“együttműködés egy versenyképesebb magyarországért” című ... · ipar 4.0 program...
TRANSCRIPT
1
“Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért” című AmCham
javaslatcsomagra megfogalmazott NGM álláspont
I. FEJEZET
A tőke beáramlásának és az export növekedésének elősegítése – következetes iparági
stratégiák
1. A Kamara támogatja stratégiai partnerei munkáját (IM, HIPA, NGM) a tartós és
következetes kormányzati megközelítés (ún. „FDI stratégia”) megvalósításában, amelyre
a külföldi működőtőke-befektetések növelése és a meglévő befektetések védelme
érdekében van szükség.
A főbb beruházási döntések egy hosszú távú üzleti stratégia részei. A hosszú távú tervezéshez
kulcsfontosságú a kiszámítható üzleti környezet. A külföldi működőtőke-befektetéseket
következetesen támogató megközelítésre van szükség. A HIPA-val kötött stratégiai megállapodás
keretében és a Lepsényi István gazdaságszabályozásért felelős államtitkár úrral folytatott
rendszeres egyeztetés során állandó napirendi pontként kell tartani a befektetési környezetre
vonatkozó szabályozó változásokat, annak érdekében, hogy a fenti szándékra ne legyenek
befolyással egyéb érintett szereplők kezdeményezései vagy új törvényjavaslatai.
AmCham vállalás: Az AmCham a piaci szereplők képviselőjeként elkötelezett, hogy figyelemmel
kísérje és véleményezze a törvényi szabályozást, és felhívja a döntéshozók figyelmet az
FDIstratégia veszélyeztetése esetén, és proaktív módon, a befektetéseket ösztönző, javító
javaslatokat tegyen a kormányzat számára. Az AmCham kész, hogy a HIPA-val és a
gazdaságszabályozásért felelős államtitkárral e témában a rendszeres találkozások során
egyeztessen.
A külföldi működőtőke-befektetések növelése és a meglévő befektetések védelme érdekében
tárcánk elkötelezett a kiszámítható üzleti környezet további erősítésében, amelyhez a
nemzetgazdasági érdekek figyelembe vételével a stabil szabályozási környezet oldaláról tudunk
hozzájárulni az esetleges változások előre történő jelzésével. Következetes ipari stratégiák
megalkotása révén teljesítjük a külföldi működőtőke-befektetéseket következetesen támogató
megközelítéseket.
A Magyar Kormány célja, hogy a magyar GDP-ben nőjön az ipar részaránya, növekedjen az ipar
teljesítménye. Ennek érdekében tárcánk kidolgozta a hazai ipar fejlesztéséről szóló Irinyi-tervet,
amely bemutatja azon irányvonalakat, melyek a hazai ipar teljesítményének növelését
szolgálhatják. A Tervben 7 olyan terület kerül nevesítésre, amelyeket kiemelten kell fejleszteni,
ezek a járműgyártás, a specializált gép- és járműgyártás, a védelmi ipar, az egészséggazdaság, az
élelmiszeripar, a zöldgazdaság, valamint az IKT szektor. A Kormány által elfogadott Irinyi-terv
végrehajtása folyamatban van. Az Irinyi-terv előkészítése során, a kiemelt ágazatok
meghatározásakor szempontként vettük figyelembe az FDI-vonzó képességet is.
Megkezdődött a Tervben megjelölt iparágakra vonatkozó szakágazati stratégiák kidolgozása.
Nagyon fontos, hogy ezek végrehajtása az elvárható módon, következetesen történjen meg.
2
Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az FDI beáramlás ösztönzésének kérdésköre a KKM fő
felelőssége mellett történik. A HIPA mellett javasoljuk mindenkor a KKM-et is bevonni.
2. A Kamara vállalja, hogy az egyes iparági szereplők visszajelzéseit és kisebb részletekre
vonatkozó javaslatait strukturált keretek között továbbítja kormányzati partnerei felé,
annak érdekében, hogy a kormányzati intézkedések segítsék az iparági befektetések
növekedését.
Az egyes iparágak képviselőivel fenntartott, nyílt kommunikáció segíteni fogja az egyes iparágak
számára még vonzóbb üzleti környezet kialakítását, egyben lehetőséget teremt arra, hogy
Magyarország az iparág-specifikus igényekre sokkal gyorsabban legyen képes reagálni. Az iparágak
kisebb, részletekre vonatkozó javaslatai is kapjanak még nagyobb figyelmet; mert bár az ezt célzó,
kismértékű változtatások sokszor az adóbevételekre nincsenek hatással, mégis jelentősen hatnak a
befektetők üzleti döntéseire.
Tárcánk elkötelezett az iparági konzultáció mellett, amely kiemelkedően fontos az Irinyi-tervben
szereplő ágazati stratégiák kidolgozásához. Tárcánknak nagyon fontos az időtényező, hogy a
Kamara reakció időben, esetleg proaktív jelleggel érkezzenek. Ezúton is köszönjük a Kamara
Irinyi-tervhez megküldött észrevételeit.
3. A Kamara prioritásként kezeli és támogatja az infokommunikációs szektor szoftver és
szolgáltatás exportjának bővülését és új célpiacok meghódítását.
Az infokommunikációs iparág a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket előállító szektora,
és az egyre bővülő szoftver- és kapcsolódó szolgáltatásexport a fenntartható és versenyképes
gazdasági növekedés egyik általunk azonosított kitörési pontja, ezért fontos ennek kiemelt
támogatása, továbbá a célpiacok feltérképezésében való kormányzati szerepvállalás. Nagy
számban vannak potenciális exportőrök Magyarországon, közülük számos kkv-méretű, ezért
nagyon fontos a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és a célpiacokkal való kezdeti kapcsolatépítés
támogatása.
AmCham vállalás: A HIPA és a Magyar Nemzeti Kereskedőház kapcsolatépítési munkájának
támogatása.
A Kiemelt Vállalati és Tudásgazdasági Főosztály tájékoztatása alapján felhívjuk a Kamara
figyelmét, hogy az Irinyi-terv tudásgazdasági elemeinek koncepcióját és rendszerét jelentő
Ipar 4.0 program égisze alatt Lepsényi államtitkár úr vezetésével 2016. március 4-én egy
konzultatív munkacsoport alakult, amely a legkiválóbb ipari és innovációs szakemberek,
kutatóintézeti, egyetemi és vállalati vezetőkből áll. A munkacsoport alapvető küldetése, hogy
felkészítse a magyar gazdaságot az új ipari korszakra, a digitális átalakulásra, az informatika és az
ipar összeolvadását jelentő gyorsuló változásokra. Maga az Ipar 4.0 fogalom az internet gazdaság
és az újraiparosítás összeházasításából született, s a korunkban zajló, mélyreható innovációs
változásokat hozó ipari gyártói fejlesztési modellt valósít meg. Ennek hajtó motorját a digitális
3
gazdasági átalakulás adja, amely túlzás nélkül csak a korábbi nagy ipari forradalmi
ciklusokhoz hasonlítható.
A program hatékony támogatására Európában széles körben ismert és alkalmazott –
innovációs együttműködő hálózati platform létrehozását tervezzük a közeljövőben,
alapvetően a meghatározó szerepet vállaló gyártó cégek és a nemzetközileg elismert, jelentős
európai kutatói hálózatokban és konzorciumban benne lévő ipari KFI szervezetek bevonásával.
Az Amcham javaslatainak erősítéséhez hatékony hozzájárulást jelent, hogy ahol releváns az
iparstratégiák körébe vonjuk a startup ökoszisztéma építést, mint a high-tech területeken
zajló innovációs folyamatok kulcs tényezőjét.
Ez a megközelítés a tudás- és technológia-intenzív kiemelt ágazati cselekvési programok (pl.
digitális gazdaság, elektromobilitás) domináns aktoraiként keresleti, megrendelői oldalról, a piacra
jutás folyamatát katalizálva építi a partneri, kapcsolati hálózatokat a startup vállalatokkal. Azaz itt
inkább vertikális (persze messzemenően építve a horizontális intézkedések eredményeire)
irányultságú programok, projektek generálásáról van szó, amelyek jellemzői, hogy:
a kiemelt ágazatok technológiai programjait katalizáló eredmény-elvárásokat támasztanak,
ennek megfelelő intézkedések és akciók kidolgozását szorgalmazzák,
valamint mindezek a startup politika kialakításában érintett legfontosabb kormányzati
partnereink, illetve természetesen a startup szervezetek bevonásával történik.
Mindez alapvetően a szélesebb és közkeletűbb “B2C” startup koncepció helyett a fókuszáltabb,
“B2B” pályán (platformokon) mozgó megoldásokat feltételez. Vagyis az iparági innovációs
érték- és beszállítói láncolatokon belüli, dinamikus hálózatos struktúrák kiépülésének
programjáról van szó. Ez egyben azt is jelenti, hogy a program alapvetően a húzó, tudás- és
technológia-intenzív, integrátori funkciót betöltő nagyvállalatok célirányosan kialakított
platformjainak a bázisán valósítható meg, akár a technológiai dimenziót, akár a humán
erőforrások startup modellekre épülő sajátos elemeit tekintjük.
Az ilyen jellegű hálózatokhoz („corporate innovation & startup”) csatlakozó startup cégek mind
közvetlenebb és a technológiai hozzáadott értéket tekintve mind érdemibb (ez különösen az ún.
disruptív technológiák fejlesztésében jellemző) szerepet tölthetnek be ebben a sajátos, korporatív
együttélésben. Ugyanakkor a nagy cégek számára (mint amilyenek jellemzően az Amcham
tagvállalatai is) ez az együttműködési modell az innovációs fejlesztési kockázatok
csökkentésének lehetősége és mindenekelőtt a humán tehetség vonzása, illetve a STEM
területeken a szakember megtartás szempontjai miatt lehet vonzó.
A startup vállalkozások szaporodását és üzleti sikerüket állami oldalról két irányból lehet
elősegíteni:
egyrészről közvetett anyagi támogatással (pl. adókedvezményekkel),
másrészt a vállalati működés beindítását nehezítő, jellemzően adminisztrációs jellegű
kötelezettségek enyhítésével.
4
Szorgalmazzuk, hogy az Amcham szakértői kapcsolódjanak az Ipar 4.0 programunk
kidolgozásába és végrehajtásába, illetve a folyamatokat az egyes szakterületeket összefogó aktívan
működő munkacsoporti tevékenységbe.
5
II. FEJEZET
Gazdaságélénkítés – munkaerő-piaci, jogszabályi és adórendszerbeli változtatások
4. A Kamara szakmai anyagaival és javaslataival támogatja azokat a kormányzati
intézkedéseket, amelyek a külföldi működőtőke mozgását jobban támogató adórendszer
kialakítását célozzák.
Az OECD első, a BEPS-szel (Base Erosion and Profit Shifting) – vagyis az adóalap mesterséges
eszközökkel történő erodálásának, illetve a nyereség másik államba történő áthelyezésének
jelenségével – kapcsolatos jelentése, alapvetően fogja megváltoztatni az országok
versenyképességi stratégiáját. A profit után azon a helyen kell majd adózni, ahol az üzleti
tevékenység ténylegesen teljesül. Magyarországon a társasági adót fokozatosan, egykulcsosan
10%-ra kellene csökkenteni, a befektetői környezet és így a regionális és globális
versenyképességünk javítása érdekében.
Javasoljuk a helyi iparűzési adó csökkentését vagy eltörlését, mert torzító hatású, sok befektető –
különösen a nagy hozzáadott értéket előállító cégek – számára különösen nagy terhet jelent.
AmCham vállalás: Az AmCham Adó Bizottsága készséggel együttműködik a kormányzattal az
erre vonatkozó részletek kidolgozásában.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38. §-a 2020. január
1-jén olyan módon lép hatályba, mely szerint a társasági adó egykulcsossá válik. Ezt a
módosítást már elfogadta az Országgyűlés, és teljesen egybeesik a Kamara törekvéseivel. A
társasági adó mértékének csökkentésére – a sávos, 10/19 százalékos mérték helyett az egykulcsos:
10 százalékos mérték deklarálására – már korábban történtek kezdeményezések, de annak
törvényi szintű elfogadására (költségvetési bevételkiesés indoka miatt) nem került sor, az
adókulcs mértékéről mindazonáltal a mindenkori költségvetési helyzetre figyelemmel
lehet majd döntést hozni.
A helyi iparűzési adó az önkormányzatok legfontosabb bevétele, annak megszüntetésére,
csökkentésre nincs költségvetési mozgástér. Továbbá az adónem megszüntetése, csökkentése
felveti a Helyi Önkormányzatok Chartájában foglaltak és az Alaptörvény sérelmét is, mert a saját
döntésen alapuló bevételek radikális csökkentése aláássa az önkormányzatok gazdasági
önállóságát. Az adónemből országos szinten évi közel 600 Mrd Ft bevételt realizálnak az
önkormányzatok, melynek kiváltása rendkívüli nehézségekbe ütközhet. Az adónem nem
jövedelemadó, hanem forgalmi jellegű közteher, melynek növelését épp a Kamara javasolja, azaz
az adónem összhangban van a kormányzati adópolitikai célokkal és a Kamara törekvéseivel. A
magas hozzáadott értéket előállító társaságok K+F tevékenységet segíti az, hogy a K+F
közvetlen költsége levonható a nettó árbevételből a helyi iparűzési adóalap számítása során,
továbbá az önkormányzatok rendeletet alkothatnak arról, hogy a K+F közvetlen költsége
10%-ával csökkenteni lehessen az iparűzési adó összegét.
6
5. A Kamara a túlszabályozás és bürokrácia további csökkentését támogatja, mert az
javítja nemzetközi versenyképességünket.
A magyar szabályozások gyakran szigorúbbak, mint az Európai Uniós standardok vagy az
Európai Uniós követelmények. A túlszabályozás csökkenti Magyarország versenyképességét más
kelet-közép-európai vagy európai országokkal szemben. Az uniós szabályoknak való megfelelés
továbbra is elsődleges szempont kell legyen, de a túlszabályozás egy további teher minden érintett
(úgy a kormány, mint a vállalatok) számára, időben és költségekben egyaránt.
AmCham vállalás: Az AmCham kész, hogy konstruktív javaslatokkal hozzájáruljon a vállalatok
számára releváns, új jogszabályok megalkotásához. Ennek érdekében az AmCham kéri a releváns
új törvényjavaslatok megküldését véleményezés céljából, két hetes határidővel az illetékes
szaktárcától, az Igazságügyi Minisztériummal kötött stratégiai megállapodáshoz hasonlóan.
Tárcánk kéri a Kamarát a túlszabályozás kérdéskörében konkrétabb javaslatok
megfogalmazására, például mely jogszabályok esetében és milyen mélységben kívánnak részt
venni azok véleményezésében. A jogszabályok végrehajtását a kapcsolódó rendeletek
tartalmazzák, ugyanakkor ezekből egészen specifikusak is vannak.
A jogszabályok egyszerűsítésére vonatkozó szándékkal alapvetően egyetértünk,
ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a részletek kidolgozása során a feltétlenül szükséges
kontrollpontok kerüljenek beépítésre. A túlszabályozás és a bürokrácia csökkentése érdekében
a jelenleg kidolgozás alatt álló új adózás rendjéről szóló törvény esetében is kiemelt figyelem
irányul arra, hogy a jogszabály a korábbiakhoz képest rövidebb, átláthatóbb és közérthetőbb
legyen, illetve olyan, könnyen követhető szabályozási környezetet teremtsen, amely lehetővé teszi
az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítését, valamint az adózók adminisztrációs terheinek
további csökkentését. Mindezekhez az Adószabályozásért és Számvitelért Felelős Helyettes
Államtitkársága Kamara által felajánlott véleményezés lehetőségét köszönettel veszi.
A Jogi és Kodifikációs Főosztály a következő tájékoztatást adta az Amerikai Kereskedelmi
Kamarának a törvénytervezetek egyeztetésébe – kéthetes véleményezési határidővel – történő
bevonásával összefüggésben: A jogszabály-előkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés
keretszabályait a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi
CXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) határozza meg. A Törvény a társadalmi egyeztetés
két formáját, az általános és a közvetlen egyeztetést szabályozva megteremti annak a lehetőségét,
hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok
születhessenek. A törvényi szabályozás mindvégig figyelemmel van a lehető legszélesebb
körű társadalmi részvétel lehetőségének, valamint a jogszabály-előkészítés
hatékonyságának biztosítása közötti egyensúly fenntartására. A törvények, illetve a
kormányrendeletek, valamint a miniszteri rendeletek tervezete és indokolása – összhangban a
Törvényben foglaltakkal – közzétételre kerül a www.kormany.hu honlapon, amelyen keresztül
minden természetes és nem állami, valamint nem önkormányzati szervnek, szervezetnek
lehetősége nyílik a véleményezésre. Az adott tárgykörért felelős szakterület a jogszabály
előkészítése során megkeresi és bevonja az egyeztetésbe az érintett kamarákat és érdekképviseleti
szervezeteket is.
7
A Törvénynek az általános egyeztetésre vonatkozó 10. § (2) bekezdéséhez tartozó indokolása
alapján „a tervezeteket a Kormány ügyrendjében meghatározott közigazgatási egyeztetésre
bocsátással egyidejűleg kell közzétenni a honlapon. A véleményezésre nyitva álló határidő is
főszabály szerint megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során
megállapított határidővel. A Kormány ügyrendje alapján a közigazgatási szervek számára 10
munkanap áll rendelkezésre a tervezetek véleményezésére, ami sürgő esetben le is rövidülhet. A
törvény alapján az általános véleményezésre szintén 10 munkanap áll rendelkezésre, ami igazodva
az adott jogszabálytervezet kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátásához, sürgős
esetben le is rövidülhet.”
A fentieken kívül megjegyezzük, hogy a közvetlen egyeztetés alapjául szolgáló – esetlegesen
megkötendő – stratégiai partnerségi megállapodást is a Törvényben foglalt keretek között
szükséges kialakítani.
6. A Kamara támogatja a Közfoglalkoztatási Program továbbfejlesztését annak
érdekében, hogy a programban regisztráltak a versenyszférában legyenek
foglalkoztathatóak.
Magyarországon a cégek igen nagy munkaerőhiánnyal küzdenek számos szektorban. Ez a
munkaerőhiány nemcsak az új, hanem a már meglévő befektetéseket is veszélyezteti. Azonnali,
rövid távon hatással bíró intézkedéseket javaslunk, mert a közép távú intézkedések sok befektetés
esetében már nem lesznek aktuálisak. A közmunkaprogramot (adminisztrációját és
infrastruktúráját) javasoljuk továbbá úgy átalakítani, hogy a foglalkoztatottakat átvezesse a gyártó
cégekhez.
a. Javasoljuk, hogy a munkaügyi központok elsődlegesen a piaci szereplőkhöz/ munkáltatókhoz
irányítsák a munkanélkülieket és csak utána a közfoglalkoztatási programba. Javasoljuk a
munkaügyi központok álláskeresési/közvetítői funkciójának megerősítését szervezetileg és
kompetenciák szintjén is. A munkaügyi központok egész országot lefedő hálózatát, mint
közvetítői infrastruktúrát javasoljuk átalakítani.
b. Javasoljuk a közfoglalkoztatási program intézményének továbbfejlesztését és rugalmasabbá
tételét úgy, hogy a programban regisztrált foglalkoztatottakat a gyártó cégek rendelkezésére
lehessen bocsátani („kölcsönözni”) – akár rövidebb időtartamra is. Ebben az esetben a cégek
készek lennének kifizetni a bérkülönbözetet.
AmCham vállalások:
Az AmCham tagvállalatok készek arra, hogy az új, például közfoglalkoztatási programból
érkező munkavállalóik számára át- és továbbképző programokat kínáljanak.
A cégek törekszenek arra, hogy a közfoglalkoztatásban kapott béreknél vonzóbb juttatási
csomagot kínáljanak a munkavállalóknak.
A cégek készek arra, hogy fedezzék a közfoglalkoztatási programból ideiglenesen átvett
dolgozók bérkülönbözetét vagy bérét.
A munkaügyi szervezet közvetítői szerepének erősítése, célzott fejlesztése folyamatban van, így a
javaslat első részével egyetértünk. Ennek részeként Magyarországon 2016. január 1-től
bevezetésre került az álláskeresők kategorizálási (ún. profiling) rendszere, melynek célja
8
egységes elvek mentén meghatározni az álláskeresők részére nyújtandó, munkaerőpiaci
beilleszkedésüket a leghatékonyabban segítő eszközöket. A profiling-rendszer keretében az
ügyfeleket az alábbi ügyfél-kategóriák szerint rögzítik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
informatikai rendszerében: önálló álláskereső; segítséggel elhelyezhető (nyílt munkaerőpiacon);
közfoglalkoztatással segíthető. A kategóriákból látható, hogy a magyar foglalkoztatáspolitika
célja is az, hogy közfoglalkoztatásba csak abban az esetben kerüljön az álláskereső, ha
sem önállóan, sem segítséggel nem sikerült az elsődleges munkaerőpiacra vezetni.
Tájékoztatjuk a Kamarát, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a közelmúltban
átalakításra került. Az egyes járásokban működő egykori munkaügyi központok és
kirendeltségek a Kormányhivatalok egységes irányítása alá kerültek és azok foglalkoztatási
szervezeti egységeiként működnek. A Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság kéri a
Kamarát, hogy küldjék meg részletes elképzeléseiket, hogy milyen célok mentén történő
átalakításra gondol.
Tárcánk a javaslat b. pontját jelen formájában nem támogatja, mert jelenleg ennél kedvezőbb
támogatás is elérhető a közfoglalkoztatásból kilépők bérjellegű költségeinek
finanszírozására. Az „Út a munkaerőpiacra” (GINOP-5.1.1 a konvergencia régiókban,
VEKOP-8.1.1 a Közép-magyarországi Régióban) munkaerőpiaci program keretében ugyanis a
foglalkoztatási szerv bérjellegű támogatást tud nyújtani a közfoglalkoztatásból kilépők
foglalkoztatására. Egyrészt csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímén 8 hónapig
100%-os intenzitású bérköltség támogatás nyújtható 4 hónapos továbbfoglalkoztatási
kötelezettséggel a program keretében. Másrészt a 651/2014-es uniós csoportmentességi rendelet
alapján is nyújtható bértámogatás az e rendelet szerinti hátrányos helyzetű személyek
foglalkoztatásához 8 hónapig 70%-os támogatási intenzitással 4 hónapos továbbfoglalkoztatási
kötelezettséggel.
A bemutatott támogatási konstrukciók mellett új elem, hogy a 2016. június 15-én kihirdetésre
került 2016. évi LXVI. törvény1 tartalmazza a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeit
érintő módosításokat is, amelynek megfelelően a korábban közfoglalkoztatásban résztvevő
munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adókedvezményben részesülhetnek az
alábbiak szerint: a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
alkalmazásában a tartósan álláskereső személyekre irányadó időtartam (275 napon belül legalább
183 napig álláskeresőként nyilvántartott) számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel
időtartamát – az eddigi szigorúbb szabályozással ellentétben – figyelembe lehet venni. Vagyis a
korábban közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végzők új munkáltatója könnyebben
érvényesítheti a kedvezményt (2 éven át mentesül a szocho és a szakképzési hozzájárulás alól, és a
3. évben a 14,5%-os kedvezményt érvényesítheti).
Üdvözöljük, hogy az AmCham tagvállalatok készek át- és továbbképző programok nyújtására.
Kérjük az AmCham-et, hogy mérje fel partneri vállalati körében a jelentkező igényeket és
adjon tájékoztatást azokról a jó gyakorlatokról, hogy az érintett cégek más országokban
1 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/10537. számú törvényjavaslat 2016. június 15-én kihirdetésre került 2016. évi LXVI. törvényként.
9
hasonló célcsoportokat milyen (át)képzésbe, milyen módszerekkel, milyen sikeresség
mellett tudnak bevonni. A Kormány is elkötelezett az alacsony képzettségűek és
közfoglalkoztatottak képzése érdekében, melyet támogat a 2015 augusztusában meghirdetett
képzési program (GINOP 6.1.1 kiemelt projekt), összesen 30 Mrd Ft-os kerettel. A program
révén különös figyelmet fordítunk az alacsony képzettségűekre, biztosítjuk számukra a képzés
lehetőségét és ezáltal növeljük esélyüket a nyílt munkaerő-piacra való belépésre. A projekt
keretében 2018-ig 85 ezer alacsony képzettségű személy kerül képzésbe vonásra.
A javaslat azon részével egyetértünk, mely szerint a cégek törekszenek arra, hogy a
közfoglalkoztatásban kapott béreknél vonzóbb juttatási csomagot kínáljanak a munkavállalóknak,
mivel a Kormány törekvése, hogy a munkával szerzett bér minden esetben haladja meg az
ellátások összegét, az elsődleges munkaerőpiacon biztosított bér pedig haladja meg a
közfoglalkoztatási bér összegét. Ezen felül kívánatosnak tartjuk, hogy a munkával szerzett
jövedelem szintje folyamatosan növekedjen.
7. A Kamara támogatja a munkaerő-mobilitás ösztönzését annak érdekében, hogy
növekedjen a munkaerő-kínálat azokban a régiókban, ahol erre igény van.
Javasoljuk a lakhatás támogatását a munkavállalók mobilizálására térségek és régiók között:
a. Javasoljuk a jelenlegi támogatás kondícióinak módosítását (39/1998. (III.4.) Korm. rendeletre
hivatkozva) az alábbi példák mentén:
- az álláskeresőknek nyújtott pozitív megkülönböztetés megtartása mellett biztosítson
lehetőséget a nem álláskeresőknek is;
- adminisztráció csökkentése;
- igénylés helye a munkáltató székhelye is lehessen;
- jövedelemkorlát megszűntetése.
b. Az önkormányzatok részére álljon rendelkezésre pénzügyi forrás a lakhatási költségek
támogatására.
c. Bérlakásépítés támogatása, munkásszállók építésének támogatása, illetve igénybevétel
kondícióinak módosítása (pályázati lehetőségek, iparűzési adó vagy TAO bizonyos
százalékának célzott felhasználása).
d. A cégek adómentes juttatásként támogathassák a munkavállalók lakhatását.
Javasoljuk a közlekedés támogatását a cégek vonzáskörzetében élők mobilizálására:
a. Javasoljuk a jelen támogatás kondícióinak módosítását, ezen belül például a munkába járás
költségtérítés adómentességének emelését a jelenlegi 9 Ft/km helyett egy reális, a mindenkori
piaci viszonyokat tükröző szintre.
b. Javaslunk infrastrukturális fejlesztéseket, többek között a közösségi közlekedés és az
úthálózat fejlesztése terén.
c. Javasoljuk a cégek és helyi önkormányzatok közötti együttműködés ösztönzését, például
központi kormányzati támogatással, amely lehetővé tenné olyan vonzó juttatási csomagok
kialakítását, amivel a munkavállalók térségek közötti költözése, mobilitása megvalósítható.
10
AmCham vállalás: Tagvállalataink készek együttműködni a helyi önkormányzatokkal a munkaerő-
mobilitás növelése érdekében, például bérlakás építési programok keretében.
Tárcaálláspont a „lakhatás támogatása” rész a. pontjához beérkezett észrevételek alapján:
A lakhatási támogatást a foglalkoztatási szerv álláskeresők részére tudja nyújtani. Nem
álláskeresők részére ilyen típusú támogatás nyújtására sem forrás oldalról, sem jogszabályi
oldalról nem látunk lehetőséget és szakmai szempontból sem indokolt. Az eszköz
kiterjesztését tárcánk nem támogatja sem a nem regisztrált álláskeresőkre, sem a kölcsönzött
munkaerőre.
Tárcánk Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága kéri a Kamarát az
„adminisztráció csökkentése” bekezdéshez kapcsolódóan konkrét javaslatok
megfogalmazására.
A harmadik francia bekezdéssel kapcsolatban a Kamarát tájékoztatjuk, hogy a 39/1998.
(III.4.) Kormányrendelet 7. § (5) bekezdése értelmében a 4.§-ban meghatározott lakhatási
támogatással kapcsolatos feladatokat az álláskeresőt nyilvántartó járási hivatal látja el, míg az
elszámolás továbbításával kapcsolatos ügyekben az ügyfél tartózkodási helye szerint
illetékes járási hivatal is közreműködhet, azaz a jogszabályok szerint jelenleg is
lehetőség van a munkavégzés helyén történő igénylésére, vagy a havi elszámolással
kapcsolatos teendők intézésére (amely postai úton is történhet, nem szükséges hozzá
személyes megjelenés), ezt a munkáltató székhelyének bővítésével nem tartjuk
indokoltnak.
A negyedik francia bekezdés vonatkozásában a hivatkozott Kormányrendelet kimondja, hogy
lakhatási támogatás csak olyan munkavállalónak nyújtható, akinek rendszeres havi
bruttó munkabére nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát,
véleményünk szerint nem indokolt ennek a korlátnak a megszüntetése.
A „lakhatás támogatása” rész b. pontjánál kérjük a Kamarát a javaslat részletes bemutatására.
A javaslat költségvetési kérdés. Jelenleg nem az önkormányzatok rendelkeznek a lakhatási
költségek fedezetét támogató forrásokkal.
A „lakhatás támogatása” rész c. pontjában megfogalmazott kérdést a szakterület már
megvizsgálta, ugyanis több ilyen tartalmú megkeresés érkezett Minisztériumunkba. Az elfogadott
2016. évi LXVI. törvény2 szerint 2017. január 1-jétől a munkáltató által adómentesen
biztosítható munkásszállás fogalmi meghatározása úgy módosul, hogy a lakóhelyiségenként
egy fő elhelyezésére szolgáló szálláshely is munkásszállásnak minősül. (A korábbi szabályozás
alapján csak az az ingatlan volt tekinthető munkásszálásnak, amelyben lakóhelyiségenként egynél
több munkavállalót helyeznek el.) Ha az ingatlan önálló és csak egy lakóhelyiséggel rendelkezik, a
2 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
szóló 2016. évi LXVI. törvény 1. melléklet 6. pont.
11
lakóhelyiségben továbbra is egynél több munkavállalót kell elhelyezni ahhoz, hogy az ingatlan
munkásszállásnak minősüljön.
A helyi iparűzési adóból származó bevétel – a fővárosi önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel – az azt
megállapító önkormányzat bevétele. A helyi adók sajátossága, hogy annak adótényállási
elemeit – törvényi keretek között – a helyi jogalkotó állapítja meg. A helyi adóbevételnek
a javaslatban rögzített módon történő címkézése, vagy pántlikázása (az adóbevétel
meghatározott része munkásszállók építésére legyen kötelező jelleggel felhasználható)
alkotmányossági aggályokat vet fel.
A lakhatási támogatásokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi
C. törvény 39/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi iparűzési adó adóalapja
csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi
létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos
statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett főben kifejezett növekménye után
1 millió forint/fő összeggel. A vállalkozó, az e jogcímen megszerzett – igen jelentős –
adóelőnyből akár a foglalkoztatottak bérfejlesztésével, vagy béren kívüli juttatás formájában is
támogathatja az általa foglalkoztatottak lakhatási támogatását.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény3 rendelkezik a
társasági adóalapot csökkentő, kedvezményként elszámolható tételek bevezetéséről is,
amelyek az alábbi módosításokat eredményezik:
Adóalap-csökkentő tételként számolható el
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás
adóévben juttatott összege,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására,
üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás.
Az említett kiadások így kétszeresen lesznek érvényesíthetőek a társasági adóztatás
szempontjából. A kedvezmény korlátja mindkét esetben az adózás előtti nyereség összege.
A „lakhatás támogatása” rész d. pontjának vonatkozásában jelezzük, hogy egy „Adómentes
mobilitási célú lakhatási támogatás” bevezetéséről is rendelkezik a 2016. évi LXVI.
törvény amely szerint új jogcímmel egészül ki az Szja tv. 1. számú melléklete, amely alapján
2017. január 1-jétől – a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén – adómentes a
3 A 2016. június 15-én kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 41. § (3) bekezdése több, a munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló adóalap-kedvezményt iktatott be a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. §-ába. A Tao. tv. 2017. január 1-jétől hatályos 7. § (1) bekezdés l) pontja szerint csökkenti az adózás előtti eredményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege. A mobilitási célú lakhatási támogatással összefüggésben továbbá a 2016. évi LXVI. törvény 25. § a) pontja és 1. melléklete 2017. január 1-i hatállyal beiktatta az Szja. tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.11. és 9. pont 9.7. alpontjait, melyek a támogatás adómentességével kapcsolatos szabályokat rendezik.
12
foglalkoztatás első öt évében a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási
támogatás meghatározott része. Az adómentes támogatás összege nem haladhatja meg
a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15
százalékát.
A támogatás adómentességének feltételei a következők:
- a munkáltató a munkavállalóval határozatlan idejű, legalább 36 óra munkaidejű
munkaviszonyt létesítsen,
- a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen
egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta,
tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
- a munkavállalónak a támogatás folyósításának időpontjában és a munkaviszony létrejöttét
megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó
haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a
munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési
helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el 3 órát.
A jelenleg hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely kedvező szabályt fogalmaz meg a
munkavállalók lakhatási költségeinek enyhítésére. Ezek részben a munkaerő mobilitás
növelését célozzák, segítve ezzel a kis- és közép-, valamint multinacionális vállalatok munkaerő
szükségletének kielégítését is. Számos olyan eset van, amikor a magánszemélyek lakóhelyükön,
vagy annak vonzáskörzetében nem tudnak elhelyezkedni és a munkavállalás érdekében más
településen kénytelenek lakást bérelni. Az eredeti lakóhelyükön lévő lakóingatlan bérbeadása
esetén a bérbeadó magánszemély a bérleti díjból levonhatja a más településen általa bérbevett
lakás bérleti díját, amely az adóalap csökkenését eredményezi. [Szja tv. 17. § (5) bekezdés.]
A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-
toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szintén a foglalkoztatottság
szempontjából hátrányos helyzetben lévő munkavállalók lakhatását segíti. A Korm.
rendelet alapján biztosított lakhatási támogatás az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.24. pontja
szerint adómentes.
A munkáltatók lakásépítéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,
akadálymentesítéséhez, lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez kölcsönt, vagy
vissza nem térítendő támogatást adhatnak a munkavállalóknak adómentesen [Szja tv. 1.
számú melléklet 2.7. és a 72. § (4) bekezdés f) pont].
A „közlekedés támogatása” rész a. pontjához kapcsolódó munkába járásra tekintettel
adómentesen kifizethető költségtérítés mértékének kialakításánál szempont volt, hogy a
közösségi közlekedés versenyelőnye ne szenvedjen csorbát, ne érje meg személygépkocsit
használni, vagyis a közlekedési támogatás a közösségi közlekedés igénybevételére jogosító jegy,
bérlet árának csak egy kisebb hányadára nyújtson fedezetet. A bevezetéskor ez kb. 75%-ot
jelentett, jelenleg azonban már csak a jegy árának alig harmadával egyezik meg. Az emelésre
13
vonatkozó javaslatot a gazdaság számos szereplője megfogalmazta. Az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény alapján 2017. január 1-jétől ) törvény 9
Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik az a mérték, amelyet a munkáltató – munkahely és a
lakóhely tartózkodási hely közötti oda-vissza távolságra és a munkában töltött napokra számítva –
adómentesen adhat a munkavállalónak, ha a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár
munkába és az utazáshoz nem közösségi közlekedési eszközt vesz igénybe, hanem saját
gépkocsiját használja, vagy más módon jut el munkahelyére (pl. többen utaznak együtt
személygépkocsival, kerékpárral jár stb.).
A „közlekedés támogatása” rész b. pontjába foglalt felvetést tárcánk Munkaerőpiacért és
Képzésért Felelős Államtitkársága munkaerőpiaci szempontból támogatja, azonban a kérdés a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kompetenciájába tartozik.
A „közlekedés támogatása” rész c. pontjával kapcsolatban a mobilitás ösztönzése és a
munkába járás terheinek csökkentése érdekében több támogatási forma is elérhető a
munkavállalók/munkáltatók számára:
1. Helyközi utazási támogatás
Legfeljebb egyéves időtartamra, részben vagy egészben megtéríthető a munkába járással
kapcsolatos utazási költség, ha a munkaadó regisztrált álláskereső foglalkoztatását vállalja.
Szükséges elvárás, hogy a munkáltató a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók
munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a működésével összefüggő
okból nem szüntette meg. Az uniós társfinanszírozású munkaerő-piaci programjaink keretében
az álláskereső és az őt foglalkoztató munkaadó részére a támogatott foglalkoztatás teljes
időtartama alatt egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos helyközi
utazási költségnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.)
kormányrendelet alapján őt terhelő része, azokban az esetekben, ha a résztvevő a
lakóhelye/tartózkodási helye és a foglalkoztatás helyszíne között tömegközlekedési eszközt vesz
igénybe. Az utazási költségek támogatásának maximális mértéke a felmerülő utazási költségek 100
százaléka. A támogató vagy előre biztosítja a bérleteket, utazási jegyeket, vagy utólag téríti
leadott számla ellenében annak költségét. Tekintettel arra, hogy előfordulhat olyan utazás,
amely nem fedi le a teljes hónapot, javasolt, hogy az utazási költségek támogatásánál a felek
mérlegeljék a havi, félhavi bérlet, vagy a napi menetjegy váltásának gazdaságosságát. A munkaadó
részére megtéríthető továbbá a Kormányrendelet alapján kifizetett, a saját gépjárművel történő
munkába járás költségtérítése címen elszámolható összeggel azonos költségtérítés.
A támogatás tekintetében az Flt., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet, és a kapcsolódó 39/1998.
(III. 4.) kormányrendelet által tartalmazott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A
munkaadó részére, az őt terhelő rész mértékéig nyújtott helyközi utazás támogatása „de minimis”
támogatásnak minősül.
2. Csoportos személyszállítás
Támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási
helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján
14
oldja meg. Az uniós társfinanszírozású munkaerő-piaci programokban a foglalkoztatási
támogatások folyósításának teljes időtartama alatt adható annak a munkaadónak – az őt terhelő
rész mértékéig – aki a programban részt vevő munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük)
és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
E támogatás esetében az Flt., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet, és a munkába járással
összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás
támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 3. §-ában meghatározottak szerint kell
eljárni. E támogatásra megfelelően alkalmazni kell a 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 5/A. § (1)
bekezdését, amely szerint e támogatás „de minimis” támogatásnak minősül.
A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye
(tartózkodási helye) olyan településen legyen, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási
hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem vagy
csak aránytalan nehézséggel oldható meg. Aránytalan nehézségnek minősül, ha az utazás naponta
tömegközlekedési eszközzel a két órát meghaladja.
A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett
munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó
autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.
Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbusszal,
mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a
munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló
szállításáról gondoskodik.
Mivel a helyi önkormányzatok jelen pillanatban nem rendelkeznek ilyen célokra adható források
felett, a kérdés hosszabb egyeztetést igényelhet.
„AmCham vállalás” felvetéshez kapcsolódóan összességében a nagyobb mobilitást
előmozdító javaslatokat gazdasági szempontból hasznosnak tartjuk, de azok társadalmi hatásainak
vizsgálata is szükséges lehet.
15
III. FEJEZET
K + F + I ösztönző irányelvek
8. A Kamara támogatja az összehangolt kormányzati megközelítést és cselekvést az üzleti
K+F ráfordítások növelése és K+F+I-vel kapcsolatos beruházások ösztönzése céljából.
A következőket javasoljuk:
a. A vállalati K+F projekteket akadályozó feltételek/kötelezettségvállalások kiküszöbölése a
jövőbeni K+F pályázati kiírásoknál.
b. Annak biztosítása, hogy a K+F projekteket azonos kritérium-rendszerben értékelje a Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
c. Ha a K+F minősítés nem csak egyedi K+F projektekre vonatkozna, hanem K+F projekt
típusokra is, akkor a Kormány céljával összhangban növekednének az üzleti K+F
ráfordítások.
d. Azon kormányzati törekvések megvalósítása, amelyek a Közép-Magyarország régióba,
(ideértve Budapestet is) irányuló K+F+I források növekedését eredményezhetik.
Egyetértünk az Amerikai Kereskedelmi Kamara azon álláspontjával, miszerint szükséges K+F
projektek azonos kritériumrendszerben történő értékelése, ezáltal az adózók adminisztrációs
terhe is csökkenhet.
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
(a továbbiakban: KFI törvény) 36. § (1) bekezdése szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(a továbbiakban: SZTNH) kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a
szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek – e törvény 3. §-a szerinti – kutatás-
fejlesztési [K+F] tevékenységnek tekinthetők-e. A minősítési eljárás keretében hozott határozat a
K+F tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint a K+F
támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt K+F projekt K+F tartalmának
igazolására használható fel. A KFI törvény 38. § (2) bekezdése értelmében az SZTNH által
jogerős határozatban K+F tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak – így egy
adóellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – is ilyennek kell tekintenie.
A javaslat c. pontjában szereplő felvetés kapcsán – amely szerint ne csak egyedi K+F
projektekre, hanem K+F projekt-típusokra vonatkozóan is lehessen K+F minősítést
nyerni – vizsgáljuk a megvalósítás lehetőségét, törvényi szintű szabályozásának
megteremtését. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
bevonásával jelenleg vizsgálatokat folytatunk a megvalósíthatóság kapcsán. A munka ütemesen
halad előre és várhatóan 2017. január 1-jétől meg is valósulhat a K+F adókedvezményekhez
kapcsolódó, alacsony adminisztrációval járó kvázi „akkreditációs” rendszer bevezetése, amely
érdemben elő tudja segíteni a K+F tevékenység további bővülését hazánkban.
16
9. A Kamara javaslataival támogatja egy hatékony pályázati rendszer működését, amely a
K+F ráfordításokhoz kapcsolódó kormányzati célok elérését lehetővé teszi.
A kormányzat két világos célt tűzött ki a kutatás-fejlesztés és az innováció elősegítésére:
(i) 2020-ra a K+F ráfordítások GDP-n belüli arányának legalább 1,8%-ra történő emelését, és
(ii) annak elérését, hogy az üzleti K+F ráfordítások kiemelten járuljanak hozzá ezen cél
eléréséhez.
Azon vállalatok, amelyek állami támogatásokból fedezik K+F költségeiket, tipikusan az alábbi
kihívásokkal szembesülnek:
a. Gondot jelent projektjeik K+F természetének megállapítása, és hogy teljesen felhasználják az
elérhető K+F adókedvezményeket és állami támogatásokat. Számos múltbeli példa mutatja az
ezzel kapcsolatos nehézségeket. Előfordult, hogy a SZTNH a projektek K+F természetét
eltérő feltételek alapján értékelte, mint az NKFIH elődei tették a K+F pályázatokra
benyújtott projektek értékelése során.
b. A pályázatok jellemzően rövid ideig (néhány hétre) voltak meghirdetve, ami megnehezítette a
nagyobb K+F projektek indításának és a pályázati támogatással történő összehangolásának
lehetőségét.
c. A magyar rendszerben nem volt elszámolható minden olyan K+F költség, ami egyébként az
Európai Unió kritériumrendszere szerint K+F költségként elszámolható lett volna.
NHIT vállalás: Az NHIT rendelkezik megfelelő felhatalmazással, amely a különféle kormányzati
szervek közötti koordinációs folyamatok digitalizálásának támogatásához felhasználható. A
Digitális Nemzet Fejlesztési Program szintén ezt a célt szolgálhatja. Továbbá, a program
kiegészítené a kormányzat és az üzleti szereplők K+F+I törekvéseit (pl. a digitális infrastruktúra
vagy a digitális képességek terén). Az NHIT nyitott, hogy az üzleti szereplők és a kormányzati
szervek közötti közvetítőként/moderátorként működjön.
A magyar szabályozás – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) rendszerében – jelentősen kedvezményezi az
adózók K+F tevékenységét. A szabályozás az adóévi adóalap meghatározása során ugyanis a
saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költségeivel (amelyek
értelemszerűen mérséklik az adózás előtti eredményt) „még egyszer” biztosítja az adóalap-
csökkentést [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont], továbbá az adóalapnál – jellemző módon –
elismeri az elszámolt költségeket. Külön feltételek mellett – meghatározott szervezetekkel végzett
közös K+F tevékenység esetén – továbbá a K+F költségek háromszorosával, de legfeljebb
50 M Ft-tal történő adóalap-csökkentést is lehetővé teszi (amelynek támogatástartalma
de minimis támogatásnak minősül).
Ezen felül sajátos ún. kedvezmény-átadási lehetőséget is tartalmaz – az adózó választása
szerint – a kapcsolt vállalkozással megosztható kedvezmény érvényesítésére
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont].
A javaslat által jelzett problémával – amely szerint a magyar rendszerben nem volt elszámolható
minden olyan K+F költség, ami egyébként az EU kritériumrendszere szerint K+F költségként
elszámolható lett volna – nem találkoztunk; ilyen adózói felvetésről nincs tudomásunk.
17
10. A Kamara fontos célnak tekinti, hogy Magyarország ne csupán a K+F, hanem a
magas hozzáadott értékű innovációs projekteket is támogassa.
Az innováció olyan megnövekedett hatékonyságú gazdasági tevékenységet jelent, amely során
magasabb hozzáadott értékű terméket, szolgáltatást vagy technológiát hoznak létre. Az innovatív
cégek munkahelyeket is teremtenek, tipikusan a természettudományok és technológia terén
magasan kvalifikált diplomások számára.
Számos vállalat szeretne innovatív projekteket Magyarországra hozni. Az NKFIH szintén
támogatni kívánja az olyan innovatív vállalatokat, amelyek a globális piacra lépésre is képesek.
Úgy véljük, hogy a két cél kombinálható a munkahelyteremtés érdekében, kiegészítve egy új,
innovatív projekteket támogató pályázati lehetőséggel.
Ez a pályázati lehetőség:
a. legyen elérhető a vállalatok számára méretüktől és magyarországi elhelyezkedésüktől
függetlenül;
b. 2014-es Innovációs törvényben definiálttal összhangban kezelje az innovációt;
c. teremtsen munkahelyeket.
Az ilyen projektek növelhetnék a magyarországi vállalatok versenyképességét, és az átlagosnál
magasabban kvalifikált munkahelyek létrehozása magasabb költségvetési bevételeket
eredményezne a Kormány számára.
A Kamara anyaga a kormányzati KFI szakpolitika erőteljes továbbvitelét, s ezen belül is az üzleti
szektor KFI tevékenységének a dinamikus megerősítését, az ipari, vállalati K+F ráfordítások
érdemi növelését szorgalmazza. Mindezt oly módon, hogy a rendelkezésre álló ösztönző források,
(pl. GINOP 2. prioritás, illetve az annak tükörpályázatait finanszírozó NKFI Alap) a korábbi
időszakot jellemző fragmentált, elaprózott forrás allokációt felváltva sokkal fókuszáltabban, a
nagyobb léptékű koncentrált és a magasabb hozzáadott értéket jelentő tudás és technológia
intenzív projekteket támogassák, illetve finanszírozzák. Fontos hangsúlyt kap a javaslatokban a
KFI ösztönzés minőségi megújításának az igénye is, amennyiben a KFI projektek gyors és
egységes metodika alapján történő értékelését sürgetik. Ugyanakkor még a fentiekhez képest
reform értékű, koncepcionális jelentőségű felvetésekről is szó van, mert az AmCham
egyértelműen kiáll a mellett, hogy a KFI támogatáspolitikában fordulatra van szükség. Vagyis
prioritást kell adni ahhoz, hogy az eddigi gyakorlatot meghatározó K+F fogalmi rendszer a
tágabb, az ipari innovációt hatékonyabban segítő innovációs definíció és nevezéktan felé
mozduljon el. Ami a szervezet által jelzett közreműködést, illetve vállalásokat illeti, kiemelt
szerepet tulajdonítanak az ún. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia következetes
végrehajtásának.
Kormányzati szempontból először is azt érdemes kiemelni, hogy a Nemzeti Kutatási,
Fejlesztési és Innovációs Alap 2016. évi – kormány által elfogadott programstratégiájában
szereplő pályázati terv határozott és érdemi súlypontváltást jelez, mintegy elébe menve a Kamara
javaslatainak, mert ebben a vállalati innovációs és pl. az AmCham által külön szorgalmazott,
18
a piaci innovációt segítő prototípus fejlesztő pályázatok domináns szerepet töltenek be (ez a
teljes keret több mint egyharmadát, mintegy 23Mrd Ft összes támogatást jelent ).
Ehhez még feltétlenül hozzá kell tennünk két kiemelkedő jelentőségű projektet. Amelyeknek
azon kívül, hogy elsősorban a közepes és nagy KFI intenzív vállalatoknak szintén érdemi
bekapcsolódást és komoly projekttámogatási lehetőséget nyitnak, az AmCham javaslatai
szempontjából azért is fontosak, mert ezek éppen az általuk is szorgalmazott komplex és nagy
szellemi hozzáadott értéket képviselő projektek támogatására irányulnak.
1. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP, 2016-ban 28 Mrd Ft keret
összeggel) az ország legfontosabb gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásához
hozzájáruló célzott kutatásfejlesztési programok elindítását kezdeményezi. Ezek egyik
alapcélját, eredményességük kritériumait a magyar gazdaság versenyképességének növelése
jelenti.
2. Hasonló nagyobb léptékű nagy projekteket feltételez az ún. a Felsőoktatási és Ipari
Együttműködési Központok (FIEK, 2016-ban 8 Mrd Ft kerettel) létrehozása. A FIEK
koncepció szoros együttműködésben a KFI intenzív nagyvállalatokkal alakult ki, s a
konstrukció már a GINOP keretében meghirdetésre is került. Ezért különösen fontos, hogy
az NKFI Alapból ilyen központokat tudjunk Budapesten és a központi régióban is
(természetesen hazai forrásból) létrehozni. Annál is inkább, mert a magyarországi kutatás-
fejlesztési kapacitás 60-70 százaléka Budapesten található. Ezen belül jelentős részt
testesítenek meg az ipari KFI szempontjából meghatározó technológia intenzív vállalati
kapacitások és erőforrások is, amelyek mind a KFI keresletet, mind az arra épülő humán
erőforrás fejlesztéseket és képzési programokat tekintve kulcs tényezőt jelentenek a FIEK
modell fenntartható működése szempontjából.
Az AmCham értelmezése szerint túlságosan szűk és a piaci gyakorlat körülményeit tekintve nem
elég életszerű K+F fogalom innovációs szempontú kiterjesztésével messzemenően egyetértünk.
Nem csupán szakpolitikai értelemben, hanem különösen a hazai versenyképességre gyakorolt
mikro gazdasági (leverage) hatást tekintve is. Ugyanakkor ez a kérdés mind a szakterületi
kormányzati felelősséget, mind az irányadó támogatáspolitikai jogszabályokat (ideértve elsősorban
az EU-s állami támogatáspolitikai rezsim normáit és eljárásrendet) tekintve messze túlmutat az
NGM kompetenciáin és keretein. Mindazáltal megemlíthető, hogy a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű ipari beruházások (NBT) keretében nyújtott támogatások
felhasználási szabályozásába, kísérleti jelleggel az innovációs ösztönző rendszer bizonyos
elemeinek a beépítését tervezzük. Ehhez készül egy útmutató, amely a fogalmi rendszer
strukturált kereteit vázolja fel és definíciós hátteret is ad az innováció, vállalati nézőpontú
meghatározásához és értelmezéséhez. Az anyag kidolgozása során fontos lenne egyeztetnünk a
témában legérintettebb vállalkozói érdekképviseletekkel, ideértve különösen az ilyen irányú
reformlépéseket felvető AmCham-mel.
Ugyanakkor némely ponton, ha nem is vitatjuk, de mindenképp a javaslatok kiegészítését
javasoljuk. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy az anyag, legalábbis a KFI szakterületen kicsit
egyoldalúan a horizontális, illetve a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiára vonatkozó
19
tézisükre utalva – a regionális dimenziót előtérbe helyező, de a szakpolitikai, ágazati
szempontokat kevésbé figyelembe vevő megközelítésben gondolkodik. Holott, éppen a
közelmúltban elfogadott Irinyi-terv létrejöttével az ágazati, ipari szempontok, s ezen belül is a
tudásgazdasági metszetek egyre hangsúlyosabb tényezői képezik a kormányzati
gazdaságpolitikának. Ez nem pusztán azt mutatja, hogy a versenyképességi ügyekben a stratégiai
szemléletet indokolt kiterjeszteni. Hanem legalább ennyire azt, hogy így, a kiemelt ágak
beemelésével és stabil átlátható prioritási keretbe foglalásával éppen a hazai versenyképességet
alátámasztó egyes szakpolitikák között biztosítható a nagyobb koherencia és szinergia, amely
egyben elsődleges feltétele például annak, hogy a K+F eredmények ipari impaktja (hasznosítása)
lényegesen növekedjen. Valamint annak is, (amit az AmCham mindig is erőteljesen képviselt)
hogy miként lehet megteremteni a hazai intézmény rendszerben a rugalmas és gyors pályázati
értékelést. Ez utóbbit éppen az Irinyi-terv egyik alap eszköze, vagyis a Komplex Pályázati
rendszer bevezetése biztosíthatja a kiemelt ágazatok több versenyképességi területet átfogó
nagyobb fejlesztéseinek gyors, rugalmas és programozott magvalósítása érdekében.
20
IV. FEJEZET
E-szolgáltatások
11. A Kamara támogatja még több e-kormányzati szolgáltatás bevezetését és az e-
szolgáltatások új generációinak terjedését támogató jogszabályi változtatásokat.
Már most is rendelkezésre állnak e-kormányzati szolgáltatások, amelyek az interneten keresztül
elérhetőek (Ügyfélkapu rendszer), azonban továbbra is léteznek papír alapú tranzakciók, például a
helyi adóbevallás vagy ingatlannal kapcsolatos tranzakciók. Támogatjuk a digitalizáció további
térhódítását mind központi, mind helyi önkormányzati szinten.
A bürokrácia további csökkentése prioritás kell, hogy legyen, mivel ösztönzi az innovációt és a
vállalkozásindítást. Fontosnak tartjuk, hogy a digitalizációval kapcsolatos jogszabályok (pl.:
ealáírás, e-szerződés, e-archiválás, vagy bármely más e-szolgáltatás) egyértelműek legyenek, és
tágabb teret biztosítsanak a cégeknek, hogy azok új ötleteket valósítsanak meg - például új ügyfél-
és „élmény”-centrikus, továbbá hatékonyságjavítást lehetővé tevő e-szolgáltatások bevezetését.
AmCham vállalások: Részvétel a felelős minisztériummal való konzultációban a jogszabályi
változtatások egyeztetésére.
A felvetés első bekezdésében szereplő törekvéssel egyetértünk. Megjegyezzük, hogy a helyi adók
esetében csupán a helyi iparűzési adó bevallása jelent éves szinten adminisztrációs terhet a
vállalkozó adózók számára. A vállalkozókat is érintő (érinthető) építményadó, telekadó esetében
az adókötelezettséget az adózó bevallása alapján az adóhatóság (kivetéssel) állapítja meg, és az
adókötelezettségében bekövetkező változásig – főszabály szerint – nem terheli további
adóbevallási kötelezettség az adóalanyt. Vagyis a vagyoni típusú adók esetében az
adminisztrációval járó terhek elenyészőek. E teher valójában az adóhatóságok oldalán jelentkezik
(adóbevallások vizsgálata, feldolgozása, stb.). Az adózók adminisztrációs kötelezettségeinek
csökkentését segíti elő, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2017. január 1-jétől
lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozó adózók a helyi iparűzési adóbevallásaikat elektronikus
úton, az állami adóhatóságon keresztül nyújtsák be az önkormányzati adóhatóság részére.4
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elkötelezett az elektronikus adóhatósági szolgáltatások
kiszélesítése és a szolgáltatást igénybe vevők körének bővítése tekintetében, melyet
ennek megfelelően évek óta kiemelt feladatként kezel, és szorgalmazza az elektronikusan
intézhető ügyek körének folyamatos bővítését. Jelezzük, hogy 2016. évben kiemelt feladat az
ügyfélkapu népszerűsítése, az ügyfélkapu regisztrációk számának növelése. A 11. ponthoz
kapcsolódóan kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi főbb témaköröket:
4 A 2017. január 1-jétől hatályos szabály szerint az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ide értve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton is teljesítheti.
21
a) KKV körbe tartozó vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése az adózással
kapcsolatos kötelezettségek tekintetében5.
b) Elektronikus megoldások szélesítése az adókötelezettségek tekintetében.
A fenti kérdések jelentősen hozzájárulhatnak a javaslat 11. pontjában foglalt korszerűsítési
igények előmozdításához, illetve ezek teljes egészében azonosak a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövőbeni e-stratégiájával, megvalósítandó fejlesztéseivel.
A Digitális Jóléti Program 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozatának 6. d pontjának NGM
felelőseként részt veszünk „a kis- és középvállalkozások informatikai helyzetéről és ügyintézési
lehetőségeiről, valamint készítsen intézkedési tervet ezek javításáról” feladat megvalósításában. A
vállalkozási digitalizációval és a vállalkozói szektor számára e-kormányzati szolgáltatásokat,
fejlesztési feladatokat is meghatározó feladat fő kormányzati felelőse az NFM
Infokommunikációs Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Főosztálya, az e-kormányzati
szolgáltatások kormányzati fejlesztésének felelőse pedig a BM Informatikai Helyettes
Államtitkársága. A Vállalkozásfejlesztési Főosztály a kormányzati munkacsoport tagjaként
egyrészt be tudja csatornázni a kormányzati munkába, ha az AmCham vállalkozási digitalizációval
és a vállalkozói szektor számára fejlesztendő e-kormányzati szolgáltatások (e-aláírás, e-szerződés,
e-archiválás, stb.) kapcsán konkrét javaslatokkal, fejlesztési koncepciókat is elkészít, illetve azokat
elküldi részünkre. Továbbá információink szerint tervben van az intézkedési terv fontosabb
érdekképviseleti szervezetekkel történő konzultációja is. Amennyiben lesz ilyen konzultáció,
akkor javasolni fogjuk az AmCham meghívását is.
A magyar Kormánynak a Digitális Jólét Programban deklarált célja a digitális
kereskedelem fejlesztése, így célkitűzése lehet, hogy az európai átlagnál jelenleg is
magasabb kereskedelmi hozzáadott érték tekintetében a tagállamok között dobogós
helyet érjen el 2020-ig a belföldi digitális kereskedelem. A digitális kereskedelemfejlesztés
előfeltétele az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon)
eredményei alapján a Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozatban
foglalt feladatok megvalósulása. Ennek keretében 2016. május 31-ig felülvizsgálatra került az
internetes kereskedelemben elkövetett csalásokkal kapcsolatos nyomozások gyakorlata és
intézkedési terv készült a nyomozások eredményességének növelésére együttműködve a
Belügyminisztérium érintett szakterületeivel.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény alapján a kereskedelmi hatósági jogban is kötelezően sor fog kerülni az
elektronikus ügyintézés korlátozásainak lebontására. Így felülvizsgálatra kerülnek, hogy az adott
kereskedelmi hatósági ügyben személyes jelenlét mennyiben indokolt, milyen úton pótolható az
ügyfélként fellépő kereskedni kívánó egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság személyes
jelenléte az eljárásban, van-e lehetőség az adott eljárási cselekmény vagy megtehető nyilatkozat –
5 2017. évben pilot jelleggel az egyéni vállalkozók részére bevallás-csomagok kerülnének kialakításra, ennek feltétele a jogszabály módosítása. Eredményeképpen a bevallási kötelezettség várhatóan egyszerűsödne, mivel egy bevallás különböző lapjain, blokkjaiban teljesíthetőek lennének az eltérő kötelezettségek. Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és az adószámos magánszemélyek részére összeállításra kerülő bevallás-csomag az előfutára lenne a kis- és középvállalkozások bevallási kötelezettségeinek radikális egyszerűsítéséhez, mivel a bevallás-csomagok bizonyos jellemzők alapján meghatározott adózói csoportonként kerülnének kialakításra.
22
kereskedelmi tevékenység megkezdésének, módosításának, megszüntetésének bejelentése –
elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítésére. Szintén az eljárásban való részvétel
megkönnyítése érdekében felülvizsgálatra kerülnek továbbá az okiratok eredeti példányának
bemutatását, csatolását előíró rendelkezések, valamint az elektronikus azonosításra,
kapcsolattartásra, dokumentumok megküldésére vonatkozó előírások is, különösen a
technológiasemlegesség szempontjából és az elektronikus kézbesítésre, kézbesítési vélelmekre és
jogkövetkezményeire vonatkozó előírások is. Vizsgálatra kerülnek még az elektronikus fizetés
lehetőségei, illetve az, hogy kereskedelmi hatósági ügyekben van-e lehetőség automatikus
döntéshozatalra. A kereskedelmi jog területén tehát a digitalizáció fokozására sor fog kerülni,
amely jelentősen hozzájárul a kereskedelmi tevékenység megindításának, folytatásának
könnyítéséhez, ezáltal a belföldi kereskedelem élénkülhet.
Tárcánk Kereskedelmi Főosztálya a digitális kereskedelem fejlesztésére irányuló előkészítő
dokumentumában javasolta megvizsgálni a Belügyminisztérium (BM) Iratkezelési és Adatvédelmi
Főosztállyal és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal együttműködésben az
Észtországban bevezetett személyazonosításra alkalmas kártyarendszer belföldi bevezetésének
lehetőségeit.
Az észt ID kártya lehetőséget biztosít az Észtországban található, szinte összes elektronikus
szolgáltatás használatára. A kártyán található chip 2048-bites nyilvános kulcsú titkosítást
tartalmaz, amely biztonságos használatot, illetve ujjlenyomat azonosító/retina szkenner szintű
azonosítást tesz lehetővé a különböző elektronikus rendszerekben. Az igazolvány egy digitális
identitást ad az észt állampolgároknak. Az észt ID kártyát az állampolgárok többek között az
alábbi körben használják:
- digitális aláírásra,
- internet bank felületére történő bejelentkezésre,
- közjegyzői, polgárjogi ügyletek intézésére,
- az észt egészségügyi rendszerben történő azonosításra, elektronikus receptek felvételére,
- egyes városokban a közösségi közlekedés igénybevételére, az Európai Unió, valamint az
Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországain belüli korlátlan utazásra,
- elektronikus szavazásra,
- kormányzati adatbázisokba történő bejelentkezésre, ügyintésre (pl. adószámla megtekintés,
társadalombiztosítással összefüggő szolgáltatások, okmányirodai, földhivatali ügyek intézése),
- rendőrségi ügyek intézésére.
Szinten a Belügyminisztérium fent hivatkozott szakterületeivel együttműködésben javasoljuk
megvizsgálni az elektronikus kereskedők adatvédelmi kötelezettségei körében azok
egyszerűsítésének, illetve teljesítése könnyítésének lehetőségeit. Különösen az adatvédelmi
szabályzatok elkészítésének, esetlegesen hatósági minta szabályozatok közzétételének, meglévő
szabályzatok jogszerűségének előzetes véleményezéssel való elősegítésének lehetőségeit.
Fentieken felül folyamatos egyeztetések folynak az érintett szakmai szervezetekkel, hogy az ő
tapasztalataikat, észrevételeiket meghallgatva kidolgozásra kerüljön egy olyan dokumentum,
amellyel még jobban egyszerűsödne az elektronikus kereskedelem.
23
Továbbá megkezdődtek az egyeztetések az érintett főosztályokkal annak érdekében, hogy az
elektronikus kereskedelemhez szükséges feltételek egyszerűsödjenek.
Ennek keretében:
Adatvédelmi kötelezettségek teljesítésének könnyítése,
- az adatvédelmi szabályzatok, hatósági minta szabályozatok elkészítéséhez, közzétételéhez
azok jogszerűségének előzetes véleményezése hatóság által
Határon átnyúló kereskedelem ösztönzésének és online fizetések ösztönzésének vizsgálata,
Educatio-s program: kifejezetten elektronikus kereskedő képzés beindítása.
24
V. FEJEZET
Startupok és inkubáció
12. A Kamara támogatja a startupok és nagyvállalatok közötti hosszú távú kooperáció
kialakítását; a startup ökoszisztéma támogatását célzó pályázatok kiírását.
A legtöbb startup, még ha technikailag kompetens és kiváló ötlettel rendelkezik is, tipikusan két
fő kihívással szembesül: a piac korlátozott ismerete, valamint nehézségek az üzleti modell
kialakítása és működtetése során. Ezekre a kihívásokra csak korlátozottan ad választ a jelenlegi
startupokat támogató ökoszisztéma.
Ezért javasoljuk a jelenlegi, startupokat támogató pályázati rendszerrel párhuzamosan, egy új
pályázati felhívás elindítását vagy az innovációs pályázati rendszer olyan kialakítását, amelyben a
nagyvállalatok:
a. segítenék a döntéshozókat az alkalmas startupjelöltek kiválasztásában;
b. olyan területeket javasolnának a startupok számára, amelyeken nagyobb eséllyel lesznek
sikeresek globális piacon;
c. elérhetőek lennének a technikai jellegű kérdésekkel kapcsolatosan a startupok számára, amíg
azok projektjeiken dolgoznak;
d. hozzájárulnának üzleti és adózási javaslataikkal a startupok jobb működéséhez, akik
sikeresebben képviselnék magukat befektetők/ügyfelek előtt (ezt opcionális szolgáltatásként
ajánlva, ha szükséges);
e. irodai teret/ helyszínt ajánlanának fel a startup-ok számára (ezt opcionális szolgáltatásként
ajánlva, ha szükséges).
A támogatás jelentős része a startupokhoz kerülne, a nagyvállalatok csak az indokolt költségeiket
fedeznék belőle, mint például a mentorálást végző szakemberek személyi jellegű költségei. A
nagyvállalatok bizonyos feltételek esetén automatikusan legyenek jogosultak erre a támogatásra,
ne bürokratikus pályázati procedúra alapján történjen a témára szánt források elosztása.
Ez a startupok és nagyvállalatok közötti kooperáció (i) segítené a hatékony tudásmegosztást, (ii)
nagyobb eséllyel eredményezne áttörő sikereket a helyi/nemzetközi piacon, és (iii) jobban
felkészítené a startupokat a jövőbeni piacra lépésre.
AmCham vállalás: Az AmCham tagvállalatai szívesen együttműködnek a startup vállalkozásokkal
ilyen kiírások keretében, és ajánlják fel szakmai javaslataikat a pályázati konstrukció kialakítása
során.
Ez a rész azért érdemel figyelmet, mert nem csupán összefoglalja és rendszerezi a témakörben
már évek óta felvetődő javaslatokat, hanem a magyar iparpolitika és különösen az Irinyi-terv
tudás intenzív szegmensei szempontjából meghatározó, koncepciót hordozó javaslatot is
megfogalmaz. Ennek lényege, hogy a startup programok sokkal hatékonyabbá tehetők,
ha iparági alátámasztást és B2B fókuszt kapnak. Vagyis a hazai startup ökoszisztéma és high-tech
hálózati platform fejlesztést célszerű hangsúlyozottabban a nagyvállalatok és startupok
együttműködésére, hosszú távú kooperációjára építeni.
25
Ezért az Irinyi-terv tudásgazdasági alprogramjainak végrehajtását szem előtt tartva nyitottak
vagyunk az Amcham-mel való együttműködésre. Ami azt jelenti, hogy kialakítanánk egy sajátos
startup ökoszisztémát támogató partneri együttműködési rendszert, amely az iparstratégia
tudásgazdasági dimenziója szempontjából kiemelt vállalati platformokat tömörítené, illetve az
azokat alkotó, domináns jelentős startup ökoszisztémát mobilizáló tudás és technológia
intenzív nagyvállalatok részvételét fogná össze.
A startup vállalkozások már jelenleg is számos kkv-nak elérhető adókedvezményt
vehetnek igénybe, valamint a társasági adó mellett egyéb számukra kedvező adózási formát is
választhatnak, mint például a KIVA. Ezen túlmenően, a kormány vizsgálja annak lehetőségét,
hogy miként lehetne kedvezőbb adószabályokat kialakítani az innovatív vállalkozásokat
(startupokat) támogató befektetők számára. Az NGM az Irinyi Terv / Ipar 4.0 részeként
elsősorban az ipari startup ökoszisztéma építését szorgalmazza, és ennek intézményes
alapfeltételét az Ipar 4.0. Nemzeti Technológiai Platformot az MTA SZTAKI-val közösen
megalakította. A Platform jelenleg közel 50 tagot számlál, a munkaszervezet felállítását követően
az alapító dokumentumok elfogadása mellett a szakmai munkaprogram tervezetei is előkészítés
alatt állnak. A települési önkormányzat döntésétől függően, a maximum 2,5 millió forint
vállalkozási szintű adóalappal rendelkező, jellemzően a kis és mikro vállalkozók a helyi iparűzési
adó megfizetése alól is mentesülhetnek (részben vagy egészben).
Tárcánk felelősségi körébe tartoznak a fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítését célzó
pályázatok (GINOP 5.2.2-5.2.3, VEKOP 8.3.1, Vállalkozz itthon fiatal program). A megvalósító
szervezetek 2015. év végétől várják azon vállalkozó kedvű, vállalkozói szemlélettel rendelkező 25
év alatti, nem tanuló és nem dolgozó fiatalok, illetve felsőfokú végzettségűek esetén 25 és 30 év
közötti álláskereső fiatalok jelentkezését, akik egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervezik. A
fiatalok a 2016 első felében meghirdetésre kerülő pályázatok keretében egyszerűsített pályázat
formájában igényelhetik a támogatást, legfeljebb 3 millió Ft erejéig, vissza nem térítendő
támogatás formájában, a vállalkozás elindításához és a működés megkezdéséhez kapcsolódó
költségeik kiegészítése céljából, 10% önrész mellett. Az első komponens pályázati felhívása
(GINOP-5.2.2) az alábbi linken tekinthető meg: https://www.palyazat.gov.hu/doc/4386. A
GINOP 5.2.3 program pályázati felhívása 2016. április 5-én jelent meg, amely az alábbi linken
érhető el: https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-a-fiatalok-vllalkozv-vlsa-vllalkozs-indtsi-
kltsgeinek-tmogatsa-cm-felhvs-1. A bemutatott programok mellett nyitottak vagyunk az
AmCham véleményére azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a programok minőségét, színvonalát
javítani.
26
VI. FEJEZET
Versenyképes oktatás
13. A magas hozzáadott értéket előállító cégek munkaerő-hiányának orvoslására a
Kamara támogatja a kompetencia-központú oktatási módszerek bevezetését és célzott,
rövidebb távú képzések elindítását.
A magas hozzáadott értéket előállító cégek a nagymértékű munkaerőhiány egyik fő okaként az
jelölhető meg, hogy a középfokú oktatásból, illetve a felsőfokú képzésből kikerülő diákok nem
rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek foglalkoztatásuk alapvető feltételei. Ilyen
kompetenciák többek közt a gépírás, a programozás vagy az idegennyelv-tudás.
a. Javasoljuk a kompetencia-központú oktatási módszerek bevezetése mellett a középfokú
végzettségűeknek célzott szakképzési és felnőttképzési programok elindítását. A szolgáltató
cégek támogatják a duális képzést, ugyanakkor, megítélésünk szerint egyedül a duális képzés
rendszerén keresztül nem biztosítható elegendő számú, szakképzett munkaerő.
b. A digitális technológia hatása miatt kiemelt figyelmet kell szentelni a felnőtt- és
szakképzésben a digitális írástudatlanság csökkentését célzó oktatási, képzési programoknak.
Minden ágazatban és szakmában a versenyképesség megőrzéséhez alkalmazkodni kell a
digitális technológia alkalmazása és terjedése nyomán kialakuló változásokhoz. Ahhoz, hogy a
digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket Magyarország kiaknázza, csökkenteni kell a
digitálisan képzetlen emberek számát. A felnőttképzésben kiemelten kell foglalkozni a digitális
írástudatlanság csökkentését célzó képzésekkel, ami a munkaerő-piaci érvényesüléshez is
közvetlenül hozzájárul. Megítélésünk szerint már rövid távon gyors megtérüléssel kecsegtet a
munkaerőhiánnyal leginkább érintett informatikai elvárásokat is támasztó munkakörök
igényeihez igazodó kompetenciaalapú, intenzív tanfolyamok indítása az elavult vagy hiányzó
IKT tudás megszerzéséhez.
c. Hosszú távon a magas hozzáadott értéket előállító cégek és a magyar gazdaság
versenyképessége szempontjából kulcskérdés annak megoldása, hogy a közoktatás több fiatal
– különös tekintettel az ezeken a pályákon sajnálatosan alulreprezentált nők – számára tegye
vonzóvá a matematika-természettudományos-műszaki-informatikai („MTMI”, angolul
„STEM”) karrierlehetőségeket.
AmCham vállalás: A cégek készek együttműködni a célzott képzések és tananyagok kialakításában
a felsőfokú duális képzés rendszere mellett a középfokú oktatásra, szakképzésre, valamint
felnőttképzésre vonatkozóan is.
Egyetértünk az a. pontban szereplő törekvéssel és részletes információt kérünk arra nézve, hogy
milyen vállalati igények jelentkeznek a kamara partneri körében. Jelezzük, hogy a felnőttképzési
törvény hatálya alatt az ún. B képzési körben engedélyeztetett szakmai programkövetelmények
alapján megvalósuló rövidebb képzésekhez állami és uniós támogatás, áfamentesség kedvezménye
igénybe vehető. Bővebben: http://szpk.mkik.hu/_frontend/index.php?module=page&id=1
A felvetés b. pontjával kapcsolatban jelezzük, hogy a digitális szakadék csökkentését célzó
GINOP 6.1.2 már futó kiemelt projektben elkészült a digitális írástudás tanulási eredmény
alapú keretrendszere (IKER) négy szintjének leírása. A projektben összesen 200 000 felnőtt fog
27
részesülni digitális írástudás fejlesztésben. Emellett a Digitális Oktatási és Képzési Stratégia
elkészítése is folyamatban van, amely a következő generáció digitális írástudását hívatott
biztosítani.
A c. pontban szereplő STEM képzés erősítését, a tehetséggondozást, valamint a 15., 16. és
17. pontban felsorolt oktatási fejlesztéseket (különös tekintettel a tanárképzésre) a tervezés
alatt álló GINOP 6.2.3 és GINOP 6.2.4. projektekben tudjuk erősíteni (tevékenységtől
függően pilot jelleggel), amelyhez szívesen vesszük az AmCham közreműködését.
14. A Kamara kész együttműködni a kormányzattal és a helyi önkormányzatokkal azon
javaslatok kidolgozásában, melyek a munkaerőkínálat kiszélesítését célozzák.
Javasoljuk a(z)
a. közszektorban leépített munkaerő átképzését;
b. külföldiek munkavállalásának megkönnyítését, többek közt a munkaerő-kölcsönzésen
keresztül nem EU-s állampolgárok foglalkoztatását;
c. szakképzett határon túli magyarok bevonását célzó program kidolgozását;
d. idősebb generációk foglalkoztatásának ösztönzését és az ehhez vezető mentalitásváltást;
e. atipikus foglalkoztatás ösztönzését, reagálva a lakosság rossz egészségi állapotára, így egyebek
mellett javasoljuk, hogy ne 40% rokkantság legyen a feltétel a fogyatékos foglalkoztatás
kritériuma.
Amennyiben valóban megvalósul a közszférában tervezett létszámleépítés, a Kormány szándéka
olyan programot indítani, amely segíti a leépítésre került munkavállalók elsődleges
munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. Kérjük az AmCham-et, hogy mérje fel partneri vállalati
körében a jelentkező igényeket, és adjon tájékoztatást azokról a jó gyakorlatokról, hogy az érintett
cégek más országokban hasonló célcsoportokat milyen (át)képzésbe, milyen módszerekkel,
milyen sikeresség mellett tudnak bevonni.
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának megkönnyítése
érdekében Magyarország átültette (átülteti) az európai uniós jog által keletkeztetett
kötelezettségeit, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket a Schengeni Vízum Kódex-el
összhangban a nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedések terén a külföldi munkavállalók
munkavállalásának megkönnyítése érdekében. Így a munkaerő kölcsönzés keretében történő
foglalkoztatás keretében történő harmadik országbeli állampolgárok tekintetében is rugalmasan, a
jogszabályok által meghatározott keretek között kíván a magyar Kormány e jogkörében eljárni.
A munkaerőpiaci statisztikák alapján az elmúlt néhány évben a Kormány intézkedéseinek
köszönhetően az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája számottevően javult. Az aktív
munkaerőpiaci eszközök, így a foglalkoztatási szerv által megvalósított „Út a munkaerőpiacra”
c. kiemelt projektek (GINOP 5.1.1, VEKOP 8.1.1) keretében kiemelt célcsoportnak
számítanak az 50 év feletti álláskeresők. Elhelyezkedésüket munkaerőpiaci szolgáltatásokkal,
képzéssel, valamint foglalkoztatást elősegítő bérjellegű támogatásokkal ösztönözzük.
28
Az atipikus foglalkoztatási formák ösztönzését szolgálják „A rugalmas foglalkoztatás
elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási
módszerek bevezetése a munkáltatóknál” c. pályázatok (GINOP 5.3.1 és 5.3.2). A
intézkedések célja a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a munka és a magánélet
összehangolásának megkönnyítése. A GINOP 5.3.1 keretében azok a szolgáltató szervezetek
kerültek kiválasztásra, melyek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek, ezáltal
magas minőségű szolgáltatásokat tudnak biztosítani a vállalkozások szervezeti átvilágításához
(audit). A nyertes pályázók közösen kidolgozott, egységes módszertan alapján, összehangolt
módon végzik el a kis- és középvállalkozások átvilágítását (auditját) annak felmérése érdekében,
hogy milyen beavatkozások lennének szükségesek és lehetségesek rugalmas foglalkoztatási
formák és munkaszervezési megoldások bevezetéséhez. A célkitűzések szerint a kiválasztott
szolgáltatók hálózatot alkotva kísérik végig az átvilágítás, a megvalósítás és az utánkövetés
időszakát. A GINOP 5.3.2 a GINOP 5.3.1 pályázat során közös átvilágítási módszertan alapján
elkészített átszervezési/fejlesztési tervvel rendelkező kis- és középvállalkozások számára nyújt
támogatást a tervben foglaltak megvalósítására. Ennek során olyan tevékenységek támogathatók,
mint a munkaszervezet átalakítása, a rugalmas foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok
bevezetése és az ezekhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb átalakítások megvalósítása, a HR
szakemberek és a döntéshozók képzése, a munkafolyamatok racionalizálása vagy a
gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló reintegrációja érdekében megvalósuló
intézkedések, valamint ezekhez kapcsolódó tanácsadó és támogató tevékenységek igénybevétele.
A projekteknek fontos részét képezi a megvalósult fejlesztések nyomon követése, monitoringja is.
A GINOP 5.3.1 pályázati felhívása az alábbi linken tekinthető meg:
https://www.palyazat.gov.hu/doc/4388, valamint megjelent a GINOP 5.3.2 pályázat is, a
felhívás az alábbi linken érhető el: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-532-16-a-rugalmas-
foglalkoztats-elterjesztse-a-konvergencia-rgikban-rugalmas-csaldbart-foglalkoztatsi-mdszerek-
bevezetse-a-munkltatknl. A javaslat második része, a megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatásának kritériumrendszere az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe
tartozik.
15. A versenyképes munkaerő biztosítása érdekében jobb egyensúlyt kell megteremteni a
lexikális tudás és a versenyképességet meghatározó kompetenciák tanítása között.
A gazdasági élet szereplői felhívják a figyelmet a gyakorlatorientált idegen nyelvi és informatikai
oktatás, valamint a munkavállalóként való érvényesüléshez szükséges általános, szinte minden
munkakörben releváns, kompetenciákra.
A Versenyképes Oktatás konferencia során meghatározott kompetenciák, fontossági
sorrendben:
Együttműködés / Csoportmunka (Társaságkedvelés*)
EQ / Empátia / Kompromisszumképesség / Asszertivitás (Önszabályozás / Személyközi
érzékenység*)
Szakértelem / Természettudományos ismeretek / Lexikális tudás megtartása
Vállalkozó szellem (Önszabályozás / Ambíció / Kíváncsiság*)
Magasabb Önbizalom (Önszabályozás*)
29
Projektekben / folyamatokban való gondolkodás (Szisztematikusság*)
Gondolkodási / tanulási készség / nyitottság (Tanuláshoz való viszony /Szisztematikusság*)
* A kompetenciák mérése személyiséget mérő eszközökkel lehetséges. Zárójelben jelöltük az
egyik, ún. Big5 mérőeszköz skálaszintű felsorolását.
A fentiekhez kapcsolódóan az egyeztetés során az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:
a. Üdvözlendő lenne a kompetenciák már bemeneti szinten, azaz általános és középiskolai
osztályokban való mérése. A személyiséget mérő eszközök (pl. Big 5) alkalmazhatóak
lennének a kompetenciák mérésekor. A sikeresség ne kizárólag a lexikális tudás mérésének
mentén történjen meg, hanem a kompetenciák erősödésének mérése tekintetében is. A
motiváció és kompetenciák felmérése segítséget jelentene a diákok egyéni képzésének, egyéni
karrier útjának kialakításában.
b. A közoktatásban biztosítani kell a projektfeladatokban való munkavégzést a diákok számára,
hogy a fenti kompetenciákat erősítsék.
c. Biztosítani kell a fenti kompetenciák erősítésére létrejött legjobb megoldások
tudásmegosztását rendszerszinten. Számos modell és jó gyakorlat található az iskolákban,
javasoljuk ösztönözni ezek széles körű átvételét.
AmCham vállalás: Az AmCham tagvállalatok megújítják és kiterjesztik a Karrier Nagyköveti
Programot – amelynek keretében diákok látogatnak el cégekhez, hogy megismerjék a munkahelyi
folyamatokat és munkaköröket. A megújult program célja, hogy minél több tanárnak és iskolának
nyújtson betekintést a cégek világába és megismertesse az elvárt kompetenciák szerepét a
munkahelyeken.
2014 óta az NGM és az EMMI kormányzati és társadalmi szervezetek bevonásával azon
dolgozik, hogy egységes pénzügyi és vállalkozói ismeretekre vonatkozó ajánlást dolgozzon ki az
iskolák számára. Ennek egyik fóruma az EMMI és NGM által működtetett Ifjúság Szakmai
Egyeztető Fórum Forrásallokációs Munkacsoport, valamint az NGM által
kezdeményezett „Számoljunk a jövővel” pénzügyi és vállalkozási ismeretek oktatásáról
szóló program, amelyet az EMMI-vel és szakmai szervezetek bevonásával valósított meg.
A köznevelési fejlesztésekre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos fő felelősség az EMMI
kompetenciájába tartozik, de támogatjuk a megfogalmazott törekvéseket. Jelezzük, hogy szakmai
szintű tárcaegyeztetéseken felmerült annak lehetősége, hogy az általános iskolák végzős
évfolyamain egységes, standardok mentén szervezett kimeneti mérés valósuljon meg, amely az
iskolaválasztás, pályaválasztás rendszeréhez szorosan csatlakozna.
Mindezek mellett az NGM kezdeményezi az ún. Nyitott gyárak éjszakája programot, amely
elsősorban a tanulók, másodsorban szüleik és tanáraik számára hozná „testközelbe” a gazdálkodó
szervezetek világát. Mindezzel a szakképzésről és szakmunkás életpályáról alkotott sztereotípiák
kedvező megváltozását szeretnénk elősegíteni, csatlakozva a pályaorientációs rendszer
korszerűsítéséhez. Javasolnánk, hogy a kezdeményezéshez a kamara adja támogatását, és
cselekvően vonja be partneri körét.
30
16. A Kamara támogatja, hogy a munka világában alapvető elvárásként megjelenő
piacképes, gyakorlatorientált idegennyelv-tudás a közoktatásban is prioritással bírjon.
A piacképes nyelvtudás fontosságára fel kell hívni minden érintett figyelmét, hiszen ez ma
elengedhetetlen feltétele a munkavállalásnak, valamint a sikeres munkavégzésnek.
Annak ellenére, hogy ez az érintettek számára világos, mégis nagyon sok fiatal úgy kerül ki az
oktatási rendszerből, hogy nem rendelkezik használható nyelvtudással.
Ezen célhoz kapcsolódóan az egyeztetés során az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:
a. Az AmCham olyan társadalmi összefogást sürget, amelyben az oktatási szféra képviselői, a
döntéshozók, a szülők, tanárok és a diákok között megteremtődik egy konszenzusos álláspont
a nyelvtanulásról – „nyelvtanulási blueprint” – amely meghatározza, hogy mikor kell
elkezdeni a nyelvtanítást, ki és milyen mértékben finanszírozza, milyen oktatási eszközökkel
és módszerrel. Az érintettek közötti egyetértés és bizalmi viszony jó kiindulópont lenne a
hatékony és sikeres nyelvtanításhoz és nyelvtanuláshoz.
b. A nyelvoktatásban – hasonlóan az előző pontban megjelölt többi kompetenciához – a
közoktatásnak kulcsszerepe van. Ezért elsősorban a tanárok felé kell fordulni (már a
tanárképzés során), hogy a nyelvtanulás szerepét és értékét megfelelően közvetítsék a
fiataloknak, azaz ne a felvételi vagy diploma kötelezően teljesítendő feltételét lássák a
nyelvvizsga megszerzésében, hanem megértsék az idegen nyelvtudás, elsősorban az angol –
kulcsszerepét a mindennapi munkafolyamatokban.
c. A pedagógusokkal való egyeztetés alapján javasoljuk, hogy kiemelt figyelmet és támogatást
kapjon a nyelvtanárok nyelvi és metodikai továbbképzése. Javasoljuk megfontolni (i) a nyelvi
órák számának növelését, (ii) a 0. nyelvi évfolyam visszaállítását, valamint (iii) a
szakközépiskolákban a második nyelv oktatásának visszaállítását.
d. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a fiataloknak szóló TV műsorok, programok egy
része ne legyen szinkronizálva. Számos nemzetközi példa mutatja a nyelvtudás
megszerzésében milyen fontos szerepe van az idegen nyelven sugárzott adásoknak a fiatal
generációk életében. Itt fontos szempont, hogy egy jól bevált gyakorlat meghonosításáról van
szó, amelynek közép- és hosszútávon biztos a pozitív hozadéka, és egy olyan megoldás is
egyben, amely elérhetővé teszi az idegen nyelveket a fiatalok szélesebb tömegeinek.
AmCham vállalás: Az AmCham tagvállalatok új alapokra helyezik és folytatják a Nyelvi
Nagykövet Programot, amely során a cégvezetők középiskolai tanórák keretében beszélnek a
diákoknak a nyelvtanulás fontosságáról, az idegennyelv-tudás meghatározó szerepéről saját
karrierjükben. A program megújítása során be kell építeni egy, a diákok nyelvtanulási
motivációjáról szóló „needs assessment” alapú felmérés eredményeit, valamint intenzívebben be
kell vonni a szülőket és tanárokat a programba.
A felvetés c. pontjához kapcsolódóan a középfokú szakemberképzésben nem vitatjuk el az idegen
nyelvi képzés fontosságát. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk a differenciálást, mivel a középfokú
végzettségű munkaerő foglalkoztatásának legfőbb kritériuma ma nem az idegen nyelvtudás,
hanem a megfelelő szakmai és munkavégzési kompetenciák megléte, különösen a kis- és
középvállalkozások szektorában. (A kis- és középvállalkozások 2013-2014. évi helyzetéről szóló,
31
kormányjelentés szerint a magyar gazdaságban az összes vállalkozás 99,8 %-a KKV szektorba
tartozik, sőt az összes vállalkozás 94,2 %-a mikró vállalkozás. A KKV vállalatok foglalkoztatják a
munkavállalók 72,5 %-át és a bruttó hozzáadott érték 54,4 %-át állítják elő.) Ugyanakkor
elismerjük, hogy az idegen nyelvi kompetenciák megléte fokozottan jelentkezik a nagyvállalati
szegmensben. Ezt felismerve az NGM az EMMI-vel, mint közoktatásért felelős tárcával
egyetértésben a szakgimnáziumi iskolatípusban jelentősen emelte az idegen nyelvi
oktatás óraszámát, és kiterjesztette azt a szakképző évfolyamokra, megcélozva, hogy a
kimenetkor a tanulók B2 szintű (középfokú) nyelvtudással rendelkezzenek.
A d. ponthoz kapcsolódóan jelezzük, bár nem tartozik NGM felelősségi körbe, hogy a szinkronos
tévénézés opcionálissá tételének jogszabályi hátterét már elkezdtük feldolgozni, illetve a
szakképzési szakterület rövid egyeztetést tartott a témában INFOTÉR informatikai egyesülettel.
17. A Kamara hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az IT az oktatás alapvető eleme legyen az
általános és középiskolákban.
Már az általános iskolában el kell kezdeni a megfelelő IT oktatást, annak érdekében, hogy a
fiatalok elsajátítsák a szükséges tudást, szakértelmet és készségeket, amelyeket a későbbi
munkahelyükön biztosan hasznosítani tudnak. Ezen cél eléréséhez a tanárképzésre kell nagy
hangsúlyt fektetni. A tudásközpontok kialakítása mellett az egyik fő cél a tömeges digitális képzés,
ezért javasoljuk, hogy a gépírás és a programozás a tanterv része legyen. Kiemelten fontos, hogy a
digitalizáció és az infokommunikációs technológiák a közismereti tantárgyak oktatásának és
tanulásának is szerves részét képezzék.
AmCham vállalás:
Az AmCham tagvállalatok által működtetett Nyelvi Nagykövet Programban és Karrier
Nagyköveti Programban az IT munkahelyeken betöltött szerepére fel kell hívni a tanárok és
diákok figyelmét.
Az AmCham tagok szívesen közreműködnek a felelős minisztériummal való konzultációban,
az IT oktatás fejlesztéséről (általános iskolától, középiskoláig).
Az NGM kiemelt figyelemmel kíséri az Ipar 4.0 (digitalizáció, ipar robotizálása)
témakörben az informatikai szektor munkaerő-piaci jelzéseit. A szakképzési szakterület kéri
a Kamarát, hogy partneri körében rendszeresen mérje fel a középfokú informatikai szakember
igényt és ehhez kapcsolódó képzési szükségletet, hogy ennek megfelelő tartalmi korszerűsítést
végezhessen az Országos Képzési Jegyzék IT vonatkozású szakképesítéseiben, illetve a képzési
kínálatot befolyásolhassa az iskolai rendszerű szakképzésben, akár bővítve a képzési kapacitásokat
az NGM fenntartásában működő Szakképző Centrumokban.
Tárcánk támogatja a tanárok továbbképzését és a legújabb, nemzetközileg sikeres oktatási
módszerek „importálását”, a szülőkkel való együttműködés hangsúlyozását, valamint az
informatikai szakember-képzés további bővítését.
32
VII. FEJEZET
Gazdaság és oktatás
18. A Kamara javasolja az oktatási és egészségügyi intézmények közvetlen
támogatásának lehetőségét és az idevágó adózás szabályainak módosítását (TAO,
szakképzési hozzájárulás).
A vállalatok a versenyképes gazdaság kiemelt pilléreként tekintenek az oktatási és az egészségügyi
rendszerre. A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályait úgy
javasoljuk módosítani, hogy a sport és kultúra mellett oktatási és egészségügyi intézményeket is
lehessen a TAO-n keresztül támogatni.
Javasoljuk továbbá, hogy a cégek a szakképzési hozzájárulásukkal közvetlenül támogathassanak
oktatási intézményeket.
Az elmúlt két évben a TAO rendszer bizonyította, hogy nagyon jól és hatékonyan működik a
sport támogatásában. A sport és kultúra mellett, az oktatás és egészségügy támogatására is
érdemes lenne kiterjeszteni a jelenlegi rendszert, mert vannak olyan multinacionális vállalatok,
amelyek belső szabályaival összeegyeztethetetlen a sport támogatása, ugyanakkor az egészségügy
és az oktatás támogatása ezen cégek vállalati kultúrája számára sem idegen. Ezzel a módosítással
több cég élhetne ezzel a lehetőséggel. Az oktatási és egészségügyi rendszerbe TAO-n keresztül
érkező plusz források ezeken a területeken jelentős fejlesztéseket eredményeznének, amely nagy
mértékben hozzájárulna az ország versenyképességének javításához.
Egyetértünk a javaslatban megfogalmazott céllal – az oktatás és az egészségügy
támogatásával –, azonban a megvalósítást nem a társasági adókedvezmény rendszerében
látjuk indokoltnak. Az összefoglaló anyag – több helyen – adott tevékenység előmozdítása
érdekében a társasági adókedvezmény kibővítését javasolja, amely ellentétesen hat az adórendszer
egyszerűsítését és a bürokrácia csökkentését célzó törekvésekkel (5. pont), ugyanis a kedvezmény
elszámolása, annak jogosságának igazolása újabb adminisztrációs terhet eredményezne mind a
támogatást nyújtó vállalatok, mind a kedvezményezett szervezetek részére.
A Tao. törvény 2014. november 27-étől hatályos rendelkezése szerint, amennyiben az adózó
felsőoktatási intézményt támogat – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelve – a
támogatás összegének 50%-ával csökkenthető a társasági adóalap, maximum az adózás előtti
eredmény összegéig, valamint az így nyújtott támogatás a vállalkozás érdekében felmerült elismert
költségnek, ráfordításnak minősül, mellyel nem szükséges megnövelni az adóalapot. A
kórházaknak és iskoláknak adott támogatással kapcsolatban – mely szabályozás kialakítását a
felsőoktatási támogatás adóalap kedvezményének mintájára vagy sporttámogatáshoz hasonlóan a
kórházakat/iskolákat támogató adózók számára elérhető adóról való rendelkezés formájában
tartanánk megvalósíthatónak – szükséges a költségvetési hatások megvizsgálása és annak
felmérése, hogy mely intézkedéstípus tudja a legmegfelelőbben és leghatékonyabban a célzott
hatást kiváltani az érintett területeken. A javaslat támogathatóságáról mindezen kérdések
megvizsgálását követően hozható döntés.
33
A szakképző iskolák számára a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját döntése alapján
közvetlenül átadható fejlesztési támogatás lehetősége 2012-ben (törvénymódosítással)
megszüntetésre került. Ennek egyik oka az volt, hogy az iskoláknak átadott pénzösszeg
megoszlása rendkívül egyenlőtlen volt – több támogatás nyújtására volt lehetőség azokban a
térségekben, ahol a gazdasági környezet fejlett volt, a magas foglalkoztatotti létszám miatt magas
volt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség összege –, ezáltal nem csökkentek a szakképző
iskolák infrastrukturális feltételei közötti különbségek. A megszüntetés másik oka az Állami
Számvevőszék vizsgálata által kimutatott nagymértékű szabálytalan felhasználás volt; a 2007-2010.
között végzett ellenőrzések alapján a fogadott támogatási összeg 21%-a (több milliárd Ft)
minősült szabálytalan felhasználásnak, melynek egy része büntetőjogi kategóriába sorolható
szabálytalanság volt. Mindezekből adódóan a korábbi szabályokat egyelőre nem tartjuk
szükségesnek visszaállítani, de az MKIK bevonásával a témában szakmai párbeszéd kezdődött.
19. A Kamara felajánlja közvetítő szerepét az oktatási és a vállalati szféra
együttműködésének és tapasztalatcseréjének ösztönözésében, annak érdekében, hogy (i)
minél gyakorlatorientáltabb legyen a közoktatás és a szakképzés, (ii) a fiatalok
pályaorientációja a munkaerőpiac reális igényeihez igazodjon és (iii) a képzés a valós
szakmára készítse fel a fiatalokat.
Javaslataink az együttműködés támogatására:
a. A cégek véleményének figyelembe vétele a duális szakképzés feltételeinek kialakításakor,
annak érdekében, hogy mind több cég be tudjon kapcsolódni a programba.
b. A vállalatok számára magasabb adókedvezmény biztosítása, amennyiben helyi
gyakorlatorientált oktatási kezdeményezéseket közvetlenül támogatnak.
c. Korábbi kezdeményezések (TISZK, Bázis iskola program stb.) eredményeinek felülvizsgálata.
d. A 7 évente kötelező 120 órás képzésbe kapcsolódjanak be a cégek, a kormányzat alakítson ki
erre ösztönző szabályokat.
e. Nyári időszakban a tanárok dolgozhassanak cégeknél oly módon, hogy az beszámítson a
kreditekbe.
f. f. Tanári szakma anyagi megbecsülésének növelése annak érdekében, hogy az oktatókat a
vállalati oldal ne „vigye el”.
Javaslataink a pályaorientációra és a munkaerőpiac reális igényeire vonatkozóan:
a. Szülők által tartott előadás bevezetése az iskolában, amely során bemutatják munkájukat,
karrierjüket.
b. Szakmai napok indítása az iskolában a cégek bevonásával.
c. Céglátogatások szervezése, lebonyolítása mind a tanárok, mind a gyerekek és szülők részére,
amely javasoljuk, hogy számítson be a tanárok kreditrendszerébe.
Javaslataink a leendő szakmára való felkészülés kapcsán:
a. Javasoljuk iskolapszichológusok alkalmazását és érdeklődésszűrés végzését a diákok körében.
b. A tanulmányi időszak hosszabbítása mellett a „tematikus hetek” bevezetését, ahol diák és
tanár aktív résztvevőként ismerkednek különböző szakmákkal és újdonságokkal.
c. A tankönyvkészítés során javasoljuk a vállalatok nagyobb mértékű bevonását és az életszerű
példák alkalmazását.
34
AmCham vállalások:
Aktív szerepvállalás a kormányzat, a munkaerőpiac és az oktatási szféra igényeinek és
lehetőségeinek összehangolásában a felek kommunikációjának elősegítése által.
Az AmCham tagvállalatok folytatják és kiterjesztik a Karrier Nagyköveti Programot,
amelynek keretében tanárok és diákok látogatnak el cégekhez, hogy megismerjék a
munkahelyi folyamatokat és munkaköröket. Ennek elősegítés céljából javasoljuk, hogy a
tanárok esetében ez számítson be a kreditrendszerbe.
Tárcánk nyitott a Kamarával történő érdemi együttműködésre. Magyarország és
Németország között régóta olyan együttműködés áll fenn, amelynek hatása a magyar gazdaságban
is jelentősen érzékelhető. A német gazdaságban hosszú idő óta működnek a foglalkoztatásra is
pozitívan ható gyakornoki programok, illetve az ún. duális képzést (a tanulók szakmai,
elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig a gazdálkodó
szervezeteknél zajlik, így versenyképes szaktudást szerezhetnek) is Németország vezette be az
elsők között. Ezeket a gyakornoki programokat, illetve a duális képzést a németországi
vállalkozások javaslatára dolgozták ki, s Magyarországon is sikeresen működnek, így
megfontolásra javasoljuk, hogy az AmCham partneri körében található cégek is dolgozzanak ki
hasonló programokat és fokozzák részvételüket a duális képzésben. A szakképzési szakterület
tapasztalatai szerint a középfokú duális szakképzésben a nagyvállalatok aránya alacsonyabb, mint
az elvárható lenne. Az NGM igen erőteljes mintának tekinti a német vállalatok részvételét a
magyarországi duális képzésben és kívánatosnak tartaná, ha az AmCham partneri körében
működő vállalatok hasonlóan magas részvételi aránnyal és képzési minőséggel ösztönöznék a
magyarországi nagyvállalatok körét a szakképzésben, duális képzésben való részvételre.
Fentiek mellett a németországi vállalkozások olyan kérdőívet is megalkottak, amely annak
felmérésére szolgál, hogy a munkaerőpiac mely területén alakult ki munkaerőhiány. Ennek a
kérdőívnek az eredményei is tovább segítik a megfelelő szakmák, szakképesítések irányába
történő képzést, hozzájárulva így a munkaerőpiac keresleti-kínálati egyensúlyának fenntartásához.
Javasoljuk megfontolásra, hogy az AmCham partneri körében található vállalkozások is
dolgozzanak ki hasonló típusú kérdőívet.
Budapest, 2016. július 15.