakorlat elméletialapja.

///107/// A racionalizmusnak az észhez semmi köze. Aracionalizmus olyan elméleti rendszer, amelyet a




- 176 -

megismerő ész jegyében állítanak, valójában azonban nema megismerés, hanem a végleges világhatalmi gyakorlatszámára fundamentumot teremt. Ezzel a racionalizmus alétrontást nem világította át, hanem hatványozottanmegerősítette. A racionalizmusban a tudomány kulminál,az az apparátus, amely a létezésnek minden mozzanatátapparátusnyelvre fordítja le.

///108/// A tudomány primer valóságnak ezt az itt és most

fennálló világot tekinti, de kivétel nélkül minden embertudja, éspedig anélkül, hogy arra bárki is megtanította volna, hogy ez a világ szekunder, nem pedig primer. Azemberben a kezdeti, primordiális világról való tudat(aranykori alapállás) él. A tudomány meg olyan szisztéma,amely ezt a minden emberben lévő tudatot kikapcsolja. Atudomány a világ középpontjába a korrupt megismeréstteszi, és ezt nevezi észnek.

///109/// A modern gondolkozás elméletei közül az egyik azt

állítja, hogy az apparátus az ész (nem az értelem)abszolutizálásának következménye. Az ész abszolutizálásapedig az ember személyes szellemi lényénekmegtagadásából keletkezett. Hogy ez mikor következett el,bizonytalan, valószínűleg az újkor elején. A létmegcsonkítása árán teremtett apparátus működőképesugyan, de biztos, hogy ezen belül teljes értékű humánum,éppen ezért valódi létezés nincs. Az észrendszer(tudomány) végső megfogalmazása, a materializmus −

tulajdonképpen okkult babona-szisztéma.///110./// Az üdv pénzkérdés. Mindez üzemszerűen. A

klerikalizmus már a tizenötödik században üdvgépezettéalakult át, az üzem ma még hatásosabban működik. Mertmost nem az üdv kérdése, hanem maga a teljes életgépiesedett el. Bizonytalan tényezőkre szükség nincs:Isten, lélek, akaratszabadság elvégre nem is bizonyítható,mondja Kant. Az egész létezés valamely vezénylőterembőlgombnyomásra működik, éspedig önmagától. A vezénylőszemély feltételezése olyan fikció, amely fölösleges.




- 177 -

///111./// Az antikrisztusi fiziognómia közismert ábrázolása

Dosztojevszkij Nagyinkvizítora. Dosztojevszkijelbeszélésében a földön újra megjelent Krisztust aNagyinkvizítor börtönbe veti és máglyahalálra ítéli, deéjszaka elmegy hozzá és rábeszéli, hogy távozzék Aszemélyes Antikrisztus azonban akkor már régen sze-mélytelen apparátussá vált. Lehet, hogy az első modernapparátus a jezsuitizmus volt. Az apparátus nem az utópia,nem a szocializmus, nem a fasizmus, nem a bolsevizmus. Az apparátus mindezt megelőzi, és mindez az apparátuskülönböző népekre és történeti helyzetekre valóalkalmazása. A Nagyinkvizítor rémuralma ehhez képestmég elviselhető volt, mert az ember élőlénnyel állt szemben Az apparátusnak nincs igazsága, az embernek pedig kell,ha igazsága nem is, legalább hazugsága legyen.

///112./// Az Antikrisztus első arca: a farizeizmus, a morális

feddhetetlenségbe öltözött világi gyarapodás. A másodikarc a klérus, a vallásos dogmatikába öltözött világhatalmiösztön. A harmadik arc az apparátus, a személytelen észbeöltözött létrontás-rendszer. Ezzel szemben áll a létpozitívumainak organizálhatatlansága; a pozitívum minélmagasabb, annál kevésbé organizálható. A szeretet tökéle-tesen organizálhatatlan.

///113./// A modernizált létrontás-rendszer rémuralma körülbelül a

múlt század végén kezdődött. Mivel saját életét senki sem

éli, és önmagát nem éri utol, az emberben elvetemültönsóvárgás keletkezik, amely a valódi híján önmagánakbőszüIt és görcsös megóvásáért küzd, viszont értelmét márez is teljesen elvesztette.

///114./// Amit a huszadik század második felében már mindenki

tud: a középkori vallásos klerikalizmus az ember részéremessze magasabb rendű létet biztosított, mint a modernpolitikai-bürokratikus-szcientifikus klerikalizmus biztosit.Ott még legalább volt bűn és máglya és hazugság, itt már




- 178 -

csak létemésztő monoton zakatolás van, amelyet aközönynek kolosszussá kiépített észrendszere véd.

///115.///Miután az ember másfélezer évig olyan hatalom alatt élt,

amely rendszer volt az igazság (értelem) ellen, most olyanhatalom alatt él, amely rendszer igazság (értelem) nélkül.///116.///

A jelszó az alkalmazkodás volt. Most már erre nincsszükség. Az apparátushoz nem lehet alkalmazkodni.

///117.///Századokon át nyomon követhető, hogy az égi leány

hangja miképpen menekült… Végül a huszadik századmetropolisaiban a huligánok és a terroristák és a kurvákcivilizációjában az égi leány hangja teljesen elnémult.

///118.///Miután az emberiséget sikerült ugyan hazugsággal,

erőszakkal, kizsákmányolással, becsapással háborúkkal, vérengzés és rabszolgasággal megrontani, de még mindignem kielégítő mértékben, a huszadik század másodikfelében már csak egy lehetőség nyílt, a világot elpusztítaniés az emberiséget kiirtani kegyes eszmékkel,humanizmussal, jólét-eszményekkel és világbékegondolatokkal. Ez a módszer a klérusénál hatékonyabbnakbizonyul. Vladimir Szolovjov azt mondja, hogy a válságmélypontját a háborús huszadik század után a világbékehuszonegyedik századában fogja elérni. A föld régenegyetlen állam. Nemzeti és faji és osztályellentétekeltűntek. A munkaidő napi négy óra, éhező, koldus,

szegény nyomorgó nincs. A helyváltoztatás lehetőségekorlátlan. A kényelem és a jólét és a műveltség mindenkiszámára elérhető. Csend van, elégedettség és rengetegcukor. Az élet kibírhatatlanul édes, mindenki mosolyog, ésa béke olyan kiegyensúlyozott, hogy az emberiségkilencvenöt százaléka meghízik és idegrohamokbanszenved. A fennmaradó öt százalék öngyilkosságot követ el.Nem azért, mert csend van és jólét és műveltség, és mertnincs többé analfabéta, nincs járvány, csak higiéné, ésremek a konzerv és a befőtt. Attól, hogy mindez olyanolvatag, és semmi sem igazi. Az emberiség ezt a




- 179 -

tisztátalanságot nem bírja ki, fellázad, és az Antikrisztusellen indított háborúban a döntő csatát Armageddonnál vívja meg.

///119.///Mivel a történet e pillanatában az Evangélium jegyében

mindennemű organizáció megvalósíthatatlan, az embernekegyetlen kényszerű lehetősége van: a létező, de nemmegvalósult Egyházban, amely az emberiségnek Jézuséletére alapított szakramentuma, egyedül és személyesen — nem „ex catedra”, hanem „ex existentia transparente” és„ex orientatione universale” (átvilágított egzisztenciából ésegyetemes tájékozódásból). Vagyis „ex existentia veritatis”,az igazság lényéből az Evangélium jegyében élni, és annakegyetlen betűjéből semmiféle körülmények között semengedni. Az apparátus teljes egészében létrontás.Pillanatnyilag számunkra nem maradt más, mint azapparátusban is tanúnak lenni és maradni. Ez a tanúság maaz egyetlen autoritás, ez a hiteles élet egyetlen lehetősége. Az igazság lényében való magatartás nem azt jelenti, hogyaz ember maradéktalanul igazzá lett hanem, hogy amitgondol és amit tesz, azt az igazságtól átvilágított ésmegtisztult lényéből a következményekre való tekintetnélkül gondolja és mondja és teszi. Mivel ez maközösségben nem, csupán egyénien és személyesenlehetséges, mindaddig amíg a közösség (Egyház)megvalósul, a szakramentum kizárólag az emberi egyénben van. Aki ezt az igazságot elárulja, antikrisztusi egzisztencia.

///120.///

A hatalom minden erejét arra fordítja, hogy pillanatnyistátuszát biztosítsa. Nem egyre konzervatívabb lesz, hanemegyre reakciósabb. A legfontosabb jól félni. Az ember sohasem volt farizeusabb, a hatalom klerikálisabb. A léthamisítómesszire bűzlő egzisztencia, mert a bűnre mindig vanmentség, de korrupttá senki sem válik kényszer alatt.

Ad 106 − 120. Tehát: minden még rosszabbá vált. Azért, mert lettracionalizmus és felvilágosodás. Azért, mert lett gnózis? Egyszerű

nemet is mondhatnék minderre. De megértem, hogy a szerző




- 180 -

1963. január 19-én ezt írja. Ez a valóság számára. Számomranem. Ekkor már szabadultam az életfogytból. Szállítottam.Szenet a picéből, gépet a platóra, vasat a mérlegre, stb., s 1962.október 11-én megnyílt a II. Vatikáni Zsinat. Lehetett szabadonbeszélni… és a katolikus egyházban, mert volt egy jó pápa, smegpróbálhattuk behozni a lemaradásunkat, utat nyitni agnózisnak, a racionalizmusnak, a felvilágosodásnak.

Az újkori fejlődés számomra egészen mást jelent. BessenyeiGyörgy olvassa Mária Terézia udvarában Rousseuat, s ennekeredménye, hogy megszületik benne egy vers, melynek címe: Avallás. S elmondja benne a maga felvilágosodott nyelvén azt, amiszámára Hagyomány szava, amiért Jézus szíve is dobogott

Az öldöklő fegyvert buzgóság vezette, Mely a természetet ekkor felejtette… A természet, melynek józan érzéseiIgaz Istenünknek bölcs rendelései, Maga ellen fordult egy oly Teremtőért,Ki nem szenvedheti az érte ontott vért.De fed a természet s elveszted Istenedet.Csak Bessenyeinek a szótárában a Hagyomány nem

hagyomány, hanem TERMÉSZET. Szemben a kereszténységúnos-úntalan mondott természetfelettijével, amelynek nevébenKonstantintól kezdve másfél ezer esztendőn keresztül ontottákellenségeik vérét. Nem a gnózis erejében jut el ehhez atermészethez, hanem a mélytapasztalat révén. Belenéz önnönlelkébe, s ott megtalálja az alapállást, az abszolút státust, akinyilatkoztatást, a szeretetet. S tudja, csalhatatlanul tudja, hogyaz egyetlen igazat és igazit beszéli: azt, hogy szeretnünk kell és

nem gyilkolnunk egymást. Számomra ennyit jelent a szerzőnktőlgyalázott ész és felvilágosodás. Ha szabad volt akereszténységnek Jézus életáldozata után igazságos háborúrólbeszélni, és nem érvénytelenítjük, amit mondott, miért kelleneérvénytelenítünk a felvilágosodás szép és tiszta szavait:szabadság, egyenlőség testvériség.

Néhány évvel Bessenyei után írja Csokonai Vitéz Mihály Azestvecímű versét.

Bódult emberi nem, hát szabad létedre Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen,




- 181 -

melyből most a kevély s fösvény dézsmát vészen. Mért szabtál hát határt önfiaid között?Ládd-é már egymástól mind megkülönbözött.

Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,Miolta a miénk nevezet elűle.

Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált,Per és lárma nélkül annyi embert táplált,S többet: mert akkor még a had és veszettség Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség. Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek, Nem született senki gazdagnak, szegénynek. Az igazságtévő határkő és halom, A másét bántani nem hagyó tilalom Nem adott még okot annyi sok lármára, Mert az elégség volt mindennek határa...Te vagy még egyedül, óh arany holdvilág, Melyet árendába nem ád még a világ.Te vagy még éltető levegő…Óh áldott természet! Óh csak te vagy nékem Az a te tőled nyert birtokom s vidékem,

Melynek én örökös földesura lettem, Mihelyt teáltalad embernek születtem.Ebben is megtaláljuk a felvilágosodás bűvös szavát: Óh áldott

természet!Ez a vers is tiszta jézusi evangélium. S bizony nem adebreceni református kollégiumban tanulta a hittanórán, hanemő is Rousseau-tól tanulta.

S ugyanebből a forrásból megszületik néhány évtized múltán amagyar reformkor. S Vörösmarty írja, a magyar költők szentje a

Gondolatok a könyvtárban című versében: És mégis − mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeménytS gyümölcsözőbb eszméket oltani,hogy végre egymást szívben átkaroljákS uralkodjék igazság, szeretet.Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam!Testvérim vannak, számos milliók;




- 182 -

Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni ne szabad.Rakjuk le hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt… Mi dolgunk a világon? Küzdeni És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fiaLelkünk a szárny, mely ég felé viszen… Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekérMajd nyomában Petőfi A XIX. század költői c. versében meg

ezt írja:Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet,Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet,Ha majd a szellem napvilágaRagyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!

És Arany, akinél tisztább és nemesebb lelket aligha hordottFöldünk a hátán a Magányban c. versében: Az nem lehet, hogy milliók fohászaÖrökké visszamáljon rólad, ég! És annyi vér − a szabadság kovásza –Posvány maradjon, hol elönteték. Támadni kell, mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a mártír-tetem

Magát kiforrva csendes földi rögbenLégy hű, s bízzál jövőbe, nemzetem. S a század fordulón Ady EndreKarácsony c. verse:Ha ez a szép rege igaz hitté válna,Óh de nagy boldogság szállna a világra. Ez a gyarló ember ember lenne újra,talizmánja lenne a szomorú útra. Golgotha nem volna ez a földi élet,egy erő hatná át a nagy mindenséget. Nem volna más vallás, nem volna csak ennyi:imádni az Istent és egymást szeretni…




- 183 -

Karácsonyi rege ha valóra válna,igazi boldogság szállna a világra…

És Babits MihályZsoltár gyermekhangra c. verse: Az Úristen őriz engem, mert az ő zászlóját zengem,Ő az Áldás, Ő a béke nem a harcok istensége.Ő nem az a véres Isten: az a véres Isten nincsen.Kard ha csörren, vér ha csobban, csak az ember vétkes abban.És Sinka Istán feledhetetlen Esdő Virág Andrása a

Virágballada c. versében.Szil-Tarcsán az őszi erdőn hét nagy erős kondásvacsorázott s velük együtt Eső-Virág András,aki jött csak valahonnan, maga se tudta, hogy honnan.Oldalt varrott csizmájára port rakott a messzes mutatta az útja hosszát, s azt, hogy nem kereste:Falevélként, irgalombul hajtja a szél, ha elindul...?...Ült az erős hét kondással, szalonnát sütötteks körülöttük láthatatlan harangok ütöttek.Tudatták, hogy jön az óra s hamarosan koporsóba fektetik Virág Andrást az erdei kondások. – A csend nyelvén üzentek a puha csobbanások.

Bennük tán a táj riadt fel halált sejtő kis jelekkel. Mikor a szalonna megsült: tölgyfa-csobolyóbólnagyot ittak... nyolc ember egy fadongájú tóból. Azután meg rádudáltak. Máskor úgyis csak bút láttak.Kivált Eső Virág András, kinek fél kenyerese volt soha... s mint a puszta, puszta a tenyere. Abba borult ő csak, hogyha pihenni a vágy elfogta.Volt neki egy citerája: akár annyi ezüst –

pedig barnára fogta már az idő meg a füst.Oldalán a csillag, a hold, s rá volt faragva a mennybolt.S volt egy aranyszín tolla is... Mérhetetlenségbőlszállt az a toll... úgy szedte fel fütyölve a rétről.Fütyölt bizony, mert nem tudta: attól nem lesz többé nyugta.Citerával, a szép tollal lett aztán elveszett. – Megnőtt benne minden dal és minden emlékezet.S szegény... egyre hordta őket, mint az ég a nagy esőket... Mondom: a hét nagy kondással ültek a fák alattkinn Szil-Tarcsán és dudáltak, és az idő haladt.Virág ekkor elővette tollát s a húrokra tette.




- 184 -

A húrokon egy hős ország támadt fel dalolva, – a hét kondás hallgatta csak egymásra hajolva.S összesúgtak, hogy megölik: leszúrják, vagy agyonlövik.Hát mért játszik sokkal szebben, s más húron a bolond –Testét majd a disznófertő belepi, vagy a lomb.Hallgatták a húr pengését s elővette mind a kését. Azután körülvették Andrást, mint herceget álnok,bosszús, irigy, erdőtnyövő, nagyhajú királyok.S mire odanézett a hold: Eső-Virág András csak – volt.Testét fertőbe vetették, rácsaltak vagy hat kant; pengették a citeráját, de az széjjelpattant;oldaláról lehullt a hold, s kétfelé hasadt a mennybolt. A tolla meg elszállott a, el a messzeségbe,hét nagyhajú gonosz elől mérhetetlenségbe. Akkor szólott a legvénebb: – átka ne legyen a vérnek!Temessük el Virág Andrást, nőjön mező rajta –s ha tavasz jön: nagy nyáját a pásztor ide hajtja.Bizony mondom: jövendőre tej lesz és méz őbelőle. Amikor hát jött a hajnal: a hét gonosz kondáskikereste a sár alól, s így lett Virág András

televényföldje a fának, s ágya száz új ibolyának.Nem érdekes, hogy mit csinálunk. Csak az az érdekes, hogymiről énekelünk. S ha elhallgatnak a próféták, nem hallgatnak el aköltők. Folytatják tovább a szent kísérletet. Az Istenét, a Fiáét, sminden igaz gyermekéét.Lesz még egy harmadik nap, melyen felsüvöa szó, és nem lesz, aki meg nem hallaná.Hogy mikor? Ha megtérünka kinyilatkoztatáshoz, az alapálláshoz, a Hagyományhoz. Ahhozis, amiről Hamvas Béla életműve beszél.

Nem az észhez, nem a gnózishoz, hanem az Istenmegformálta emberhez, annak az igenjéhez.

Ad - ad 106-120.Tudom, hogy Gy. B-nek még sok-sok szellemi terve volt az éle

szakaszában is. Köztük volt a jézusi versek afféle antológiájaösszeállításig eljutott, de a kommentárig már sajnos nem.

H. B.- nek is van egy szöveggyűjteménye, Antológia humana Zárszóként álljon itt az a cím és szerzgyűjtemény, amit B. Gy. illetv gondolt fontosnak. És ha fontosnak gondolták, lehet akkor ez olvaajánlás is.




- 185 -

B. Gy. Antológiája: Ady Endre: Fölszállott a páva Ady Endre: Gyáva Barla diák Ady Endre: Karácsony Arany János: Domokos napra Arany János: Fiamnak Arany János: Magányban Babits Mihály: A magyarok Istenéhez Babits Mihály: Eucharistia Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály: Vers, apostolokról

Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra Berzsenyi Dániel: Fohászkodás Csokonai Vitéz Mihály: Az estve Harsányi Kálmán: A Balkánt jártuk... Horváth Béla: Megváltó üzenet Illyés Gyula: Ditirambus a nőkhöz Juhász Gyula: A tápai Krisztus Kosztolányi Dezső: Számadás Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke Petőfi Sándor: Az apostol Petőfi Sándor: Én Sík Sándor: Megyeri hitvallás Sinka István: Ének a Don hőseiről Sinka István: Hontalanok útján Sinka István: Végül sírig feketébe

Sinka István: Virág-ballada Stetka Éva: Elszántak Szabó Lőrinc: Vang-An-Si Székely Magda: Leüthetsz Tóth Árpád: Tetemrehívás Vas István: Ima a Szent Péter-templomban Vas István: Katakombák Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba Vörösmarty Mihály: A vén cigány Vörösmarty Mihály: Az emberek Wass Albert: Előhang




- 186 -

H. B. Antológiája: al-Halladzs: Szufi gondolatok Aquinói Szent Tamás: Ima életünk Arisztotelész: Erkölcsi jó Baader: a vallásos erotikáról Boethius: A bölcsesség vigasztalása Buber: Haszid történetek Carlyle: A csend filozófiája Chamfort: A moralista megfigyelései Cusanus: A legnagyobb és a legkisebb Dosztojevszki: Misztikus gondolatok Eckehart mester: A szellemben szegényekről Erasmus: A balgaság dícsérete Gandhi: Erőszaknélküliség

Goethe: Ember és természet Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina Hölderlin: Levelek Jakob Böhme: Önmagáról Kempis Tamás: A béketűrő ember Kung mester: Beszégetések Lao-ce: Ta-te-king Mallarmé: A szavak mágiája Marcus Aurelius: Elmélkedések Nitzsche: A felebaráti szeretetről Novalis: Fragmentumok Pascal: Gondolatok Platón: Szókratész halála

Plótinosz: A léleknek a testbe való leszállása Plutarkosz: A fecsegés Ptah Hotep: Mondások Pütagórasz: Arany Eposz Rabelais: Tégy, amit akarsz Ramakrisna: Mondások Sankara: Meditációk Schopenhauer: Arról, ami valaki Seneca: Rövid az élet Shakespeare: A tragédiák bölcsessége Spinoza: Szabad államban



Hamvas – Bulányi – Faragó: Antikrisztus Stefan Georg: Jelmondatok Szent Ágoston: Vigasztalás Szent Anselmus: A lélek szárnyalása Tauler: Az isteni világosságról Tolsztoj: Napló

Végezetül köszönettel tartozom mestereimnek, hogy elmély gondolataikban. Remélem, elnézik nekem, hogy bele-bele kotnyelszerettem volna egy kicsit villámhárító is lenni, vagy legalábbis nevezőt kitapintani.

antikrisztushbf (2)

Documents